Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

Karancsberényben

Tegnap délután tovább folytatódott a felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat a megyében. Zászlódíszbe öltözött Karancsberény, ahol a község lakossága, a szomszéd falvak dolgozóit, a salgótarjáni gyárak, üzemek, intézmények képviselőit várták a Nógrádi Sándor vezette partizáncsoport egykori harcálláspontján.

A volt vadászkastélyt, a partizánok egykori rejtekhelyét, a negyedszázados évfordulót szimbolizáló hatalmas 25-ös szám és a magyar, a szovjet és a csehszlovák nemzeti zászló díszítette. Eljött erre az ünnepségre a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának több tagja, a megyei és járási párt- bizottság, a megyei és járási tanács első számú vezetői, a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Részt vettek az ünnepségen az egykori partizánok, élükön Nógrádi Sándor, a partizánegység parancsnoka. A környező községek lakosaival, Salgótarján küldötteivel ünnepeltek a megyénkben tartózkodó szovjet és csehszlovák párt- és tanácsi delegáció tagjai.

A magyar, a szovjet és a csehszlovák Himnusz hangjai közben díszsortűz dördült a harc- álláspontot övező hegyek között Ezután Szokács László újságíró tolmácsolta Kassák Lajos: Partizánok című versét, majd Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese köszöntötte a felszabadulási és partizán-emlékmúzeum, és a parkban elhelyezett szobor, Vigh Tamás szobrászművész

cionalizmus szellemében harcoltak a közös ellenség, a fasiszták ellen.

— É sűrű erdők és hegyek újra tanúi voltak a nép hősi harcának. A bátor nógrádi emberek nyújtottak oltalmat, adtak hajlékot, élelmet e nehéz harchoz. A partizánegység parancsnoka írta emlékezésében, hogy harcaihoz azért választotta e" vidéket mert tudta, hogy az itt élő bányászoktól, gyári munkásoktól támogatást kap.

— Nógrádi elvtárs e vidék szülötte — nagyon jól ismerte a népet, amikor erre is gondolt. De ezt bizonyította a karancslejlősi bányászok hősi ellenállása, az üzemek, falvak munkásainak földalatti harca, s a nógrádi erdőket benépesítő, be nem vonulók, katonaszökevények mindmind jelzői a megyei ellenállásnak.

A legbátrabbak

— A legjobbak, a legbátrabbak megtalálták az utat a partizáncsoportokhoz a megye határain belül és azon kívül, s fegyverrel a kezükben vettek részt hazánk felszabadításában. Ide jöttek Karancs- berénybe, ebbe a házba, ahol 1944 december közepén a Nógrádi partizáncsoport harc- álláspontja volt.

— Itt szerveződött egységgé, innen mentek a felderítők az erdő védelme alatt a környékre. Itt dolgozták ki a támadási terveket, s innen indultak tovább új küzdelmeik színhelyére. Az új kor szabadságharcosainak tette, folytatása volt a függetlenségünkért, haladásért vívott évszázados küzdelmeknek.

tött, hogy a Nógrádi Sándor elvtárs partizáncsoportjának volt harcálláspontját jelöli ki múzeumnak a megyei felszabadulási és partizánharcok emlékeinek gyűjtő- és bemutatóhelyéül. E létesítmény elkészült. ma megnyílik a látogatók előtt.

Erősít bennünket

E múzeum erősíti azt a tudatot, sugározza azt a szellemet, melyet szimbolizál a bejáratánál elhelyezett szobor is. melyen a haladás és igazság erői, miként a büszke szarvas legyőzi a farkast, úgy győzték le és győzik le a jövőben is mindazokat az erőket, melyek a haladás ellen lépnek fel, a népek pusztulását készítik elő.

— E gondolatok jegyében, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának nevében megnyitom a Nógrád megyei Fel- szabadulási Emlékmúzeumot, és leleplezem Vígh Tamás szobrászművész alkotását.

Koszorúzás

Az ünnepi avatóbeszéd után koszorúzásra került sor. Az egykori harcálláspont falán elhelyezett emléktáblára elhelyezték a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a megyei és a Salgótarjáni járási Pártbizottság koszorúját. Megkoszorúzták az emléktáblát a megyénkben tartózkodó szovjet delegáció tagjai, a besztercebányai párt- és tanácsi küldöttek képviselői. Elhelyezte a hála és kegyelet koszorúját Nógrádi Sándor, a partizánegység parancsnoka, a Magyar

