Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
Dobozy Imre Eljött a tavasz Dobozy Imre 1917-ben született Válón. Feiér meevében. Tizennyolc esztendős korában versekkel jelentkezett. de a szénen induló költői útról letérítette a háború. Maradandó írói élményt nvúi- tott számára az a küzdelem, amelyben tevékeny harcosként küzdött a fasizmus ellen. Előbb partizánként, maid 1944. decemberétől 1945. áprilisáig a szovíet hadsereggel eevütt harcolt hazánk felszabadításáért. é Ahogy az ország élete is, Dobozy Imréé is igazából történelmi sorsfordulónkkal kezdődik. A sokat oróbált naraszteverek útia természetes biztonságsai vezetett a szegénynarasztoknak földet osztó kommunisták , közé. Előbb falusi, maid iárási párttitkárként dolgozik és így különösen a narasztság életében végbemenő változásoknak lesz aktív figvelőie és iránvítóia is. Ebben a munkában tanulta meg, hogy az egyszerű emberek a funkcionáriusoktól és a művészektől egyaránt azt váriák. hogv a tisztánlátó emberek becsületességével mutassák az utat. s ha törekvésük igazságot; mindenkor számíthatnak támogatásukra 1947-től kezdve előbb a Szabad Földnél. ' - sőbb a Szabad Nénnél dolgozik. Aktív közéleti szereplése is indokolja, hogy az irodalomba való ..visszatérése” során az ötvenes években előbb tudománvos iellevű művekkel ielentkezik. 1950- ben hagyta el a nyomdát, az ..Azért a víz az úr” című műve. amelyben a múlt század-végi agrárszocialista mozgalmakról ír. Ezt követte íz „Űj Túrkeve” című szociográfiai munkáia. A ..Szentkút” című szatirikus regénye után ielent meg első nagy sikert elért regénye a „Felhő és napsütés”. Dobozy Imre tipikusan mai író abban a ió értelemben, hogy akár a ielenről szól. akár e ielen előzményeit ku- tatia. az immár történelemmé vált második világháború eseményeit, a szocialista társadalom születésének és alakulásának mélységesen időszerű emberi törvényeit nyomozza. Ezért érzi ú-'v. hogv amit ma sok fiatal író ..társadalmi érez, az az ő számára természetes. a ielenlét. a természetes részvétel parancsa kötelezi vallani a legégetőbb kérdésekről. Ez az elkötelezettség ál Úttá őt az ellenforradalom után a kibontakozás útiát helve- sen meglátó és azon szíwel- lélekkel elinduló írók közé. A ..Szélvihar” című drámáiéban megmutatja, hogv Földh**'m ellenforradalom volt A volt földesúr a Pestről érkező hírek nvombah 8zi a hatalmat és konok cél- tudatossággal mutatia mes a néppel szembeni engesztelhetetlen gyűlöletét. A tsz. ba- sáskodó elnöke nem t”d helytállni. a megzavarodott emberek nem látiák tisztán az osztáÍvharc követelte magatartás útját. Sérelmeik és vélt igazságaik akadályozzák őket. A főhős, az öreg Csendes Imre azonban mindvégig töretlenül és tévedhetetlenül igaz embernek bizonyul. A Tegnap és Ma című no- velláskötete főtémáia is az ellenforradalom. (A Tegnap és a Virrad című nagysikerű filmek is ennek alanián készültek.) A Tegnapban _ egv vidéki lövészezred hősies helytállását ábrázolia az író. Az ezred parancsnoka Szabó alezredes, régi illegális harcos, aki felismeri, hogv a zűrzavarban eev kommunista tisztnek egyetlen feladata: megőrizni az ezred harcképességét A kötet elbeszélései íanúsftiák eevrészt a kommunista helytállást. másrészt azt az igazságot, ho^v a hatalom kérdésében nincs helve megalkuvásnak. Ha a munkásosztály és a szocializmus erői kiengedik a kezükből az irányítást, az óhatatlanul a hazai és n«mzat- közi reakció erőinek kezébe •kerül. 