Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
Passiói ssaltmunh&stanulök Vállalati érdek az iskolaépítés? Nemrégiben foglalkoztunk a pásztói szakmunkástanulók helyzetével, a régi kolostorba telepített „íióikiskola” zsúfoltságával — három Helyiségben több minit háromszáz (!) tanulót oktatnák — és azzal, hogy a fejlődő helyi ipar és a szélesedő szolgáltatások igényeivel egyre nehezebb lesz összhangban tartani az elméleti képzés színvonalját. Ez utóbbiról érdemes megjegyezni, hotgy világszerte többről van szó, mint „divatról”; a szakmunkásképzés színvonalának emelése a legelevenebb közügy, bármely társadalomiról legyen is szó. Ae orszáigos érvényű | tények negatív vonásai (ezeken kíván változtatni a megreformált képzés) Pásztón koncentráltan jelentkeznek. A több mint tíz óve eredményesen működő iskola csupán a tanulók ' számának növekedésében tud előrelépésről számot adni, a tárgyi feltétetek tekintetében azonban messze elmarad a többitől. Ezért szükséges egy új tanintézet építése. Huszonkét szakmát tanulnak Az áldatlan állapotok mellett működő pásztói iskolában 22 szakma elméleti Oktatása folyik, a legnépesebb osztályok az esztergályosok, a marósok és a lakatosok csoportjai, de vannak fodrász és fényképész tanulók is. Jövőre szinte valamennyi üzem nagyobb igényekkel lép fel a szakmunkásképző intézetnék Az országos átlag, amely szerint a fiatalok zömére a jövőben, fizikai munka vár — Pásztón így jelentkezik: a mintegy ötszáz általános iskolát végzett közül négyszáz Baj van a Balassiival Tavaly szerkesztőségünk egyik tagja a balassagyarmati Balassa-étteremben — népszerűén: FÖLDSZÖV-ben — uralkodó állapotokat tette szóvá. Az étterem vezetői akkor nagyon sérelmesnek találták írásunkat, s megjegyezték: alkalomszerűen előforduló apróságok miatt nem kellett volna rontani az egység hitelét. Azzal viszont kénytelenek egyetérteni, hogy bármilyen apróságról is legyen szó, ezekről, ha egy éven át, vagy még tovább bosszantják a vendégeket, érdemes néhány szót ejteni. A mellékhelyiségben a törülköző ma éppúgy nincs a helyén, mint tavaly, a különbség csak annyi, hogy most a reklamáló vendéggel szemben az üzletvezető minősíthetetlen, durva hangnemet használ. Apróságokról lévén szó. nem árt megemlékezni a vendéglői adagokról sem: ezek az utóbbi időben bizony alaposan ösz- szezsugorodtak, s a minőséget is tekintve megállapítható, hogy a város legjobb konyhájú éttermeként számon tartott Balassa nívója egy cv alatt alaposan lecsökkent. Nem kell különösebb megfigyelőkészség ahhoz sem, bogy az ember megállapítsa: az ellátás színvonalának csökkenésével egyidöben változott az étterem vendégeinek összetétele is. Késő este vagy éjszaka nem tanácsos a Balassa körül sétálgatni, valószínű, hogy az étteremből kijövő részegek közül egyik-másik beleköt az emberbe. A Balassa a város főutcájának egyik enyhe kanyarodójában van; ennek a kanyarodónak a hatására a szél itt irányt vált, s minden szemetet az étierem előtt rak le. Mostanában a szemétből Sajnos a Balassa belsejébe is jut, B. L. szakmái tanul majd és es 1975-dg évenként ismétlődő, sürgető igényként lép fel az üzemek és a fiatalok részéről egyaránt. Ha szükség volt a szakmunkásképzés reformjára, akkor még nagyobb szükség van a pásztói helyzet megváltoztatására, hiszen a reform hatása nem lehet teljes a mostani körülmények között. Egyne többen látják, hogy a „ha nem tanulsz — inas teszel” szemlélet ellen maguk a fiatalok lépnének fél a legintenzívebben. .. Ehhez azonban az kell, hogy magja az ifjúság is visszaadja a kétkezi munka megbecsülését, amely viszont elképzelhetetlen .^társadalmi presztízs” nélkül. A munkáslét akkor lesz vonzó tapasztalat a fiatalok számára, ha megvalósul a fokozott gondoskodás a jövő szaíkmunkásai Iránt. Ennek egyik állomása az új iskola felépítése Pásztón. Milyen lehetőségiek vannak? Versenyben a segítségért Peresi László, az MSZMP járási bizottságának munkatársa és Varga Tiborné országgyűlési képviselő azok közül való, akik nem elsősorban lokálpatriotizmustól, hanem sóikkal inkább tárgyilagos felismeréstől és ezzel párosuló lelkesedéstől indítva járják a megyei és országos hi va tatokat. Peresi László így látja a jelenlegi, helyzetet: — A bőví tgetésme-k semmi értelme, az épület különben is műemlék, vagyis az ilyen munkákra lehetőség sincs. Üj iskolának kell épülnie Pásztón, ahová már most harminc községből járnak be a fiatalok szakmát tanulni. Később egyre nagyobb szükség lesz itt, helyben is, a jóllképzett szakemberekre. Folytassuk azzal, amivel a legutóbbi riportot befejeztük: Peresi László és Vlarga Ti- borné akkor a Munkaügyi Minisztériumiba készült, hogy elérjék, kijárják azt a minisztériumi segítségeit, amely nélküli hosszú ideig nem épülhet föl új tanintézet az iparosodó Pásztón. — Az előzetes számítások szerint, körülbelül két-hánam millió forintról van szó, eny- nyibe kerülne egy olyan hat- tantermes szakmunkásképző újoncok közölt... intézet felépítése. amelyik azután hosszabb távon is megfelelne a növekvő igényeknek. Varga Tibonnéval, országgyűlési képviselőnkkel néhány nappal ezelőtt elmentünk a MÜM-be, részletesén ismertettük az itteni helyzetet, igyekeztünk felvázolni a jövőt' és kértük a támogatást. A minisztérium nem zárkózik el a kérés elől, méltányolja a pásztói szakmunkástanulók rendkívül rossz helyzetét, már ami az iskolai körülményeket illeti. Szerencsére az üzemek — a Szerszám- és Készülékgyártó Vállalat, a gépjavító és a többiek is — megfelelő tanműhelyi keretet biztosítanak tanulóinknak. A minisztérium azonban előnyben részesíti azokat a helyeiket, ahol a társadalmi, üzemi segítség mértéke nagyobb, ahol belátják a vállalati vezetők, hogy a képzés elméleti szintjének emelése, a jobb iskolai körülmények kialakítása — üzemi érdek is... Eszerint a nélkülözhetetlen minisztériumi segítségért a pásztóiak „vak-versenyben” vannak az ország más táján és hasonló körülmények között levőkkel, nem tudják pontosan, mikor és hol „licitálnak’' rájuk. A verseny a nagyobb volumenű anyagi támogatásért folyik, tehát kézenfekvő a megállapítás: megnyerni a helyi üzemeik fokozott mértékű anyagi támogatásával lehet! Lehet százezerrel több? Lehet, bér nem kétséges, hogy a pásztói üzemek eddig is jelentős mértékű anyagi ho azájóra lássál segítették a városiasodó község fejlesztését (segítették például a csatornarendszer felújítását), mégis szükségesnek látszik, hogy a vállalat jövője érdekében belenyúljanak a sokat emlegetett „vállalati, nagyiasebbe”. A verseny a korszerű termékek előállításában országosain folyik, s hogy az emlífetit »vak-verseny” és a piacért folytatott versengés mennyiben függ össze, azt felesleges lenne külön hangsúlyozni. A pásztói üzemek vezetői rövidesen egy asztalhoz -ülnek le és döntenek a támogatás mértékéről. Az üzemek jövőjéről is döntenek... Pataki László A laktanya udvarát kora reggeltől pattogó induló hangja tölti be. Az „öreg” határőrök, tiszthelyettesek, tisztek és főtisztek még egyszer átgondolják a korábbi intézkedéseket, ellenőrzik, megtet- tek-e mindent az újoncok, a leendő határőrök megfelelő fogadtatására. Kísérőim. Schmidt Károly őrnagy és Pataki István főhadnagy is ezt teszi. . körben különböző híradó eszközök. gyalogsági fegyverek találhatók. Egy nagy tablón az egység kiváló határőreit, tisztjeit mutatják be. Idősebb határőr, egy őrvezető magyaráz a fiataloknak, akik rendkívül nagy érdeklődéssel lesik a tapasztalt határőrt. — Ezek itt a gyalogsági fegyverek. Géppisztoly, golyószóró, géppuska. Esküben fogadják majd, hogy a fegyvert Még egy utolsó egészségügy! ellenőrzés. Dr. Kecskeméti Gyula főorvos mindent rendben talált az újoncnál. Haris Ernőnél — Arra törekedtünk, hogy a bevonuló fiatalok a laktanya kapujának átlépése után mindjárt otthon érezzék magukat — mondja Schmidt Ká. roly őrnagy. — Ügy érzem, hogy a magasabb egység jól felkészült a leendő határőrök fogadtatására. ami nálunk évek óta példásan, emberségesen történik. Járjuk a körletet. Benézünk a raktárakba, a hálószobákba. — A hálószobákat egytől egyig újra festettük — magyarázza Pataki István főhadnagy. — A raktárakban kimosott, tiszta ruhák, fehérneműk várják a fiatalokat. Nézze — mutat az egyik á'-Ta — szalmazsák helyett szivacs matracokon aludhatnak majd a holnap határőrei. Felszereltük a KISZ-klubokat is, hogy a továbbanulást. a szórakozást azonnal biztosíthassuk a fiataloknak. A hatalmas étterembe vezet utunk. Itt még civilben vannak a fiatalok. A teremben Kétszázezer forint cél jutalom Szervezettebben, fegyelmezettebben többre mennek A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében legutóbb műszaki és termelési tanácskozásokon értékelték az elmúlt háromnegyedévi munkát és megbeszélték a soron következő tennivalókat. Ez az üzem az elmúlt időszakban igen jelentős konstrukciós változáson ment át. Árbevétele az elmúlt évihez viszonyítva csaknem 73 százalékkal növekedett, ugyanakkor alaptevékenysége, a széntermelő üzemek számára a javító, karbantartó szolgáltatás — jelentősen csökkent. Sok új profilt honosítottak meg ebben az üzemben, és a begyakorlottság, a gyártás egyre javuló szervezése meghozta az eredményt. Az egy főre eső árbevételük 8,5 százalékkal növekedett, költségszintjük pedig 4 százalékkal jobb mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ha üzemrészenként vizsgálják az árbevételt, akkor kiderül, hogy többségében teljesítették az előirányzatot, lemaradás csupán az 1-es számú mechanikai, a 2-es számú villamos és az acélszerkezeti műhelynél van, amelyet év végéig még pótolni lehet. Az új forgácsoló műhely ugyancsak magas költségszinttel dolgozik, de itt figyelembe kell venni azt is, hogy végeredményben még csak a betanulásnál tartanak. A nagybátonyi gépüzem eredményeit dicséri az is, hogy végsősoron a tervezett létszámnál kevesebbel valósították meg termelési feladataikat. Igaz viszont, hogy a rengeteg túlórát használtak fel az elmúlt háromnegyed évben. A tanácskozásokon igen sok szó esett a munkafegyelemről. Elsősorban itt van javítanivalójuk. A munkafegyelem lazaságára nemcsak az jellemző, hogy 160 igazolatlan hiányzás fordult elő az idén eddig, hanem az is, hogy az utóbbi időben nagymértékben megnövekedett a dolgozóktól függő kieső idő. Egyes területeken szervezetlenség, rendetlenség tapasztalható, ami végsősoron a balesetek növekedését is maga után vonja. Az év utolsó negyedében feladataik nagyobbak, mint eddig bármikor voltak. Ebben az időszakban mintegy kétmillió forinttal nagyobb árbevételt kell elérniük mint amennyit az eredeti szakmai terv előírt. Igaz, a jobb munkára való ösztönzés sem hiányzik. Több mint kétszázezer forint céljutalmat határoztak meg a dolgozók, illetve műszakiak számára, amennyiben túlteljesítik az éves tervet. Nagyon sok határidős munkát kell elvégezniük ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsék idei tervüket. * A siker kulcsa — ahogy azt a tanácskozásokon is megállapították —, a munka jobb megszervezésében, a műszaki feltételek biztosításában és a munkafegyelem megszilárdításában van. Eddig nem egyszer anyaghiány akadályozta a munkát. Emiatt ka- punbelüli munkanélküliség keletkezett, amit később természetesen rohammunka, illetve túlóráztatás követett. Nem véletlen az sem, hogy igen nagymérvű épnél az üzemnél a munkaerő-vándorlás. Az elmúlt háromnegyed év alatt például 340 dolgozó ment el és helyette 400 jött. Sokan a törvényes felmondási Időt sem töltötték le. Ha szervezettebbé teszik a munkát, a dolgozók is jobban megtalálják számításukat, nem kívánkoznak el az üzemtől. B. 3. soha, semmilyen körülmények között el nem hagyják... Ezek pedig a híradó eszközeink. Rádió, telefon és morze. Használatát majd megtanulják. A határőrnek valamennyi szükséges és fontos felszerelése. Ezekről a kiképzés során sokat hallanak majd. sőt megtanulják tökéletes kezelésüket is... Szép munka és felelősségteljes feladat ez... A Magyar Népköztársaság államhatára szent és sérthetetlen. .. Az újoncok, a leendő határőrök feszülten figyelik az őrvezető magyarázatát. Mi is tovább megyünk. Három asztal mögött tiszteli és főtisztek. Az asztal előtt egy-egy fiaital. A feltett kérdésekre valamennyi határozott választ ad. Milyen ifiúsági munkát végzett a civil életben, a gyárakban, bányákban vagy a hivatalokban? Milyen sport- és kulturális tevékenységet fejtett ki eddig? Szükséges ezt tudni, hogy a fiatal határőr szolgálati kötelezettsége teljesítése után a szabad időt hasznosan, célszerűen használja fel. A másik asztalnál már ..kényesebb” kérdések hangzanak el. Van-e anyagi, szociális gondja? Milyenek a családi viszonyok, biztosított-e az otthon maradottak megélhetése? Van-e, s ha van. milyen egészségügyi problémák merültek fel a sorozás óta eltelt időben? — Nyugodtan és határozottan felelnek minden kérdésre fiataljaink — magyarázza Schmidt Károly őrnagy. — Azt tapasztalják mindenütt, hogy róluk, az emberről van szó. Erről szólt az üdvözlés során Géczy Imre elvtárs is. a balassagyarmati városi párt. bizottság első titkára Kísérőim azt javasolják: nézzünk szét újból a körletben. Ott már folyik a munka. Az orvosi szobában dr. Kecskeméti Gyula főorvos és munkatársai veszik alapos vizsgálat alá az újoncokat. Kérdések és vizsgálat után hangzik el a határozott válasz: alkalmas! Odébb a fodrászok vannak nagy munkában. Többen még utcai, hosszú hájjal jelentek meg a laktanyában. A fodra, szók értik a mesterségüket. Szalad a hajvágó gép, s az újonc máris veheti az irányt a fürdőbe. A ruharaktár előtt sorban állnak a fiatalok. Szakemberek osztják ki a fehérneműt, a ruhákat, csizmákat. Mindenki saját méretére kapja az öltözéket. Ha nem stimmel a csizma, másikat kap a fiatal. Egyik-másik szobát már bir. tokba vették a holnap határőrei. Rendezkednek. Elpakolják a tisztálkodási eszközöket. helyükre kerülnek a ruhák. — A most bevonult fiatalok között — mint korábban is annyiszor már. sokan vannak nógrádiak — magyaráz sétánk során az őrnagy. — Litke, Ipolyszög. Piliny, Szé- csény határmenti község. Ezek a fiatalok ismerik a határ- szakaszt. Tudják, hogy szű- kebb hazájukat, a községüket, megyéjüket, s nem utolsósorban a Magyar Népköztársaságot védik majd a külső betolakodók, a határsértők ellen. És mintha az őrnagy savait pecsételnék meg. azok a már beöltözött újoncok, akik éppen mellettünk haladnak el, akik még csak néhány perces egyenruhások: Szabó Lajos és Tőzsér Károly. Ök pilinyi otthonukat váltottak fel a laktanyával. — Határőr barátom Tolt Ö sokat mesélt a határőrizet szépségeiről. Így kértem, hogy én is ide kerüljek. Ismerem én jól a határt, a Narancstól az Ipolyig. Ez pedig bizonyára megkönnyíti a munkát —' így Szabó Lajos. — A kiképzés után biztos vagyok abban, hogy megbirkózunk a feladatokkal — ez Tőzsér Károly vélemény«; Kiss János már őrvezető. Salgótarjánból vonult be Az újoncokkal beszélget. — Vannak itt ismerősök is, jó barátok is. Kovács Béla és Pilán Boldizsár is salgótarjáni fiúk. Ök már egy órái ia. hogy egyenruhában vannak. Amit én már megtanultam, azt szívesen átadom a fiúknak. Nemcsak a salgótarjániaknak. hanem másoknak is. így közösen könnyebb a kiképzés, könnyebb a szolgálat is. Teljesítjük, amit vállaltunk: őrizzük országhatárunkat. Sok az. ismerős a laktanyában. Valamennyivel nem lehet szót váltani. Kiss János órvezető szavát idézem: Én is vegves érzelmekkel vonultam be annak idején. De a parancsnokok, és harcostársaim között ez a vegyes érzés hamarosan feloldódott. A céltudatos munka pedig sok- mindenben segített. így lesznek ezzel a most bevonult fiatal határőrök is. Az első nap már eltelt. Bű- tokba vették a laktanyát az újonc határőrök. Elhangzott az első takarodó és az első ébresztő is. Megtörtént az ismerkedés. és megkezdődött az igazi, férfias munka... Somogyvári László Jubileum előtt Jövőre ünnepli tízéves születésnapját a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Iroda. Immár egy évtizede lesz, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között dolgoznak. Az évek során, különösen az utóbbi 4— 5 évben számos jelentős létesítményt terveztek, több beruházás terveit öntötték megvalósítható formába az iroda mérnökei. műszaki szakemberei. Az , elkövetkező hónapokban összeállítják az évforduló ünnepi programját. Az előzetes tervek szerint a tíz év kiemelkedő eseményeit, eredményeit jubileumi kiállításon mutatják be. Az évforduló alkalmával az iroda régi dolgozóit törzsgárda jelvénnyel tüntetik ki. NÓGRÁD — 1969. november 20., csütörtök 3
