Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

lay történt Balassagyarmat felszabadulása 1945. december nyolcadikon Plijev tábornok lovas gépesíteni hadtestének egységei — miután Becskén szét­verték iíz ellenséget — este kilenc órakor menetből elfoglal­ták Szügy községet. Kgy óra múlva egy előrevetett osztag megkezdte a harcot Balassagyarmat felszabadításáért. Azok a kísérletek, hogy ezt a jelentős várost menetből foglalják el, nem jártak sikerrel. A németek védelmet építettek ki Balassagyarmat körül, a helyőrség állományát húsz harc­kocsival és rohamloveggel erősítették meg. Á város előteré­ben aknarrtezőket létesítettek. Az éjszaka folyamán a szovjet hadtestparancsnokság előre- - onta tüzérségét, s kilencedikén hajnali ötkor rövid, de hatásos tíizrsapást zúdított az ellenségre. Leküzdve a megerősített védelem okozta akadályokat, a szovjet csapatok rohamra indultak, és hat órára teljesen elfoglalták a várost. Az el­lenség az állomás, a zsidó templom és az Ipoly-híd felrob­bantása után észak felé menekült. A Balassagyarmatért folyó harc idején a németek a kő­vetkező veszteségeket szenvedték: 11 harckocsi (ebből hét •Kírálytigris”) 11 aknavető, három lőszerraktár. A város veszteségei jelentősek voltak 2000 ember halt meg vagy tűnt el a második világháború folyamán, 142 hadirokkant. 67 hadiözvegy, 65 hadiárva élete keseredett meg, 128 lakóház pusztult el teljesen... Változott a város A felszabadító szovjet csa- vek épülete áll itt, s kissé patok Szügy felől hatoltak beljebb egy új családi há- be Balassagyarmatra. Beépí- zskból épüli telep jött létre, tetlen, elaknásított területen szinte máról holnapra, haladtak előre, míg végre a * vasútvonal közelében elér­ték a város szélső házait. A negyedszázad legnagyobb eseménye 1966. augusztus 26. — A város fokról fokra növekedett a városi párttagság A látszólag érdektelen dá- végrehajtandó fejlesztéséhez száma. Ugyanakkor arra is vi­támhoz Balassagyarmai íelsza- nem volt elég csak a célokat gyáztunk, hogy csak megfelelő baduiás óta eltelt történelme- kitűzni — vette át a szót emberek kerüljenek be: a nek legjelentősebb eseménye Céczy Imre. — Fel kellett párt őrizze meg vezető, irá- fűződik. Huszonöt év nem ke- mérni a város lehetőségeit, nyitó, mozgósító jellegét. A vés idő, sok , eredményeket adottságait — a stratégia ki- korábban kispolgári beállított- idéző dátum fér bele — még- dolgozásához a környezet jel- ságú értelmiség aktivizálódá- is, ez a több mint három év- legének ismerete feltétlenül sát ml sem bizonyítja jobban, vei ereiét«. ‘ön >n* -■ negyed- szükséges. Balassagyarmatot mint az, hogy soraikból is nevezték már kulturális, egyre több a jelentkező. Vá- egészségügyi, katonai, keres- fosunkban mintegy háromez- kedelmi, mezőgazdasági és ren vesznek részt pártok tatás- idegenforgalmi centrumnak, ban, propagandistáink kilenc- de az előbbiek mellett újab- venöt százaléka marxizmus— ban más elnevezés is illik rá: leninizmus esti egyetemet munkásváros. Ehhez a mun- végzett Abba a szerencsés kásjelleghez igazítottuk mód- helyzetben vagyunk, hogy az szereinket. esti egyetem iránt mutatkozó Lombos Márton: — A la­kosság harminchárom százalé­ka az iparból él. Anélkül, hogy a város fejlődő, vagy tel­jesen új üzemeit, a munkások érdekében emelt létesítménye­ket kezdeném sorolni, vagy a lakásépítkezések terén elért harmincöt százalékos túltelje­sítést részletezném, a munkás- jelleg kidomborítására elég csak az egyre nagyobb szere­pet kapó szocialista brigád­mozgalmat, a szakmunkás- képző intézetben tanuló ezer fiatalt, vagy a választott tes­tületekben a munkások és a munkásszármazásúak egyre nagyobb számát említeni. Géczy Imre: — A gazdasá­gi fejlődés szorosan összefügg az emberek tudatában végbe­ment változásokkal. A mun­kásosztály megerősödésével egyidőben nőtt az érdeklődés a város közügyei iránt. A la­kosság ez évben például kb. egymillió forint értékű társa­dalmi munkát végzett. Kívül­álló számára is feltűnő az a pezsgés, ami az utóbbi idő­ben Balassagyarmaton meg­pártbizottság első titkárával, Äu® °agy érdeklődést szinte laI- a párt* hSt eg%zs'Ztt?o- tUdjUk klelégíteni­végrehajtóbizottság tagjával, a kálpatriotizmus vette át.’ A Lombos Márton: - A párt­wr i rrtr\o/ict Altsolr Atr/\l rv\11e» * . , r r társadalmi munka értékének bizottság es a végrehajtó bi- növekedésén túl számtalan zottság összetétele ma lénye­százados fejlődés legjelentő­sebb sarokköve lett. Az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának Végrehajtó Bizott­sága ekkor rögzítette határo­zatba Balassagyarmat város fejlesztésének programpont­jait. Géczy Imrével, a városi ártbizottság első és Lombos Mártonnal, a párt­áiig feladatairól és eredményeiről folytatott beszélgetést. városi tanács elnökével mun­katársunk e nagyjelentőségű határozat végrehajtásáról példát lehetne sorolni erre: gesen jobb, mint korábban. egyre aktívabbak a vezetői Olyan munkás-, közgazdász-. . , ,, ülések, több kiadvány, feldől- orvos- és katönaemberek ül­_- . gozás van készülőben, a poli- nek benne, akik valóban ma­gű intézkedéseket és üzemek- ünnepségeken egyre „a- gukénak érzik a város ügyét re, létesítményekre lebontott gyobb az önkéntes résztvevők akarnak és tudnak is tenni terveket egyaránt tartalmaz g^rna... érte valamit. Ezért aztán a ?°balassaevarmati városi párt- A határozat végrehajtásában pártbizottsági döntések össz­bizotS l Ä .mindvégig a párt vezető sze- oviSÄ? ló bizottsága többször foglal- repe érvényesült. Hogy ezt a a lakosságot képviselő szer- kozott v^e minder m£g és város történetében példa nél- vezetek, intézmények igénye- más megközelítésből, újabb és előrelépést irányita­újabb pontjait feldolgozva. A ni> szervezni lehessen, maga- Bár az interjúnak vége sza- vb legutóbb például a felsza- a Partnak is meg kellett kad, a megbeszélés nem ér baduiás 25. évfordulójának erősödni Balassagyarmaton. véget. A város két első szá­tiszteletére tűzte napirendjére A városi pártbizottság titká- mú vezetője továbbra is a határozat alapján készült ra tényekkel bizonyítja ezt a együtt működik a közös cél, várospolitikai terv tárgyaié- megerősödést. — 1965 óta dup- Balassagyarmat fejlődése ér­sát. Iájára, több mint ezer főre dekében: ^AAAAMMflAM/NA/W«AMMáAAAA<áAAflA/WVAAAAAAAMAV^-VVVvWWVVl.vw\M/ Részlet Balassagyarmat v&- § rősi Tanácsának 23/1969. (X. ^ 23.) Tü. számú tanácsrende-$ létéből: „1, §: Azok az állampolgá­rok, akik a szocializmus épí­tése érdekében vagy során kimagasló tevékenységet fej­teitek ki, illetve kimagasló tevékenységet folytatnak, Ba­lassagyarmat város díszpolgá­raivá választhatók. 2. §: A díszpolgárrá válasz­tás a városi tanács hatáskö­rébe tartozik. A tanács első ízben 1969. december 9-én, Balassagyarmat város felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából választ díszpolgá­rokat.” Kik a város elsőként meg­választott díszpolgárai? Vaszilij Mitrofanovics Lju- bimov alezredes, jelenleg Le- ningrádban él. 1945. december 9-én — mint Plijev tábornok Díszpolgárok fmsSSMWMMrM'MSMSSSSSSArSSSm lovas gépesített hadtestének felderítő osztag vezetője a szovjet hadsereg képviselője­ként katonáival együtt dél­kelet felől elsőként hatolt be Balassagyarmatra. Megpihe- nésre, erőgyűjtésre alig volt idő: indulni kellett tovább, Szécsény felszabadítására, A Káprásoknál a németek vá­ratlanul, erős ellenállást fej­tettek ki, a tűzharcban az őr­nagy is fejsérülést szenvedett. Terényben ápolták. Ljubimov elvtárs két évvel ezelőtt járt már azokban a községekben, melyeknek fel­szabadításában részt vett. Le- ningrádi lakásában is felke­resték Balassagyarmat kép­viselői — 25 év elteltével is élő tehát az a kapcsolat, mely a felszabadítót, s a felszaba- dítottakat összefűzi. . Kovács P. István, nyugdí­jas bányász, munkásőr, Kazá­ron lakik. 1928 óta párttag. Ö volt a város utolsó pol­gármestere, s egyben első ta­nácselnöke. 1950 elején tör­tént hivatalba lépése után ugyanis nem sokkal — még az év október 22-én — megszün­tették a polgármesteri hiva­talokat és létrehozták a taná­csokat. 1953 végéig, majdnem négy évig állt a város élén. Balassagyarmat lakói nagy­részt néki köszönhetik a szo­cialista államigazgatás kemény kézzel végrehajtott kialakítá­sát. a tanácsi apparátus meg­tisztítását. Munkásságának eredményei még most, évek­kel később is éreztetik hatá­sukat. ^7. §: A díszpolgárok a vá­ros tanácsának, a tanács szer­veinek különös megbecsülését élvezik.” Huszonöt év számokban Pár kiragadott, de jellem­ző számadattal érzékeltetni szeretnénk: honnan indult, s hova érkezett Balassagyar­mat a negyedszázados fejlő­dés során. — 1945 tavaszán 875 ka­taszteri hold szántóföldet, 70 házhelyet osztottak ki 239 rászoruló család között; —1950-ben 1420-an dol­goztak az iparban, 1969-ben már 2753-an; — A Fémipari Vállalat létszáma harmincról (1950) 630-ra emelkedett; (Finom­kötöttárugyár: 150—650; Kő­bányai Porcelángyár: 20— 440); • — A Palócföld Termelő- szövetkezetnek 1960-ban 2,9 millió forint volt a tiszta haszna. 1969-ben 15,7 millió; — 1950 óta 1895-ről 2804- re emelkedett a városban tanuló diákok száma, a ne­velőké 86-ról 154-re; —1945-ben a kórházban 300 betegágy volt, ma 963 van; — Az orvosok számának A város legkorszerűbb új lakótelepe a kórház mögött, * ■ a salgótarjáni úton érkezők Aki ma dél felől közelíti- számára „takarva” fekszik. meg Balassagyarmatot, az az Pedig érdemes a Kun Béla- egykori puSzi.aság" helyén elő- lakótelep épületeire egy pil- ször hosszasan elhúzódó rak. lantást vetni — a kisvárosi tárakat, majd egy szélesen építkezés ezzel a háztípussal elterülő., virágzó lakótelepet valósítható meg a legkedve- talál- A víztorony 400 kpbmé- zőbben­tér víz befogadására készült A nyugati irányból érkező építménye már messziről fel- találkozik a legtöbb újdon- tűnik (10 kilométeres csator. Sággal. Balra a szennyvíz- nahálózat épült hozzá), s lát- derítő telep (ehhez is tíz ki- ványos az Ifjúsági úti iskola lométer hosszú csatornahálo- új, üvegablakos tornaterme zai°t fektettek le), jobbra az is. A napokban száz fővel bő- egymillió forintos költséggel vülő Porcelángyár már köz- rendbehoZott városi sportte- vetlenül a vasúti sínek mel- leP nyitja a sort. Üzemek kö. lett fekszik, a teljesen új nö- vetkeznek: A Fémipari Vál- vényvédő állomás pedig egy lalatnak a nyugati ipartelep- kicsit kiesik a forgalomból — re való költözés negyven mii. mégis érdemes megemlíteni lió forintba került, s most őket: jelentős szerepet játsza- egy újabb, hetven milliós nak a város és a megye éle- üzembővítésre van kilátás. A tében. Magvar Kábel Művek Idáig 168 millió forintot szánt egy Északról. Csehszlovákia fe- gyáregységének Balassa gyar­lói közeledve is sok minden matra telepítésére. Ugyan- szokatlan. Űj. modem határ- csak az ipartelepre költözik átkelőhely létesült, s ami a 1973-ra a Finomkötöttáruavár legjelentősebb változás: az részlege, s a tervek szerint a Ipoly „nincs a helyén”- Az Bútorgyár is. évszázadokon át oly sok gon- * dot okozó folyót megrendsza- s ha a központot nézzük, bályozták. uj mederbe terel- Természetesen itt is vannak ték. S hogy az ember gyözel- változások. Csak az utóbbi me teljes legyen, rögtön hl- másfél év alatt 2100 métei. dat is emeltek folebe: na- 1árda és 5100 méter közút gvobbat szélesebbet, mint a építése vált lehetővé. Ezer régi medret áttvelo volt. adagos kBzponti nawkö. * zis konyha létesült, emelet- A keflet felől érkező ven- ráépítéssel gyarapodott az dég számára változott a ipari szakmunkásképző isko. legkevesebbet a városkép. A la. felépült az OTP lakóépü- kornyék legnagyobb épülete, lettel kombinált székháza — a kórház, huszonöt év alatt hogy csak néhány szembeöí- küllemét tekintve nem. in- lő változást említsünk- kább belsejében változott. Eltévedni — mint -ahogy Azért a kórházban is tapasz, azt Schuchmann Zoltán em- talható fejlődés: véradóállo- lítette — egvelőre még nem más, 36 férőhelyes nővérszál- lehet Balassagyarmaton. De a város átalakításában nem is a meghökkentés. hanem az ésKzerit. a somev'^iséget fi­gyelembe vevő bővítés, átren­dezés a cél. Ezt pedis idáig a lehetőségekhez képest si­ló. 14 munkahelyes új ren­delőintézet épült. 170 szemé­lyes csecsemőotthon munká­latai kezdődtek meg- A kór­házzal szemben levő terüle­ten viszont, már megint szem­alakulása: 1956: 25, 1969: 58. hgötlő a változás. A vízmű- került megoldani Rpszt vál/nfnnk Gyarapszik a téesz A Palócföld Termelőszövetkezet története — bár a téesz nem kimondottan városi jelle­gű termelőüzem — szorosan egybefonódik Balassasgyarmat felszabadulás óta eltelt 25 esztendejével. 1950: megalakul az Előre Termelőszövet­kezet. 1960: A Palócföld az Előre helyébe lép, a város egyetlen termelőszövetkezete lesz. Két- és fél ezer kataszteri holdon gazdálkodnak, a taglétszám 2—300 között van. Az egy munka­napra eső részesedés 43,50 forint. 1968: Az Ipolyszögi termelőszövetkezeti csoport belépésével bővül a Palócföld. 415 tagja van — ezeknek mintegy hatvan száza­léka balassagyarmati —, földterületük 2805 hold. Egy napra már 99.60 forint jövedelem jut fejenként. Egy tagra jutó jövedelem 14 321 forint. Az évek során módosult a termelőszövet­kezet profilja is. Ma már ötször akkora te­rületen termelnek vetőburgonvát, mint koráb­ban, s háromszorosára emelkedett a dohány- termesztésre felhasznált terület nagysága is. Az állatállomány és a gépcsoport Nyírjes- pusztára való kitelepítése, valamint az ipolyszögiek csatlakozása után jól elhatárol­ható üzemegyeségek alakultak ki — ezeket képesítéssel rendelkező szakemberek vezetik. Húsz tanuló személyében az utánpótlás is biztosítva van. A város és a téesz kapcsolata sokoldalú. Nem beszélve arról, hogy Balassagyarmat polgárai közül 250-en — az összlakosság két százaléka — tagjai a Palócföldnék, elsősor­ban a város zöldség-gyümölcs ellátása te­rén intenzív a kapcsolat. Az őszi betakarítá­soknál évente szók száz diák végez társadal-, mi munkát a szövetkezetben. Ezek a tények bizonyítják, hogy a Pa­lócföld Termelőszövetkezet részt vállal — és egyre nagyobb részt vállal — Balassagyar­mat életében, gondjainak megoldásában. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén munkaigényes, fürge lány- és asz- szonykezeket igénylő munka folyik. Az itt gyártott kondenzátorok nagy része exportra kerül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents