Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

I Az oldalt összeállította; ! SOMOGYVAEX LÁSZLÓ, CSATAI ERZSÉBET, SZENDI MARTA Szá/p/fT forrni A szécsényi Krúdy Gyula já­rási Könyvtár a legszebbek kö­zé tartozik a megyében. — Amikor az új épületbe költöztünk, a könyvek száma nem érte el a 10 ezret — mond­ja Merényi János könyvtárve­zető. — Ma pedig már 18 ezer­nél tartunk. A könyvállomány fejlődését és a könyvtár berendezését, a fejlesztést támogatja a járási tanács is Nemrégiben 100 ezer forintot kapott a könyvtár. Ebből több mint 60 ezret köny­vekre fordítottak, a többiből íróasztalokat, székeket, sző­nyegeket, televíziót és más be­rendezési tárgyakat vásárol­tak. Tervekben sincs hiány. A mostani raktárrészt szeretnék átalakítani gyermekkönyvtár­rá. E mellett tervezik egy ál­landó helytörténeti kiállítás megrendezését, amelyben he­lyet kapnak a népművészeti emlékek is. Messzire világító ablakok Üffy mondják a s*éc*ényi járás­ban, hogy a járás egyik legszebb kultúrháza Mihálygergén található. Utánajártunk a hírnek, s bizony nem csupán raende-naonda ejj. A tnihálygergej József Attila Műve­lődési Ház a község, sót a kör­nyék igazi kultúrcentruma. Kelemen József, az Iskola és a művelődési ház igazgatója mutat­ja be a „kultúrt”: — Hat éve, hogy felavattuk az épületet, * ugyancsak ideje volt már. Korábban az iskolában bo­nyolítottuk le a kulturális rendez­vényeket, de közben igényesebbek lettek Mihálygerge lakói, s azt az. igényt, ami újat, jobbat, szebbet akar, cgak üdvözölni lehet. Hiva­tásos táncoktató tanítja itt a fia­talokat, s az Idősebbeket a tánc­ra. van lánykórusunk, s vegyeska­runk is. £vi hat alkalommal TIT­előadósokat rendezünk, & gya­korta ellátogat hozzánk a Déryné Színház, ezeket az előadásokat na­gyon szeretik nálunk. Tanfolya­mokat, orvosi előadásokát rende­zünk, ez utóbbiak különösen nép­szerűek. Szeretnénk egy ifjúsági klubot létrehozni, hiszen sok te­hetséges fiatal él a faluban, miért ne járnának össze? Kétezer kötetes a könyvtárunk, kétszáz beiratkozott könyvtári olvasót tar­tunk számon. Folyóiratokat jára­tunk, időnként szellemi vetélkedő­ket rendezünk, amolyan Kérdezz- felefek játékok ezek, irodalmi, földrajzi témákból,' Nehéz itt tervet készíteni me­lyik terembe, mikor, ki menjen be, hiszen senki sem szeretne le­maradni. Ezért hát a mihálygergei József Attila Művelődési Ház ab­lakai minden este messzire világí­tanak. \ szolgáltátóház Szécsény község központjá­ban emeletes, új épület emel­kedik. A homlokzaton fémbe­tűkkel ez áll: Szolgáltatóház. Ez év november 7-én ünnepé­lyesen avatták a község egyik legújabb létesítményét. Korábban ahány szolgálta­tásfajta csak létezett, azért a község legkülönfélébb helyei­re kellett elmenni. A Szolgál­tatóházban egymás mellett működik a fodrász, a fényké­pész, az órás, a műszerész, a cipész, az üveges, a képkere­tező, az építő részleg. Ügy tervezik, hogy a jövő eszten­dő elején megnyitják a kár­pitos részleget, s amint koz­metikust kapnak, a kozmeti­kát is. A tervek között szere­pel az is, hogy jövőre az épí­tő részleg kapacitását meg­duplázzák, mert így kívánja a Lakosság igénye. A 2,7 millió forintos költ­séggel felépített Szolgáltató­ház minden szempontból be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Szívesen járnak ide a Piroska tanár néni szécsényiek, mert szép és kor­szerű, s éppen ezért nagyobb a forgalom is, mint korábban — Piroska nénit tetszik ke­resni? — kérdezte egy nagy­sapkás, szőke kislány, a szé­csényi Mikszáth Kálmán Álta­lános Iskola folyosóján. — Biztosan bent van a tanáriban, fogadóórát tart. Végh Gábornét, leánynevén Bán Piroska tanárnőt valóban a tanáriban találjuk. Tavaly végzett Egerben, a főiskolán. Ez a második év, hogy tanít. Pösténypusztáról indult el, tiszta kitűnő bizonyítvánnyal, hogy a balassagyarmati gim­názium elvégzése után. tanári oklevelet szerezzen. Magyar- orosz szakos. — Miért lett tanár? — Mindig az volt az álmom, hogy a saját pusztámon legyek tanító. Aztán Szécsénybe ke­rültem. Nem is vágyom el in­nen. — Hallottuk, Moszkvában is tanult. — Igen, a főiskolán egy évet Moszkvában végeztem. Ez sok munkát, egyben kitűnő nyelv­gyakorlást is jelentett. — Járt-e azóta Moszkvában? — A jövő nyáron szeretnék ellátogatni. Megszerettem, szin­te honvágyat érzek Moszkva után. A férjemmel úgy ter­vezzük, hogy néhány hetet ott töltünk. Kedves, mosolygós fiatalasz- szony, nem csoda, hogy szere­tik a tanítványai. Piroska ta­nár néni hivatásának érzi a tanítást. És ezen a felelősség- teljes pályán teljes emberként állja meg a helyét. a szétszórtan működő egysé­gekben. Mindenféle szolgáltatást egy helyen, kényelmesen, gyorsan, szakszerűen meg­kapnak a szécsényiek. Így hát nem véletlen, hogy a to­vábbi bővítési, fejlesztési ter­veket a legnagyobb egyetér­téssel fogadják. Karancs-cipő Üj üzem létesült a közelmúltban a járásban Ipolymenti Fortuna Cipőipari Egyesülés néven. A hosszú nevű üzem a Ludányhalászi termelőszövetkezet és a budapesti Fortuna Ktsz közös vállalkozása. A termelőszövetkezet adott helyisé­get Nógrádszakólban, a ktsz vál­lalta a szakmai betanítást, a gépi felszerelést és a piackutatást. Az Üzem állandó munkalehetőséget nyújt a termelőszövetkezet asszo­nyainak. Zara Pál üzemvezető el­mondotta hogy bérmunkában vál­laltak táskakészítést és legújabb termékük az úgynevezett Karancs- cipő. Ez a divatos, naturszínű ci­pellő máris tért hódított a hazai piacon, mert 30 ezer párat lekö­töttek belőle Ott jártunkkor Bar­na Sándor, a Fortuna Ktsz műsza­ki vezetője éppen cipőfelsőrész fű­zésre tanította az asszonyokat, akik alig kát hónapja ismerkednek a cipőkészítés titkaival és az üze­mi munkával. Egyöntetű a véle­mény: az új üzem életképes és re­mélhetőleg a jövőben is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Emlékezünk — előre tekintünk N egyedszázaddal ezelőtt, ezekben az órákban még harc dúlt a szé­csényi járásban. A Vörös Had­sereg előrenyomulását nem le­hetett megállítani: szabad lett a szécsényi járás is. Az el­múlt negyedszázadról beszél­getett munkatársunk Kiss Sándorral, az MSZMP Szé­csényi járási Bizottság első titkárával. — Egy rövid visszaemléke­ző keretében lehetetlen szá­mot adni arról, ami a járás fejlődését is jellemzi a 25 év alatt. Ha néhány vonatkozás­ban mégis visszapillantunk a megtett útra, az elért eredmé­nyekre, egyiket-másikat a felszabadulást megelőző álla­potokhoz hasonlítva, akkor ezt is azért tesszük, hogy be­bizonyítsuk: járásunk dolgo­zói is élni tudtak a szabad­sággal, a felszabadulás lehe­tőségével. — A felszabadulás előtt a szécsényi járást is az elmara­dott mezőgazdaság jellemez­te. A foglalkoztatottak 72 szá­zaléka élt, helyesebben tengő­dött a földművelésből Szinte minden községünkben jelen volt a nagy- és középbirtok, a hozzá kapcsolódó cselédség­gel, napszámos haddal. De még igy is százaknak kellett évről évre az ország más te­rületén állami és más nagy­birtokokon summás és napszá­mos munkát vállalni nyári időkben, hogy a maguk és családjuk számára a betevő falatot biztosítani tudják.-r- Napjainkban egy közepes nagyságú közös gazdaság, mint például a Ludányhalászi tsz több felső- és középfokú vég­zettségű szakembert foglal­koztat, több erő- és munkagé­pet használ a termelésben, mint amennyi a felszabadulás előtt az egész járás mezőgaz­daságában volt, beleszámítva az akkori nagy- és középbir­tokot is. — A felszabadulás előtt a foglalkoztatottak 18 százalé­ka volt munkás a járásban. Ezek is szinte kizárólag a járáson kívüli ipari üzemek­ben találtak munkát. Jelenleg a 13 550 aktív keresőből közel 8000 dolgozik az iparban, építőiparban, a közlekedés te­rületén, illetve a kereskede-: lemben. Külön öröm szá­munkra, hogy az említett csaknem 8000 dolgozóból 2700 már a járás területén talált munkát. — Érdemes visszapillantani a művelődés, az egészségügy, a lakosság kommunális ellá­tottsága területén elért ered­ményekre. Ezek is reprezen­tálják a lakosság életkörülmé­nyeiben beállt előnyös válto­zásokat. 1938-ban 53 tante­remben 55 tanerő tanított a járás elemi iskoláiban, az is­kolák három kivételével egy­házi fenntartásban működ­tek. Jelenleg 25 általános is­kolában, 98 tanteremben 186 pedagógus oktatja, neveli gyermekeinket. Ezen kívül egy mezőgazdasági szakközép- iskola és egy korszerűen be­rendezett új gimnázium szol­gálja fiataljaink tanulási igényeit. 1969-ben 600 fiatal tanul középiskolákban, felső­fokú iskolákon pedig mintegy Huszonöt éy szabadságban A Vörös Hadsereg 14. gárda gépesített dandárjának egy megerősített, gépkocsizó lö­vészzászlóalja december 10-én azt a paran­csot kapta, hogy induljon Szécsény felszaba­dítására, majd folytassa az utat Nógrádsza- kál irányába, s foglalja el Losonc déli szé­lét. A 36. gárda harckocsidandár — megerő­sítve haladjon előre, s 10-én hajnalban fog­lalja el Szécsény vasútállomását. . ■ Az ellenség a községet körülvevő magaslatokról erős tüzérségi tüzet adott, A IS. gárda gé­pesített dandár Szécsénytől mintegy 2,5 kilo­méterre nyugatra egy sor magaslatot elfog­lalt. Az ellenség erős tüzérségi és géppuska- tüze következtében a dandár nem tudott elő­rehaladni ... A 36. gárda harckocsidandár 10-én S,30-kor szétverte az ellenség harcbiz­tosltását. amelynek állománya 5 harckocsi, egy tilzérütég és két szakasznyi gyalogsát} volt. 9 óra 30 perckor egy kilométerre köze­lítette meg Szécsényt nyugatról,.. Decem­ber 16-án folytatódott az ellenséggel való küzdelem... December 27-re a támadó ma­gasabb egységek mintegy 1—3 kilométert nyomultak előre, s elfoglalták Magyargécit. harcban álltak Ságújfaluért. Kisgécért és Szécsényért. 12 óra 30 perckor az ellenség Szécsényből nyugati irányba ellenlökést ha r iott végre. Az ellenlökés a 72. gárda lövész­hadosztály 229. gárda lövészezrede ellen irá­nyult. Húsz perc múlva a németek ellenló- kése meghiúsult, befulladt, A fasiszták visz- szavonultak.., szabad lett Szécsény és a já­rás számos községe. Nógrádmegyeri újdonságok A legújabb újdonság, amivel a Nógrádmegyerre látogató találkozik, a nem­régiben átadott egészségügyi kombinát. Joggal és min­den nagyképűség nélkül ne­vezhetik igy a községiek, hiszen új rendelőjük, fogá­szatuk anya- és csecsemő- védelmi tanácsadójuk van, a rendelőkhöz váróter­meket, orvosi lakáso­kat is építettek. Nógrád- megyer egészségügyi kombi­nátja mintegy 1,5 millió fo­rintos költséggel létesült. Aztán akadnak itt egyéb újdonságok is, mint például a nyolc tantermes iskola, amely 400 tanulónak ad vi­lágos, modem otthont. Im­pozáns külsejű, korszerű az épület, akármelyik városban megállná a helyét. És mind­társadalmi összefogás egyik legszebb példája volt a fa­luban. S ha már a társadalmi összefogásról esett szó, nem lenne teljes a kép. ha el­feledkeznénk az új kultúr- házról. Mert ebbe is alapo­san besegítettek a nógrád- megyeriek. Igaz. hogy a ko­rábban urasági magtárban „berendezett” kuitúrházat ugyancsak kevesellték már, és joggal. Most 400 szemé­lyes, újonnan tapétázott mo­zitermük, kétezer kötetes könyvtáruk, külön párthe­lyiségük, KISZ-klubuk van. Érdemes volt hát dolgozni... Sorra-rendre épülnek az új lakóházak, ezekből áll már a fél falu. Készítik a korszerű utakat, járdákat, bővítik a helybeli foglalkoz­tatás lehetőségeit. ezek mellett még valamiről nevezetes az iskola, mégpe­dig arról, hogy építése a Nógrádmegyer kétezer la­kosa örül faluja gyors fejlő­désének . Néhány évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Szé- csényben Emberek Zsunypusztán — Ezek a házak itt, körbe- körbe egytől egyig újonnan épültek. Eltűntek a cselédhá­zak. De hát nem is kár ér­tük. Volt olyan közös kony­ha, amin keresztülfolyt a víz, ha egy kis eső esett. Azóta mindenkinek padlás szobája van és szép berendezés benne. Zsunypusztán nem újdonság a porszívó, a padlókefélő vagy a televízió. — Az idevalósi emberek mindig sokat dolgoztak. A cse­lédsorban hajnali háromtól sötétedésig. Ezért megjárt 16 pengő, 12 mázsa termény évente. Ha kaptak is vala­mennyi földet, nem sokat ért, száz fő a tanulók száma a járás területéről. — A járás tömegkultúrális mozgalmának rohamos fejlő­dését igazolják az alábbiakis; a felszabadulás előtt három filmszínház működött a járás­ban, ma minden településün­kön van rendszeres mozielő­adás, 3363 fős egyszeri befo­gadó képességgel. Csak 1950- től tíz új művelődési otthon épült. A kulturális Igények bővülését mutatja, hogy közel 6000 a rádió és 2571 a tv-elő- fizetők száma, — Az orvosok száma csak­nem háromszorosára, az egészségügyi középkádereké közel négyszeresére emelke­dett az elmúlt 25 év alatt. Biztosított orvosi ellátásban 1945 előtt a lakosság 41—43 százaléka, jelenleg 98 száza­léka részesül. — A negyedszázados évfor­dulót átlépve, erőt merítve az eddigi tapasztalatokból bi­zakodva nézünk előre. Meg vagyunk győződve arról, hogy a párt vezetésével járásunk dolgozói még nagyobb ered­mények elérésére is képesek. Ezért nézünk bátran elébe a következő éveknek, évtizedek­nek, a szécsényi járásban is mert nem volt idő a meg­munkálására. Zsunypusztán már 1949-ben megalakult a termelőszövetkezet, elsőnek a megyében. Tiz család kezdte, jóformán semmivel. Gyengék a földjeink, itt kombájnnal nem is lehet aratni, csak ara­tógéppel. Hogy mennyit ha­ladtunk előre, legjobban azok tudják, akik végig élték az elmúlt húsz évet. A termelő- szövetkezetünk hamarosan egyesül a nagylóci és a hol­lókői tsz-szel. így bizonyára könnyebb lesz, jobban össze tudjuk fogni az erőket. — Én itt nőttem fel Zsúny- ban. Valamikor az apámmal, meg a nagyapámmal jártam az uraságnak dolgozni. Ha el­nézem a mai gyerekeket itt a faluban, különbül járnak hétköznap, mint akkoriban az intéző gyerekei. Tavaly kul­túrtermet építettünk, saját erőnkből. Van szép könyvtá­runk, KISZ-klubunk, ahová a fiatalok összegyűlnek estén­ként. Mindenütt járdásítot- tunk, a nagyobb gyerekeket busz viszi naponta Lóéra is­kolába. Megváltoztak a körül­mények, de megváltoztak az emberek is. * Így mondta ezt el Szétesik László, a Dózsa Termelőszö­vetkezet elnöke, egy havas, szeles, téli délutánon, Zsuny­pusztán. Városi jellegű lakások is készültek az idén Szécsény központ­jában {Kopprí ny OyJírsry

Next

/
Thumbnails
Contents