Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

Passiói ssaltmunh&stanulök Vállalati érdek az iskolaépítés? Nemrégiben foglalkoztunk a pásztói szakmunkástanu­lók helyzetével, a régi kolos­torba telepített „íióikiskola” zsúfoltságával — három He­lyiségben több minit há­romszáz (!) tanulót oktatnák — és azzal, hogy a fejlődő helyi ipar és a szélesedő szol­gáltatások igényeivel egyre nehezebb lesz összhangban tartani az elméleti képzés színvonalját. Ez utóbbiról ér­demes megjegyezni, hotgy vi­lágszerte többről van szó, mint „divatról”; a szakmun­kásképzés színvonalának emelése a legelevenebb köz­ügy, bármely társadalomiról legyen is szó. Ae orszáigos érvényű | té­nyek negatív vonásai (eze­ken kíván változtatni a meg­reformált képzés) Pásztón koncentráltan jelentkeznek. A több mint tíz óve eredmé­nyesen működő iskola csupán a tanulók ' számának növeke­désében tud előrelépésről számot adni, a tárgyi feltéte­tek tekintetében azonban messze elmarad a többitől. Ezért szükséges egy új tan­intézet építése. Huszonkét szakmát tanulnak Az áldatlan állapotok mel­lett működő pásztói iskolában 22 szakma elméleti Oktatása folyik, a legnépesebb osztá­lyok az esztergályosok, a marósok és a lakatosok cso­portjai, de vannak fodrász és fényképész tanulók is. Jövőre szinte valamennyi üzem na­gyobb igényekkel lép fel a szakmunkásképző intézet­nék Az országos átlag, amely szerint a fiatalok zömére a jövőben, fizikai munka vár — Pásztón így jelentkezik: a mintegy ötszáz általános is­kolát végzett közül négyszáz Baj van a Balassiival Tavaly szerkesztőségünk egyik tagja a balassagyarmati Balassa-étteremben — népsze­rűén: FÖLDSZÖV-ben — ural­kodó állapotokat tette szóvá. Az étterem vezetői akkor na­gyon sérelmesnek találták írá­sunkat, s megjegyezték: alka­lomszerűen előforduló aprósá­gok miatt nem kellett volna rontani az egység hitelét. Azzal viszont kénytelenek egyetérteni, hogy bármilyen ap­róságról is legyen szó, ezekről, ha egy éven át, vagy még to­vább bosszantják a vendége­ket, érdemes néhány szót ej­teni. A mellékhelyiségben a tö­rülköző ma éppúgy nincs a helyén, mint tavaly, a kü­lönbség csak annyi, hogy most a reklamáló vendéggel szem­ben az üzletvezető minősíthe­tetlen, durva hangnemet hasz­nál. Apróságokról lévén szó. nem árt megemlékezni a vendéglői adagokról sem: ezek az utób­bi időben bizony alaposan ösz- szezsugorodtak, s a minőséget is tekintve megállapítható, hogy a város legjobb konyhájú éttermeként számon tartott Ba­lassa nívója egy cv alatt alapo­san lecsökkent. Nem kell különösebb meg­figyelőkészség ahhoz sem, bogy az ember megállapítsa: az ellátás színvonalának csökke­nésével egyidöben változott az étterem vendégeinek összeté­tele is. Késő este vagy éjsza­ka nem tanácsos a Balassa kö­rül sétálgatni, valószínű, hogy az étteremből kijövő részegek közül egyik-másik beleköt az emberbe. A Balassa a város főutcájá­nak egyik enyhe kanyarodó­jában van; ennek a kanyarodó­nak a hatására a szél itt irányt vált, s minden szemetet az ét­ierem előtt rak le. Mostanában a szemétből Sajnos a Balassa belsejébe is jut, B. L. szakmái tanul majd és es 1975-dg évenként ismétlődő, sürgető igényként lép fel az üzemek és a fiatalok részé­ről egyaránt. Ha szükség volt a szak­munkásképzés reformjára, akkor még nagyobb szükség van a pásztói helyzet meg­változtatására, hiszen a re­form hatása nem lehet teljes a mostani körülmények kö­zött. Egyne többen látják, hogy a „ha nem tanulsz — inas teszel” szemlélet ellen maguk a fiatalok lépnének fél a legintenzívebben. .. Ehhez azonban az kell, hogy magja az ifjúság is visszaadja a kétkezi munka megbecsü­lését, amely viszont elképzel­hetetlen .^társadalmi presz­tízs” nélkül. A munkáslét ak­kor lesz vonzó tapasztalat a fiatalok számára, ha megva­lósul a fokozott gondoskodás a jövő szaíkmunkásai Iránt. Ennek egyik állomása az új iskola felépítése Pásztón. Mi­lyen lehetőségiek vannak? Versenyben a segítségért Peresi László, az MSZMP járási bizottságának munka­társa és Varga Tiborné or­szággyűlési képviselő azok közül való, akik nem elsősor­ban lokálpatriotizmustól, ha­nem sóikkal inkább tárgyila­gos felismeréstől és ezzel pá­rosuló lelkesedéstől indítva járják a megyei és országos hi va tatokat. Peresi László így látja a jelenlegi, helyze­tet: — A bőví tgetésme-k semmi értelme, az épület különben is műemlék, vagyis az ilyen munkákra lehetőség sincs. Üj iskolának kell épülnie Pásztón, ahová már most harminc községből járnak be a fiatalok szakmát tanulni. Később egyre nagyobb szük­ség lesz itt, helyben is, a jóllképzett szakemberekre. Folytassuk azzal, amivel a legutóbbi riportot befejeztük: Peresi László és Vlarga Ti- borné akkor a Munkaügyi Minisztériumiba készült, hogy elérjék, kijárják azt a mi­nisztériumi segítségeit, amely nélküli hosszú ideig nem épülhet föl új tanintézet az iparosodó Pásztón. — Az előzetes számítások szerint, körülbelül két-hánam millió forintról van szó, eny- nyibe kerülne egy olyan hat- tantermes szakmunkásképző újoncok közölt... intézet felépítése. amelyik azután hosszabb távon is megfelelne a növekvő igé­nyeknek. Varga Tibonnéval, országgyűlési képviselőnk­kel néhány nappal ezelőtt el­mentünk a MÜM-be, részle­tesén ismertettük az itteni helyzetet, igyekeztünk felvá­zolni a jövőt' és kértük a tá­mogatást. A minisztérium nem zárkózik el a kérés elől, méltányolja a pásztói szak­munkástanulók rendkívül rossz helyzetét, már ami az iskolai körülményeket illeti. Szerencsére az üzemek — a Szerszám- és Készülékgyártó Vállalat, a gépjavító és a többiek is — megfelelő tan­műhelyi keretet biztosítanak tanulóinknak. A minisztérium azonban előnyben részesíti azokat a helyeiket, ahol a társadalmi, üzemi segítség mértéke nagyobb, ahol belát­ják a vállalati vezetők, hogy a képzés elméleti szintjének emelése, a jobb iskolai kö­rülmények kialakítása — üzemi érdek is... Eszerint a nélkülözhetetlen minisztériumi segítségért a pásztóiak „vak-versenyben” vannak az ország más táján és hasonló körülmények kö­zött levőkkel, nem tudják pontosan, mikor és hol „li­citálnak’' rájuk. A verseny a nagyobb volumenű anyagi támogatásért folyik, tehát kézenfekvő a megállapítás: megnyerni a helyi üzemeik fokozott mértékű anyagi tá­mogatásával lehet! Lehet százezerrel több? Lehet, bér nem kétséges, hogy a pásztói üzemek eddig is jelentős mértékű anyagi ho azájóra lássál segítették a városiasodó község fejleszté­sét (segítették például a csa­tornarendszer felújítását), mégis szükségesnek látszik, hogy a vállalat jövője ér­dekében belenyúljanak a so­kat emlegetett „vállalati, nagyiasebbe”. A verseny a korszerű termékek előállítá­sában országosain folyik, s hogy az emlífetit »vak-ver­seny” és a piacért folytatott versengés mennyiben függ össze, azt felesleges lenne kü­lön hangsúlyozni. A pásztói üzemek vezetői rövidesen egy asztalhoz -ülnek le és döntenek a támogatás mérté­kéről. Az üzemek jövőjéről is döntenek... Pataki László A laktanya udvarát kora reggeltől pattogó induló hang­ja tölti be. Az „öreg” határ­őrök, tiszthelyettesek, tisztek és főtisztek még egyszer át­gondolják a korábbi intézke­déseket, ellenőrzik, megtet- tek-e mindent az újoncok, a leendő határőrök megfelelő fogadtatására. Kísérőim. Schmidt Károly őrnagy és Pataki István főhadnagy is ezt teszi. . körben különböző híradó esz­közök. gyalogsági fegyverek találhatók. Egy nagy tablón az egység kiváló határőreit, tisztjeit mutatják be. Idősebb határőr, egy őrvezető magya­ráz a fiataloknak, akik rend­kívül nagy érdeklődéssel le­sik a tapasztalt határőrt. — Ezek itt a gyalogsági fegyverek. Géppisztoly, golyó­szóró, géppuska. Esküben fo­gadják majd, hogy a fegyvert Még egy utolsó egészségügy! ellenőrzés. Dr. Kecskeméti Gyula főorvos mindent rendben talált az újoncnál. Haris Ernőnél — Arra törekedtünk, hogy a bevonuló fiatalok a lak­tanya kapujának átlépése után mindjárt otthon érezzék ma­gukat — mondja Schmidt Ká. roly őrnagy. — Ügy érzem, hogy a magasabb egység jól felkészült a leendő határőrök fogadtatására. ami nálunk évek óta példásan, embersé­gesen történik. Járjuk a körletet. Bené­zünk a raktárakba, a háló­szobákba. — A hálószobákat egytől egyig újra festettük — ma­gyarázza Pataki István fő­hadnagy. — A raktárakban kimosott, tiszta ruhák, fe­hérneműk várják a fiatalo­kat. Nézze — mutat az egyik á'-Ta — szalmazsák helyett szivacs matracokon aludhatnak majd a holnap határőrei. Felszereltük a KISZ-klubokat is, hogy a továbbanulást. a szórakozást azonnal biztosít­hassuk a fiataloknak. A hatalmas étterembe vezet utunk. Itt még civilben van­nak a fiatalok. A teremben Kétszázezer forint cél jutalom Szervezettebben, fegyelmezettebben többre mennek A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében leg­utóbb műszaki és termelési ta­nácskozásokon értékelték az elmúlt háromnegyedévi mun­kát és megbeszélték a soron következő tennivalókat. Ez az üzem az elmúlt időszakban igen jelentős konstrukciós vál­tozáson ment át. Árbevétele az elmúlt évihez viszonyítva csak­nem 73 százalékkal növekedett, ugyanakkor alaptevékenysége, a széntermelő üzemek számára a javító, karbantartó szolgálta­tás — jelentősen csökkent. Sok új profilt honosítottak meg ebben az üzemben, és a begyakorlottság, a gyártás egy­re javuló szervezése meghozta az eredményt. Az egy főre eső árbevételük 8,5 százalékkal nö­vekedett, költségszintjük pe­dig 4 százalékkal jobb mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ha üzemrészenként vizs­gálják az árbevételt, akkor ki­derül, hogy többségében telje­sítették az előirányzatot, le­maradás csupán az 1-es számú mechanikai, a 2-es számú vil­lamos és az acélszerkezeti mű­helynél van, amelyet év végéig még pótolni lehet. Az új for­gácsoló műhely ugyancsak ma­gas költségszinttel dolgozik, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy végeredményben még csak a betanulásnál tartanak. A nagybátonyi gépüzem ered­ményeit dicséri az is, hogy vég­sősoron a tervezett létszámnál kevesebbel valósították meg termelési feladataikat. Igaz vi­szont, hogy a rengeteg túlórát használtak fel az elmúlt há­romnegyed évben. A tanácskozásokon igen sok szó esett a munkafegyelemről. Elsősorban itt van javítaniva­lójuk. A munkafegyelem laza­ságára nemcsak az jellemző, hogy 160 igazolatlan hiányzás fordult elő az idén eddig, ha­nem az is, hogy az utóbbi idő­ben nagymértékben megnöve­kedett a dolgozóktól függő ki­eső idő. Egyes területeken szervezetlenség, rendetlenség tapasztalható, ami végsősoron a balesetek növekedését is ma­ga után vonja. Az év utolsó negyedében feladataik nagyobbak, mint eddig bármikor voltak. Ebben az időszakban mintegy két­millió forinttal nagyobb árbe­vételt kell elérniük mint amennyit az eredeti szakmai terv előírt. Igaz, a jobb mun­kára való ösztönzés sem hiány­zik. Több mint kétszázezer fo­rint céljutalmat határoztak meg a dolgozók, illetve műsza­kiak számára, amennyiben túl­teljesítik az éves tervet. Na­gyon sok határidős munkát kell elvégezniük ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsék idei tervüket. * A siker kulcsa — ahogy azt a tanácskozásokon is megállapították —, a munka jobb megszervezésében, a mű­szaki feltételek biztosításában és a munkafegyelem megszi­lárdításában van. Eddig nem egyszer anyaghiány akadá­lyozta a munkát. Emiatt ka- punbelüli munkanélküliség ke­letkezett, amit később termé­szetesen rohammunka, illetve túlóráztatás követett. Nem vé­letlen az sem, hogy igen nagy­mérvű épnél az üzemnél a munkaerő-vándorlás. Az elmúlt háromnegyed év alatt például 340 dolgozó ment el és helyette 400 jött. Sokan a törvényes felmondási Időt sem töltötték le. Ha szervezettebbé teszik a munkát, a dolgozók is jobban megtalálják számításukat, nem kívánkoznak el az üzemtől. B. 3. soha, semmilyen körülmények között el nem hagyják... Ezek pedig a híradó eszköze­ink. Rádió, telefon és morze. Használatát majd megtanul­ják. A határőrnek valamennyi szükséges és fontos felszerelé­se. Ezekről a kiképzés során sokat hallanak majd. sőt meg­tanulják tökéletes kezelésü­ket is... Szép munka és fe­lelősségteljes feladat ez... A Magyar Népköztársaság ál­lamhatára szent és sérthetet­len. .. Az újoncok, a leendő ha­tárőrök feszülten figyelik az őrvezető magyarázatát. Mi is tovább megyünk. Három asz­tal mögött tiszteli és főtisz­tek. Az asztal előtt egy-egy fiaital. A feltett kérdésekre valamennyi határozott választ ad. Milyen ifiúsági munkát végzett a civil életben, a gyárakban, bányákban vagy a hivatalokban? Milyen sport- és kulturális tevékenységet fejtett ki eddig? Szükséges ezt tudni, hogy a fiatal ha­tárőr szolgálati kötelezettsé­ge teljesítése után a szabad időt hasznosan, célszerűen használja fel. A másik asz­talnál már ..kényesebb” kér­dések hangzanak el. Van-e anyagi, szociális gondja? Mi­lyenek a családi viszonyok, biztosított-e az otthon mara­dottak megélhetése? Van-e, s ha van. milyen egészségügyi problémák merültek fel a so­rozás óta eltelt időben? — Nyugodtan és határo­zottan felelnek minden kér­désre fiataljaink — magya­rázza Schmidt Károly őrnagy. — Azt tapasztalják mindenütt, hogy róluk, az emberről van szó. Erről szólt az üdvözlés során Géczy Imre elvtárs is. a balassagyarmati városi párt. bizottság első titkára Kísérőim azt javasolják: nézzünk szét újból a körlet­ben. Ott már folyik a munka. Az orvosi szobában dr. Kecs­keméti Gyula főorvos és mun­katársai veszik alapos vizs­gálat alá az újoncokat. Kér­dések és vizsgálat után hang­zik el a határozott válasz: alkalmas! Odébb a fodrászok vannak nagy munkában. Többen még utcai, hosszú hájjal jelentek meg a laktanyában. A fodra, szók értik a mesterségüket. Szalad a hajvágó gép, s az újonc máris veheti az irányt a fürdőbe. A ruharaktár előtt sorban állnak a fiatalok. Szakembe­rek osztják ki a fehérneműt, a ruhákat, csizmákat. Min­denki saját méretére kapja az öltözéket. Ha nem stimmel a csizma, másikat kap a fia­tal. Egyik-másik szobát már bir. tokba vették a holnap határ­őrei. Rendezkednek. Elpakol­ják a tisztálkodási eszközö­ket. helyükre kerülnek a ru­hák. — A most bevonult fiata­lok között — mint korábban is annyiszor már. sokan van­nak nógrádiak — magyaráz sétánk során az őrnagy. — Litke, Ipolyszög. Piliny, Szé- csény határmenti község. Ezek a fiatalok ismerik a határ- szakaszt. Tudják, hogy szű- kebb hazájukat, a községüket, megyéjüket, s nem utolsó­sorban a Magyar Népköztár­saságot védik majd a külső betolakodók, a határsértők el­len. És mintha az őrnagy sa­vait pecsételnék meg. azok a már beöltözött újoncok, akik éppen mellettünk halad­nak el, akik még csak né­hány perces egyenruhások: Szabó Lajos és Tőzsér Ká­roly. Ök pilinyi otthonukat váltottak fel a laktanyával. — Határőr barátom Tolt Ö sokat mesélt a határőrizet szépségeiről. Így kértem, hogy én is ide kerüljek. Ismerem én jól a határt, a Narancs­tól az Ipolyig. Ez pedig bi­zonyára megkönnyíti a mun­kát —' így Szabó Lajos. — A kiképzés után biztos vagyok abban, hogy meg­birkózunk a feladatokkal — ez Tőzsér Károly vélemény«; Kiss János már őrvezető. Salgótarjánból vonult be Az újoncokkal beszélget. — Vannak itt ismerősök is, jó barátok is. Kovács Béla és Pilán Boldizsár is salgó­tarjáni fiúk. Ök már egy órái ia. hogy egyenruhában van­nak. Amit én már megtanul­tam, azt szívesen átadom a fiúknak. Nemcsak a salgó­tarjániaknak. hanem mások­nak is. így közösen könnyebb a kiképzés, könnyebb a szol­gálat is. Teljesítjük, amit vál­laltunk: őrizzük országhatá­runkat. Sok az. ismerős a laktanyá­ban. Valamennyivel nem le­het szót váltani. Kiss János órvezető szavát idézem: Én is vegves érzelmekkel vonul­tam be annak idején. De a parancsnokok, és harcostár­saim között ez a vegyes ér­zés hamarosan feloldódott. A céltudatos munka pedig sok- mindenben segített. így lesz­nek ezzel a most bevonult fiatal határőrök is. Az első nap már eltelt. Bű- tokba vették a laktanyát az újonc határőrök. Elhangzott az első takarodó és az első ébresztő is. Megtörtént az is­merkedés. és megkezdődött az igazi, férfias munka... Somogyvári László Jubileum előtt Jövőre ünnepli tízéves szü­letésnapját a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Iroda. Immár egy évtizede lesz, hogy a je­lenlegi szervezeti keretek kö­zött dolgoznak. Az évek so­rán, különösen az utóbbi 4— 5 évben számos jelentős lé­tesítményt terveztek, több be­ruházás terveit öntötték meg­valósítható formába az iroda mérnökei. műszaki szakem­berei. Az , elkövetkező hóna­pokban összeállítják az évfor­duló ünnepi programját. Az előzetes tervek szerint a tíz év kiemelkedő eseményeit, eredményeit jubileumi kiál­lításon mutatják be. Az év­forduló alkalmával az iroda régi dolgozóit törzsgárda jel­vénnyel tüntetik ki. NÓGRÁD — 1969. november 20., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents