Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Bcnri'qjwk népközükrsaságtink intézményeit (81 Az országos hatáskörű szervek (főhatóságok) A MINISZTERTANÁCS működése során a miniszté­riumokon kívül az országos hatáskörű államigazgatási szervek egész sorára támasz­kodik. A nem minisztériumi formában működő, de közvet­lenül a Minisztertanácsnak alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek elne­vezésére többféle fogalom használhatos; egy időben or­szágos főhatóságoknak nevez­ték őket, de használták az or­szágos hatóságok megjelölést is. Az országos hatáskörű ál­lamigazgatási szervek külön­böző csoportjait különböztet­jük meg, munkájuk jellege, az államszervezetben elfoglalt helyük, belső felépítésük fi­gyelembevételével. Közülük néhány az állam- igazgatási szervezet legfelsőbb irányításának területén jut­tatja kifejezésre népi demok­ráciánk állami mechanizmu­sának a társadalmi szerveze­tekhez való szocialista viszo­nyát Van köztük olyan, amelyik állami szervként működik, azonban a társadalmi szer­vekre, illetve közvetlenül a dolgozók társadalmi tevé­kenységére támaszkodva old­ja meg feladatait. Ilyen kü­lönleges jelentőségű szerv a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely egész tevé­kenységében a Miniszterta-, nács irányítása alatt áll. munkájáért azonban nemcsak a kormánynak^ hanem az El­nöki Tanácsnak is közvetlenül felelős. A KNEB állami szerv, de az a jellegzetessége, hogy közvetlenül társadalmi aktí­vákra támaszkodva, a társa­dalmi szervezetekkel szoro­san együttműködve látja el mind központi, mind széles körben megszervezett terüle­ti szervei útján a törvény ál­tal rábízott ellenőrzési teen­dőket. Elnöke (államtitkári rangban) részt vesz a kor­mány és az országgyűlés ülé­sein is. Jelentős országos hatáskörű szerv a Magyar Tudományos Akadémia is, amelynek mű­ködését és belső szervezetét az Elnöki Tanács által jóvá­hagyott alapszabály határoz­za meg, működésének törvé­nyességét és alapszabály- szerűségét pedig a Miniszter- tanács ellenőrzi. A Minisztertanácsnak köz­vetlenül alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek egyik csoportját, azok a szorosabb értelemben vett államigazgatási szervek al­kotják, amelyek egészében ál­lamigazgatási tevékenységet látnak el, de tevékenységi kö­rük sajátossága indokolja, hogy feladataikat ne sorolják egyik minisztérium hatáskö­réhez sem. E szerveknek há­rom típusa van. Egy ’ részük az államigazga­tás összes ágazatainak terüle­teire kihatóan úgynevezett funkcionális jellegű tevé­kenységet végez, ezért általá­ban nem indokolt miniszté­riumi formában való műkö­désük. Ilyen szerv például a Központi Statisztikai Hivatal, vagy az Országos Anyag- és Árhivatal (elnökei államtit­károk, a kormány tagjai). Más részük ágazati igazgatási feladatokat old meg ugyan, azonban az általuk ellátott feladatok jelentősége ,vagy több ágazattal való szoros kapcsolata tette indokolttá, hogy e szervek ne tartozza­nak egyik minisztérium alá sem. Ilyen szerv például az Országos Vízügyi Hivatal (vezetője államtitkár), az Or­szágos Mérésügyi Hivatal. Itt kell megemlítenünk a Köz­ponti Gazdasági Döntőbizott­ságot, amely sajátos jellegű állami szervként dönt az ál­lami gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitás ügyei­ben, s irányítja területi szer­vei munkáját. Ide soroljuk az Állami Egyházügyi Hivatalt, amely az egyházak felügyele­te körüli teendők ellátásában működik közre; elnöke állam- titkári rangban van. AZOK AZ országos hatás­körű állami szervek, amelyek közvetlenül a kormány fel­ügyelete alá tartoznak (a fel­ügyeletet a kormány elnöke, elnökhelyettesei, illetve egyik tagja látják el) a követke­zők: Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság, Központi Sta­tisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, Országos Anyag- és Árhivatal, Orszá­gos Vízügyi Hivatal, Magyar Rádió és Televízió, Magyar Távirati Iroda, Munkásőrség Országos Parancsnoksága, Or­szágos Bányaműszaki Fel­ügyelőség, Állami Egyházügyi Hivatal. Országos Termé­szetvédelmi Hivatal, Központi Gazdasági Döntőbizottság, Központi Földtani Hivatal. Kulturális Kapcsolatok Inté­zete, Magyar Szabványügyi Hivatal, Országos Mérésügyi Hivatal, Országos Találmá­nyi Hivatal, Állami Termék­gazdálkodási Igazgatóság. Üjlaki László dr. író-olvasó találkozó Kedves esemény színhelye volt december 11-én este a Kohász művelődési központ. A városunkban tartózkodó SZOT-díjas írók találkoztak itt a közönséggel. Ez az ün­nepség folytatása volt annak az eseménysorozatnak, amely a II. salgótarjáni művészeti hetek keretében került meg­rendezésre. Merlák Ervin, a Kohászati Üzemek szb-titkára, a gyár pártbizottsága, szakszervezete és a dolgozók nevében üdvö­zölte a megjelent vendégeket: Demény Ottót, Gáli Istvánt, dr. Karsai Eleket, Kertész Ákost, Soós Zoltánt és Szent- iványi Kálmánt. összegezte azt a fejlődést, amelyet az elmúlt 25 év során az Acélgyár történetében el­értek. Köszönetét mondott az alkotóknak, hogy ellátogattak körükbe, és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy ez­zel az estével kölcsönösen kö­zelebb kerül egymáshoz az író és a közönség. Ezt követően a Petőfi iro­dalmi színpad, Csongrády Bé­la összeállításában, Eljött a tavasz címmel műsoros estet adott. Szép előadásban hang­zottak fel a jelenlevő írók al­kotásai, melyeknek központi magját a munkásság életének ábrázolása adta. Az igényes összeállítást még színesítette Till Erzsébet hegedűjátéka, s a Kohász fúvósnégyes előadá­sában felhangzó három ma­gyar népdal. Végezetül az írótársak ne­vében Szentiványi Kálmán mondott köszönetét a meleg fogadtatásért. Több nap mint ünnep Minden évben a december számomra a nagy erőpróbák időszaka, ilyenkor derül ki, hogy képes vagyok-e átvészel­ni az ünnepek megpróbáltatá­sait, alkalmas vagyok-e arra, hogy újabb egy évig a társa­dalom alkotó részese legyek. A krízis tetőpontjára akkor jutok el, amikor a tömegkom­munikációs csatornákon árad­ni kezdenek felém a jó taná­csok, mit főzzünk, mit ve­gyünk, hová menjünk, merre nézzünk, hogyan öltözködjünk és mitől óvakodjunk, mint a tűztől, ha kedves az életünk. Hideg borzongás fut végig a hátamon, amikor — szóról szóra úgy, mint a korábbi években — figyelmeztetnek, hogy ne zabáljam magam de­geszre az ünnepek alatt, kí­méljem gyomromat, májamat, vesémet. A többi napokon nyilván a sárga földig leehe- tem magamat, csak most ne... Gondoljak családomra, neve­letlen gyermekeimre, érjem be akár egy szikkadt lángos- sal, csak le ne zülljek az ün­nepi lakomák undorító szín­vonalára. Miután a mértékletesség erényét megcsillantották az orrom előtt, karácsony táján már kedvetlenül forgatom a számban a libamájat, bökdö- söm a rántott halat, rázkódom a tortaszelettől és a tokaji lát­ványát csak a virágvázában tudom elviselni. Stílszerűen étvágycsökkentőket szopogatok, hogy családom tagjai az át- kos étkesség bélyegét rám ne süthessék. Ha mégis éhes va­gyok, a kamrában lopva és behúnyt szemmel gyömöszö­löm magamba az ételt. Aztán elmúlnak az ünnepek és az élet visszatér a régi ke­rékvágásba. Ki törődik már azzal, hogy mit eszem és mennyit? Minden biztos fo­gódzó, támpont nélkül falok hol ezt, hol azt, a gyomrom időnként üres, máskor teli van, de hiába próbálom föl­hívni rá a figyelmet, az étke­zésem nem társadalmi ügy többé. Talán a tanácsadók is közömbösen mennek el mel­lettem új, s bölcsebb ünnepi intelmeken törve a fejüket. Egy éven keresztül úgy kó- válygok asztaltól asztalig, mint a kutya, akit kivertek a mértékletesség mezejéről. Né­ha már azt a kérdést is felte­szem magamnak, hát, érdemes így enni? Vajon, kit terhel a felelősség, ha véletlenül mégis elrontom a gyomromat. Hi­szen engem erre nem figyel­meztettek. .. —is ALTATÓDAL Hajnalban. 3 órakor szól a telefon az orvos hálószobájá­ban. „Nem tudok aludni!” — nyö- szörgi a telefonba az orvos egyik betege. „Maradjon a készüléknél!” — kiabálja az orvos. „Dúdolok egy altatódalt.” MENNYIRE EMBEREK A DELFINEK? Alig néhány évvel az „Em­ber és delfin” után jelent meg dr. John C. Lilly, amerikai biológus és agykutató máso­dik könyve, a „Delfin — az 5. nap teremtménye?” A szerző saját szavai szerint az „Ember és delfin” nagyrészt még elméleti-biológiai gyakor­lat volt. Akkoriban azt mondotta, hogy egy különleges delfinfajtával egv-két évtize­den belül lehetségessé válik a szóértés. A most megjelent könyv hivatott feltárni, hol tartunk ezen a téren. Lilly tízéves tapasztalatokra támaszkodhat az általa alapí­tott intézetben az Antillákhoz tartozó Szent Tamás-szigeten, ahol delfin-laboratóriumot rendezett be, egyfajta „ember- delfin-lakhelyet”, ahol e két olyan különböző fajta, mint az ember és delfin, találkoz­hatnak. A könyv számot ad többek között arról a kísérletről, amelynek szereplője Marga­ret Howes kisasszony, az in­tézet egyik alkalmazottja, és a 6 éves Peter nevű defin volt. Az eredmények alapjában vé­ve nagyon soványak, hiszen az érintkezés alig jutott túl né­hány közös „játékon”, ami végső fokon más állatokkal is hasonló módon létrejöhet. (A kísérletsorozat folyamán szán­dékosan tekintettek el az„ido- mítástól”.) CLAUDIE FELÖLTÖZIK AZ ANGYALNAK Claudie Lange 24 esztendős belga filmszínésznő, akit ed­dig szinte mindig csali mez­telenül láthatott a moziközön­ség, legújabb filmjében fel­öltözve jelenik meg Roger Moore oldalán. Bizonyára az Angyal kedvéért engedték meg neki. hogy felöltözzék. A szó­ban forgó bűnügyi filmvígjá­ték különben Claudie szerint „meztelenkedőbb”. mint ű maga volt. BRIGITTE BARDOT KÍVÜL REKEDT A VATIKÁNON A Vatikán területének be­járata előtt mindig rendkívül nagy a forgalom. Olasz szót alig hallani, de zsong az an­gol, francia és német beszéd. Az egész kis tér zsúfolva van autóbuszokkal. Végnélküli a Vatikán felé özönlő turista­invázió. Nemrégiben ez a parányi állam „szigorú rendeletet” ho­zott: megtagadta a belépési engedélyt a miniszoknyás női látogatóktól. A nyugati lapok nyomban tarkállottak a fényképektől, amelyeken a női turisták közvetlenül a vatikáni bejárat előtt eresztik le szok­nyájukat, vagy szvetterükkel igyekeznek befedni combjuk szabadon levő részét. Egy ügyes fotóriporternek sikerült lencsevégre kapnia a vatikáni bejárat előtt álldogáló Brigitte Barot-t. őt sem engedték be, ÓRIÁSI PRÉSGÉP A moszkvai Lihacsov Autó­gyár 3500 tonna nyomóerejü óriási egyedi présgépet szál­lított Gorkijban. Ez a második présgép, amelyet az utóbbi időben a gorkíji autógyár Moszkvából kapott. Súlya 782 tonna, s olyan magas, mint egy ötszintes ház. Az aggre­gál szállításához 13 különle­ges meghosszabbított vasúti pőrekocsira volt szükség. Az óriási présgép konstrukcióját M. Holmogorovnak, a moszk­vai autógyár főkonstruktőr- helyettesének irányításával dolgozták ki. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.0«: Hírek. — opera. — 10.51: Adóm Jen«: Csak 8.20; Lányok, asszonyok. — 8.40: titokban. Magyar népdalfeldolgo- Weber: Oberon. Háromfelvonásos zások. — 11.03: A rádiógyetem an­tológiája. — 12.20: Melódiákoktól, *m<z///////////////>z/////////oew/oH4z/////iy^/«w//////r///////jr////omH«wz4^ — 13.50: Eltűnt apák címe... — 14.00: Bundschuh István citerázik. — 14.15: Szép magyar vers. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.05: Hét­végi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak: — 16.05: Perzsa- vásár __— 16.35: Szombat délután. — 18.08: Az I Muslcl di Roma ka­marazenekar lemezeiből.'— 10.25: Mario del Monaco énekel. — 19.36: Az MKT népi zenekara játszik. — 20.06: Két úr szolgája. Vígjáték két részben. — 22.15: Sporthíradő. — 22.25: Táncoljunk. — 0,10—2.00: Me­lódiakoktél. Rokon érkezett, aki elvtárs Valaki lett. A családban senki sem hitte tolna. Pont a Jóska? Aztán nevétől vissz­hangzott a kisváros és az el­ismerésből jutott a rokonok­nak is. No, lám, a Jóska gyerek... És elindultak hoz­zá. Hétfőn a titkárnő: „Körmö- ci elvtárs kérem, egy rokon érkezett, aki elvtárs.. — Mondd Jóskám, tudnál rajtam segíteni? — Miről van szó Béla bá­tyám? — Kocsi... A kocsimról. Egy éve fekszenek a papír­jaim az AUTOKER-nél. Tu­dod, szerény fickó vagyok, pénzem sincs nagyon, Tra­bantot kértem. De most egy kisebb összeghez jutottam, és szeretném átíratni Wartburgra. Galambszürke kocsit szeret­nék. Néked biztos van ott is­merősöd. Ajánlanám, be­szélj a Hovanyec Sanyival, ó mitőlünk került fel Budapest­re. — Jól van Béla bátyám, megpróbálhatom. — Köszönöm Jóskám... Kedden a titkárnő: „... elvtárs kérem, egy ro- ion érkezett, aki elvtárs.” — Józsikám segíts rajtam. Tudod a feleségem kiesett az állásából, akkoriban nagybe­teg volt. Éppen a napokban épült fél. Az Aranyfácánban megüresedett a gazdaasszonyi állás, annyit dolgozott már szegény asszony, megérdemel egy jobb helyet. És miért ke­rüljön oda valamilyen reakci­ós pógár, vagy valamelyik ka­tonatiszt pöffeszkedő felesége. Szegény anyád, tudod meny­nyire szerette Linát, a felesé­gemet. Tedd meg Józsikám, neked csali egy szavadba ke­rül, hiszen nagy ember lettél. — Nem lettem nagy ember, Laci bátyám, de azért meg­próbálom. — Csókollak, szia. Szerdán a titkárnő: „...ké­rem, egy rokon érkezett, aki elvtárs”. — Szervusz öcsém, megis­mersz? Szegény jó apád ... De hagyjuk ezt, mert még el­könnyezem magam. Én egye­nes ember vagyok, nem kerül­getem a forró kását. Egyene­sen aszemedbe mondom, hogy szégyen Józsikám rád nézve, aki ilyen komoly potentát mint te és hagyja, hogy a nagybátyja olyan lakásban éljen, mint én. Drága, aranyos gyermekeim! És a feleségem! Mennyit szenvednek abban a lakásban! Ha, ha, ha, nevet­nem kell! Hiszen az nem la­kás, az egy putri, öregem. Put­riban él a te nagybátyád, ara­nyos kis családjával és te ezt tűröd. Tudod, azelőtt a boldogult békében mi azt mondtuk, a nemesség kötelez. De ez most is áll, egy kis variációval úgy mondhatnánk, hogy ma a rang kötelez. Te sem enged­heted meg magadnak azt a luxust, hogy rokonaid komp­romittáljanak. Kérlek, szóljál a tanácselnöknek, akire egyéb­ként is szeretném fölhívni a figyelmedet. Szerintem az a pasas korrupt. De én tisztessé­ges ember vagyok, és én nem kentein őt, én nem keresek annyit, hoigy a funkciknak baksist adjak. Mi mindannyi­an tisztességesek voltunk. Lá­tod, te is az lettél, mert a vér nem válik vízzé. NÓGRÁD - 1969. december 13., szombat Csütörtökön a titkárnő: „... egy rokon érkezett, aki élvtársnő”. — Kezét csókolom, Jóska bácsi. Szeretném, ha el tetsze­ne olvasni ezt a verset, én írtam. Jóska bácsi karrierje, emberi nagysága ihletett a versírásra, és természetesen költő szeretnék lenni, mert a srácok azt mondják, jól írok. De hát mit ér a tehetség má­ma? Protekció nélkül költő sem lehet az ember. Elég pártos? Tetszett? Igaz is, apám mondta, hogy kér­jem meg Jóska bácsit, szól­jon egy-két jó szót az egyete­men. Irtó disznók voltak az öreg professzorok a felvételin. Valószínű, tudták, hogy Jós­ka bácsi a rokonom, ezért mindössze hat pontot adtak. Most vissza kéne rúgni ne- iiik. És a helyi lapnak is szólhatna Józsi bács, hogy közöljek a versemet. Irtó disz­nó a szerkesztő. Csak azoknak a lányoknak közli a versét, akik lefekszenek vele. Kézcsókom, Jóska bácsi! Ap­ropó, vasárnap este nem lesz­nek otthon a faterék és házi­bulit rendezünk. Tessék el­jönni, írtó jő csajok lesznek, a barátnőim. Jóska bácsi még nyugodtan eljöhet. *. Pénteken a titkárnő: .. ro­kon érkezett, aki elvtárs”. — Józsikám, lebuktam, tönkretettek! Már csak te tudsz rajtam segíteni. Igaz is, miért segítenél. Irma, a fele­séged? Jól van? De aranyos kislány volt! Sokat lovagolt a térdemen. Cumiztattam, tisz­tába is raktam, mikor az édesanyja, az én aranyos kis húgom betegeskedett. Mikor haldoklott, azt mondta ne­kem, Lojzikám, vigyázz a kincsemre. És én vigyáztam. Egészségesen, tisztán meg­őriztem neked Irmát. Erre te vagy az élő koronatanúm, Jóskám. Háromezer kéne ... ügyvéd­re. Tudod, hogy visszaeső va­gyok. A múltkori ügyben is ártatlan voltam, belekevertél:. Most is: az igazgatónak buk­ni kell, bukjak én is, a kis senki, Józsikám, isten bi­zony ártatlan vagyok. De tud­ják, hogy közeli vérrokonok vagyunk, s hogy én is elvtárs vagyok, és vonalasságból pél­dát akarnék statuálni. Szóval ártatlan vagyok, hányszor mondjam, hogy ár­tatlan vagyait, de jogi anal­fabéta, aki nem tudja ártat­lanságát bebizonyítani. Fis­kális kell, a fiskálisnak meg pénz. Háromezer. Tudsz ad­ni? Vigyázz, öcskös, a te ér- délted is ezt diktálja. Szombaton a titkárnő: ..... a felesége, aki elvtárs .. — Öregein, a gyerekek előtt otthon .nem akartam megkér­dezni, mi történt veled? Mi­ért pont most küldenek az iskolára? Tudod, milyen nagy szüksége van rád a családnak, a rokonoknak, én teljesen ki vagyok borulva. A lakásunkon ötpercenként szól a telefon, mert téged senki sem mer föl­hívni, mert tőled senki sem mer semmit kérdezni. A vá­rosban elterjedt a hú*, hogy iskolára mész. Ez nem város, ez egy ócska szemétdomb. „Mi van Jóskával?” „Ki fúrta meg Jóskát?” „Mit csinált Jóska?” Béla bácsi meg azt mondta, hogy biztos lebuktál, és így akarnak megmenteni. Az is­kola a híd, vissza az életbe. Feri bácsi azt mondja, hogy ez azért van, mert nem ír­tad bele az önéletrajzodba, hogy kamaszkarodban a te­metőből koszorúdrótokát lop­tál, és abból új koszorúkat készítettél. Neki semmi baja, mert ő beírta. Persze azt is, hogy veled lopta. Miért hallgatsz? Szólj va­lamit! És kérlek, mielőtt el­mész, szólj az igazgatómnak (remélem, ő még semmit sem tud), hogy emelje fel a fize­tésem. Kovácsnénak, a bérelszá­molásból pont most emelték. (Suha) PETŐFI RADIO: 8.05: Népszerű zenekari muzsika. — 8.40: Külpoli­tikai figyelő. — 8.55: Könnyűzene Berlinből. — 9.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. — Ul.no: a zene hul­lámhosszán. — 12.00: Kamarazene. 13.05: Barátság és klikk. — 13.30: Lassus-kőrusművek. — 14.00: Egy hír a mikroszkóp alatt. — 14.15: Daljátékokból. — 14.55: Orvosi ta­nácsok. — 15.00: Rácz Vilmos népi zenekara játszik. — 15.20: Leonie Rysanek és Josef Metternich éne­kel. — 16.05—17.13: A hét műsorá­ból. — 17.13: Mulatságos vacsora. Pap Itárolyné elbeszélése. — 17.23: Legendák nagy muzsikusokról. — 18.10: Fiúk a térről. Rádiójáték. II. rész. — 19.06: Fűvószene. — 19.12: A bécsi szimfonikus zenekar hang­versenye Bregenzből. — 21.06: Ver­bunkosok, népdalok. — 21.45: Al­kotóműhelyben. — 22.00: Operett­részletek. — 22.17: A Tátrai-vonós­négyes játszik. — 23.10: Verdi fia­talkori operáiból. TELEVÍZIÓ: 9.01: Nótaszó. (Isin.). — 9.15: A kockázat. 10. (Ism.). — 10.10: Disputa. Ipari vitaműsor. n. — 10.40: Nyári randevú László Margittal. (Ism.). _ 11.30—12.00: Nők fél órája. — 15.25: Életmentő idézés. Kisfiún. — 15.35: Reklám­műsor. — 15.45: Kötélen rángatva. Angol tévéfilm. — 16.30: Reklám­műsor. — 16.40: Molnár Erik. Portréfilm. _ 17.35: Tv-mintabolt. — 18.20: Bréma s69. Könnyűzene. —. 18.S0: A tv jelenti. _ 19.25; Cicaví­zió.. . — 19.35: Muzsikáló képek. — 20.00: Tv-híradó. _ 20.20: Köztünk maradjon... Tabi László öt perce. — 20.25: Szép Ernő: Lila akác. Sze­relmes história két részben. — 22.25: Tv-hirad6 — 2. kiadás. — 22.45: Nyár a hegyen. Magyar film. BESZTERCEBÁNYA: 10.30: Afesz- jonov: Kollégák. (Tv-játék.) — 14.00: Slavia VS — Zbrojovka Brno férfi kosárlabda ligamérkőzés. — 16.00: Nemzetközi úszóverseny. »- 19.00: és 22.45: Tv-híradó. — 19.50: A londoni Allatkertből. (Tv-film.) — 20.30: Prágai bűnügyi történetek sorozata. — 21.10: Esztrádműsor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents