Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

Mohorai események Az illetékes finxelmőhei Elegendő kenyeret kér Tolmács Levelem megírása hosszú gondolkodási, illetve türel­mi idő eltelte után vált ese­dékessé. Próbálkoztam ugyan­is az ügyben egyénileg intéz­kedni, nyomozni, azonban semmi eredménnyel. Pedig az ügy nem egyéni, hanem igenis súlyos közügy. Arról van ugyanis szó, hogy Tolmács községben a hét majd min­den napján kenyérhiány van, akkor, amikor az országos ke­nyérszükségletet fedezni tud­juk. Itt, nálunk a községben állandó probléma a minden­napi kenyér beszerzése. Minden Az utóbbi időben egyre in­kább az a kérdés foglalkoztat, hogy hiába magyar az anya­nyelvem, de lassan nem tudok kiigazodni saját hazámban. Beiratkoznék valamelyik ide­gen nyelv tanfolyamára, de nem tudom. hogy melyikre. Ugyanis, ha Budapestre, vagy valamelyik nagyvárosunkba megy az ember és nézi az üz­leteket, akkor néha bizony a nyugat tárul szeme elé. Kevés pénzből nálunk is megtalálha­tó az egész nyugati világ. Az üzletek versengenek azért, hogy ki tud az áruinak minél több idegen nevet adni. Be­mentem az egyik vendéglőbe ebédelni és az étlapról kivá­lasztottam valami „la de mar­osa” nevű ételt. Mikor kihoz­ták restelltem azt mondani, hogy egész életemben utáltam ezt az ételt. No nem baj, már tanulom a francia nyelvet. Ez­után sorra ittam a kávé min­dén fajtáját: Café de Brasil, Amigó stb. és képzeljék el ké­rem. hogy egyforma rossz volt mind. Innen tértem be egy A Televíziót minden iskolá­nak. .. akció keretében 1969. december 12-én délelőtt 10 órakor az Országos Mentőszol­gálat (Budapest, V., Markó utca 22.) kedves kis ünnepség keretében televízió-készüléket ajándékozott a Szarvasgedei Általános Iskola alsó tagozatos osztályainak. Az átadáson je­len volt az ajándékozó szerv részéről az igazgató, a szak- szervezeti bizottság titkára, valamint az ajándék alapjait megteremtő szocialista brigád két tagja. Az átadásnál az igazgató elvtárs méltatta a fa­lu és a város kapcsolatának nagy jelentőségét, valamint a szocialista brigádok nemes célkitűzéseit. Megemlítette, hogy foglalkozásuk az élet­Augusztus 20-a előtti napon például a fél falu kenyér után futkosott, mivel a helyi két üzletben a délutáni nyi­tás után egy órával már nem volt kenyér kapható. Sajnos, ez aztán rendszeressé vált, s tart a mai napig. A fióküzlet, amely a községben levő ipari üzem és gépállomás körzeté­ben van, soha nem tart any- nyi kenyeret, hogy zárásig tudnának szolgálni. A bolt­vezető arra hivatkozik, hogv nem kapja meg a sütőipartól a rendelt mennyiséget, a sü­tőipar viszont azt állítja, hogy idegen Centrum Áruházba és vettem magamnak egy tricolon inget, feleségemnek pedig egy Tri­umph melltartót. Mikor haza­értem alig tudtam magyarul beszélni. Nagyon jó, ha szomszédaink­kal építjük a baráti viszonyt és szép nevek ezek, de akkor kö­vetelem, hogy minden üzlet­ben legyen tolmácsnő (lehető­leg 18—30-ig). Biztos vagyok benne, ha 10 év múlva elme­gyek bármelyik európai or­szágba, megtudom értetni ma­gam, mert ingyenes tanfolya­mon veszek részt, még akkor is, ha ez már bele van szá­mítva a vételárba. Ehhez vi­szont mit szól Lőrincze Lajos, a nyelvész, mert mi azt már tudjuk, hogy a null az nulla, de hogy mit jelent a tricolon, pl. azt csak sejtem: szép, de drága. Café de Brasil = ha issza, ha nem, nincs jobb. Ké­rek új értelmező szótárakat megjelentetni, de szebb len­ne, ha Magyarországon általá­ban magyarul beszélnénk, már aki tud. Mező Sándor mentés, de emellett figyelem­mel kísérik a falu művelődé­sét, annak fokozását. Az iskola részéről az alsó ta­gozat vezető tanárnője köszö­netét fejezte ki az ajándékozó szerv vezetőségének és a szo­cialista brigád valamennyi dol­gozójának, akik ajándékukkal nagyban elősegítik a tanulók műveltségének emelését. A község lakossága, pártja és a tömegszervezetek részé­ről a községi párttitkár és a tanácselnök helyettese mon­dott köszönetét e nemes tevé­kenységért. Arról szólt: ez az aktus messzemenőkig tanúsko­dik arról, hogy fokozódik a falu és a város kapcsolata. Podobén Mihály vb-elnök leszállítja. Nem tudni mi az igazság. Reggel a bolt nyitá­sakor egyáltalán nem tudnak kenyérrel szolgálni. Az új szállítmány pedig a bolt dél­előtti zárási idejében érkezik. A délutáni nyitásnál már sor­ban állnak, s rövid idő alatt elfogy a készlet, s akinek nem áll módjában ebben az idő­pontban a boltba szaladni, már nem kap kenyeret. Igen siralmas és tarthatatlan hely­zet ez, s változtatni kell raj­ta, de sürgősen! K. J. Tolmács Legyen máskor is Már több mint két éve min­den második pénteken halász­vacsorát rendeztek a csécsei italboltban a lakosság nagy megelégedésére. Az italbolt vezetője a közelmúltban egy újabb programmal rukkolt ki, disznótoros vacsorát rende­zett, amelyen több mint 70 vendég vett részt. A reggelig tartó összejövetelen Balcsok és népi zenekara szolgáltatta a zenét. A vendégek kérték, hogy máskor is tegye lehető­vé a szórakozásnak ezt a módját. Válaszol az illetékes A napokban levelet kap­tunk a Salgótarjáni 2. szá­mú Autóközlekedési Vállalat­tól, amelyben Józsa Mihály személyforgalmi osztályvezető fűzött néhány gondolatot az „Egy óra a városi közlekedés- .ben” című írásunkhoz. Levelében kifejti, hogy a helyijáratú közlekedés fejlesz­tése nem az AKÖV-nél akadt el, a mai napig nem kapták meg a megrendelt Ikarusz autóbuszokat, így ezek forga­lomba állítására Főtér—Zagy- vapálfalva, Derítő-telep és Fő­tér—Zagyvapálfalva, Kotyhá- za viszonylatban csak a kö­vetkező év első negyedében kerülhet sor. Számos akadá­lya van annak is, hogy a végállomásokon a várakozási idő alatt az utasok felszáll­hassanak az autóbuszra. A vezetőnek 'ilyenkor kell sze­mélyes szükségleteit, étkezés stb. ellátni, átvizsgálni a ko­csi műszaki állapotát. A vá­rost átszelő járatok kialakí­tása ellenében pedig a vitel- díjrendszer megváltoztatásá­nak nehézségei szólnak. Nem lenne kedvező, ha a szakasz- határok megszűnnének, s a bárhol felszálló utasoknak minden viszonylatban négy forint viteldíjat kellene fizet­ni. A NÖGRÄD szorgalmas ol­vasója vagyok, s legjobban a megyénk községeiről írott cik­kek érdekelnek. Fájdalom, a mi kis falunkról, a falunkban tartott ünnepi aktusokról egy mini-cikkecskét sem olvastam. Pedig lenne miről beszámol­ni. Ha megengedik, akkor el­mondom ezeket dióhéjban. Az iskolai és a községi dol­gokat összekapcsolom, mert mi, pedagógusok kivesszük ré­szünket a községben folyó munkákból is. December elsején megtar­tottuk az iskolai rajverseny döntőjét ahol a 86 indulóból 12 tanulónk kapott díjat. Má­sodikén és harmadikén a raj­bemutatók arattak nagy kö­zönségsikert, a kisdobosok és úttörők mutatták be műsoru­kat. Negyedikén a tantestület, és a szülői munkaközösség bált rendezett a gyermekek részére a kultúrotthonban. De­cember hatodikén a magyar- nándori Radnóti Miklós műve­lődési otthon avatásán vett részt a tantestület. Erre az al­kalomra Orosz István igazga­tó egy Radnóti-portrét raj­zolt. Hetedikén délelőtt volt a felszabadulási emlékkiállítás megnyitása az iskolában. Ezt érdemes megnézni! Falunk múltjától kezdve iskolánk je­lenéig mindent dokumentál­tunk. Tárgyi és írott emlékek sorakoznak az asztalokon és paravánokon. Összegyűjtötte Orosz István és a tantestület Hetedikén este 6 órakor ünne­pi nyilvános tanács- és nép­frontbizottsági ülés volt a művelődési otthonban. Nyolca­dikén délelőtt ifjúsági mozi­előadást tartottunk. Nyolcadikén délután az úttörők tartották csapatbemu­tatójukat. Itt azok a műsor­számok szerepeltek, amelyek túljutottak a rajbemutató­kon. Este ünnepi párt- és KlSZ-taggyülés volt falunk felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából. így ünnepeltük községünk felszabadulásának negyedszá­zados jubileumát. Szűcs Lászlóné ált. isk. tanár, Mohom Miért nem Két hete Érsekvadkerten jártam és kerestem a kultúrotthon vezető­jét, nem találtam. Helyette azon. ban egy emelettel lejjebb kisfiú­fej mosolygott rám egy ajtóról. Gondoltam, ide bemegyek, de visz- szafordultam, mert a következő kép fogadott. A WC eldugulva, orrfacsaró bűzt árasztott. Nem akarom részletezni, letettem szán­dékomról és átmentem az fmsz- presszóba, ahol lényegesen kultu­ráltabb kép várt a mellékhelyi­ségben is. Néhány nap múltán Ismét íJr- sekvadkert felé vitt utam. Most már szándékosan bementem a művelődési ház WC-jébe, számítva arra, hogy a múltkori eset talán az előző nap még e! nem takarí­tott piszka volt. De tévedtem. Ugyanaz a bűz fogadott. Csupán azt nem értem, ha elromlott, miért nem zárják be és éppen olyan he­lyen, ahová az emberek művelőd­ni, kulturálódni járnak. Köszönjük a televíziót KATONAI SZOLGÁLATRA BEVONULT DOLGOZÓNAK az Átlagkeresetei kell folyósítani E. V. olvasónk ez év májusában vonult be tartalékom katonai szolgálatra. Munkahelyén az I évi átlagnak megfe­lelően havi 1800 forint alapulvételével számították az átla gát, holott ebben az évben februárban fizetését 2200 forint ra emelték fel. Sérelmezi a vállalat intézkedését, mert mir havidíjas dolgozónak a 2200 forint alapulvételével kellet volna átlagát megállapítani. Olvasónknak kedvező választ adhatunk, mert munkahe­lye részéről tévedés történt. Az 1/1967. (VII. 23.) HM számú rendelet 41. §-a sze­rint a tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozó átlag- keresetét a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendele­téi szerint kell megállapítani. A 7/1967. (X. 8.) MŰM s rendelet (lásd: Munka Törvénykönyvében) 7. §-a szerint, az átlagkeresetbe a havidíjas dolgozó személyi alapbérét az át­lagkereset kiszámításakor érvényes összeggel kell beszámí­tani. Ez pedig azt jelenti, hogy a havidíjas dolgozó minden­kor megkapja az alapbérét átlagként — olvasónk a 2200 fo­rintot — és ehhez számítják hozzá az esetleges prémium és részesedés tizenkét havi átlagát, levonva természetesen ezekből a honvédség által nyújtott természetbeni szolgálta­tást. Olvasónk panaszolja meg a vállalat intézkedését és ha szükséges, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottság­hoz. volt hazastärsak lakashasznalatának és a kárpótlás kérdésének utólagos ÉRVÉN ÍZESÍTÉSE A lakáshasználat kérdésében a házassági bontóperben a bíróság jogerősen döntött — írja F. J. olvasónk. A bíróság a lakást nekem ítélte, volt házastársam a lakást elhagyta. Kárpótlás iránti igényt akkor nem támasztott, most viszont arra szólít fel, fizessek 10 000 forintot kárpótlásként, ellen­kező esetben bírósághoz fordul. Kötelezhet-e engem a bíróság utólagosan kárpótlás fizeté­sére, illetve megváltoztathatja-e per esetén korábbi dönté­sét? A volt házastárs lakáspótlás iránti igénye nem jogos. A lakáshasználat kérdését a bíróság jogerősen eldöntötte. Abban a perben — a levélből kitűnően — a bíróság meg­állapította, hogy a volt házastárs idézte elő azt a helyzetet, aminek következtében a további közös lakáshasználat lehe­tetlenné vált. Emiatt a bíróság kárpótlást nem ítélt meg. Minthogy ezt a kérdést a bíróság jogerősen lezárta, s mi­vel a perújítás is kizárt a lakás kiürítésére való kötelezés miatt, így olvasónknak aggodalomra nincs oka. A KÜLFÖLDÖN MUNKAVISZONYBAN ELTÖLTÖTT IDŐK BESZÁMÍTÁSÁRÓL D. L olvasónk 1928-tól 1943-ig az Amerikai Egyesült Ál­lamokban és Franciaországban dolgozott. Ezt követően tért vissza Magyarországra, és itt helyezkedett el. Mivel nem számították be szolgálati évébe a külföldön munkaviszony­ban töltött időket, olvasónk hozzánk fordult tanácsért. Olvasónknak nem tudunk kedvező választ adni. A 67/1958. (XII. 24.) korm. sz. rendelet 22. §-a szerint, a kül­földön munkaviszonyban eltöltött időkből kizárólag az ál­lamközi társadalombiztosítási egyezményekben meghatáro­zott időket lehet a szolgálati idők számításánál figyelembe venni. Miután sem Franciaországgal, sem az Amerikai Egyesült Államokkal társadalombiztosítási egyezményünk nincs, az ott fennállott munkaviszonyok figyelembevételére nincs lehetőség. Olvasónk talán arról hallott, hogy az Egyesült Államok az Itt élő állampolgárai részére újabban átutalja az Amerikában megállapított nyugdíjat, esetleg végkielégítést. Ezeket a nyugdíjakat azonban az amerikai társadalombiztosítási teherviselő utalja át, és azok kifizeté­sét a pénzintézeti központ végzi. HÁNY ÉVI MUNKABÉRT VESZNEK FIGYELEMBE A NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL? M. T. olvasónk értesülése téves, mert a régi rendelke­zés szerint vették az 5 évi átlagot figyelembe. Az újabb rendelkezések szerint az öregségi és a rokkantsági nyugdí j összegét a nyugdíjazás évében ledolgozott hónapokra jutó és a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 4 naptári év alatt le­dolgozott, illetve kifizetett munkabér egyhavi átlagának alapulvételével állapítják meg. A KISIPAROSNÁL DOLGOZÓT IS MEGILLETI A »SZABADSÁG ÉS A FELMONDÁS L. J.-né kérdésére közöljük, hogy a kisiparosnál munka- viszonyban levő dolgozók munkaviszonyának megszűnésére és a szabadság kiadására a Munka Törvénykönyv rendelke­zéseit kell alkalmazni. E szerint évi 12 nap alapszabadság, és kétévenként 1—1 nap pótszabadság illeti meg a dolgo­zót. Ha a dolgozó munkaviszonyát a kisiparos felmondja, köteles a munka elvégzése alól a dolgozót két hétre felmen­teni, erre az időre esedékes átlagkeresetét kifizetni. Októbertől üzemel Nógrádszakálban a Budapesti Fortum Cipész Ktsz papucs- és táskagyártó részlege. A ludányhalá- szi Ipolymente Tsz közreműködésével létrejött üzemben je­lenleg 31 állandó munkás és 30 bedolgozó van. Képünkön: Balázs József talpcsiszolást végez A felsőrész üzemben végzik az asszonyok a házi kis papu ­csok varrását. Ügyes kezekkel, gyorsan el lehet sajátítani ezt a munkát. Naponta jelenleg 50 pár papucs készül a sportos, vikszos naturbőrböl Papucsok mellett bevásárló táskák is készülnek különböző nagyságokban. Heti 200 darab kerül szállításra a kereske­delem részére (Koppány György képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents