Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
Az V. nevelésügyi kongresszus fámáiból Iskolareform és módszertani kultúra MEGJELÖLNÉM a korábban koinzei'vatívnaii névéiért és „megiideelágiiaált” pedagógiai maga .artás néhány valódi okát. Nem beszélek azokról a tényezőkről, amelyek minden téren befolyásolják a pedagógusmunka hatékonyságát, és más összefüggésben már sokszor előkerültek. (Gondolok az egyetemek módszertani képzésének fogyatékosságaira, a pedagógus- ovábbképzés megoldattam állapotára, a pedagógusok anyagi helyzetére, egyes vonatkozásban éppen az anyagi. helyzettel szoros össeefüg- ségben jelentkező túlterhelésre stb.) Az új módszerek terén a közkézen forgo didaktikai koncepció kidolgozására még nem is történt kísérlet a szakirodalomban. Sőt ilyenre számítani se nagyon lehet a olog természetéből ki-folyó- ag. A tudomány sem vá'lilal- :o.zbat arra, hogy majd száj- arágja, hogyan kell önálló on,olkodásra, szellemi aktivitásra nevelni. Itt sokkal . okiozottabb mértékben je- rntkezik a pedagógusmun- ához való önálló, alkotó jelegű viszonyulás igénye. A vaját egyéniségünkhöz és a anított csoport igényeihez mérten lehet csak a megfejtő „aktivizáló” módszerecet kialakítani. Ezt a módszert mindenkinek saját magának kell, legalábbis részben, „kiizzadnia" önmagából. Egyéni alkotó munkára pedig nem mindenki hajlandó vagy képes, éppen mivel az alkotáshoz szükséges pedagógiai alapműveltség is meglehetősen hiányos egyeseknél Az elmondottakkal szoros összefüggésben: az említett korszerű módszenek sokkal fáradságosabbak, idő- és munkaigényesebbek a pedagógusok számára, nagyobb követelményeket támasztanak a tanárokkal szemben. Másrészt viszont az is igaz, hogy csak ez az alkotóbb jellegű viszonyulás ad módot a védekezésre a pedagógusmunka lélektelen elmechani- zálódása ellen. Ennek ellenére nem sokan vállalják önként és szívesen az űj módszerekkel való dolgozás jelentette külön megterhelést, anná.1 is kevésbé, mert kevés az ebben az irányban ható ösztönző tényező. Az sem közömbös az új módszerek terjedése .szempontjából, hogy a felettes ellenőrző hatóságok álláspontja sem egységes ebben a kérdésben. A módszertani újat szükségszerűen nagy önállóság és változatosság kell, hogy jellemezze. Ezzel viszont többen nem értenek egye-, akik régi sablonok helyett, új sablonok bevezetéséig jutottak el, az újat akarás szándékában. Ennek eredménye, hogy sokan inkább vállalják a konzervativizmus vádját, mint a kísérletezés kockázatát. Ma még mindig kisebb vihart kavar egy hagyományos óra méla unalma, mint egy újat akaró és félig sikerült kísérlet vádja. — AZ ELMONDOTT gondolatok elsősorban fogyatékosságokat emeltek ki a mai középiskolai oktatás problémaköréből. A hagyományos isikolaszómléfletnek minden felsorolt hiba ellen megvan a maga hagyományos sablonreceptje. A magam részéről súlyos hibának tartanám, ha bizonyos hagyományos szemléletmód ellen hagyományos, a gyakorlatban soha be nem vált, de önmagunk megnyugtatására alkalmas eszközökkel, receptekkel próbálnánk meg küzdeni A módszertani megújulás legalább olyan szerves része az iskolareformnak, mint az új tantervek, tankönyvek vagy szervezeti létesítmények. Az újat itt sem néhány sablon, intézkedés fogja megteremteni és megszel árdátan i. Ezért az iskolaügy minden szintjén szívós és kitartó munkát kell folytatni a felsőbb veszet esnek éppúgy, mint a tanárok munkáiét közvetlenül irányító alsóbb vezetési szinteknek, vagy az órát vezető tanárnak. VersényJ György Pedagógiai pályázat A megyei művelődésügyi osztály a pedagógusok új továbbképzési rendszerének megfelelően, az egri tanárképző főiskola témajavaslata alapján pályázatot hirdet önképzésen alapuló kutatómunkára, a pedagógusok számára. A pályázat célja: a felső tagozatban folyó oktatónevelő munka gyakorlatában jelentkező tapasztalatok írásos rögzítése. A pályamunka megírásához az egri tanárképző főiskola tanárai nyújtanak segítséget egyéni konzultációk, illetve látogatások útján. A pályamunkák feldolgozásához kötelező és ajánlott irodalmat ad az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszéke. A pályamunkát két év alatt kell elkészíteni, s benne nemcsak a megjelölt irodalmat kell feldolgozni, hanem a választott téma mindennapos gyakorlatát, esetleg kísérletét. A pályázat elbírálására alakult bizottság (a főiskola tanárai), valamint a szakfelügyelet, tanulmányi felügyelet és az igazgató véleménye (minősítése) alapján az elfogadott pályamunkát három fokozat feljebbsorolással jutalmazzák. A pályázatot a téma pontos megjelölésével december 17- ig kell beküldeni a megyei művelődésügyi osztályra. A pályázat elfogadásáról és a konzultációk ‘időpontjáról december 25-ig a művelődésügyi osztály értesítést küld a jelentkezőknek. 7ASÜTI TÖRTÉNETEK m 4 Talnhnnnvi Hivatal Hont? Ilit ér a mozgó kőműveséi Iván«7 Zsúfolt vasúti fülke. A sarokban, az ablaknál, nyilván a gazdaságosabb tér kihasználás okából, ketten is ülnek egy helyen: vállas, oirkózó küllemű ifjú ölében aligszoknyás leányzó kuporog. Hangos enyelgésüket az egybegyült utazóközönség leplezetlen érdeklődéssel figyeli. — Ígérd meg. hogy a központi házasságkötőben tart- -uk az esküvőt... — kéri a két csók között támadt technikai szünetben a lány. A fiú egyből rááll: — Természetesen! Utána pedig a Mátyás-pincében ebédelünk. Együtt az egész násznép. — Valami olcsóbb hely is megtenné... — Azt már nem. Alább nem adom! A lány hosszú, szenvedélyes csókkal jutalmazza ezt a nemes, lovagi gesztust. Csók után így folytatja: — Két hét nászúira megyünk a Balatonhoz! A fiú rálicitál: — A üalmát-tengerpartra! Üjabb csókból kifolyólag a társalgás hosszú percekre ismét megszakad. — Két szobát szeretnék... — ábrándozik tovább a lány. — Egyik lenne a háló, a más- sik a társalgó... — Meglesz! És egy harmadik is — gyerekszobának! , A lány már szólni sem tud a boldogságtól. Csókolni, szerencsére, még tud. Később azért mégis csak megjön a szava: — Mondd, hány gyerekünk lesz? — Két fiú... (csók) ... és két lány... (hosszú csók) eoyelöre... (még hosszabb csók. amely egészen addig tart, míg a vonat be nem fut a következő állomásra.) A fiú felugrik, összekapkodja a csomagjait. — Jaj. nekem itt le kell szállnom! Na. szia! — gyors csókot lehel a lány arcára és fürgén távozik. A peronról még felinteget a lánynak, aki az ablakból szerelmesen néz utána, mindaddig. míg a fiú két széles válla el nem tűnik az állomás forgatagában. Közben a vonat is elindul újból, a lány felhúzza az ablakot. visszaül a helyére. Percekig némán bámul maga elé. látszik, hogy valamin nagyon töpreng, majd udvariasan megszólítja a szomszédját: — Bocsánat, nem tetszik emlékezni, milyen néven mutatkozott be ez a fiatalember. amikor felszállt? Endre?... Béla?... Levente?... Sehogy spm tudom a neveket megjegyezni. Rémes, hogy milyen szórakozott vagyok mostanában... Két középkorú asszony száll fel a vonatra az egyik állomáson. Gondosan elpa- kolgatják számtalan csomagjukat. majd leülnek egymással szemben. Az idősebbnek látszó, szemüveges, sovány asszony rögtön faggatni kezdi jó húsban levő. gömböly- ded utitársnőjét: — Na, meséljen. Piroskám, meséljen, mi volt. hogy volt? — Jaj lelkem. Veronikám, igazán nagyon szép volt minden! Csuda hercigek voltak a gyerekek, leukámon világos kiskosztüm volt és egy édes kis fehér kalap. Mindenki megbámulta, olyan bájos volt. Pista is roppant less volt. sötét ruhában, cso- kornyakkendövel... És na- avon is sokan voltunk! A két rokonságból és a szomszédságtól szinte mindenki eljött. A hivatalos aktus után a fiatalok megcsókolták egymást. aztán mindenki oda- ment hozzájuk, megcsókolták őket, sok szerencsét kívántak nekik. Azután a fiatalok, a Pista szülei, meg én a férjemmel együtt, hatosban, elmentünk a nagyvendéglöbe... Jaj. hogy ki ne felejtsem: útközben betértünk a fényképészhez és csináltattunk néhány felvételt... A naqy- vendéglőben aztán kiadósán megebédeltünk, utána a férfiak elborozgattak, mi asszonyok pedig sütemény és kávé mellett eltrécselgettünk. egészen késő estig! — Igazán nagyon hangulatos lehetett az egész! — Én mondom magának. Veronikám, a mi családunk ban már sok válóper zajlói“ le. de epy sem sikerült V- szépen, mint az Icukámé.. Radványi Barna — Nehogy azt tessék hinni, hogy ez egy világrengető dolog — figyelmeztetett a Salgótarjáni Lakáskarbantartó, Tervező és Építő Ktsz elnöke. A mondat már azok után hangzott el, hogy Ondréi• Andrással, a ktsz asztalos-művezetőjével, a gépezet meg- szerkesztőjével megnéztem Salgótarjánban, az Állami Áruház mellett fölállított mozgó kőművesállványt, így nem esett nehezemre, hogy elfogulatlan szemlélőként értékeljem a látottakat. Nyálkás, ködös, ősz végi délután volt. Tisztes távolból figyeltük az egyszerű szerkezet kezelőinek munkáját, a 10—12 méter magas, körülbelül a hagyományos állványzat szélességű, jó pár méter hosszú, törékenynek látszó fímalkotmánvt. Közben kérdéseket tettem fel. — Ügy két évvel ezelőtt, egy értekezleten hangzott el, milyen fontos az építőipar gépesítése, s a szövetkezet vezetői újításokra ösztönöztek bennünket — emlékezett visz- sza. — Attól a naptól kezdett foglalkoztatni egy köny- nyen kezelhető, mozgó kőművesállvány megszerkesztésének gondolata. Jobban mondva, törni kezdtem a fejem. mit is lehetne csinálni? Az ötlet viszonylag köny- nyen megszületett, de magában még nem sokat ért. Nyugtalan éjszakák, s a nappali munka után végtelennek tetsző, mégis röppenő órák, esti töprengések, kínlódások következtek. Ondrék András, ez az egyszerű, természetes észjárású ember, aki — a teljesség kedvéért hadd mondjam el — asztalos szakmunkás, különösebb technikai képzettséggel nem rendelkezik, egy kerek évig dolgozott az elképzelésen. Aztán kicsiben megszerkesztette a gépet, amelyen éppen úgy minden a helyén volt, éppen úgy működött, mint a későbbi utódja, a „prototípus”, az első mozgó kőművesállvány. De addig a napig még hosszú idő telt el. A makettet bemutatta a szövetkezet vezetőinek, akik bizonyára azonnal meglátták a fantáziát benne, engedélyt adtak. anyagot, s munkaerőt az összeállítására. Nos, az építők köztudomásúan nem dúskálnak a munkaerőben, az építési hajrák, a napi feladatok nem egyszer elszippantották Ondrék embereit, és bizony — minden él nélkül mondta el — szombatjait, vasárnapjait is fel kellett áldozni, még két asztalos fiát is maga mellé vette, hogy a szerelés minél előbb befejeződjön. Néhány héttel ezelőtt bemutatkozott a szerkezet, amely bizonyos körülmények között teljesen feleslegessé teszi a hagyományos állványozást A Madách gimnázium csatornázásánál a rendeltetésének megfelelően körbejárta az épületet, ezzel bebizonyította életképességét. — Tudomásom szerint ilyen, ✓agy hasonló gépezet nincsen az egész országban — jelentette ki Ondrék András. — A munkapad a tartókor .-lek között csörlő segítség vei lift- rendszerűen húzhat; ’ il, biztonsági berendezéssel van ellátva, rögzíthető, szakadás esetén a fémfogak a favázba kapaszkodnak. Teherbírása mintegy öt r ó a. Sínpályán áll, azon mozog a szerkezet, a tartalék sínpályára könnyedén áttolható, így járhatja körül az épületet. Előnye, hogy ninős szükség a drága fenyő fűrészárura, a hosszadalmas, hagyományos állványozásra, bárhol, rövid idő aliatt, minden különösebb szakértelem nélkül összeállítható. Hogy megérte-e? Igen. Megkaptam az újítási díjat... Csak szeretném, ha a népgazdaság hasznára széles körben alkalmaznák. A „csendes társ”, Galgóczi Károly mérnök most dolgozik a gépezet dokumentációján, amit Ondrék András a Találmányi Hivatalnak szándékszik benyújtani. Sajnos, Galgóczi szabadságon volt, vele nem tudtam beszélni. Földi János, a szövetkezet elnöke így foglalta össze véleményét: — A megyében új dolog, de Budapesten számtalan ilyen van, amit a tatarozásoknál használnak. Bizonyos viszonylatban valóban újítás, alkalmazása feltétlenül célszerű, a megtakarítás a hagyományos állványozáshoz képest mintegy 10—15 százalék. Hátránya, hogy csak sík területen használható, egyenetlen, puha talajú terepen nem állítható fel, illetve az aljazat- készítés költsége felemésztené a megtakarítást. További tökéletesítésre szorulna, mert kezeléséhez fizikai erőre van szükség. Kétségtelenül, a mozgó kőművesállvány már ebben a formájában is használható. A nyitott kérdések — van-e már hasonló, vagy nincs az országban? Találmány, vagy újítás? — mégis egyelőre maradjanak nyitott kérdések. Hogy mit ér a szerkezet, legjobban a gyakorlat bizonyíthatja be, s a döntő szót csakis a Találmányi Hivatal, vagy a szakember mondhatja ki. Kiss Sándor Az Egri Közúti Építő Vállalat Mátraszelén, a falu központjában homokfogót épít, hogy a hegyről lezúduló esővel érkező homokot megszűrje, illetve ne engedje a közútra folyni. A homokfogó építése 250 ezer forintba kerül, és a terv szerint december 10-ig elkészül. Korszerűsítik a her cell iskolát öt épületben található Bérceién az iskola és az óvoda. Az alsó iskola régi épületébe egy hónapja vezették be a vizet. Az épületet 1970-ben 350 ezer forintos költséggel átépítik. Korszerű ablakokat építenek be és elkészül a zárt folyosórész is. A volt Kállaikastélyban működő felső tagozatnál előadótermes rendszert alakítanak ki. Egy fizika-kémia előadót és egy televíziós termet készítenek. Megoldatlan az óvoda és a napközi otthon konyhája. Jelenleg két konyhán főznek. 1971-ben az óvoda mellett levő magtá-at ■■’V.oa K'naVhlivá ?s -»hé'1*' , alakítják át. Az óvódat és az . ebédlőt fedett folyosóval kö- j tik össze. I késxllinek a miz&cgrfaí bönyalizennnél A tél mindig nagy igénybevételt jelent a szénbányáknál. Ez az az időszak, amikor a fogyasztók több szenet várnak a bányászoktól, ugyanakkor a bányászkodáshoz szükséges anyagok biztosítása és a szén elszállítása Is nehezebb, mint máskor. A télre való felkészülés ezért jelent évről évre visz- szatérő gondot a bányáknál. Mizserfán az idén is figyelembe vettek a sok éves tapasztalatot és időben, gondosan. minden részletkérdésre kiterjedő téli intézkedési tervet készítettek. Az üzemvezetőség vállalta magára a központi feladatokat. A munkásmelegedők ki- javíttatásáról, az ott szükséges tüzelőről, a védőruhákról ők gondoskodnak. A folyamatos munkásszállítás érdekében tárgyalásokat folytattak áZ ille tékes szervekkel, de felkészülnek a hófúvások idejére szükségszállás biztosításával is. A külszínen ebben az időben elvégezték már i szőkesége- - V’ a ‘ \ ioarvasú" vágány t tatúzatat felülvizsgálták és folyamatosan történik a pálya karbantartása. Gondoskodtak a víztelenítésről, a szükséges tadpfacserékrői. Volt, ahol az egész vágányza- tot kicserélték. A kisvasúti mozdonyokra új üzembiztos féktuskókal szereltek fel. Gondoskodtak kellőszámú hóeltakarító eszközről is. Gusztáv-akiián a két körletnek külön fatároló helyet alakítottak ki, ahol egyhavi szükségletnek megfelelő készletet tárolnak. Itt különös gondot okoz, hogy a lejtős- és légaknák minden évben rendszeresen jegesednek. A jégképző áés megakadályozásához szűk séges sóról Is gondoskodtak. A bányában több helyen víz faltad, elvezetését úgy kell meg oldani, hogy a szenet ne szennyezze. Erre is felkészül tek. Az utak is síkossá vál nak télen, szórásukhoz salak ról gondoskodtak. A salgótarjáni aknaüzemnél i szokásos feladatok mellett s meddőhányót kellett át- Hkíiani hogv ne 'egyen aka dály a télen. Itt a Forgách akna útjának kijavítása, a lej tőxakna vizes szakaszának teljesítése jelentette a legfőbb feladatot. Ugyancsak elengedhetetlen a Király- és Margit- táró nagy külszíni kisvasúthálózatának állandó karbantartása, és óvása is Rákóczi-bányánál a keletkező külszíni víz elvezetésé re árkot készítettek. Itt is készülnek a jégképződés megakadályozására, tartalék csilleparkról is gondoskodtak és állandó ürítéssel védekeznek majd a befagyás ellen. A közelgő tél tehát nem ári felkészületlenül a mizser- fai bányászokat. Az idei intézkedésekben első helyen az emberekkel való törődés szerepel. A védőruha-ellátással kapcsolatban elmondták, hogy mindenütt van elegendő Gondoskodtak a melegítő italról, de felkészülnek a hófúvás ideiére nemcsak a már említett szükségszállás biztosításával, hanem étkeztetési lehető- -égekkei is. 6 ! NÖGRÁD — 1969 november 28-, péntek
