Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

R Béke és fe«ré*sácfvonai utasai vo’tunk (ÜL) A közvélemény-kutató lapok nyomában Élt minden óriási Moszkva. Háttérben a Lomonoszov Egyetem Utunk Moszk­vába kényelmes es gyors volt. Éj­fél körül helyez­kedtünk el a ba­rátságos hálóko­csikban és mire kipihenten feléb­redtünk, már Moszkva • körül jártunk. Moszkvai ven­déglátóink, a vol- gográdi kerület vezetői kedves fo­gadtatásban ré­szesítettek. Zene­karral és baráti üdvözléssel vártak bennünket. A ba­ráti találkozóra is a kerületben ke­rült sor, amelynek során komoly mű­vészi élményben volt részünk. A Moszkvába érkezők sétájuk során az első órákban megál­lapíthatják, hogy lüktető életű vi­lágvárosba csöp­pentek. Az utcák forgataga, a négyes, hatos sor­ban száguldó autók, a terek és épületek lenyűgöző nagysága, a közel ezeréves építészeti mű­remekek és a modem építészet felhőkarcolói kápráztatják el elsősorban a vendégeket. Moszkva az 1200-as években lett a moszkvai fejedelemség központja, a Kremlt pedig az 1300-as évek derekán kerítik be először téglafallal. Rövide­sen a kialakult orosz állam fő­városává vált, itt élték regé­nyes, sok vérrel színezett éle­tüket a mindenható cárok. A műemlékeire nagy gondot for­dító szovjet áUam kincsként őrzi az ősi orosz építészet mű­remekeit. Ezekkel a régi em­lékekkel ötvöződnek az utóbbi évtizedek modern építményei és mindezekre a gigászi mé­retek jellemzők. Óriási pél­dául a Kreml fala és tornyai, óriásiak a Moszkva folyót át­ívelő hidak, a szállodák, a Le- nin-hegyen épült Lomonoszov Egyetem 240 méteres közpon­ti toronyrésze, a világ legma­gasabb építménye, az 530 mé­teres tv-torony, amelyen 320 méter magasan, óránként kör- beforgó étterem működik, a 105 méter magas űrhajós em­lékmű, a legújabb 30 emeletes KGST-palota, a modern lakó­házak, a Nagy Színház épüle­te, pályaudvarok, a Vörös tér. De gigászinak mondható né­hány műemlék is. Elképzelni is nehéz a Cár-harangot, amely­nek súlya 200 tonna (sohasem szólalt meg. mert az öntés után megrepedt), vagy a 40 ton­nás, 5 méter hosszú Cár-ágyú, amelybe tíz mázsás vasgolyók illenek bele. Ezek után már szinte meg sem lepődtünk a Moszkvai Állami Áruházban, a GUM- ban tapasztaltakon. Az áru­ház 250 méter hosszú. Három hosszanti és számos keresztha­jóban két emeleten, közel négy kilométer hosszan sorakoznak egymás mellett az elárusítóhe­lyek. A híres metró méretei sem maradnak el a föld felett ta­pasztaltaktól. Az állomások méretei és gazdag díszítése, a szerelvények gyorsasága na­gyon tetszett útitársaink kö­zül azoknak, akik idejük egy részét utazásra fordították. Utunk legünnepélyesebb és legmeghatóbb élményét a vö­rös és fekete gránitból épített Lenin Mauzóleum megtekinté­se jelentette. 'Nem kis megille- tődöttséggel vonultunk el a proletariátus nagy vezérének, Leninnek koporsója előtt, itt is koszorúval róttuk le kegyele­tünket. A mauzóleum mögött nyugosszák örök álmukat a szovjet állam és párt kimagasló vezetői. A Kreml falában — ugyancsak a mauzóleum mö­gött — urnákban őrzik a szov­jet nép és a nemzetközi for­radalmi mozgalom nagyjainak hamvait. Egy pillanatra meg­álltunk az ide temetett Land­ler Jenő táblája előtt is. Nagyon sajnáltuk, hogy a cárok évszázadok alatt össze­gyűlt kincseit bemutató fegy­vertárat és a£ brosz és szovjet festészet remekeinek sorát be­mutató Tretyakov Képtárat csak átfuthattuk. Az itt szerzett él­mény így is felejthetetlen. Elérkeztünk utunk utolsó mozzanatáhdz, a hazautazás­hoz. Élmények kavarogtak bennünk és csak annyit tud­tunk megállapítani, hogy az IBUSZ és az INTURJSZT óra­műpontosságú szervezésének rendkívüli élményt köszönhe­tünk. Útközben természetesen a tapasztaltakról beszélget­tünk. Nagy élményt jelentett megyénk 300 lakójának, hogy saját szemével láthatta, hol tart ma a Szovjetunió. Belepil­lanthattunk egy nagy és gaz­dag ország életébe, hogy megismerhettük a szerény, ba­rátságos, eredményeire és ha­gyományaira jogosan büszke szovjet embereket. Járhattunk jelenkorunk tör­ténelmének olyan helyein, amelyekről eddig csak hallhat­tunk. Életre szóló élményt je­lentett az egész emberiség kincseífiek számító műalkotá­sok megcsodálása. Az utazásnak vége van, ü résztvevők újra dolgoznak. Velem együtt bizonyára sokat gondolnak a felejthetetlen tíz napra és remélik nyíltan, vagy titokban, hogy nemsokára új­ra eljuthatnak a már nem is­meretlen tájakra. Dr. Csépi ak György főorvos Szülők munkaterve Ä hálátlan ivócimbora Fizetési napon együtt iszo­gatott a salgótarjáni Far ók Imre és a karancslapujtői Rácz Ernő. Jártak a Salgóban — több üveg sört ittak, va­csoráztak — meglátogatták a Kristály-presszót, és záróra télé a Karancsban kötöttek ki. Itt Farók a mellékhelyiségbe távozott, s közben „fogd az aktatáskám és vigyázz rá” — mondta Rácznak. Nagy volt a csodálkozása, mikor vissza­tért és Rácz Ernőnek hűlt he­lyét találta. Másnap a mun­kahelyén érdeklődött, s kérdő­re vonta Ráczot. hol van a táska. Az ivócimbora vála­sza: „nem rám bíztad, hon­nan tudjam.” Rácz egészen a házkutatásig tagadta, hogy elvitte az aktatáskát. A tás­kában Farók fizetése és egyéb használati tárgyai voltak, Rácz 1400 forint kárt okozott a lopással. A Salgótarjáni Járásbíróság Rácz Ernőt kisebb súlyú lo­pásban mondta^ ki bűnösnek és 2 hónap szabadságvesztés­re ítélte. A büntetés végre­hajtását azonban 3 évi pró­baidőre feltételesen felfüg­gesztette. Elkészítette jövő esztendei mun­katervét a szécsényi Dobó Katalin bölcsőde szülői munkaközössége. Munkatervükben ünnepségek, ren­dezvények és előadások szerepel­nek. Tavasszal választmányi gyűlést tart a szülői munkaközösség, ez alkalommal előkészítik az 1970-es évben végzendő társadalmi mun­kát, a választmányi tagok pedig beszámolnak a bölcsőde látogatá­sáról. Ezután szülői értekezlet kö­vetkezik, melyen a bölcsőde or­vosa a betegségek megelőzéséről tart előadást. Május végén anyák- és gyermeknapi ünnepségre hív­KOSSLTH RADIO: 8.00: Hírek — 8.2«: Operett. — 9.05: A tudomá­nyos közélet fóruma. III. rész. — 9.35: Rita Gorr operafelvételeiből. — 10.05: Mozart-müvek. — 10.59: Édes hazám. a hajdúk földje. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Meló diakoktél. — 13.50: Hatan a bri­gádból. IV. rész. — 14.00: Kóruspó- dium. — 14.08: Szlavóniai magyar népzene. — 14.25: Grlandó lovag. — 15.10: Zengjen dalunk. — 15.40: Földi rend Equadorbaii. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Conny Odd: Vidám német népdalrapszó­dia. —- 16.13: A sisakos kandúr. — 17.05: Időszerű uemzetközi kérdé­sek. — 17.15: Színes népi muzsika. — 17.35: A 04-05-07 jelenti. — 18.00: Operacsillagok — operaslágerek. — 18.30: Jazzlemezparádé. — 19.25: A ják össze e szülőket, szó lesz itt az anya, az apa és a gyermek kap­csolatáról. Szeptemberben ismét nagy ér­deklődésre számot tartó előadás következik: a gyermek helyes na­pirendjéről, egészséges életmódjá­ról, levegőztetéséről beszél a szü­lőknek a bölcsőde orvosa. De­cemberben kerül sor a hagyomá­nyos Télapó-ünnepre, majd a hó­nap közepén ismét előadás — ez­úttal lélektani témájú következik — Dac és félelem címmel. Év vé­gén a Dobó Katalin bölcsőde szü­lői munkaközössége értékeli a csa­ládlátogatások eredményeit. Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának hangverse­nye. — 22.15? Sporthírek. — 22.20: A viszontlátott Korea. — 22.30: Haydn: G-dúr vonósnégyes. — 22.51: Mi közöm hozzá? — Gazdasági infor­mációk. — 23.11: Operettrészletek. — ü.10—0.25 í Robert Craf együttese énekel. PETŐFI RADIO: 8.05: Brenda Lee énekel. — 8.15: Lemezek közt vá­logatva. . . — Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.).. — 9.00: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. — 9.40 Szolgáltatás — szolgáltatás? Riport műsor. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 11.45: Marketing. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.05: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Üj felvételeinkből. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés, — 14.00—18.00: Kettőtől hatig — 18.10: Utak és- tévutak a XX. .zázad pedagógiájá­ban. — 18.20; Vavrinecz Béla tel­—ács— g NÖGRÁD - 1969. november 20., csütörtök Mai műsor Földmunkák és áttestált szemét „A köztisztasági állapo­tok is megesnének néhány komoly bírálatot. Feltúr­ják az utcákat és otthagy­ják a szemetet, földháityá- sokat, emiatt töméntelen a sár, domb, árok, s nem lehet közlekedni. A salgó­tarjáni állapotok e téren nem bírják el a jóindulatú kritikát sem ” — írjak ol­vasóink. * Valóban hadiiállaipotok ural­kodnak Salgótarján több ré­szén is. Bontanak, földet egyengetnek, építenek, beve­zetik a földgázt a lakásokba. S mert mindez a belfső terü­leteken történik, a város ékes a buckáktól, árkoktól, földhá- n vasoktól. Nékám Ervint, a városgazdálkodási üzem veze­tőjét kérdeztük meg: hogyan értékeli Salgótarján jelenlegi köztisztaságát? — Ami az építkeziéseKet, az utak feltúrását illeti, ezen mi nem tudunk segíteni. A város átépítésével vele jár a hossaabb-rövidebb ideig tar­tó rendetlenség is. S mivel nálunk éppen a város köz­pontját varázsolják újjá, ter­mészetes, hogy az építési anyagok szállítása is a főköz­lekedési utakon, a város kel­lős közepén történik, ez pe­dig erősen szennyezi az uta­kat. Anniit mi tenni tudunk, azt nem is mulasztjuk el. A fontosabb közlekedési utakat gyakrabban vesszük kezelés­be gépi tisztítással, mosással. Az építkezésekből adódó felfordulást máról holnapra eltüntetni valóban nem le­het. Lehet viszont változtat­ni a hanyagságon, ami ugyancsak befolyásolja az utak, járdák tisztaságát. A járókelők gyakran tanúd, amint a kézi úttisztítók buc­kákba söpriik össze az úttest szennyét. A budkák azonban sokszor akár óra hosszat is az út szélén díszelegnek, s elég csak egyetlen farmoto­ros autóbusz is, hogy hatal­mas porfelhőiben szóródjon szét a már összegyűjtött por, szemét. Az sem ritkaság, hogy az úttestet és a járdát tisztítók egymás munkáját teszik -tönkre. A megtisztított úttestre a későn, kelő ház- tulajdonosok a kényelem kedvéért lesöpriik a járdáról a szemetet, g hagy az effajta továbbítás kárát ne csak az úttest lássa, arról az autóbu­szok éis teherautók gondos­kodnak;- egyenletesen eltere- getdk az áttestált szemetet. — A nagyobbik baj nem is az utak tisztításával van, ennél sokkal nagyobb gon­dot okoz a szemétszállítás — mondja Nékám Ervin. — A város területén 2400 kukát használnak, a lakosság 70 százaléka kukás szeméttáro­lókba hordja a szemetet, Az edények kiürítése pormente­sített. korszerű. Egy-egy edény ürítésére legalább min­den második nap sor kerül, de sok helyien naponta ürítik a kukákat. Mégis előfordul, hogy az edények mellett hal­mokban áll a salak és kony­hai hulladék, ami nemcsak esztétikai érzékünket bántja, hanem közegészségügyi szem­pontból is elítélendő. Ennek oka egyrészt a lakók lustasá­ga, akik nem veszik a fárad­ságot az edény tetejének a felemelésére, a kényelmeseb­bik megoldást választják. Másrészt viszont a családok számához mérten kevés még a kukásedény. Az edények­ért használati díjat kell fizet­ni, s ez az oka, hogy a ház- tulajdonosok takarékosikod- nak a rendeléssel. Évente 1Ó0—200 edénnyel növeljük a meglévő kukák számát, ez javít a helyzeten. Nem megfelelő a kukák el­helyezése sem. A járdák mentén katonás sorrendben elhelyezett edények sora nem éppen felemelő látvány, s ugyanakkor mindenki által hozzáférhető, szabadon tur­kálhatnak, guberálhatnak az edények tartalmában. S akadnak olyanok is, akik éj­jelente azzal szórakoznak, hogy feldöntögetdk az edé­nyeket, vagy azokat sorra az úttest kellős közepére hord­ják, mint ahogyan ez nemré­giben a Salgó úton előfor­dult. — A ideális megoldás ku- kaedény-bunkerek építése lenne. A bunkerek külszíne tetszetős, jól beleillik a mo­dem városrészekbe is, s leg­nagyobb előnye, hogy elzár­ja az edényeket a guberálók és rendbontók elől. A lakosság 30 százaléka által összegyűjtött salakot és hulladékot félpormentesített gépkocsival, platós illetve fo- gatos kocsival szállítják el. Főként a két utóbbi alkalma­tosság nem tökéletes megol­dás, a kocsikról szállítás köz­ben is hullik a szeméit, száll a por. Mégis, sokáig szükség lesz még iájuk, a periférikus részeiken jelenleg ez az egyet­len szállítási mód. ^— Munkánk feltételei év­ről évre javulnak — mond­ja a városgazdálkodási üzem vezetője. — Jövőre ismét bő­vülnek felszereléseink, egy mosógépjárművet, s két gép: úttisztítót — porszívó rend­szerrel működő alkalmatos­ságot — kapunk. Ami pedig a földhányásokat és árkokat il­leti, mi is, mint bármelyik más szerv, csak a lakosság tüifelmét kérhetjük. Ebből a jófajta felfordulásból születik az új, s ez már magában vé­ve is elegendő a belátáshoz, — szendi — A tárgyalóteremben hallottuk Tanúkihallgatás folyik. Fia­tal lány áll a bíróság előtt. A tanácsvezető bíró figyelmezte­ti az igazmondás kötelezettsé­gére, s megkérdezi: „Perben, rokonságban, haragban van-e a vádlottal?” A lány hátrafordul, végig­méri a vádlottat és megszólal. — Haragban vagyok. __??? — Haragban, mert én a Ko­vácsaié tanúja vagyok. — Figyelmeztetem, hogy ön nem a Kovácsné tanúja, ha­nem az igazságszolgáltatásé — mondja emelt hangon a bí­ró. — Akkor jól mondtam, mert Kovácsné nekem azt mondta, hogy az igazság az ő oldalán van. y Vádlott két hónapot dolgozott az egyik vállalatnál. A válla­lati jellemzésben ez áll: „E rövid idő alatt teljes ke­resztmetszetében róla véle­mény nem alakulhatott ki?’ * A tanú észrevételezése tanú­társa vallomásához. dolgozásaiból. — 18.35: Közvetítet- a Nemzeti Színházból. Eljött a. ta­vasz. — 21.18: Svéd Sándor énekel. — 21.40: Vendégségben. — 22.00: Kamarazene. — 22.28: Nóták. — 23.10: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskolate vé. — 13.10—16.10: Iskolatévé. — 17.15: Irány az egyetem! — 17.58: Hírek. — 18.05: Könnyűzenét ked­velők klubja. — 18.50: Esti mese. — 19.05: Barátokra találtunk. . . íliportfilm. — 20.00: Tv-híradó. — •0.20: A Déli-sarkvidéken jártunk... — 20.50: A kockázat, 7. rész. — 21.45: A tv galériája. — 22.15: Tv- híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.40: Ifjú izemmel. — 19.00 és 21.55: Tv-hír- \dó. — 20.05: Férfi, felemeli árral. (Filmvígjáték.) - 21.25: A Tátra az 1970-es VB előtt. .fisért beszél ilyen objekti­ven, mert az eset alkalmával teljesen részeg volt.” y ivipganvádlót > felszólítják, hogy nyilatkozzon a keresel vonatkozásában. Fenntartja, vagy elutasítja. Dühösen vála­szol: „A keresetemet hagyják békén, azt én minden hónap­ban rendesen hazaadom a feleségemnek." * Vádlottat felmentették. Ügy­védje nyilatkozik és három nap gondolkodási idbt kér. Vádlottat is felszántják, nyi­latkozzon. A válasz: — Én is három napot kérek, mert nem tudom, mit akar az ellenfél. Szólítják a feleket. Az egyik atyafi kocsilőccsel ke­zében lép a tárgyalóterembe. — Há^ezt meg miért hozta? — kérdezi a bíró. — Hát itt van az idézésben, hogy védelméről gondoskodjon — hangzik a válasz (se. 1.) Árengedményes haszon vas-kiárusítás 1969- október 15-től december 31-ig! A Fest—tíácB—JNőgrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőheiyein. 15—20 százalékos árengedmény 1 'faszon vas és II. a. kivitelű, i- és U-gerendák, szög- vasak: finom- és durvalemezek; lágy horganyzott hu­zalok: melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; be­tonvasal? és köracélok: hidegen hajlított, zárt és nyi­tott szelvények: műanyaggal bevont keritésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT: Budapest. XIII„ Rajk László u. 32. Tel. +94-390. TELEPEK ÉS ATVEVÖHEUYEK: Balassagyarmat Pásztó. Rétság. Salgótarján. Szécsény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents