Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

A vásárlók érdekében Mikorra jövünk egyenesbe Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem a Salgótarjáni városi Tanács vezetői, sem pedig a kereskedelmi szer­vek képviselői, amikor a vá­rosátépítés során arra töre­kednek. hogv jobb legyen a lakosság áruellátása, kultu­ráltabb körülmények közé ke­rüljenek a boltok dolgozói. : Az igazán tiszteletreméltó eredmények, ha sok vitával, s a különböző álláspontok i>sszeütközésével születnek is meg, mindig egy lépést je­lentenek a fejlődés útján. Akkor is, ha elfogadjuk a vá­rosunkba látogató kedves vendégek jogos észrevételét: gyorsabb ütemben kellene fejleszteni kiskereskedelmi üz­lethálózatunkat. Elmaradt a forgalomtól A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén azt vitatták, hogy kinek mit kell tenni a hálózatfej­lesztés és az áruellátás to­vábbi'' javítása érdekében. Ki­derült, hogy a városközpont átépítése során legnagyobb gondot az élelmiszer-kiske­reskedelem hálózatfejlesztése okozza. Ugyanis ennek üte­me elmaradt az élelmiszer­forgalomtól annak ellenére, hogy a város átépítésének megkezdése óta csaknem 50 százalékkal nőtt a hálózat. Jelenleg is túlzsúfoltak a boltok, s különösen a csúcs- torgalmi időben lassúvá, ne­hézkessé válik a vásárlás, ami sok bosszúságot okoz. zavarja a vevők és eladók . kapcsolatát, gátolja a vá­lasztékosabb árukészlet kiala­kítását Mi várható a központban? Az elkövetkezendő időkben továbbra is két irányban tör­ténik a hálózatfejlesztés. Egy­részt a központban, másrészt a peremkerületekben. A köz­pontban is kétirányú ez a te­vékenység. A szanálás során különböző boltok, szolgálta­tási egységek kerülnek más helyre, ugyanakkor új üzlet­házak nyílnak. A vásártéri élelmiszerbolt melletti 343. számú rövid- és kötöttáru divatboltot a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat átadja a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi vállalatnak. Mivel a Szabadság téri kis csemegét január elseie után lebontják, cserébe a városi tanács a vállalatnak özv. Ma- jer Vilmosné házát adja ólaid. A kis csemege szomszédsá­gában található szolgáltató üzletek a városi tanács mel­letti kenyér-* és teiHolt mö­götti udvarba kerülnek. a snnrtbolt pedig a volt KERA- VTT ,L helvére költözik. A Nóg- ród megye! Vendéglátóipar! Vállalat hideakonvháJn vft*v a Kővlráe-pressző mellé, vagy a régi nyomdában ta­lál új otthonra, A jövő év­ben nyílik meg a Rákóczi úton a 353 négyzetméter alapterületű úi vasbolt, a 2. sz. üzletház. amelyben egy zöldség- és evünjölcsbolt kap helyet, a fíapsugár-telepen pedig az úi élelmiszerbolt. Már most látszik, hogv jó két-három év kell. mire va­lamelyest javul az élelmiszer- kiskereskedelmi bolthálózat a megyeszékhelyen. És a peremkerületekben i? A jelentéstől kiderül, hogy a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat ve­zetősége kevés gondot fordít a peremkerületekben levő boltok áruellátására, s egyéb, a vásárlókat érintő kérdések megoldására, például a nyit- vatartásra. Emiatt a boltok kihasználtsága 50—60 száza­lékos. míg a központban le­vő üzletekben az eladó terü­let minden négyzetméterén 260 százalékkal nagyobb for­galom bonyolódik le. mint a peremkerületi üzletekben. Ezért a végrehajtó bizottság határozatában felkérte az ér­dekelt szerveket, vizsgálják és állapítsák meg. mit kell tenni a peremboltok forgal­mának fellendítése érdeké­ben? Emellett szükség van a hálózat további fejlesztésére. A fejlesztési program sze­rint a Karancs. a Kővár út. az Idegér. az Öblösüveggyár, a külsőpályaudvar környé­kén. a Ferenc-telepen. a Jó- zsef-platón és a zagvvapál- falvi lakóterületén ABC-áru- házak. vagy élelmiszerboltok nyitására van szükség. Zöld­ség- és gvümölcsboltot kér Salgóbánva. a megyei tanács mögötti lakótelep, a Zagyva- pálfalvi Üveggyár környéke. Vendéglátóipari egységekre van szükség a strandon, a Ferenc-telepen, az Öblösüveg­gyár környékén, a Csizmadia­telepen. a külsőoálvaudva- rón és a zagwapálfalvi üveg- gvári lakótelepen. Mindezek megvalósításához hosszabb- rövidebb időre van szükség. Az alagsorban is Félő. hogy mire az előbb említett és a negyedik ötéves terv második felében építés­re kerülő új üzletházak meg­nyílnak, a hálózatfejlesztés ismét elmarad a forgalom növekedésétől, ami tovább tartósítja a jelenlegi feszült­séget. Akaratlanul is nem­rég megtartott ankétünk jut az eszembe, ahol többen hangsúlyozták: nem rontaná, sőt élénkítené a városképet, ha a bérházak alagsorában különféle üzletek kapnának helyet. Úgy vélem, ez nem is sértené az egyébként helyes városesztétikai elképzeléseket sem. ugyanakkor sok gond­tól szabadítaná meg a vá­ros vezetőit, a lakosság pe­dig örömmel fogadná ezt a megoldást, mert á gyakorlat­ban győződne meg még job­ban arról, hogy minden őér­tük. kulturáltabb életkörül­ményeikért történik. Venesz Károly Átkelés a Dunán (6) Hazánk felszabadításába 1944 novemberében bekapcso­lódtak a Tolbuhin marsall ve­zette 3. Ukrán Front csapatai is. A belgrádi hadművelet be­fejezése után ezek a csapatok a Dráva—Száva között nyo­multak előre, majd november 7-én Apatin, két nappal ké­sőbb pedig Batina körzetében megkezdték az átkelést a Du­nán. Velük szemben a túlsó parton viszonylag kis erők: a „Brandenburg” harccsoport, a 31. SS gyalogos hadosztály, a magyar 54. portyázó osztály és a lépcsőzetesen beérkező 44. „Hoch und Deutschmeister” hadosztály egységei védtek. Az átkelést jobbára csak éjszakánként tudták végre­hajtani. A német ágyúk és ak­navetők ugyanis nappal állan­dóan lőtték, a repülők pedig bombázták az egyetlen ponton- hidat, a két gőzkompot és a mocsaras terepen hozzájuk ve­zető utat. Nehezítette a hely­zetet az is, hogy a folyó több helyen átszakította a gátat és elárasztotta az ellenséges ál­lások megközelítési útjait. Elsőként néhány század kelt át a parton talált ladikok és a helyszínen készített tutajok se­gítségével. Az általuk elfoglalt két kis hídfőben azután több mint két héten át elkeseredett harc tombolt. Előnyomulása során Dolgopolov százados zászlóalját a szemközti magas­latról erős tüzérségi és akna- vető-tűz árasztotta el. A tá­madás elakadt. Lazarev vezér­őrnagy, a 19. lövészhadosztály parancsnoka látta, hogy a né­metek a magaslatról az egész hadosztályt megállásra kény­szeríthetik. Ezért utasította a századost: jobbról a vízzel el­árasztott terepen kerülje meg és meglepetésszerű rajtaütés­sel foglalja el az ellenséges támpontot. Dolgopolov zászlóalja mel­lig érő hideg vízben két kilo­métert gázolt előre, magával cipelve a golyószórókat, akna­vetőket és a lőszert. A néme­tek oldalába kerülve tüzet nyi­tottak és megrohamozták őket. Csapásuk váratlanul érte a támpont védőit, akik nagy veszteség után kénytelenek voltak visszavonulni. Ilyen harcok közepette egye­sítették a két hídfőt novem­ber 23-ra az 57. hadsereg csa­patai, s ezzel biztosították a 3. Ukrán Front összes erőinek átkelését a Dunán. Ezt köve­tően az 57. hadseregnek Nagy­kanizsa irányába kellett tá­madnia. A Mohács—Dunaszeg- cső vonalára felzárkózott 4. gárdahadsereg feladata volt ugyanakkor csapást mérni Szé­kesfehérvár felé. A német hadvezetés kapko­dó intézkedésekkel igyekezett megelőzni a szovjet támadás kibontakozását, amely egyfelől a balkáni csapatainak vissza­vonulását és a zalai olajmező­ket, másfelől a Budapest vé­delmére létrehozott csoporto­sítását fenyegette. Jugoszláviá­ból a Dunántúlra rendelte a 2. páncélos hadsereg törzsét, s megbízta a Balaton—Dráva közötti arcvonalszakasz védel­mének megszervezésével. A hadseregparancsnok. De Ange- lis tüzérségi tábornok azonban nem sokat segíthetett a kiala­kult helyzeten. Meglevő erői elégtelenek voltak a feladat megoldására., s más arcvona- lakról megerősítésül átcsopor­tosított hadosztályokat pedig érkezésük sorrendjében, ré­szenként kényszerült harcba vetni. Ezek a német csapatok szí­vósan védekeztek, sőt ismételt ellenlökésekkel, és a lakott helységekben erősen megka­paszkodva mindent elkövettek a szovjet előnyomulás megállí­tására. Próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak. Sarohin vezérezredes 57. hadseregének 6. gárda lövészhadteste és a 4. gárdahadsereg 4L gárdalövész- hadosztálya már november 26-ári kiverte a 44. gránátos hadosztályt Mohácsról. Há­rom nappal később az 57. had­sereg Pécsett, a 4. gárdahad­sereg pedig Bátaszéket szaba­dította fel. E harcokban a 44. gránátos és a 31. SS gyalogos hadosztály csaknem teljesen felmorzsolódott. Richard Schultze őrvezető a 44. hadosz­tályból, fogságba esése után erről így beszélt: „A hadosz­tályunk által elszenvedett vesz­teségek iszonyúak. Így például a 131. ezredben, ahová engem mint rádióst osztottak be, két- napi harc után mindössze 26 fő maradt.” Bátaszék—Abaliget között hatalmas rés keletkezett a né­met védelemben. Lezárásával hiába kísérleteztek a 71. gya­logos, a 118. vadász és az 1. hegyi hadosztály beérkező egy­ségei. Délnyugat, nyugat, északnyugat és észak felé szé­les arcvonalon megállíthatatla­nul törtek előre a szovjet csa­patok. December 1-én az 57. hadse­reg 6. gárda lövészhadteste felszabadította Dombóvári és még aznap, este több ponton átkelt a Kapos-folyón. He­lyenként a németek erős tűz­zel igyekeztek az átkelést megakadályozni. Ez történt Döbrököznél is, ahol néhány géppuska sűrű golyózáporral szinte minden mozgást lehe­tetlenné tett. Pereverzev gár­dista önként vállalta, hogy el­hallgattatja az egyiket, s a többire is rögtön akadt je­lentkező. Úszva haladtak a túlsó part felé a tűzesőben. Partot érve a géppuskafészkekhez úsztak és kézitusában meg­semmisítették a kezelőket. Ez­után a fegyvereket a mögöttes állásokban levő németek ellen fordították, s megtörték azok ellenállásé?. A szovjet egysé­gek most már akadálytalanul végrehajthatták az átkelést. Az 57. hadsereg december 4—7. között elérte a Balaton déli partja, Marcali, Nagyba­jom, Barcs, Dráva vonalat. Ez a terepszakasz fontos része volt az úgynevezett „Margit- állás”-nak, amelyre az egész dunántúli német védelem tá­maszkodott. A „Margit-állás” Balaton—Dráva közötti szaka­szát a 8. tábori póthadosztály, rögtönzött karhatalmi alakula­tok és tüzérség védte ebben az időben, mögöttük pedig a 2. német páncélos hadsereg 22. hegyi és 68. gyalogos hadteste vonult fel. Ezeknek az erők­nek a támadásával számolva, a szovjet főparancsnokság de­cember 6-án az elért szaka­szon védelembe rendelte az 57. hadsereget, hogy ily mó­don biztosítsa a 4. gárda had­sereg támadását ászaki irány­ban. Zaharov vezérezredes 4. gár­dahadserege december 2-án Szekszárd, másnap pedig Du- naföldvár gyors elfoglalásával megakadályozta, hogy az el­lenség a Sió-csatorna mentén húzódó „Jenő-állás”-ban halo­gató védelmet hozzon létre. Gyorsan mozgó csapatai meré­szen betörtek a német—ma­gyar hadosztályok oldalába és hátába, feldarabolták védo- szakaszait, s nem engedték, hogy a lakott helységekben megkapaszkodjanak. December 9-re a hadsereg a Velencei-tó és a Balaton között megköze­lítette a „Margit-állás” vona­lát. Itt beszüntette az előnyo­mulást, hogy megfelelően fel­készülhessen a védelem áttö­résére és Budapest teljes be­kerítésére, együttműködve a 2. Ukrán Front csapataival. Következik: A gyűrű bezárul , Rakélavonatoh Rigai konstruktőrök elké­szítették a Moszkva—Lenin­grad útvonalon közlekedő új ..rakétavonatok” tervét. Ezen a vasútszakaszon már eddig is közlekedtek olyan oróba- iáratok. amelyek sebessége elérte a 160 kilométer/órát Az új expresszvonat azonban még ezt a rekordot is meg­dönti: úsv tervezik. hogv 200 kilométer/óra sebességgel ÍC2 haladni. Ezután tehát Moszkvától a Néva partjáig az utazás négy órát vesz igénybe, ugyanannyit, mint tíz évvel ezelőtt a repülőút. Megoldódik „A női munkaerő folyamatos foglalkoztatásához Bercelen ipari üzem telepítése is segítséget tud­na nyújtani’* — írtuk le nemrég a mondatot a berceli lányok, ász- monyok elhelyezkedési gondjai­ról szólva. Most örömmel adha­tunk hírt róla, hogy átérezve a mintegy 120 foglalkoztatható bér­céi! nő gondját, a Balassagyarma­ti járási Tanács Végrehajtó Bi- /eUsága legutóbbi vb-ülésén meg- :árgyalta a község munkaero- iieiyzetét. Mivel Bércéi Aszódtól Balassagyarmattól, és Váctól egyaránt távol fekszik, helyben adott munkaalkalom létesítésére történtek lépések, ipartelepítésre vállalkozó intézmény máris akadt — a Budapesti Ruházati KISZÖ'. egyik ruházati ktsz-e vállalta, ■íogy még ez évben — mintegy 25 személyes kezdőlétszámmal — megkezdi a termelést a község kihasználatlanul álló kastéWában A tervek szerint a teljesítmény­bérben ff>9da?koztatott berceli átlagkeresete eléri az 1500 forin­tot, s idővel létszámuk is 120-ra növekszik. Kávé és vermut A négy tizenöt—tizenhat év körüli kislány vidáman vi- háncolt az egyre inkább fej­lődő járási székhely kisven­déglőjében. Beszélgetésüket akarva-akaratlan meghallot­ták a közeli asztaloknál ülök, mert nem takarékoskodtak a hangerővel. Rövid néhány perc alatt kiderült, hogy diá­kok. Most iskolában kellene lenniük, de ők itt vannak a vendéglőben. Ezekkel a vacak táskákkal mennyi baj van, mert nagyon nehezek a sok könyvtől. Meg alaposan ki vannak tömve. És mennyivel elegánsabb dolog lenne csak egy kis retiküllel járogatni. Szóba került a fodrász, a leg- [ 'jabb divat, a tanárok visel- I kedése és tanítási módszerük NÓGRÁD - 1969. novembei 29., szombat jellemzése. Aztán felvetette egyikük a nagy kérdést: — Mit rendeljünk lányok? A válasz nem késett so­káig: — Hát, feketét. — Csak? Rövid súgás-búgás. Aztán megszületik a döntés. — Tessék hozni négy kávét és négy vermutot. Aztán ké­rünk egy fecskét és egy gyu­fát is! A rendelés megérkezik a vermuttal együtt. A kislányok koccintanak, isznak, aztán folytatják a diskurzust. Ha lehetséges, egy fokkal még hangosabban. Röviddel később ketten elsurrannak az aszta­lok között. A másik kettő folytatja. Nem kisgyerekek már. Mégis, nem lesz korai az a vermut kislányok? — Cs — Tv-előzetes Kép a „Betondzsungel” című angol filmhez. (December 6. — szombat 22.25) Jelenet az „Én azt hiszem, hogy normális vagyok" című Kibédy-műsorból (December 6. — szombat 20.20) Részlet a ..Vízszintes — füg göleges. című zenés ke­resztrejtvény műsorból. (De­cember 7. — vasárnap 20.20)

Next

/
Thumbnails
Contents