Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

KISZ-61 e< A eséseivel „magasugrók Csak korrekten szabad...! ff Hogy mennyire igaz a meg- kivágott képek borítják. Azt vasárnap a szilvafák kömyé- állapítás: a mostani KISZ^ mondja a titfórjélőit: két kapálták, a műnkért járó vezetőeégválasiztások, a visa­szapttfaratás és tervezés-eJő-re- tekintés időszaka magával hozza a mozgalmi élet élén­külését is — a csesztvei fiata­lok esete túzonyítj»!- „Nagy ugrásról” beszelnek az ifjú­sági szövetség; toadlassagyairmaia járási bizottságán, amikor szóba kerülnek a csesztvei választások. A nevezetes kis község ifjúsága ezen a va­sárnapon dönt: elismerí-e tit­kárnak az új jelöltet — Bo­cs®. Pél nyomdászt A cseszt- w vei alapszervezet ma választ- Hogyan kezdődőit? ia az új vezetőséget,, de a nJ Feláldoztam a gyűjte- bér az alapszervezet kasszájá­én érvemet. Prospektusokat, ba került. Segített a tanács színes folyóiratokat gyűjtök, azzal is, hogy a két hete meg- Ezek itt szinészképek. más rendezett szüreti mulatság érdekességek. teljes bevételét a A művelődési háznak je- KISZ-szervezetnek lenleg nincs vezetője. Az if- meg. csesztvei hagyta júsagi klubnak (szabadpolcos könyvtár is egyben!) négy .Lelkesedés felelőse is van. Amíg nem volt — nem engedték a fia­talokat a helyiségbe. Most rend van, mindenki vigyáz a klub jóhirére... és hozzáértés „nagy változás” kezdődött. jóval előbb Klub kulcslyukon át A szervezeti élet megerő­södésének egyik helyi jelleg­zetességével meglehetősen furcsa, mosolyogtató körül­mények között találkozom. Balassagyarmatról együtt ér­kezünk Ckesztvére Bacsa Pál­lal, aki csak az imént fejezte be a műszakot a gyarmati nyomdában. A középtermetű, szőke fiatalember útközben el­mondta: „véletlenül” került a nyomdász szakmába. Ami­kor befejezte az általános is­kolát, sokáig halogatták a pályaválasztást, végül máshol már nem volt hely. ö az első csesztvei, aki nyomdásznak tanult, kéziszedőriek. Most a gépi szedéssel ismerkedik, dolgozott Komáromban, ami­kor mint fiatal segéd Balas­sagyarmaton nem kapott mun­kát. Egy éve végleg hazajött, el sem tudja képzelni, hogy máshol is élhetne, mást is csi­nálhatna. A fiatalok klubja a dách művelődési ház Nemrégiben taggyűlést hív­tak össze a csesztvei kiszesefc. A gyűlés a közelgő választá­sok egyik előkészítő mozza­nata volt, s két „szenzáció­val” is szolgált egyszerre. A sorsdöntő összejövetelre így emlékezik Bajnóczi Anna, Ta­kács Katalin és Széles liana: — A megbeszélésre nem jött el a titkárunk... A járási bi­zottság titkárának, Kárpáti Lászlónak kellett levezetni a taggyűlést. Akkor került szó­ba először, hogy jó lenne, ha a Bacsa Pali elvállalná a csesztvei KISZ-szervezet veze­tését. A valamikori Majthényi- kastély fedett folyosóján be­szélgetünk, vakító fehérre me­szelt boltívek alatt. A falakat végig ritka növények díszí­tik, közöttük vidám pirossal, égkékkel, fűzölddel moso­lyognak a festett tányérok. — Takarítással kezdtük — mondják nevetve a lányok. — Kijelöltük a felelősöket, akik az újjávarázsolt klub közös munkával kialakított tiszta- ságára házirendjére ügyel- nek. A takarításban mindenki segített, még olyan fiatalok is , kö seprűt fogtak, felmostak, ab­— Csesztve nem az egyet­len, ahol a választások előtt rendkívül megélénkült a KlSZ-élet — mondták a járá­son —, de az mindenképpen igaz. hogy az utóbbi egy-két hónapban tapasztalt lelkese­dés, a „csesztvei ugrás” olyan feltűnő változást hozott a ré­gebben elég gyengén működő alapszervezet életeben, amely mindenki mástól megkülön­bözteti a csesztveieket. Mindez lehetne a feltűnő­kedvező fordulat szubjektív megítélése is. De az objektív­nek nevezhető dolgok bizo­nyt tanak: augusztus óta ti­zenhatról — negyvenötre (!) nőtt a nyilvántartott KISZ- tagok száma, a tervezett hat Magyar Ifjúság előfizetés he­lyett jelenleg 30 előfizetést tudnak igazolni, de azt is jól tudják: az elért eredmények köteleznek a további munká­ra. s mostanra nagyon meg­nőtt a felelősségük is. Jól vá­lasztani, lelkes és hozzáértő vezetőségre bízni és fokoza­tosan megerősítem a cseszt­vei KISZ-szervezet életét, ez most a legfontosabb feladat — vallják mind a negyven­ötén. Csesztve és Sztregova Ma dáchot jelenti. A csesztvei ki- legdédelgetettebb ter­vei között szerepel az irodai létrehozása, a honis- tevékenység kialakí­Ma- lakot tisztogattak, akik nem kés- itt, hanem valamelyik balas- keny épületének a bejárattal sagyarmati iskolában KISZ-ta­szembeni szárnyában van. A gok. művelődési ház hátsó front- — Majd leestem a lábamról, javai szinte érinti a volt amikor megláttam, hogy Csá­Majthényi kastélyt, amely szár Éva, Barkó Éva, Takács ben óvodát és iskolát rendez- Kati és a többiek is, mindenki, Madádh-^éteplaketteT kitűn­tek be. A klubba azonban aki nem tagja a csesztvei tetett történészt látnák szí_ nem tudunk bemenni. Au- szervezetnek segít a takarí- vesen a ^ kastélyhoz ta­gusztus óta négy felelőse van fásban Néhányan már azt la- dó kis tóub faIai között .. o Iniióc vain- tnloo+talf ■ arr íclrnlm alanc7pr- r Pataki László tása, szeretnének a másik Ma­dách falu — Sztregova kisze- seivel kapcsolatba lépni, a té­li estéken előadásokat hall­gatni a nagy költőről. Szabó József balassagyarmati Ma- dách-kutatót és Szabó Béla, llp«r a Nógfád megyei Állami Építőipari vállalatnál is, még akkor is, ha monopolhelyzetük lehetővé teszi, hogy válo­gassanak a munkában, olyan megbízásoknak tegyenek eleget, amelyek számukra minden tekintetben előnyösek; kevesebb szakmai hoz­záértést követelnek, ugyanakkor nagyobb nyereséget biztosítanak. Nem ez ellen ágá­lunk, mert minden vállalat úgy alakítja ki üzletpolitikáját, ahogy az neki a legmegfele­lőbb. és nem ellenkezik a népgazdasági érde­kekkel. üjtv dologról azonban nem szabad el­feledkezni; a megyei építőipari vállalatot, mint a neve is mutatja, elsősorban azért hozták létre, hogy a megyei jelentős építési és beruházási igényeket kielégítse. Ennek meg az új mechanizmus teremtette új lehe­tőségek. és követelmények sem mondanak ellent Tudjuk, hogy a beruházók, saját mulasztá­saikat a különböző huzavonákból, késleke­désekből adódó kieséseket sokszor a vállalat­tal akarják pótolni. Nincs szándékunkban akárcsak egy jottányit is kisebbíteni az épí­tők érdemeit, hisz’ Salgótarján új középületei és bérházai, valamint a megye új jelentős lé­tesítményei fényesen bizonyítják: az építők tudnak szépen és jól dolgozni, ha akarnak. Kénytelenek vagyunk azonban néhány olyan nem tetsző dolgot is közölni, amit csupán egy kis jóindulattal mondhatunk ízlés­beli kisiklásnak. , Hovatovább az építők ígéreteit egyik-má­sik beruházó nem veszi komolyan. Pedig ma már nem lehet arra hivatkozni, mint a ko­rábbi években: azért csúsznak a határidők, mert mások beleszólnak, arra kényszerítik a vállalatot, hogy rúgja fel a technológiai sor­rendet. Annak idején sem volt másról szó, csupán arról, hogy a vállalat egyik-másik osztályának tehetetlenségét, lassúságát, ké­nyelmességét ellensúlyozzák — minden el­lenszolgáltatás nélkül a lakosság érdekében. Az új mechanizmus eddig eltelt időszaká­ban pedig senki sem avatkozott be a vállalat életebe, a helyzet alapvetően nem változott, az építők az önmaguk által meghatározott határidőket is csak elvétve tartották be. Vo­natkozik ez a szécsényi, balassagyarmati la­kóépületekre, a jánosaknai fehérneműgyárra és még néhány építkezésre. Mindezek erősen megtépázták a vállalat szavahihetőségét, te­kintélyét, Ezért érthető, ha a megye és a vá­ros vezetői arra törekszenek, hogy a me­gyén kívül is keressék azt a partnert, ame­lyik azonosulni tud céljaikkal, elképzeléseik­kel, akinek a szavára lehet adni, amelyik vállalatnál az a vezetési felfogás, hogy min­dig a megoldást kell keresni a különböző kifogások helyett. Ez viszont nem jelent egyet a túlzott anyagiassággal, a mindenáron való, érdemtelenül nagyobb nyereségszerzés­re való törekvéssel. Ha már itt tartunk, szükséges elmondani, hogy többször tapasztaljuk: a vállalat első számú vezetőinek különböző helyeken el­hangzott állásfoglalásait, döntéseit, a kisebb beosztásban levők „megváltoztatták”. Az I igazgató határozott igenje után otthoni part- I nere a megvalósítás lehetetlensége mellett erősködött. A vezetésnek, ez a rossz értelem­ben vett sokarcúsága sokáig nem tartható fenn. Annak ellenére, hogy elismerjük: egyes beruházóknak mindig minden nagyon sürgős. még akkor is, ha nincs tervük, ha csak szavakban biztosítják az építkezéshez szükséges munkaterületet. Viszont szükség van arra, hogy a vállalat első számú felelős vezetőinek állásfoglalását pár nap, vagy egy hét múlva senki se rúgja fel. Régen lejárt az az idő, amikor imponáló módon kellett meg­alapozatlan igjent mondani, amikor a tények a határozott nemet kívánják. A Nógrád megyei Állami Építőipari Válla­lat vezetői és dolgozói fennállásuk alatt je­lentős erkölcsi és konkrét támogatást kaptak a megyei, városi párt- és állami vezetéstől. Ez nem kötelezi őket ugyan hálára, egy do­logra azonban figyelmeztet: saját fejlődésük, létük, egzisztenciájuk, akárcsak eddig a jö­vőben is úgy kapcsolódik a megyei és városi vezetéshez, mint a megszületett gyermek, köldökzsinórjával az édesanyjához. Ennek helyes értelmezése lehet kialakítója annak s helyes álláspontnak, amelynek során éld ín. hogy a vállalat mennyi és milyen jellegű munkát vállaljon megyén kívül. Mert az építőknek ezzel kapcsolatos egyik érvét a gyakorlat épp a visszájára fordította. Több értekezleten, megyei fórumokon azt hangoz­tatták: azért vállalnak munkát megyén kí­vül, mert ott van szabad munkaerő. Az Ap- con nemrég megtörtént ellenőrzés éppen az ellenkezőjét bizonyította. Négy munkás kivé­telével az épületen dolgozók mind nógrádiak voltaik. A/ ii ven ©hhez hasonló vállalati „té- ‘ védéseket” még csak magya­rázni sem lehet. Nem lehet arra hivatkozni, hogy ránk kényszerítették az előbbieket. Va­lószínű, ebben az esetben az egyéni érdekek háttérbe szorították a vállalati és megyei ér­dekeket. Ennek kárát vallotta a megyei el­képzelés, mert sok fontos létesítmény nem készült el határidői-e Nem felhány forgatásként, de azért szüksé­ges elmondani, hogy a műszakiaknak a vál­lalat vezetősége nem az apci tanácstól, ha­nem a salgótarjánitól kért lakást, hogy a központi telephelyet nem Vácott Vagy Párá­don építik fel, hanem a megyeszékhelyen, megfelelő városi segítséggel. Panaszkodnak az építők, hogy sokszo* nem értik meg őket, nem méltányoljak elég­gé nehézségeiket, indokolatlanul elmarasztal­ják tevékenységüket stb. Megítélésünk sze­rint a kritikus szavak többsége jogos, bár van köztük esetenként túlzó megállapítás is. Vajon a vállalat vezetésének esetenkénti in- korrektsége nem járul hozzá az ilyen túlzó megnyilvánulásokhoz? Az eltúlzott vélemé­nyek megszüntetése világos és egyértelmű ál­lásfoglalást, az állami és párthatározatok egyértelmű értelmezését kívánja a vállalat minden rendű és rangú vezetőjétől. Hogy ez minél előlbb belkövetkezzék, nagy feladat ha­nd a vállalati pártbizottságra, a végrehajtó bizottságra, annak céltudatos, következetes, igényes, irányító, ellenőrző, számonkérő és ha kell, felelősségre vonó munkájára. Venesz Károly a helyiségnek, a kulcs vala- tolgatják: az iskolai alapszer- melyik soros felelősnél van, te- vezet beleegyezését kérik ah- hát kinyitni is csak ő tudná, hoz, hogy nálunk legyenek ta- psw>vvru\yv'*OA<<^*o/vo/»xvvrv\*v/\^vv/vvo/vo/»xi/»^\/vo/vn/\xvv'v\x\/vvv»\Ai<vvrto»af**vvA#v<vuA/vvvrtnxv A fiatalok többsége Balassa- gok — mondja Bacsa Pál. gyarmaton dolgozik vagy ta- A mozgolódásra, változásra nul. A klubot késő délután felfigyelt a helyi tsz, a közsé- nyitják ki és este tízkor van gi tanács és természetesen a a záróra. Hetenként háromszor KISZ járási bizottsága is. A jönnek össze a csesztvei fia- rossz lemezjátszót a járási bi­talok a nemrégen rendbeho- hozott, feldíszített helyiség­ben. Az ablakokat vastag, mintás függöny takarja. Ba­csa Pali a kulcslyukon keresz­tül mutatja a klubot. A falat bottság csináltatta meg, a ta nács megígérte, hogy rövide­sen a klub használatára adja át a magnetofon-készüléket. A fiatalok munkát vállaltak a közös gazdaságban, egy hete FŰVÖSOK Nem szeretik nagydobra verni... A megye egyik határszéli sarkában, az úgynevezett Vi­harsarokban, egy kevésbé for­galmas útszakaszon fekszik Ősagárd és Keszeg. A két köz­ség termelőszövetkezete egye­sült, s immár második éve ke­"own!“ÄKSS m,M°‘k*" k*T" * TUS* 2? S'- ZisTSZTtJg “ Ä Ä ÄSÄSS mÄ ■* háuáiiban get és személyes szerénysége tesznek 0 keskenyebb és szé- geztek, mindössze 10 holdnyi sok a tehén fellemzi T sSkezeT éirtét *?»•«> sortávolságokkal, a kü- cukorrépa szedése és 30 hold lenti, hogy a keszegi egyesült tsz-ben, noha jelentős az ál­latállomány, nem lesz áttelel- tetési probléma. A szemes takarmány is gaz­dagon termett az idén, a ku­korica is meghaladja a remé­nyeket. és munkáját is. Nem szeretik Keszegen nagydobra verni az lönbözö tóközökkel nagyhozamú málnák is.' A kukorica törése van még hát- A növénytermesztési mun- megho- ra. Az ősagárdi határban már kát ebben a szövetkezetben, eredményeket szép csendben, n°sítását készítik elő, ameny- kiszedtek tíz holdnyi cukorré- nagyon helyesen, az állalte- de rendkívül ’ szívósan dolgoz- nyiben azok állóképességből is pát, s az idei termés megköze- nyésztés kapcsolatában vizs- nak. Mint már annyiszor, ez- ÍÓ1 vizsgáznak. Nagyon fontos, líti a 240 mázsát holdanként. gálják és kezelik. Azért fordí- úttal is váratlanul toppantunk hogy tartos termést adjon a Nagyobb a feladat a vető- tanak nagy gondot a jó vető­be a szövetkezet központi iro- málnabokor, mert a termés szántás, a vetés és az őszi ágyak készítésére, a szakszerű dájába de a vezetőket és ha- nagy részét hűtőipari feldolgo- mélyszántás végzésénél. A tér- vetésre, az agrotechnikai elő- tárjárá’sunk alkalmával a tsz- zásra küldik- söt Jövőre már vezett 705 hold vetőszántás- írások pontos betartására, mert tagokat is teljes készenlétben klza>'ó'ag a hütoiparnak szál- bői csaknem hatszáz holdon ettől függ a jelentős jószág­találtuk Nagy András a sző- htanak, a korábbi partnerek- befejeztek már a munkákat,« állomány takarmányellótása. vetkezet íőagronómusa még kel nem ls kötöttek szerződést 481 hold őszi mélyszántásból Ráadásul a keszegi szövetke- szabadkozott is a hamutartók- Egyébként a keszegi egye- azonban caak , ?? hold kész. zet a háztáji állattenyésztést Is ban halmozódó csikkek és a sült tsz-ben nagy lépést tettek f*©r©s,k a módját, hogyan is megbecsüli, minden alkalmat fölösleges székek miatt, hogy előre a vetésszerkezet kialaki- lehet,nf. hatekonyabba te«ni a megragadnak, hogy segítsék a mindez a vezetőségi ülés vé- tásában is, bizonyítván, hogy mankat- mert a géppark egy háztáji takarmányszükséglet gett van így, amit a délelőtt az új gazdasági mechanizmus elavult, öt előteremtését. Ösagardon kü­folyamán tartottak. célkitűzéseit nemcsak szavak- u,TOS-trakteruk ideje lejárt, s lönosen sok a háztáji gazda­_ ban, hanem tettekben is meg- raadä™!( 22 f0/08, vetőgépet Ságokban a szarvasmarha, a Szakosítás valósítják. A növénytermesz- *”dtak vásárolni az AG- tagok a hizomarhat es a tejet ... . . tésben a korábbi nagyszámú és RQKER-nel, Pedig meg mas a tsz által értékesítik. A ta­a növényeknél S5Ä nS5? hSSt 3«S “fékben is körülnéztek. gok, főleg a háztáji állattal _ . , , w már a kenvéreabonára a Ann*1 lot)b a helyzet a sza- rendelkezők, részes kaszálást A vezetőségi ules napirend- ^ " a ^ ,y a las takarmány betakarításánál, is vállalhatnak, mégpedig ne­jen ezúttal az időszerű mun- "ka magukat és a silózási terv telítésé- gyón előnyös feltételek trieltett, kak és problémák szerepeltek, ^ b® Ef1 mövén^Tvál- nél °lyan termést ^karítot- hiszen a szövetkezet gépi Ica­iak; 53 hold a termő maina, ** PÜlangósokbői, amire szálassal is segíti a pillangó­ké hold az új telepítés és ’’8 ev,izedek ota nem volt példa. sok es a réti széna betakarító­4 * A 72 vagonos szálas takarmány- sát, igényt messzemenően ki tud- Egyidejűleg a tsz-ben is szá­jak elégíteni. Szépen termett« porodnak az állatférőhelyek és silókukorica Is, annak köszön- a jószágok. Gyarapodik agaz- hető, hogy a 122 vagonos terv- daság, nő a gond, de meg­hűl 110 vagon már bekerült jobban a figyelem és felelós­A vezetőségi ülésen a legna- a silógüdrökbé, a silókukoricát ség, amiben a keszegi Zöldme­gyobb követelményt az őszi a répakoronával és répa levél- ző Tsz-ben ninrs Hám­let iránt érdeklődtünk. Kidé- munkákat irányító és szerve- lel elegyítették. Mindez azt je- Lakos György rült, hogy ezúttal a különféle ző brigádvezetőknek, valamint málnafajták megismerését, ki- a végrehajtó brigádoknak szán- p ~ “ .......... ................... s értett Jellegű telepítését tűzték ták mert úgy találták, hogy J NOGRAD — 1969. október 12., vasárnap 3 tehát — ami nagyon termé­szetes e napokban — a beta­karítás, a szántás-vetés, a se­gédüzem és a fajtakísérlet. Ezeket a gondokat Igyekeztünk újból felidézni az elnökkel, a főagronömussal és az időköz­ben hozzánk csatlakozó Pa- zsitka István, tsz-párttitkárral. Mindenekelőtt a fajtakísér hold a feketeriblzli, J\ern üond az átteleltetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents