Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

Mozgó hentesüzlet a falvakban A FALVAKAT járó ember lépten-nyomon találkozik azzal a jogos panasszal, hogy a lakosság húsellátását nem oldották meg. Legfeljebb annyi a változás, hogy egynéhány bátrabb termelőszövetkezet kiárusít „kényszervágott” szarvasmarhat, vagy éppen egy-egy elöregedett birkát. A falut ellátó kereskedelmi szervek abban a hitben élnek, hogy minek a falura friss hús! Ott a háztáji baromfi, nyúl, vagy liba, kacsa. Érdemes volna viszont felmér­ni, hogy a városokban, vagy ipari vidékeken hány kiló marhahúst vagy sertéshúst vásárolnak fel több kilométert is megtérve azok, akik a lakóhelyükön már évek óta csak hébe-korba látnak friss húst. Kiderülne az az igazság, hogy a friss hús nagy százalékát a városból a falura vi­szik az emberek. Az igazsághoz tartozik, hogy napjainkban nehéz a húsellátás zavartalanságáról beszélni. Keret-gazdálkodásba esik ez a népólelmezési árucikk. Az elosztó szervek ter­mészetesen a húst nem falura küldik — ahol valóban mégiscsak hozzájuthatnak valamilyen húshoz —, hanem a városokba, ahol az emberek kénytelenek a „piacról” élni. Tény azonban, hogy akinek hús kell, elmegy érte a hetedik határba is! A kereskedelem közgazdászai kiszámol­hatnák, hogy a rendelkezésre álló húskeretből meny­nyit fogyaszt el a város, mennyit igényel a falu és így osztanák el a friss húst. Ezzel amellett, hogy emberek százait kímélnék meg a felesleges utazgatástól, a városi _ fogyasztókat is meg­védenék a hentesüzletekben való tolongástól, a bizonyta­lanság érzésétől. Nemrégen beszélgettünk erről a balassagyarmati hús­ipari üzem vezetőivel is. Nem azt állították, hogy a falu­nak korlátlan mennyiségbe tudnak húst adná, hiszen ők is a keretgazdálkodásira hivatkoztak. De azt igenis el­mondták, hogy a jelenleginél többet is tudnának adni. Ám sok helyütt át sem veszik tőlük, mert a boltnak nincs hűtőszekrénye, nem tudja tárolni, a boltos annyit vesz át, amennyit aznap eladhat. A hét további napjain friss hús méréssel már nem is foglalkozik. Véleményünk sze­rint amellett, hogy a mezőgazdasági üzemek hústermelé­sét fokozni kell, ilyesmiben is keresni kell okát a falu jobb friss húsellátásának. A húsipari üzem most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy maga veszi kezébe a fa­lusi húsellátást. Eredeti az ötlet: egy nagy befogadóképes­ségű hűtőkocsit egy kis átalakítással alkalmassá tenni hús­kimérésre is. Ez a kocsi, felpakolva áruval, elindul a fal­vakba. A kocsiból elégítenék ki a húsigényt, aztán menné­nek a másik faluba, majd folytatnák útjukat. Kialakítaná­nak egy bizonyos időpontot, hogy a vásárlók már előre ismerjék, mikor érkezik hozzájuk a mozgó hentesüzlet. Ezzel talán életre kelme a verseny a falusi lakosság el­látásának megjavítására. Ment nemcsak friss húsellátással bajlódnak a falvakban, hanem a töltelékárukból is gyenge a választék. Kolbász he­tenként egyszer ha kapható. Választékról beszélni a fa­lusi boltokban nem lehet. A palotési gyógyszerész hívta fel egy alkalommal figyelmünket: nézzük meg, müyen közelharc folyik a kolbászért, amit hetenként egyszer né­hány tepsiben visznek nekik. Sorban álltak érte, vesze­kedtek a vásárlók egy negyedkilóért. Ilyen körülmények között a kereskedő „trónon” érezheti magát. A falu ellátásában egy-két árucikknél még mindig monopolhelyzet uralkodik és vannak, akik ezzel vissza is élnek. Ki látja kárát? A vásárló, aki kulturált étkezési igényeit így neun tudja kielégítem. SZÁZ SZŐ mint egy: javítani kell a falusi húsellá­táson! Ebben a friss húsellátás éppen úgy értendő, mint töltelékárué. Mindenképpen úgy kell gazdálkodni a „ke­rettel”, hogy jusson falura is. Számok bizonyítják, hogy 1969-ben több húst adnak el, mint az előző évek bárme­lyikében. Küldjenek belőle többet falura is, hogy csök­kenjen a városokban a húsért való tolongás és megfosszuk azokat a rosszindulatú embereket érveiktől, akik eltúlozva mondják, hogy milyen rossz náluk az ellátás. Egy kis kö­rültekintésre, az érdekek megértésére, kereskedői hozzá­értésre és hozzáállásra van csupán szükség. Meg termé­szetesen arra, hogy a termelőszövetkezetek annyi állatot neveljenek levágásra, hogy a kereskedők igényeit ne aka­dályozzák mennyiségi korlátok. Mert ez oldaná meg vég­érvényesen a kérdést. Bobál Gyula A legnagyobb tömegű égi objektum A Messier-féle katalógusban 87. sorszámmal jelölt távoli galaktika (M 37) rendkívül érdekli a csillagászokat már felfedezése óta. A galaktika egyike a Virgo (Szűz) csillag­képben található galaktika­halmaz tagjainak, mégpedig a legfényesebbeknek. Magjából gázsugarak ágaznak ki. Nem­csak arról nevezetes, hogy egyike azoknak az erős, koz­mikus rádióforrásoknak, ame­lyeket első ízben sikerült azo­nosítani látható objektummal, hanem 1966-ban azt is kide­rítették róla, hogy intenzív röntgensugár forrás is. Ez ideig az M 87 az egyetlen, ha­tározottan azonosított, galak­tikánkon kívüli (extragalakti­kus) röntgensugár központ. J. C. Brandt és R. G. Roo- sen, a NASA Goldard Űrku­tatási Centrumának tudósai legutóbb arra az eredményre jutottak, hogy az M 87 töme­ge sokszorta nagyobb a ko­rábban feltételezettnél, egy­úttal pedig sokkalta nagyobb bármely más galaktikáénál. Becslések szerint a szóban levő csillagrendszer tömege hárombilliószorta (3. 1012-szer- te nagyobb a Napénál. Össze­hasonlításként megemlítjük, hogy saját tejútrendszerünk tömege a Napénak hozzávető­legesen százmilliárdszorosa (lOR-szerese). Sajnos, a különlegesen nagy méretű galaktikák, mint ami­lyen az M 87 is, túlságosan messze vannak és rendkívül halványak. A jelenlegi meg­állapítások épp ezért rendkí vül nagy jelentőségűek, mint­hogy Brandt és Roosen kuta­tásai első ízben szolgáltattak pontosabb adatot az óriásga­laktikák egyik képviselőjéről. Valószínű, hogy az M 87 a tej- útrendszérek egy olyan típu­sának képviselője, amely sok tekintetben eltér saját galak­tikánktól. Feltehető, hogy a világegyetemben másutt is akadnak hasonlóképpen nagy tömegű óriásgalaktikák; ezek­nek felfedezése azonban még a jövő feladata. 109 éves és munkát keres Jósé Porfino de Aranjo munkát keres. Ez nem volna külön említésre méltó, ha Jósé nem lenne 109 éves. Nem­régen házasodott meg negyed szer. Minthogy 23 fia van, akik közül még 12 kiskorú, termé­szetesen szüksége van valami­lyen jövedelemre. H Klubélet Diákoknak tilos belépni?! Kedves meghívásnak tettem eleget a napokban. A szé- csényi járási művelődési központ ifjúsági klubja kért fel a találkozóra, arra a „kérdezz-felelek” játékra, s számomra is tanulságos esti beszélgetésre, amelyen a helybeli fiata­lok kérdeztek és az újságíró válaszolt. „Klubprogramon” még nem voltam, érthető, ha a szoká­sosnál valamivel nagyobb ér­deklődéssel ültem le a tizen­öt—húsz fiatal közé: lássuk a medvét, mire kíváncsiak, amikor ők kérdezhetnek — akármeddig és akármit... A szécsényi klubról eddig a következőket tudtam: több éve működnek nagyon ered­ményesen, nemrégiben új he­lyiséget avattak a művelő­dési központ legfelső traktu­sában, közel a padláshoz, kö­zel a romantikához, hiszen a helyiség festését, a térelvá­lasztó fal ötletes díszítését (most éppen gesztenyeházak­kal aggatták tele a kötélből font falat), maguk készítették. A klub új felszerelést kapott, kényelmes, modern formájú bútorokkal látták el... Ezek a külsőségek. Nem lé­nyegtelen dolgok, de az igazán érdekes mégis a tartalom, a program, amely tavaly példá­ul olyan jól sikerült, hogy a szécsényi fiatalok értelmes­hasznos társulása megkapta a „kiváló” címet. Nógrád nem jár élen a Kiváló ifjúsági klub címért folyó országos versenyben: eddig mindössze három ifjúsági csoportnak si­került elérni ezt a szintet. (A szécsényieken kívül a balas­sagyarmati Balassi Bálint gimnázium és a Salgótarjáni Öblösüveggyár ifiklubja kap­ta meg a kitüntető címet). Szigorúan véve, a szécsényi művelődési központ ifjúsági klubja az egyetlen vidéki ki­váló csoport, ezért külön is érdemes néhány pontját idéz­ni annak a programnak, amely az év utolsó harma­dában nyújt kellemes és hasz­nos időtöltést több mint het­ven (!) szécsényi fiatalnak. Októberben klubest kereté­ben találkoztak a nagy si­kerrel fellépő VOX-zenekar- ral, előadást hallgattak Miért művészet a film? címmel, a klubtagok részvételével meg­rendezték a házi biliárdver­seny első selejtezőjét, újabb előadás: Felszabadító harcok Nógrád megyében. Szécsény felszabadulása címmel, bemu­tató zenés klubestet rendeztek a közeli Benczúrfalván, köz­ben megnyílt a tánciskola és nagy sikerrel lezajlott egy beat-koncert is. Házi sakk­verseny, minifesztivál (Ber- gendiék fellépésével), „kihe­lyezett” előadások, vers, zene tői, aki úgy jár Szécsénybe. az ifjúsági klubba előadásokat tartani, „mintha haza men­ne?!” Kocsis Lászlótól, |a me­gyei Moziüzemi Vállalat elő­adójától, aki a filmművészet kérdéseiről, a filmkészítés fej­lődéséről tart érdekes előadá­sokat ... Nem folytatom a sort. pedig folytathatnám. Helyette inkább idézem az egyik, „il­legálisan” a klubban tartóz­kodó, középiskolás diák vé­leményét: — Amikor kitiltottak ben­nünket innen, arra hivatkoz­tak, hogy tanulnunk kell... és paródia a klubban, újabb előadás a filmről, majd egy modern filmvígjáték ugyan­csak az ifjúsági klubban, tag­gyűlés, előadás a közel-keleti különleges háborúkról, ame­lyet a járási pártbizottság el­ső titkára tart majd — íme néhány érdekesebbnek ígérke­ző megtörtént és tervezett esemény a művelődési köz­pont és a kiváló szécsényi if- Szerintem, nemcsak könyvek­ből tanulhat az ember. Az is­kolai, kollégiumi klubok tar­talmi vonatkozásban nem ké­pesek ennyi érdekességet és hasznos dolgot nyújtani ne­, _ , . . . künk. Szívesen jönnénk ide, de nak, _ .dosebbnek egyaránt te-- félünk a ret0rzióktól... júsági klub őszi-téli program­jából. Bevallom, nem minden cél­zatosság nélkül soroltam fel az igazán érdekes és fiatal­nulságos ismereteket és él­ményt is nyújtó programot. Beszél helyettem is — minden érvnél ékesebben szól, amikor tovább adom a kérdést, ame­lyet a szécsényi fiatalok kö­zött töltött estén ’ többen is feltettek, de amelyre végül is senkinek sem sikerült kielé­gítő módon válaszolni: — Miért tilos a helyi diák­ságnak a kiváló klubba be­Retorziók is vannak? Az iskolai rendtartás nagyon helyesen, előírja például, hogy a diáknak nyolc óra után ott­hon a helye (nyolcig azért a kluba is benézhetne rövid időre), nem látogathatja az italboltokat, kocsmákat, nem fogyaszthat szeszesitalt. Kocs­mát és kiváló ifjúsági klubot ilyenformán egy szintre hozni, lépni?! Mi az oka annak a valóban meglepő és gyanítom: semmivel sem indokolható nehezen magyarázható állás­rendelkezésnek, botrány vagy pont. Mindenesetre érdemes­kilengés egyetlen egyszer sem nek látszik külön is foglal- fordult elő a klub életében, kozni a kérdéssel, amelyre amely lehetetlenné teszi a szé- sem vendéglátóim, a szécsé- csényi gimnázium és techni- nyi fiatal szakmunkások és kum diákjainak a klubprog­ramok látogatását. Kitől vagy mitől féltik a diákokat? Sza­bó Bélától, a Madách-emlék- plakettel kitüntetett történész­szakmunkástanulók, sem jó­magam nem találtam megfe­lelő magyarázatot azon az es­tén. Pataki László A Brnói Őszi Vásáron megkötött szerződés értelmében a szállít Csehszlovákiába Nógrád megyei Fémipari Vállalat 1970-ben 3250 kábeldobot 590 000 rubel értékben (Koppány György felvétele) Járóbetegek orvosok 1965 óta minden