8 NÓGRAD - 1969. A „Holnap folytattuk” című 1963-ban megjelent és előadott drámája lelkiismereti dráma. Áeass főmérnök egy automkutatóintézet megbecsült dolgozóia úgv érzi. hogy tisztáznia kell élete egv nyomasztó emlékét. A második világháború során főhadnagyként szolgált, amikor két partizánt hoztak elébe. Ha határozottabb, megmenthetné az életüket, de ő hivatalos útra akaria terelni a kérdést, s közben a nérhet százados követelésére helyettese géo- pisztolvsorozatot eresztett a két partizánba. Egvik partizán. Bari a nem hal mee és a drámában úev találkozunk vele. mint fontos beosztású alezredessel, aki Aaass vallomásának meghallgatásakor előbb bíróság elé akarja állíttatni. később azonban amikor több oldalról meggyőződik Ágass „ártatlanságáról” ő lesz az. aki megakadályozza az öngyilkosságát. Az egész dráma azt sugallja, hogy olvan korszakban élünk, amikor „az embernek soha nem volt ennvi oka hinni az értelemben és az igazságban.” Ágass főmérnök is visszatérhet’ fontos munkáiéhoz és az önmagával való könyörtelen szembenézés drámáiéból minden néző leszűrheti a tanulságot: nem lehet kettősség a hivatali és a magánélet között. A „Kedd. szerda, csütörtök” című novellásköteté- nek két kisregénye tartozik témakörünkbe. Mindkettőben a második világháború utolsó szakaszának ideién a maguk háborúiát befejezni szándékozó magvar katonákkal találkozunk. A tizedes című kisregény nagysikerű filmből széles körben ismert — hősed egy elhagyott kastélyban igyekeznek a céltalan háborút megúszni, és tovább élni. A vagánv tizedes, a haza sorsán búsuló tiszt a munkaszolgálatos. a lakái. s az egyszerű parasztkatonák. sokszor mulatságos fordulatokkal. de már eev értelmes élet nevében igyekeznek menteni az életüket. Az „Eljött a tavasz” Dobozy Imre legújabb drámáia A darab szereplői két partizánként elesett baitársuk ko- szorúzási ünnepségére iöttek össze. A velük megtörtént eseményeket vi sszaemlékezésként pergetik le. 1945. április 3-án a század — mindössze 63 katona — megtagadia a parancsot nem megv át a németekkel osztják területre. Nem engedelmeskednek a nyilasoknak sem. sőt két katona még arra is kísérletet tesz. hogv kiszabadítsa a szomszédos láger rabiait A nemet mondó százados, aki civilben tanár, munkásmozgalmi ember, a humanis ta orvos, az egyszerű parasztember. ha későn is. de eliut- nak a fasizmus parancsainak megtagadásáig. De a vezetés nem elég következetes, s ennek eredményeként csak az egvszerű baka-Bodoki száll fegyverrel szembe a munkaszolgálatosok kiadatását követelő némettel és lövi le azt A 63 lövészárokba beásott katona nem kap határozott narancsot. hogv ne lőiön a szovjet csapatokra és ezért el kell pusztulniuk. A németeknek kiadott Bodoki is csak szerencsés véletlennek köszönheti. hogv nyomorékon ugyan. de életben marad. Ahogy Hermann István a Kritika c. folyóiratban elemzi: a nemzet és nép szétválasztásának drámáia a darab. A század vezetőinek bűnössége nem esvén! bűn. nem iogilag megfogható. Vétkesek abban, hogv elválasztották önmagukat a néptől, attól a néptől, amelvnek ha egv cseon lehetősége Is nvilt a rs«,~’'- vésre. több i^azsásérzettel és bátorsággal állt ki. mintt az egész vezetés. A lelkiismeret vizsgálatán túl a nemzet és n°n egysegének szükségességére. a népből nőtt veze+ökkel való e<*vfit+mőVR_ dérnek fontosságára tanít a darab. Csnkly László december 21., vasárnap E zenben a napokban Kussmaxky Endre* karácsony előtt került a feavházba bokáid érő német tiszti köpenyben, hetykén éanek törő rózsával. kétoldalt az akkori divat szerint belapított tányérsapkában, főhadnagyi rangjelzéssel Görgey Vince, a hírhedt nyilas uszító újsáaíró. aki később még sok aalibát okozott, s a köz- törvénvi bűnözők között volt csak hallandó elhelyezkedni, de 1945-ben. itthon, az akasztóba alatt lényegesen kisebb lepény volt. És hozták, hozták az újabb foaluokat. senki nem tudta, ki kicsoda, és a réaiek már nem iaen érintkeztek velük. A szegény fogházör katonák — egyszerű parasztave- rek legtöbbje — akkor már végképpen nem értették, hol az igazság, ki itt a hős és ki a hazaáruló. Hiszen a böglyök között volt saját miniszterelnökük. Kállay Miklós, ott volt a kormányzó szárnysegédje. Hardy tenaerész kapitány. Horthy testőrségének parancsnoka Lázár altábor. naay, ott volt Lakatos honvédelmi miniszter, alacsonv- és magas rangú tisztek egész serege. Nem tudták mi történt otthon, nem. nem tudtak ezen az egész dolgon eligazodni. tgy aztán — biztonságból — lassanként egyre lazább fegyelmet tartottak, és csak akkor változott ismét szigorra hangulatuk. amikor saját tisztjeik parancsait hallgatták. Ha éppen az irodai bagoly tisztek, vagy más politikai foglyok hatása érvényesült. a bánásmód enyhült. * Teljes lett a zavar. nem. tudták kinek hiavienek. kinek ne. Ez volt az oka. hoav a boa- házőrök nem tudták, hová tegyék azt a 15—20 bőből álló csoportot, amelyet eav alkalommal beszállítottak. Vend parasztok voltak, valahonnét Délnyugat-Bara- nvából. Hallgatag, bizalmatlan társaság. amely senkivel nem állt szóba. A boaházőrök — Várakozásban •Lapunk munkatársa kommunisták, ellenállók rejtegetése és a velük való együttműködés miatt 1944. telétől 1945 nyaráig a nyilasok és SS-ek foglya volt a Margit körúti fogházban, s a sopronkőhidai fegy- házban, majd Németországba deportálták. a közölt írás készülő könyvének egy részlete. biztonságból — a lehető lea- gorombábban bántak velük. Egymás melletti cellákba helyezték el őket Szegények, nagyon pórul jártak. Időnként kívánatos tartalmú, hatalmas csomagokat kaptak. Volt azokban minden, ami szem s szájnak ingere, és a begyházban akkortájt valóságos kincset ért. Fehér kenyér. sonka, szalonna, vaj. túró. sajt. hagyma, só. bor és csaknem kivétel nélkül mindegyikben egy fiaskó pálinka. Nem sok örömük telt benne. Mindenki tudta: az őrség az elkobzott holmit fogyasztja. és a jó falatokat borral, pálinkával öblítik le ők és meohívottaik. 38. A postaosztás mindig különleges ünnep volt a foglyok számára. Ügy történt, hogy amikor a posta megérkezett, a leve- lekeket, csomagokat a földszinten egy asztalkára rakták. Aztán szétválogatták az anyagot emeletek szerint, s ha ez is megtörtént, megkezdődött a névsorolvasás. Mindig csak egy nevet olvastak. Ha visszatért és rázárták az ajtót, elhangzott a következő név. Hosszadalmas, idegőrlő tortúra volt — a többiek számára. akik nem kaptak semmit. így folyt le a postaosztás karácsodkor is. A küldemények osztályozása már délelőtt megkezdődött. a kiosztásra délután két óra felé került sor. Kinos lassúsággal múltak a percek. Mié-* sétál ez az ökör?! — dühöngött, ha valaki nem éppen a kedve szerinti tempóban indult csomagjáért. Az egész begyház egyetlen izgalomban égett. Már napokkal előbb mindenki arról beszélt, kitől mit vár karácsonyra. levelei. csomagot. Persze, sokan voltak — ö is —. akiknek nem sok reménye volt. hogy valóban kopnak is. az ilyenek\ ha másban nem. a csodában hírfák. Bizonyos, hogy az ő ügyes felesége szerét ejti: valamit csak juttat számára! Nem törődött vele. bármit kap. talán legkevésbé vágyott élelmiszerre. vedig már * naaú volt az éhség. (Az ünnepi étlap: reggelire bél csajka langyos pótkávé, ebédre kisujj- nyi lókolbász és vár szálmá- kosnúdli. vacsora: ami az ebédről megmaradt...) A foglyok hangulata igen levert volt. előző napon végezték ki Bajcsv Zsilinszkut. ismerősei, barátai méa a tragikus esemény hatása alatt álltak, de az élet megy tovább a fegyházban is. és egyre csak arra gondolt: legalább valami értesítést kanna. mert hosszú hetek, óta családidnak hírét sem hallotta. azt sem tudta, élnek-e. halnak-e. Feleségét ugyan kiengedték a Margit körúti fogházból. de mi történhetett vele azóta? A nyilasok nem öl- ték-e meg. s mi lett kisfiával? Mi lehet Horváth Árpáddal? Miért nem hozták ide? Hová lett? Csuva olvan kérdés, amire nem kapott választ. Cellatársa ugyan vigasztalhatta ha észrevette, hoav nagyon letört, de nem sok meggyőződés hallott hanoidból. írni az igyekezet meddő maradt. Csak azt tudta, hogv a ház. amelyben lakott, tele volt nyilasokkal. és azt. hoav amikor felesége kiszabadult, arra kötelezték; azonnal menjen haza a Zsiamond utcai lakásba, a nyilasok közé. Ott vedig állandó életveszély várt rá és kisfiára. , Mindegy, nem tud segíteni. arra aondolt. most először. valamiképpen önmagát kell megmentenie, hoav majdan másokon segíthessen Szorongva várt. kap-e valami értg*ité*t hakniról. Amint a postaosztó altiszt szájából elhangzott az első fogoly neve — az már boldog volt. kapott valamit vagy sem. mindegy, de tud valamit övéiről — odalépett a cella ajtajához és várt. Ott állt szorosan az ajtó meVett. fülét a vaslev—zel bélelt ajtóhoz szorította és várt. várt Múltak a percek, múltak az órák. A nevekből tudta: a harmadik emelettel végeztek, ott a nők voltak, már a másodikról szállingóznak a foglyok. Jött. kopogott a Mute egyiknek a másik után. Következett az első emelet aztán a földszint. A lassú elsötétülésből következtette. hoav lehet vagy este 6—7 óra. Semmi. Persze, hoav semmi, hiszen emeletenként osztják a postát. s ő a földszinten volt, hogyan kerülhetne sorra? De mégis. Talán ménsem tartják be a sorrendet, talán mégis előbb szántják, s akkor ott akart lenni az ajtónál. hogy nrnrnal kiléphessen. ha szólítják. Cellatársa megpróbálta elterelni figyelmét. Beszélgetéssel kísérletezett, de eredménytelenül. — Haayd kérlek... kedves vagy... bocsáss meg. fontos, hoon kaniak valamit... Földszint. Na végre, elhangzott az első földszinti név. Most. meg kell figyelniI mert ezek a dönök esetlea csuva bosszúból kihagyják. Roppantak a lépések a fényesre sikált kövön, olvasták egyik nevet a másik után, semmi. Az övét nem. Véget ért a postaosztás. Kilenc óra lehetett. Hét óra hosszat állt szinte lecövekelve a cellaajtó előtt. Lelkileg először volt Ősz- szetörve. mióta foasáaba került. Nem volt kíváncsi a vigasztaló szóra, nem volt kiváncsi semmire, lefeküdt a priccsrei. nem törődött a tilalommal. A mennyezetet nézte méa órákia. egyetlen hang s szó nélkül. Már régen eloltották a villanyt, már ré- aen lakmározott a sötétben. aki kapott valamit, vaav tizedszer olvasta övéinek sorait. ő még mindig ébren volt. Nem jött álom a szemére. Pedig ő ír** Egy dobozfedélre irt pár sort. amit a fegyházból állítólag a Vörös- kereszt segítségével kijuttattak. s Budapestre küldtek. Ezt biztosan megkapták! Nem. nem érkezett válasz. Ügy érezte, feleséae életében ezúttal először cserbenhagyta-.. P edia nem. írt az asz- szony — szorgalmasan. többször is. mint később kiderült, csomagot is küldött, de Sopronkőhidára mindebből semmi sem érkezett. Viszont az ő dobozfedélből készült levelezőlapját megkapta, s a kisfiú kopár karácsonyfájának ez volt az egyetlen dísze... Lakos Cyorgy Csuli csont jai MIKUCSIKNÉ ellátta a tvúkokat Amikor a kukoricát és a darát már mind szétszórta nyitott színhez ment és a szakajtóját a daráló lapjára helyezte. — Dodi! — szólt át a disznóólban tevékenykedő férjének. —■ Hozhatom a moslékot? — Hadd. maid én elintézem — mondta a féri. a kis tömör, sűrű ember és egv nagy. tréfás tromfot kiiát- szott: — Menj te csak a nustvu- iaidhoz! — Vén mafla! — hagyta ott az asszony, fiatalságának felidézett kacér mozdulatával. — A veszted érzed! Növelte a tréfa élét. hoeva a kocsmahelviségbe szállásolt román katonák oly csendes, hazavágvó. ifiú lelkek voltak, akik többet gondoltak az édesanyiukra. mint a lánvok szoknyájára. Amíg a kocsmát a front kaszárnyává nem degradálta, sokkal félelmesebb fenegyerekek is elvetődtek ide. A kocsma kívül fekszik a falun, egv nagv liget szelében, holttérben, a község lakóházait és a távoli vasútállomást összekötő út mentén. Igaz. ió ideig kiál- tásnvi távolban meredezett a csendőrlaktanva. de a kakastollasok is hamarosan lakot- tabb helyre költöztek. A laktanyaépület sokáig üresen tátongott, csupán nemrégiben. a harcok során költözött be abba erdei szállásból Kocsis Jenő. az uradalmi erdész. Vagy ahov'an a faluban hívták: a gondnok úr. Mikucsikók kettecskén éltek, de a kis ember kihaiintotta a legbikásabb garázdát is. s ha már minden kötél szakadt. még mindic készenlétben várt a bevetésre, a jó öreg Csuli Csuli családtagnak számított. Azt ette. amit a gazdái, és akkor, amikor azok asztalhoz ültek Egv helyiségben terítettek neki is. csak éppen nem a konyhaasztalon, hanem a tűzhely mellett, a kuckó köves bejáratánál. Egyébként Csuli is a családhoz tartozónak érezte magát, részt vett a korareggeli etetéseknél. nyitás után Dedig elhelyezkedett az ivóban Ingerült, hetvenkedő szavak hallatán egyetlen vakkantással jelezte, hogv ielen van és rendkívül elégedetlen a kötekedő hangsúly miatt. Gazdái azonban nemcsak hűségét és hasznos szolgálatait méltányolták. hanem az árát Is. Az uradalmi erdész uff—'“:- alaposan becsapta őket: sú- lvos összeget k^rt érte. mondván. hogy ez olvan faitiszta kom on,dór. amilyen az országban is csak egv található. Évek múltán egy régésztől tudták meg. hogy a komondorok nem is hasonlítanak Csulira. „Ez kérem olyan eb” — mondta a régész. aki megszerette Csulit. mert egyszer egv avarkon csontmaradványt dobott elé a száiából. azonkívül a lelet helyére vezette — „olvan eb. kérem, amelvnek puli volt az anvia. de a mama szemet vetett valamelyik német »*•»- dászebre.” Ezek után CstüH korcsnak is mondhatták volna. ha küllemi hiányosságait nem pótolta volna rendkívüli értelmi képességekkel és szorgalmi tényezőkkel MOSTANÁBAN már gyakrabban lapult a nvitott tornácon. elnyúlva, feiét két mellső lábára fektetve A kocsma hangos vendégei eltűntek. az élet rendie megváltozott. Tompa és hangos dörejek töltötték be a vidék csendiét. A közelben a vonat harckocsikat és katonákat szállított, a civil .forgalom elmaradt, s vele együtt a kocsma vendégtábora is. Mitagadás. az évek is egvre vészesebben futottak el Csuli feie fölött. Jól esik már ilyenkor a szunvókálás. De azért éberen aludt, fél szemét mindig nvitvahagvta és füle is a hang irányában mozdult eL Mikucsifcné leemelte a szegről a saitárt és kisün- dörgött az istállóba. Mintha csak ezt várta volna meg. az utcára nyíló ai- tóban feltűnt Kocsis Jenő. a grófék erdésze Kényelmesen az aitó búbiára könyökölt. — Szomszéd! — szólalt meg azután óvatosan. Két ellenségtől is tartott: a viszolv- gó. erélyes Mikucsiknétól és Csulitól. Az eb ismeretlen if júkori emlékei hatására engesztelhetetlenül gyűlölte első gazdáiét. Idegesen emelte fel feiét. dühösen felmordult. de a kocsmáros. aki az üres mos- lékosvödörrel éooen a tornáchoz ért. rákiáltott — Nvughass! — azzal az utcai aitóhoz indult. Veaves érzések kavarogtak benne. Régebben gyakran vásárolt tűzifát kéz alól az erdésztől, de a mostani szomszédság határozottan terhére volt — Jövök, gondnok úr... — Itthon vannak? — intett a román katonák szállása felé az erdész. — Még alszanak. — Örökké döglenek ezek? — Pibonfitvm vannak. AZ ERDÉSZ kimutatta levegősen álló két mellső fogát. A vérfagyasztó mosoly jellemének tükörképe volt. — Pihenőben ? Pucolnak ezek vissza hamarosan. Meg sem állnak a Regétig. — itt rövid hatásszünetet tartott. — Hallgattam a rádiót. Még a héten bevetik... — Mit? — bámult értetlenül a kocsmáros — A csodafegwert. .. Maid pucolnak ezek. ha tudnak.. . — Ha ezeket lövik, nekünk is végünk! — Mit gondol, öt emberre pazarolják a rakétát?!..;
