Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

A látosnfottfiáu novelese

Élet a* új iskolában

Múzeumaink szerepe a művelődésben

Nőgrdd megye múzeumainak száma az elmúlt évben jelentősen megnőtt. Nemrégen került felavatásra a ''karancs- berényi Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeum. Tudomásunk van arról is, hogy a Rétsági járási Tanács Bánkon egy épületet vásárolt meg. melyben múzeumot kívánnak berendezni.

— Milyen jellegű lesz ez a múzeum? — erről kérdezzük

tő belföldi turizmus, melynek velejárója a muzeális emlékekkel való ismerkedés. De figyelembe kell vennünk a széles körű honismereti kutatótevékenységet, a műgyűjtés fellendülését, s azt a tényt, hogy a közoktatás is igénybe veszi a múzeumok nyújtotta vizuális lehetőségeket. A múzeumok a népművelésben is tevékeny szerepet játszanak, bár szerepük más jellegű, mint a könyvtáraké, művelődési otthonoké vagy kluboké.

A rendelkezés elsősorban a diákságot és a fegyveres testületeket érinti, mert csoportos látogatásuk esetén a belépés ingyenes lesz.

— Igen, az új belépőrendszer elsősorban rájuk hat kedvezően, mert történelmünket a tudomány és művészet emlékeit, eredményeit, mint köz- művelődésünk örökbecsű értékeit számukra Is hozzáférhetőbbé teszi.

Zólyomi Józsefet, a megyei múzeumi szervezet igazgatóját

— Tervünk az, hogy a Palóc Múzeum, a Mikszáth és Madách Emlékmúzeum, a Munkásmozgalmi Múzeum, a Földalatti Bányamúzeum és a Falumúzeum után, egy eddig még feltáratlan területet, nemzetiségi múzeumot alakítsunk ki. A megyében fellelhető szlovák kultúra jellemzésére egy lakóházat rendeznénk be. melyben sok olyan használati eszköz szerepelne, mely a magyarok számára eddig még kevésbé ismert.

A múzeumi kiállítások száma országos viszonylatban évről évre figyelemre méltóan növekszik. 1965 és 1967 között, országosan hatmillió körül mozgott, míg 1968-ban ugrásszerűen 6 478 000-re emelkedett a látogatók száma. Az évek óta tartó látogatószám növekedésének sok összetevője van. Az elemzéskor nem elhanyagolható körülmény az egyre nagyobb méreteket ölHogy jelentőségük mégis milyen nagy, azt a Művelődésügyi Minisztérium legújabb rendelkezése is alátámasztja, mely a látogatottság emelkedése érdekében, lehetővé teszi a kedvezményes belépést a tanulók számára. A Nógrád megyei Tanács VB megyei múzeumi szervezettel egyetértésben kiterjesztette a rendelkezést a fegyveres testületekre Is.

— Mit jelent ez az új rendelkezés a gyakorlatban? Mi-‘ lyen eredményekre lehet számítani?

— Hogy őszinte legyek, ez részünkről nem újdonság, mert 1962-ig a most életbeléptetett belépőrendszer működött múzeumainkban. Levonva azonban, a közbeeső időszak tanulságait, bátran elmondhatjuk. hogy feltétlenül a látogatottság emelkedésére lehet majd számítani — jegyzi meg Zólyomi József.

Kertész Lajos

Hegyhátonyban igen igényes hangversenyélet fejlődött az utóbbi években. Ez az eredmény elsősorban a zeneiskola kiemelkedő munkájának köszönhető. Szívesen jön Ide külföldi és hazai művész, hiszen Nagybátonyban zeneértő fülek várják. Január 18-án, vasárnap ismét egy jeles zongoraművész, Kertész Lajos

zongoraestje

látogat el a bányavárosba. Az Országos Filharmónia és az Állami Zeneiskola közös rendezésében, a délután fél négy órakor kezdődő hangversenyt a zeneiskolában tartják. Kertész Lajos műsorában Liszt zongoramüvei szerepelnek (Velence, és Nápoly-sorozat, IX. (Pesti) rapszódia, Bach- fantázia, etűdök, legendák).

Természetesen a fent elmondottakat azzal kell kiegészíteni, hogy a szombatonkénti általánosan ingyenes múzeum- látogatás. az országos méretekben ötnapossá váló munkahét a nagyobb hétvégi művelődési igényeknek kedvez, és a szabad szombatok tervszerűbb, tartalmasabb kihasználását jelentheti.

(V. K. M.)

HUB AY MIKLÓS: Fiatal nők kékben és pirosban (széria, 20.20). Az egyfelvonásos tragédia közvetítése a szegedi Nemzeti Színházból, felvételről. Az egyfefvonásos, a sötét emlékű 1944-es időszakba viszi el a nézőt — két lánv ás egy fiú történetén keresztül mutatva be a fasizmus embertelenségét, amelyben a legszebb emberi érzések is tönkremennek, katasztrófába torkoltának. A történet a fiú lakásán játszódik, azon az éjjelen, amelynek másnapján a fiúnak be kellene vonulnia, ö azonban elhatározza, hogy nem tesz eleget a behívóparancsnak, élni akar, a háború nem az ő háborúja. A furcsa cím a lányokra utal: egyikük a rendőrség által keresett „kommunistagyanús személy”, akinek ismertető jele: kékruhás, barna hajú. A régebben az irodalmi színpadon bemutatott darab főszerepeit Demjén Gyöngyvér, Liska Zsuzsa és Kiss István alakítják.

Korszerű

A BALASSAGYARMATI

Dózsa György úti, új általános iskolában december 19- én, 20-án „próbatanítást" tartottak, az „igazi” tanítás a téli szünet után, január 15-én kezdődik.

Miért volt szükség erre a kétnapos próbatanításra? — kérdeztük Pólyák Ferenc igazgatót, aki a Bercell Általános Iskola igazgatói székét hagyta ott az új állás kedvéért,

— A városban eddig négy általános iskola működött — mondta az igazgató — a tanulókat ezekből irányították át hozzánk, s meg kell vallani: sokan, különösen a felső tagozatosok szülei, idegenkedtek attól, hogy gyermekük új környezetbe kerüljön. Egy nyolcadikos diák esetében érthető ez, nem kis dolog év közben környezetet változtatni. A próbatanítósnak ezért elsősorban ismerkedő, szoktató jellege volt. Sokat számított az is, hogy két nap alatt a gyerekek is, szüleik is aktívan részt vettek az osztályok kitakarításában — igy jobban meg tudják majd beteehnikai

csülni azt a környezetet, ahova kerülnek.

Az új iskola a legigényesebbek kívánalmait is kielégíti. Pólyák Ferenc érthető büszkeséggel kalauzol végig a két szinten elhelyezett tantermek során, eldicsekszik a városban egyedülálló felsze- reltségű 9x18 négyzetméteres tornateremmel, az ugyancsak egyedülálló orvosi rendelővel, a műhelyekkel, és a kémiafizikai előadóteremmel, előkészítővel.

— Mivel a városban csak úgy lehetett megoldani a teljes „egyműszakos’:, délelőtti tanítást, hogy iskolánkban két hatodik és két nyolcadik osztályt alakítottak ki, átmenetileg tíz tanulócsoporttal dolgozunk, s így az egyik műhelyt és az úttörőfoglalkozások céljaira szánt termet tanteremnek használjuk. Ez az állapot részben a következő tanévben, illetve teljesen majd két év múlva szűnik meg. Bár az orvosi rendelő most még üres — folytatja az igazgató — a városi főorvos, Illetve a kórház Ígéretet tett arra, hogy gondoskodik a berendezéséről.

eszközök

A korszerű technikai eszközökkel felszerelt iskolában magnetofonok, lemezjátszók, gondosan összeválogatott

könyvtár, a műhelygyakorlatok számára egy motorkerékpár áll a tanulók rendelkezésére — s már a szünidő alatt is működik a napközi otthon, A melegítő konyhában hűtő- szekrény, mosógép, centrifuga segíti a konyhai személyzet munkáját.

AZ ISKOLAIGAZGATÓ kollégái áldozatkészségről be* szélt. Arról, hogy a tizennyolc pedagógus mindegyike példásan kivette részét az iskola rendbehozatalának fizikai munkájából, s hogy ez azért számít nagy dolognak, mert közben régi iskolájukban is dolgoztak még.

— Nagyszerű gárdával dol- gazhatok együtt — mondta végezetül — s remélem, hogy a szülőknek sem lesz okuk panaszra. Az átállást legjobban megérző nyolcadik osztályosokkal személyesen beszélgetünk el problémáikról, s tárgyalunk szüleikkel is.

Tw-e§őzefes

Az országúton (szombat, 22.10). Magyarul beszélő olasz film, az éjszakai előadás című tv-sorozat legújabb darabjaként. Több mint tíz éve (1958-ban) mutatták be hazánkban Fellini máig emlékezetes filmjét. A mű a társadalom perifériájára viszi el a nézőt, az országúira, ahol az elesett hősök: Zampano, a vándorartista (Anthony Quinn alakítja), Gelsomina, az együgyű csúnya lány, akit Zampano a szó legszorosabb értelmében vásárolt meg szüleitől és a „bolond” (Richard Base- hard) keseíves-kietlen sorsát, vándorlását mutatja be a film, Fellini ezt az elvont viszonyt tágítja társadalmi méretűvé, Zampano embertelenségét, fékezheted en vadságát, Gelse- mina buta kiszolgáltatottságát, a „bolond” tehetséges féktelenségét és könnyelműségét. A művészi, nagy távlatokat felölelő alkotás minden bizonynyal ma is élményt jelen,);. Gelsominát a rendező Fellini felesége, Giulietta Masina alakítja.

Delta (vasárnap. 18.35). Ezúttal egyetlen műszaki újdonságot ragadunk ki a Delta érdekességei közül — ám annál jelentősebbet. Egy új magyar találmányt, amelyet Gel- lért Károly, egy miskolci lakatosmester alkotott meg, pontosabban — mesterember- szinten — talált ki. Ez a találmány olyan jellegű, hogy a műszaki tudomány nem is sejtette a módszer lehetőségét, egy gépészszakember említette meg, hogyha meg kellene alkotni a találmány elméletét, ez egy jól felszerelt tudományos intézetnek nyolc- tíz évébe kerülne. A gép maga viszont létezik, működikl Miről is van szó? A sokszög- eszteí-gáról. Egy esztergagépről, amely képes sokszögű forgástestek előállítására, például nyolcszögletű, vagy éppen ellipszis keresztmetszetű tengely készítésére, éspedig egyetlen művelettel! A közismertnek tekinthető forgácsoló technikában régen erre nem volt mód. Egy nürnbergi kiállításon mutatták be a találmányt, s nyomban mintegy húsz világcég jelentette be érdeklődését. Az NSZK-bell Fortuna Werke — a világ egyik legjelentősebb szerszám- gépgyára — nyomban elvitte a két létező gép közül az egyiket. Mert csak kettő van belőle mindössze! Igen, kettőd noha a szabadalmat már kél éve megadták a találmányra! Ezt a kettőt is a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ké-í szítette el. Hihetetlen, de ne®* található egy olyan vállalat, amelyik vállalná a gyártást.

A. Gy. j

SZAMOS RUDOLF

iAmtor

CSUPATI

A gyilkosságra egyetlen elfogadható magyarázat lenne: féltékenység. „Féltékenység” — labdázott a gondolattal. El is fogadná, ha Kántor minden eddigi lépése nem az ellenkezőjét bizonyítaná. „Miért kell egy féltékenységhez a határon száz veszély kockázatával átszökni? Olyan nagy lett volna a bosszúvágy?”

Kántor türelmetlenül topogott az ajtó előtt. Csupati figyelmeztette Sátorit: „Főnök, a kutya tovább akar menni.”

— Kérjen további erősítést — utasította helyettesét és Sátori gondolatai az ábrándozásból visszazökkentek a valóságba. Kántor az épület hátsó keresztfolyosóján vezette őket és a használaton kívüli kártyaszobák mellett a földszinti bár raktárhelyiségé,be nyíló, keskeny csigalépcsőin igyekezett lefelé. „Ez egyre cifrább — mondta Csupati. Sátori is erre gondolt. Ez eddig úgyszólván minden lépésüknél új és új rejtvénybe ütköztek. Egyszerű határsértésnek indult ez az ügy, és a megyei székhely nagy szállodájában már a második hullát találták meg. A tettes alig egy órányival járhat előttük és ez az időelőny ki tudja, mi minden meglepetést tartogat még számukra.

„Záróra, kedves vendégek, záróra!” — hallatszott be a raktárba a bárpulttól elválasztó vastag brokát függönyön. Távolabbról halkabban a kémelhárító csoport vezetőjének felszólítása hallatszott, ahogy az igazolványokat kérte. „A katonák a ruhatári kijáratnál dolgoznak” ötlött fel Csupati fejében. „Az igazolványokat... Hé, önnek is szól.” Hangzavar, lárma. A függöny előtt a bárpultnál a mixernő suttogott: „Jencikém, ez borzasztó. Üjabban ' itt minden éjjel razziáznak... Nem tudja, mi van?” „Valami hullát találtak a hekusok az egyik szobában.”

— 13 —

\________________

_______________________________

„

Aha, szóval a személyzet még nem tudja, ki az áldozat. Ez jó. Nagyon jó.” — gondolta elégedetten magában Sátori.

— Mire várunk, főnök? — türelmetlenkedett Csupati.

— Hadd ürüljön kj egy kissé a terem, akkor jövünk mi. — Kántor olyan váratlanul lépett ki a függöny mögül, hogy a keskeny káva között oldalával a mixemő lábát súrolta. „Segítség!” visított a nő, ahogy Kántorra pillantott és kezéből kiejtette a konyakos üveget, amibe a pincérek által visszahordott poharak maradékát töltögette. „Zagyválunk, nyuszikám, zagyválunk?” lépett elő a függöny mögül Sátori is.

— Ja, maga az? — derült fel a rendőrtiszt láttán a mixemő képe. — Már azt hittem egy fenevad lapul a raktárban. Csak nincs valami szajré ott? — kérdezte aggódva. „Szóval szajrét is rejtegettek?” jegyezte meg magának Sátori. — Nem, semmi — mondta hangosan. — Csupán érdekelne, kik jártak ma éjjel a függöny mögötti helyiségben.

— Én. A két áruhordó. Jenci, a főúr.— és elakadt.

— Más nem?

— Más? Azt hiszem, nem... ja, dehogynem. A 11 órás szünetben Maca és Jonny ugrott fel a szobába, valamilyen kottáért, mert az egyik vendégnek nem volt elég jó a svimg és gersvinget akart hallani.. . mondta is Maca, milyen kukacosok itt a vendégek. Ebben neki teljesen igaza van... Én is beszélhetnék róla, hogy mennyit molesztálják az embert.

— Ne tartsd fel az urakat, — robogott elő az L alakú helyiség zenekari pódiuma felőli zugából a főpincér és tálcányi poharat, kistányért zúdított a pultba épített mosogató szélére. „Ki az a Jonny?” hajolt a mi- xemőhöz Sátori. Nem ismerik? A dobosunk. Ott megy kifelé a fiúikkal, meg valami haverjával. . Az a magas, fekete hajú. Csodálom, hogy nem hallotta még játszani. Hű, hogy tudja keverni az ütőt? Tényleg nem hallotta? Pedig már három hónapja játszik itt és minden valamirevaló hekus...” — zavartan harapta el a folytatást és kezét szája elé kapta. — „Jaj, ne haragudjon, de annyira rájáir a szám.” Sátori felnevetett: „Oda se neki.”

7.

— Főnök! — szólt halkan Csupati. — Kántor a zenekari dobogó szélén álló nagydobot szimatolta növekvő izgalommal. Az illatok és szagok ilyen hatalmas burjánzásába még sose tévedt. Szesz, parfém, izzadt testek,

— 14 —-----------------------------------------------------------------------------------,----------------é

tel, padlóviasz, terpentin, különböző cigaretták és tárgyak tobzódó szagdzsungelében csak egy vékony erecske vezette a dobig. „Hé! Főúr!” — szólította Sátori a főpincért, aki görnyedt, alázatos tartással közeledett. — „Rumot, konyakot az uraknak?”...

— Nem! Kapcsolja be a világítást — förmedt_rá ingerülten Sátori, aki már az előbb észrevette a főpiincér gúnyos tüszkölédését.

— De kérem, hiszen minden lámpa ég. Itt csak hangulatfények vamnak. — Sátori nyelt egyet, és bosz- szúsan folytatta: — A dob világítását... — A főpincér széttárta kezeit és megjegyezte, hogy ahhoz nem ért és egyébként is csak Jonny kezelheti. Ez a séí utasítása.

Ezalatt Kántor nyugtalanul szimatolta a dobot és végül bal oldalt, ahol a keret a tartófával találkozott, izgatottan megállapodott. Szipogva kapkodta a levegőt és jelezte gazdájának, jöjjön közelebb. Csupati Kántor mellé guggolt, és zseblámpája fényénél vizsgálgatta í a dob oldalát. „Kérem, ha bármi kárt okoznak, az urakat terheli a felelősség”, szólalt meg ekkor alig leplezett gyűlölködéssel a hangjában a főpincér. Sátori a legszívesebben kizavarta volna a középmagas, kopaszodó fejű embert. „Folytasd nyugodtan” szólt Csupatinak. k

Az előtérből behallatszott a spicces vendégek méltatlankodása. Csupati zsebkése hegyével a dob oldalát piszkálta. Négyszögletes fémlap ébresztette fel gyanúját. Kántor is odadugdosta orrát, miközben hasra feküdt, hogy fejét kényelmesebben dughassa a dob aljához. „Főnök emelkedett fel Csupati — „ez a bigyó kulcsra jár.”

— Mindegy. Feszítsd le, ahogy tudod, csak gyorsan — nógatta Sátori, „önök fizetik a kárt” szólt a főpin- oér.

— Ne károgjon! — förmedt rá a főhadnagy.

— Nekem zárásom van, kérem, ki fizeti meg az el- vácakolt időmet? — A főpincér mintha megszeppent volna, mindezt már halkabban mondta. Távozni akart. „Itt marad. Majd a jóisten honorálja!” — kiáltott rá Sátori.

A zöldre festett lemeziablak Csupati feszegetésére lepattant a dob oldaláról és Kántor nyomban bedugta orrát a résen. Vissza is kapta és tüsszögve morgott „Menj arrébb!” tolta el kutyája fejét Csupati és a dobba világított. Bal kezével benyúlt és sziszegve rántotta ki ő is a kezét. „Az anyját, ez ráz” — mondta meglepetten. Sátori a dobba szerelt villanykörte zsinórját kereste. A szőnyeg alatt talált rá a kígyózó vezetékre, és a végét kihúzta a fali csatlakozóból. „Most már nyugodtan benyúlhatsz” — mondta.

(Folytatjuk)

— 15 —