esztendő- lenik meg a rendelőkben, ha­ben vizsgálták a szécsényi já- nem csak egy bizonyos szá­rási tanácsüléseken a járás egészségügyi helyzetét, s ha­tározatokat hoztak a hibák megszüntetésére. Ezek végre­hajtásának eredményeképpen a járásban a régi hat orvosi körzet helyett ma már tíz mű­ködik. Vannak olyan körzetek, ahol a lakosság száma eléri zaléka, ezek viszont annál többször. A naplók jelzik azt is, hogy a rendelőben meg­jelenteknek mintegy 20 száza­léka csak gyógyszerfeliratás céljából kereste fel orvosát. Ez utóbbinak is következmé­nye a rendelők zsúfoltsága. A házibeteg-ápolónők mun­már az országos szintet, ilyen kaideje nincs eléggé kihasz- a szécsényi I., a szécsényi II. nálva. Naponta átlag 3—4 és a karancssági körzet, a fekvőbeteget látnak el, ■ holott rimóciban pedig az országos e mellett fokozott mértékben átlagnál is kisebb a lakosság részt vehetnének a gondozá- száma. si munkában és a táppénzes A körzeti orvosok tovább- betegek ellenőrzésében is. képzése évek óta nagy gon- Nehéz téma a szécsényi já- dot okoz a járásban. Káder- rásban a gondozási munka, hiány miatt már két éve nem Ennek oka egyrészt a körzeti tudnak továbbképzésre külde- orvosok túlterheltsége. más­ni egyetlen orvost sem, mert részt pedig az, hogy több or­a helyettesítés megoldására nincs mód. A továbbképzés rendszeresítésére születtek már elképzelések, amelyeknek végrehajtása sürgős feladat, hiszen az egészségügyi tudo­mányok is fejlődnek, s ezek­kel lépést kell tartani. A védőnők képzéséről már sakkal szebb képet lehet fes­teni. Központilag előre meg­határozott tematika szerint, vos nincs meggyőződve a gon­dozási munka jelentőségéről, nem követeli meg a pontos dokumentációt. Kifogástalan gondozási munkával csak a karancssági körzeti orvos, dr. Tompos István dicsekedhet. A táppénzes állomány ala­kulása az idei esztendő ja­nuárjáig kedvező volt, aztán fokozatosan romlott, s a 4,9 százalékkal elérte a megyei kéthetes bentlakásos képzésen átlagot. A tsz-tagok táppén- vesznek részt, ami jó meg­oldásnak bizonyult. Nincsen azonos szinten viszont a há­zibeteg-ápolónők szakmai fel- készültsége. A fiatalok elvé­gezték a kétéves szakiskolát. zes állományának adatai va­lamivel jobbak, mint az ipa­ri dolgozóké. Megyei szinthez viszonyítva is kiemelkedően jó eredmé­nyeket produkál az anya- és hozzáértőek, sokat segítenek a csecsemővédelem. Az általa körzeti orvosnak. A régi szü- nos és a szaktanácsadási lésznőkből átképzett házibeteg- munkát is egyre szebb ered- ápolónők azonban kisebb kép- mények iellemzik. Négy éve zetségűek, gyengébb támaszai még 39 anya hozta világra az orvosnak. A továbbképzé­sen tanultakat sem egyformán hasznosítják, többen megma­radnak a régi módszereknél. A körzeti orvosi rendelések az idén viszonylag zsúfoltak voltak, amihez nagyban hoz­zájárult a tavaszi influenza- járvány is. A korábbi évek­hez képest azonban ez a nagy szám is kedvező, 1965-ben na­ponta 60—65 ember kereste fel a rendelőket, idén már csak 40—45 ember jelent meg a rendelőben. Érdemes a be­gyermeket otthon, tavaly már csak 13 volt az otthoni szülé­sek száma. Ugyancsak gyors ütemben csökken a koraszülé­sek és a csecsemőhalálozások száma. Gondok, feladatok bőség­gel akadnak a szécsényi já­rás egészségügyében. Ilyen többi között a táppénzes be­tegek felülvizsgálatának meg­nyugtató rendezése, s a szé­csényi rendelőintézet létesí­tése. Igaz. főleg ez utóbbi ne­héz probléma. de a feladat légforgalmi naplóitat alaposan megoldásával foglalkozni kell, áttanulmányozni, érdekes je- hiszen a jövő lenségekre bukkanhatunk rá. A lakosság egészét tekintve annak nem arányos része je­geszsegügye előbb-utóbb szükségessé te- szi a rendelőintézet megépí­tését. NÓGRÁD — 1969. november 1-, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents