Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
Képzőművészeti életünk gondjairól Otthonosabbá termi világunkat... Simon István írja: „Mióta országi tájegység képzőművé- fejlesztésére, képek ajándé- , az ember tudatosan arra tö- szeti eredményeiről. Azért kozásával és más módon Er- reked'-tt. hogy keze munka- nem árt erről idejében szólná, . ... w'v>_. javai megszelídítse a közvet- hogy Borsod, Heves és Nóg- __ t p8 , ,ö len körülötte elterülő kis vi- rád megyék már most úgy Szénbányák Vállalat és lágot és alakítani kezdte a intézzék intézményi vásárié- idős Szabó István szobrász- természetet a maga ízlése saikat, hogy az így össze- művész között tizenöt évelé- szerint, öntudatlanul is az gyűlt anyag alkalmas legyen otthon utáni vágy munkált e cél elérésére. benne. Otthonossá, lakályossá tette azt a kis földdarabot, melyen mindennapjait élte, s melynek minden talpalatnyi részéhez fűződött valami emléke.” Egy képzőművészeti Itt van az északmagyaro r ... , . szági területi tárlatok gondja, létrejönnie, kiaüitas megnyitása kapcsán években csökkent tezik ilyen szerződés. Természetesen, ez ügyben nem Lehet semmiféle pressziót alkalmazná. Ennek az üzemek, vállalatok, egyéb termelőegységek belső igényéből kell írta e sorokat a költő. E kis földdarab, Salgótarján és Nógrád megye otthonosabbá tételében az utóbbi években mind nagyobb szerepet játszottak itt élő és alkotó képzőművészeink, megizmosodott képzőművészeti életünk. e kiállítások művészi színvonala, s mintha valamiféle elfáradás veszélye jelentkezett volna. Miért? Szó esett arról, hogy talán nem ártana e tár Régi panasz, hogy a vidé, , , , ...................................ken élő művészek aránytalaL atokat ezután két evenként nuj kevesebb murális felada- megrendiezni. Ez több szem- kapnak, mint a Budapesf— ‘ eszeu eieiunK. pofból hasznos lehetne, Így alkotó ’kollée-áiik Talán így van ez a gondok ellene- például több lenne a felké- nem ienne érdektelen orőfo- re is. ív an yi Ödön festomu- idő. Hiszen jelenleg ^tTnni annfk vésszel, a Magyar Képzőmű- ^n^W^ors^^kiáUttás“^ tenni , érd^é' vészek Szövetsége Észak- ^a mMet e tá“ ben. hogy e feladatok kozmagyarorszagi Területi Szer- lattóL Természetesen anya- vezete Nógrád megy« cső- giiag is miimiÍTllkább érdekelt- portjanak totkaraval ezúttal a té kenene tenni a művésze- gondokrol beszélgettünk. A ket e kiámtás lcapcsán. m a . felmerült helyzet jeLenleg? Az itt kioszgondok közül a legfontosab- ^ díjak mutatósak ponti elosztásánál megyei képzőművész is kapjon meghívást. A tervezők is kissé több igénnyel léphetnének fel e vonatkozásban. bakról ejtünk most szót. Mindenekelőtt le lsell szöugyan, Salgótarjánban már épül- de kettős elégedetlenséget tek mű termes lakások. A jö- szülnek. Egyrészt, a vállala- vőben még körülbelül négy tok, intézmények képet akar- ilyen lakásra lenne szükség, nak, ha díjat adnak. Altalá- amelyet arra érdemes megyei ban, ízlésüknek megfelelő ké- művészek kapnának. Szólhait- pet. Másrészt, esetenként a nánik miég a tradíciók ápogeznünik: a vidéki gondokban művészek körében is elégeaz országos gondok tükröződ- ^ellenséget szülhet a díj, & amely nem feltétlenül azonek- nos a szakma ítéletével. Mi lásánafc szükségességéről. Bujákon például Glatz Oszkár, Benczúrfalván Benczúr emlékszobát rendezhetnénk be. Ugyanakkor figyelemmel kell Bár akadnák speciális gon- ^en hát helyette? Talán ... dók is. Salgótarjánban póldá- htíyesebb lenne, ha a valla- kiserm a továbbiakban is az ul a galéria hiánya amely __ latok, tomegszervezetek st>b. amatőr képzőművész studio t Piru — 1 Q79~h«n oldó- n,em díjakat osztanának, ha- tevékenységét, tagjainak