Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Beletörődünk... Egyik falusi ismerősöm mesélte, hogy hagymát szere­tett volna vásárolni, de sehol a környékén nem kapott. Dühbe gurult, bevágta ma­gát kis borsózöld Trabantjá­ba, fölszáguldott a fővárosba, ahol végül sikerült szert ten­nie néhány kilogramm vörös­hagymára. Amikor pedig a feleségem arról panaszkodott, hogy nem lehet kapni Salgó­tarjánban harisnyanadrágot, azt tanácsolták neki, utazzon csak el a legközelebbi, eldu­gott falucskába, annyi haris­nyanadrágot vásárolhat, amennyit akar. S bármi­lyen hihetetlennek tűnik, a jói tanács beváltotta a hozzá­fűzött, korántsem vérmes, in­kább óvatos reményeket. Ezek után kész vagyok fel­tenni: eljöhet az idő, amikor a főváros szállítja majd a vi­déknek a mezőgazdasági ja­vakat, a vidék pedig ellátja minden szükséges iparcikkel a várost. Igazán untuk már az árucsere korábban bevált módját, éppen ideje, hogy minden másképpen legyen. Első lépésként fölparcellázzuk a flasztert, amin a városlakó akár krumplit, hagymát, ba­bot, vagy borsót termelhet. Megtartja belőle azt, ami családjának szükséges, a fe­lesleget viszont a falvakban értékesíti. így végre zavarta­lanná válhat a vidék zöldség­ellátása. Ugyanez idő alatt a falu feltehetően zökkenőmentesen átáll az ipari termelésre, a ke­rekes kutakban korszerű rob­bantásos módszerrel préselik a fémtárgyakat, a pitvarban ru­házati cikkeket szőnek, fonnak , és adjusztálnak, míg a jászol mellé automata gépsorokat kötnek be. Nem lesz többé hi­ánycikk, s mindenki tudni fogja, mit, hol keressen, pat­togatott kukoricát és velő­borsót a nagyáruházban, or­vosi felszereléseket a szövet­kezetnél, és az állami gazda­ságban. Már csak attól tartok, amennyire egyesek következet­lenségét és szándékainak tar­tósságát ismerem, egyszercsak újra a visszájára fordul min­den, a háztájiban, a földeken ismét mezőgazdasági javakat fognak termelni, amiből falu­nak és városnak egyaránt bő­ségesen jut. A városokban előretör és fellendül az ipari termelés, temékeiket minden körben és mindenkor megvá­sárolhatjuk. Akkor aztán iga­zán nem tudom mi is lesz ve­lünk?!... De mit is tehet­nénk? Üsse kő, ám legyen, Mohácsot is átvészeltük már, valahogy majd csak ebbe is beletörődünk.,. la. — is — mm ' mm NÓGRAD . ------------------­-------------------------------------­T árgyalások Ausztriával Piackutató, üzletszerző kör» úton járt Tóth József, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi főosztályvezető­je a METALIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat képviselő, jével. Ütjük során tárgyaltak az Alpine céggel, ahol részt vett a Döhler cég képviselője is. Szakembereink hidegen hen­gerelt szalagot ajánlottak osztrák partnereiknek. A megbeszélés eredményeként az Alpine cég próbarendelést ad fel, s amennyiben a szál­lított áru megfelel, 300 ton­na körüli megrendelésre szá­míthat a gyár. Tárgyaltak még az Eisen- export cég megbízottaival hi­degen hengerelt és pácolt sza­lagacélok exportjáról. A gyár vezetői végleges választ ja­nuár végére várnak. Mégsem megnyugta tó A GELKA salgótarjáni köz­pontjához három kirendeltség: Pásztó, Nagybátony és Kiste- renye tartozik. Az előbb fel­sorolt szervizekben 14 mű­szerész és 17 tanuló gyógyít­ja a beteg híradástechnikai készülékeket és háztartási kis­gépeket. Salgótarjánban, a központban viszont 9 műsze­rész mellett 17 tanuló ismer­kedik a szakma alapvető fo­gásaival, bonyolultságával. A szakember-utánpótlás to­vábbképzéséről a munkahe­lyeken gondoskodnak, ugyan­akkor másodállásban egy gé­pészmérnök adja át szakmai ismereteit a tudásra vágyó fi­ataloknak. Ennek ellenére sem megnyugtató a helyzet, mert a műszerészek mellé be­osztott tanulók tanításáért a szakemberek semmiféle anya­gi ellenszolgáltatásban nem részesülnek, s ez nem ösztön­zi, lelkesíti őket a tanulókkal való beható foglalkozásra. Klubszakreferensek konferenciája Klub szakreferensi konferenciát rendez a Népművelési Intézet a megyei klubszakreferensek to­vábbképzése kétéves programja szerint, 1970. január 29—30-án. A konferencia színhelye Budapesten, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában lesz. A gazdag prog- ram a következő témaköröket foglalja magába: beszélgetés a klubokban folyó világnézeti-poli­tikai nevelésről, a világnézeti­politikai nevelőmunka vizsgálati módszereinek ismertetése négy megye és a főváros területén, ka- marakiállitások rendezése a klu­bokban. A programot korreferá­tumok és filmvetítés egészíti majd ki. Végi glopták Hányást Hamarosan bíróság előtt felel azért a lopássorozatért a 23 éves mátraderecskei Csikós Rozália és a 31 éves mátrave- rebélyi Csemer Imréné, ame­lyet Nagybátony ban, Mátrave- rebélyben és Kányáson követ­tek el. Az ügy harmadik vád­lottja, a 37 éves Csemer Im­re. Csikós Rozália a Csemer családhoz költözött Verebély- be, mert Csememé a nővére. Az egyik novemberi napon a „hármas” Nagybátonyból — miután felvette Csemer a fi­zetését — gyalog indultak Mátra verebélybe. Az egyik ház udvaráról Csikós Rozália — Csemerék „felkérésére’ mindent ellopott azok közül a ruhaneműk közül, melyek a kötélen száradtak. Verebély- ben decemberben Csikós Ro­zália tyúkot, kakast lopott úgy, hogy közben Csememé figyelt. Az udvarokra specia­lizálták magukat. Bármilyen ruhanemű száradt a kötélen, az Csemerékhez vándorolt. Nem kevesebb, mint hét por­tát látogattak meg, s mindent ami a kezük ügyébe akadt, elloptak. Szalonnát a füstölő­ből, tyúkokat, kötényt, törül­közőt, gyermek melegítőt, sőt pizsamát is. Csemer Imre persze tudott a lopásokról, sőt biztatást is ő adott. A „trió” ellen elkészült a vádirat. — ács 1— Ha kedve volt, elutazott Gyorsított eljárással tárgyalta a algótarjáni Járásbíróság a 19 éves otos Mária salgótarjáni lakos őzveszélyes munkakerülésének űnügyét Botos Mária — bár három gyer- leke van — a múlt év július 25- >1 sehol nem vállalt munkát, s yermekeiröl szülei gondoskodtak. Csavargóit, éjszakai szórakozóhe­lyekre járt, s olykor — ha kedve volt — elutazott Budapestre vagy Visegrádra. A Salgótarjáni Járásbíróság Bo­tos Máriát közveszélyes munkake­lésben mondta ki bűnösnek és 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. A vádlott enyhítésért fellebbezett. Kincs járvány! Az elmúlt napokban az idő­járásban nagy ingadozások következtek be, a hideget hir­telen meleg váltotta feL A szélsőséges időjárás magában hordja a megbetegedések fo­kozódását. Ezért megkérdez­tük dr. Csendes Oszkámé me­gyei járványorvost, van-e in­fluenzajárvány-veszély Nógrád megyében? — Teljes felelősséggel je­lenthetem ki, hogy járvány egyáltalán nincs a megye te­rületén, sőt egyelőre még csak a veszélye sem mutatkozik. Két héttel ezelőtt Tolna és Baranya megyében fordultak elő járványos megbetegedé­sek, azonban már ott is visz- szahúzódóban van. A szélső­séges időjárás-ingadozás okoz hurutos, megfázásos betegsége, két, ezek azonban nem jár­ványosak. Ebben az időszak­ban természetes, hogy az ilyen jellegű betegségek fokozód­nak. Ez ellen megfelelő, ré­teges öltözködéssel és a vita­mindús, ésszerű táplálkozás­sal védekezhetünk. Ajánlha­tom a sok vitamint tartal­mazó citrom, alma és a főze­lékfélék fogyasztását, vala­mint a fehérjedús húsféléket és tejtermékeket. Hurutos megbetegedést idézhet elő a túlfűtött lakás, ezért vigyáz­zunk arra, hogy enyhe idő­ben kevésbé fűtsünk. Az idő­járás ilyen fokú ingadozása természetesen megviseli a szervezetet, ezért panaszkod­nak sokan mostanában fáradt­ságra. Ez ellen a jó táplálko­zás és a megfelelő pihenés, rendszeres alvás véd meg. NAPTAR 1970. január 15., csütörtök Lóránd napja A Nap kel: 7.28, nyugszik: 16.19 órakor. A Hold kel: 10.55, nyugszik: 1.01 órakor Ködös idő Várható időjárás ma estig: erősen felhős, párás, ködös idő, többfe­lé kisebb esővel, ködszitálással. Legmagasabb nappali hőmérsék­let ma: 0, plusz 5 fok között. — A Magyar Mezőgazdasá­gi Múzeum pályázatot hirdet az ország képzőművészeinek olyan képzőművészeti alkotá­sok elkészítésére, melyek va­lamilyen mezőgazdasági (föld­művelés, állattenyésztés, va­dászat, erdészet) témát' dol­goznak feL A határidő: 1970. július 1. — A balassagyarmati Ma­dách Imre járási Könyvtár az elmúlt évinek több mint há­romszorosát, '270 000 forintot fordított könyvbeszerzésre 1969-ben. A könyvállomány átalakítása, felfrissítése azt eredményezte, hogy járási vi­szonylatban az egy főre jutó kötetek száma jelentősen meghaladja a megyei átlagok — A MEGYE NÉPMŰVE­LŐI SZÁMÁRA az Országos Rendező Iroda ankétot kíván rendezni, 1970 első negyed­évében, a műsorengedélyezési eljárásról és az engedélyezett műsorokkal kapcsolatos gya­korlati problémákról. — KESZEGEN tizennégy TIT-előadást tartottak az el­múlt évben. A legnagyobb létszámmal a szülők iskolája előadásain vettek részt, ahol a gyermeknevelés problémái­ról és a szocialista nevelés kérdéseiről esett szó. — A balassagyarmati Ma­dách Imre járási Könyvtár és a járás könyvtárhálózatának helyzetéről, tevékenységéről tárgyal 1970. január 19-én a Balassagyarmati járási Ta­nács Végrehajtó Bizqttsága. A vb-ülésen szóbeli tájékoztatás hangzik el a járási népszám­lálási munka végrehajtásáról. — A FIATALOK LAPJA, a Ma­gyar Ifjúság olvasótáborának gya­rapítása érdekében hirdetett ver­senyt az elmúlt évben a KISZ Nógrád megyei bizottsága, amely december hónapban zárult. Vég­leges adatok szerint a kampány során az alapszervezetek 1700 új előfizetőt szerveztek a lapnak. 120 éve, 1850. január 15-én született Mihail Emi- nescu, az észak-moldvai Botosaniban, részben szerb, részben orosz eredetű paraszti ősöket számon tartó, és csak nemrég kisnemességet szerzett családból. Fiata­lon évekig vándorol, mindennel próbálkozik, egy vi­déki színtársulatnál súgóként is működik. Aztán Becs­be kerül, s az egyetem „rendkívüli hallgatójaként” filozófiával, hindu bölcselettel ismerkedik, de lecke- könyve tanúsága szerint jogi és orvostudományi elő­adásokat hallgatott. Eminescu, aki fiatalon a románok legnagyobb költője lett, de akinek életében egyetlen verskötete je­lent meg, ismerte a szocialista ideológiát, olvasta az utópista szocialistákat, sőt Marxot is. Élesen bírálta kora román társadalmát; mindenekelőtt az úgyneve­zett „fölülhelyezett réteget”. Tiltakozott a munkásosz­tály nyomorult helyzete ellen. Az elnyomottakkal való együttérzését táplálta a munka megbecsülése. Ezt így fejezte ki: „az új világ törvénye, a munka". „Az Eminescu-vers hatása — írja egyik jelentős méltatója — tirannikus és megfellebbezhetetlen, az olvasónak az az érzése, hogy nem szabadulhat ^bűvö­lete alól. Ez a hatás mindenekelőtt zenei; belső erők hatnak így, melyek átszakították gátjaikat, és ntaguk- kal ragadnak bennünket.” — A Magyar Biológiai Tár­saság didaktikai szekciójának 41.. szakülésén megyei szak­emberek tartanak előadást. Az 1970. január 19-én az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem Növényélettani Intézeté­ben megrendezendő ülésen, Andrássy Péter és Ivitz Zol­tán, A dísznövények felhasz­nálása a gimnáziumi biológia oktatásban című előadás hangzik el. — Baráti összejövetelen ta­lálkoznak az irodalmi plakát­újság alkotó művészei 31-én délelőtt 10 órakor a József Attila megyei művelődési központ klubtermében. A Ha­zafias Népfront által rende­zett összejövetelen értékelik az eddig végzett munkát, ki­jelölik az 1970 első félévi fel- tsozvetemeny-Kutaias — Három üzemorvos, öt szakorvos napi 45 órában gyógyítja a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek beteg dolgo­zóit és hozzátartozóit, és munkálkodik a különböző betegségek megelőzésében. v — A TOKOS ÉGETÖKEMENCE égőkkel és az automatikákkal való felszerelése előreláthatóan feb­ruár 10-ig befejeződik a Salgótar­jáni Tűzhelygyár új üzemcsarno­kában. A kemence felfűtése az ezt követő napon kezdődik meg. — Ismeretlen ásvány. A heidelbergi Max Planck Atomfizikai Kutatóintézet tu­dósai kedden bejelentették, hogy a NASA által rendelke­zésükre bocsátott holdkőzet- darabok között új, eddig is­meretlen ásványt fedezitek fel, *— Osztálynévadó ünnepsé­get rendeztek a salgóbányai KISZ-vezetőképző iskolán. A hathetes turnuson mintegy 40 fiatal vesz részt továbbkép­zésen. A hevesi, szolnoki és nógrádi KISZ-titkárok mező- gazdasági munkahelyekről érkeztek. Szennyvízműtársulat Békéscsabán a szennyvíz­csatorna-hálózat és -tisztítóte­lep építésére szennyvízmű- társulatot hoznak létre. Az országban elsőnek Békéscsa­bán oldják meg társadalmi összefogással ezt a problémát. A távlati program szerint ál­lami és tanácsi erőforrásból, valamin/t ipari, mezőgazdasági üzemek és intézmények hoz­zájárulásából 245 millió forin­tot költenek a‘ csatornaháló­zat és a derítőrendszer Iá­építésére. adatokat. A plakátújság leg­közelebbi számának temati­kája a felszabadulás és Lemin- centenárium jubileumi alap­gondolatához kapcsolódik. — SZÍNJÁTSZÓ ÉS TÁNC. CSOPORTOT szerveznek eb­ben az évben Nógrádsápon. Háromfelvonásos színdarabot és egy nemzetiségi hagyomá­nyokat feldolgozó táncjátékot tanulnak be a tagok, amely- lyel az Ünnepelj velünk elne­vezésű kulturális akcióban vesznek részt — Hatvankilenc fiatal <— döntően KISZ-tagok — része­sültek jó munkájuk eredmé­nyeként Kiváló dolgozó kitün­tetésben az elmúlt esztendő­ben a KPVDSZ megyei bi­zottságához tartozó alapszer- veaetekben. — Kétszázötven munkavé­delmi őr segít a balesetek megelőzésében, a különböző veszélyforrások feltárásában és megszüntetésében a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben. Bezárta a hentes a fodrászt... Érdekesnek ígérkező bíró­sági tárgyalás lesz hamarosan Salgótarjánban. Személyi sza­badság korlátozása miatt in­dított eljárást az ügyészség Bocsó Dezső, 47 éves hentes ellen. Bocsó, a Karancs utcában levő pecsenyesütő vezetője. Az üzlet mellett a szolgáltató ktsz fodrászüzlete helyezke­dik el. Ebben az üzletben dol­gozik a 39 éves Szabó Pál, mint fodrász, aki Somoskőúj­faluról jár be Tarjánba. Sza­bó, még a múlt év egyik va­sárnapján lekésett a buszról, s egy későbbi járattal akart fa­lujába utazni. Volt ideje, be­ment hát a fodrászüzletbe, le­húzta a redőnyt, villanyt sem gyújtott, és csendben várako­zott. Kisvártatva az arra járó rendőrjárőr lépett az üzletbe, s érdeklődött, miért nincs le­lakatolva a redőny. Amikor Szabó elmondta, hogy itt dolgozik, és hogy mire vár, a járőr távozott, hiszen nem Kérte, jöjjön vissza, mert sze­retne vele beszélnL Kísvártat­illetéktelen személy várako- va újból Bocsó lépett az üz- zott a fodrászüzletben. Szabó letbe. „Már megint mi van tovább ült a sötétben, egyszer itt?” — mondta, végigjárta az csak' megjelent a helyiségben Bocsó. Felgyújtotta a lámpát, dőnyt. „Majd én körülnézett, s hangoskodott, tóm!” — mondta Szabó nagy meglepetésére le­húzta a redőnyt, rátaposott a kaliantyúra, és közölte: „ad­dig nem jössz ki, míg a rend­őrök nem jönnek.” A fodrász üzletet, s újból lehúzta a re­megmuta- Bocsó, s közben az utcán már figyelték a közjátékot. Az emberek nem tudták mire vélni a dolgot. A fodrász ismét könyörgött, hogy nem akar bezárva lenni, en­tnajd háromnegyed óráig volt giedje ki őt. Bocsó ezúttal en­bezárva, miközben többször könyörgött, engedje ki őt a gedett, de csak úgy, ha Szabó átjön vele a lakására, mert a hentes, mert újra elmegy az rendőrséget akarja hívni. Te­autóbusza. Bocüó hajthatatlan lefonált is. Mondani sem kell, maradt, és mondani sem kell, újra tisztázódott minden, ám feleslegesen hívta a rendőrö- közben a telefonálás után, mi­ket, mert minden tisztázódott, kor Szabó — hiszen megtette volt arról, amire az^> amire Bocsó kérte — tá­vozni akart, Bocsó, az előszo­bából sem engedte ki. szó sem Bocsó gondolt. Másnap kinézett a fodrász A nem mindennapos ügy a az ajtón, mert látta, hogy rész- bíróságon folytatódik, legvezetője az utcán megy. — ács — egy tsz-ben Az országosan ismert siklód si Magyar—BoLgár Testvéri­ség Tsz közvéleménykutatási: rendezett tagjai körében. Ily > módon minden tag lehetősé­get kapott arra, hogy írásban — névvel vagy név nélkül — állást foglaljon a közös gaz­daság legfontosabb ügyeiben. A közvélemény-kutatás során készséggel válaszoltak a kér­désekre, tettek hasznos ja­vaslatokat és mondtak segítő kritikát. Az akciót a tsz üze­mi lapja, a Siklósi Napló szerkesztő bizottsága bonyolí­totta le. — MÓDOSÍTJÁK a prémiumfel­tételeket ebben az évben a Salgó­tarjáni Öblösüveggyárban. Az üzemvezetőknek és a művezetők­nek a jövőben egyre inkább csak ahhoz fűződik majd érdekük, hogy a termelést megfelelő idő- gazdálkodással, a munkafegyelem szigoritásával, a termelékenység fokozásával növeljék. — Helyreigazítás. Lapunk január 14-én megjelent szá­mának ötödik oldalán A szö­vetkezet magára talált című cikkünk helyesen így kezdő­dik: Szomorú év volt a mát- raverebélyi földművesszövet­kezet életében az 1968-as esz­tendő. — Nyugdíjasok klubja ala­kult Magyarnándorban, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. A klubnak 25 tagja van. Az öregek a szórakozás és pihenés mellett elhatároz­ták, hogy hasznos munkát végeznek: kollektiven nyúlte- nyésztéssel foglalkoznak majd. A Magyamándori köz­ségi közös Tanács VB azonnali belépéssel fel­építési technikumot végzett személyt. Fizetés megegyezés szerint. NOGRAD a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: GO TV A R GYULA. Szerkesztőség: Salgótarján, Petőfi a. 1. Telefon: 22-94. 22-95. 22-96, ^22-97 Főszerkesztő 12-94. Belpolitikai rovat: t4-40. Sportrovat: 11-59. Éjszakai szerkesztés: 13-05. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: VIDA EDIT. Kiadőhivatal: Salgótarján. Petőfi „ . ' telefon- 10-29 Terjeszti: a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési dfj egy hónapra 20 forint. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. Sajgó- . . 4 . tarján. Petőfi o. U Felelős vezető: PAPP GYÜEGV igazgató. Index-szám: £5072.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents