Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
ÜStriira boesätjuli Anyagmozgatás termelékenység munkaerő - gazdálkodás Megold h aI (iili munkaerőgondjainkat is Szinte közhelynek számít, dezések. Megindult a hazai nél olyan érvekkel találko- hogy nálunk minden harmadik gyártás, néhány alapvető esz- zunk, hogy drága a gépesítés, fizikai dolgozó anyagmozga- közre pedig importlehetősé- a megtakarított bértömeg nem fással, szállításssal, rakodással get is biztosítanak. Mégis azt fedezi a beszerzést. Ha csak foglalkozik. A közhely azon- kell mondani: az előrehala- ezt nézzük, akkor igazuk van ban hamar háttérbe szorul, ha dás lassú és vontatott. Mi le- az érvelőknek. Saját példá- a tényeket soroljuk. Ilyen ve- hét az oka? hói tudom, hogy hárommilliós befektetéssel csaknem 20 Megoldatlan fő felszabadítását értük el. Az _ , j, , előbb említett összeg beruhákérdések zási alapot igényelt, az utá.na fizetendő eszközlekötés és Az e témával foglalkozó értékesítés évenként körűibe- szakemberek, ^yciFl/Ok es fel- iüi 4-^0 p7pv* forintot ví- .^vetkező meg- m^Vkaríto^^^zám bére tületék kerülnek felszínre, mint az önköltség, a létszámellátás, a bérszínvonal, a baleset. Ilyenkor minden gazdasági vezető már a kényes kérdések közé sorolja az anyagmiként juthatna előbbre probléma megoldásában. Mi a drága ? állapításra jutottak: kevés és szociális terhe — átlaggal az a propaganda, amely a be- számolva — 550 ezer forintot szerzésnél, az alkalmazható jelent, amiből a vállalat mint- technológiánál és a hitelnyúj- egy 17Ó—180 ezer forint fejtásnál ismerteti a jelenlegi le- lesztési és részesedési alaphoz A szállítás, rakodás, raktá- hetőségeket. Nehezíti a gyár- jut. A valóságban azonban rozás költségeit jelentősen be- tás fejesztését, hogy sok az más a helyzet. Ugyanis az folyásolják az önköltségek, egyedi igény, a meglevő ti- anyagmozgatás mechanizálá- nagyságrendjük egyes ipar- puseszközök, berendezések sának hatása elsősorban a ter- ágakban eléri a 6—10 százaié- iránt pedig kisebb a kereslet, melékenység javulásában, a kot is. A kohászatban például A raktári felrakó daruk, a jobb üzemidő kihasználásban egy tonna acél előállításához magasraktárak építéséhez jelentkezik, bár ezt nehezebb hatszor akkora tömegű anya- szükséges nehézállványok, a kimutatni. got kell megmozgatni, kernen- kis területen mozgó emelő- Sok helyen leszűkítik az cébe rakni, és egyéb folyama- villás targoncák, a raktári anyagmozgatással kapcsolatokon keresztüljuttatni. Ezek a amyagtárolást és -mozgatást tos feladatokat a szállítás gé- költség'ek aszerint növekednek, elősegítő görgők, kerekek hiá- pesítésére, s főleg az üzeme- ahányszor átrakják az nyának megszüntetésére nem ken kívüli területek megol- anyagot. Nem a szállítás a készültek fel a vállalatok, dását szorgalmazzák. Ily mó- drága, hanem a kirakás, a tá- Megoldatlan az eszközök tar- don . cs311 3 probléma kisebb rolás és újrafelrakás. Hbből talékellátása, szervizszolgálata, részét oldják meg, mert a adódik, hogy kevés megolda- Különösen nehéz a targoncák költségesebb rakodás és a tá- ni a gépi úton való szállítást, pótalkatrészeinek beszerzése. r°lás megoldatlan. Igen gyak- az előbbivel együtt kell gon- Emiatt 25—30 százalékuk ran figyelmen kívül hagyják doskodni a tárolás mechanizá- üzemképtelen, idő előtt ki kell f technológiai folyamatokhoz lásáról is. A kettő szoros ősz- selejtezni. Kihasználatlanok a tertozo í?®1?0 any«gm°zgatasi cafiicrdáchöti van a Imni7íari1 TT-f-Orr, _. 1.0HII!Ví.l 10 s zefüggésben van, megoldások erre is nyújtanak. a korszerű KGST keretén belül található lehetőséget lehetőségek, minden ország igyekszik saját igényeinek teils. Hideghengerművünkben a tekercsek csomagolását, kötését végző dolKÖztudott, hogy a létszám- eíégítésére, emiatt párhuzamos fz/z^iék^péMáu^az anyae- hiány szinte általános az ipa- gyártások folynak, ugyanakkor raktarba v|ló továbbítása köri vállalatoknál mindenütt ke- nehézkesek a fizetési kedvez- ti le> amit legtöbbször úgyne- resik a nehez fizikai munkára menyek, általában azonos jel- vezett Molnár-targoncán, vagy älkiälnicü) f§rfiäkät, tcirsäüäl“ l6§u árucserét kiváiuxák nic§. kézi úton végeznek eL jMost műnk kulturáltságának mai Végezetül nincs összehangol- foglalkozunk az előbbi mun- fokán azonban az emberek va a hazai gyártó vállalatok kafolyamat mechanizálásá- nem a lapátolás és a talicska- munkája a komplex anyag- val, amelynek során 10—12 zás után vágyakoznak. Az új mozgató és raktározó felada- munkaerőt tudunk termelőmunkaerő zöme a középisko- tok kielégítésére. Mi példá- munkára csoportosítani, Iából kerül ki, műveltségük ut a raktári állványzatot ugyanakkor megszüntetjük a révén mechanizált munkafo- gyártjuk, a Hajtómű és Fel- gyakori rakodásból származó lyamatra vágynak. A segéd- vonógyár a konvejer-sorokat, sérülést, a csomagoló anyagok munkások pedig cserélgetik az Országos Bányagépgyártó szakadását, pótlását. Ebből is munkahelyüket aszerint, hogy Vállalat a szállítópályákat, a látszik, hogy egy jól megváltói fizetik meg jobban őket. Diósgyőri Gépgyár a villás lasztott mechanizálási módszer A konjunktúra es a balesetek ismerik az összehangolás le- , . hetőségeit. Jó lenne megteremAz előbbi probléma vezet el teni a közös fővállalkozáshoz az átlagbér, illetve a bérszín- szükséges feltételeket, vonal ismert nehézségeihez. A szállító-rakodó munkások bére évről évre jelentősen emelkedik, havi keresetük gyakran eléri a négyezer forintot. Ugyanakkor a termelő munkások és a- szakmunkások átlagkeresete kétezer forint kő■ targoncákat. Mindezek azon- minőségjavítást is eredményez. ban nem jutnak el az igénylőhöz, a tervezőintézetek sem Előtérbe kerülnek Az igénytelenség okai Az előbb említettek mellett legfőbb fékje a mechani- zálásnak az igénytelenség, a ül van, a legjobbak is alig üazdasagi előnyök fel nem ■Hlk Pl p J ismerese. Tálán itt érvényesül érik el a háromezer forintot. Ez a helyzet jelentősen előse- . ., ,, gíti a munkaerő-fluktuációt, an?1 32 ,e®yrf, írla®as?'^> hiszen akinek kevés a bére, szmvonal mellett J°n letre- Je‘ az jobb munkahelyet keres, akinek viszonylag sok, az a legjobban az extenzív fejlődés, A szűkös fejlesztési alapot a vállalatok inkább a termelést szolgáló gépek beszerzésére fordítják, mert a kiszolgáláshoz még lehet létszámot biztosítani. Más lesz a helyzet a jövő évben, amikor a létszámnövelés terheit a vállalatoknak kell viselni. A létszámmegtakarítás kedvezőbb anyagi feltételeket teremt. Előtérbe kerülnek azok a feladatok, amelynek során a meglevő gépek jobb üzemidő kihasználását kell megoldani, , ,. . , , , . , amikor az improduktív létszálentosen kedvez a kézi erővel mot keU megszüntetni. Ezekonjunktúrát kívánja saját érdekében felhasználni. A nagymértékű vándorlás ken a területeken pedig éppen a korábban említett 30— való anyagmozgatásnak, -rakodásnak, hogy az e területen „ , - foglalkoztatott munkások 35 sZazaiékos részaránya miatt jelentős mVnkalde3ét szante.. korlátlan esősorban az anyagmozmértékű munkakieséssel jár, a lehet novelni> ez‘ gatás jön számításba. —altal beruk .rendszeresen e - Az anyagmozgatás megoldáen - nunt írtam - a négy- sa na felada\ sikel. ese_ ezer forintot Nehezül az elő- tén kettős célt érhetünk el: rehaladast, hogy a darabos es biztosíthatjuk a munkahelyi ömlesztett aruk egység rakó- kulturáltságot, a termelékeny- manyokba való összefogása s§g jelentős növelésével pe- szűk területen érvényesül. begyakorlás pedig az alacsonyabb teljesítményekben nyilvánul meg. Legsúlyosabb helyzet talán a baleseteknél van. Legtöbb vállalatnál 30—35 százalék körül ingadozik. Az okok keresésénél legtöbbször a munka- ■!tételek rendezetlensége ke- előtérbe, ugyanakkor el- íasználtak ' az állóeszközök, •.súfoltak a munkahelyek, öm- .esztve történik az anyagtáJelentkezik a termelékenységben Igen fontos, hogy az anyag- mozgatás a korszerű raktáro- rolás. A legsúlyosabb baj, hogy zási elvekkel együtt épüljön a rakodás, szállítás módszeré- ki, mert nélküle nem lehet a re való utasítások nem ke- rakodólapos szállítást, vagy i-ülnek kiadásra, a dolgozók kontinerizálódást megvalósíta- legtöbb4 esetben maguk vá- ni. Azokban az országokban, iasztják meg a követhető el- ahol a munkaerőhelyzet kényjárást. szerítő hatása — a kulturáltAz említettek jelentősen ság és a létszám hiánya — ko- hozzájárultak ahhoz, hogy a rábban jelentkezett, ahol a gé- kormányszervek, minisztériu- pesítés létérdekké vált, sokkal mok évek óta foglalkoznak a intenzivebben és gyorsan ol- cémával, az OMFB felügyelete dották meg ezeket a felada- mellett létrehozták az Anyag- tokát. Külön szervezett appa- •nozgatási és Csomagolási In- rátus biztosítja a feltételeket tézetet, a fejlesztéshez ked- a Német Demokratikus Köz- vezményezett hitelt lehet igé- társaságban, Csehszlovákiában, nyelni, évenként konferencia ugyanakkor rendkívül kiter- foglalkozik a témával, kiállítá- jedt az eszközök kínálata is, sokon, vásárokon egyre na- az igényeket azonban mégsem gyobb helyet kapnak az anyag- tudják kielégíteni, mozgatással összefüggő bérén- A hazai igények feknérésédig megoldhatjuk munkaerőgondjaink jelentős részét is. Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes, S.tarjáni Kohászati Üzemek A salgótarjáni szikra Negyven évvel ezelőtt, 1929. november 1 * 2-án a bányamunkások ezreit állították csatasorba az illegálisan dolgozó kommunista sejtek. A burzsoá rendszer elleni harc legdicsőbb napjai akkor kezdődtek Salgótarjánban. i Az 1929-es gazdasági válság legnagyobb terhét a bányászok viselték. Kibírhatatlan volt a salgótarjáni bányászok helyzete. Jelentős részüket egyik napról a másikra az utcára tették, akik a bánya létszámában maradhattak, azok is csak 2—3 napot dolgozhattak hetenként. A távolabbi falvakból bejáró bányászok a fabarakok nyomortanyáin éltek. Egy héten csak egyszer, 40—50 kilométert gyalogolva vergődtek haza családjukhoz. Az üldözések ellenére is óriási befolyással volt az illegálisan dolgozó kommunista párt a salgótarjáni bányászokra. Tizenhét pártcsoport körülbelül 70 tagja dolgozott az 1929-es sztrájk idején a baglyasi bányákban, s ezt a csoportot a párttal következetesen szimpatizálók 110 főnyi serege vette körül. Ez a kicsiny létszámú kommunista sejt szervezte és irányította az ötezernyi salgótarjáni bányászok sztrájkmozgalmát. Mi is történt 40 évvel ezelőtt a salgótarjáni szénmedencében? 1929. október 31-én éjszaka érkezett meg Baglyasaljára a párt összekötője, aki az illegális központi bizottság utasításait vitte a bányászoknak. Másnap, november 1-én, mindenszentek délelőttjén kétezernyi bányász tömött sorban vonult a baglyasi temetőbe, rögtönzött zenekarral az élükön. A bányászlányok és -feleségek kosarából kétezernyi vörös szegfűt osztottak szét a bányászok között, s a mellükön vörös szegfűvel tüntető bányászok áradatát már a kivezényelt csendőrség sem tudta feltartóztatni. A bányaszerencsétlenség áldozatainak sírjánál felhangzott az Internacionálé, s a kommunista bizalmiak láncszerűen adták át egymásnak a párt üzenetét: holnap reggel az egész medencében kezdetét veszi a sztrájk. Este, a bányaigazgatóság épületének és a telep lakóházainak falán már megjelentek a vörös feliratok is: „Éljen november 7.” 1929. november 2-án már virradatkor forrongott a baglyasi banyatelep. A banyatgaz- gatóság előtti téren gyülekeztek a szánasi- lejtősakna bányászai, a szomszédos Sára- lejtősiek is a megadott jelszóra vártak. A leszállást imitálva 700 bányász vonult a szá- nasi-akna lejárata felé, de az akna bejáratánál megtorpant a tömeg. Oda vonult a Sára-lejtősakna 500 bányamunkása is, majd bejelentésre 1200 bányászököl szavazott egyszerre a sztrájk mellett. November 3-án a Népszava már a következő rövid jelentést közölte a boglyasaijai bányászok sztrájkjáról: „A bányamukások közgyűléséhez érkezett először a hír, hogy Baglyasalján 1200 bányamunkás lépett- sztrájkba.” November 6-án mar arról ir a Népszava, hogy Karancsalján és Lapujtőn 520, Pálfal- ván 600, Somlyóbányán 125, Etesen 200, Kazáron 350 és Albert-aknán 500 fő sztrájkba lépett. A valóságban 5000 főnyi salgótarjáni bányász sztrájkolt. A nógrádi bányászok példájára lerakták a csákányt Pécsett, Ajkán és Tatabányán is. Természetesen Horthy hatóságai rávetették magukat a sztrájkvezetőségekre. Egymásé érték a letartóztatások. Az elhurcolt munkások családját kilakoltatták a bányai lakásokból. Százhúsz nógrádi bányászt száműztek lakóhelyéről, sőt az országból. Salgótarjánban négy héten át szünetelt a munka, s nem kevesebb, mint 70 ezer szénfal melletti munlcanap esett ki a termelésből. A hatósági önkény, a jobboldali szociáldemokrata vezetők árulása és a lcilátásta- lanság következtében végül is feladták a harcot a sztrájkoló bányászok. Tegnap múlt négy évtizede, hogy a Népszava november 27-i számában jelentette: „Véget ért a salgótarjáni bányászok sztrájkja”. fjárom hónappal később a KMP 1930-*-* februárjában Aprelokában összeült IL kongresszusa azonban a sztrájkmozgálmat értékelve, joggal állapította meg, hogy 1919 után ez volt az első olyan komoly megmozdulás, amikor a munkásosztály Peyerék nélkül és Peyerék ellenére indított harcot eez uralkodó osztállyal szemben. Fiatalok a gépjavító állomáson Évek óta sok száz fiatal keres ét talál munkát a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A gépjavító állomásokon most is több mint félezer ifjúmunkás dolgozik. Munkájukkal, szakmai, erkölcsi, politikai nevelésük helyzetével, lehetőségével és gondjaival foglalkozott többek között legutóbbi ülésén a MEDOSZ Nógrád megyei bizottsága. Á fiatalok többsége elsajátította a választott szakma követelményeit, sokat és jól dolgozik. Ezt nemcsak olyan reprezentatív felmérések bizonyítják, mint a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folyó rendkívül hasznos vetélkedő. A fiatalok mindennapos munkájukkal bizonyítanak. Az idén tizenhárom brigád több mint hatszáz tagja küzd a szocialista cím elnyeréséért a gépjavító állomásokon. Vállalásuknak — csaknem 1 millió-háromszázezer forint többlet- nyereségre tettek ígéretet — bizonyára eleget is tesznek. j A munkának azonban * nemcsak társadalmi haszna van. Jól járnak azok a dolgozók is, akik mindennap becsülettel elvégzik feladatukat. A tapasztalatok azt bizonyítják, amióta a gépjavító állomásokon bevezették a teljesítménybéreket, emelkedett a munkások, a fiatalok átlagkeresete is. Hosszan lehetne sorolni az olyan szorgalmas, ifjú szakmunkások nevét, mint az érsekvadkerti Horváth István, Kalmár József és Szrenkg Rudolf. Valamennyien 2000 forint fölött keresnek har vonta. Jó tudni, hogy a fiatal munkások nagy többsége egyre inkább teljes jogú. értékes tagjává válik a gépjavító állomások munkás kollektívájának. Hallatják szavukat a párt-, a KISZ-, a szakszervezeti taggyűléseken. Sokan mondották el véleményüket a termelési tanácskozásokon is. A szécsé- nyi és az érsekvadkerti gépjavító fiatalok a folyamatos munkalehetőségeket. Pásztón a munkakörülmények további javítását tették szóvá. Többen kérték azt is. hogy az idősebb, tapasztaltabb szakmunkások segítsenek a szakma elsajátításában a fiatalabbaknak, a tapasztalatlanabbaknak. Természetesen, ők sem maradnak tétlenek. Különböző szakmai és politikai tanfolyamokon tanulnak. gyarapítják ismereteiket. 9 A gépjavító állomások gazdasági vezetői, szakszervezeti bizottságai közös feladatnak tekintik, hogy támogassák a fiatalok ígéretes törekvéseit. Nemcsak benn a műhelyekben kíséri figyelem és gondoskodás a fiatalokat. A csökkentett munkaidő bevezetésével több lett a szabad idejük. Meg kell hát teremteni a feltételeket, hogy kulturáltan pihenjenek, szórakozzanak. Hasznos, jó kezdeményezés Pásztón. a Kisterenyei Gépjavító Állomáson. hogy a szabad szombatokon közös kirándulásokat. tapasztalatcseréket, kulturális összejöveteleket szerveznek. Mind többen szórakoznak. pihennek a Mátrában a hétvégi víkendteleper. is. 2 Mindezekből termé" * szetesen kár lenne olyan következtetéseket levonni. hogy az ifjúság nevelése. erkölcsi és politikai arculatának alakítása a legnagyobb rendben megy a gépjavító állomásokon. Sok még a gond, amely nehezíti a munkát, zavarja a fiatalok fejlődését. A közzétett példák, észrevételek inkább csak azt erősítik, hogy a fiatalok többsége érzi megváltozott helyzetük. Látják az alkotó munka szépségét, értelmét is. Az idősebb korosztályon. a gazdasági és mozgalmi vezetőkön, a tapasztaltabb szakmunkásokon is múlik. hogy mindjobban megismerjék, megszeressék szakmájukat és öntudatos, kulturált munkássá váljanak. Vincze Istvánná Milyen mértékű a munkaerő-vándorlás? A tanácsi helyiipari vállalatok gazdasági helyzetét tükröző adatokból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapjában több vállalatnál csökkent, néhánynál pedig emelkedett a munkaerő-vándorlás. Az előbbiekhez tartozik a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, ahol a tavalyi. 31 százalékról 22,6, a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalatnál 26,4 százalékról 16,3 százalékra csökkent a munkahelyet változtató dolgozók száma. Hasonló a helyzet a RIOLEX Építőanyagipari Vállalatnál és a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Gyorsult a munkaerő-vándorlás az Ipoly Bútorgyárban, mégpedig az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 11,3 százalékkal, a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál majdnem 4 százalékkal, a Nógrád megyei Patyolatnál pedig több minit a duplájára emelkedett, < Munkavédelmi vetélkedő Szerdán rendezte meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek villám os üzemének kollektívája a korábban vállalt munkavédelmi vetélkedőt. A jelentkezőknek 370 szakmába vágó kérdés valamelyikére kellett felelniak. A négyfordulós, pontozásos kieséssel lebonyolított verseny első négy helyezettje kapta meg a szakszervezet. illetve a gyárrészleg gazdasági vezetésének díjait. Nádéi Istvánnak jutott az 1970-re szóló kéthetes külföldi beutaló, Bambuk László 1000, Kleibeft Rezső 700, Angyal Zoltán pedig 500 forintot vett át a zsűritől A vtílamosüzem kezdeményezése jó ajánlólevél a szocialista üzem cím elnyeréséhez is. NÖ6KAD m 1969. november 28-, péntek