dlk m^1 Ekkor 7""szeretnénk ***** vásárolnának, munkáját. Sőt, . gyermekmegkapni Miskolotól az or- & ,va?5!asra szant <«- sem „szabad szem szágos egyedi rajzkiállítás saeg növekedne. etol tévesztenünk. Jo lenne rendezésének jogát, amely . . . ,, Pé dául, ha a salgotarpam esetleg biennálévá nőhetne jel Szoljunik “ ^nevezett Lovász József uta .Altalanos magát. Amíg nem épül fel szocialista szerződésekről, lü— Iskola aula ja ban mielőbb let- kiállításd csarnokunk, erről letve azok lehetőségéről is. c szó sem lehet. Idén decem- Szükséges lenne mielőbb -S- te,rmésíeté;4on' a herben előtör orszáeos iel- &ZUKsegleB lfMe mielőbb képzőművészét! neveles, a legű zománcművészetf kiéllí- °lyan kapcsolatok kiépítése dolgozó tömegek ízlésfejlesz- tás nyílik Salgótarjánban, üzemek, tsz-ek stib. és a tesenek egyeb vonatkozásait Szerte az országban mind művészek között, melyekből erdemes lenne külön eletobb művész foglalkozik zo- mindkét fel erezne, hogy pán néhány gondról, feladatmánccal, Salgótarján szeretné szüksége van a másikra, ról, elképzelésről kívántunk összefogni a szerteágazó tö- „haszna” van a másikból, szólni, annak reményében, rekvéseket, rendszeresen is- Ezek lehetnének egy. vagy 32 felvetett gondolametlodő tarlatokon bemutatni több eves szerződések. A kultúrpolitikánk célikitűzései- e műfaj eredményeit. Ehhez vállalatok anyagiakban segí- vei, segítenek a még eredmé- is hely kell. Jó lenne az is, tenék a művészt, ennek fe- nyesebb képzőművészeti élet ha a leendő galéria állandó jében a művész munkásságait kialakításában,. a további kiállítást is bemutatna, amely állítaná a vállalat dolgozói- er menyei e erese n- képet adna az északmagyar- nak szolgálatába, ízlésének T. E. A falu és a művelődés háza zaléka, vagyis ezer 10Ü tv jut. Ez azt hogy 1950-hez mérten kivételével minden lázódott. Tizenöt évvel ezelőtt a közNINCS önállóan funkcionáló intézmény, nincsenek kizárólagos feladatok, vagy célkitűzések, amelyet csak egyik vagy másik eszközzel lehetne megvalósítani. Ezért a falusi művelődési házakat sem lehet ségek ben ezer úgy vizsgálni, hogy azokat kiragadjuk abból a komplex rendszerből, amelyben ott van a rádió, a televízió, a nani sajtó, könyvtár, mozi stb. Lehetőségek, szükségletek, adottságok és tradíciók keverednek és képeznek egészet a művelődés és annak egyes költöttek ilyen célra. Megformál vagy intézményei szá- lepő. hogy a falvakban csak- mára falun is. nem 40 idegen nyelvű tanfoMa az ország lakosságának lyam működik, több mint 7000 több mint fele, 56 százaléka hallgatóval. Egyéb tanfolva- él falun. Igaz, hogy ezek nem ■ x~'~ lakosra felfogást, hogy az emberek a jelenti, művelődési házba járnak mil- tv vetődni — műveltséget kiegé. megdup- szíteni, új ismereteket tanulni — fel kell adni. Ma már a kultúrának azok az összetelakosra jutó vői, amelynek terjesztésére a napilapok számát ki lehetett művelődési házak berendez- fejezni egy kis értékű, kétje- kedtek — a sajtó, a rádió te- gyű számmal, ma viszont ez levízió. könyvtár segítségével házhoz megy. A művelődés nagyrészt individualizálódik és elsősorban a lakásban zaja szám meghaladja a 150-et. A vásárolt könyvek 27 százalékát veszik meg a közsémind a mezőgazdaságban foglalkoztatottak. de a művelődés összefüggésében mégis a faluhoz tartoznak. Az utóbbi 7 évben a községek lakóinak száma 3,9 százalékkal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott keresők száma, ame’y 1949-ben az összkeresők több mint 50 százaléka volt. 1967- ben 31 százalékra csökkent. 1949-hez viszonyítva napjaink, ban hatszor több traktor, négyszázszor több aratócséplő gép van. Ötszörösére nőtt a műtrágya-felhasználás, az öntözött területek több mint tízszeresére emelkedtek. Megszűnt tehát a kistermelő, „univerzális” paraszt, és ve’e együtt változásnak indult az ehhez kapcsolódó művelődési igény is. A másik fontos tényező, hogy megváltozott a falusi lakosság szociálpolitikai tevékenységének feltétele is. A mezőgazdasági szövetkezetek mint a demokrácia, a kollektivitás' keretei szintén lényegesen megváltoztatták a falu érdeklődését. gek lakói és az elmúlt évben lik le. Még az olyan kollek- több mint 200 millió forintot tív formák, mint a szakköri tevékenység is kettős jellegűek: egyrészt otthon egyedül művelhető, másrészt közösen a szakköri helyisépben. A szó- rakozási igények kielégítése is többcsatornássá vált. (Tv, mozi. színház stb.) Megváltozott a művelődési ház szociálpolitikai szerepköre is. Eddig fóruma volt a mok ezrein jutnak ismeretekhez a falu dolgozói más téren is. Ezzel együtt megváltozott a falu különböző művelődési intézményeinek igénybevétele kollektivitásnak, mivel az egyénileg dolgozó parasztok találkozása itt zajlott le. füg. getlenül attól, hogy milyen konkrét indokkal gyűltek ösz- sze. Ma a kollektivitás szükséglete kielégül a munka és a munkához kapcsolódó tevékenységek folyamatában. Hiszen a termelő tevékenység kollektív gazdaságban fo. lyik. A megváltozott viszonyok között a művelődési házak feladata elsősorban nem magának a műveltségnek a terjesztésében jelentkezik, hanem inkább annak a beíolyásoláis. Az elmúlt 20 év alatt sikerült elérni, hogy a falu minden ezer lakosából 130 beiratkozott olvasója legyen a könyvtárnak. Alig 10 év alatt úgy elterjedt a televízió, hogy átlagosan számolva, ezer falusi lakos közül 120 ül a televízió előtt. Változás történt a szakköri tevékenység és a művészeti öntevékeny csoportokban való részvételnél is. A szakkörök és a résztvevők száma az utóbbi 8 évben megháromszorozódott. Ezzel szemben az öntevékeny művészeti csoportokban a résztvevők száma sában, illetve a művelődésre csaknem a felére csökkent, és vMó mozgósításban, nevelésa műsoros esték látogatóinak száma is kevesebb lett mint az 1950. évi fele. Érdemes nyomon kísérni a ben és annak szervezésében. Központiává kell válni a különböző művelődési csatornák nyújtotta lehetőségek egysemozival kapcsolatos adatokat Ses szemléleti rendszerbe vais. 1968-ban 36 millió falusi lakos látogatta a filmszínházakat, ami 1967-hez mérten ló foglalásának. Nem a részfeladatokat megoldó intézmény szerepét kell 'betölteigen nagy, 15 százalékos csők- nie, hanem a falu művelődési központjává kell válnia a szó igazi értelmében. Irányítani A nagyüzemi termelésre k,enést -iel.ent- Ugyanezen idő történő áttérés tartalmában és a könyvtári olvasók és szervezeti téren új feladata- kölcsönzött kötetek száma nem kell a falu művelődését kát jelentett a falu művelő- változott. Megnőtt viszont a annak minden mozzanatát. A désében is Az új nagyüzemi különböző szaktanfolyamok és szolgáltató szerep csak má gazdálkodás szabta követel- hallgatóinak a szama. mény'TJ^éi'fSSÉtóBb érttény-; A FALUN ÉLŐ értelmisé- re jut, s ennek figyelembevé- giek száma is megháromszo- televel szerveződik es alakul rozódott. Különösen gyorsan át a falu művelődése. Kezdetét vette falun is a munka szakmai differenciálódása és ezzel együtt a műveltségigény differenciálódása is. Más oldalról: falun is gyökeresen megváltoztak a műveltség közvetítésének technic kai feltételei és igénybevételük is. Minden községben van könyvtár, mozi. a falusi családok 90 százalékának van rádiója, községekben található az összes televíziók 40 szánőtt a mezőgazdasági munkával kapcsolatos értelmiségiek. — közgazdászok, mezőgazdászok, mérnökök stb. — száma, ami egyben azt is jelenti, bogy a munkahelyen jelentkező napi információ, munkával kapcsolatos instrukció is megszaporodott és magasabb szintre emelkedett. Mindez azt eredményezte. spdlagos lehet. Ma a falun működő művelődési otthonok száma 30 005. az összes művelődési otthonok 73 százaléka mőködik itt (Ha figyelembe vesszük, hogy a lakosságnak csak 56 százaléka él falun, akkor már ez az összehasonlítás is értékmé. rő lehet. Ezeknek a művelődési otthonoknak azonban több mint 50 százaléka építészetileg nem felel meg a korszerű követelményeknek. Rontja a helyzetet, ha figyelembe vesszük a rendelkehogy tudásban, ismeretekben zésre álló személyi feltételea falu is lényegesen nőtt. Ez igaz még akkor is, ha az isket, amivel a kultúrház bekapcsolható a művelődés fokolai végzettség ezt nem bi- lyamatába. Itt egyaránt sze-i A népművelésről, a fia- talok életéről, a szabad idő célszerű eltöltésének társadalmi méretekben jelentkező megsegítéséről, s ennek módjairól folytatott széles körű viták idején, nem árt arra is emlékezni: ki törődött apáink, nagyapáink szabad idejének célszerű, em- bertformáló eltöltésével. A múlt társadalmának „törődése” sajátos formában jeSzervezett szabad idő legifjabb nemzedék kollektív nevelésében. Pedig a fiatalok igénylik a felnőttek útmutatását, szívesen veszik, ha a nagyobb tudású, tapasztaltabb felnőtt — felnőttként tekinti őket, s helyet foglal az ifjúsági klubok asztalainál. Szükség van a „látók” ak„itt és most” cselekvésre va- érdekében. Egyenlőre — né- tivitására, s persze arra is, ló reagálás ezért jelentkez- hány igazán hófehér hollótól hogy a KISZ-szervek és a hét átfogó méretekben. A eltekintve — naív óhajnak és népművelők együttműködése lentkezett: szívesen vették, múlthoz viszonyított fejlődés javaslatnak tűnik: segítsünk jóval hatékonyabb legyen, az ha a munkás vagy paraszt nem csak mérhetően megvál- az „illetékes” szerveknek, ifjúsági szövetség akkor is a kocsmákban tölötte ün- toztatta a kérdés tartalmát, művelődési házaknak, ifjúsá- gyakorolja a társadalmi el- nepnapjait, helyénvalónak de mostanra szinte időszerűt- gi kluboknak... Segítsenek lenőr szerepét, ha az ifjúsá- találták, hogy kuglizással, lenné tette a távolabbi visz- azok, akik látják: mekkora, gi klub történetesen nem a alsózással, ivássál és asszony- szaemlékezést — s ez jó. De az elvégzendő társadalmi fel- KISZ közvetlen irányítása veréssel tölti azt az időt, a mai gondok ettől nem lesz- adat, ne várjanak, kezdjék el, alatt áll. A művelődési há- amelyet értelmesebb-haszno- nek kisebbek, s éppen az ed- minden napért kár, amit el- zak nagyobb' önállósága nem sabb dolgokra fordíthatott dig — és együtt — elért mulasztunk. Egyszerűbb Vi- jelenthet nagyobb közömbösvolna. És nagyon nem szíve- eredmények köteleznek a to- tatkozni (és kényelmesebb séget az ifjúsági klubok évsen vették, ha munkás-sze- vábbhaladásra, a mostaninál is), mint részt vállalni, nem telmes működésében-működ- mináriumokra, ismeretien- „társadalmibb” együtt-cselek- visszariadni, egyéni szabad tetésében, hiszen maguk a jesztő előadásokra, közös ki- vésre. időből társadalmilag hasznos fiatalok, és az ifjúsági kirándulásokra járt, könyvet Az ifjúságról folytatott „ut- szabad időt formálni. Tapasz- bök elvi vezetésével foglalvett a kezébe. Nem látták cai” és szinte valamennyi falatból mondom, és úgy ér- kozó KISZ-szervezetek is. el- szívesen az élet értelmét ku- rangos fórumon elhangzott zem, különösebben bizonyí- sösorban a népművelőktől tatókat, a jelenségek valósá- viták meddőségét én abban tanom sem kell; a legtöbb várják a szakmai irányítást, gos okai iránt szenvedélye- látom, hogy mindez megre- felnőtt kritikát mond az if- A szervezett szabad idő leg- sen érdeklődőket, annyira ked egyfelől a piaci filozo- júságról, de csak nagyon ke- jelentősebb kerete éppen az nem, hogy gyakran agyon is fálgatás — másfelől a tudó- vés veszi a fáradságot, hogy ifjúsági klub lehet, ha a belverték, de előtte börtönbe mányosság szintjén és na- nevelje is! ső szakmai irányítás megfezárták, felforgatás, összeeskü- gyón kevés, társadalmilag És ez a mai gond lénye- lelő és a külső, társadalmi vés címén bíróság’ elé állítot- kézzel fogható eredményt te- ge: a társadalmi „elvárás” segítség sem marad el. Az ták... hetünk le közösen a közös naívságnak tűnik a „korsze- éppen csak vegetáló Nógrád A szervezett szabad idő asztalra. Mialatt arról vitat- rűbb”, pratikusabb szemlé- megyei ifjúsági klubok fi- fogalma és- például az ifjú- kozunk, hogy érdemes-e tár- let mellett. „Lapátoljuk tele gyelmeztetnek — az a né- ság életének, kulturális szint- sadalmi erővel hatni az ifjú- az államkasszát és bízzunk hány pedig amelyik évek jének alakulása, a változás ság erkölcsi, politikai arcú- mindent az államra”. Csak- óta eredményesen működik, méreteiért, és minőségéért latára, lehet-e társadalmi ak- hogy, mire ezt az intenzitást bizonyít is: nem lehetetlen, érzett társadalmi felelősség tívákkal, bizottságokkal célt társadalmi méretekben elér- s nem naiv óhaj a „társadal- kizárólag a mi társadalmunk- elérni — végeredményben jük — talán már behozhatat- mi elvárás!” ban lehet mindenki ügye, az nagyon kevés történik az ügy lan hátrányba kerülünk a. Pataki László zonyítja. (A nyolc osztályt elvégzettek aránya 16 százalék . a középiskolát 2,1 százalék végezte el. míg az egyetemet és főiskolát csak 0,8 százalék). Ezzel szemben például a közgazdasági, a jogi. és más ismeretek — ha nem is elméleti szinten, de a mindennapi gyakorlat kapcsán — a falusi dolgozókhoz közel kerültek. repet játszik a mennyiség és minőség. Mit mutatnak a számok? A falusi népművelők 25—30 százaléka évente fluktuál, vagyis nem sajátíthatják el a szükséges helyiismereteket. Másrészt a falusi művelődési otthon vezetők 80 százaléka nem rendelkezik a jelenlegi murájának megfelelő képesítéssel sem. Az új Többek között a közös terve- feladatok összefüggésében ezek az arányok még tovább romA MEGVÁLTOZOTT szükségletek követelményeit, tehát sem egyszerű kinyilatkoztatással, sem jóindulattal nem lehet megoldani. Szemléleti. zés. a munkaegységek elszámolása. a zárszáamadás kényszerítette erre a parasztságot. Az érdeklődés — elsősorban a fiataloknál — a gépek felé fordult. Mindezek a változások egyben ' .azt is eredményezték, anvagi és személyi feltételek hogy a művelődési házról alkotott eddigi elképzeléseket felül kell vizsgálni. A régi együttes változására van szükség. Vonsik Gyula Moszkva ma és holnap A ' Szovjetunió fővárosa lis klub és kultúrház műkö- 886 ezer dekárnyit (1 dekár dik. » = 0,18 hold) foglal el, la- Moszkva távlati fejleszté- kossága 6 és fél millió, si terve lényegében még Moszkvában 1700 ipar- egy olyan város felépítését vállalat, 76 felsőfokú tanin- irányozza elő, mint a jelen- tézet és 4000 könyvtár van. légi. A terv szerint lebont- Közülük legnagyobb a ják a régi kisértékű épüle- Szovjetunió V. I. Lenin Ál- tekét és ezek helyén újakat lami Könyvtára, 25 millió ép.itenek,. növelik az épüle- kötettel. A szovjet fővárosban 60 múzeum, 26 színház. 110 mozi, 340 kulturátek emeleteinek számát. A metro vonalainak hossza a jelenlegi 130 kilométerről 320 kilométerre emelkedik. NÓGRÁD — 1969. november 7., péntek
