Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

Horgolt sapkák fiataloknak Nyomdászokból hírességek 1. TÁNYÉRSAPKA A tányérsapka készítéséhez Rokka-fonalat használhatunk. 1. sor: 4 láncszemet körbe zárunk, bele 1 láncszemet és 1 rövidpálcát horgolunk nyolc­szor. 2. sor: Minden láncszembe 1 szorosszem, 2 láncszem, 1 szorosszem. 3. sor: Minden ívbe 1 szo­rosszem, 3 láncszem, 1 szo­rosszem. 4. sor: Minden ívbe 1 szo­rosszem, 3 láncszem, 2 szo­rosszem, 3 láncszem, 1 szoros­szem. 5. sor: Minden ívbe 1 szo­rosszem. 3 láncszem, 1 szo­rosszem' 6. sor: Az ívbe 1 szoros­szem, 3 láncszem, 1 szoros­szem, 3 láncszem, a követ­kező ívbe 2 szorosszém, 3 láncszem, 1 szorosszem, ezt is­mételni. 7. — 8. — és 9. sor: Mint az 5. sor. 10. sor: Minden ívbe 1 szor- szem. 1 láncszem. 1 szoros­szem. Végül 4 soron rövidpálcá­val körülhorgoljuk és a szá­lat elvarrjuk. A tetejére pom- pont készítünk. 11. ROMAI SAPKA Körülbelül 10 dkg, erős szá­lú, vastag gyapjú fonállal horgoljuk. Négy láncszemet körbe zárunk, minden sort 3 láncszemmel kezdünk és min­den sort . szorosszemmel zá­runk a kezdő harmadik lánc­szemhez. 1. sor: 12 egyráhajtásos pál­cát öltünk a körbe. 2. sor: 12 csomós pálca (rá­hajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, felhúzzuk a fonalat kb. 2 centiméterre, ráhajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, felhúzzuk a fonalat, ráhajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, ezt ismételjük, míg a tűnkön 9 hurok lesz, akkor Ismét rá­hajtunk a tűre és minden hurkon egyszerre húzzuk át.) 3. sor: Mint a 2. sor. 4. sor: A második csomós pálcától bezárólag a 11-ig minden csomós pálcára 2 cso­mós pálcát horgolunk az el­sőre és a 12-re csak 1—1-et. 5. — 6. és 7. sorok szaporí­tás nélkül. 6. sor: Szaporítás nélkül, de csak 15 pálcán keresztül dol­gozunk, akkor a szálat elvág­juk és újra kezdjük a sort ezen a 15 csomós pálcán ke­resztül. Négy sort készítünk így, azután az egészet körül­horgoljuk 1 sor szorosszem­mel. Szegedy Béláné Izzadtság Alig van keUemetlenebl» ér*és aauilf1-péWfrul kftaiekeéésl eszközön, de bárhol, ha olyan em­berekkel vagyunk kénytelenek együtt utazni, vagy együtt tartóz­kodni» akik őri fintorgató izzad­ságszagot árasztanak magukból. Az izzádásnak — amely melegben a test termeszeies hőszabályozója, de sok esetben nem a meleggel, Iránéin valamilyen betegséggel, kó­ros elváltozással, élettani folya­mattal függ össze, s lehet csupán helyi izzadás ipint a láb, vagy hón­alj izzadás — nem feltétlen vele­járója a rossz szag. Az izzadtság tulajdonképp*)« víztiszta és szag­talan. a rosaz szagot az izzadság­gal keveredő bőrzsír, szarupikke­lyek és a testre tapadó szennye­ződés bakteriális «omlása vagy az ezeken megtelepedő gombák okoz­zák. ha nem tisztálkodunk rende­sen. Mi tehát a legfontosabb tenni­való? a tisztaság! a mindemiapij teljes, meleg, szappanos vízzel va­ló leraosakodás Aki pedig hajla­mos is az izzao.-sra és a testszag­ra, annak még fokozottabban kell törődnie a tisztasággal. A ruháza­tát, különösen az alsó ruházatát, fehérneműjét naponta váltsa. Soha semmi körülmények között nem szabad abban a ruhában aludni, amelyet nappal viselünk. A betegség vagy kóros elválto­zás, pl. pajzsmirigy túltengés ese­tén, az izzadás csökkentése, bár nehéz dolog, orvosi feladat. A na­gyon kellemetlen szagú, a ruhá­ba is beleévődő és a ruhán csú­nya foltot hagyó aónalj izzadáson, tisztasággal és egyszerű kozmetikai szerekkel — amelyek gyógyszer- tárakban. illatszerboltokban egy­aránt beszerezhetők — magunk Is könnyen seguhetünk. Ha a hónal­ján erősen és szagosán Izzadó em­ber megvizsgálja a hőhalj szőreit, azokon ~ megtalálhatja a tiüvely- szerüen megvastagodott, sárgás szí­nű, gombás lerakódást, amely a rossz szagot árasztja. Alapvető dolog itt Is este-reggel az alapos mosakodás. A fokozott tisztálkodás mellett azonban hasz­náljuk a jól bevált izzadásgátló vagy szagtalanító (Axllol, Exodor, Nonspi folyadékot, a szagtalanító Desodor krémet, vagy a Desodor és Nettodor stlffet) kozmetikai szereket. Ha történetesen az egyik szer pillanatnyilag nem kapható — ami sajnos előfordul — az sem le­het kifogás, mert ott a másik. A használati uta-ításnak megfelelően használva 1—2 hét alatt biztosan megszabadulunk az orrfacsaró hónaljszagtól, amely mindaddig kellemetlen rossz szagú kísérőnk lehet, amíg nem törődünk ma­gunkkal. (—> A ícönwnvorn tatás több volt mint eevszerű szakma. Kezdeti korszakában mes­terség. tudomány és művé­szet egyszerre: művelői kö­zött neves humanisták, tudó­sok is találhatók. A nyom­dászokból lett írók. Illetve nyomdászattal is foglalkozó írók közül először Shakes- peare-t kell említenünk. Éle­tének majdnem minden Der­cét felderítette már a tudo­mány. de a legkevesebb adat az 1593—1594 közötti évekről állt rendelkezésre. William Blades író és nyomdász ok­mányokkal bizonyította, hogy Shakespeare ezekben az évek­ben a londoni Ventrolller nyomdában dolgozott, mint betűszedő és korrektor. Bi­zonyítékként szolgált erre az is hogv a ..Venus és And- ronicus”. valamint a ..Luc- retia” című műve 1593-ban, illetve 1594-ben lelent meg és Ventrollier nyomdáiéban készült. Blades érveit az an­gol Shakespeare Society el­fogadta. A francia költők között egész sor volt nyomdászt ta­lálhatunk. Közülük Pierre- Jean Béranger a legneve­sebb. aki nagv hatással volt Petőfire is. Tizennégy éves korában lett nvomdászlnas és a betűszedést tanulta ki. Húsz éves korában azonban már a párizsi egyetem titká­ra lett. A nagy francia realista re­gényíró. Honoré de Balzac ugyancsali dolgozott nyom­dászként. Huszonnyolc éves korában könyvkiadással fog­lalkozott és a francia klasz- szikusokat akarta olcsó ki­adásban a kispénzű embe­reknek is hozzáférhetővé ten­ni. Moliére-t és La Fontaíne-t ki is adta. A versenytársak azonban megbuktatták. Ek­kor — az angol Richardson példájára, aki költő és nyom­dász volt egvszemélvben — aoia pénzén nvomdát vásá­rolt. amelyet betűöntődével Is felszerelt. A nyomda azon­ban csakhamar csődbe ju­tott Ekkor keletkezett Bal- zac-nak az az óriási adóssága, amely egy életen át megfe­szített írói munkára kénysze­rítette. Mark Twain, a kiváló ame­rikai író szüleinek korai el­vesztése után a nyomdász­mesterséget tanulta ki; tizen­hét éves volt. amikor fel­szabadult. A nyomdászattal csakhamar szakított, de ké­sőbb ismét a szedőszekrény Simon Emil NYUGALOM A holtágban lovakat fü­röszlöttek. Prüszkölő horkaná- suk, meg a kísérő emberek kiáltozása felhallatszott a ma­gas partra. Dobai a takaró fűben he­vert': Gyönyörűséggel nézte, ahogy a feszes bőrű állatok kirúgták magukat a vízből, s az eleven fényben száradtak. Szerette a déli nyugalmat, a pihenő csendjét. Ha csak te­hette. elhúzódott a többiek­től. feküdt, nézelődött, gon­dolkozott. Ném is hallotta a közeledő lépéseket, az oldalról rávető­dő árnyékra figyelt fel. — Szép jószágok, mi? — kérdezte valaki. A hangjáról felismerte Ko­vácsot. Bosszankodott, hogy a pihenőjében megzavarta. Azt is tudta, hogy egykönnyen nem rázhatja le. Dörmögve válaszolt. — Azok. — Még így a közösben is fejlődnek. Szívós fájtál — mondta nevetve Kovács. Dobai behúnyta a szemét, maga elé képzelte a másik lilás szájaszélét, barnás fogait, cserzett bőrét. A legszíveseb­ben felugranék. De máskülön­ben jó itt a fűben, s a lovak látványa is köti. Kováccsal óvatosan lehet beszélgetni. Az ember annyit mondjon csak: esik az eső. Másnapra ebből már az kerekedhet, hogy az igazgatót gyalázta. Hirtelen kinyitotta a szemét. Kovács mellé guggolt. — Na, mi az, elállt a sza­vad? — Most éppen a csöndet szeretném. Te még sose kí­vántad? — Majd a sírban. No, meg most is. Pontosan azért ke­restelek meg itt S nagyon jó, hogy megtaláltalak. Dobai felfigyelt. Mit akar­hat tőle Kovács, amire eny- nyire sürgős, fontos lenne? — ezen tűnődött. Kovács lehasalt mellé, sut- togóra fogta a hangját.- — A sógorom üzent érted. — Értem? — Tudod, a sógor nem fu­kar ember. Mindig a szíve volt a legnagyobb! — Cigarettát kotort elő a zsebéből, rá­gyújtott. — Kétezer tégláját kellene elfuvarozni. Dobai nem felelt. A csönd­ben jól hallatszott a lovak dobbantása. Kovács várako­zással nézett rá. — Megdolgozok egész nap. meg is fizetnek Nincs szük­ségem a különmunkára! — mondta Dobai. — Csak a bolond veti el a pénzt I — Az ilyen fuvar nem tisz­tességes ügy. A magad véreid akarod megcsalni? — Az én véreim? — kun­cogott Kovács. — Véreim, amióta az én véremet maguk­ba szívták I — Keressetek más valakit! — mondta haragosan Dobai és eldőlt. — Gondolhattam volna! — dohogott Kovács. — Mond­tam is a sógornak: nem vagy te Tóth Ernő! Dobai villámgyorsan felpat­tant, s nézett le a fekvő em­berre. — Tóth Ernő? Hogy jön ide a neve? Kovács elsápadt, a szája mosolyra húzódott, aztán re­megve meggörbült, ráncokba szaladt a homloka. — Nem tudom ■— mondta kínnal. — Csak úgy eszembe jutott. Dobai előtt, mintha képen látta volna, hirtelen minden megvilágosodott Két hónapja Tóth Ernő Kovácsék tanyája közelében felborult a vonta­tójával, s meghalt. Megállapí­tották, hogy pálinkát ivott. Egyébként nem volt szokása az italozás, a felesége azt val­lotta, hogy bizonyára ráerő­szakolta valaki. De ki? Soha­sem derült fény arra sem, mit keresett Kovácsék felé? Ko­vács, o sógora, meg a két asszony jajveszékelve mond­ták, hogy ők csak a csatta- násra figyeltek fel, futottak kifelé, s látták szegény Ernőt a felborult vontató alatt. Akárhányszor kérdezték őket, mindig ezt mondták. Tóth- nak semmi keresnivalója nem volt arrafelé. Senki sem küld­te oda, különbenis: lejárt a munkaideje. — Szóval hozzátok indult? — kérdezte keményen Dobai. Kovács is felállt, ruhájáról leszedegette a bogáncsot, s a rátapadt fűszálakat. — Nem tudom, miről be­szélsz, testvér — mondta ba­rátságos hangon. Már indult is, néhány lépés után meg­állt, visszafordult. — A fuvar, az semmi. Csak tréfáltam. — Várj! — kiáltott utána Dobai. Kovács, mintha nem hallot­ta volna, ment tovább, gör- nyedten, akár a terhet cipe- lők, Dobai tehetetlenül nézte. Visszafordult a víz felé. A lo­vakat már elhajtották, teljes lett a csend s a nyugalom. Akkor arra gondolt, hogy amíg fel nem deríti az igaz­ságot, nem heverhet a fűben a déli szünetben nem néze­gethet gondtalanul. Egyszerre megfordult, s rohanni kezdett Kovács után. mellett dolgozott. Nyomdász múltját mindig büszkén em­legette * Az Amerikai Egyesült Ál­lamok függetlenségének kiví­vásában eev volt nyomdász. Beniamin Franklin (1706— 1790) szerzett elévülhetetlen érdemeket. Mint szüleik ti­zenötödik gyermeke, korán ■, v í-i, 1 WSmL ' •: a OTTHON- ■CSUKD dolgozni kényszerült. Egy rokonánál a nyomdászatot tanulta. 1729-ben már önálló nyomdászként működött. A magyar Franklin Társulat, a nyomdászt tisztelte meg ben­ne. amikor felvette a nevét. W. G. Harding Wilsont követte az VSA elnöki szé­kében. A nyomdászathoz min­dig erős szálak fűzték, s már elnök volt. amikor egy szilveszteri társasvacsora közben otthagyta a Lotus Club társaságát, ellátogatott a Tribune szedőtermébe és tördelni kezdett. Egyszerre hetvenhat boraisz sort emelt fel hatalmas tenyereivel Egv oldal betördelése után el­mondotta az öt körülálló nyomdászoknak. hogy 38 évig maga is ezt a munkát csinálta. Marionban, mint a Star szerkesztője, kiadója és nyomdásza — igen nagy sze­retettel. Méa elnök korában is a nyomdászkodás volt a kedvenc szórakozása. Az első magyar nyomdá­szok külföldi egyetemeken tanult diákokból, teológusok­ból kerültek ki. Abádi Bene­dek. a sárvárúiszigeti nyomda vezetője krakkói egvetmista korában tanulta a nyomdá­szatot. s a nvomda megszű­nése után lelkészként dolgo­zott. Ugyancsak evangélikus lelkész volt Heltai Gáspár nvomdász is. Pap volt Hu­szár Gál vándomvomdász egyetemi végzettséggel ren­delkezett Tótfalusi Kis Mik­lós. korának legkitűnőbb ma­gvar nyomdásza is. A' sort sokáig lehetne folvtatni. Pray György történetíró az Egyetemi Nvomdát igazgatta. Költőink közül Arany János és Petőfi is belekóstolt a nyomdászatba — sőt Blaha Lujza is megpróbálkozott ve­le Galambos Ferenc Diós—gesztenyés sütemények Diós lepény. 2 egész tojást 15 deka porcukorral habosra ke­verünk. Belevegyítünk 15 deka apróra vágott diót és 12 deka grízeslisztet. Vajjal kikent, meglisztezett tepsiben egyenle­tesen szétkenjük és mérsékelt meleg sütőben sütjük. Melegen szeleteljük fel és hintjük meg vaníliás porcukorral. . Habos diós szelet. 20 deka vajat elmorzsolunk 25 deka liszttel, egy csipetnyi sóval és 5 deka porcukorral, s 1 tojás­sárgájával és 2 evőkanálnyi tejföllel, vagy tejjel jól kidol­gozott tésztát készítünk. Ki­nyújtva, megvajazott, liszte­zett tepsibe fektetjük és a kö­vetkező habos tölteléket ken­jük rá: 4 tojássárgáját 20 deka porcukorral. 20 deka darált dióval, 1 kanál erős feketeká­véval és rummal ízesítve, kb. fél órán át habosra keverünk, majd hozzávegyítjük a 4 to­jás kemény habját. Meleg sü­tőben sütjük. Diós linzer. 20 deka vajból, 20 deka liszttel és 10 deka por­cukorral elmorzsolva, 2 égési tojással Hnzertésztát gyúrunk. Egy lapban kinyújtva félig megsütjük és a tepsiben forrón megkenjük barack-, vagy ri­bizli ízzel, s a következő töl­teléket kenjük rá: 3 tojásfehér­jét 15 deka porcukorral gőz fe­lett kemény habbá verünk. Va­níliás cukorral vagy citrom­héjjal ízesítjük. Hozzáadunk 10 deka darált diót és egy ka­nál grízeslisztet. Gyenge tűz­nél előbb 10 percig csak szá­rítjuk, majd meleg sütőben 10—15 percig még sütjük. Rumos diós szelet. 1 egész tojásból, 8 evőkanál porcukor­ból, 6 deka zsírral, 10 evőkanál tejjel, 1 deka szalakálival annyi liszttel keverünk tész­tát, hogy puha rétestésztát kapjunk. Három egyenlő rész­re osztva, három lapot sütünk belőle. Egy lapot feldarabolva meglocsolunk 1 deci rummal, megszórjuk 8 deka apróra vá­gott dióval és kb. 1 deci híg barackízzel, vagy dzsemmel, jól összekeverjük. Amikor a tészta puha masszává ázott benne, megtöltjük vele a meg­maradt két lapot és csak más­nap, amikor a tészta megpu­hult vágjuk hosszúkás szele­tekre, s hintjük meg vaníliás porcukorral. Gesztenyés kifli. 2 tojássár gáját 20 deka vajjal és 15 de­ka porcukorral habosra keve­rünk. Rummal ízesítjük, s hozzávegyítünk Vs kiló áttört gesztenyét és 40 deka lisztet. A tésztából kis kifliket sodrunk és világospirosra sütjük. Még forrón meghempergetjük vani - liás porcukorban. Gesztenyés tekercs. 5 tojás sárgáját 10 deka porcukorral habosra keverünk, hozzáadunk 10 deka darált diót, 1 szelet puhított csokoládét és végül az 5 tojás kemény habját. A masz- szát megvajazott, lisztezett sü- tőlemzere kenjük és gyorsan sütjük. A sütőből kivett, még forró tésztára fél kiló áttört, ízlés szerinti mennyiségű cu­korral és rummal ízesített, 5 dekányi vajjal kikevert gesz­tenyemasszát kenünk és fel­göngyölítjük. Hosszúkás tálra rakjuk, bevonjuk tejszínhab­bal és burgonyanyomón át- nyomott gesztenyemasszával vagy reszelt csokoládéval dí­szítjük. Gesztenyekrémmel töltött piskóta. 5 tojásból, megfelelő mennyiségű cukorral, liszttel, vízzel, egyszerű vizespiskótát sütünk. (Vásárolhatunk hozzá kész piskótatortát is). A piskó­tát három lapba vágjuk és a következő töltelékkel töltjük meg: 2 egész tojásból, 10 deka porcukorral, 1 csomag vaní­liás cukorral, 2 kávéskanál liszttel elkeverve és másfél de­ci tejjel felengedve, tűzhely szélén, állandóan kevergetve sűrű krémet főzünk, s lehűt­jük. Közben 10 deka vajat, 30 deka áttört, rummal ízesített gesztenyével habosra keve­rünk. Lassan hozzáadjuk a főtt krémet és azzal is jól kikever­jük. (Ha nem találjuk elég édesnek, még keverés közben adhatunk hozzá egy kis cuk­rot). Megtöltjük vele a piskó­talapokat, az oldalát is bevon­juk, a tetejére pedig kemény tejszínhabot rakunk és bur­gonyanyomóból gesztenyét hin­tünk rá. NÓGRAD — 1969. december 7., vasárnap n •*

Next

/
Thumbnails
Contents