Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Egyezkedés az NSZK pártok Bonnban röviddel kedden éjfél előtt véget ért az SPD és az FDP vezetői között a két párt tagjaiból alakítandó koa­líciós kormányról folytatott tárgyalások első fordulója. A tárgyalásokat szerdán Ifi óra­kor folytatták. Walter Scheel, az FDP el­nöke a keddi tanácskozás után közölte, hogy messze­menő megegyezésre jutottak bel-, társadalom- és gazdaság- politikai kérdésekben. A szer­da délutáni találkozón kül­politikai kérdéseket vitattak meg. Strauss, a keresztényszocia- listá CSU elnöke, aki koráb­ban sem helyeselte a CDU— CSU-nak a szociáldemokra­tákkal létrehozott „nagykoa­lícióját”, hanem pártjának és az FDP-nek a szövetsége mel­lett szállt síkra, kedden Mün­chenben kijelentette, hogy az SPD és az FDP koalíciója „az FDP végét jelentené”. Strauss szerint a liberális FDP-nek a CDU—CSU-val kellene koa­lícióra lépnie. Strauss megint elvetette a kereszténydemok­rata—szociáldemokrata koalí­ció gondolatát, mivel a Bun­destag képviselői mandátumá­nak 94 százalékát birtokló újabb „nagykoalíció” szerin­te káros volna a parlament normális működésére. Gromiko ’-'Rogers találkozó Nem tettek közzé tájé­koztatást Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügy­miniszter harmadik találko­zójáról. A New Yorkban kedd este sorra került meg­beszélés után Gromiko kö­zölte, a két ország között folytatódnak a tárgyalások a közel-keleti kérdésről, amely a harmadik találkozó kizá­rólagos témája volt. Sajtó­körökben úgy tudják, hogy a miniszterek a közel-kele­Viszonylaqos nyugalom a vietnami hadszíntéren A vietnami hadszíntéren tovább tart a viszonylagos nyugalom. A partizánok tü­zérsége 13 amerikai, illetve dél-vietnami katonai célpon­tot támadott. Dél-vietnami kormánycsa­patok gépfegyverrel felszerelt helikopterek támogatásával a Mekong deltájában, Saigontól északnyugatra intéztek na­gyobb támadást a szabadság- harcosok ellen. B—52-es amerikai bombá­zók öt hullámban támadták a kambodzsai határ mentén feltételezett katonai célponto­kat. ti rendezés alapelveinek ki­dolgozásán fáradoznak, s a további megbeszéléseken, amelyek előreláthatólag Dobrinyin szovjet nagykö­vet és Sisco, az amerikai külügyminisztérium közel- keleti ügyekben illetékes ál­lamtitkára között folytatód­nak. Formálisan is elké­szítenek egy dokumentum­tervet, amely a Biztonsági Tanács határozata végre­hajtásának módját javasol­ja. Ez a dokumentum előző­leg a négyhatalmi megbe­szélés részvevői elé kerülne majd ENSZ-közvetítéssel, illetve közvetlenül az érde­kelt országokhoz. X Palmet megválasztották Foltozott zubbony... A Svéd Szociáldemokrata Párt XXIV. kongresszusa szer­dán — a várakozásnak meg­felelően — Olof Palme köz­oktatási és vallásügyi minisz­tert választotta meg egyhan­gúan a párt elnökének. A feltétlenül esélyes Palme előtt az utolsó akadály is el­hárult, amikor az egyetlen el­lenjelölt, Gunnar Straeng pénzügyminiszter visszavon­ta jelölését. Emlékeztetve ar­ra, hogy a távozó Erlander is Palmet szerette volna utóda­ként a párt elnöki tisztségé­ben látni. Erlander — példa nélkül ál­ló, 23 éves miniszterelnöksé­gére pontot téve — kormá­nyával együtt október 9-én kabinetülésen mond le, ezt követően VI. Gusztáv Adolf svéd uralkodó, Palmet kéri fel az új kormány megalakításá­ra, az új kormányt az ural­kodó október 14-én nevezi ki. Palme a szociáldemokrata párt balszárnyéhoz tartozik, annak ellenére, hogy az utób­bi hónapokban észrevehető­en közeledett a centrumhoz -T- nyilván azért, hogy tom­pítsa a jobbszárn.yról érkező bírálatok élét. (MTI) A Pravda szerdai száma kommentálja azt a bejelen­tést, amely szerint október végén Nixon amerikai elnök a nyilvánosság előtt ismerte­ti az Egyesült Államok „új” latin-amerikai politikáját. A bejelentést megelőzően szeptember 28-án Nixon és Rockefeller, New York-i kor­mányzó megvitatták az utób­binak a latin-amerikai or­szágokban tett körútjáról szó­ló jelentését. A jelek szerint — írja Oleg Ignatyev — a Pravda cikk­írója — az Egyesült Államok latin-amerikai „új” politikája továbbra is csupán újonnan megfoltozott, észak-amerikai kényszerzubbony marad. Szerdán Pekingben tö­meggyűlést tartottak a Kí­nai Népköztársaság megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából. Hírügynökségek a pekingi rádió adására hivat­kozva azt jelentik, hogy a gyűlésen megjelent Mao Ce- tung elnök és helyettese Lin Pi'ao is. A nagygyűlésen Lin Piao mondott beszédet „Mao el­Amerikai részről utaltak arra, hogy a keddi megbe­szélésen szó volt az úgyne­vezett rodoszi formula, az ENSZ-közvetités 1949-ben bevált módszere alkalmazá­sáról. Az USA-diplomaták általában azt hangoztatják, hogy bár a szerdai tárgya­lás nem zárta le a megbe­szélések sorozatit, s azon nem született megegyezés, az eszmecserével elégedet­tek. Rogers előzőleg tanácsko­zott Golda Meir izraeli mi­niszterelnökkel és több arab külügyminiszterrel is. (MTI) nők gondolatainak” lelkiisme­retes tanulmányozását, a tö­meges bírálat kampányának fokozását és a „nagy prole­tár kulturális forradalom” kö­vetkezetes véghezvitelét sür­gette, majd felszólította az ország lakosságát, Mao el­nök útmutatása értelmében zárják szorosra soraikat „a még nagyobb győzelmek el­érése végett”. (MTI) Tömeggyűlés Pekingben l*árbvttséd a békéről (2.) Legyen béke Uietnamban „A vietnami háború korunk leghosszabb há­borúja: csaknem har­minc esztendeje tart. A japánok, majd a Iran- dák elleni háborúból az amerikaiak elleni szabadságharcba nőtt át." f így kezdődik az a tanul­mány, amelyet jeles közéleti emberek: tudósok, újságírók, politikusok, a kérdés néhány szakértője a VII. magyar bé­kekongresszust megelőzően ki­dolgozott. Fedőlapján aláhúz­va : vitaanyag. — Annak is szánjuk — tájékoztat Harmati Sándor, a „Szolidaritásunk Vietnam­mal” című témabizottság társ­elnöke. — Igyekeztünk sok­oldalúan megvilágítani a vietnami agressziót, az ame­rikaiak hadüzenet nélküli brutális háborúját. A kong­resszuson pedig módunkban áll a szekció ülésén még szélesebb körben, még töb­bek álláspontját, vélemé­nyét meghallgatva kiegészí­teni a témát. A szerényen vitaanyagként kezelt huszonegynéhány olda­las tanulmány így is hű képet, áttekintést nyújt a vietnami helyzetről. Nyugati forrásokra hivatkozva megállapítja: az USA repülői kilenc esztendő alatt hárommillió tonna bombát szórtak le Vietnam területére, másfélszer annyit mint az angol és az amerikai légierő a II. világháborúban a nácik által megszállt orszá­gok hadszínterein. Megrázó képet fest az amerikaiak ke- gyetlenkdéseiről: jellemzésül a szerzők megemlítik. hogy Észak-Vietnamban 1968 vé­géig 668 iskolát. 181 kórhá­zat és egészségügyi intéz­ményt, 485 templomot rom­boltak le, s legalább 250 ezer gyermek lelte halálát a bom­bázásokban. Elemzi a vitaanyag a két Vietnam: Dél és Észak hely­zetét. Míg délen egyik báb­rezsim követi a másikat, ad­dig északon. Vietnami De­mokratikus Köztársaságban lebilincselő egységben a bom­bázások idején is példás fe­gyelmezettséggel dolgoznak az emberek, folytatják a szocia­lista építőmunkát. A felsza­badító harcok eredményeként az 1960-ban alakult Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front a legfrissebb adatok szerint a déli országrész 44 megyéjének többségét ellenőr­zése alatt tartja: 1290 falu­si, öt városi. 146 járási és 37 megyei forradalmi tanácsot alakított. ­— A békekongresszus szek­cióülésén bizonyára még alaposabban áttekintjük a párizsi Vietnam-tárgyalások legújabb fejleményeit — foly­tatta Harmati Sándor. — Anyagunkban természetesen szólunk a Fehér Ház időhú­zó taktikájáról, Nixon béke­szólamairól és a háború „vi- etnamizálására" irányuló ame­rikai manőverekről. Témabi­zottságunk szükségesnek tar­2 NÖGRÁD — 1969. október 2„ csütörtök Felmentés a „zöldsapkás ” gyilkosoknak Két hónappal a bűntény ki­pattanása után az amerikai hadvezetés újra elővette a gyilkossággal vádolt „zöldsap­kások”, Rheault ezredes és a különleges hadviselési alaku­latokban a keze alatt szolgáló további öt tiszt dossziéját. De az eljárást forma szerint csak azért hirdették meg a hírhedt kommandók e hat tagja ellen, hogy megindulhasson a mentő­gépezet, s gyorsan fátylat is igyekeztek borítani a kínos ügyre: az amerikai hadsereg­ügyi miniszter elejtette a vá­dat, mert a tanúkat „nemzet- biztonsági okokból” nem lehet kihallgatni... Hol van Okholttest? Közben azonban különös dol­gok történtek. Bár a hadsereg szóvivője szeptember végén megerősítette: az áldozat neve valóban Thai Khac Chuyen volt — holttestét még mindig nem találták meg és hivatalo­san eddig még senki nem kö­zölte, hogy mi volt a feladata a „zöldsapkások” táborában. Ennek a vérrel írott és való­ságos kémtörténetnek — vagy inkább politikai kriminek? — azonban nem ez az egyetlen ismeretlené. Változatlanul nem világos, hogy a hadsereg, és személy szerint Abrams tábornok, a Vietnamban harcoló amerikai alakulatok parancsnoka miért kezdte egyáltalán szellőztetni az ügyet? Igaz ugyan, hogy az amerikai hadsereg és a külön­böző kémszervezetek, elsősor­A Brazíliában hatalomra került katonai junta kedden nyolc szövetségi képviselőt, közöttük három asszonyt, tíz évre megfosztott politikai jo­gaitól. A tisztogatás legkiemelke­dőbb áldozata, Pedro Ludovi­co szenátor, Goias ailam volt kormányzója, a Brazíliai De­mokratikus Mozgalom (MDP) tagja és Amaldo Cerdeira, a Nemzeti Megújhodási Szövet­ség volt vezetője. Politikai megfigyelők sze­rint a tisztogatásnak az a cél­ja, hogy lehetővé tegye a kongresszusnak a katonai jun­ta szájíze szerint történő meg­nyitását. Mint ismeretes, a kongresszus működését még Costa e Silva függesztette fel. Az országban közben olyan hírek terjedtek el, hogy kü­szöbön áll a szélütött Costa tóttá megfogalmazni állás­pontunkat: ismerjük a VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány párizsi küldötteink erőfeszítéseit a békés politikai megoldásra. Kormányuk annak idején nyi­latkozatban támogatta a 10 pontból álló javaslatukat, amelynek első helyén az ame­rikai és csatlós csapatok Viet­namból való feltétel nélküli kivonása áll. összegezi a kongresszusi té­mabizottság tanulmánya a nemzetközi közvélemény — benne a békemozgalom — egyre nagyobb tömegeket át­fogó akcióit Vietnam ügye mellett. A múlt évben pél­dául 1200 nemzeti és nem­zetközi szervezet csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amely a bombázások megszüntetését követelte. Ez év júniusában a berlini béke-világtalálko­zón 102 ország, több mint 300 békemozgalom képviselői egy­séges akcióprogramot dolgoz­tak ki a vietnami nép támo­gatására. Hazánkban immá­ron hagyományosnak mond­ható az együttérzés különbö­ző megnyilvánulása: társadal­mi akciók. rétegtalálkozók, nagygyűlések és gyűjtés for­májában. Az önkéntes ada­kozásokból eddig több mint 180 millió forint gyűlt össze, amiből kórházi berendezé­sek. gyógyszer, ruhanemű, is­kolai felszerelés indult útnak a testvéri nép megsegítésére. Gyapay Dénes ban a CIA között éppen Viet­namban korábban is napiren­den voltak a villongások, így nem elképzelhetetlen, hogy a ..zöldsapkások” ügyének kipat­tanásában ez is szerepet ját­szott. Van azonban egy ennél is valószínűbb lehetőség. A Rheault ezredesiéit kom­mandók gyilkossági botránya kétségtelenül jó alkalmat kí­nált, hogy a félmilliós ameri­kai reguláris haderő által nyílt sisakkal vívott nagy háború­ról — arra az . árnyékháború­ra” terelje a figyelmet, ame­lyet a köpeny és a tőr gáncs­nélküli rablólovagjai folytat­nak Vietnámban. Itt most nem csak arra gondolunk, hogy a „zöldsapkások” gyilkossági ügyében van éppen elég rej­télyes és drámai elem, ami­vel le lehet kötni a nagykö­zönség figyelmét. Nyilvánvaló ugyanis a törekvés, hogy a hadsereg, a többi között Ab­rams tábornok útján, elhatá­rolja magát Rheault ezrede­sék akciójától. Vajon ennek nem az-e a célja, hogy egy olyan pillanatban, amikor az amerikai közvéleményben újabb morajló hullámokat vet a háború elleni tiltakozás, egyetlen — aljas — gyilkosság tetteseinek „kiadásával” pró­bálják — felértékelni az in­tézményesen gyilkoló hadigé­pezetet? ODG, PRU és társai Bármi is volt az eredeti cél, ma már határozottan körvo­nalazódik, hogy a „zöldsapká­e Silva utódjának megválasz­tása. A Reuter szerint vala­mennyi jel Emilio Garrasta- zu Medice tábornok megvá­lasztására utal, de jelenté­keny erők támogatják Alfon­so de Albuguerque Lima tá­bornokot, az ország volt bel­ügyminiszterét is. Brazíliai vonatkozású ese­ményről számol be az AFP Havannából keltezett jelenté­sében. A hírügynökség azt közli, hogy a katonai junta által nemrég szabadon bocsá­tott 15 brazíliai politikai fo­goly közül 13 Kubába érke­zett. Mint ismeretes, a junta a foglyokat az elrabolt Burke Elbrick amerikai nagykövet szabadon bocsátása ellenében helyezte szabadlábra (MTI) sok” dossziéjának kiteregetése — alkalmasint visszafelé sült el. Az árnyékháború hat, tisz­ti vál-lapos katonájáról a fi­gyelem természetszerűen for­dult — a különleges hadvise­lési alakulatok egész tevékeny­sége, s kivált délkelet-ázsiai működése felé. Az amerikai újságolvasó immár nem ha: „magányos gyilkos” (és két tiszthelyettes) személyét isme­ri, hanem azt is tudja, hogy a „zöldsapkások” 45 ezer vi etnami hegylakót képeztek ki és osztottak be zsoldos szolga latra. Ezeket a zsoldos oszta gokat különböző neveken em legetik: CIDG (Polgári Állo- mányonkívüli Harci Csoport). PRU (Tartományi Felderítő Egység) — működésük lénye­ge azonban az, hogy ott, ahol az amerikai katonaság tehetet­len, elvégezzék a „tisztogató akciókat.” A New York Times némi viszolygással „halálkom­mandóknak” minősíti eze­ket a zsoldos csapatokat és megírja róluk, hogy nemcsak vietnami területen. hanem Kambodzsában és Laoszban is bevetik őket. Ez egybevág az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósításával, amely nyílt titokként említi, hogy a „zöldsapkások” és kisegítő zsoldos alakulataik szeptember közepén a laoszi Kang Khai térségében valóságos különhá- borút vívtak az ottani hazafi­as erőkkel. Folytatás Laoszban Ezek a leleplezések pedig a Fehér Ház szempontjából kel­lemetlen pillanatban láttak napvilágot. Éppen a napokban kezdte szellőztetni Mansfield szenátor, a demokrata párti szenátusi frakció vezetője, hogy az Egyesült Államok laoszi je­lenléte máris olyan méreteket öltött, ami „egy új vietnami háború lehetőségével terhes Így történt tehát: a „zöld sapka”, ahelyett, hogy jóté­kony ködfátylat borított volna a nagy háborúra — egy még nagyobb háború veszélyeiről rántotta le akaratlanul is a leplet... Ezt pedig sem a Fe­hér Ház, sem a hadügyminisz­térium nem tűrhette. Ezért született meg a gyors döntés a vád elejtéséről. Kérdés azon­ban, hogy mindazt, ami nap­világot látott, oly könnyen el­felejti-e az amerikai közvéle­mény? 9. r. Egy helyről fűtheti egész lakását széntüzelésű, folytonégő KARAMS kiskazánnal. Olcsó fűtési költség mellett a háztartást meleg vízzel is ellátja. ////////////////y Gyártja: Nógrádi Szénbányák FORGALOMBA HOZZA: Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat Eger, Lenin u. 75. „Tisztogatás” Brazíliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents