Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
A várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját ünneplő Ajka országos tanácskozásra invitálta a szocialista városok népművelőit. A jubileumi program keretében Dunaújváros, Komló. Oroszlány. Ózd, Salgótarján. Tatabánya, Ti- szaszederkény. Várpalota és más ipari települések művelődési intézményeinek igazgatói. a népművelés állami és szakszervezeti irányítói találkoztak .az alig féléves, impozáns művelődési központban, hogy egy év elmúltával ismét lerakják az eredményjelző táblákat és megvitassák a városi népművelés gondját-ba- ját. Hazánk népességének * negyven százaléka él városokban. Az ipar szinte teljes egészében városokba települt, ott él a munkásság jelentős hányada. A felszabadulás óta erőteljes tendencia a vidéki iparvárosok megerősítése. illetve új, szocialista városok kialakítása. E városok jellege, képe, településszerkezete. lakosságának ösz- szetétele. életmódja több közös. mint eltérő vonást mutat. A lakosság kulturális érdeklődése. igénye, ízlése rendkívül széles skálájú, nem alakult még ki a hagyományokon alapuló szintézis. Mivel a munka és művelődés kapcsolata itt konkrétabban jelentkezik, jelentős a szakszervezetek népművelési tevékenysége. E települések kulturális arculatának kialakítása az egységes szakszervezeti és tanácsi népművelés megtisztelő. de nehéz feladata. E munkát kívánják segíteni a szocialista városok népművelőinek immár hagyományos tanácskozásai, amelyek egyrészt egy-egy város .kitárulkozását” jelentik az ország minden részéből összese- reglett vendégek előtt, másrészt elvi problémák tisztázá- zására és a gyakorlatban érvényesíthető általános következtetések levonására adnak alkalmat egy-egy aktuális témakörben. A munkaidő-csökkentésre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásának megkezdésével és az egyes iparágakban, bizonyos üzemekben a szabad szombatok bevezetésével az emberek megnövekvő szabad idejének kellő tartalommal Való megtöltése jelentős néoművelési problémává 1 lépett elő. Bár a munkaidőcsökkentés az egész világon érvényesülő tendencia, és hazánkban sem csak a szocialista városokra jellemző, mégis helyeselhet, hogy a Népművelési Intézet éppen e problémát tűzte az ajkai tanácskozás napirendjére, hiszen e városok ipari jellege folytán a szabad idő növe: kedése gyorsabb ütemű, hamarább kell számba venni várható következményeit. 2. A tanácskozás programjában szerepelt előadás Ajka kulturális ellátottságáról, a nemzetközi szabadidőkutatás tapasztalatairól. a népművelés iránti új társadalmi igényekről, a vitában és főként a szünet! beszélgetésekben azonban, — mint ilyenkor lenni szokott — a központi kérdés mellett sok szó esett másról is: az egységes irányításról, a művelődési intézmények objektív és szubjektív feltételeiről, műsorpolitikáról és egyebekről. A legfontosabb tapasztalatokat a munka és művelődés dialektikus kapcsolata címszó alatt foglalhatnánk össze, azaz a tanácskozás vörös fonalát tulajdonképpen az a kérdés képezte. hogy mi a szerepe a szabad időnek a munka és a művelődés kategóriáival ösz- szefüggésben. Munka és szabadiidő összefüggése nem áltaában létező, társadalmi iszonyoktól független összefüsKés. Más a jelentősége kapcsAatuknak a kapitalizmusban és a szocializmusban. Szocialista viszonyok között is növekszik a szabad idő, ugyanakkor a munka alkotó jellegének fejlődése következtében kezd elhalványulni a munkaidő és szabad idő közötti abszolút értelmű szembenállás. A művelődés tulajdonképpen — mint képzés, vagy továbbképzés — a munka kiegészítéseképp jelenik meg. s az már másodrendű kérdés, sokszor csak látszat, hogy a művelődés a szabad idő tartományában található meg. Az UNESCO Társadalomtudományi Dokumentációs. Kutatási és Szervezési Központjának időmérleg-vizsgálatából kiderült, hogy az úgynevezett szabadidős tevékenységek még sehol a világon nem váltak meghatározó jelentőségűvé az -—'én egész élete szempontjából. A szabad idő belső struktúrájára az egves országok történelmileg kialakult szokásrendszere nagyobb hatást gyakorol, mint a gazdasági és technikai feltételek. Érdekes jelenség bizonyítja ezt: eev-egy országon belül a szabadidős tevékenységek formáit illetően kisebbek a különböző társadalmi helyzetű csoportok közötti különbségek. mint a különböző országok hasonló társadalmi csoportjai között. Tapasztalatokkal igazolható, hogy a szabad idő növekedésével azok a tevékenységek nyernek, amelyeknek már léteznek a feltételei, s amelyeknek már többé-kevésbé kialakultak a formái is az adott szokás- rendszeren belül. 3 A munkaidő csökkentése * a nőket érinti legérezhetőbben. A szombat átmeneti jellege számukra a vasárnapi teljes pihenést biztosíthatja. Ezzel együtt megnő a péntek esték szerepe a társadalmi érintkezésben. Azt is látnunk kell továbbá, hogy a munkaidő-csökkentés önmagában még nem hoz gyökeres változást a szabad idő eltöltésének struktúrájában, nem várhatjuk az értékes, tartalmas tevékenységek radikális előretörését. Mindebből a népművelés sokféle tennivalója következik: az igények felmérése, elemzése és ébresztése, a lehetőségek megismertetése és vonzóvá tétele. A lehetőség azonban még nem valóság és bizony nem egy elszomorító példáját hallottuk annak, hogy az emberek rosszul gazdálkodnak megnövekedett szabad idejükkel. A szábad idő növekedéséből adódó népművelési feladatokat hosszú távra kell tervezni és számolni kell azzal, hogy az elképzelések csak fokozatosan valósíthatók meg. Amint a referátumokból kiderült, a jövőben még nagyobb szerepe lesz a rétegekkel való differenciált foglalkozásoknak, a kulturált szórakoztatásnak és a propagandamunkának. Az országos népművelési ^konferenciát előkészítő számvetések sorában jelentős helyet foglal el az ajkai tanácskozás. A fiatal város negyedikként adott otthont ilyen jellegű fórumnak és azt. hogy a vendégfogadáshoz közel sincs meg minden feltétele, átlagon felüli gondossággá1 és figyelmességgel feledtette, A tanácskozás résztvevői hasznos tapasztalatok birtokában kellemes emlékekkel hagyták el Ajkát és azzal bú. csúztak egymástól: Viszontlátásra 1970-ben Dunaújvárosban! Csongrády Béla tij festméngsoro December elején jelenik meg a németalföldi (holland) festőket bemutató, hét értékből álló sor. A 16 forint névértékű kiadás elénk tárja az 1600-as évek németalföldi festészetének gazdag világát (Vjan Dyck, Frans Hals stb.). Az első magyar festménysorozatnál és azóta néhányszor fitöélyegek n Holdon A bélyeg életünk krónikája. Az első ember Holdra lépését számos ország örökítette meg bélyegen. Az Egyesült Államok emlékbélyegét a Holdra is elvitték, és ott pecsételték le. A Hold elérésekor sok problémát okozott az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely szerette volna zászlóját kitű- zetní, de az amerikaiak erre nem voltak hajlandók. Hosz- szas diplomáciai tárgyalások kezdődtek, amelynek eredményeképpen — amint arról most a titkárság szóvivője beszámolt — az Egyesült Nemzetek a Föld követeivel egy levelezőlapot küldött a Holdra. A lap egyik oldalára az eredetileg óhajtott zászló helyettesítésére az ENSZ lobogóját ábrázoló 3 centes bélyeget ragasztották, míg a másik oldalon a Szervezet Alapokmányának kezdő sorai olvashatók. A különleges védőburkolatba helyezett lap a bélyeggel együtt a Holdon maradt. u4 jó szándék, nem elég mindig Nehéz a vevőt jól kiszolgálni — meséli az egyik bélyegboltos. — Bejön a napokban egy latelistáink azt hitték, hogy szebbet nem adhat a bélyeg, csak ismételheti önmagát. Az európai művészet különböző irányzatainak, a nemzeti festészeti iskolák bemutatásának szerencsés • gondolata lehetővé teszi, hogy bélyegeink a szépséget mindig más oldalról közelítsék meg, és minden hakisfiú, aki ágaskodva is alig ér fel a pult tetejéig és letesz három forintot. — Tessék adni bélyeget. — Milyent? — Mindegy, bélyeget tessék adni. — Mindig örülök, ha fiatalok gyűjtenek, segítem őket, nevelem és tanítom az utánpótlást. A kis palántának ösz- szeszedtem 20 nagyon szép, használt bélyeget, hogy a mennyiséggel és a minőséggel is kedvet szerezzek neki a gyűjtéshez. A fiúcska elment, de tíz perc múlva újra a pult előtt topogott. A borítékba rakott bélyeget és mellette egy cédulát tett le. A cédulán a következő állt: „Maga gazember! A nővéremnek akarok írni Kanadába, és maga már egyszer használt bélyeget ad a gyereknek. Ha azonnal nem cseréli ki, feljelentem!” 'Rkippy, n pl ölet isin kenguru Az ausztrál televízió adásaiban gyakran szerepel egy Skippy nevű kenguru, amely legalább olyan népszerű, mint nálunk a tévémackó. A kenguru legutóbb egy bélyegkereskedő reklámadásában s zúzánkban őrzött remekmű több százezer példányban a nyilvánosság elé kerüljön. A sötét színekkel, a fény és árnyék ellentétével gyönyörködtető sor eddigiektől eltérő kerete és felirata Bokros Ferenc grafikusművész munkája. A sorhoz később blokk is megjelenik. repelt, ahol különböző állatbélyegeket szemlélt meg. Elsőnek a budapesti Állatkertet ismertető 1961-ben kiadott magyar sorozat 20 filléres bélyegét mutatták be, amelyen — legalábbis az előadást értékelő cikk szerint — Skippy örömmel ismerte1 fel nagynénikéjét, és megállapította, hogy összkomfortosán él a zsebben hordott kicsijével együtt. Hírek A Szovjetunió 6 kopek névértékű bélyeggel emlékezett meg az NDK 20 éves fennállásáról. — Ausztria a takarékossági világnapra egy 1450-ből származó takarékperselyt mutat be legújabb bélyegén. — Az NDK a Magde- 'burgban tartott bélyegkiállításra két bélyeget adott ki. Ezeken a város nagy fiának, Otto Guericke-nek állít emléket, így a 40+10 Pfenniges értéken azt a híres kísérletet láthatjuk, amikor 12 ló nem tudta széthúzni a légtelenített, tehát a légnyomás által összetartott két félgömböt. — A Német Szövetségi Köztársaság nem adhat ki Einstein-bélye- get — jelentették ki a nagy tudós utolsó akaratának végrehajtói. TABI LÁSZLÓ: (1945-1946) (Történelmi visízapillantós - karcolatokban) 16. Fiatal lány naplója 1945. A rózsaszínű selyemmel borított, gyöngyvirágillatú, fémkapcsos naplók divatja a múlté. Ha ma, 1945 tavaszán egy 17 éves szerelmes kislány naplót írna, ilyesforma lenne az: i Március 25. Amikor ma délelőtt megláttam, azonnal éreztem, hogy ő az! „Ö!” A járda mellett ment, vállán hatalmas, kissé üszkös gerendával. A járókelők megfordultak utána és csettintettek:i}.,Micsoda tűzifa!” Ügy lépdelt a tűzifával a vállán, mint egy félisten. Jobbján széles karszalagot viselt, különös betűkkel. .Titkos küldetésben jár!” — dobbant meg a szívem. Beleszerettem. Március 30. Milyen választékosán öltözködik! Milyen finom hátizsákja van! És kezéből Sohasem hiányzik egy vödör, tele szénporral. Ízléses kis zseblapátja van. azzal szedi ösz- sze a szénport a közeli szemétrakásból. És milyen gyorsan! Milyen férfiasán! Öh, hogy szeretem! Vajha megszó- lítna egyszer! Április 3. Megszólított! Megszólított!!! — Kezicsókolom — .mondta — nem volna egv iire* * yufásdoboza? Szeretnék rágyújtani, de csak gyufám van I Hoztam egy gyű fásdobozt. Ekkor letette a vödröt és bemutatkozott: „Murok Dezső vagyok”. Ezt mondta. És én éreztem, hogy nem hazudik, hogy valóban Murok Dezső. Aztán finom kis bádogdobozt vett elő, amelyben cigarettavégek voltak. Néhányat széjjelszedett és cigarettát sodort. Mily szenvedélyes férfiú! Április 8. Ma eljött hozzánk. Látszott rajta, hogy nagyon ünnepélyes. Két kezét egy ideig a háta mögött tartotta. Aztán hirtelen átnyújtotta, amit rejtegetett. Egy csokor vérvörös hónaposretek volt. Keblemre szorítottam a szerelem bíborvörös retkeit. Dezső, te félisten! Április 15. I Megkérte a kezemet. Eljegyzési ajándékul egy negyedkiló kockacukrot hozott. De én sem voltam szűkmarkú! Tíz leventét kapott tőlem. — Fizetésem nagyon kevés — mondta —, de van egy néném, akire meg merek nősülni, mert állandóan jön- megy Kalocsa és Pest között. — És meg tudunk majd élni abból? — kérdeztem és megsimogattam a kezét. — Igen! — felelte Dezső. — Róza néni bivalyerős. 40 kilós csomagokat cipel... Istenem! 40 kilós csomagok!... Milyen finom családba kerültem!... Mi, pestiek ••• Az illető, akit most láttam először: zsakettet viselt, s kezében egy papírtekercset tartott. A küszöbön meghajolt és ígv szólt: — Mester! Engedje meg, hogy megilletődötten közöljem: a Franyó Mátyás-társaság önt egyhangú ■ felkiáltással tagjainak sorába választotta. Könnybe lábadt a szemem. Nem tudtam ugyan, ki volt Franyó Mátyás, s udvariatlanság lett volna megkérdeznem. De bizonyosnak látszott, hogy nagy ember volt, ha egyszer, társaságot alapítottak az emlékezetére. — Mester — folytatta az Illető —, a Franyó Mátyástársaság az ön egyhangú meghívásával meg akarja hajtani az elismerés lobogóját a Nyuszek-viccek írója előtt. E díszes meghívólevél, amelyet íme a kezemben tartok, örök időkre tanúsítani fogja, hogy ön, Mester, egy áldásos élet — 47 — zenitjén jutott be a Franyó Mátyás-társiság halhatatlanjai közé. És most, Mester, válaszát várom: elfogadja-e a tagságot? Feleségemre pillantottam, aki mellettem állt. Nedves * szemekkel nézett rám és forrón megszorította a kezem. Ezekután nem habozhattam: — Elfogadom — feleltem röviden — és köszönöm. Erre egy blokkot vett elő a zsebéből és így szólt: — Akkor kegyeskedjék aláírni ezt a belépési nyilatkozatot és kérek tíz forintot. Októberi tagdíj. A feleségemre pillantottam, aki mellettem állt. Elengedte a kezemet és kinézett az ablakón. Rútul magamra hagyott. Már éppen elő akartam kotorni a tizest, amikor eszembe jutott valami. Nagyon ünnepélyesen azt mondtam: — Igen tisztelt uram! Szerény munkásságomnak azon elismerése, amit az ön szavai jelentettek, iólesett. Valóban uram, kutyakötelessége mindannyiunknak azon fáradozni, hogy a becsületes munka ne csak anyagiakban érje el jutalmát, de erkölcsiekben is. Az ön munkálkodása kulturális felemelkedésünk érdekében, felettébb értékes. Engedje meg, hogy szerény elismerésem jeléül felajánljam önnek a Csömösz Tódor-társasag tiszteletbeli tagságát, amely társaságnak elnöke vagyok. Erre sűrűn és laposakat pislogott. Láttam, hogy nem mer érdeklődni Csömösz Tjódor iránt. — Kérem — folytattam —, nyugtasson meg... Elfogadja-e a tiszteletbeli tagságot? Egy pillanatig rágta a szájaszélét, aztán: — Elfogadom — mondta halkan és szomorúan. — Mennyi a tagdíj? Sohasem tudtam kegyetlen lenni. Most sem. — Nyolc forint — feleltem. Halványan elpirult és vidámabb lett: — Akkor két forintot még én kapok... { Elővettem két forintot és átnyújtottam neki. Aztán kikísértem. 'Mielőtt kilépett volna a folyosóra, visszafor dúlt: ' — Bocsánat. Mester Még be sem mutatkoztam Franyó Mátyás vagyok. VÉGE. — 48 —
