Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ’ ZMP NÓGR-AD' MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 272. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1969. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Földgáztüzelés a Síküveggyárban Művészeti hetek Szeretettel köszöntünk Salgótarján, Garai Gá­bor szerint amfiteátrumra em­lékeztető városunk. A költő egy esztendeje a „Rokkant­ról nézte füstölgő gyáraidat, vasból, betonból és üvegből épülő házaidat, lüktető jelene­det. Mi, akik itt élünk az „amfiteátrumban", a szocialis­ta jövőért vívott küzdelem gondjainak súlyát is jobban érezzük, s a viszonylag kis örömök is mélyebb nyomot hagynak bennünk. Különösen őrölünk a szel­lem fényei felvillanásának, hiszen Salgótarjánt, Nógrád megye székhelyét mielőbb kul­turális központtá kívánjuk fejleszteni. E gondolat és szán­dék jegyében rendezzük meg, immár második alkalommal, a salgótarjáni művészeti hete­ket, amely idén a mai nappal kezdődik, s december 25-ig tart. A megnyitó ünnepi napján köszöntjük e kulturális ese­ménysorozat szervezőit, rende­zőit, a rendezvények szereplő­it, a város dolgozó népét, s végül, de nem utolsósorban kedves vendégeinket. Kíván­juk, érezzék magukat jól ná­lunk, s vigyék el jó hírünket — ha érdemesnek tartják — az ország más tájaira. Nagy történelmi évforduló­kat ünnepiünk. Idén a művé­szeti hetek idejére esik Sal­gótarján felszabadulása ne­gyedszázados évfordulójának megünneplése is. Tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlait a 25 évvel ezelőtt sza­badságunkért harcoló, s az ele­sett hősök nagysága előtt. Egész rendezvénysorozatunk szelleme tisztelgés élő emlé­küknek. Harcuk tette lehető­vé, hogy ma már — többi kö­zött — szép szellemi hagyo­mányok teremtésére is gondol­hatunk. A művészeti hetek megren­dezésének célja ugyanis a város művészeti arculatának alakítása, s nem utolsósorban, a hagyománytéremtés. A lé­nyeg a szándékon túl termé­szetesen, a megvalósulás. Eredményeink a hagyomány- teremtésben még szerények. De már hagyományként említ­hetjük a megyei kórustalálko­zót, amelyet évenként rende­zünk a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak évfordulója alkalmából. Vagy itt van az országos zo­máncművészeti kiállítás, ame­lyet idén rendezünk meg elő­ször, s ezt követően kétéven­ként nyitjuk meg Salgótarján­ban. 1 Rangos rendezvények része­sei lehetünk az elkövetkezen­dő hetekben, némelyik — biz­ton állítjuk — országos ér­deklődésre tarthat számot. Mégis hangsúlyozzuk, hogy célunk nem a látványosságra való törekvés, hanem elsősor­ban az úgynevezett tartalmi fnunka. Nem ünneprontásként írjuk le ünnepi köszöntőnk­ben e hétköznapi' szót, hanem azért, mert az ízlésformálást minél szélesebb körben, egyre fontosabbnak tartjuk. \ II. salgótarjáni művé-1 szeti hetekre ünnepi díszbe öltözik a város. Dísz- bemutatók, képzőművészeti ki­állítások, új köztéri alkotások avatása, író-olvasó találko­zók, s még számos más kul­turális esemény várja az ér­deklődőket. 1 Köszöntünk, e nagyszerűnek ígérkező rendezvénysorozat mai megnyitó ünnepén, Salgó­tarján 1 T. E. Tovább a fejlődés ú tján Új kolhoz-alkotmánytervezet a Szovjetunióban Hável József, az MTI tudó­sítója jelenti. A szovjet belpolitikai ólet legnagyobb figyelemmel kí­sért eseménye mintegy hét hónap óta a kolhozok mimta- ailapszabályzata tervezetének megvitatása.. Az aktív vita arányai igazi szovjet mérete­ket mutatnak: 35 600 kolhoz­gyűlésen kerületi, területi, határvidéki konferenciák százain '3 köztársasági kong­resszusokon vitatták meg a kolhozp'-■asztok és választott képviselőik a kolhozok tevé­kenységét szabályozó új mintaalapszabályzat terveze­tét. Az esemény előtörténe­téhez tartozik, hogy a SZKP KB tudósokból, mezőgazdasá­gi szakemberekből és párt­munkásokból külön bizottsá­got alakított, amely Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának elnökleíével munkálta ki az új kolhozal­kotmány tervezetét. Az új alapszabálytervezet egyöntetű helyeslésre ta­lált a kolhozparasztság körében. A vitában felszólalók elis­meréssel adóztak ugyan az 1935-ben, a kolhozparasatok II. összszövetségi kongresz- szusán törvényerőre emelt, s formailag még ma is érvé­nyes kolhozalkoítmánynak, mivel fontos szerepet töltött be a kol h ozrendszer meg­szilárdításában és a mező- gazdasági termelés fellendí­tésében, ugyanakkor rámu­tattak, hogy a régi alapsza­bályzat pontjai nem tükrözik többé mindazokat a nagy változásokat, amelyek meg­változtatták a szovjet falu arculatát. A kolhozok erős, sokoldalúan fejlett gazdasá­gokká/ válásáról imponáló számadatok tanúskodnak: az év elején a szovjet mező­gazdaságban (15 lóerőre át­számítva) 3,6 millió traktor segítette az ember munkáját, a növekedés 1940-hez képest ötszörös. A kolhozok oszthatatlan alapja 10 milliárd rubel: 25-szöröse az 1935-ös va­gyonnak. Az ország a kolhozoktól kap­ja a kenyérgabona felét, a hús 45 százalékát, a tej 55 százalékát, a gyapot négyötö­dét, a cukorrépa kilenctize­dét. Jelentékenyen megnőtt a kolhozparasztok jóléte: 1950- hez képest a falusi áruforga­lom megötszöröződött. Emel­kedett a kolhozparasztság műveltségi színvonala. Mint a vitából kitűnt, míg a régi alapszabályzat egy, a jórészt írástudatlan parasztság szá­mára rögzítette a kolhozszer­vezés és gazdálkodás tudni- és tennivalóit, addig a jelen­legi tervezet egy olyan kol­hozparasztsághoz szól, amely­nek egyharmada közép-, il­letve főiskolai végzettséggel rendelkezik. Az új minta' álapszabály­Barátság és együttműködés HÜSZ ÉVVEL ezelőtt, 1949. november 24-én alakult meg' a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműkö­dési bizottság. Ekkoriban a magyar népgazdaság éppen- hogy kiheverte a háború súlyos pusztításait, s az ipar ter­melése elérte az 1938. évi szintet. A hatalomért folyó harc ekkor már eldőlt, szocialista államiságunk kialakult, így országunk a nagyarányú iparosítás és gazdaságifejilesztés kü­szöbén állt. A nyugati világ viszont még a normális áru- kapcsolatok fejlesztésétől is elzárkózott, s a gazdasági zsa­rolás eszközeivel, a hírhedt embargós politikával akarta a szocialista országokat térdrekényszeríteni. Nálunk mégis új üzemek, gyárak, iparágak, városok létesültek a Szovjetunió önzetlen segítségével. A fejlődés, bár sok lemondást, áldozatot kívánt és nem is volt mindig ellentmond ásóktól mentes, végül is ered­ményed volt, élvezetett gazdaságunk, műszaki-tudományos együttműködésünk mai állapotához. Az elvetett mag jó ta­lajra került, kapcsolataink immár kölcsönössé váltak, mi is adunk és segíthetünk. Az elmúlt két évtizedben Magyar- ország 3500 műszaki dokumentációt kapott a Szovjetuniótól és viszonzásképpen 2500-at adott át. Hatezer magyar és 1-600 szovjet szakember járt tanulmányúton a partneror­szágban. AZ UTÖBBI időben a magyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködés megélénkült, új formákat is öltött. A műszaki dokumentációk ingyenes cseréjén -kívül lehető­ség nyílt például az új eljárások, megoldások, licenoek vá­sárlására. Így az anyagi ösztönzés eszközeivel serkentik a tapasztalatot, dokumentációt átadó vállalatot a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés hatékonyságá­nak növelésére. S a két ország minisztériumainak, országos hatóságainak együttműködését mindinkább kiegészítik a vállalatok, intézetek közvetlen kapcsolatai. Jelenleg mint­egy 300 magyar -és szovjet vállalat cseréli ki közvetlenül műszaki-tudományos tapasztalatait, s hangolja össze fej­lesztő & kutatómunkáját. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb sztrájk Olaszországban Szombaton újabb 24 órás sztrájkot hirdetett az olasz nyomdász szakszervezet, így ezen a héten szerda után im­már másodszor, szombaton sem jelentek meg a délutáni lapok Itáliában. Elképzelhető, hogy a nyom­dászsztrájk következtében a vasárnapi lapok sem jelennek meg. Azolasz sztrájkhullám szom­baton elérte a kórházakat is. Ezúttal az altatást végző or- vosok kezdtek 24 órás sztráj­kot, amelynek következtében el kellett halasztani a szom­batra tervezett nem sürgős műtéteket. Szombaton is voltak utcai felvonulások, tüntetések. Tori­nóban és a szicíliai Sirácusá- ban diákok tartottak úgyne­vezett „erőszakéilene,3" mene­tet. (MTI) te. fezet híven tükrözi a iu- -tógazdasági termelés ked­vezi ein megváltozott felté-te- = •: . amelyek az SZKP 1965 márciusa, majd a további plénumbatározaitok és a XXIII. kongresszus döntései nyomán jöttek létre. Ebből a szempontból különlegesen fontos, hogy az állam maga-' sabb felvásárlási áraikkal ösz­tönzi a terven felüli terme­lést, nem pedig adminisztratív eszközökkel. Jelentősen megváltozott a jövedelemelosztás rendszere. Az új tervezet szentesíti a már meglevő gyakorlatot, amelynek értelmében a • kol- hoztagok munkáját havonta szavatolt-an pénzben díjaz­zák. Az új tervezet széles körű lehetőségeket biztosít kolhoz­közi, kolhozá-Uamközi vállal­kozásokban való részvételre, melléküzemági tevékenység folytatására. A tervezet új­szerűén közelíti meg a háztá­ji gazdaság kérdését, szabá­lyozva a kolhoz segítségnyúj­tását a háztáji földművelés­hez és az állattartáshoz. A kolhozok minta alapsza­bályzat tervezetének a kolhozügyek irányítá­sáról szóló fejezeteit a kolhozdemokrácia szelle­me hatja át. A kolhoz összes fontos kér­déseiben a közgyűlésé a dön­tő szó. A kolhoz vezetőségiét, az elnököt és a revíziós bi­zottság tagjait a kolhoztag­ság kívánságának megfelelő­en nyílt, vagy titkos szava­zással választják meg. A kolhozalkotmá-ny-terve- zetet kidolgozó bizottsághoz sok ezer javaslat, módosítás, észrevétel érkezett. A ja­vaslatok és a tervezet sorsá­ról a fcoihozparasztok Moszk­vában hamarosan megnyíló III. összszövetségi kongresszu­sa fog határozni. (MTI) Szombaton a késő esti órákban bekapcsolták a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva I. kemencéjét, amely az ország legna­gyobb üvegolvasztó kemencéje. Az átépítés után már az eddi­gi generátorgáz helyett földgázzal fűtik fel az üvegolvasztót. Néhány perccel a földgáz bekapcsolása előtt még egyszer el­lenőrzik a kemence belsejét, amelynek höálló tégláit francia importból építették és megfelel a legmagasabb követelmé­nyeknek is. Juhász Gyula igazgató és Bálint Ferenc a Zagyva II. üzemvezetője a harklásszal feltöltött kemence belsejében A földgáztüzelésre átállt Zagyva I. űj műszereket is kapott. A berendezést a Szegedi Tudományegyetem Kibernetikai Tan­széke tervezte és kivitelezte. Joó Lajos műszerész-csoportve­zető a kemence irányitó berendezésén végzi az utolsó szere­lést. A készüléket szovjet és japán alkatrészekből állították össze Koppány György felvételei üttcsoporSosflticilc ca gepeket Jó termés kapásokból — Befejeződött a gabonavetés — Még 32 ezer hold mélyszántás Ahogy közeledik a novem­ber vége, úgy lesz egyre ke­vesebb munkájuk a gépek­nek, a termelőszövetkezeti ta­goknak kinn. a földeken. A közös gazdaságokban lénye­gében befejezték a kapásnö­vények betakarítását. A me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán ka­pott tájékoztatás szerint, a termelőszövetkezetek mintegy 4000 holdról ta­karították be a burgo- i nyát az elmúlt heteikben. A ter­méshozamok — 75—80 má­zsás átlaggal számolnak a gazdaságok — kedvezőbbek mint az elmúlt esztendőben voltak. A cukorrépa betakarításá­val ugyancsak végeztek a termelőszövetkezetek. Az idén, mintegy 3100 hold ter­mését szállítják a cukorgyá­rakba. A cukorrépa átlagter­mése lényegében megegyezik a tavalyival, egy-egy holdról, mintegy 195—200 mázsát ta­karítottak be. A szövetkeze­tek többségében végeztek a kukorica törésével is. Általá­nos a tapasztalat, hogy a 9000 holdról a múlt évinél gazdagabb kukoricatermést takarítottak be a szövetkeze­tek. A terméshozam megyei átlaga 17 mázsa körül ala­kult, májusi morzsolt kukori­cában számolva. Természete­sen több termelőszövetkezet­ben, mint Ecsegen, Palotá­son vagy Kazárén ennél jó­val több, 25—27 mázsás ter­mést takarítottak be. A kenyérgabona vetésterü­lete lényegében megegyezik a, tavalyival. Mintegy 42 és fél ezer holdon került földbe a búza és a rozs a termelőszö­vetkezetekben. Sajnos, a szá­raz ősz nem kedvezett a ta­laj-előkészítésnek, a gabona­vetésnek. A traktorosok rend­kívül nagy erőfeszítések árán sem tudtak megfelelő magágyat biztosítani a gabo­nának. Az őszi vetések ( nagy. része gyengén kelt, s a nö­vényállomány most is erőtlen. Ennek legfőbb oka az, hogy a legtöbb gazdaságban rosz- szul elmunkált, rögös, egye­netlen talajba került. a mag. Mindebből következik, . hogy nem volt egyenletes a kelés sem. Az elmúlt napokban lehullott csapadék jó hatás­sal volt a növényállomány erősödésére, fejlődésére. Ha az idő a későbbiek során is ilyen kedvező, marad —» a szakemberek véleménye sze­rint — remény van arra, hogy a gabonavetések megerő­södve induljanak a tél­nek. Kinn a földeken egyre szaporodik a mélyszántást végző traktorok száma. A Kis-Zagyva völgyében gaz­dálkodó szövetkezetek hatá­rában az esti órákban is vil-. lógnak a szántótraktorok lámpái. S az elkövetkezendő hetekben a mélyszántás to­vábbi meggyorsítására for­dítják a legfőbb erőt a közös gazdaságokban. Az el­múlt hetekben ugyanis, egyéb elfoglaltságok miatt, rendkívül lassan, vontatottan haladt ez a munka. A terve­zett 54 ezer holdból, mintegy 20—22 ezer holdon végezték el a mélyszántást a szövetke­zeti traktorok. A kedvező idő, a gépek ésszerű átcso­portosítása mindenütt lehető­vé . teszi a rendkívül fontos munka meggyorsítását. A gabonavetést befejez­ték a szövetkezetek. a termés szállításával is vé­geznek lassan. így a szállítás­nál nélkülözhető gépeket hasznosítani lehet a mély­szántásban. Az eredménye­sebb tavaszi munka, a szö­vetkezetek, érdeke kívánja az előrelátást,1 az őszi mélyszán­tás gyors befejezését.

Next

/
Thumbnails
Contents