Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
Az út nyitva áll „Fényes” Salgótarján A fekete hajú csinos fiatal x*szonyka vidáman moso- lyogva lép a szobába Huszonöt éves Egyidős a szabadsággal Már csak a történelemből ismeri az akkori évek eseményeit. Földi Agnes, asszonynevén: Ferenc Gézáné a kohászati üzemekben dolgozik, kereskedelmi ügyintéző. A férje a hengerműben diszpécser. — Acélgyári család vagyunk — mondja Agnes —, az édesapám, a rokonaim Is egytől egyig itt dolgoztak. Amikor leérettségiztem a közgazdasági technikumban, felvetődött, hogy esetleg máshol helyezkednék el. Azt hiszem év magam egy pillanatig sem vettem komolyan. Tudtam, hogy végül Itt fogok kikötni. Ági diákkora óta KISZ-tag. Amikor bekerült a gyárba — ha lehet — még tevékenyebben folytatta a mozgalmi munkát. Megválasztották szervező titkárnak, volt kultúr- felelős, jelenleg gazdasági ügyeket intéz. —• Azt mondják, bélyegmi- niszter vagyok — mondja komoly arccal, de a szeme nevet. — Meg azzal is húznak, hogy gyüjtöm-e még a bélyegeket? Persze az a lényeg, hogy megvegyék azokat a bélyegeket. Nem igaz? Azok közi a fiatalok közé tartozik, akikre mindig lehet számítani. Lelkiismerettel helytáll, őszintén megmondja a véleményét. Huszonhárom éves volt, amikor megkapta a párttagsági könyvét. Földi Agnes fiatalasszony, alig három esztendeje ment férjhez. — Amolyan KISZ-izerelem volt a miénk. Egy szilveszteri mulatságon ismerkedtünk meg, amelyet a fiataloknak rendeztek. A megismerkedésből szerelem, a szerelemből házasság lett, ahogy az már lenni szokott. A fiatalok az asszonyka szüleinél laknak, az egyik szoba az övék. Már szépen berendezkedtek. — Bútort vettünk, televíziót, mosógépet, hűtőszekrényt. Most azt várjuk, hogy hozzánk is bevezessék a gázt. És a nyáron végre szeretnénk elmenni közösen üdülni. Voltak már külföldön, egy vállalati KISZ-kirándulással Csehszlovákiában. Tavaly úgy tervezték, ellátogatnak a Fekete-tenger partjára. Dehát egy ilyen út sokba kerül. És úgy döntöttek, egyelőre várnak még egy—két évet a külföldi úttal. Egyébként lelkes természetjárók, mindketten tagjai a gyári turista egyesületnek, Egy fiatal házaspár a sok közül. Olyan fiatalok, akik nemrégiben kezdték öryilló életüket. Boldogulásuk, előrehaladásuk most már csak rajtuk múlik. Az út nyitva áll. Salgótarján az elmúlt huszonöt évben a fény városa lett. A régi, pislogó kis lámpáknak nyoma sincsen az utcákon. 1945-ben mindössze 780 közvilágítási lámpát számoltak meg a városban, ma már a lámpák száma eléri a háromezret. Ezek nagyrésze higanygőzlámpa. Salgótarján egyik különlegessége a Tanácsköztársaság téren álló j hatalmas kandeláber, amely- * hez hasonló nincs is talán az« országban. Egyedi darabként 1 terveztette a városi tanács,! ugyanis nem akarták az épí-j tészetileg kialakított szép te-t rét megbontani. így estén-1 ként, szinte nappali világos-1 ság árasztja el Salgótarjánt központját. És még egy adat.j ami a 25 év alatt elért fejlő- * dést dokumentálja: ma már» minden egyes, a városhoz tar-J tozó lakásban villanyvilágítás } van. A régi kis lámpák a fal-! ra kerültek ugyan, — de már csak dísznek. — Hol vannak a régi utcák, hol a régi odúházak, nyomortanyák? —• Eltűntek, Ezen a sima terepen már — igaz, ma még csak gondolatban, de már látom a 16 és 18 szintes hatalmas garzonházat, mellette a városi tanács új épületét, a mozit, kiállítási csarnokot a Munkásmozgalmi Múzeumot. A negyedik ötéves tervben valóság lesz mindez . . Álljunk meg egy pillanatra, mielőtt a Pécskő utcába térnénk A Il-es üzletházat jövő év közepén átadjuk rendeltetésének, s akkor eltűnik erről a részről az utolsó maradvány is, mint az OTP- székház, a Ruházati Ktsz, és a többi. Nagyszerű látvány ez. A hatalmas szövetkezeti és a pécskői toronyházak. Tudja-e kedves olvasó, hogy itt azelőtt alig öt évvel, még roskadozó viskók álltak? Tessék, nézzünk végig az óvoda, gimnázium. t6 tantermes általános Iskola, bölcsőde található még itt. Hétszáz család talált boldog otthonra.., Azt javaslom, hagyjuk ki a Pécskő Üzletházat.' Ott ma is sokan vásárolnak Persze, ha most a régi úton szeretnénk a sorompó alatt átjutni a Karancs utcába, ma már lehetetlennek látszik. Esetleg a szükségaluljárón. Ettől azonban többet mond az új vasúti pályatest, az épülő állomási épület. Biztosak vagyunk abban, hogy jövő év végén innét utaznak a salgótarjániak. — Itt időzzünk többet. Érdemes, kedves Olvasó. A fel- szabadulási emlékmű kifeiező alkotás. A gonosztól megszabadult embert ábrázolja. A gonosz a fasizmus, kígyó alakjában. Mutassuk be a művelődési központot, a megyei könyvtárat, a klubszobákat? Aligha lenne erre szükség, Nem kell külön kalauzolni olvasóinkat a Karancs Szállóban sem. Talán mindenki ismeri az SZMT-székházat. Arról viszont már most, a séta során érdemes szót ejteni, hogy a következő években folytatjuk az SZMT-székház további építését, irodákat költöztetünk ide. Az épület befejezése után lebontjuk a mostani ruhásüzlet épületét. Ezzel javítjuk a gépkocsik parkolási lehetőségét. A városi tanács épületéről már szóltunk, azt viszont illik megemlíteni, hogy ide kerül a Ill-as számú üzletház. Mögötte már lebontottuk a melléképületeket, ahová 220 lakásos korszerű lakóépületet képezünk ki. Ez a toronydaru a 26-os jelű épület alapjait rakja. Mellé kerül a 25-ös, 27-es jelű épület, összesen 10 ilyen nyolcvanlakásos ház körvonalai bontakozik ki most előttem. — Mit mondjak a 23-as. 22-es épületről? Talán annyit, befejezzük a környék parkosítását. , — Érdemes bemenni a Malinovszkij utcába? — Feltétlen. A gyárat ha ki is hagyjuk, annyit említ- i sünk meg olvasóinknak, hogy hatalmas rekonstrukciós mun- í ka folyik ott. A hideghengermű mellett fejlődik a DEXION * üzeme. De, a gyár teljes egésze korszerűsítésre szorul. Amit j meg kell említeni, az itt Is a lakóházak sokasága. A régi j barakkok helyén csaknem kétszáz új otthont talál a látogató. < Tennivalónk azonban még van. \ — Itt, a mostani kórház helyén volt a város utolsó 1 épülete. A kaszárnyák most a humánumot, az ember gyógyítását szolgálják — átalakítással, új, modern épület létesítésével. Hatszázhúsz ágyas ez a kórház, 15 osztályon gyógyítják a betegeket... Ez Itt legelő, szántóterület volt. Most kis családi házak, ez Salgótarján kertvárosa. Iskola, üzletház, étterem szolgálja a kertváros lakóit, és az idelátogatókat. Ebben a városrészben több mint ötszáz család él. .Ne menjünk fel, mert innét is látszik az úgynevezett József- platói építkezés. Négyszázhúsz család talál itt otthonra, so- ? kan már be is költöztek. Helyi buszjáratot kellene ide is » biztosítani. Az AKÖV tavaszra ígéri. — Hol fejezzük be a sétát? — Itt semmiképpen. Hiszen alig néhány száz méterrel odébb a régi, sebaji telepen állnak az új lakások, az úgynevezett KISZ-telep. De még azután Is van látnivaló. Ezt a Korszerű világítást ebben az évben valósítottuk meg. A domboldalra készülő új út. már a város első víkendtelepéhez vezet. Négyszáz telket adunk ki az érdeklődőknek. Alatta a már Európa több országában is ismert Camping, mögötte az SBTC új edzőpályúja, ott pedig az új sporttelep körvonalai bontakoznak ki... Kár, hogy hó borítja a strandot. A sok-sok létesítmény mellet ez a város egyik büszkesége. A korábban víztelen Salgótarjánnak strandja, csónakázó tava van Nyáron az építő-, alkotómunkában elfáradt emberek ezrei találnak itt megpihenést! — Mehetnénk tovább Eresztvényen át Salgó váráig, hiszen a város lakói itt pihennek a hétvégeken. Itt fogadjuk Budapest, az Alföld egyre több Salgótarjánba látogató és kíváncsiskodó vendégét, felnőtteket, úttörőket egyaránt. Nékik is szívesen mutatjuk eredményeinket. Azokat, amelyeket egy emberöltőben kevésnek számíó negyedszázad alatt értünk el, melyekre mindig és mindenkor büszke lehet a salgótarjáni ember. — Köszönjük, hogy velünk tartottak. >i Iván Nyikitytes Kö- nyev vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse, akinek nagy szerepe volt Salgótarján felszabadításában. Dr. Jakab Sándor, kora ifjúságától dolgozik pártvonalon. Mint a megyei pártbizottság egykori első titkára, most pedig magasabb beosztásában is a város nagy patrónusa. Nőgádi Sándor, a fasizmus ellen harcolt, mint a partizánok vezetője. Alle* János, a munkásmozgalom régi harcosa. Közvetlen a felszabadító harcokat követő napokban szervezője a párt legális helyi szervezetének megalakításában. * t * ♦ f t 9 * * l e t i Sándor Elemér 1960—1969. tavaszáig a városi tanács vb elnöke, irányítója és szervezője volt a város rekonstrukciójának. Kukol Emil, mint az • Erőmű igazgatója, részese I volt annak, hogy a hő- ; energia eljusson a város ^ központjába és üzemeibe. f A program folytatódik Táv- és gázfűtés A megyeszékhelyen 1964- ben, rekordidő — mlndösz- sze két hónap alatt — építették meg a távfűtés vezetékét. A közel 60 millió forintba kerülő beruházást 1965 februárjában már bekapcsolták, az új házak lakóinak legnagyobb örömére. A kényelmes távfűtés egészség- ügyi vonatkozásban is nagy előrelépés volt, mert az amúgy is füstös, kormos, szennyezett levegőjű Salgótarjánt nem kormozzák újabb kémények. Ebben az esztendőben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma meghaladja az 1100-at. 1968-ban 'edig Salgótarjánban megjelent a földgáz.- Először a nagyüzemek — acélgyár, üveggyárak — munkáját könnyítették meg a kincset érő földgázzal. Ebben az évben a gáz bekerült a lakásokba és több mint hétszáz lakásban fűtenek már a télen gázzal. A gázprogram tovább folytatódik. Az elkövetkezendő években gázfűtést kapnak a Vásártér, s Csizmadia úti lakótelep, a Vöröshadsereg út, sőt a József plató lakásai is. A két oldalt összeállította; o’vjogyvAri i aszlö, 3 AT AI ERZSÉBET, ENDI MARTA