Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Zenei élet

Háry $éno$

A debieceni Csokonai Színház operatársulatának

bemutatója

Fejünk felől — a Rozsdatemetőt

Jókai Anna fiatal írónő Eddig egy novelláskötete és egy kisregénye jelent meg. Ez utóbbiból született első színpadi műve is. amelynek ősbemutatójára a szolnoki Szigligeti Színház vállalkozott.

A Fejünk felől a tetőt — ez a kétrészes színjáték címe — egyaránt magán hordozza a kezd® próbálkozás erényeit és gyengéit A kettő egybevetése viszont feltétlenül meglevő írói kvalitásokat igazol. Jókai Annának nics különösebb szüksége az elsőműves színpadi szerzők iránti köteles tapintatra. cselekmény- és dialógusépítkezés tekintetében máris meglepően biztonságos, épp ezért fesztelenül tehetjük szóvá azokat a fogyatékosságokat, melvek első drámájában egyens”!vi labilitást okoznak, s melyek kapcsán a műfaji megítélés. sem egyértelmű. Színmű, komédia, tragikomédia elemei keverednek ebben a darabban és sok esetben nem a legszerencsésebben. Az írónő még nem bánik elég ökonomikusán anyagával. a színpadi hatás patikamérleg pontosságú adagolásában nem kellően gyakorlott, s ebből ered. hogy a hatáseredmény néhol függetleníti magát az írói szándéktól. A történésben két ilyen kirívó pillanattal is találkozhatunk- Az egyik az. amikor a lány pénzt kínál anyjának — és az elfogadja — hogy a lakásban szerelmi találkán fogadhassa lovagját, a másik: a nagyanya haldoklási jelenete. Ez utóbbi hangvétele visszariasztóan disszonáns, mégpedig azért, mert véleményem szerint épp e szakasz az. ahonnan a mű a korábbihoz mérten minden tekintetben komorabb tónust kap.

A város peremén és a társadalom peremén élő emberek drámája Jókai Anna műve. extrém alakjai veszedelmesen Fejes Endre Rozsdatemető című művének kópiái. Ennek ellenére az írónő bizonyára még valóban jó drámával js megörvendeztet bennünket.

A szolnoki színház kitűnő együttessel mutatta be a darabot. Hegedűs Ágnes. Linka György, Szakács Eszter, Krá- nitz Lajos, Andaházi Margit, Baranyi László. Baranyai Ibo- lva és Csikós Sándor a rendező Berényi Gábor elgondo- 1 isaival mindent megtett a s kerért. (barna)

A DEBRECENI Csokonai Színház operatársulatának hétfői és keddi vendégszereplésével Salgótarjánban is megkezdődött az őszi hangversenyévad. A színház régi vendége városunknak, szinte havonta ismétlődő vendég- szereplései pezsgő életet varázsolnak a megyei József Attila művelődési központ színpadára. Különösen örvendetes az a törekvés, az a kultúrpolitikai misszió, amelyet a debreceni Csokonai Színház operatársulata kifejt a megyeszékhelyen. Ha figyelembe vesszük, hogy az 1969/70-es színházi évadra meghirdetett tizennyolc előadás közül öt opera, megállapíthatjuk, hogy a Csokonai Színház Salgótarjánban is következetesen az opera kultuszának szélesebb rétegek közötti magvetésére törekszik. A társulat műsorpolitikája elsősorban a klasszikus operatermés bemutatását szolgálja. Nem vitás, hogy ez a cél a későbbiekben maga után vonhatja a modern zeneirodalom kiemelkedő remekműveinek bemutatását is

Sokat vitatkozunk napjainkban zenei nevelésünkről, s ezen belül népzenénk helyzetéről. Neves esztéták teszik le névjegyüket a népdalkultúra érdekében, s ez a vita néha olyannak tűnik, hogy vitatkozunk, de nem látjuk a fától az erdőt. Népzenei vetélkedőket rendezünk, amelyektől a népdalok újabb reneszánszát reméljük. Helyesek ezek az elképzelések, elismerésre méltóak. De csak akkor érik el igazi hatásukat, ha meglevő értékeinket tovább ápoljuk, népszerűsítjük. Éppen ezért volt jelentős a Csokonai Színház operatársulatának salgótarjáni Háry- bemutatója.

Kodály 1905-ben indult el első népdalgyűjtő útjára. Még idejében felismerte, hogy a népi kultúra felfedezése következtében a népi rétegek felé fordul az általános érdeklődés. Kodály művészetében ez a fordulat nem csupán felismerés volt, a lombikba zárt ál-népies kultúra ellen indult harcba. Félreérthetetlenül fogalmazta meg:

„A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zeneéletét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk mai életéhez. Megvan benne a magja, terve egy nemzeti zenei kultúrának. Ennek a kifejlesztése, teljessé tétele a művelt réteg dolga. De csak a néppel való lelki egységben lesz rá ereje. Hogy nemzetté lehessünk, előbb újra meg újra néppé kell lennünk.”

A PSALMUS Hu-ngaricus világsikere után három évvel a Háry János bemutatója következett 1926-ban. A mű a nép nyelvén fogalmazódott, Garay János költeménye alapján Paulini Béla és Har- sányi Zsolt librettóírók az ízes magyar népi humort, az édesen ömlő heroizmust öntötték formába. A szivárványkergető fantázia tükrében mutatja-, be a hazai életérzést, amellett, hogy az eltúlzott, felnagyított életélmények parádészerű röpköd- tetésével egy elmesélő, néha elmesélő magyar corn-media dell arte-t, egy önmagában még sértetlen, ártatlan világot mutat be. Kodály hőse. ez az íziig-vérig zamatos figura mindvégig legyőzhetetlen népmeséi hős marad, akitől mindenki reszket, aki vétett az osparaszti érzés és a becsület ellen.

Kertész Gyula. rendezése ezt a bőbeszédű, álo-mvilágá- ban is józan gondolkodású paraszti elmélkedést állította középpontba. A daljáték sta- tikussága és a nehézkes dísz- letezés ellenpont jak-ént a színészek mozgatása igényesnek tűnik, bár szcenikaiiag több esetben kifogásolható. A szövegből és az énekes részekből áradó népi zamat nem minden esetben fogadja be a brechti rendezési koncepció néhány momentumát, ami zavarólag hat az előadás egészére. Egyes figurák megformálásának túljátszattatá- sa megbontja a daljáték egyensúlyát. Ebelasztin lovag nem főhős, karaktertigura. de több esetben — a beállítás miatt — úgy tűnik, mintha ő lenne a mű főszereplője.

Krémer József Háry-ala- kítása mentes a heroizmustól, nem operai értelemben : formálja meg a főhős alakját, hanem a népi figura szemszögéből közelíti meg. A természetes népi hősködés mindvégig az álomvilág talaján marad. A baritonszerep fegyelmezett előadásmódot követel megszólaltatójá- tól. Krémer Háry-szerep formálása kitűnő, hangi lag is uralja a szerepet, ízes előadásmódja, temperamentuma sokat lendít az előadás menetén.

Varga Magda örzse alakját állította elénk. Játékából nem éreztük azt az életvi- dámságiot, amivel Krémer alakításában találkozhattunk. Ragyogóan előadott népdalokat hallottunk tőle, mozgása egy k-icsát fáradtnak tűnt, ez nyilvánvalóan az utazásnak tudható be. Bán Elemér kiemelkedő produkciót nyújtott Ebelasztin. lovag szerepében. Túlzott mimikája a rendezői elképzeléseknek tulajdonítható, arról nem ő tehet, hogy néha bizony Háry is mellékszereplőnek tűnik mellette. Ebelasztin lovag tipikus operettfigura, Bán Elemér kihasználta a szerep minden lehetőségét. Napóleont Virágos Mihály Liszt-díjas személyesítette meg, meggyőző komi- kusi vénával. A szereplőgárdából Tibay Kriszta, Jakobi- nyi Mária.Gazsó János és Tóth József alakítása emelkedett még ki.

AZ ELŐADÁST vezénylő Tamay György igyekezett összefogni a zenekart, nem rajta múlott a zenekari hangzás érdessége. A férfikar meglepően sokat bizonytalankodott, a pianók tisztát- lanok voltak, csak a forte részeknél érződött az énekkari kultúra. Langmár András díszlete nehézkessége ellenére elfogadható. Greguss Ildikó jelmezei néha túlságosan stilizáltak, vegyesek, harsognak. A tánckar igyekezett Barkóczi Sándor koreográfiájának minden egyes részletét megvalósítani, több-kevesebb sikerrel. A salgótarjáni Mártírok úti ének-zenei Általános Iskola kórusa (tanáruk Szilágyi László) meglepő biztonsággal mozgott a színpadon.

Molnár Zsolt

TABI LÁSZLÓ:

(Történelmi visszapillantás - karcolatokban)

Összeülünk! Ez nagyon biztatólag hatott rám. Bizonyos ügyben összeülni — ez régi vágyam volt Ha néhány llető bizonyos ügyben megfelelő helyen összeült, abból íomoly pénz szokott származni.

Harmadnap sürgönyt kaptam Jafrinektől; legyek másnap este 9 órakor a kőbányai Kékhordóban. Pontosan negjelentem. Jafrinek bemutatott négy úrnak, azután összeültünk.

— Hát miről is volna szó? — kérdeztem izgatottan.

— Nem ez a legfőbb kérdés — intett le egy fekete lajuszos. — Az a kérdés, hogy meg lehet-e a dolgot csinálni úgy, ahogy gondoljuk.

— Nade, hogyan gondoljuk? — okvetetlenkedtem.

— Nem az a lényeg, — mondta Jafrinek — mert az, hogy hogyan gondoljuk, kizárólag a lehetőségektől függ. Tudniillik gondolhatjuk így is, gondolhatjuk úgy is, a fő ■sak az, hogy kellő időben fogjuk meg a dolgot.

— Ügy van — bólintottak a többiek hevesen.

— Nade, mikor volna az a kellő idő? — firtattam merészen.

— Az sok mindentől függ, kolléga úr — felelte egy ■ sokomyakkendős. — De fontosabb ennél, hogy ragaszkodjunk az elgondoláshoz, amely szerint a kivitelezést •(bonyolítjuk. Azt hiszem, uraim — fordult a többiekhez

— első megbeszélésre ennyi elég is. >

Szétszéledtünk, de előbb megegyeztünk abban, hogy "gy nap múlva összeülünk Óbudán, a Spacek-féle ha- ■-/.kertben.

— Nos — mondta itt a csokornyakkendős, —, a legfőbb pontokat a múltkor már megbeszéltük. Van valakinek valami kérdeznivalója?

Feltettem a kezem:

— Miről is volna szó tulajdonképpen?

— Arról — felelte Jafrinek —, hogy most átbeszéljük személyi vonalon, nincsenek-e akadályok a feltételeket illetően.

— Márminthogy minő feltételekről van szó? — kérdeztem.

— Most ez nem lényeges — vetette közbe a bajuszos —, mert a feltételeket csak akkor tisztázhatjuk, ha már döntöttünk a felhasználás jogát illetően. Mi ezt a vállalkozást nem a levegőbe csináljuk. Mindenképpen ragaszkodunk az eredeti tervekhez. Csak az adott körülményekhez képest tehetünk kivételt e tekintetben.

— Nade, mik azok a körülmények? — kérdeztem.

— Azt hiszem leghelyesebb, ha ezt legközelebb beszéljük meg. Mához két hétre összeülünk az újpesti Tra- buco-kávéházban.

Kezet szorítottunk egymással és szétszéledtünk. A Trabuco-kávéházba már nem mentem el.

Ellenben nyolc nap múlva találkoztam Jafrinekkel.

— Maga könnyelmű ember — mondta fejcsóválva —, végre belekezd egy üzleti vállalkozásba, s azt is abbahagyja. Miért nem jött el tegnap a Trabuco-kávéházba?

— Ne ugrasson — feleltem —, minek mentem volna?

— Minek? Szétosztottuk a hasznot. Mindegyikünk kapott nyolcezer forintot. Magából nem lesz üzletember sohasem...

— Vigye az ördög — legyintettem bosszúsan —, de legalább most már mondja meg, hogy miféle vállalkozásról volt szó?

• — Ejnye, csakugyan! Azt elfelejtettük megbeszélni..

Beült borsózöld autójába és elhajtott.

Megdöntötték egy rekordot!

Gyurek Csaba magántisztviselő 6 hónapja úszik az

ár ellen.

— Még nagyon is emlékezetes, hogy dr. Iszkander Faizulin, a szovjet hadsereg kapitánya Dunaradványtól a pesti Parlamentig úszott egyfolytában. Eközben csak némi teát, csokoládét és tésztát vett magához. Persze mindezt is úszás közben. Nos, a napokban megjelent szerkesztőségünkben Gyurek Csaba magántisztviselő és kijelentette, hogy Faizulin eredményét megóvja, mert ő ennél sokkal

KÖVETELHETŐ-E KÁRTÉRÍTÉS A MUNKAKÖNYV VISSZATARTÁSÁÉRT?

A dolgozó részére legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor, ha pedig a munka alól Korábban felmentik, az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott igazolásokat, továbbá ki kell fizetni munkabérét és egyéb járandóságait.

Ha a vállalat a fenti szabályt nem tartja be, köteles a dolgozó ebből eredő kárát megtéríteni, vagyis a kieső időre átlagkeresetét megfizetni. Kimondja azonban a jogszabály azt is, hogy nem kell megtéríteni a dolgozó részére a munkabérnek és egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a . részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A munkabéren túl köteles megtéríteni a vállalat ilyenkor azoknak a társadalombiztosítási szolgáltatásoknak az ellenértékét is, amelyektől a dolgozó a vállalat hibájából esett el. Például gyógykezeléssel, kórházi ápolással kapcsolatos költség, táppénz arra az időre, amelyre ha munkaviszonyban áll, jogosult lett volna stb.

Egyébként, hogy a dolgozó jogosult-e kártérítésre, s milyen mértékben tarthat arra igényt, a vállalati munkaügyi döntőbizottság feladata vizsgálni és elbírálni. Olvasónknak tehát e kérdésben volt vállalata munkaügyi döntőbizottságához kell fordulnia. Kedvezőtlen intézkedés esetén másodfokon a területi munkaügyi döntőbizottságnál tehet panaszt

MENNYI

A BALESETI KÁRTALANÍTÁSI SEGÉLY ÖSSZEGE?

Az a termelőszövetkezeti tag, aki üzemi baleset következtében vált keresőképtelenné, kártalanítási segélyre jogosult. A baleseti kártalanítási segély havi összege a nyugdíjosztály szerint havi átlagjövedelem 65 százaléka. Ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi kártalanítási segély egyharmin- cad részének forintra kerekített összege jár. Kórházi ápolás alatt a kártalanítási segély 80 százaléka jár, ha eltartásra szoruló családtagja van, s 50 százalék, ha nincsen. A segély a keresőképtelenség teljes tartamára megilleti a tsz-tagot. Tehát mindaddig, amíg fel

nem gyógyul. A kártalanítási segélyt a baleseti jegyzőkönyv alapján a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) folyósítja.

Ha a balesetet ért tsz-tag munkaképességének bizonyos százalékát elvesztette — munkaképesség-csökkenésének megfelelően —, baleseti járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat igényelhet. Rokkantsági nyugdíjat annak állapítanak meg, akinek rokkantsága a 67 százalékot eléri vagy meghaladja. Akinek munkaképessége ennél kisebb mértékben, de legalább 16 százalékban csökkent, baleseti járadékot kaphat

A virágok országa

A kedvező talaj- és éghajlati adottságoknak köszönhetően a világon sehol nincs kedvezőbb feltétel a rózsaolaj termesztésére, mint a bolgár Rózsavölgyben. A második világháború után Bulgáriában a virágtermesztést gazdaságilag előnyös ipari ágazatként fejlesztették. 1964-ben felállították a Bulgarcvet állami vállalatot, amely vezeti virág ét a szaporító anyag termesztését mind a helyi, mind a külföldi piacok számára. A vállalat 1964-ben 5000 kg virág- magvat exportált, két év múlva már 50 000 kg-ot tett ki a magexport, vagyis két év alatt tízszeresére emelkedett.

különbet ért el: 180 napja úszik égyfójtában az ár, pontosabban az árak ellen. Rekordjának történetét így beszélte el:

— Február közepén startoltam a Teleki téren egy [ szmokinggal. A start sikerült, egyenletesen tempózva jutottam el március elejéig. Ekkor néhány fehérneműt vettem magamhoz, ettől erőre kaptam, és bár valamivel lassabban, de elértem az áprilist. Feleségem és gyermekeim lelkes éljenzése közben egyre csak úsztam tovább. Sajnos, a gyomromba görcs állt, és átmenetileg válságos helyzetbe jutottam. Már-már úgy látszott, hogy összecsapnak fejem felett a hullámok, amikor az akkori közellátási miniszter kijelentette, hogy lesz minden bőven. Ezt a tésztát is bevettem, és kitartóan úsztam, egyre csak tempóztam tovább. Roppant erőfeszítéseimbe került, hogy valahogyan a felszínen tartsam magam. Sokszor már úgy volt, hogy összeütközésbe kerülök az örvénnyel, de szerencsém volt. Kizárólag babon és borsón éltem, a szabályoknak megfelelően természetesen azt is vízben ettem, feleségem ugyanis, aki nem motorcsónakon, hanem zongorán kísért, zsírt nen tudott szerezni. Teljesen legyengülve és lefogyva a napokban érkeztem meg a Garay téren keresztül a Margit-hídhoz, ahol az ott dolgozó szakmunkások roncsaimat felemelték.

Az orvosok szerencsére idejében megérkeztek, néhány húsjeggyel és napraforgóolajjal szagtalanított főzelékkel magamhoz térítettek, s így most már kinn vagyok a vízből.

Eddig tart Gyurek Csaba beszámolója rekordúszásáról. A minisztertanács fog dönteni arról, hogy rekordja hitelesíthető-e, s hogy mivel lehetne a jövőben megelőzni a hasonló rekordokat?

Különös lelet egy kórház kapuja alatt

Tegnap délután négy óra tájban a Ranolder utca 246/b számú ház viceházmestere egy gyanús csomagra lett figyelmes. A gyanús csomag a kapu alatt feküdt fehér papírban, látszólag teljesen mozdulatlanul.

A vice, aki frontviselt ember, elővigyázatosan felbontotta a csomagot. Ekkorra már az egész környék köréje csődült. A tömeg izgatottan leste, mi van a csomagban?

(Folytatjuk)

— 9 —