Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

Szigorúbban büntetik Nemi erkölcs elleni bűntettek Nógrádban AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM tájé­koztatása szerint 1966 óta csökkent a bűntettek száma. A bűntettek egy csoportjára azonban nem áll a fenti megállapítás. A kivételt a nemi erkölcs elleni bűntettek képezik. Az elítéltek száma ennél a kategóriánál 1968 második fe­létől kis mértékben emelkedett, mégpedig el­sősorban a fiatalkorú elkövetőknél. A nemi erkölcs elleni bűntettek összetétele évek óta változatlan. Leggyakrabban az erőszakos ne­mi közösülés fordul elő, ezt követi a szemé­rem elleni erőszak és a megrontás, majd az üzletszerű kéjelgés zárja a sort. Ml a helyzet megyénkben? A nemi erkölcs elleni bűntettek közül leggyakoribb az erő­szakos némi közösülés, illetve annak kísérle­te. Az elkövetésekre az alkalomszerűség jel­lemző, a tettesek egymástól függetlenül, kü­lönböző helyeken követik el a bűntettet. Az elkövetők többsége 25—40 év közötti, s visz- szaeső bűnözőt keveset találunk e bűntett-ka­tegóriában. Csoportos elkövetés sem fordult elő Nógrádban. Az elkövetők között többnyire rendezetlen családi életet élő személyeket ta­lálunk, akik közül többen állandó munka­hellyel nem rendelkeznek, csavargó életmódot folytatnak. Az okok között a nemi kielégület- lenség is szerepel, s nem utolsó sorban — mint számos bűncselekménynél — az alkoholos be­folyásoltság. Alacsony számban fordul elő megyénkben a szemérem elleni erőszak, bár ebben a kategó­riában némi emelkedés tapasztalható. Figyel­met érdemel, hogy az elkövetők az élet és tes­ti épség ellen irányuló fenyegetést is alkal­mazzák, mint módszert. Számos példa van arra, hogy a sértett az elkövető nevelése alatt áll. Előfordul, hogy a züllött életmódot foly­tató apa kénye-kedvének ki van szolgáltatva a gyermek. Az alkohol itt is szerepet játszik. Sajnos, nyugtalanító jelenség a családon belü­li nemi büntettek körében, hogy az anyák több ízben eltűrik férjüktől vagy élettársuk­tól saját gyermekük megrontását. Bár ennél a bűntettnél — évenként 4—5 eset fordul elő — nem beszélhetünk arról, hogy fertőzött lenne megyénk, mégis arra lehet következtetni, hogy a nemi erkölcs elleni bűnözés jóval kiterjed­tebb annál, mint amennyiről a hatóságok tu­domást szereznek. Közrejátszik itt a lakókör­nyezet közömbössége is, s így a hatóságok vagy egyáltalán nem, vagy csak későn szerez­nek tudomást a bűncselekményről. Ha már a megrontásnál tartunk, itt is közrejátszik a rendezetlen családi körülmény. Salgótarján­ban történt, hogy egy gyermekkorú 13 éves lánnyal egy 17 és egy 19 éves fiú több mint egy héten át folytatott nemi viszonyt. A 17 éves fiatalember édesanyja alkoholista, a 19 éves fiú pedig „haragban van” szüleivel, el­költözött tőlük. A lánynak nevelőanyjával vol­tak nézeteltérései. Üzletszerű kéjelgésről leginkább megyénk két városában beszélhetünk. Az „ügylet” több­nyire negyedosztályú italboltok, talponállók környékén bonyolódik le, s ebből már követ­keztethetünk az elkövetők személyére Is. A „tarifa” meglehetősen alacsony, minimális pénzösszeg, de előfordul, hogy természetbeni ellenszolgáltatásért, ételért és italért is „meg­teszik” az elkövetők. Meg kell említeni, hogy a férfipartnerek többsége nős, családos em­ber, akik éppen emiatt nem szívesen tesznek vallomást, személyüket rejtve tartják. Tudott dolog, hogy ennél a bűncselekménynél talál­kozhatunk a nemi betegséggel is. A munka­kerülő életmód, a könnyű pénzszerzés lehető­sége mellett az üzletszerű kéielgést. folytató nők között nemi betegek is akadnak. Ilyen esetben gyógykezeltetésükről azonnal intézke­dés történik. Sajnos, az alkohol itt is domi­náns tényező. A nemi erkölcs elleni bűntettek közül természetelleni fajtalanság elvétve for­dul elő, vérfertőzés pedig rendkívül kis szám­ban van Nógrád megyében. A NEMI BÜNTETTEK elkövetőivel szem­ben a bíróságok szigorú büntetéskiszabási gya­korlatot folytatnak. Különösen szigorú bün­tetést alkalmaznak akkor, ha az elkövetők erőszakos jelleggel követik ei a bűncselek­ményt, a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik gyermekeket támadnak. Olvasóink is ta­pasztalhatták, hogy a cselekmények elköve­tőit nem egyszer súlyos, hosszú tartamú sza­badságvesztéssel sújtja a bíróság. (szokács) A szovjet főváros 88.6 ezer hektárnyi területen fekszik. Lakosainak száma 6 millió 500 ezer. Moszkvában 20 iparáéban több mint 1700 vállalat dol­gozik. Itt vannak az ország legnagyobb tudományos in­tézményei: a Szoviet Tudo­mányos Akadémia a Neve­léstudományi és az Orvostu­dományi Akadémia. 76 felső- oktatási intézmény A főváros 4 ezer könyvtára közül a Szovjetunió Leninről Moszkva múzeum. 26 színház, tíz hang­versenyterem. 110 filmszín­ház. 340 klub és művelődési otthon, 5 filmstúdió működik. •Innen sugározzák műsoraikat a legnagyobb rádió- és tv-ál­lomások. Kevés olvan főváros van a világon, ahol az eav lakosra 110 park. 600 sé'tánv és par­kosított tér található. Moszkva újjáépítése gyors ütemben folyik: Példaként megemlíthet Kik á Moszkva folvón túl fekvő délnyugati rész beépítését. Néhánv év alatt valósággal úi város nőtt ki. Ezt a városrészt szeli át a 10—16 szintes házakkal be­épített Lenin sugárút. Moszk­va délnyugati, területén he­lyezkedik el a maf?as“oületek komplexuma: a moszkvai egye­tem. a Sternberg csillagásza­A Klsterenyei Gépjavftó Állomás, ahol az SZK—4-es szovjet kombájnokhoz készülő al­katrészeket gyártják. Képünkön a szalmarázó rosta hegesztését láthatjuk Az optimista elnök Nagy optimizmussal in­dulok. — És ha csalódik? —- Igen.. az is lehetséges. Bár.. ha csak egv kicsivel teszünk többet mint eddig, már nem lehet bai... Higgadt, csendes beszédű ember Balta István. Lassan tíz éve vezeti nagyvonalúan, eredményesen örhalomban a termelőszövetkezetet. A közös gazdaság alakulása után ha­mar megerősödött. De ha meg­gondolom. tulajdonképpen nem is volt soha avense. Sze­rencsés találkozása volt ez a szövetkezet a realitásokkal okosan számoló, dolgos pa­rasztembereknek és a ráter­mett. hozzáértő vezetőknek. Mert Balta István valamenv- nyi munkatársa ió gazda, iga­zán érti a dolgát. Most többet íme egy kis kóstoló a szö­vetkezet eredményeiből: — Mintegy húszmilliós termelési értékkel számolunk évente. A burgonya a holdan­ként! hozama' 144 és fél má­zsa volt. A sertéstenyésztés több mint kétmilliót hozott. Itt soha senkit nem kellett sziólítgatni a munkára. Az emberek figyeltek bennünket és nézték egymást is Tavaly 24 300 forintot keresett átla­gosan egy-egv dolgozó tag. Kifizettünk harminc száza­Őrhalomról azt mondják a tagok és a kívül állók: ió a szövetkezet, mert sokat fizet. Aki tisztességesen dolgozik, az megtalálja a számítását. A tagoknak valóban nincs megélhetési gondjuk. A falu­ban most is huszonkettőn vanak olyanok, akik megkér­vényezték felvételüket a kö­zösbe. Ez azonban mégis­csak egyoldalú és nem is egészen valós ítélkezés Az a szövetkezet biztos igazán a dolgában; amelvik már a pénzzel is előre gondol, ör­halomban a készn*nztartal<% három és fél millió az idén, Egymillióval több. mint ta­valy volt. Azért, hogv jövő­re. meg azután is megtalálják a tagok számításukat. A szomszédos falvak nin­csenek messze ÖrhalomtóL Patvarc talán négv. Hugvag meg ió két kilométerre fek­szik. A szomszédoknál még­sem egészen ez a helvz^t. Nemcsak arról van szó. hogv mindkét helven kevesebbet fi­zetnek. Hugvagon tavaiv 15 400. Patvarcon valamivel 16 ezer forint fölött kerestek a tagok A vezetés gondiait időnként a szervezettség, a rend. a fegyelem hiánvá te­tézi. Azt is rebesgetik, hogv Patvarcon átmenetileg Pénz­zavarba került a szövetkezet. Nem a legjobb kilátások egye­sülés előtt. Mégis, amikor a három szomszédos gazdaság egyesüléséről esett szó. teljes volt az egyetértés. Örhalom­ban is csak a mindenben óva­tos emberek száján, szaladt rázza. — Időnként férfierő­ből feleslegünk jelentkezett. Csak úgv jöhettek volna, ha azt mondjuk az idős. alapító tagoknak: szálltának le a fogatról. Adják át a helyü­ket a fiataloknak. Most ők állnak maid a nyugdíjasok helvére. Meg a naav szövet­kezetben egyébként is na­gyobb lehetőség kínálkozik a munkára Az elnök derűlátása a rea­litás talaján gyökerezik. Ami­kor a nyár vésén eldöntöt­ték. hogv jövőre már közösen dolgoznak. figyelni kezdték egymást. Közösnek számított attól kezdve minden munka, minden intézkedés. Az ősz­szel. a vetés ideién gondok lepték mea a huavasi szövet­kezetei. Patvarcról és Örha- lomból hét traktort küldtek segíteni. A közös intéző bizottság, a három gazdasáe elnöke és fő- agronómusa készítette el az első közös esztendő terveit is. — Csehszlovákiában. Nvit- rán jártam nváron. A gaz­daság Szakosodása fogott meg leg iobban —• mondia a be­szélgetés során Balta István. — A jövő mindenképpen az iparszerű termelésé. Nálunk ezalatt azt ériem, a sertéste­nyésztés fejlesztése mellett történetesen még 250—300-as tehenésztelepet alakítotok ki A törzsállománynál most 4100 liter körül van a tejhozam. — A szövetkezeti átlag? elnevezett Állami Könyvtára a legnagyobb: 25 millió kö­tetet számlál. Moszkvában 60 számított parkterület olvan naev lenne, mint Moszkvá­ban. A város határai között ti intézet, több tucatnyi úi intézmény és több ezer sok­emeletes lakóház. lék nyereségrészesedést. Az idén negyven százalékot sze­retnénk. .. Égy vidéki üzemben jártam a minap. Az üzemvezető — miközben a gépek mellett ka­lauzolt — büszkén jegyezte meg: — Amikor csak lehet, nőket alkalmazok. Kifizetődő a dolog, ugyanazt a munkát megcsinál­ják — kevesebb bérért. Magától értetődő természe­tességgel mondta, kicsit azzal a hangsúllyal, hogy: lám-lám, milyen ügyes vagyok, hogy ilyen frappánsan megoldom a dolgomat. *■ A fenti eset nem váltott ki különösebb megdöbbenést, hi­szen hallani ilyet másutt is, mástól is. Sajnos, többen véle­kednek így: aki fiatal, vagy aki történetesen asszony, an- nak elég a kevesebb is, hiszen a családfenntartó úgyis a férfi. De hol van akkor a szép és nemes elv: egyenlő munkáért, egyenlő bért? * A Salgótarjánt Kohászati Üzemek nagyüzemi nőbizottsá­gának titkárával sűrűn telegé­pelt papírlapokat nézegetünk. Egy felmérés eredménye ez, azonos munkahelyen dolgozó nők és férfiak bérének össze­hasonlítása. Talá lomra kiírok néhányat. Hegesztő férfi 14 évi munka után 10,10 forintos óra­bérrel, hegesztő nő 18 évi szol­gálat után 9,60 forintos óra­bérrel; henger köszörűs nő 9 évi munka után 6,60, ugyanilyen beosztású férfi 8 év után 9.30 forintos órabérrel; esztergályos Egyenlő munkáért... nő 20 évi munka után 7,80 fo­rintos órabérrel, ugyanazon a munkahelyen dolgozó eszter­gályos férfi 7 évi munka után 8,70 forintos órabérrel. Papírok alapján következ­tetni persze nem lenne helyes, hiszen azonos szakmájúak munkája között is lehetnek nagy különbségek. Egyik mun­ka komplikáltabb, másik egy­szerűbb, egyik feladat erőteljes koncentrációt követel, a másik kevésbé. Felkerestünk hát néhány munkahelyet, hogy így próbál­junk igazságot tenni. L. L-né marós: 19 évvel ez­előtt szabadultam, órabérem 9,30 forint. Nem mondom, hogy nehéz a munkám, a súlyosabb darabokat daruval emelem a gépre. De amikor kisebb dara­bokat maratok, nem tudok el­mozdulni a gép mellől, ilyen­kor nyolc óra hosszat állnom kell előtte. Amikor úgy hozta a szükség, férfit akartak a gé­pemre tenni, de mindegyik azt mondta, hogy ezért a bérért nem vállalja. A, T-né: Szerszámlakatos va­gyok, húsz éve dolgozom a gyárban. Akadnak itt fiatal­emberek, akik nemrég szaba­dultak, az órabérük már csak­nem eléri az enyémet. Én ezt nem tartóm helyesnek. Tudok olyanról, aki velem együtt sza­badult, és az órabére már ma­gasan az enyém felett jár. Vagy itt van az Irénke esete. El ment az üzemünkből egy fér­fi, az ő gépét Irénke vette át, emellett azonban még másik két gépet is kiszolgál. Mindezt alacsonyabb órabérért, mint az eltávozott férfi — egy gépet. Miért? M. L.-né: Húsz esztendeje dolgozom a vállalatnál, törzs- gárdatag vagyok. Soha nem volt velem probléma, ezt bi­zonyítja az is, hogy idén feb­ruárban munkairányítónak ne­veztek ki. Igaz, csak szóban, de az emberek után írás nél­kül is engem terhel a felelős­ség. Mint munkairányító is ugyanazt az órabért kapom, pedig úgy tudom, hogy a fe­lelősségteljesebb munkáért magasabb bért szoktak adni. Nem jártam utána a dolognak, mert vannak itt nagyobb prob­lémák is. Mi ezredmilliméter pontosságra dolgozunk, hiszen ha nem pontos a húzókő, nem tudnak pontos munkát végezni a dróthúzók sem. Nagyon is sé­relmesnek tartom, hogy ezt a precíziós munkát olyan kevés­sé értékelik. Kicsit még min­dig az járja, hogy a termelő­üzem kapja a pénzt, a kiszol­gáló részlegekről elfeledkez­nek, mintha bizony mi egy szükséges rossz lennénk. Nem véletlen, hogy óra bére­sekkel beszélgettünk, hiszen a teljesítménybérben dolgozók­nál nincs megkülönböztetési gond. Ha egy asszony száz munkadarabot készít el, az­után kapja a pénzt, ha kétszá­zat, a duplájára. Találkoztunk olyan teljesítménybéres fiatal­asszonnyal is, aki egy-egy „haladós” munkadarabnál a napi 120 fbrintot is megkeresi, de a százas mindenképpen megvan. A mozgóbérből is éppúgy részesednek az asszo­nyok, mint a férfiak. Ahol azonban a díjazás már nem ilyen kézzel fogható, da­rabra számolható alapokon nyugszik, ott gyakoriak a sé­relmek, s ezeknek többször va­lódi okuk is van. Általában az járja, hogy egy férfi bonyolul­tabb munkákat is elvégez, ezért a magasabb órabér Be­széltünk ilyennel is. A marós szerint az ő munkája valóban komplikált, erősen oda kell fi­gyelni. — Meg tudná csinálni ugyan­ezt egy nő is? — Persze. Ha megfelelően képzett. Ide nem kell nehéz fi­zikai munka, csak mondom, oda kell figyelni. ■* A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jövőre ismét bér- fejlesztés lesz — átlag négy- százalékos. Az összeg elosztá­sánál bizonyára hasznos lesz, ha előbb a sérelmes munkahe­lyeket és embereket veszik fi­gyelembe. Szendi Márta ki: Együtt — Sokat kockáztatunk az egyesüléssel. Január elsejétől már együtt dolgoznak. Patvarcon. Hu­gvagon éppoly természetes volt. mint Örhalomban. hogv az 5300 holdas naav szövet­kezet elnöke is Balta Ist­ván marad. Három termelő­szövetkezet. három falu né­pe eavütt. Tudia. hogv sok­ka! nehezebb dolga lesz. mint eddig. — Miért vállalta mégis? — Ki kell szabadulnunk a két és fél ezer hóid szorítá­sából. Különben megreke­dünk. a hozamok, az eredmé­nyek mind-mind maradnak. Igv a termelés azonos szintre emelkedhet, s ez a lénveees. hogv emelkedhet valamennyi üzemrészben. Patvarc. Hugvag egv egész évtizedet fut he rövid idő alatt Közben ör- halom is gyarapodik... Balta István nemcsak szá­mokban. emberekben is gon­dolkodik. — Patvarc határában só­dert bánvásznak. betonele­meket gyártanak. A munká­sok nagy része őrhalmi fiatal­ember Jövőre 50—60 tsz-tag nyugdíjba meev, szükség vol­na a fiatalokra. — Hívni kell őket... — Mi maeunk zártuk be előttük a kaput — magva­NÖGRAD - 1969. — Ügy 3900 körül van. Hugyagon. Patvarcon 2100— 2300 liter körül adnak a te­henek. Ha csak azt ériük el. hogy egységesen 3900 liter lesz a teihozam. már nyer­tünk. .. A növénytermesztésben a kenyér- és takarmánygabona mellett a burgonyával fog­lalkoznak. A három határ ha­gyományos növényét félezer holdon termelik, kizárólag a nyírségi kutató intézetnek. Van jelentkező — Most beszéljük mea a tagokkal, ki. mennvi burgo­nya művelését vállalja — ígv az elnök. — Itt. Őrha­lomban máris több a jelent­kező. mint amennyire szük­ség van Azt csináljuk, hogv egyenlő területet kan min­denki. még az elnök is... Hu­gvagon. Patvarcon soha nem csinálták ezt. Ügy látszik mégis megbarátkoznak vele az asszonyok... Jövőre már 42 milliós ter­melési értékkel számolnak az egyesült termelőszövetkezet­ben. — Ha ez meglesz — nevet Balta István —. csinálunk olyan zárszámadást!... Szó­val az igazi nagyüzemi lehe­tőség az adott... Megpróbál­tak iól kihasználni.. Vincze Istvánné 21., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents