Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-29 / 300. szám
Minfoéelánc Új év, újabb gondok A LEGUTÓBBI KISZ me- de nehány nappal később ma- Pampurik György a KISZ gyei bizottsági ülésen, amelyen ga a mindennapi valóság szol- végrehajtó bizottságának tagfelelős ifjúsági vezetők vettek gáltatta a hevenyészve oda- ja is jelen volt a beszélge- részt, néhány mondat erejéig vetett mondatok alapos cá- tésnél. Amikor álláspontját kiszóba került a megyéből elin- folatát. fejtette, közbevetően megjedult mozgalom, a minőséglánc * gyezte. hogy mindazt amU ügye. Éppen annak a vállalat- mond, a végrehajtó bizottság nak a képviselője, ahol Krona- Három kérdéssel kerestem nevében mondja el: vetterék elsőként hirdették fel a Salgótarjáni Kohászati — A minőségláncot, a ml- meg ezt a mozgalmat, — nem Üzemek KISZ-bizottságát. Ho- nőség javítását célzó mozgal- tudni, kinek a véleményére gyan ítélik meg a minőségián- mat szükségesnek és jónak támaszkodva, kinek a megbí- cot, szükségesnek, fontosnak tartjuk. Ismerve azokat az érzásából, talán a brigád tagjai, tartják-e? Az újjáválasztott veket, amelyek mellette szól- s a hozzájuk csatlakozó más vezetőség várhatóan magáévá nak, a benne rejlő lehetősége- brigádok, vagy a fiatalok kér- teszi-e ezt a mozgalmat? Je- két, csak azt lehet mondani, ték meg erre? — valahogyan len pillanatban milyen lehe- nem szabad elvetni a gondo- ígv foglalt állást: „A minőség- tőségeket látnak kiszélesítésé- latot, hogy minél eredménye- lánc nem váltotta be a felfo- re, elmélyítésére? S itt arról sebben élni is lehessen ezek- kozott reményeket, ellaposo- sem feledkezve meg. hogy kel a lehetőségekkel. Az újjá- dott, jobbára eddig is csak az máris van az Acélgyár és a választott KTSZ-vezetöség teltartotta fenn, hogy a sajtó, Salgótarjáni Tűzhelygyár kö- jes egészében magáévá teszi a különösen a Nógrádi Népújság zötti együttműködésnek egy minőségiánc már kialakult tel- (nyilván megyénk napilapjára, gyümölcsöző láncszeme. ami jes láncszemét, kész arra, hogy a NÓGRAD-ra gondolt — olyan a Lepke és Pille tűzhelyekhez ezt tovább fejlessze, s más nagy port vert fel körülötte.” szükséges keretacélok minősé- üzemekkel újabb láncszemeket Erre a szűklátókörű szemlé- gének javulását hozta ma- alakítson ki. Természetesen letre csak azért érdemes szót gával. vesztegetni, mert a kétségtele- BENGA István, a nagvüze- nul fennálló, de többnyire mj KISZ. bizottság munkatár- rejtve jelentkező „ellensze ^ a bennfentesek” biztonsága' valahova ide vezethetők gával közeh'tette meg a tévissza. a kicsavart logikára, a dolgok után kuliogók nyugalmas észjárására. Holott maga nemcsak azokra gondolunk, akiknek mi szállítunk, hanem azokra is, akiktől mi kapjuk a termékemhez a különböző alaoan vágót. HA AZ időpontban egyezségre jutnak, rövidesen lezajlik a kapcsolatok felfrissítését mát: — Amikor a szocialista szera KISZ megyei bizottság ez ződést megkötöttük a Tűzhely- szolgáló találkozó az Acélgyár évi munkájáról szóló tájékoz- gyár képviselőivel, abban ál- és a Tűzhelygyár között. Va- tató jelentése leszögezi: „A lapodtunk meg, hogy ne- lószínűen minden résztvevő fiatalok mind célratörőbben, a gyedévenként értékeljük a elégedetten nyilatkozik majd a sajátosságokhoz mind jobban minőséglánc eredményességét, minőséglánc eredményességé- ígazodva szolgálják a helyi, illetve, ha zökkenő lenne. a ről. Ha a baráti egyben egy vállalati, társadalmi és gaz- problémáikkal a tűzhelygyári- kicsit ünnepi pol tárák az asz- dasági célkitűzéseink megváló- ak felkeresnek bennünket, talra kerülnek, a kölcsönös sírását. Javult a KISZ terme- Tudomásom szerint a keret- együttműködés további sikeré- lósi mozgalmainak — egyé- acélok minősége a megállapo- re emelik a gyöngyöző italt, ni és kollektív formáinak — dás óta reklamációra nem A vendéglátóik talán még azt színvonala. Igazolja ezt, hogy adott okot, így ezekre a talál- sem fogják ünneprontásnak ifjúsági brigád volt az elin- kozókra nem került sor. Most tekinteni, ha a tűzhelygyáriak ditója a megyében, de már a azonban — év vége lévén, s tarsolyából újabb konkrét el- megyén kívül is elterjedő, ked- mint ebben korábban kölcso- képzetesek, javaslatok kerül- vező fogadtatásra találó „mi- nősen egyetértettünk — szűk- nek elő. Mert lassan elbúcsú- nőségláne” és „garanciális ségesnek tartjuk, hogy ele- zunk az óévtől, az új évben vállalás” mozgalomnak . Az mezzük kapcsolatunkat, ki- pedig gondok kopogtatnak az egyedi véleménnyel szemben dolgozzuk a további együttmű- ajtón... ez magában elegendő lenne, ködés feltételeit. K. SKiállítás a kenyér történetéről MIÓTA eszünk kenyeret? És vajon milyen lehetett őseink mindennapi kenyere? — A múlt század húszas éveiben Nagyváthy János: Magyar házi gazdasszony című könyvében így ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, búza nemesítését. Baross László, Fleischmann Rudolf és Székács Elemér minőségi búzái nevezetesek. 1950-től termelnek intenzív búzákat, ínséges években a legkülönbözőbb növényekkel pózott és még századunkban is elkezdi a használták. Az első magyar Később vízimalmokról az első említés 1061-ből való. Irodalmi emlékeink szólnak a dunai hajómalmokról. A szélmalmok viszont csak a XVIII. században jelennek meg hazánkban. Vaamely domború, héja sem lamennyi malom kővel őrölte tolták, helyettesítették a búigen lágy, sem kemény, sárga a gabonát. De a kő maghéját zát fűrészporból, kukoricavagy barna, de nem feaete, is összetörte, a korpa benn- csutkából, sás és nád gyökemaradt a lisztben. — ettől réből, tölgy és bükk makkjászitálással kellett megtisztíta- ból sütötték a nyomorúságos ni. Mechwart András talál- kenyeret, mányával, a máig használatos hengerszékkel, sikerült a malomkövet helyettesíteni. A gőzenergia elterjedésével felgőzmalmok A kenyérsütés csak lassan vált iparrá, még lassabban nagyiparrá. A városokban ugyan pék sütötte a kenyeret — kisipari módszerekkel. Falun még nem is olyan légen házilag sütötték a foszlós, fehér óriás veknit. Parasztasz- szonyok árulták a debreceni S’mnnyi utcai oiaron a hóri- kenyeret. A sütőipar korszeMINDENNAPI eledelünkről, a kenyér történetéről nyitott kiállítást a Mezőgazdasági Múzeum. (K. Mi) égett; a béli szívós és nem el- morasálható. Ha a bélit bényomják, ismét magától felduzzad. inkább apró sűrű, mint igen lyukateos, jóízű, nem savanyú, több napok múlva is a tejet felissza, mint a spongy a, ha a fenekét épülnek az első megütik ököllel, az egész ke- is. ayér megrendül”. A mai. modern malomban A mai kenyér eredete után már valamennyi folyamat — kutatva egészen távoli idők- még az anyagmozgatás is — • hoz érkezünk. Kis-Ázsiában gépekkel, automatikus úton és Észak-Iránban már idő- történik. És természetesen tuszámításunk előtt 10 _8 ezer- dományos liszt- és tésztavizs- rűsítése Magyarországon csak b en, Közép-Éurópában 5 ezer gáláitól ellenőrzik már 100 1953 után indult meg. körül már foglalkoznak búza- éve — a kenyérhez felhasz- termesztéssel. Igaz, ezek az nélt anyagokat, ősi búzafajok — az alakor- A kenyér történetének neés a tönkebúza — csak kása vezetés korszaka, a XIX. szókészítésére voltak alkalmasak, második fele, amikor MaVaseszközeikkel a kelták gyarországon Mokry Sámuel már magasabb szintű földművelést folytattak, javult a búza minősége, ekkor (i. e. 4—1. században) kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása. A kelták forgó kézimalmokat és sütőkemencéket is használtak. Az első magyar kenyérsütők nevét 1139-ből ismerjük. A dömösi apátság szolgái voltak. Meiri faluban Vrabog, Kimis. Haladj. Muncasti. Sce- ge. Gukus. Tenkudi, Hidegkút fajúban- Cosar, Edelény- ben Kimis és Gonoidi, Esztergomban Milost. Enyingen Casmer és Dömösön Cigu. A malmokról az első írásbeli említést a nagyobb Gellert legenda 12. fejezete tesz — ..Éifél iáiban mnlnmzörgést hallott, olyan malomét, aminőt egvebütt nem 'átott volt. Elcsodálkozott, hogy mi is lehet az S. nyomban utána a nő. aki a malmot hajtotta, énekelni kezdett...” Barátok voltunk, vagyunk és maradunk... Interjú Ing Vlesztimil Petikkel, a besztercebányai kerület pártbizottságának titkárával Hatnapos tapasztalatcsere- sével. az üzemek és a felsőbb okozni mint hazánk más látogatásra érkezett megyénk- irányító szervek, valamint az részein. Ez abból fakad, hogy be a besztercebányai kerületi ágazati minisztériumok kap- már korábban is mélyebbek pártbizottság pártdelegációja, csőlátóival. Ami nagyon tneg- voltak kapcsolataink a Szov- A vendégek megismerkedtek ragadta a figyelmünket, az, jetunióval és Magvarorsz.ág- megyénk üzemeivel, kereske- hogy önök nem átkozzák kJ gal Fő feladatunk, hogy köz- delmi egységeivel, részt vettek régi mechanizmusukat, hanem ponti bizottságunk új hat.áro- a Salgótarján felszabadulásé- megállapítják, hogy az már zatait maradéktalanul végre- nak 25. évfordulójára rende- nem szolgálta a fejlődés gyor- hajtsuk. A realitásoknak meg- zett ünnepségeken, találkoztak sabb ütemét, ezért új módsze- felelően tesszük meg azokat megyénk különböző területen reket vezettek be a gazdaság az intézkedéseket, amelyek eltevékenykedő dolgozóival. El- irányításában. Az új mechaniz- engedhetetlenül szükségesek a utazásuk előtt munkatársunk musra bíráló megjegyzéseket politikai és gazdasági konszoli- felkereste a küldöttség vezető- is hallottunk az igazgatóktól, dációhoz. Ennek érdekében jét, mondja el tapasztalatait akik elsősorban a minisztéri- ahol szükséges volt. xádercseumok irányító tevékenységét rét ' •'ttunk végre. Azt akar- hiányolják. juk gy január végéig az alapszervezetekben, a nagy- Mivel pártdelegáció '/a- üzemi pártbizottságokban gyünk, érdeklődtünk a párt- olyan elvtársak vezessenek, élet különböző kérdései iránt akik hűek a marxizmus—leni- is. Különösen arra voltunk nizmushoz, és annak szelle- kíváncsiak, hogyan érvénye- mében cselekszenek. A jövő — Pártdelegációnk nevében sal a párt vezető szerepe, mi- évben tagkönvvcsere lesz ná- megköszönöm a megyei párt- ^-ánt hajtják végre a párt ha- lünk. Szeretnénk erre az időre bizottságnak, hogy lehetővé tározatait a különböző tömeg- tisztázni, hogy ki érdemli meg tette ezt a látogatást a megyé- szervezetekben. Mondhatom. az új párttagsági könyvet. Cé- be. Rövid itt-tartózkodásunk hasznos és jó tapasztalatokat lünk, hogy minden párttag és - benyomásait. — Korábban már járt megyénkben, módja van a régebbi és jelenlegi időszak összehasonlítására. Hogyan ítéli meg fejlődésünket? szereztünk. — Több alkalommal találkozott a lakosság különböző rétegeivel. Elmondaná ezzel kapcsolatos benyomásait? igaz kommunista legyen. De sokat kell tennünk, hogy a különböző tömegszervezetek a párt politikájának szellemében dolgozzanak. — Hogyan képzeli el a további kapcsolatok bővítését, tartalmának javítását? — A Nógrád megyei partbizottsággal és a megye dolgozóival kialakított baráti alapján mondhatom, hogy lényeges előrelépés van Salgótarjánban, főleg az építkezésnél. Az új lakóházak és középületek célszerűek, s ha a városközpont átépítése befejeződik, nagyon szép, vonzó város lesz Salgótarján A meglátoga- _ Barátok voltunk vagyunR tott kereskedelmi egysegek- azok jg maradunk_ “’X* ben, tapasztalataink szerint bo , „ „ ... _, , ___. . a z áruválaszték az első nüia- kozos történelmi esetneny, az áruválaszték az első pilla- sok közüs vonó(5 ^ ^ köt natra úgy latszik, hogy az el- e be bennünket. Ezek közül hézség. Általános benyomó- kapcso,ataink mindÍK őszinték, epuese. Bárhol jártunk, oszin nyíltak és hasznosak voltak tán, nyíltan, a kölcsönös ha- Megvitattuk eredményeinket, rátság és segítség jegyeben gondjainkat, tájékoztattuk egytagyaltak velünk. Ezt az ér- ^lást elképzeléseinkről. A to— „« ugy lát^uk’ nfm. rCT!dltft‘ vábbiakban fontosnak tartjuk, rán szerzett tapasztalatok tek ”?eg a rlá3uak tavaly le" hogy a közvetlen pártkapcsobirtokáhan mi a véleménye zajlou tiSemenyek. latok kibővüljenek az üzeaz új mechanizmusról? „ , mek, tanácsok, szakszerveze~ Tájékoztatna megyénk ős földművesszövetkezetek lakosságai azokról az erő- vezet6inek és dolgozóinak kapfeszítésekről, amelyeket Utóval. Csehszlovákiában a kozép— Befejezésül engedjék sunk, hogy a város, a megye minden tekintetben helyes irányban fejlődik. — Az üzemlátogatás so— Voltunk több üzemben, így a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, tanácskoztunk a bánya vezetőivel, eszmecserét folytattunk a helyiipari vállalatok igazgatóival, megnéztünk néhány befejezett és építés előtt álló ob szlovákiai kerületi pártbi zottság kommunistái teszmeg, hogy Nógrád megye dőlnek pártjuk erősítéséért, gozóinak átadjam a középgazdasági helyzetük szolidálásáért? szlovákiai pártbizottság és a besztercebányai kerület dolgozóinak szívélyes üdvözletét, megköszönjem azt a segítséget, amit a múlt évben nyújtottak nekünk. Felszabadulá. , , , ...... .. , . , —■ A beszélgetése«: során mi jektumot. Különösen erdekelt }s elmondtuk, mi a helyzet ná- hennünket a tűzhelygyári re- iunkj mit akarunk tenni. A konstrukció, ahol az építke- megválaszolásra váró kedések suk 25. évfordulója alkalmából zést igen jól összekötöttek a nem ieptek meg bennünket, pedig további sikereket, jó folyamatos termeléssel. Ezt a mert tudtuk; magyar barátó- egészséget és egyéni boldogu- megoldast nagyon tanulságos- ink jól ismerik a nálunk !da_ ^ tóvánunk a megye min- nak tartottuk. Érdeklődtünk lakúit és jelenlegi helyzetet, den becsületees dolgozójánftk mindazokról a kérdésekről, Szlovákiában a jobboldali op- — fejezte be nyilatkozatát Ing amelyek összefüggnek a vál- portunista és szovjetellenes ^üesztimiJ Petik, látótok irányításával, tervező- elemek nem tudtak olyan kárt Vene.sz Károly Több nyereség A tanácsi ipari vállalatok meglevő megrendeléseik és az előzetes kapacitás lekötési igények birtokában állították össze jövő évi nyereségtervüket. Ezek szerint a Nógrád megyei Fémipari Vállalat 15,2. a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat pedig 10.5 százalékkal több nyereséget kíván elérni, mint 1969-ben. A Riolex Építőanyagipari Vállalat dolgozói 15,4 százalékos nyereségfelfutást terveznek. A KÖZÉPKORBAN nált kézimalom alig haszváltoKét tárlat a művelődési központban A II. salgótarjáni művésze- zománcművészeti kiállítás, s ja emlékplakettet kapott, ti hetek záróprogramjaként máris új, kiemelkedő tárlat- majd a jelenlevők megtekin- nyílt meg december 25-én dél- ban gyönyörködhetünk. Mél- tették a kiállítást. Nagy tet- előtt a József Attila művelő- tóttá a „hatok” csoprtjának szést arattak Czinke Ferenc dési központban a salgótar- munkásságát, melyben az népi ihletésű, dinamikus réz- jáni „hatok”, valamint a kép- együvé tartozás alapja a tar- karcai, lványi Ödön szelíd tó- zőművészeti stúdió hagyomá- talmi és világnézeti szilárd- nyos tárlata. ság, tiszta világlátás és árAz üvegcsarnokban egybe- nyalt kifejezésmód, gyűlt művészeket, vendégeket Csongrády Béla, a városi tanács vb népművelési felügyelője üdvözölte, majd Kovács Béla művészettörténész megnyitotta a kiállítást. BevezeA művelődési központ klubtermében bemutatkozó képzőművészeti stúdió a legjobb vidéki csoportok közé tartozik. nusú akvarelljei, Mustó János újszerű, kubizmust idéző kompozíciói, Lóránt János, Pataki József és Mészáros Erzsébet formagazdag művei. A képzőművészeti stúdió tárlatán képeikkel legjobban szereplőknek:' (Cseh Éva, Lég- rády Jenő, Szulyó Zoltán, Molnár Béla, Kindl Dezső) a műA megnyitót követően Kötőjében örömmel nyugtázta vács Béla művészettörténész, azt a tényt, hogy Salgótar- valamint a salgótarjáni mű- ián képzőművészeti életében vészeti hetek rendezvényeiben y6:?..®?1 kozP°nt igazgatója a nagy fellendülés tapasztalha- mutatott tevékeny közremű- kla ltas megnyitója után ren- tó, hiszen alig zárta be ka- ködéséért Kerekes László, a dezett fogadáson tárgyjutal- puit a nagysikerű országos művelődési központ igazgató- makat adott át Az érem másik oldalán Az ünnepek elmúltával került kezembe a NÓGRÁD december 24-i száma, amelyben örömmel olvastam, hogy az Ingatlankezelő Vállalat felkészült az ünnepekre. A tények ezt sajnos, alig igazolták. Többek között én egyike voltam azoknak, akinek kilyukadt a lemezradiátora. Egyáltalán nem gépkocsival érkezett a szerelő, hanem gyalog, hegesztő pedig még a láthatáron sem volt. A XX. század második felében, 1969. december 26. napjának késő éjszakáján, zsebkéssel, igen, zsebkéssel vágta a szerelő a 2 mm vastag ótom lemezből a megfelelő alátétet, hogy le lehessen zárni a csatlakozó csövégeket, amíg a radiátort — ki tudja mikor —, kijavítják. Aki egy kissé is járatos egy távfűtési rendszer lakóházi csővezetékeiben, jól tudja, hogy csupán három-négyféle átmérőjű ólomalátét lemezre van szükség, valamint ugyanilyen választékban hőálló tömítőgyűrűre is. Ezeknek az előkészítése a technika mai állásán roppant egyszerű, és a jól szervezett ügyeletnek csak a szerelőtáska megfelelő fiókjába kell nyúlni a szükséges alkatrészekért. Talán nem is fogtam volna e sorok írásához, ha ugyanezzel a radiátorra! alig két hónapja nem jártam volna pórul. Ugyanis akkor szintén kilyukadt. a szerelő meg is jelent — egyedül Közreműködésemmel leszereltük és annak rendje-módja szerint — mondanom sem keli — akkor is zsebkéssel készítve as alátétlemezt. Felajánlottam a szeretőnek, hogy én nagyon gyorsan be tudom hegeszteni a radiátort, mert a gépipari technikum igazgatója vagyok, s az iskola rendelkezik ilyen eszközökkel. (Mellesleg megjegyzem, hogy évenként 60—80 betanított hegesztő szakmunkást képezünk ki tanfolyamokon.) A szerelő nagy jóindulattal arról tájékoztatott, hogy majd ők hegesztik meg. hiszen a radiátort nyomáspróbának is alá kell vetni. Körülbelül egyhetes lépcsőházi „érlelés” után elvitték a radiátort, majd a kimenő csőcsatiakozás- nál meghegesztve visszahozták. Csak a teljesség kedvéért mondom, hogy feleségem nem engedte felszerelni a radiátort, mivel ő tudta, hol volt lyukas, és ott nem látta a hegesztésnek nyomát sem. Az a tény. hogy így hozták vissza, azt is bizonyítja, szó sem lehetett nyomáspróbáról, hiszen akkor jelentkezett volna a vízfolyás. A mai kor emberének napi munkája után leglényegesebb tartózkodási helye a lakás. Egy jól fűtött, kellemesen berendezett lakásban a becsülettel elvégzett napi munka után szívesen pihen meg a család minden tagja Mindezek biztosítása érdekében az Ingatlankezelő Vállalat is tegyen meg a maga részéről mindent. Kőszegi Jenő Salgótarján, Fő tér 13. III. NŰGRAD — 1969. december 29-, hétfő
