Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? " OuRAII XXV. ÉVF., 273. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969. NOVEMBER 25., KEDD VISSZATÉRT AZ APOLLO—12 Leszállt a Csendes-óceánra az Apollo—12 amerikai űrhajó, a három űrutassal: Charles Conraddal és Alán Bcan- nel, a második holdexpedició résztvevőivel, valamint Richard Gordonnal, a holdkerülő űrhajó parancsnokával. A leszállás az eredeti terveknek megfelelően történt, az amerikai Samoa-szigetektől mintegy 300 kilométernyire keletre, az Egyenlítőtől délre. A leszállás helyén mérsékelten felhős volt az idő, a tenger erősen hullámzott. Elsőnek egy helikopter létesített rádiókapcsolatot az ejtőernyőn leereszkedő kabin utasaival és két perccel a vízreszállás előtt már a Hornet fedélzetéről is megpillantották a közelben leereszkedő Apollo—12 űrhajót. A kiemelési manőver a vízreszállás után azonnal megkezdődött. (Tudósítás a 2. oldalon.) Dicsőség a hősöknek A kurancslejtösi ellenállási mozgalomra emlékeztünk Üzenet a jövő ifjúságának A nógrádi szénmedence, a nógrádi bányászok életében jelentős évforduló megünneplésére került sor vasárnap délelőtt Gusztáv-bányatelepen. 1944 november elején, negyedszázaddal ezelőtt, a ka- rapcslejtősi bányászok és a hozzájuk csatlakozó, a frontról megszökött katonák nemet mondtak a német fasiszta hadsereg és magyarországi kiszolgálóik parancsának. Huszonöt évvel ezelőtt több mint háromszáz bányász foglalta el a lejtősaknát, és tanúsított ellenállást a fasisztákkal és nyilasokkal szemben. Áz emlékműnél A negyedszázados évforduló reggelén zenés ébresztő köszöntötte Gusztáv-bányatelep, Karancsalja, Etes és a környező bányászlakta községek dolgozóit. Ünneplőbe öltözött bányászok, az egykori Harcok elő résztvevői, a mártírok hozzátartozói, KISZ-fiatalok és úttörők gyülekeztek a Gusztáv- telepí emlékműnél, amelyet a hősi ellenállás hét áldozatának emlékére állítottak. „Dicsőség a hősöknek, akik élesüket áldozták a szocialista nazáért”, — „1944, nem. felejtünk” —'hirdetik a feliratok az emlékművön, öt bányász neve olvasható . az emléktáblán. Azoké, akik életüket áldozták a jövőért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. A KISZ ifjúgárdistáinak sorfala között, az úttörők ünneplése közepette vonultak az emlékmű elé az egykori harcok vezetői és tagjai, a mártírok hozzátartozói. Ott volt az ünnepségen Pothomik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szénbányák Vállalat igazgatója, Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára, Géczi János, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács vb elnöke. Eljöttek a negyedszázados évforduló ünnepségeire a megye, a salgótarjáni járás párt- és tanácsvezetői, a KISZ, a szakszervezet, a fegyveres testületek, a tömegszervezetek képviselői, az Egyesült Magyar Szénbányák és a bányászszakszervezet központi vezetőségének küldöttei. Ott voltak az ünnepségen az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői is. A munkásőrség díszsortüze vezette be az ünnepséget, majd a himnuszok után a bányász- f j vószenekar és egyesített énekkara a Bányász Himnuszt adta elő. Rézsű Endre, a ka- rancsvölgyi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának titkára méltatta a negyedszázados évforduló jelentőségét. Ünnepi beszédében a többi között ezeket mondotta: — Huszonöt évvel ezelőtt, a Szovjetunió Vörös Hadserege már hazánk területén harcolta német fasiszta csapatok ellen. A front egyre közeledett a szénmedencéhez. Az illegalitásban dolgozó kommunista párt felvilágosító, agitációs munkája nyomán, elsősorban a bányászok körében érlelődött meg, hogy cselekedni kell. Egyre több dolgozó értette meg, hogy az emberi szenvedésnek csak úgy lehet véget ■ vetni, ha a németeket és cinkosaikat kiűzik az országból ... A munkások, parasztok és a frontról megszökött katonák ellenállási mozgalma fokozatosan partizánharccá fejlődött. 1944. november 23- án, a karancslejtősi bányászok megtagadták a parancsot. Mintegy 300 bányász vonult le az aknába, s vitte magával a rendelkezésre álló fegyvereket azzal a céllal, hogy ha kell, fegyveresen is szembeszállnak a német megszállókkal, magyarországi kiszolgálóikkal... Hálával Az előadó ezután a hősies ellenállást méltatta, amelyet a karancslejtősi bányászok, Ko- zik Ferenc és Monostori János vezetésével kifejtettek. Méltatta a hősök emlékét, akik a legdrágábbat, az életüket adták a szocialista haza megteremtéséért. Kijelentette: — A karancslejtősi ellenállás a nógrádi szénmedence munkásmozgalmának egyik kiemelkedő harci cselekménye volt. Ez megyénk munkásmozgalmi történetének egy dicső lapja marad. Mélységes hálával emlékezünk azokra az elv- társakra, a hősökre, mártírjainkra, akik életüket áldozták a nagy küzdelemben. Szívünk teljes melegével köszöntjük mártírjaink családtagjait, hozzátartozóit, akiknek az élet sok megpróbáltatást juttatott osztályrészül __ Hazánk fels zabadulásának negyedszázados évfordulóján, a mártírhalált halt elvtársaink emlékműve előtt fogadjuk, hogy megőrizzük emléküket, győzelemre visszük pártunk politikáját, megvalósítjuk nagy terveinket, a szocializmus, a kommunizmus építését. Megható jelenet következett. 1 Kálovits Géza, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának titkára, Salgótarján város és a járás ifjúkammunistái, úttörői és kisdobosai üzenetét olvasta fel, miközben az üzenet eredeti példányát egy acélhengerbe téve, az emlékmű talapzatába helyezték el, hogy azt az 50. évfordulón olvassák fel az utókornak. Az üzenet ismertetése közben a város és a járás kiszesei, úttörői, kisdobosai a kegyelet és a hála szalagjait helyezték el a KISZ koszorújára. Az üzenet a többi között így hangzik: „Üzenjük, hogy kegyelettel emlékeztünk azokra, akiknek szellemét ez a Gusztáv-aknai emlékmű is őrzi, és akik nevét nemcsak kőbe, de szívünkbe is bevéstük. Hősök voltak. Az ellenállás jegyében vívott harcuk felszabadulásunkat hozta közelebb, s a ti boldog életeteknek is feltétele volt... Mi, Salgótarján város és járás ifjú kommunistái, úttörői és kisdobosai ezen a napon, felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján, forró szeretettel fordulunk hozzátok, akik e sorok olvasásakor talán már a számunkra még csak oly vágyott kommunista társadalomban éltek, gondoljatok reánk, az akkorra már idősebb nemzedékre, amelynek példája szerényebbnek tűnik szemetekben! Üzenjük nektek: Ti lesztek munkánk eredményének lemérői! Reméljük, Ti is úgy látjátok, erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók! Szeretettel üzenjük: éljetek, tanuljatok és dolgozzatok mindig kommunista emberhez méltóan!” Koszorúk Ezután, a Fel vörösök, proletárok induló dallamára koszorúkat helyeztek el a bá- nyászhősök emlékművének talapzatára. Közik Rajmund, az ellenállás politikai felelőse, Monostori János, a mozgalom fegyveres kiképzője, az egykori harcok élő tanúi, a mártírok hozzátartozói nevében helyezték el a koszorút. Elhelyezték a kegyelet és hála koszorúit a megyei párt- és tanács, a bányász-pártbizottság képviselői, a szovjet küldöttek, a bányai pártbizottság, a. megyei, járási és területi . KISZ- szervezet képviselői. Virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatára a hősök hozzátartozói, akik néma felállással emlékeztek a hősökre. az atoxnsorompó-szerződést A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hétfőn ratifikálta az atomfegyverek továbbterjedésének megakadályozásáról szóló, szerződést. Az erre vonatkozó határozatot a Kremlben Nyikolaj Podgornij elnökletével megtartott ülésen fogadták el. A Legfelsőbb Tanács .Elnökségének ülésén jelen volt Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, Alekszej Koszigin, miniszter- elnök, valamint több más szovjet párt- és állami vezető. Az atomsorompó-szerződést 1968. július 8-án írták alá egyidejűleg Moszkvában, Washingtonban és Londonban, eddig mintegy 90 állam csatlakozott hozzá. A szerződés rendelkezési értelmében az atomhatalmak vállalják, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adják át más országnak atomfegyvereiket, nem nyújtanak segítséget ilyen fegyverek előállításához vagy megszerzéséhez, ugyanakkor viszont, az atomfegyverekkel nem rendelkező országok kötelezik magukat, hogy nem állítanak elő és nem szereznek be ilyen fegyvereket. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az atomsorompó-szerződést méltatva az ülésen megállapította, hogy a szerződés az egyik legfontosabb nemzetközi jogi normát önti rendelkezés formájába. A szovjet külügyminiszter egyebdk között felhívta a figyelmet a szerződésnek arra a cikkelyére, amely leszögezi, hogy az atomfegyvert nem lehet továbbadni sem egyes államoknak, sem államcsoportosulásoknak, így katonai szövetségeknek sem. Gi’omiko ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés nem fogja korlátozni az atomenergia békés felhasználását, sőt lehetővé teszi a szerződést aláíró országoknak a széles körű együttműködést ezen a területen. Mihail Szuszlov, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa egyik házában, a Szövetségi Tanácsban a külügyi bizottság elnöke, az ülésen felszólalásában közölte, hogy a két ház külügyi bizottságainak együttes ülése ratifikálásra javasolta a Legfelsőbb Tanáig Elnökségének a szerződést. Szuszlov emlékeztetett arra, hogy az atomsorompó-szerző- dés aláírását annak idején mindenekelőtt a szovjet kormány kezdeményezte. Hangsúlyozta, hogy különösen fontos azoknak az államoknak a csatlakozása a szerződéshez, amelyben az atomfegyverek birtoklására törekvő befolyásos militarista erők tevékenykednek. Ukrajna népe nevében Pjotr Seleszt, az Ukrán KP első titkára támogatta a szerződés aláírását, majd Kazahsztán képviselője, Dinmuhamed Ku- najev, a Kazah KP első titkára hangsúlyozta, hogy a szerződéshez való csatlakozás minden népnek érdeke, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. Felszólalt még Anna Kaszatki- na kolhozelnök, Mihail Jasz- nov, az OSZSZSZK, Georgv Dzocenidze Grúzia, Motejusz Sumauszkasz, Litvánia Legfelsőbb Tanácsának elnöke. A felszólalók egyöntetűen kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a szerződés csak akkor lehet hatékony, ha az NSZK is résztvevője lesz. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke zárszavában rámutatott, hogy sm atom- sorompó-szerződés kellő haté- gonysággal zárja el az összes közvetlen és közvetett utakat az atomfegyverek továbbterjedése előtt. Hangsúlyozta, hogy ez a szerződés lényeges lépés lesz más fontos leszerelési problémák, mindenekelőtt az atomleszerelés problémájának megoldása felé. A Szovjetunió kész minden tőle telhetőt megtenni e nemes cél érdekébam — mondotta. Az elnökség tagjai egyhangúlag jóváhagyták az atom- sorompó-szerződés ratifikálásáról szóló rendeletet, majd! Nyikolaj Podgornij aláírta a rendeletet és a ratifikációs okmány három példányát. (MTI) NAPIRENDEN Salgótarján közbiztonsága Ülést tartottak a városi, járási tanácsok végrehajtó bizottságai Jelentős kerdeseket vitattak meg a járási,. városi tanácsok végrehajtó bizottságai, amelyek tegnap délelőtt tartották ülésüket. A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város kereskedelmi hálózatának tervszerű, a lakosság igényének megfelelő fejlesztésének kérdéséről tárgyalt első napirendi pontként. Ezt követően a Salgótarján közrendjének és közbiztonságának helyzetéről szóló tájékoztatót hallgatta meg a végrehajtó bizottság. Megállapította, hegy a közrend és közbiztonság erősítése állandó napi politikai feládat, mert ez teszi lehetővé a nyugodt, szocialista építőmunka folytatását. Salgótarján városban a közrend és közbiztonság szilárd. Az állampolgárok túlnyomó többsége törvényeink szellemében él és dolgozik. A bűnüldöző szervek munkájuk során élvezik a lakosság támogatását. A város területén a bűnözés, a bűncselekményeik előfordulása az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. Azonban a városban bekövetkezett hatalmas gazdasági átalakulás, a nagyarányú iparosodás, a város átépítésével járó állapotok bizonyos kedvező lehetőségeket teremtenek különböző törvénysértések elkövetésére. A város területén levő építkezéseknél mintegy 30—40 alvállalkozó is dolgozik, melyeknek munkásai az ország különböző területeiről kerültek ide, és viszonylag rövid az itt-tartóz- kodásuk ideje. Komoly gondot okoz Salgótarjánban, és még mindig nem megoldott — a nagyarányú erőfeszítések ellenére sem —, a nők -és fiatalkorúak foglalkoztatása. Kihatással van a közrend és közbiztonság alakulására az alkoholfogyaszl ás, a büntetett előéletű személyek visszakerülése is. A városban élő cigányok között is elég gyakran fordul elő bűncselekmény. Ez arra utal, hogy a társadalom sok irányú segítségét meg mindig nem veszik kellőképpen igénybe. A bűncselekmények mennyiségi csökkenése mellett kedvezőtlen jelenség, hogy gyakoribbá vált a durva, erőszakot jellegű súlyos testi, sértés garázdaság bűntettének elkövetése. Az év első felében pedig ugrásszerűen megnövekedett a betöréses lopások száma. E bűncselekmények jelentős részét megrögzött, visszaeső bűnösök követték el — főként alkoholfogyasztás hatása alatt. Csökkent a fiatalkorúak ellen indított büntetőeljárások száma, és ez örvendetes jelenség. Figyelemre méltó a visszaeső bűnözők számarányának alakulása. Legtöbbjük a börtönből szabadulva nem vállal munkát, s a züllött életmódjuk folytatásával újabb bűn- cselekmények elkövetésére keresnek lehetőséget. Ez egyrészt fokozottabb rendőri ellenőrzést igényel, másrészt az utógondozás jelentőségére hívja fel a figyelmet. A bűnüldöző szervek munkájának alapvető követelménye, hogy egyetlen bűncselek - meny se maradjon felderítetlenül, valamennyi bűntett elkövetőjét a törvényes . rendelkezések alapján felelősségi.: kell vonni. A belügyi és igazságszolgáltató szervek műnké - jábap rendkívül jelentősek azok az erőfeszítések, amelyeket a bűncselekmények megelőzése érdekében kifejtene!,■ A megelőzéshez tartozik a visszaeső, veszélyes bűnözők ellenőrzése is. Ezt megkövetel. a város közbiztonsagának érdeke is. A Rétsági járási Tanács tegnapi ülésén tájékoztatói hallgatott meg a következő évi népszámlálás felkészüléséről. Megállapította, hogy az eddig elvégzett feladatok végrehajtása megfelelő ütemben foJvik. az előkészítés a megadott szempontok szerint történt.
