Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
I Az oldalt összeállította; ! SOMOGYVAEX LÁSZLÓ, CSATAI ERZSÉBET, SZENDI MARTA Szá/p/fT forrni A szécsényi Krúdy Gyula járási Könyvtár a legszebbek közé tartozik a megyében. — Amikor az új épületbe költöztünk, a könyvek száma nem érte el a 10 ezret — mondja Merényi János könyvtárvezető. — Ma pedig már 18 ezernél tartunk. A könyvállomány fejlődését és a könyvtár berendezését, a fejlesztést támogatja a járási tanács is Nemrégiben 100 ezer forintot kapott a könyvtár. Ebből több mint 60 ezret könyvekre fordítottak, a többiből íróasztalokat, székeket, szőnyegeket, televíziót és más berendezési tárgyakat vásároltak. Tervekben sincs hiány. A mostani raktárrészt szeretnék átalakítani gyermekkönyvtárrá. E mellett tervezik egy állandó helytörténeti kiállítás megrendezését, amelyben helyet kapnak a népművészeti emlékek is. Messzire világító ablakok Üffy mondják a s*éc*ényi járásban, hogy a járás egyik legszebb kultúrháza Mihálygergén található. Utánajártunk a hírnek, s bizony nem csupán raende-naonda ejj. A tnihálygergej József Attila Művelődési Ház a község, sót a környék igazi kultúrcentruma. Kelemen József, az Iskola és a művelődési ház igazgatója mutatja be a „kultúrt”: — Hat éve, hogy felavattuk az épületet, * ugyancsak ideje volt már. Korábban az iskolában bonyolítottuk le a kulturális rendezvényeket, de közben igényesebbek lettek Mihálygerge lakói, s azt az. igényt, ami újat, jobbat, szebbet akar, cgak üdvözölni lehet. Hivatásos táncoktató tanítja itt a fiatalokat, s az Idősebbeket a táncra. van lánykórusunk, s vegyeskarunk is. £vi hat alkalommal TITelőadósokat rendezünk, & gyakorta ellátogat hozzánk a Déryné Színház, ezeket az előadásokat nagyon szeretik nálunk. Tanfolyamokat, orvosi előadásokát rendezünk, ez utóbbiak különösen népszerűek. Szeretnénk egy ifjúsági klubot létrehozni, hiszen sok tehetséges fiatal él a faluban, miért ne járnának össze? Kétezer kötetes a könyvtárunk, kétszáz beiratkozott könyvtári olvasót tartunk számon. Folyóiratokat járatunk, időnként szellemi vetélkedőket rendezünk, amolyan Kérdezz- felefek játékok ezek, irodalmi, földrajzi témákból,' Nehéz itt tervet készíteni melyik terembe, mikor, ki menjen be, hiszen senki sem szeretne lemaradni. Ezért hát a mihálygergei József Attila Művelődési Ház ablakai minden este messzire világítanak. \ szolgáltátóház Szécsény község központjában emeletes, új épület emelkedik. A homlokzaton fémbetűkkel ez áll: Szolgáltatóház. Ez év november 7-én ünnepélyesen avatták a község egyik legújabb létesítményét. Korábban ahány szolgáltatásfajta csak létezett, azért a község legkülönfélébb helyeire kellett elmenni. A Szolgáltatóházban egymás mellett működik a fodrász, a fényképész, az órás, a műszerész, a cipész, az üveges, a képkeretező, az építő részleg. Ügy tervezik, hogy a jövő esztendő elején megnyitják a kárpitos részleget, s amint kozmetikust kapnak, a kozmetikát is. A tervek között szerepel az is, hogy jövőre az építő részleg kapacitását megduplázzák, mert így kívánja a Lakosság igénye. A 2,7 millió forintos költséggel felépített Szolgáltatóház minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szívesen járnak ide a Piroska tanár néni szécsényiek, mert szép és korszerű, s éppen ezért nagyobb a forgalom is, mint korábban — Piroska nénit tetszik keresni? — kérdezte egy nagysapkás, szőke kislány, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola folyosóján. — Biztosan bent van a tanáriban, fogadóórát tart. Végh Gábornét, leánynevén Bán Piroska tanárnőt valóban a tanáriban találjuk. Tavaly végzett Egerben, a főiskolán. Ez a második év, hogy tanít. Pösténypusztáról indult el, tiszta kitűnő bizonyítvánnyal, hogy a balassagyarmati gimnázium elvégzése után. tanári oklevelet szerezzen. Magyar- orosz szakos. — Miért lett tanár? — Mindig az volt az álmom, hogy a saját pusztámon legyek tanító. Aztán Szécsénybe kerültem. Nem is vágyom el innen. — Hallottuk, Moszkvában is tanult. — Igen, a főiskolán egy évet Moszkvában végeztem. Ez sok munkát, egyben kitűnő nyelvgyakorlást is jelentett. — Járt-e azóta Moszkvában? — A jövő nyáron szeretnék ellátogatni. Megszerettem, szinte honvágyat érzek Moszkva után. A férjemmel úgy tervezzük, hogy néhány hetet ott töltünk. Kedves, mosolygós fiatalasz- szony, nem csoda, hogy szeretik a tanítványai. Piroska tanár néni hivatásának érzi a tanítást. És ezen a felelősség- teljes pályán teljes emberként állja meg a helyét. a szétszórtan működő egységekben. Mindenféle szolgáltatást egy helyen, kényelmesen, gyorsan, szakszerűen megkapnak a szécsényiek. Így hát nem véletlen, hogy a további bővítési, fejlesztési terveket a legnagyobb egyetértéssel fogadják. Karancs-cipő Üj üzem létesült a közelmúltban a járásban Ipolymenti Fortuna Cipőipari Egyesülés néven. A hosszú nevű üzem a Ludányhalászi termelőszövetkezet és a budapesti Fortuna Ktsz közös vállalkozása. A termelőszövetkezet adott helyiséget Nógrádszakólban, a ktsz vállalta a szakmai betanítást, a gépi felszerelést és a piackutatást. Az Üzem állandó munkalehetőséget nyújt a termelőszövetkezet asszonyainak. Zara Pál üzemvezető elmondotta hogy bérmunkában vállaltak táskakészítést és legújabb termékük az úgynevezett Karancs- cipő. Ez a divatos, naturszínű cipellő máris tért hódított a hazai piacon, mert 30 ezer párat lekötöttek belőle Ott jártunkkor Barna Sándor, a Fortuna Ktsz műszaki vezetője éppen cipőfelsőrész fűzésre tanította az asszonyokat, akik alig kát hónapja ismerkednek a cipőkészítés titkaival és az üzemi munkával. Egyöntetű a vélemény: az új üzem életképes és remélhetőleg a jövőben is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Emlékezünk — előre tekintünk N egyedszázaddal ezelőtt, ezekben az órákban még harc dúlt a szécsényi járásban. A Vörös Hadsereg előrenyomulását nem lehetett megállítani: szabad lett a szécsényi járás is. Az elmúlt negyedszázadról beszélgetett munkatársunk Kiss Sándorral, az MSZMP Szécsényi járási Bizottság első titkárával. — Egy rövid visszaemlékező keretében lehetetlen számot adni arról, ami a járás fejlődését is jellemzi a 25 év alatt. Ha néhány vonatkozásban mégis visszapillantunk a megtett útra, az elért eredményekre, egyiket-másikat a felszabadulást megelőző állapotokhoz hasonlítva, akkor ezt is azért tesszük, hogy bebizonyítsuk: járásunk dolgozói is élni tudtak a szabadsággal, a felszabadulás lehetőségével. — A felszabadulás előtt a szécsényi járást is az elmaradott mezőgazdaság jellemezte. A foglalkoztatottak 72 százaléka élt, helyesebben tengődött a földművelésből Szinte minden községünkben jelen volt a nagy- és középbirtok, a hozzá kapcsolódó cselédséggel, napszámos haddal. De még igy is százaknak kellett évről évre az ország más területén állami és más nagybirtokokon summás és napszámos munkát vállalni nyári időkben, hogy a maguk és családjuk számára a betevő falatot biztosítani tudják.-r- Napjainkban egy közepes nagyságú közös gazdaság, mint például a Ludányhalászi tsz több felső- és középfokú végzettségű szakembert foglalkoztat, több erő- és munkagépet használ a termelésben, mint amennyi a felszabadulás előtt az egész járás mezőgazdaságában volt, beleszámítva az akkori nagy- és középbirtokot is. — A felszabadulás előtt a foglalkoztatottak 18 százaléka volt munkás a járásban. Ezek is szinte kizárólag a járáson kívüli ipari üzemekben találtak munkát. Jelenleg a 13 550 aktív keresőből közel 8000 dolgozik az iparban, építőiparban, a közlekedés területén, illetve a kereskede-: lemben. Külön öröm számunkra, hogy az említett csaknem 8000 dolgozóból 2700 már a járás területén talált munkát. — Érdemes visszapillantani a művelődés, az egészségügy, a lakosság kommunális ellátottsága területén elért eredményekre. Ezek is reprezentálják a lakosság életkörülményeiben beállt előnyös változásokat. 1938-ban 53 tanteremben 55 tanerő tanított a járás elemi iskoláiban, az iskolák három kivételével egyházi fenntartásban működtek. Jelenleg 25 általános iskolában, 98 tanteremben 186 pedagógus oktatja, neveli gyermekeinket. Ezen kívül egy mezőgazdasági szakközép- iskola és egy korszerűen berendezett új gimnázium szolgálja fiataljaink tanulási igényeit. 1969-ben 600 fiatal tanul középiskolákban, felsőfokú iskolákon pedig mintegy Huszonöt éy szabadságban A Vörös Hadsereg 14. gárda gépesített dandárjának egy megerősített, gépkocsizó lövészzászlóalja december 10-én azt a parancsot kapta, hogy induljon Szécsény felszabadítására, majd folytassa az utat Nógrádsza- kál irányába, s foglalja el Losonc déli szélét. A 36. gárda harckocsidandár — megerősítve haladjon előre, s 10-én hajnalban foglalja el Szécsény vasútállomását. . ■ Az ellenség a községet körülvevő magaslatokról erős tüzérségi tüzet adott, A IS. gárda gépesített dandár Szécsénytől mintegy 2,5 kilométerre nyugatra egy sor magaslatot elfoglalt. Az ellenség erős tüzérségi és géppuska- tüze következtében a dandár nem tudott előrehaladni ... A 36. gárda harckocsidandár 10-én S,30-kor szétverte az ellenség harcbiztosltását. amelynek állománya 5 harckocsi, egy tilzérütég és két szakasznyi gyalogsát} volt. 9 óra 30 perckor egy kilométerre közelítette meg Szécsényt nyugatról,.. December 16-án folytatódott az ellenséggel való küzdelem... December 27-re a támadó magasabb egységek mintegy 1—3 kilométert nyomultak előre, s elfoglalták Magyargécit. harcban álltak Ságújfaluért. Kisgécért és Szécsényért. 12 óra 30 perckor az ellenség Szécsényből nyugati irányba ellenlökést ha r iott végre. Az ellenlökés a 72. gárda lövészhadosztály 229. gárda lövészezrede ellen irányult. Húsz perc múlva a németek ellenló- kése meghiúsult, befulladt, A fasiszták visz- szavonultak.., szabad lett Szécsény és a járás számos községe. Nógrádmegyeri újdonságok A legújabb újdonság, amivel a Nógrádmegyerre látogató találkozik, a nemrégiben átadott egészségügyi kombinát. Joggal és minden nagyképűség nélkül nevezhetik igy a községiek, hiszen új rendelőjük, fogászatuk anya- és csecsemő- védelmi tanácsadójuk van, a rendelőkhöz várótermeket, orvosi lakásokat is építettek. Nógrád- megyer egészségügyi kombinátja mintegy 1,5 millió forintos költséggel létesült. Aztán akadnak itt egyéb újdonságok is, mint például a nyolc tantermes iskola, amely 400 tanulónak ad világos, modem otthont. Impozáns külsejű, korszerű az épület, akármelyik városban megállná a helyét. És mindtársadalmi összefogás egyik legszebb példája volt a faluban. S ha már a társadalmi összefogásról esett szó, nem lenne teljes a kép. ha elfeledkeznénk az új kultúr- házról. Mert ebbe is alaposan besegítettek a nógrád- megyeriek. Igaz. hogy a korábban urasági magtárban „berendezett” kuitúrházat ugyancsak kevesellték már, és joggal. Most 400 személyes, újonnan tapétázott mozitermük, kétezer kötetes könyvtáruk, külön párthelyiségük, KISZ-klubuk van. Érdemes volt hát dolgozni... Sorra-rendre épülnek az új lakóházak, ezekből áll már a fél falu. Készítik a korszerű utakat, járdákat, bővítik a helybeli foglalkoztatás lehetőségeit. ezek mellett még valamiről nevezetes az iskola, mégpedig arról, hogy építése a Nógrádmegyer kétezer lakosa örül faluja gyors fejlődésének . Néhány évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Szé- csényben Emberek Zsunypusztán — Ezek a házak itt, körbe- körbe egytől egyig újonnan épültek. Eltűntek a cselédházak. De hát nem is kár értük. Volt olyan közös konyha, amin keresztülfolyt a víz, ha egy kis eső esett. Azóta mindenkinek padlás szobája van és szép berendezés benne. Zsunypusztán nem újdonság a porszívó, a padlókefélő vagy a televízió. — Az idevalósi emberek mindig sokat dolgoztak. A cselédsorban hajnali háromtól sötétedésig. Ezért megjárt 16 pengő, 12 mázsa termény évente. Ha kaptak is valamennyi földet, nem sokat ért, száz fő a tanulók száma a járás területéről. — A járás tömegkultúrális mozgalmának rohamos fejlődését igazolják az alábbiakis; a felszabadulás előtt három filmszínház működött a járásban, ma minden településünkön van rendszeres mozielőadás, 3363 fős egyszeri befogadó képességgel. Csak 1950- től tíz új művelődési otthon épült. A kulturális Igények bővülését mutatja, hogy közel 6000 a rádió és 2571 a tv-elő- fizetők száma, — Az orvosok száma csaknem háromszorosára, az egészségügyi középkádereké közel négyszeresére emelkedett az elmúlt 25 év alatt. Biztosított orvosi ellátásban 1945 előtt a lakosság 41—43 százaléka, jelenleg 98 százaléka részesül. — A negyedszázados évfordulót átlépve, erőt merítve az eddigi tapasztalatokból bizakodva nézünk előre. Meg vagyunk győződve arról, hogy a párt vezetésével járásunk dolgozói még nagyobb eredmények elérésére is képesek. Ezért nézünk bátran elébe a következő éveknek, évtizedeknek, a szécsényi járásban is mert nem volt idő a megmunkálására. Zsunypusztán már 1949-ben megalakult a termelőszövetkezet, elsőnek a megyében. Tiz család kezdte, jóformán semmivel. Gyengék a földjeink, itt kombájnnal nem is lehet aratni, csak aratógéppel. Hogy mennyit haladtunk előre, legjobban azok tudják, akik végig élték az elmúlt húsz évet. A termelő- szövetkezetünk hamarosan egyesül a nagylóci és a hollókői tsz-szel. így bizonyára könnyebb lesz, jobban össze tudjuk fogni az erőket. — Én itt nőttem fel Zsúny- ban. Valamikor az apámmal, meg a nagyapámmal jártam az uraságnak dolgozni. Ha elnézem a mai gyerekeket itt a faluban, különbül járnak hétköznap, mint akkoriban az intéző gyerekei. Tavaly kultúrtermet építettünk, saját erőnkből. Van szép könyvtárunk, KISZ-klubunk, ahová a fiatalok összegyűlnek esténként. Mindenütt járdásítot- tunk, a nagyobb gyerekeket busz viszi naponta Lóéra iskolába. Megváltoztak a körülmények, de megváltoztak az emberek is. * Így mondta ezt el Szétesik László, a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, egy havas, szeles, téli délutánon, Zsunypusztán. Városi jellegű lakások is készültek az idén Szécsény központjában {Kopprí ny OyJírsry