Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

Hírükhöz méltóan Röutdebb vagy hosszabb lmon? Mester János: Nagy örömmel fogadtuk a kor­mány határozatát. Nagyobb lendületet kantunk a tenyész­téshez. .. A közelmúltban a ludány- tíalászi termelőszövetkezet­ben az állattenyésztésről tár­gyaltak. Csanádi Győző, az üzem fiatal főállattenyésztője részletesen Ismertette a jelen­levőkkel az állattenyésztés je­lenlegi helyzetét és hat pont­ban jelölte meg a tennivaló­kat. Ezek a következők: sze­lekció, tehát kiválogatni a leg­jobb egyedeket a továbbte- nyésztésre; a takarmányozás minőségének javítása; a takar­mányozási költségek csökken­tése, a tartási körülmények ja­vítása, korszerűsítése; a mun­kakörülmények javítása, az ösztönzőbb bérezés bevezetése; a szakember-utánpótlás biz­tosítása. A főállattenyésztőnek nem azért kellett ezt elmondania, mert a termelőszövetkezet ve­zetősége vagy akár a tagság nem értene egyet azzal, hogy korszerűsítsék a szarvasmarha­tenyészetet. Valamennyien ezt akarják. Ennek minden jelével találkozik az ember. Az utób­bi években 5,5 millió forintot ruháztak be a központi major építésére. Éppen a napokban két új, modern, teljesen gépe­sített istálló elkészülésének örvendhetnek. Készül a nagy­méretű takarmánykeverő is. Néhány hónap és üzembe ál­líthatják. Akkor a keverőt kis­vasúti sínek kötik össze az is­tállókkal. A főbejárattal szem­ben szintén új épület áll be­fejezés előtt. , Az állatgondo­zók öltözője, fürdője ez. A ma­jor úthálózata betonból ké­szült. Medve Pál, a főagronó- mus már az üzemterv készí­tésekor számolt azzal, hogy 631 szarvasmarhájuk van. Ügy alakítja tehát a szántóföldi termelést, hogy az Ipolyvölgyi, nagy kiterjedésű, kiváló mi­nőségű takarmányt adó rét mellett megfelelő, jó minősé­gű, fehérjedús, pillangós ta­karmány álljon az állattenyész­tés rendelkezésére. A termelőszövetkezetben tel­jes az egyetértés abban, hogy egy nagyüzem elképzelhetetlen a korszerű szarvasmarha-te­nyészet nélkül. Ludányhalászi már a felszabadulás előtt is országosan híres szarvasmar­ha-tenyésztő község volt. Ezt a szép és jó hagyományt akar­ják most nagyüzemi formában is megvalósítani. A cél eléréséhez vezető út nehéz. Az első lépést ennek ellenére megtették. Teljes egészében mentesítették a tbc- betegségtől az állományt. A beteg állatokat kiselejtezték, helyükbe saját nevelésű és az ország különböző táján vásá­rolt üszőket állítottak. Ezek még csak a jövő évben válnak tejelő tehenekké. Ezért a je­lenlegi, 195 darabos tehénállo­mányhoz viszonyítva még ala­csony a tejtermelés. Napi 750—790 liter között mozog. Az állatok termelőképessége is csak a következő években tisz­tázódik. Ezért javasolja a fő­állattenyésztő a megfelelő szelekciót. A hozzá nem értő ember számára talán hihetetlen, de amilyen hatalmas, robosztus termetűek a tehenek, és ezek között is különösen a jól teje­lők. olyan nagyon érzékenvek a betegségre is. Erre is van keserves tapasztalat Ludánv- halásziban. Úgyszólván már biztosak voltak abban, hogy stabilizálták a tehénállományt. Előkészítőbe állították a vem­hes jószágokat, amikor kelle­metlen meglepetés érte őket. Az ellés előtt álló állatok kö­zül több tucat hét hónap után elvetélt A brucellózis, ez az alattomos betegség pusztított köztük. Ismét megfeszített munka kezdődött. A fertőzött állatokat elkülönítették. Velük együtt több hétre két gondo­zót: Bujáki Lajost és Rubint Jánost. Számukra hosszú időn keresztül megszűnt a külvi­lág. Es akkor hozzáláttak a jószágok gyógyításához. Ál­lattenyésztők, tehenészek, gon­dozók, állatorvosok éjjel-nap­pal dolgoztak. Külön takar­mányt .készítettek a beteg ál­latoknak. Oltották őket, fer­tőtlenítették. Visszahozták őket az élet számára. Ma már újból vemhes állapotba kerültek és túl vannak a veszélyes hét hó­napon. Korponai László: Néhány év és újjáépül itt minden. Akkor nézzék meg az állattenyésztést... Nagy Ferenc: Milliós értékekre vigyázunk. Hírnevünkhöz méltó eredményt akarunk... Most a tehenek tudományo­san összeállított takarmányo­zását végzik. Ez sem könnyű. A kiterjedt takarmányszerző terület ellenére kevés a fe­hérje- és lédús takarmányuk. Tápszerekkel pótolják a hi­ányt. Ezt azonban csak nagy felelősséggel végezhetik. Ezért kéri a főállattenyésztő, hogy díjazzák azokat a gondozókat, akik lelkiismeretesen végzik el a felelősségteljes munkát.' A fiatal Bagoly László és a tapasztalt Nagy Ferenc állít­ják össze a takarmánykeveré­ket. Dekázzák, mint a patiká­ban: ennyi réti széna, ennyi siló és gondosan naplót vezet­nek arról, hogyan változik a tehenek tejtermelése. Hihetet­len, de így van: több vagon­nyi borsói.Ilmájuk van. tele fehérjedús borsószemekkel, csak darálni kellene és etetni a jószágokkal, de az AGROKER nem tud biztosítani számukra darálót. A fél országot bejár­ták érte, mégse kapnak. Találkoztunk a major egyik istállójában Mester János tsz- taggal. Éltes ember, aki híres nagydíjakat nyert állattenyész­tő volt már a régi világban is, ő mondta a következőket: — Értesültünk arról, hogy a kormányzat milyen kedvez­ményeket biztosít az állattar­tóknak. Nagy örömmel fogad­tuk. Eddig is sokat tettünk azért, hogy jó legyen a szarvasmarha-tenyészetünk. Az ígért anyagi támogatás na­gyobb lendületet ad. Szeret­nénk most már részletesen is megismerni a rendelkezést. Vele értett egyet Galcsik Já­nos tsz-tag is, aki azt mondta: — Ilyen állomány még nem volt Ludányhalásziban, mint most van, csakhogy még jobb minőségű takarmány kéne ne­kik. Lédús takarmány. Ezt kell szorgalmazni. Korponai László, az állat- tenyésztő brigád vezetője hosz- szú évek óta végzi felelősség- teljes, nehéz munkáját. így nyilatkozott: — Néhány év múlva itt tel­jesen megváltozik minden. Nyereséges lesz a szarvasmar­ha-tenyészet. Nehéz, hossza­dalmas munka ez. Most a hét közepén átálltunk a teljes gé­pi fejésre. Az újat nehezen sa­játítják el az emberek. Taníta­ni kell őket és ehhez türelem kell. Ügy érzem, ez már sike­rült. Amikor elkészül az öl­töző és mosdó, a majorba ut­cai ruhában senki sem léphet be. A fertőzés veszélye örökké jelen van. Nagy Ferenc feladata, hogy idegen a majorba ne lépjen, ö őrködik a főkapunál. — Milliós értékekre vigyá­zunk. tudni kell, mi a köte­lességünk. Jöjjenek el, a jövő évben hírnevükhöz méltó szarvasmarha-tenyészetet lát­nak itt! Tele vannak bizalommal Lu­dányhalásziban. Tanulnak, ké-> pezik magukat. Minden biz- tositék megtalálható arra, hogy példamutatóan fejlesszék ál­lattenyésztésüket. Bobál Gyula Mészáros Ferenc: Gépesítették a fejészetet. Ma már a fejőgép nélkülözhetetlen munkaeszköz a tehenészetben A Salgótarjáni Kohászati üzemek veze­tőinek számtalan intézkedése a hosz- szabb távon való gondolkodást fémjelzi, míg az építőipar egyes /H-is.aútótál vannatc, akiket a pillanatnyi konjukturális helyzet el­térít a realitásoktól, mondván: a lehetősége­ket ki kell használni. Ebben igazuk van, de csak abban az esetben, amennyiben ezek hosszabb távon szolgálják a reájuk bízott vállalat létét, ellenkezőleg veszélyes játék­nak szabad csak tekinteni. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál, az öblösüveggyárban, a Síküveg­gyárban, a Salgótarjáni Bányagépgyárban, az Ipoly Bútorgyárban, a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál sem ellenségei önma­guknak a vezetők, mégis azt vallják: egy- egy üzlet kapesán nem szabad sohasem csak a pillanatnyi érdekekből, előnyökből kiin­dulni, amelyek legtöbbször látványos és gyors sikert, könnyen megszerzett busás jö­vedelmet biztosítanak. A vállalati stratégia hosszabb távon méri fel a lehetőségeket, veszi számba az esetle ges piaci nehézségeket, üzemen belüli gon dókat, s ennek alapján jelöli ki hosszabb tá von a vállalat jövőjét. Ily módon nem esii* áldozatul a pillanatnyi csábító érdekeknek Biztos, hogy az Öblösüveggyár jobb áron is eltudná adni az egészségügyi intézmé­nyekben használt üvegáruját, mégsem teszi, mert nem akarja elveszíteni azt a szilárd, több. évre szóló állandó piacot, amelyet a Szovjetunióval való együttműködés biztosít számára. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői is több gyártmányukat drágábban el­adhatnák, mégsem teszik, mert azt tartják: régi vevőkörükre mindig bizton számíthat­nak. Ha akadnak is a kurrens termékekből az új megrendelőknek, csupán csak annyit, amennyi nem veszélyezteti a régi, megbíz­ható vevőkör megtartását, kifogástalan ki­szolgálását. A különböző közgazdasági szabályozók, no meg a kereskedelem tétovázása az idén me­gyénk kisebb-nagyobb vállalatait is erőtelje­sen a külföldi piacok felé tolta. Ennek örültek is vállalataink, mégpedig két okból: le tudják kötni szabad kapacitásukat, részben függetlenítették magukat a belső piaci ver­senytől, s megpróbáltak jó jövedelmet bizto­sítani a külföldön értékesített árukból. Ma már többé-kevésbé világos, hogy ez a pillanatnyi kényszerhelyzet előnyös volt ipari üzemeinknek, ugyanakkor rádöbbentet­te őket arra is, hogy számukra biztos eladási lehetőséget, fejlődésükhöz szükséges alapot csak a belső piac egyre növekvő igénye te­remt. Még akkor is, ha az új mechanizmus szellemének megfelelően, időnként kisebb- nagyobb mértékben ingadoznak is a belső piaci igények. De még mindig nem annyira, mint a külföldi piacokon. Mi adja meg hát vállalataink biztonság- ,érzetét? A kormány tervszerű, előrelátó gazdaság- és életszínvonal-politikája, amelyre hosszabb távon lehet és kell is építeni. Gondoljunk csak a IX. pártkongresszuson elhangzottak­ra. Az ott javasolt életszínvonal-emelést szolgáló különböző intézkedések jó részét, több tekintetben már túlszárnyaltuk. Mind­ezek nem jelentik azt, hogy most már he­gyen-völgyön lakodalom van, nincsenek gondjaink, mindenki tejben-vajban fürdik. Ezt egyébként senki sem állítja, senki sem ígerte, s hosszú ideig erről szó sem lehet! De arról igen, hogy a tervezett árszínvonal­emelkedés ellenére, az ország gazdasági le­hetőségeihez mérten, a lakosság különböző rétegeinek helyzete évről évre fokozatosan javuljon. Mindez feljogosítja megyénk gyárait hogy távlati terveikben alaposan vegyék fi­gyelembe a belső piac fokozódó igényeit, azt a tényt, miszerint a lakosságnak nemcsak megvan a vásárló készsége, hanem a képes­sége is, vagyis a pénze. Csupán azt az árut olyan választékban, minőségben és meny- nyiségben kell előállítani, amit a vásárlók igényelnek. Ezt példázza az idei esztendő áruellátásának ezernyi megnyilvánulása. Persze ez nem jelenti azt, hogy elzárkóz­zunk a külföldi piacok igénye elől. Gazda­ságunk alapanyag-ellátásában segítenek a tő­kés országok is. Kár volna ezt tagadni, és azt is, hogy néhány esetben jelenlétük még jótékonyan hat a belső piacra, vállalataink műszaki, technikai, technológiai színvonalá­nak emelésére. A külső piac gyorsan változó ingadozását azonban nehezen birják ki me­gyénk vállalatai a viszonylag alacsony technikai színvonal, a termelésszervezési ne­hézkességek, és egyéb okok miatt, (Ez nem mond ellent annak, hogy korszerűtlen beren­dezéssel nem lehet korszerű a piacon jól ér­tékesíthető terméket gyártani.) Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkez­ni, hogy gazdálkodásunk szocialista. Hatnak rá ugyan a kapitalista piacon uralkodó ér­tékviszonyok, de ezeknek néni függvénye, nem kiszolgálója. Folyamatos fejlődésünk biztosítékát továbbra is a szocialista orszá­gokkal való hosszú távú kereskedelmi áru- csere-forgalom lebonyolításában látjuk a kölcsönös előnyök alapján. Nem zárjuk le határainkat a tőkés piacul: előtt, amennyiben az üzleti kapcsolatok a megkötött szerződések, a közös vállalkozások termékenyítőén hatnak népgazdaságunk fej­lődésére. indezekből többé-kevésbé kiviláglik. * 1 hogy az új mechanizmus célkitűzésé­nek megfelelően miért kap nagyobb létjogo­sultságot a hosszabb távon való gazdálkodás Ebből adódik, hogy taktikai meggondolások­ból, a közösségi érdekek jobb, eredménye­sebb szolgálatából el kell vetni a tiszavirág életű, pillanatnyi érdekeket szolgáló, látszó­lagos, vagy valóságos előnyöket. Ez egyik módja annak, hogy vállalataink okosan véd­jék önmagukat a következetlenségektől, a meggondolatlanságoktól. Ehhez ad felmérhe­tetlen segítséget, helyes orientációt népgaz­daságunk soron levő IV. ötéves terve, majd az azt követő, 15 éves távlati terv. Venesz Károly A távfűtés felkészült az ünnepekre Az elmúlt napokban a rend­kívül hidegre fordult időjárás többször gondot okozott a sal­gótarjáni távfűtéses lakások­ban. A panaszok legnagyobb része a gyenge fűtésre, illetve a melegviz hiányára vonatko­zik. Felkerestük Gajdár Já­nost, az Ingatlankezelő Válla­lat távfűtési üzemének üzem­vezető-helyettesét, hogy meg­érdeklődjük, miként készül fél a vállalat a háromnapos ünnepre? — A panaszok egy része valóban jogos — mondotta Gajdár János —, egyes laká­sokban valóban elégtelen a fűtés. A hirtelen beállt hideg idő és az erős északi, észak­keleti szél bizonyos zavarokat okozott a távfűtés hálózatá­ban. A tegnapi napon már megtörtént a fűtővíz hőfoká­nak emelése. Ehhez azonban némi időre volt szükség. A lakásokban az átlagos hőmér­séklet 20 C fok körüli. — A vállalat hogyan ké­szül a<z ünnepekre? — Üzemünk mindent meg­tett annak érdekében, hogy az ünnepek alatt zavartalan le­gyen a fűtés és a meleg víz szolgáltatás. Ennek megfele­lően ügyeleti szolgálatot tar­tunk. Az idén először két gép­kocsink is szolgálatban lesz, éjjel-nappal, váltott műszak­ban, hogy szerelőink gyorsab­ban a helyszínre érkezzenek. Az esetleges racüátor-lyukadá- sok javítására az ünnepek alatt egy hegesztő is ügyele­tet tart, hogy a javítást azon­nal elvégezhesse. Emellett még két szakemberünk lesz szol­gálatban. A megelőző intézke­désekre azért van szükség, mert az elmúlt hetekben egy­re több volt a panasz a fűtő­testek lyukadására. Az ügyeletes szerelőszolgá­latot a távfűtési üzem ellátta megfelelő anyagokkal, ame­lyek a javításhoz szükségiesek. Az üzletek karácsonyi és újévi nyitvatartása megyénkben A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Ke­reskedelmi Osztálya, a KPV- DSZ megyebizottságával egyet­értésben az alábbiakban sza­bályozta megyénkben a nyílt árusítási üzletek karácsonyi és újévi nyitvatartását. 1969. december 24., szerda Valamennyi kiskereskedelmi bolt, áruház, piac (csarnok) a szokásos hétköznapi nyitvatar- tás szerint üzemelnek. Egyes kijelölt élelmiszerbol­tok (húsboltok, kenyér szak- és mozgóboltok) hosszabbított nyitvatartással — főútvonala­kon, közlekedési csomóponto­kon, kereskedelmi központok­ban — legalább \ÍS óráig tar­tanak r'itva. A vendégiátóipari üzemek — a melegkonyhás egységek ki­vételével — 18 óráig tartanak nyitva. A melegkonyhás egy­ségek 20 óráig üzemelnek, ki­véve a vasút- és autóbuszál­lomásokhoz közel esőket, ame­lyek 22 óráig üzemelnek. 4969. december 25., csütörtök, és 26., péntek Valamennyi élelmiszer- és iparcikkbolt, áruházak, piacok, csarnokok zárva tartanak. A vendéglátóipari egységek a szombati, a dohány- és édes­ségboltok a vasárnapi nyitva­tartási rendjük szerint üzemel­nek. 1969. december 27., szombat A vasárnap nyitva tartó élel­miszerboltokon kívül a me­gye két városában, járási székhelyeken a vállalatok, il­letve szövetkezetek és a helyi tanács által közösen kijelölt egy-egy élelmiszerbolt legalább 12 óráig tart nyitva. Az iparcikkboltok, áruhá­zak, könyvesboltok zárva tar­tanak. A piacok, csarnokok és a vendéglátóipari egységek a szokásos vasárnapi nyitvatar­tási rend szerint üzemelnek. 1969. december 28., vasárnap, december 29.. hétfő, december 30.. kedd Valamennyi kiskereskedel­mi és vendéglátóipari egység, piac, csarnok a szokásos hét­köznapi nyitvatartás szerint üzemel. 1969. december 31., szerda (Szilveszter) Valamennyi kiskereskedelmi bolt. áruház, piac, csarnok a szokásos hétköznapi nvitvatar- tás szerint üzemel, kivéve a vállalatok és szövetkezetek ál­tól kijelölt egyes nagyobb hely­ségekben élelmiszerboltokat, amelyek hosszabbított nyitva- tartással üzemelnek. Az italboltok, büfék, falato­zók a szombati nyitvatartás szerint, de legfeljebb éjjel 1 óráig, míg a többi vendéglá­tóipari egységek, kuMúrotthoni büfék másnap reggel 5 óráig tarthatnak nyitva. 1970. január 1., csütörtök (újév) Valamennyi élelmiszer- és iparcikkbolt, áruházak, piac, (csarnokok) zárva tartanak. A vendéglátóipari egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. — Baj esetén hova fordul­junk? — A hibákat akár a fűtésre, akár a meleg víz szolgáltatásra vonatkozik, a már megszokott 21-40-es hívószámon lehet je­lenteni ügyeletünknek. Itt éj­jel-nappal szolgálatot tartunk. Egyúttal kérjük a bejelentő­ket, hogy panaszukkal minden esetben keressék meg a szol­gálatvezető művezetőt, aki megfelelő felvilágosítást tud adni. Reméljük, nagyobb za­varokra nem kerül sor az ün­nepek alatt. De szeretném felhívni a távfűtéses lakások bérlőit, hogy a nyílászáró szer­kezetek — ajtók, ablakok — hézagait szigeteljék el, mert ott jelentős meleg távozik el a lakásból. Ez hozzájárul ah­hoz, hogy megfelelő hőmérsék­letet biztosíthassunk az érin­tett lakásokban. — cs — NÓGRÁD — 1969. december 24., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents