Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

Erm^’a'‘úk népkaz'á’sa^áiunk intétménveit (9) A bíróságok SZOCIALISTA bírósági rendszerünk első. átfogó tör­vénye az alkotmány, amely VI. fejezetében lerakta a mai bírói szervezet alapjait. Az alkotmányra épül a bírósági szervezetről szóló alapvető törvényünk, az 1954. évi II. törvény is. Hazánkban az igazságszol­gáltatást a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a já­rásbíróságok gyakorolják. Már az alkotmány utal arra, hogy a törvény az ügyek megha­tározott csoportjára külön bí­róságok létesítését is elrendel­heti; ilyen külön bíróságok a katonai bíróságok. A bíróságok között van­nak olyanok, amelyeknél a per megindul, amelyek tehát az első ítéletet hozzák; ezek az első fokon eljáró bírósá­gok. Vannak viszont olyanok, amelyekhez csak akkor kerül az ügy. hogyha az elsőfokú ítélettel szemben jogosvos- latot terjesztenek elő. Ezek a fellebviteli bíróságok, ame­lyeknek ítélkező tevékenysé­ge arra irányul, hogy felül­vizsgálják az elsőfokú bíró­ságok döntéseit. Bírói szervezetünk alapegy­sége a járásbíróság. Egyes városokban, illetve Budapest kerületeiben a járásbíróságok­kal egyenlő jogállású és ha­táskörű városi, illetve városi kerületi bíróságok működnek. A járásbíróságok (városi, vá­rosi kerületi bíróságok) min­dig első fokon eljáró bíró­ságok. Általános hatáskörű bíróságoknak is nevezik őket; ez azt jelenti, hogy mindazok­ban az ügyekben ítélkeznek, amelyeket valamelyik törvény kifejezetten nem utal más bí­rósági szerv hatáskörébe. A MEGYEI bíróság (Bu­dapesten a vele egyenlő jog­állású és hatáskörű fővárosi bíróság) első fokon azokban az ügyekben jár el, amelye­ket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal, másodfokon pedig a járásbíróságok (vá­rosi, városi kerületi bírósá­gok) ítéletei, határozatai el­len beadott fellebbezések, óvások tartoznak a hatáskö­rébe. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG a Magyar Népköztársaság leg­főbb bírói szerve. Hatásköre négyirányú. Első fokon ítélke­zik a törvény által hatáskörébe utalt, illetve a legfőbb ügyész .által előtte kezdeményezett kiemelkedő fontosságú ügyek­ben. Dönt a megyei (fővárosi) bíróság és a külön bíróságok ítéletei, határozatai ellen be­nyújtott fellebbezések (felleb­bezési óvások) ügyében. Dönt a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek és a legfőbb ügyésznek a bíróságok jogerőre emelkedett ítéletei, határozatai ellen emelt törvényességi óvása fe­lett, s végül elvi döntéseket hoz és ezekben, a bíróságok­ra kötelező irányelveket álla­píthat meg. A bíróságok tanácsokban ítélkeznek. Az első fokon el­járó rendes bíróságok egy hi­vatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban, a másodfokon eljárók pedig, há­rom hivatásos bíróból álló ta­nácsban hozzák ítéleteiket. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban zajlottak le országszerte a népi ülnökválasztások. A népi ülnökök (számuk orszá­gosan mintegy 18 000) megvá­lasztásuk alapján nem kerül­nek munkaviszonyba, lénye­gében társadalmi tevékenység formájában látják el bírói megbízásukat. A bíróság el­nöke által megállapított sor­rendben vesznek részt az ítél­kező munkában, egy évben azonban — fontos és kivéte­les ok nélkül — legfeljebb egy hónapra vehetők igény­be. Az illetékes igazságügyi Víz alatti ház Szovjet bűvárkutatók 100—• 150 méter mélységben a ten­gerszint alatt akarnak „ottho­nosak” lenni. Erre a célra a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Óceánológiai Intézete víz alatti laborató­riumot szerkesztett, a „Cser- nomor 2”-t. Ebben a külső­leg cserebogárra emlékeztető acélkonstrukcióban, melyet a Fekete-tenger egyik öblében helyeztek el 25 méterre a tengerszint alatt, két hete négy búvár éL Hasonló labo­ratóriumok segítségével víz alatti technikai és tudomá­nyos munkát végeznek. szakembereket most az az el­gondolás foglalkoztatja, hogy az egyszerű, kisebb jelentősé­gű ügyekben a jövőben nem kellene igénybe venni a népi ülnököket, az ilyenfajta ügyekben elegendő lenne egy hivatásos bírót foglalkoztatni. Természetesen ez a ügyek viszonylag kisebb részét érin­tené, zömükben megmaradna az ülnök-bíráskodás. Sőt, azt tervezik, hogy a komolyabb pereket a jövőben úgyneve­zett „nagytanácsban” két szakbíró és három népi ül­nök közreműködésével lenne helyes tárgyalni. A jelenlegi büntető eljárásban az úgyne­vezett előkészítő szakban, a bíróság döntő többségében jo­gi kérdéseket vizsgál. Ezért ésszerű az az elgondolás is. hogy a bírósági ügyeknek eb­ben a szakaszában felesleges a népi ülnököket igénybe venni: helyesebb, ha ők az érdemi döntésnél vannak ott, magára a tárgyalásra kon­centrálják a figyelmüket. ALKOTMÁNYUNKNAK és a Magyar Népköztársaság bí­rósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvénynek a hivatá­sos bírák és népi ülnökök vá­lasztására vonatkozó rendel­kezései még nem léptek tel­jes egészükben hatályba. Ez idő szerint a népi ülnököket, továbbá a Legfelsőbb Bíró­ság elnökét választják, a töb­bi hivatásos bírói állásokat pedig kinevezés útján töltik be. (A Legfelsőbb Bíróság tágjait az Elnöki Tanács, a többi hivatásos bírót az igaz- ságügvminiszter, a megyei és a járási bíróságok elnökeit a Minisztertanács nevezi ki.) Ha a bírósági tevékenységről szó­lunk említsük meg azt is, hogy'hazánkban jelenleg több szerv végez igazságszolgálta­tási jellegű tevékenységet: különböző jogvitás ügyekben gyakran párhuzamos hatás­körrel rendelkezik a bíróság, a szabálysértési hatóság, a társadalmi bíróság, a mun­kaügyi döntőbizottság, a gaz­dasági döntőbizottság stb. Te­vékenységüket több szerv — lényegében egymástól függet­lenül — irányítja. Az illeté­kes szervek most foglalkoz­nak azzal, hogy a felesleges széttagoltságot, párhuzamos­ságokat miként lehetne meg­szüntetni. Újlaki László dr. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.00: Hírek. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.47: Yehudi Menuhin lemezeiből. — 10.05; Radnai György operettdalo­kat énekel. — 10.10: Rádiószínház, -r Vonó Ignác — 12.20: Zenei anya. nyelvünk. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.55: Nemzetgyűlés Debrecen­ben. 1045. — 14.05: Kóruspódi­um. — 14.16: Az utolsó naptárlap­ra. — 14.25: Üj Zenei Üjság. — 15.20: Csak fiataloknak. — 16.05: Adalékok az emberi butaság tör­ténetéhez. — 16.35: Szombat dél­után. — 18.03: Thomas Beecham két Haydn-szimföniát vezényel. — 10.00: Debreceni krónika. — 20.00: Lemezek közt válogatva... — 20.37: Hogy volt? ... Abody Béla szerzői estje. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Táncoljunk. 0.10—1.56: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A varázs­hegedű — operarészletek. — 8.47: Kisegyüttesek a Lipcsei Rádió fú­vószene-műsorából. — 9.00: Nép­dalok, néptáncok. — 9.40: Kék me­zőben, fehér Glóbusz. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 12.00: Kamarazene. — 13.05: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Thelonious Monk-együttese játszik. — 14.10: A modern tudomány műhelyéből. — 14.25: Presser Gábor táncdalaiból* — 14.35: Orvosok a mikrofon előtt. — 14.43: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 15.20: Zeneka­ri muzsika. — 16.05—17.53: A hét műsorából. — 17.53: Muszorgszkij: Ünnepélyes induló. — 18.10: Fiúk a térről. — Rádiójáték. — 10.012 Bartók: I. hegedű—zongoraszonáta* — 19.35: Külföldi kulturális hír­adó. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.27: Mu­szorgszkij: Hovanscsina. — 23.38: Verbunkosok, katonadalok. TELEVÍZIÓ: 9.01: Nótaszó. — 9.15: A kockázat. ii. rész. Az áru­lás. — 10.20: Ki tud rá meg­oldást? — 10.25—11.05: Aranylako- -lalom. — 15.05: A fáradt Theodor — magyarul beszélő nyugatnémet tévéfilm,. — 16.45: Reklámműsor, — 16.55: Az ember élete. — 17.20: Barátom... Portréfilm Kovács Józsefről, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatójáról. — 18.05: Ünne­pek előtt... könyvekről beszél­get Benedek István, Faragó Vil­mos és Miklós Pál. — 18.40: A tv jelenti. — 19.25: Cicavízió. — 19.35: Harcokban születő ország. — 20.20: Család ellen nmes or­vosság? II. rész. — Ahogy a fele­ség látja... — 21.50: Bím-bam... Húsz perc Harangozó TeriveL — 22.10: Tv-híradó. — 22.30: Éjsza­kai előadás. — Eső esik a szerelme­sekre — svéd film. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: A Csehszlovákia—Franciaország férfi kézilabda-mérkőzés közvetítése. —. 19.00 és 23.30: Tv-híradó. — 20.30: Bűnös emberek (régi bűnügyi tör­ténet). — 21.20: Cirkuszművészet. — 22.00: Mentőangyalok (angol filmvígjáték). A PÖRULJÁRT FÉRJ Aosta olasz városban egv féltékeny férj észrevette, hogy felesége az utcán egv idegen férfival beszélget, s erre olvan haragra gerjedt, hogy eltépte felesége ruháját és meztelenül elhurcolta a ren­dőrségre. ahol hűtlenséggel vádolta őt. A rendőrségen az asszonyt felöltöztették, férje ellen pe­dig erőszak és közerkölcs el­leni vétség címén vádat emeltek. EGY TÖRPE A BÍRÓSÁG ELŐTT Philadelphiában bíróság előtt állt Harris Barrett 1,05 méter termetű törne. A tör­pét két napi elzárásra ítélték, mert különleges gépével egv másik törpét elgázolt és könnyebb sérülést eitett rai- ta. A bírót megkérdezték, mi­ért hozott ilven enyhe ítéle­tet és ezt válaszolta; „A bün­tetés arányban áll azzal, aki azt elkövette.” EDMOND ROSTAND Etp^zer egy színész, aki Edmond Rostand „Cyrano de Bergerac” című darabjában a címszerepet kapta, megkér­dezte a szerzőt, vajon feltét­lenül hosszú orral kell-e meg­jelennie a színen. A szerző így válaszolt: — Annak, aki ebben a da­rabban a főszerepet játssza, vagy nagy tehetséggel, vagy nagy orral kell rendelkeznie. Azt hiszem, hogy önnek nagy orral kell fellépnie. A hires írónak ez a mon­dása idővel feledésbe merült, de Cyrano szerepében minden színésznek nagy orral kell fellépnie. FILM A PLAYBOY LEVELEIBŐL Andrea Dotti, Audrey Hep­burn amerikai filmsztár olasz orvos férje, filmet szándékozik írni a Playboy című amerikai folyóirathoz írott olvasóleve­lek alapján. Dotti, aki pszi­choanalízissel foglalkozik, már. régen tanulmányozza a fér­fiak számára szerkesztett ma­gazinok olvasóinak lelki életét az olvasólevelek alapján. „APU HOGY MEGY BE?” Statisztikusok nem várt megállapításra jutottak. Egy négyéves gyerek naponta ke­reken 12 000 szót ejt ki, és közben írd és mondd 920 kér­dést is feltehet! Hol van az az eszményi apa, aki a kér­dések tömegére válaszolni tud? NYUGODT FÉRJ — Hová mégy? — kérdi a férj az asszonyt, aki útra ké­szen áll. — Ahova akarok. — És mikor jössz haza? — Amikor nekem tetszik. , — Helyes, de aztán ne gye­re később. BIZONYTALAN KILÁTÁSOK Cannes-ban egy koros, jó­módúnak látszó úr az utcán megszólít egy nagyon mutatós leányzót és megkérdezi; „Kis­asszony, meghívhatom jacht­kirándulásra?” — „De uram, mit meg nem enged magának? — feleli a lány — még csak azt sem tudom, hogy a filmnél dolgozik-e?” I BIZTOS RECEPT Agatha Christienek sírva pa­naszkodik egy fiatal barátnője; — „Nem bírom tovább, bár­mit teszek is, a férjem állan­dóan zsörtölődik.” — „Kedvesem, a férjet csak egyetlen módon *ehet boldoggá tenni, ha úgy bánsz vele, mint egy kutyával” — felelte a híres sargaregény-írónő. — „De, hogy mondhatsz ilyet Agatha!” — „Mint egy kutyával! Sok símogatás, nem túl rö­vid póráz és főként: nem sza­bad zavarni, amikor eszik.” Öreg nénike gombát szed az erdőben. Találkozik az erdész­szel, aki a néni kosarába néz. és azt mondja: — Nénike, ezeket a gombá­kat dobja el, nem ehetők! — De hiszen én ezt nem megenni viszem,, hanem elad­ni — válaszolta kedvesen a néni. Királylány a feleségem (kedd, 20.20). Francia film, a közönség kívánságára. Már több mint másfél évtizede annak, hogy Christian Jague kalandfilm-szatíráját bemu­tatták hazánkban. Kellemesen gondolunk rá. A két fősze­replő: a felejthetetlen Gerard Philipe és Gina Lolobrigida látéka és a gúnyoros történet, fordulatokban sem szűkölkö­dik — ma is várakozásra jo­gosít. A filmben persze min­denki mindent komolyan tesz és gondol, a kalandos cse­lekmény kötelez! — s csak néhol villan fel az alkotók iróniája, például a cím után a mesélő azzal kezdi, hogy a háború volt a királyok egyetlen olyan kedvtelése, amiből alattvalóik is kive- hették a részüket... Vagy amikor XV. Lajos hadvezéré­hez fordul, s megkérdi: hány halottra számíthatunk? — s a válasz; tízezerre, fel­ség! A dolog úgy alakul, hogy a szépséges Adeline jóslatá­ba belepistult Fanfan úgy­szólván egymaga, vér nélkül nyeri meg a háborút, ám az uralkodó talál megoldást, ki­jelenti: sebaj, majd legköze­lebb behozzuk. Emberek és emberkék (szer­a, 20.05). Irodalmi összeál- tás. A karácsonykor egy ki­út minden felnőtt gyerekké iltozik, a válogatás ennek gyében készült: a magyar külföldi irók, költők olyan .űvei hangzanak el, ame- äkben a művészek gyerek- rukra emlékeznek. Koszto- iyi Dezső, József Attila, ist Milán, Illyés Gyula, idvig Askenazy, Vaszilij Ty- jnov és a 'vidámabb színt is képviselve: Gádor Béla írás» hangzik eL A kőszívű ember fiai (csü­törtök, 10.30). A magyar film első részének vetítése, (a má­sodik részt pénteken, 11.20- kor láthatjuk). 1965 tavaszán mutatták be filmszínházaink gyerekkori olvasmányaink egyik legtöbbet forgatott mü­vének a Baradlay család re­gényes történetén keresztül bemutatott magyar szabadság- harc korszakának filmválto­zatát. A romantikus Jókai-re- gényből Erdődy János készí­tette a forgatókönyvet, a ren­dező Várkonyi Zoltán volt. a költészet percei (csütörtök 15.25). Versek Weöres Sán­dor Bóbita című kötetéből. Nemcsak a gyerekek számá­ra készült ajándék ez a tv- műsor, bár gyermekverseket hallunk, remekművűen meg­szerkesztett, komponált rit­mus és dallamvilág ez. A verseket Berek Kati mondja el, érdekességnek kí­nálkozik az is, hogy a versek elhangzásakor azokat a — kisiskolások által készített — rajzokat mutatják be, ame­lyeket a gyerekek éppen a kérdéses versre figyelve ve­tettek papírra. A Flinstone család (csütör­tök 21.05). Magyarul beszé­lő amerikai rajzfilmsorozat, nos, ez valóban karácsonyi ajándék a tv részéről — újra körünkben üdvözölhetjük a két kőkorszaki szakit, a köz­kedvelt rajzfigurákat: Frédit és Bénit, továbbá a nejeket (Csákányi László, Márkus László, Váradi Hédi és Psota Irén hangján), s nem utolsó 6 NOCRAD - 1969. decembei 20 , szombat tét tükrözi, amellyel az alko­tók megkísérelték a képer­nyőre varázsolni Gelléri tün- déri realizmusát, azt a sa­játos látás- és láttatásmódot, ahogyan a tragikus sorsú író mutatta be a külvárost, a sorban a Romhányi József fordította, kitűnő szöveget. S ezek után ismét sokak által élvezett műsorszáma lesz a hétvégék programjának a heti Flinstone-adag. Az új sorozat előadásának címe: Zűr a zsűriben. Gelléri Andor Endre: Egy önérzet története (csütörtök, Prokofjev balettjének televí­ziós változata. A Shakespeare! remekmű balett-változatának koreográfiáját Lavrovszkij készítette, a keresztmetszetet a tv-adaptációjáét, Fülöp Vik­tor. A műsor mindössze öt- venperces, s a táncokhoz a dráma részleteit is mellékel­ték a tv-sek, (Gábor Miklós mondja), hogy mindkét mű­vet egymás mellett élvezhes­sék a nézők. A táncosok: Ha­vas Ferenc (Rómeó), Kun Zsuzsa (Júlia), Fülöp Viktor, Barkóczi Sándor és Sipeki Le­vente. Pizsatnajáték (péntek, 21.55). Magyarul beszélő amerikai íümvígjáték. A főszerepekben ismert neveket találunk: Do­ris Day és Rock Hudson sze­mélyében. 1957-es a film, amelynek vígjátéki bonyodal­mait egy ikertelefonvonal okozza. Doris ugyanis állan­dóan telefonál, s így iker­társa sohasem kap szabad vo­nalat, kénytelen hát sajátos harcmódot kieszelni — s ez­zel győz is —, módja lesz te­lefonálni, ám más téren ő lesz a „vesztes”. A rendező Jelenet a „Trójában nem lesz háború” című tv-filmből. (A Michael Gordon volt. Magyar Televízió XII. 28-án 20.20-kor kezdődő műsorához!) Világirodalmi magaán 21.30). A befejezetlen önélet­rajzi regény és Gelléri néhány novellája volt az irodalmi anyaga a tv-változat elkészíté­sének. Esztergályos Károly a rendező munkáját úgy végez­te el, hogy a különálló dara­bok egységes kompozícióba álltak össze. A tv-játék — ne­vezzük az egyszerűség ked­véért így — azt az igyekeze­munkakeresöket, a mosónőket, a koldúsokat, a cselédlányo­kat, a félresikerült egziszten­ciákat: kegyetlen élességgel, elnéző szeretettel. Az írót Ko­zák András formálja, a lányo­kat Gyöngyössy Katalin, Dra- hota Andrea, Venczel Vera, Esztergályos Cecília keltik életre. Prokofjev—Shakespeare: Ró­(szombat, 20.20). Három na­gyobb lélegzetű különböző hangvételű darabból állítot­ták össze a magazin új szá­mát. Az első szerzője, a fran­cia Georges Sonnier, az iro­nikus játék címe: A hetedik szerep. Luigi Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című művének továbbgondolásáról van szó. Pirandello egy, a da­rabjához írt instrukcióban, tesz említést a hetedik sze­repről, szereplőről, akit nem írt meg. Ehhez kapcsolódik Sonnier darabja: az a bizo­nyos hetedik szereplő —■ itt egy portás — várja, hogy felfedezzék és megírják szere­pét ... (Közreműködik: Dégi István és Sinkó László). A második darab címe az ezre­dik éjszaka — a jugoszláv Dorde Lebovic műve — a műfaja elég szokatlan: opti­mista abszurdnak nevezhet­nénk a mesejátékot, amely­ből a szerző humánus vélemé­nye — állásfoglalása ragad­ja meg a nézőt. (Szereplők; Tahi Tóth László és Dégi Ist­ván). Végül lélektani drámát állít elénk a Magazin, a francia Marie Forestier no­vellájából készült egyfelvoná- sos, a francia ellenállás ide­jében játszódik, s egy gyáva ember bátorságának történe­tét mutatja be. (Kálmán György, Sinkó László). Végit! a Magazin karácsonyi vers­csokorral köszönti a nézőket. Trójában nem lesz háború (vasárnap, 20.20). Jean Gira- doux színművének francia tv- változata a klasszikusok tv- filmen című sorozat legújabb darabjaként. A rendezés si­kere, hogy a darab — a kor­hű díszletek és jelmezek el­lenére — kísértetiesen mo­dern, élő, a mindig aktuális problémáról, a háború és bé­ke kérdéséről szól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents