Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

I VftÄG PPr>icTít»?« PGVFSÜIIPTEKI NÖQRÁD AZ MSZIWP NOGRAD MtÖYÍJ BIZOTfSÁÓA ÉS A MFGVt: TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 291. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969 DECEMBER 16., KEDD Készülődés a felszabadulás és a Lenin- centenárium méltó megünneplésére Ülést tartott a Sxéesényi járási Tanács VB A Széchényi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén intézkedési tervet fo­gadott el hazánk felszabadu­lása 25. és Lenin születése 100. évfordulójának megün­neplésére. A rendezvénysoro­zat célja, hogy nagy vonalak­ban bemutassa hazánk, a já­rás és az idetartozó községek negyedszázados fejlődését, eredményeit és segítséget ad­jon az előttünk álló feladatok megoldásában. Szécsény köz? ség felszabadulásának 25. év­fordulóján a községi tanács épülete előtti parkban leleple­zik a Vasas Károly szobrász- művész által készítendő fel­szabadulási emlékművet. A járás területén levő emléktáb­lákat, hősi halált halt katonák sírját, meglevő emlékműve­ket mindenütt rendbe hozzák a felszabadulás évfordulójára. A járási tanács hivatalveze­tése, a pártszervezet és a szak- szervezeti bizottság verseny­felhívással fordult a járási és községi tanácsok dolgozóihoz. A vállalások teljesítésének értékelése után az első helye­zettek díjazásban részesülnek. A Hazafias Népfront járási bizottsága az évforduló tiszte­letére meghirdette a „Tegyük szebbé falvainkat” társadalmi munkaakciót. A községi ta­Ünnepi nőgyűlés Salgótarján felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmából ünnepi nőgyűlést rendezett tegnap a megyei és a városi nőtanács. Az ünnepélyes al­kalomra két szovjet asszonyt láttak vendégül. A két vendéget délelőtt, a Budapest Kötő Htsz-hez kí­sérték el, ahol a párt- és a KISZ-szervezet köszöntötte az asszonyokat. Megtekintették az izemet, s beszélgettek, barát­koztak az ott dolgozó asszo­nyokkal. Ezután városnézésre invitálták a kedves vendége­ket. As ünnepi nőgyűíésrc a dél­utáni órákban került sor. Ez alkalomra meghívtak hatvan salgótarjáni asszonyt, akik a felszabadulás előtt részt vet­tek az illegális munkában, s azóta is a mozgalmi munka tevékeny részesei. A gyűlésen megjelenteket Soós Károlyné, a városi nőtanács titkára kö­szöntötte, majd Hegedűs Lász­ló, az MSZMP városi bizott­ságának titkára mondott ünne­pi beszédet. A szovjet vendégek felszóla­lása után kultúrműsor követ­kezett. A baráti est kellemes beszélgetéssel, a régi emlékek felidézésével zárult. nácsok a Hazafias Népfront helyi bizottságaival közösen szervezik a mozgalmat, majd részt vesznek annak értékelésé­ben. A felszabadítási harcokról, eseményekről az egész járás­ból dokumentációs anyagot gyűjtenek, majd az összegyűj­tött anyagból a járási székhe­lyen kiállítást rendeznek. A kiállítást eljuttatják a járás több községébe is. Ugyan­csak részt vesznek az évfordu­ló dokumentálásában a könyv­tárak. A járási könyvtárban az elmúlt 25 év eseményeit idéző könyvekből, folyóiratok­ból nagyszabású kiállítást ren­deznek. A járás részt vesz az Orszá­gos Úttörőelnökség emlék- staféta-mozgalmában, amelyet hazánk elsőnek felszabadított községéből, Battonyáról indí­tottak. A staféta a járás va­lamennyi községét érinti. Az iskolák aktívan bekapcsolód­nak a „Szabad hazában — Lenin útján” mozgalomba, hogy méltón ünnepeljék Le­nin születésének 100. évfor­dulóját. A negyedszázados ju­bileumi ünnepségre és a Le­nin-centenáriumra a járás községei színvonalas műso­rokkal készülnek. Ankétokat, beszámolókat tartanak, ame­lyek dokumentálják a felsza­badulás óta elért eredménye­inket. A végrehajtó bizottság az intézkedési terv jóváha­gyása után más napirendi pontokat tárgyalt. Ä ísz-ek gazdasági kapcsolatairól tanácskozik a Termeiőszövetkezetek Országos Tanácsa Ä Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kétnapos ülést tart a Gellért Szálló­ban. Hétfőn a tanácskozáson részt vett dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első he­lyettese és Garamvölgyi Ká­roly, a pénzügyminiszter el­ső helyettese is. Szabó István, a TOT elnö­ke a tsz-ek gazdasági kap­csolatainak helyzetéről tar­tott előadásban utalt arra, hogy az idén — a felszaba­dulás óta első ízben — a me­zőgazdasági termelés növe­kedésének mértéke felülmúl­ta a népgazdaság más ága­zatainak fejlődését. A ter­melőszövetkezetekben az or­szágos átlagot jóval megha­ladó mértékben, 12 százalék­kal nőtt a termelés. A tsz-eknek a felvásárlcj, kereskedelemmel, a feldol­gozó iparral, a termelőesz­köz-gyártó üzemekkel és a külkereskedelemmel fennálló kapcsolatait még sok tekin­tetben a korábbi szerződéses termeltetés jegyeit viselik magukon. A közvetlen ter­melői értékesítésnek egész s jr kiaknázatlan lehetősége van, s ezekről nem szabad lemondani. Nagy akadályt jelent, hogy a tsz-eknek nin­csenek megfelelő anyagi, ésy technikai eszközeik, ugyanis a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége a felhalmo­zásra nem ad lehetőséget. A TOT elnöke ezután utalt arra, hogy az exportban is indokolt lenne megteremteni a termelők közvetlen anyagi érdekeltségét. A gazdaságokat ellátó ipa­ri üzemek és a tsz-ek közvet­len árukapcsolatai eléggé szű­kösek. A gyártás nagyfokú pro- filírozása miatt kevés az egy­mással versengő termék, és a kínálat sem megfelelő. A szállítási határidőknél is alig-alig veszik figyelembe a mezőgazdaság szezonális jel­legét. A tsz-ek egymás közötti árukapcsolata fejlődőben van. Ma már gyakori, hogy a különböző, de összefüggő munkafázisokat más és más termelőszövetkezetben végzik el; ilyen üzemek közötti kap­csolatokból egyre inkább ki­szorul a közvetítő kereske­delem, és helyébe a gazda­ságok számára kifizetődőbb közvetlen együttműködés lép. A TOT elnöke megállapí­totta, hogy a tsz-ek társulá­sainak egy része gazdasági­lag inkodolatlan és csak azért jön létre, mert a fej­lesztési alapok átcsoportosí­tásának tilalma és más köz­gazdasági szabályozók hely­telensége ösztönzi erre az üzemeket, holott a gazdasági célokat úgyis el lehetne ér­ni, ha a tsz-ek kötetlenebb formában, anyagilag támo­gatnák egymást. A vállalatszerű gazdálko­dásnak és az önfinanszíro­zásnak megfelelőn lehetővé kellene tenni, hogy a tsz-ek egymás szabad pénzeszközeit átmenetileg igénybe vehessék, kötöttség nélkül átcsoporto­síthassák. Ezért a TOT ki­dolgozza a kölcsönös támo­gatási alap létrehozására vo­natkozó javaslatait és kez­deményezi majd az esetle­ges jogi akadályok elhárítá­sát. A tanácskozás ma foly­tatódik. Szlovákiai internacionalisták kitüntetése Flesch István, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Hétfőn délben a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizott­ság székházának dísztermében Kovács Imre, a Magyar Nép- köztársaság . prágai nagyköve­te ünnepi gyűlésen nyújtotta át az Elnöki Tanács által ado­mányozott Tanácsköztársasági emlékérmét 54 szlovákiai inter­nacionalistának. Az elkövetke­ző napokban a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. és ha­zánk felszabadulásának közel­gő 25. évfordulója alkalmából a proletárdiktatúra mintegy 900, volt szlovákiai harcosát részesítik a magas kitüntetés­ben Besztercebányán, Kassán, Tőketerebesen és Eperjesen. Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya nevében köszönetét mon­dott a szlovákiai Internacio­nalistáknak hősi helytállásu­kért, a magyar proletárállam­nak nyújtott segítségükért. Felszabadulásunk ecetére Tartalékos tisztek cmléktúrája A szovjet katonák koszorút helyeznek el a mikó-völgyi felszabadulási emléktáblánál Negyvenen indultak el va­sárnap reggel Salgótarjánból, hogy részt vegyenek azon az emléktúrán, amelyet az MHSZ megyei vezetősége, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek tarta­lékos klubja rendezett a me­gyeszékhely felszabadulásá­nak 25. évfordulója tiszteleté­re. A túra első állomásán, az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó egyik szovjet katonai alakulatnál szeretettel fogad­ták a tarjániakat. A laktanya kultúrtermében megrendezett ünnepségen az egység parancs­noka köszöntötte a vendége­ket, majd Tóth Károly, a Ko­hászati Üzemek pártbizottsá­gának titkára ecsetelte, mit jelentett a magyar népnek — Salgótarján dolgozóinak — a felszabadulás. Szólt arról a megbonthatatlan barátságról, amely még 1917-ben kezdődött a két nép között. Kedves epi­zódja volt az ünnepségnek, amikor ajándékozásra került sor. A Lenin-szobában történt baráti beszélgetés után tíz­tagú szovjet küldöttség csat­lakozott a tarjániakhoz, s az autóbusz a Mikó-völgybe vit­te az emléktúra résztvevőit. Megható pillanat volt, ami­kor a szovjet katonák elhe­lyezték a hála és az emléke­zés koszorúját annál az em­léktáblánál, ahol 25 évvel ezelőtt, 1944. december 25-én először lépték át Salgótarján határát a felszabadító szov­jet egységek. Koszorút he­lyeztek el a túra résztvevői a salgótarjáni szovjet hősi em­lékműnél is, majd a : Kohász művelődési központban meg­tekintették a Lenin-centená- rium alkalmából rendezett im­pozáns MHSZ-kiállítást. Itt a szovjet vendégek koszorút he­lyeztek el a Lenin-emléktab- lón. Baráti beszélgetéssel fe­jeződött be a felszabadulási emléktúra. Vendégeiül*: <x Szovietunió Girog Bizottságának képviselői Egyhetes magyarországi ta­pasztalatcsere-kőrútjuk során tegnap Salgótarjánba látogat­tak a Szovjetunió Görög Szo­lidaritási Bizottságának kép­viselői: Georgij Szajenko, a bi­zottság elnöke és Borisz Tre­tyakov, a bizottság titkára. Á városban a Hazafias Népfront megyei bizottsága fogadta a kedves vendégeket. Délután baráti beszélgetésre invitálták a szolidaritási bizott­ság képviselőit. Először Borisz Tretyakov is­mertette a szolidaritási bizott­ság működését. Elmondotta többi között, hogy a bizottság­ban számos közéleti és művé­szeti személyiség vesz részt, akiknek kezdeményezésére je­lentős akciókat szerveznek a Szovjetunióban. Megszakítot­tak a görög fasizmussal min­den kulturális és kereskedelmi kapcsolatot, s csökkentették a gazdasági kapcsolatok mértékét is. Támogatják viszont a gö­rög demokratikus erőket — anyagi és erkölcsi vonatkozás­ban egyaránt. Többek között szolidaritási bélyeget jelentet­tek meg, amely a világhírű Laokon-csoport egy kígyóval birkózó alakját ábrázolja. A bélyeg kiadása körüli bonyo­dalmak — ellene a görög kül­ügyminisztérium több ízben is tiltakozott — ráirányították' a világ figyelmét a fasiszta dik­tatúrára. Amikor Görögországban be­tiltották Miklsz Teodorakisz zenéjét, a moszkvai egyetemis­ták zenei együttest alakítottak. Programjuk: a görög zene­szerző műveinek és a görög demokratikus erők munkájá­nak a népszerűsítése. Lenin- grádban a műszaki egyetemis­ták kezdeményezésére szolida­ritási napokat rendeztek, eze­ken több ezren tiltakoztak a fasiszta diktatúra ellen. A szín­házak egy-egy előadásuk be­vételét a görög szolidaritási alapnak ajánlják fel, ugyan­így koncerteket is rendeznek. A szovjet emberek és az or­szágban élő görög nemzetisé­gűek saját megtakarított pén­züket ajánlják fel a szolidari­tási alap számára. Idén októberben az egész Szovjetunióban szolidaritási napok zajlottak le, s már ké­szülnek a II. nemzetközi kong­resszusra, amelyet a görög de­mokrácia védelmében rendez­nek meg. Kampányt indítottak az országban a görög • gyerme­kek üdültetésére, a görög kor­mány azonban visszautasította az akciót, mondván: a Krím- félsziget klímája károsan hat a görög gyermekek egészségé­re. Borisz Tretyakov tájékozta­tója után a vendéglátók ismer­tették a megyében folyó gö­rög szolidaritási mozgalmat, beszéltek többek között a mű­vészeti levelezőlapokról, a Ki­áltás című irodalmi plaká­tokról. A találkozó stílszerűen vég­ződött. Csaba Judith saját szerzeményét, a Görög fohász című dalt énekelte el a ven­dégeknek, dalát gitárral kísér­te. Mai számunkban: Hogyan alakult a termelékenység ? (3. oldal) Színpadok — más-más hangnemben (4. oldal) A nógrádi szövetkezetek gondja (5. oldal) Emberölés Maconkán (6. oldal) A vállalatok hitelképességéről, tizetőkészségéről és a szanálásokról nyilatkozik az Mi\B Az űj gazdasági mechaniz­musban azok a vállalatok számítanak hitelképesnek, amelyek jövedelmezően gaz­dálkodnak, termékeiket rend­szeresen értékesítik, fedeze­tük van a felvett hitelekre és fizetési kötelezettségeiknek is rendszeresen eleget tesznek. A vállalatok hitelképességé­nek alakulásáról, fizetési kö­telezettségeik teljesítésének tapasztalatairól dr. Taliós György, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tájékoztatta a Magyar Távira­ti Iroda munkatársát. Elmondta, hogy a vállalatok túlnyomó többsége eredmé­nyesen, tartós pénzügyi zava­rok nélkül gazdálkodik. Még­is viszonylag sok vállalat- nem tesz eleget kellő időben fizetési kötelezettségének. En­nek gyakran az az oka, hogy egyes vállalatok gazdasági megfontolásból, partnereik­nek nyújtott „kedvezmény­ként’", vagy nemtörődömség­ből nem hajtják be követelé­seiket, s így maguk is adósok­ká válnak. A kifejezetten csökkent hitelképességű, rosz- szul gazdálkodó vállalat meg­lehetősen ritka, az élmúlt két évben az összes iparvál­lalatoknak körülbelül 5—ti százaléka tartozott ebbe a ka­tegóriába. Adósságaik hatá­sai azonban tovább gyűrűz­nek és a szállító vállalatok­nak is pénzzavarokat okoz­nak. A bank ilyenkor a jóhi­szemű szállítóknak átmeneti, rövid lejáratú hitelt ad, ez azonban valóban csak átme­neti segítség lehet. Ha ugyan­is az ilyen helyzet állandósul, úgy a „rossz” adósoknak szál­lító vállalatok is bajba kerül­hetnek. Az ilyen kellemetlen meglepetéseket azonban el­kerülhetik, ha igénybe veszik a bankgaranciát, vagy kezes­iből!/ tatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents