Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-04 / 256. szám
ígéret után felszólítás ÁSZT Kis üzem Nagy üzem (Koppány György felvételei) Lesz munka — marad a munkakönyu K. Jánosné alsópetényi olvasónk levelét, amelyben munkát kért a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól, majd az érintett vállalat főmérnökének, Nyúl Gyulának válaszát lapunk október 9-i számában a „Bedolgozók panasza és válasza" címmel közöltük. Azt hittük, ezzel az ügy bezá- kult, Ugyanis a választ tárgyilagosnak, őszintének, az asz- szonyok számára igen biztatónak ítéltük meg. A közlés után pár nappal a a panaszkodó asszonyok a vállalat munkaügyi osztályától a következő tartalmú levelet kapták: „Felszólítom, hogy munkakönyvének átvétele céljából haladéktalanul jelentkezzen u vállalat munkaügyi osztályán, vagy írásban kérje annak postán történő elküldését. Amennyiben azt nem kéri és személyesen sem jelentkezik, úgy a fennálló rendelet értelmében kénytelenek leszünk azt megsemmisíteni.” Se Indokolás, se hivatkozás a törvényre, annak idevágó paragrafusára, illetve a kollektív szerződésben előírtakra. A vállalat igazgatója, Kálmán Józsefné meglepetéssel hallgatta a fenti sorokat, majd határozottan kijelentette: egyedül és kizárólag a főmérnök megjelent nyilatkozata a mérvadó, majd megegyeztünk abban, hogy közösen kivizsgáljuk az asszonyok pimaszát Szemtől szembe Elsőnek a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével, Laluja Imrével beszéltünk. — Sajnálom — mondta —, hogy eddig meg nem találkoztam a vállalat első számú vezetőivel. Igen, tudok arról, hogy az asszonyok panaszkodnak. Azt mondják: munka- könyvüik a vállalatnál van, munkát azonban nem kap- íi&lc — Eddig kiszállítási nehézségek voltak, de rövidesen ezek Is megoldódnak, munka Ifiú Gárda századgyűlés A balassagyarmati járási KISZ-bizottság rendezésében november nyolcadikén Ifjú Gárda század gyűlésre kerül sor Balassagyarmaton. Az ösz- szegyűlt ifjúgárdisták a munkaterv szerinti program alapján előadásokat hallgatnak, gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A kötelező anyagon kívül a fiatalok programon kívüli pontként kis ünnepséget is tartanak: megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról. Fogászati hónap Balassa gyarmaton Pár napja kezdődött, s a hónap végéig tart a fogászati hónap. Balassagyarmaton ez alatt az idő alatt az iskolákban. az üzemeknél és vállalatoknál szemléltető eszközök bemutatásával egyidejűleg előadásokat tartanak a helyes fogápolásról, a fogkárosodások megelőzéséről. A vitrinekben kiállított szemléltető anyagról: fogápolási szerekről az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat gondoskodik, az előadókat a városi tanács egészségügyi osztálya küldi ki a helyszínre. IN em esett messze a fájától Manuel De Sica, a híres filmrendező fia is filmes berkekben választott pályát, ha nem is rendező lett. ö szerezte Pasquale Squitteri „Én és a jóisten” című filmjének zenéjét. Családi hagyományok 1 nyomán A felszabadulás után megpezsdült az emberekben az élet. Már nemcsak ma volt és a mai betevő falat, volt már holnap is. jövő is. Egy nógrádi kis faluban is ösz- szefogtak az emberek, s amikor a munka dandárját már elvégezték, esténként összegyűltek. hogy megtervezzék a holnapot. Nógrádbercelen pártestéket, pártnapokat tartottak 1946- ban. összegyűltek nyolcva- nan, százan, mikor hogy engedte az idő. Közöttük ott hallgatta a szót egy fiatal- asszony is. Molnár Lászióné. Benne is megszületett a gon- dolat, mint jó néhány társában : szervezetet kellene alakítani az asszonyoknak. A gondolatot tettre váltani nem volt nehéz, a nógrádbercell demokratikus nőszövetség hamarosan már nyolcvan tagot számlált. A Kállav-féle kastélyban óvoda nyílt, a berendezéssel volt elég dolguk az asszonyoknak. Szakköröket alakítottak, számtant, oroszt tanultak, pótolták. apait lehetett, s amire még futotta az időből a mezőgazdasági munka mellett. Aztán családjával Székes- fehérvárra került Molnár Lászlóné. s ott. mint a nő- mozgalml munkában már tapasztalt asszony, a nőtanács elnökhelyettesi tisztét látta el. Belekóstolt a mozgalmi munkába, s azóta sem tud szakítani vele. Most a balassagyarmati Finomkötöttárugyár dolgozója. — s a városi nőtanács elnöke. A sor tehát az új lakóhelyen sem szakadt meg. Kérdezem. miből is áll a munkáia? Gondolkozik előbb maid nevetve tárja szét a kezét: — Szerettem volna egy szóval megmondani, de nem tudom. Inkább felsorolnám. Nagymamák napját, gyermeknapot, óvodások műsorát rendeztünk, szakköröket szerveztünk, lányok—asszonyok klubiát. háziasszonyok találkozóját. tsz-munkásnők találkozóját. ruhabemutatót tartottunk. .. A skála persze elég sokszínű, de ilyen a munkánk Is. Minden a mi reszortunk, ami érdekli az asz- szonyokat. segít nekik. És ha erről, a segítségről van szó, akkor nem teher a munka, bármily sok is. Nem könnyű ez a mozgalmi munka, sokszor meg kell küzdeni a ..nem lesz abból úev sem semmi” hangokkal. Így volt ez a vietnami takarók dolgával is. Amikor először szó esett róla.. az asszonyok egy része csak legyintett : Szép ez bizony, de maid ha dolgozni kell vele. bezzeg lelohad a lelkesedés! Elkészült az első takaró, megmutatták az asszonyoknak. Először csend volt. aztán csak úgy röppentek a kérdések: Aztán mond iátok csak. hány Ilyen kocka kell? Merthogv lenne most otthon egy kis időm... Készen lett minden takaró, s az akciót boldogan summázták a „Finomkötött” asszonyai: bizony nagyobb öröm adni, mint kapni! Molnár Lászlóné zeneiskolai. iskolai szülői munkaközösség tagjaként dolgozott, segített a művelődésügy feladataiban. s most a nőtanács elnöke. Munkatársai olykor-olykor megkérdezték: — Mondja. Molnámé. a bölcsődében még nincs valami funkciója ? Az üzem tanműhelyében dolgozik most fiatalokkal körülvéve. Nevelgeti, tanítja a fiatal lányokat, segít nekik, hogy megtalálják helyüket a KTSZ-ben. Agitál, rábeszél, magyaráz, népszerűsít, mikor mire van szükség. Sál# nyok észre sem veszik, hogv más belátásra térnek, megváltozik véleményük, mást fed már a „jó” fogalma, mint korábban. — Mindig nagyon szerettem varrni. Fiatal lány koromban a szükség kényszerí- tett erre a tudományra. Szerencsés ember vagyok, hogy azzal foglalkozhatom most. amit legszívesebben csinálok Azért a varrógép magában még kevés lenne. Ha nem végezhetnék mozgalmi munkát, nem lenne teljes az életem. Molnár Lászlóné családjában tradíció a mozgalmi munka. Az apa pártvonalon dolgozott. öccse a DISZ-ben. Ö pedig folytatja a sort. — szendi — lesz — válaszolta Nyúl Gyula főmérnök. — Azonban továbbra sem tudjuk azt megígérni hogy csak hímzést biztosítunk az asszonyoknak. — Ezt' a véleményét a későbbiek során a Kucsera Jánosnénál, valamint ifj. Papp Gyuláné csoportvezető lakásán összegyűlt asszonyok előtt is megismételte. A jelenlevők tudomásul vették a bejelentést, és többen megígérték, amennyiben a vállalat varrógépet és szakmai segítséget ad, megtanulnak gépen is varrni. Ami homályos A főmérnök lapunkban megjelent válaszában határozottan kijelentette: a hibás munkál visszaküldik kijavításra. Az asszonyok közül Kucsera Já- nosné, Altorjai Mátyásáé, Kékesi Józsefné pedig egyöntetűen bizonyltja, hogy a legutóbb átadott 12 nyakkendőből 11-et rossznak minősítettek, kijavításra azonban egyet sem kaptak vissza. Ezt megelőzően pedig minden darabot átvették. Elismerték, hogy a vállalat képviselői többször nyomatékosan hangsúlyozták: a jövőben sem lesznek elnézőek, nem javíttatják ki a minőségileg kifogásolható darabokat. Az asszonyok másik csoportjának, Így Kosztelnlk Dezsőnének, Kovács Istvánnénak és Kalmár Lászlónknak munkáját megfelelőnek tartották. Ami az asszonyokat zavarja, az a kővetkező. A vállalat helybeli megbízottja, az ottani csoportvezető, Ifj. Papp Gyuláné a rossz munkát jónak ítélte meg, a vállalati központban viszont, ennek ellenkezője történt. Mivel a selejtesnek, rossznak minősített árut nem kapták vissza, ezért kételkednek a döntés realitásában, igazságosságában, akaratlanul Is felvetődik bennük: biztos, hogy a selejtes termékek az enyémek voltak? A csoportvezető és a többi asszony keresete közötti aránytalan nagy különbség Is arra enged következtetni: valami nincs egészen rendben. Akaratlanul is Kucsera János- né szavai jutnak eszembe, aki a beszélgetés során gyakran az igazságos munkaelosztást szorgalmazta. Ez persze nem jelenti azt hogy a méltatlankodóknak mindenben igazuk van, hibátlanok. Ezt erősítette meg Kalmár Lászlóné véleménye: — Selejtért nem fizethet a vállalat. Aki keresni akar, annak komolyan kell venni a vállalat által megszabott követelményeket. Én is javítottam olyan munkát, amiről azt sem tudtam, hogy kié. Ki beszéli durván? A két levélben ilyesmiről is szó volt. Az elsőből idézek: „Eleinte Etelka néni (Vastagh Lajosné, a bedolgozók művezetője) nagyon szépen beszélt de az utóbbi időben úgy tárgyalt. mint 1945 előtt az Ispán a cseléddel; flegmán, félvállról, és nagyon kritizált. Azt mondta: az ő szava szent, ne próbáljon ellene senki semmit se mondani. Lehet, hogy még hoz ki valami munkát, lehet, hogy nem. Mi nagyon elcsodálkoztunk ezen.”... A második levélben e témával kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „szerdán voltak kinn nálunk és elég flegmán beszéltek velünk, úgy mint régen a nagyjogos úr a cseléddel". ^ Levélírónkkal Vastagh Lajosné jelenlétében beszéltünk erről a kérdésről. Azt válaszolta: a rideg, felszólító hangú levél váltotta ki belőle a,: előbb említetteket. Levélírónk véleménye azonban csak a második esetben fogadható el KJ beszéli hát durván? — kérdeztem az asszonyoktól. Egyöntetűen azt válaszolták, hogy a vállalat képviselői nem, azok nagyon türelmesek voltak, ellenben közülük volt, aki lecigányozta a vállalatot, egy másik pedig azt állította, hogy elsikkasztották a nekik járó pénzt. Ez utóbbira ott, helyben Vastagh Lajosné a következőket válaszolta: ki fogjuk vizsgálni... Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a minősítés a jövőben sem lesz alku tárgya. Ez « vállalat hozzáértő szakembereinek dolga még akkor is, ha elismerjük: ők sem tévedhetetlenek. Ha valakinek az asszonyok közül nem tetszik valami, kérheti panasza kivizsgálását, jogos panaszát a vállalat vezetősége mindenkor orvosolni fogja. A vállalat intézkedései Nyúl Gyula főmérnök a községi pártbizottság titkárával és a tanácselnökkel megegyezett abban, hogy a kész munkát a vállalat képviselője veszi át, közli, mit, mléri tart rossznak, miért adja vissza. Gépeket és szakmai segítséget adnak majd a varrni tanulni akaró asszonyoknak. A munkát ezután mindenki csomagban, a neve mellett feltüntetett szám megjelölésével kapja. Hímezni való előreláthatólag december közepéig lesz. Végül felelősségre vonják azokat, akik a vállalat főmérnökének nyilatkozatával ellentétesen cselekedtek; elküldték a rideg hangú, munkakönyv átvételére szólító leveleket. Mindezt persze el lehetett volna kerülni, ha a vállalalat vezetői a bedolgozó hálózat megszervezésekor itt is — ahogy Nézsán tették —, felkeresik a község] párt- és állami élet első számú vezetőit. Venesz Károly Gabonatermesztés — szántás né Jcül Lehet-e gabonát termeszteni szántás nélkül, tehát úgy, hogy az ekékkel nem lazítják fel a talajt és a gyomokat sem távolítják el. A mezőgazdászok válasza: igen. Az úgynevezett direkt vetésre — próbaképpen — az idén már 15 gazdaságban került sor. Sokfélé már a tavalyi kísérletek eredményeit is értékelték. Hogyan dolgoznak az újfajta gépek és milyen eredmények születtek? Az úgynevezett kémiai minimum tilage programot a különböző direkt vetőgépek kialakításával és a Gramoxope-, nal. ezzel a speciális hatású új gyomirtó szerrel lehet majd megvalósítani. Ugyanis, ha a termelés során végigkísérjük a talajművelési munkafolyamatokat, megállapíthatjuk hogy azoknak sok esetben csak gyomirtó szerepük van, tehát ezt a munkát megfelelő szer alkalmazásával el lehet végezni. A kísérletek során angol gyártmányú direkt- vetőgépeket alkalmaztak. A traktor- vontatasu berendezés egy késés szerkezettel megnyitja a vetőmag-árkát, majd a mögötte vontatott tárcsa megfelelően kiszélesíti ezt a vája- tot. Az ily módon kialakított földfelületbe hidraulikus rendszerű vetőmagszóró berendezés adagolja a szaporító anya-got. A direkt vetőgiép műtrágyaadagoló szerkezettel is fel van szerelve. A kísérleti eredmények során a gabona tőszámát vizsgálták meg. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ben például ezzel a közvetlen vetéssel 110,5 — a hagyományos műveléssel és vetéssel 109,5 volt a folyóméterenkénti nö- vénytőszám. Jobbnak bizonyult az új módszer a konyán, a mikepércsi tsz-ben is, de valamivel rosszab eredményt hozott Derecskén. Kiugróan jól sikerült a közvetlen vetés a karcagi tsz-ben, ahol^ kétszerte nagyobb volt a tőszám az új módon művelt táblán. NÓGRÁD — 1969. november 4., kedd