Újonc határőrök eskütétele

A dermesztő hidegben százak állnak Balassagyarmaton a Hősök terén. Édesanyák és apák, lányok és hozzátartozók, akik eljöttek az újonc határőrök eskütételére. A téren feszes sorokban katonák állnak. Katonák, akiknek életében fordulópont a mai nap. Ünnep, mert ma tesznek fogadalmat, esküt hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak,

szerveinek vezetői foglalnák helyet. A fiatal katonák tekintete a csapatzászlón. Vezényszó hangzik. A zászlóalj parancsnoka jelent. Felhangzik a Himnusz. Határőr lép a mikrofonhoz és verset mond. Acélos a katonák tekintete. Robotka Mihály alezredes szól a katonákhoz, a szülőkhöz. A történelmet idézi. A határőrelődöknek, a végvári vitézeknek,

szülői házhoz, hogv békés, alkotó munkát végezzenek szocialista hazánk, és önmaguk boldogulásár.. — mondja Robotka Mihály alezredes

A beszéd vegén újabb vezényszó. Kovács hátáról- kilép a sorból, hogy elmondja az eskü szövegét. Felemelő a pillanat, meghatódva állnak a szülők. Az újonc katonák telitoAz eskü szövegét mondják a határőrök

Az eskütételnek különös jelentősége van, mert egybeesik a megyénkben folyó felszabadulási ünnepségsorozattal. Már kora reggel kedves vendéget fogadtak Balassagyarmaton, a határőr laktanyában. A laktanyába érkezett Ivanovics Nyikityin Konyev vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse. Űjoncok és tisztek fogadták az idős harcost, aki 25 évvel ezelőtt egységével itt harcolt Nógrád megyében. Most kedves ismerősként érkezett azért, hogy jelen legyen az eskütételen és felelevenítse az egykori harcokat, a dicső csatákat, amelyek a fel- szabadulást hozták Nógrád népének. Konyev elvtáfsSak mindenkihez van egy-két- kedves szava. Virágcsokorral fogadják, s a Hősök terén megkezdődik az ünnepség.

A díszelnökségben tisztek, a megye politikai és társadalmi

Rákóczi kurucainak, a szabadságharc vörössipkásainak és a magyar Tanácsköztársaság vöröskatonáinak harcait.

— Önök már az új rend szülöttei. Hivatásuk a szocialista haza békés építőmunkájának biztosítása. Feladatuk a Varsói Szerződés államaival együtt a szocialista világrendszer békéjének, biztonságának őrzése, védelme. Békében is harci feladatot látnak el és ez fegyelmezett magatartást, nagy felelősséget követel a fegyveres erők minden tagjától — mondja a szónok. A szülőkhöz is szól. A szülőkhöz, akik érdeklődve figyelik fiaikat.

— A katonai szolgálat-letöltése után fiaik megemberesed- ve, testben és lélekben megedződve térnek majd vissza a

rokból, keményen és határozottan mondják az esküt.

„Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem. Békében és háborúban, egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és halok.” — visszhangzik a tér. Az esküt tettek közül Tóth határőr tesz fogadalmat a katonák nevében. Fogadja, hogy szolgálati idejük alatt soha nem feledkeznek meg arról, amit esküjükben megfogadtak. Al- bunovics János alezredes köszönti az esküt tett fiatal határőröket. Felhangzik az In- ternaciónáié, majd' a díszmenet következik. Az egységek induló hangjaira vonulnak el a téren. A szülők büszkén tekintenek az egyszerre lépő, esküt tett katonafiukra.

Felszabadulási emlékművet avattak Nemtiben

Hankó Janos, a Meicvei Tanács vb eluökbelyeiiese üdvözli az egybegyűlteket

(Koppány György felvétele)

alkotásának avatására egybe-' gj-űlt ünneplő közönséget.

Az ünnepi beszédet Szoó Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára tartotta. Beszédében a többi között ezeket mondotta:

— Ma emlékezni jöttünk ICarancsberénybe, a Nógrádi Sándor elvtárs által vezetett partizáncsoport 1944 évi harc- álláspontjára. Az 1944 végén kialakult partizánharcok segítették a szovjet hadsereg felszabadító hadműveleteit. Egyik ilyen csoport volt a Nógrádi elvtársé.

Büszkék vagyunk rajuk

— Mi, Nógrád megyeiek különösen büszkék vagyunk arra, hogy megyénk területén, a saigótarjáni iparvidék környékén küzdött a Nógrádi Sándor elvtárs által vezetett partizáncsoport.

— 1944. október 8-tól a csoport törzsének szlovákiai fö'd- retérése pillanatától 1944. december 28-ig, az abroncspusztai ütközetig eltelt 81 nap minden órája a veszélyekkel való bátor szembenézés, a fizikai, szellemi készenlét, az állandó harc időszaka volt a partizánok számára. Magyarok, szovjetek, szlovákok, spanyolok a proletár interna— Most, midőn a negyedszázaddal ezelőtti nagy történelmi évfordulóra emlékezünk, kegyelettel és hálával gondolunk azokra, akik legtöbbet, fiatal életüket áldozták hazánk, megyénk felszabadításáért.

— Megyénk egész népe tisztelettel adózik azoknak, akiknek küzdelme megnyitotta számunkra az új élethez vezető utat, akiket a harcokban mint hősöket, az ország- építésben mint igaz, segítőkész barátokat ismertünk meg

— Külön meleg szeretettel üdvözöljük azokat, akik megtisztelték megyénket azzal, hogy eljöttek küzdelmeik hajdani színhelyére, jelenlétükkel emelik ünnepségünk színvonalát, és tovább erősítik a népeink közötti barátságot.

— E történelmi hely, a ka- rancsberényi vadászház emlékeztet bennünket mindazokra, akik emberek maradtak az embertelenségben, és bátran felvették a küzdelmet a fasizmussal szemben.

— Megyénk felszabadulásának negyedszázados évfordulójához méltóan maradandó emléket állítunk a szabadságunkért harcolóknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy dónPartizán Szövetség, a fegyveres testületek, a megyei és a Salgótarjáni járási Tanács, a szakszervezetek, a megyei és Salgótarjáni járási KISZ-bi- zottság, a társadalmi és tömegszervezetek és a karancs- völgyi pártbizottság képviselői.

Ezután Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára elvágta a felszabadulási és partizánmúzeumot záró szalagot, majd a volt partizánok, a külföldi vendégek, s az ünneplő közönség megtekintette a múzeumban kiállított anyagot.

A karancsberényi emlékünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget.

Somogyvári László

Legnagyobb évfordulóját ünnepelte vasárnap Nemti község. Ezen a napon volt éppen 25 esztendeje annak, hogy a felszabadító szovjet katonák kiűzték a fasiszta megszállókat a községből. A jubileumi évforduló alkalmából leleplezték azt az emlékművet, amelyet a község lakói a felszabadító szovjet hősök tiszteletére emeltek.

A reprezentatív emlékmű avatásán Pintér Barna, az MSZMP községi alapszervezetének titkára mondott beszédet. Többek között a következőket mondotta:

— 1944. december 21-én délelőtt 10 órától este 8 óráig felszabadult községünk. Szabadságunk véráldozatot követelt, hiszen a fasiszták görcsösen védtek minden utcát, minden házat. Az esztelen fasiszta pusztításnak kilenc szovjet katona áldozatul esett. Nem is

Hányán élnek Salgótarjánban?

A fejlődő város lélekszám- ban is sokat gyarapodott a felszabadulás óta eltelt negyedszázadban. A felszabadulást követő bányász—gyárimunkás városba évről évre mind többen találtak otthonra. 1949-ben például a népesség száma még alig haladta meg a 20 000 főt. pontosabban 20 128 ember élt itt. Alig

egy évtizeddel később, 1960- ban már 22 622 főt számláltak Salgótarjánban. Ezután következett be a nagyobb fejlődés, 1965-ben már 35 323 főt, tavaly pedig 37 262 főt tartott számon a megyeszékhely.

A negyedik ötéves tervben újabb ezreket várnak Salgótarjánba. .

lehetne szebb szavakkal felavatni emlékművüket, mint amilyeneket a márványtáblába véstünk: Örök dicsőség a szovjet hősöknek községünk fel- szabadulásának 25. évfordulóján!

Az avatóbeszéd után elhelyezték az emlékművön a hála és a kegyelet koszorúit, majd a községi művelődési ház nagytermébe vonultak az ünneplők, hogy részt vegyenek az ünnepi nagygyűlésen. Helyet foglalt a nagygyűlés elnökségében Szoó Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára, valamint a járás és a község politikai és gazdasági életének vezetői. Részt vettek az ünnepségen az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői, valamint a Szlovák Kommunista Párt középszlovákiai kerületi titkára, s az általa vezetett pártküldöttség tagjai.

Godő György, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának titkára ünnepi beszédében áttekintést adott a felsza- badítási harcokról, s a fasiszták által okozott hatalmas károkról. Beszélt az ország újjáépítésének legfontosabb feladatairól, az államosításokról, a földosztásról, a Magyar.Kom- munista Párt vezető, szervező munkájáról.

—Nemti községre is jellemző az a hatalmas fejlődés, amely az egész országra érvényes — folytatta beszédét Godó György. — 173 új lakóház épült, és 120 régi házat építettek újjá. Tavaly már 25 nemti család rendelkezett személy- gépkocsival, 175 családnak televíziója és csaknem minden családnak rádiója van. Mindinkább bővebb termést ad a szocializmus csümölcsfája, amelyet 25 évvel ezelőtt ültettünk el. Valamennyiünk feladata, hogy jó gazda módjára óvjuk, ápoljuk, munkálkodjunk erősítésén.

A mintegy 400 résztvevő előtt lezajlott ünnepi nagygyűlés az Internacionálé akkordjaival zárult. Ezután kultúrműsorral, tánccal folytatódott a község jubileumi ünnepsége.

NÓGRÁD - 1969. december 23., kedd