Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

Vitára bocsátjuk Anyagmozgatás termelékenység munkaerő-gazdálkodás Miért marad ki a műszaki fejlesztési tervből? Meghatározott fejlődés útján Huszonöt éve szabod l*nsztó Az MSZMP Központi Bi- műveletközi anyagmozgatásnál minőségű és méretű anyagot zottságának 1969. november felmerülő problémákat szinte mozgatunk meg legalább két­lehetetlen összefogni csakis az illető vállalat 26—28-i üléséről kiadott köz­lemény a többi között megal­.. , . szer, esetenként háromszor vagy négyszer. Korábban na­lapítja, hogy 1969-ben az egy csaKls az merő vanaial mű- iUnk is a raktáraktól a mű­dolgozóra jutó termelés lé- szaki fejlesztői gárdája képes helyekig és a műhelyek között, nyegében nem emelkedett. £n- megoldani. Diesel-mozdony segítségéve, nek figyelembevételével fel- szállítottuk az anyagot a kí­adatként szabja r^eg. hogy Az egyes kiállítások és vá- vánt helyre, a műhelyekben ,,különös figyelemmel és erő- sárok is — eltekintve a spéci- pedig daruk segítették ezt a vei kell szorgalmazni a rnun- ális jellegűektől — lényegesen munkát. Emiatt sok dolgozó katermelékenység emelkedő- nagyobb teret' biztosítanak a foglalkozott kézi anyagmozgá­sét”. mutatósabb gyártás- és gyárt- fással. Még a produktív mun­mányfejlesztésnek. Ha van kát végző szakemberek is anyagmozgatással, raktározás évenként 6—8000 órát töltöt- Kiaknázatlan terület korszerűsítésével, gépesítéssel tek el ezzel a munkával. Ma foglalkozó pavilon, akkor mint már ez a tevékenységük mi­műszaki érdekességet megeső- nimálisra csökkent. az dáljuk, elismeréssel szólunk róla. Ha érezzük is az ott szerint a raktározás korszerűsítése futottak fontosságát, szak- " Ménért Véleményem anyagmozgatás, gépesítése és nemcsak országosan, hanem j-nánkból és beosztási sémánk nálunk is kiaknázatlan terű- bbl eredően nem tartjuk ma- A mechanizalt anyagmozgu- let. Más műszáki és gazdasá- gunkat illetékesnek arra hogy szép eredményei van­gi intézkedésekkel együtt a komolyabban foglalkozzunk aa nak az elöbb említett két. termelékenység emelkedését, a elöbb ‘ említett .gazdálkodási üzemben, ahol ha még nem is kulturált munkavégzést, és területtel. teljesen, de nagyrészt gépesí­ami ezzel szorosan összefügg, a munkaerőgazdálkodást se­gíti elő. Mit tettünk eddi!*’ 1944. DECEMBER 17-én, mában ugyan még kicsi volt, ben. A vasárnap, a kora reggeli órák- de magára vállalta az akkori ban az 53. szovjet hadsereg nehéz feladatokat, az újjáépí- katonái kiűzték a német fa- tés szervezését. 1945 tava- siszta csapatok utolsó marad- szán beteljesedett a paraszt­ványait is községünkből és ság álma. A kommunista párt felszabadították Pásztót. Az vezetésével megindult a föld­emberek előjöttek a pincék- reform végrehajtása és 7'41 község parasztságának 96 százaléka, mintegy 1200 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ettől az időszaktól kezdődén megin­dult a községben az iparoso­dást folyamat, megalakult az első üzem, a Salgótarjáni bői, bunkerekből és örömmel fogadták a szovjet katonákat. Igen sokan borral és élelem­mel kínálták a katonákat, ők pedig viszonzásképpen kris- megművelni a földjét. család között mintegy 1340 Üveggyár mechanikai üzeme, hold került szétosztásra. Ez 80 fővel. Ezt követte a Fő- az időszak nem volt könnyű, városi Kézműipari Vállalat A parasztság nehezen tudta telepének létrehozása, amely mert mintegy 100 asszonnyal dol­tettük a műveletközi anyag- mozgatást. Görgő üzemünkben a targoncás és egységládós anyagmozgatás megvalósítása Gyárunk vezetői az anyag- óta a létszámot 4 főről egyre, a süvegüzemben pedig 6-ról Ezzel kapcsolatban megje­lent korábbi cikkek is konkrét mozgatás, tárolás gépesítésé példákkal ^ igazolják ennek nek, korszerűsítésének szűk- 3-ra csökkentettük. Az előbbi­szükségességét. Ezt nem lehel ségességét mór korábban fel- ben másfél, az utóbbiban pe- vitatni. Inkább újabb gyakor- ismerték, 1965-től kezdve pe- dig három év óta alkalmazzuk lati példákkal kell bizonyítani, dig több konkrét gyakorlati a korszerű anyagmozgatást és hogy e területen többet kell intézkedést tettek azok meg- -tárolást, azóta egyetlen tenni. Már a vállalatok szervezeti oldására. anyagmozgatásból eredő Különböző anyagok szállító- eset nem fordult elő. sára alkalmas targoncákat vá­bal­felépítésének sémájában sem Adtunk, létrehoztuk a tar­tathatunk az előbb említett g0ncatöltő-állomast, tevekenysegre utalást. Az Különösen értékelhető ez a öniXrÄ ba figyelembe vesszük, ° J hogy 1969-ben az előforduló mozgatással kapcsolatban for­dult elő, s ilyen címen 1780 munkaóra ment veszendőbe. De számottevő ott is a bal­eset, ahol a produktív munkát uiaiasi az darut vettünk, raktárt építet- \ laiT Í anyagmozgatás es raktározás tünk^ két üze’mben _ görgő- balesetek 7.° .százaléka anyag­gepesítése általában csak búr- süveg _ a gyártási folyamat- szerePel ,a beruhaza- ^ megfelelő zártciklusú ter- sokban, a műszaki fejlesztés melést val6sítottunk meg. En- azonban ilyen témát nem ölel nek nyomán a műveletközi fel, csupán a gyártmány- éa anvaemozeatá»i utakat ielen­gyártásfejlesztést szorgalmaz- S^rl^i^ettüfc UgyanTtl végző szemberek foglalkoz- za. Ebből adódik a következte- megvalósítottuk az egységla- ™uveletküZ1 anyagmozga- tés. a szállító, az anyagmozga- ^ illetve egységládós táró- s to es a raktározó ^ berendező- és szállítást. Elkezdtük és seket gyártó vahalatokra ha- folytatjuk az udvar betonozó- Mi SZÓI mén mellette? !r\il sz előbb említettek fej- ahol ielenles a szállításon lesztése. Az előbbiek azonban kív’ül termelőmunka is folyik. A raktározási terület jobb a problémák sokrétűségé a. betonozással az anyagmoz- kihasználhatósága, a készter- ?*, j, ~ ,csak az altalanos gatási utakat javítjuk, minek mékek biztosabb, sérülésmen- kerdeseket oldhatják meg. Az [következtében a szállítási tesebb továbbítása, rakodása egyes üzemek specialis anyag- meggyorsítjuk. Ebben az esz- szól e megoldandó feladatok mozgatási feladatait mu- fendőben körülbelül 3 millió mellett. Ezért nem csak érde- helykozi, muveletközi sajat forintot költöttünk térbetono- mes, hanem szükséges is fog- muszaki dolgozóiknak kell ^sra. Jelenleg is több, aa lalkozni a témával még mű- megvalosítam. anyagmozgatást korszerűsítő szaki-fejlesztési szinten is. Az újonnan te vezeti, kor- cák _ 6tkezÉg6t vá’juk. Egyed József szerű üzemeknél az anyag- Szükség volt ezekre az in- műszaki-fejlesztési osztály- mozgatás korszerűsítése ke- tézkedésekre. mert évente át- vezető, Salgótarjáni Bánya- vésbé jelent olyan problémát, lag 12 ezer tonna különböző gépgyár mint a régi üzemeknél, akii r* közé tartozik a mi gyárunk, a* tálycukor adagjukat adták kevés volt a gép, nem volt gozott, jelenleg mintegy 450 oda a gyermekeknek. elegendő igás állat. A mun- főt foglalkoztat. Pásztó és a kásság itt is segített. Csepel- járás vezetői Látták, hogy a Ezzel a nappal új szakasz ről és Soroksárról rendszere- fejlődés meggyorsítása csak kezdődött a pásztói emberek sen jöttek a falujárók, akik úgy lehetséges, ha még erőtel- életében is, A Horthy-rend- megjavították a törött ekét, jesebben fokozzuk az iparosi- szer évei sok keserűséget ad- boronát, segítettek a földmű- tás ütemét, tak az embereknek. A lakos- velőknek. A parasztság szegé- Új üzemek települtek a ság nagy része egy-két hold nyebb rétege azonban még községbe, mint például a fala­földön gazdálkodott és emel- így sem tudta megművelni a zati anyagot gyártó Riolex­letí a nagybirtokosok földjein tulajdonát és a kommunista kevés napszámbérért dolgo- párt kezdeményezésére 1949 zott. A községben ipar nem tavaszán 23 taggal 180 hold volt, az emberek nagy része földön megalakult a termelő- a téli időkben a nógrádi ipar- szövetkezet. Ugyanebben az vidékeken keresett munkát, időben alakult meg a gépállo­Igen sokan kerékpárral 20— 'más is, amely 10 traktorral, 25 kilométer távolságba jár- mintegy 40 emberrel, mint a üzem, a Budapesti Közlekedé­si Nyomda. Tovább bővült a Kézműipari Vállalat üzeme is. Jelentős létszámmal dolgo­zik a gépállomásból átalakult Gépjavító Vállalat. Tíz évvel ezelőtt még több mint 3000 dolgozó járt ki más munka te- tak dolgozni. A községben le- munkásság első magva kezd- rületre, jelenleg pedig közsé­vő Almási gróf és a többi földbirtokos megtiltotta, hogy Pásztó iparosodjon. Azt mondták, hogy a gyárak füst­je beszennyezi a község le­vegőjét és zavarja nyugalmu­kat. A felszabadulás után meg­mozdult a község, új élet kez­dődött. Az emberek bizalom­mal és nagy akarattal láttak munkához. Már 1944. decem­ber 24-én megalakult a körn­te meg működését. 1950 ISMÉT jelentős állo­más volt Pásztó életében. A községet Nógrád megyéhez csatolták és járási székhely lett. Megalakult a pásztói já­rás. Hivatalok, intézmények günk ipari munkásainak szá­ma közel 1500 fő. Pásztó termelőszövetkezete is jelentősen fejlődött. A szö­vetkezet szarvasmarha-te­nyésztése országos hírűvé vált, ugyancsak híres a szőlő- termesztése, amely mintegy számának növekedése, a ke- 150 kh területen folyik. reskedelem fellendülése élénkké, forgalmassá tették a községet. 1961-ben újból változás ál­munista párt, amely létszá- lőtt be parasztságunk életé­Salgótarjáni Bányagépgyár is. Miért mostoha nyerek ? Miben látom az okát annak, hogy az előbb említett témá­val a műszaki-fejlesztési ter­vekben nem foglalkoznak olyan behatóan, mint a gyár­tás-, vagy gyártmányfejlesz­téssel ? Létrehozták ugyan ar Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézetet, ez azonban egy­maga nem tudja megoldani az összes vállalat problémáját. Csak irányíthatja az e témá­val foglalkozó szakembereket, ha ugyan ilyenek vannak. Saj­nos, közép- és felsőfokú intéz­ményeinkben az ilyen irányú szakemberképzés nem kielégí­tő. A vállalatoknál pedig aa anyagmozgatással foglalkozó dolgozók legtöbbje csak ma' gánképzéssel szerzi meg a szakismereteket, s csak akkor, ha ilyen feladattal bízták meg. A gyártás- és gyártmányfej­lesztés gazdasági eredményei gyorsabban térülnek meg, és számszakilag is könnyebben kimutathatók. A gyártás- és gyártmányfejlesztéshez viszo­nyítva lényegesen kevesebb szakkönyv és folyóirat foglal kozik az anyagmozgatás, a raktározás gépesítésével és korszerűsítésével. Tetézi gondokat, hogy az egyedi gyár­tással foglalkozó gyárakban a Azzal is kezdhetném, hogy ez az írás nem más, mint ri­port két 'hangra. A helyszín Salgótarjáni Öblösüveggyár főmérnöki irodája. Az egyik hang Stark Ferencé, a gyár főtechnológusáé, a másik ter­mészetesen a^kérdezőé, az új­ságíróé. Az alkalom, aminek kapcsán ez a beszélgetés el­hangzik: Stark Ferenc két Nyuaat-európoi korút u’án végzi. Az alkotó ember szá­mára a munka nemcsak pénz- szerzési lehetőség. Sem idő, sem áldozat nem számít, nem elég a nyolc óra, a gondola­tokat nem rakhatja le a gyár­kapuban, ha a családtól lop­ja is el az időt, otthon is foglalkoztatják a problémák... i erem; «.ei — Mindig szerettem a mű- vagyok. Ügy érzem, ezen a — Mondana valamit a nya­kon égá iával nyugat-európai szaki problémákkal foglalkoz- területen végre azt tudom ad- gat-európai útról, személyes körúton járt, ahonnan a na- ni- Már kis rajzolócska Jío- ni, amire képes vagyok. hennnmasairőv> — Milyen munkájára Lépcsőről lépcsőre era­pókban tértek haza. Senkit romban újításokon törtem a _ n e tévesszenek meg, hogy fejem._ Pedig ateor sem volt lékszik vissza évesen? előbb személyes jellegű kér- könnyű, az elképzeléseket, a désekre kerestem a választ. Ez nyilvánvalóan ésszerű gépi — Három évvel ezelőtt, az elválaszthatatlan attól, amire berendezést is el kellett tud- akkor érkezett és felszerelt benyomásairól? — Franciaországban, Belgi­umban és Nyugat-Németor- szágban jártunk azzal a cél­lal, hogy tanulmányozzuk üvegiparukat és a tapasztala­tulajdonképpen kíváncsi va- ni fogadtatni, le kellett küz- szovjet gépek üzembeállítását f0k alapján megszüntessük a gyök, hogyan jutott el egy ember addig, amíg végül is teljes felelősséggel képvi­selhetett egy gyárat, néhány fejlett, nyugat-európai kapita­lista országban? deni az ellenállást, az újjal szemben megmutatkozó ide­genkedést. Tudni kellett bi­zonyítani igazát annak, aki tenni akart valamit. El kell mondani, hogy a vezetők fel­figyeltek érdeklődésemre, s mindenkor véseimet. dolgoztam ki, amik nem ki­felkarolták törek- sebb mértékben állnak közel hozzám. Valójában a mindig soron levő feladat hoz lázba... — Az evek során mi lett a rajzolóból? — Mi az, ami arra ösztön­- Először a gépműhelybe zi>. lépcsőről lépcsőre, kerültem művezetőnek, aztán bízták rám. Erre a munkára magyar kehelygyártás manu- ma is szívesen gondolok visz- fakíurális jellegét. Sajnos, sza. Természetesen folytathat- kőrútunk az irodai megbeszé­lj11 a sort, az évek során sok lések szintjét alig lépte túl, műszaki feladatot sikerült feltehetően vendéglátóink megoldanom, számos újítást óvakodtak attól, hogy bete­— Hogyan indult el? — Ha úgy érti, szűkebb ha­zám ez a megye, Salgótarján­ban születtem ...' A háború, a felszabadulás előtt abból a körből, amelyben én éltem, nem lehetett kitörni. Nem kedjen? Lehet ezt valami tanulhattam... A negyvenes a műszaki osztály következett, eléggé megfontoltan belső evek második felének elején ah°l osztályvezetői megbízást jnénunek tulajdonítani’ még segédmunkásként dől- töltöttem be. Ebben a mun- 'fénynek tulajdonítani. goztam az Öblösüveggyárban, kakörben azonban nem ta- — Van, aki sportol, bélye­kintést nyerjünk a kulisszák mögé, mit, mennyit és ho­gyan termelnek. A szemé­lyes benyomásaimat így fog­lalnám össze: magánkezdemé­nyezés, egyéni felelősség és őserdőharc. Ez jellemző a ka­pitalista országokra, öldöklő konkurrencia a magánkezde­ményezések között, a bukást, a következményeket mindig egy személy viseli, a harc a Ezek azonban már más idők voltak. Hozzákezdhettem, hogy bepótoljam azt, amit a körülményeim korábban el­zártak előlem. — Mikor fedezte fel magá­ban a műszáki érdeklődést? láltam fel magamat, ez a te- get, vagy patkót gyűjt, fut- profitért, a nagyobb kenyér­vékenység nem elégített ki, az ballmeccsre jár. Számomra adminisztráció, a bürokrati- mindezt a munka, az alkotás kus hivatali formák háttérbe izgalma jelenti. .Meggyőződé- kényszerítették az alkotó sem, hogy valamennyi ember gondolatokat. Innen a tech- így van vele, aki munkáját nológiai osztályra vezetett az nem kényszerűségből, hanem utam. Jelenleg főtechnológus kedvvel, szinte szórakozva ért: lélekölő hajsza. S min­dennek a mozgató rugója: a pénz. K. S. A fejlődés meggyorsulásával párhuzamosan újabb gondok is jelentkeztek. Szükségessé vált a község közművesítésé­nek kiépítése, a lakásgondok megoldása, iskoláink fejlesz­tése, útépítés megindítása, ke­reskedelmi, kulturális és egészségügyi helyzetünk to­vábbi javítása. A nárt és a kor­mány gondoskodása kapcsán megkezdtük e problémák megoldását. Elkészült az új SZTK-rendelő, mintegy S mijlió ^forintos költséggel a művelődési ház, korszerű áru­ház épült 8 millió forintból. Ebben az évben elkészült a 16 kilométer hosszú ivóvízve­zeték, átadásra került több kilométeres új útszakasz és az első 18 lakásos lakóépület. Építés alatt áll az új kenyér­gyár és a 24 lakásos OTP-la- kóház, tovább folyik az ivó­víz- és szennyvízhálózat ki­építése, tervezés alatt áll a nyomdaüzem és a szolgáltató- ház építése. Községünk fejlődése tehát tovább tart. Az elmúlt 25 év eredményei igazolják, hogy a párt és a kormány helyes poli­tikájával jól meghatározza fejlődésünk útját. Mindany- nyian hálával emlékezünk az évfordulón a szovjet hadse­regre, amely a szabadságot hozta meg számunkra. ELISMERÉS és köszönet a kommunistáknak és mind­azoknak. a dolgozóknak, akik a 25 év alatt elősegítették eredményeink elérését és to­vább munkálkodnak közsé­günk feljesztésén, szocialista társadalmunk felépítésén. Zeke László, a községi párti iztottság titkára NÓGRÁD — 1969. december 17-, szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents