Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

tfllAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF. 292. SZÁM ARA: 80 FILLER 1969 DECEMBER 17., SZERDA-----------------------------------W M ai számunkban: ­Huszonöt éve szabad Pásztó (3. oldal) Hogyan tudtam így megváltozni? (4. oldal) Tájékoztatás és tájékozódás (5. oldal) A nemzeti jövedelem egyötödét adják Választmányi ülést tartott a MÉSZÖV Tegnap Salgótarjánban tartotta meg ülését a MÉSZÖV megyei választmánya. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg a tanácskozást és Horváth József igazgató- sági tag, a szövetkezet-politikai főosztály vezetője adott tájékoztatót. Elmondta, hogy a gazdaság- irányítási reform és az ennek megfelelő szövetkezetpoliti­kai elvek érvényesülése kö­vetkeztében kialakult új hely­zet nagyszerű lehetőséget te­remtett a szövetkezeti mozga­lom újabb fellendüléséhez. Szükségessé vált az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek új alapszabályának a tagok által a szövetkezeti részközgyűléseken történő megalkotása. A kormány a tervezetet el­fogadta és felhatalmazta az OFT-t, hogy az alapszabály­mintát és az azzal kapcsola­tos irányelveket, ajánlásokat a szövetkezetekhez továbbít­sa. A szövetkezetek jelentő­ségéről szólva elmondta, hogy tevékenysége az egész népgazdaságra kiterjed. A nemzeti jövedelem több mint egyötödét állítják elő. A szövetkezetek megkülön­böztetett támogatást érdemel­nek. A szövetkezet alapvető célja a tagok szolgálata, amely a társadalomnak több szempontból hasznos. Ezért az államtól megkülönböztatett támogatást élveznek. Ugyan­akkor azonban a szövetkeze­tekben alapvető tagsági ér­dekként is érvényesülni kell — az új gazdasági reform általános célkitűzéseinek megfelelően — a hatékonyság növelésének, a jövedelmező­ségnek. ismertette az előadó a szö­vetkezeti szövetségek hatás­körét az új mechanizmusban. Ezek a következők: szövetke­zeti érdekképviselet; a szövet­kezeteknek nyújtott szolgálta­tások; mozgalmi-társadalmi feladatok. A kormányhatáro­zat szerint a szövetkezeti szö­vetségek szolgáltatási intéz­ményeket, szövetségi szolgál­tató vállalatokat tarthatnak fenn és létesíthetnek. Elmondta az előadó, hogy a szövetkezetek állami fel­ügyeletével kapcsolatban ki­alakított és jogszabályokban rögzített elvek szerint rende­zik a szövetkezetek és az ál­lami szervek kapcsolatát az ellenőrzés területén is. Lé­nyeges viszont, hogy az ellenőrzésre jogosult állami szervek is kötele­sek ellenőrzésükről ér­tesíteni és tájékoztatni az ellenőrző bizottságot. Ezt követően a szövetkeze­ti demokráciáról beszélt az előadó. Ezt szolgálta az is, hogy háromezer példányt ad­tak az új alapszabálymintá­ból azzal a céllal, hogy a szövetkezeti tagok megismer­jék és érdemben is segítsék az új alapszabály megalkotá­sát. Ennek során nagy be­szélgetés alakult ki a tagság­gal, amely egészséges volt a mozgalomra. Majd tájékoztat­ta a választmányt a részköz­gyűlések lefolyásáról. Az előadó mint közvetlen feladatról, a lakásszövetkeze­tek alapszabályainak elkészí­téséről is beszélt. Az előké­szítő munkák megkezdődtek. A szövetkezetek és a MESZÖV-alaipszabály készí­tésével kapcsolatosan a kö­vetkező feladatokat fogadták el: eredményesen befejezni a küldöttgyűléseket, a járási ta­nácsok vb-ihez terjeszteni jóváhagyás végett a szövetke­zeti alapszabályokat; a szö­vetkezetek vezetői dolgozzák fel a részközgyűléseken el­hangzott javaslatokat és tár­gyalják meg igazgatósági ülé­sen; gyűjtsenek javaslatokat Először a vb előtt a TIT ismeretterjesztő munkája a takarék- és lakásszövetke­zeti alapszabályok tervezeté­hez. A MESZÖV-alapszabály szerkesztő bizottsága dol­gozza fel a küldöttgyűlé­seken elhangzott javasla­tokat. Február 10-ig adja ki a szö­vetkezetek részére az átdol­gozott MESZÖV-alapszabály- tervezetet, amelyet úgy kell elkészíteni, hogy a jövő év márciusában megtartásra kerülő MESZÖV-küldöttgyű- lésen megtárgyalhassák. Hortváth József bevezető előadása után. Mezővári Jó­zsef, a Pásztó és Vidéke kör­zeti ÁFÉSZ igazgatósági elnö­ke emelkedett szólásra. El­ismeréssel nyilatkozott a MÉSZÖV eredményes munká­járól, s kérte, hogy a nagy­kereskedelemmel való kap­csolatok kiépítéséhez nyújt­sanak segítséget. Elmondotta, hogy lépéseket tesznek az el­lenőrzés megszervezésére is. Katona Vince, a Kisterenye és Vidéke körzeti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke azt kér­te, hogy a jövőben a beruhá­zások segítésénél ne tegyenek különbséget a kis és nagy szövetkezetek között. Második napirendi pontként Pilinyi László, a MÉSZÖV el­nöke számolt be az idei első háromegyedév eredményeiről. Mint elmondotta, a lakosság pénzbevételeinek csaknem tíz­százalékos emelkedése az áruforgalom jelentős növeke­dését idézte elő. Az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek bolti kiskereske­delmi forgalma 8,8, vendéglá­tóipari forgalma 14,3, az egész kiskereskedelem forgalma pedig 10,2 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az előző év első há­romnegyedévében. A legnagyobb mértékben a vendéglátóipari ételforgalom, azután a tartós fogyasztási és a vegyes iparcikkek forgalma növekedett, ezután követke­zik sorrendben az ital, a ru­házat és az élelmiszer. A választmányi ülést né­hány folyamatban levő idő­szerű ügy megvitatása után, az elnöklő Pilinyi László zár­ta be. Kölcsönös támogatást Befejeződött a TOT ülése Kedden a Gellért Szállóban Szabó István elnökletével foly­tatta munkáját a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak ülése. Élénk vita alakult ki a tsz-ek gazdasági kapcso­latairól. A felszólalók közül többen foglalkoztak a szarvas­marha-tenyésztés gazdaságos­ságával. Az egyik problémát abban látják, hogy egy-egy szarvasmarha-férőhely beru­házási költsége jelenleg 60— 70 ezer forintra tehető, s az építkezési árak még tovább nőnek. A közgazdasági ösztön­zők sem serkentik a gazdasá­gokat arra, hogy minden eset­ben célul tűzzék az állaton­ként! évi két—két és fél ezer literes tejhozam elérését, il­letve a napi 25—30 dekás súlygyarapodást. Sok felszóla­ló hangoztatta; a tsz-ek, va­lamint a feldolgozó és felvá­sárló vállalatok között szoro­sabb anyagi érdekeltségi rend­szerrel új kapcsolatokat kell kiépíteni. Szabó István, a TÖT elnö­ke a vita összegezéseképpen hangsúlyozta: elkerülhetet­lennek látszik a mezőgazda- sági termelő tevékenység „meghosszabbítása” vagyis ki­egészítése a termék feldolgo­zásával és a kereskedelmi te­vékenységgel. A termelői ér­dekeltségnek az eddiginél jobban kell érvényesülnie, »ok estiben egészen addig, amíg az áru eljut a fogyasz­tóhoz. A termelő tevékeny­ség kibővítésére a legéletké­pesebbek azok a módszerek, amelyeket a gazdasági szük­ségszerűség hatására maguk a tsz-ek és a vállalatok kezde­ményeztek. Ma azonban még sok esetben a vállalati belső mechanizmus és a nem meg­felelő érdekeltségi rendszer hátráltatja az ilyen törekvé­sek megvalósítását. Az elnök kifejtette, hogy a tsz-ek köl­csönös támogatási alapjának létrehozására a feltételek megértek. Az országos tanács végül új tisztségviselőket választott; el­nökségi tag lett Hovodzán István tsz-elnök, a TOT há­rom új bizottsági tagja pedig: Fischer Ferenc, Király Jenő és Babits Antal. A négykerekű bálvány (6. oldal) Sportvezetők fóruma (7. oldal) Megerősítették tisztségükben a választott vezetőket Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Megyeszerte befejeződtek a KISZ-vezetőségválasztó tag­gyűlések és küldöttgyűlések, s az újjáválasztott testületek fi­gyelme már egyre Inkább a következő év feladataira irá­nyul. Tegnap ült össze a KISZ megyei bizottsága, hogy értékelje az 1969. évi munkát, meghatározza az 1970. év fel­adatait és a KISZ-mb és vb 1970. első félévi munkatér- vét. Skoda Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára szóbeli előterjesztése után került sor a napirend megtárgyalására. A KISZ megyei bizottságá­nak 1969. évi tevékenységéről szóló tájékoztató jelentés, amely a további vita alapját képezte, emlékeztet azokra a feladatokra, amelyeket a me­gyebizottság évindító ülésén tűztek ki célul, majd kereszt­metszetét adja azoknak az eseményeknek, eredmények­nek, amelyekre méltán lehet büszke megyénk ifjúsága. Hogy csak néhányat említ­sünk, sikerrel zárult a Hősök nyomában vetélkedő, sikeresek voltak a nagy évfordulók je­gyében megszervezett külön­böző rendezvények, javult a KISZ kulturális tevékenysége, a korábbinál hatékonyabban segítették az alapszervezetek a termelőmunkát. Méltán közölte szóbeli elő­terjesztésében Skoda Ferenc, hogy az 1969. év jelentős fej­lődést hozott a KISZ életé­ben, de felhívta a figyelmet arra is, hogy kritikus szemmel kell figyelni az ifjúsági mun­ka valamennyi területére. Ko­moly várakozás előzi meg — hangsúlyozta — az MSZMP KB következő évben sorra • kerülő ülését, amely napirend­re tűzi az ifjúság, a KISZ helyzetét és szerepét. Várható­an számos olyan irányelv szü­letik, amely a következő évi munka meghatározója lesz. elősegítheti, hogy egységesebb szemlélet alakuljon ki az if­júság megítélésének kérdésé­ben, jobban körvonalazott és elhatároltabb teendőket le­hessen kidolgozni, megterem­tődjön az ifjúság nevelésében különböző szervekre háruló te­herviselés egyensúlya és egy­séges vélemény alakulhasson Ili a KISZ szerepéről. A vitában elhangzott fel­szólalások az ifjúsági élet szinte valamennyi területét érintették. Felvetődtek a hon­védelmi nevelés kérdései, a KISZ és az MHSZ kapcsolatá­nak eredményesebbé tétele, a falusi alapszervezetek sajátos gondjai. Azt is elmondták a felszólalók, hogy örvendetes volna, ha az MHSZ és a KISZ egységes elvek alapján kísér­né figyelemmel, és támogatná a fiatalok útját egészen a be­vonulásig, s jó lenne minél nagyobb mértékben fenntarta­ni a vezetőségválasztások so­rán megélénkült össztársadal­mi érdeklődést. Szó esett az építőipari ifjúmunkások szer­vezeti körülményeiről és az általuk kezdeményezett mi­nőségláncról is. Elemző módon foglalkoztak a KíSZ-vezetökepzés, a társa­dalmi és a nyári vezetőképzés jelenlegi helyzetével, az infor­mációs rendszerben mutatkozó hiányosságokkal, a központi elképzelések, s az alapszerve- aetek közötti összhanggal. A vitában tizenöten szólal­tak fel. Szinte lehetetlenség lenne felsorolni valamennyi elképzelést, javaslatot, amely- lyel foglalkoztak. Ezeket — mint ezt Skoda Ferenc össze­foglalójában leszögezte — az elkövetkezendő időben a mindennapi munkában fogják hasznosítani. A KISZ megyei bizottsága jóváhagyóan tudo­másul vette az ez évi munkáról szóló tájékoztató jelentést, el­fogadta a következő évre vo­natkozó irányelveket és mun­katerveket, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei Szervezete tegnap első esetben adott tájékoztatót a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának. A vb-ülé- sen adott tájékoztatóban csak a TIT által végzett ismeretter­jesztő tevékenységről volt szó, bár a megyében, természete­sen, a TIT-en kívül is folyik ismeretterjesztés a különböző szervek rendezésében. Amint azt a tájékoztató jelentés is hangsúlyozta, az ismeretter­jesztés fogalma szélesebb, mint a TIT-munka, hiszen — többi között — ismeretterjesztést végez a rádió, a televízió, ide számítanak a különböző ki­állítások, tárlatvezetések, va­lamint a különböző írásos for­mák is. A továbbiakban a jelentés a Nógrád megyei feladatokat körvonalazta. A TIT ismerve a megye előtt álló gazdasági, po­litikai és kulturális tennivaló­kat, a tudományágak eredmé­nyeit, igyekszik tevékenységét a legszorosabban kapcsolni ezek megoldásának segítéséhez. A TIT megyei szervezete az ál­tala végzett ismeretterjesztő munkát a megyében folyó nép­művelési tevékenység szerves részének tekinti. Nógrádban a TIT által tar­tott előadások és rendezvények száma az elmúlt esztendőkben évenként 2000—2300 között mozgott. Az elmúlt évadban az ismeretterjesztő tevékenység szempontjából is több úgyne­vezett kiemelt feladatot hatá­roztak meg. Mindenekelőtt a történelmi évfordulók méltó megünneplését, az évfordulók történelmi jelentőségének mél­tatását, ezen keresztül a mar­xista történelemszemlélet erő­sítését. Fontosnak tartották to­vábbá az új gazdasági irányí­tás bevezetésével kapcsolatos agitációs és propagandamun­ka támogatását, gazdasági, köz- gazdasági és gazdaságpolitikai ismeretek nyújtását, a megje­lent földtörvény végrehajtásá­nak segítését, a törvény je­lentőségének megértetését, a vele összefüggő ismeretek nyújtását. Az 1968/69-es évad­ban az előadások 51 százalé­kát szervezett formákban tar­tották (szabadegyetem, mun­kásakadémia, tsz-akadémia stb.). Itt az előadásokon részt­vevő hallgatók zöme állandó, így a rendezvények hatása si­keresebb. Az előadások 60,5 százaléka társadalomtudomá­nyi, 39,5 százaléka természet- tudományi volt. A jelentés rövid tájékozta­tást adott az 19C9;70-es évad I előkészítéséről és indításáról. A Nógrád megyei Tanács épülőiének lonouuoHzaian impozáns dekoráció Hirdeti városunk felszabadulását (Koppány György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents