Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

I Közérdekű rendelkezés A Magyar Közlöny szeptem­ber 30-'! számában korhiány- rendelet jeleni meg az egyes állami tulajdonban levő házin­gatlanok értékesítésének újra szabályozásáról. A pendeletel végigolvasva kitűnik. hogy nem valami teljesen új gya korlat megvalósításáról van szó, hanem az eddigi jogsza­bályok egységesítéséről és ki terjesztéséről. A most hatályba lépett ren­delet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy ma­gánosok megvásárolhatnak ál­lami tulajdonban levő és 12 lakásosnál nem nagyobb in­gatlanokban levő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (mű­helynek. üzletnek, garázsnak, raktárnak hasznaiható) helyi- séget. E. K. Bigg ausztráliai csil­lagász és radiofizikus — saját meggyőződése szerint — felfe­dezte a Jupiter tizenharmadik holdját, amely optikailag nem látható, s létezését Bigg a de­ciméteres és dekamétéres hul­lámsávban észlelt elektromág­neses sugárzás alapján állapí­totta meg. Észlelése szerint a Jupiter dekaméteres pulzálá­tulajdonviszonyok egységei rendezése. Az értékesítésre szánt laká­sok. illetve egyet) helyiségek kijelölését a területileg illeté­kes tanácsok végzik Az adás­vétel lebonyolításával megbíz hatják az OTP-t, vagy az In­gatlankezelő Vállalatot. A ren­delet úgy intézkedik, hogy elő­vételi joga van a lakás, illetve más helyiség jelenlegi bérlőjé­nek, akár a saját maga, akár várható örököse részére kíván­ja azr megvásárolni. Kedvező feltételek mellett kerülnek értékesítésre ezek az ingatlanok. A vételárat a he­lyileg kialakult forgalmi ár­hoz . igazítva, de mindenesetre annak szintje alatt állapítják meg. Ha a vásárló az ingat­lanrész bérlője, akkor 10 Szá­sában vannak olyan intenzi­tás-periódusok, amelyek nem függnek össze a Jupiter eddig ismert egyetlen holdjával sem Az ausztráliai csillagász kiszá­mította, hogy a Jupiter tizen­harmadik holdjának keringési ideje 20,6 óra, s a bolygótól való távolsága mindössze 40 földátmérő. fizetendő, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell tör­leszteni. A jelenlegi bérlő ér­dekeit védi az az intézkedés, hogy kívülálló vásárló esetén az adás-vételi szerződést köve­tő 2 évig a bérlőnek nem le­het felmondani. Intézkedik a rendelet arról is. hogy az állami tulajdonból vásárolt lakásokat 5 " évig semmilyen jogcímen nem le­het megterhelni és újra érté­kesíteni. Lényeges kedvez­mény, hogy az állami tulaj­donban levő ingatlanrészek adás-vétele teljesen illeték- mentes: a bonyolító szerv — az OTP, vagy az Ingatlankeze­lő Vállalat!' — kétszázalékos- kezelési költségét a vételár magában foglalja. Nem jelent vételkényszert a most megjelent kormányrende­let. Előírja, hogy az eladásra szánt házingatlanokat előzete­sen a tanácsnak, illetve a ke­zelő vállalatnak társasházakká kell átszervezniük. Az ilyen lakrészt vásárlókra is érvé­nyes az a törvény, amely ki­mondja, hogy egy családnak csak egy lakása és egy üdülési célokat szolgáló ingatlana le­het saját tulajdonában. Ez a kormányintézkedés egyrészt előnyös feltételek mellett újabb lehetőséget te­remt a családok ezreinek ar­ra, hogy saját lakással rendel­kezzenek, másrészt növeli a la­kásépítkezés és lakáskarban- tartás pénzügyi alapjait, meri az ingatlanok értékesítéséből befolyó összeget a tanácsok újabb lakások építésére, vagy a meglevők renoválására for­dítják. H. L. zaiék árkedvezményben resze- Ismeretes, hogy hazánk vá- sül. Az adás-vételi szerződét rosaiban, községeiben szép megkötésekor a vételár 10 szá számmal találhatók olyan né zalékát kell készpénzben kifi- hány lakásos házak, amelyek zetni, a további részt 25 év jelenleg teljesen vagy részben alatt lehet törleszteni. Ha az állami tulajdonban vannak, ingatlanrészt kívülálló vásárol- Különösen a vegyes tulajdonú ja meg, akkor a szerződéskö- házakban válik előnyössé a léskor ugyancsak 10 százalék Még egy holdja van a Jupiternek? Mai műsor KOSSUTH RADIO : 8.00: Hírek, időjárás. 8.20: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 9.00: Egy hó­napi hivatás: a génsebész — elő­adás. — 9.10: Két szimfónia. — 10.05: Kamarazene. — 10.59: Lot­tóeredmények. — 11.00: Iskolará­dió. — 11.35: Édes anyanyelvűnk. — 11.40: A bolondos lány — rész­letek Gershwin zenés játékából. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Reiter János énekel. — 13.45: A műhelyben beszélik. — 14.00: Tudod-e? Rejtvényműsor gyermekeknek. — 14.25: Iskola­rádió. — 15.10: Az NDK kultúra hete. — 15.25: Pat Boone énekel, Ron Goodwin zenekara játszik. — 15.41: Negyedszázad távolából. — 15.46: Az élő népdal. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Húsz esztendő . . . — Balázs Ár­pád dokumentum játéka. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A filharmónia zenekar Liszt-fel­vételeiből. — 17.58: Mikrofórum. — 18.13: Magnósok figyelem (ism.). —- 19.25: Sporthíradó. — j 19.35: Albert hídja — rádiószín­ház. — 20.40: Nótacsokor. — 21.10: Láttuk, hallottuk ... — 21.30: A jazz kedvelőinek. — 21.39: Be­szélgessünk zenéről. — 22.20: Eszt- rádzenekarok műsorából. — 22.55: Meditáció. — 23.05: Az NDK kul­túra hete. — 0.10—0.25: Dubarry. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Olasz mu­zsika. 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések (Ism.). — 9.00—10.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Őszi eny­hülés. — 12.00: Iphigenia Taurus­ban — részletek Glück operájá­ból. — 13.05: Lemezek közt vá­logatva. — 14.00—18.00: Minden­ki kedvére kettőtől hatig ... — 18.10: Mozart: B-dúr szimfónia.— 18.30: Gazdasági magazin. — 19.00: Az NDK kultúra hete. — 19.29: Jó estét gyerekek. — 19.35: Budapesti zenei hetek. — 21.38: Opereltmuzsika. — 22.20: Páncé­los csata a bonni Bundestagban. — 22.35: Zenekari muzsika. — 23.10: Könnyűzene. — 24.00—0.10: Hírek. — TELEVÍZIÓ: 8.05—11.30: Iskola­tévé. — 13.10—16.15: Iskola-tévé. — 17.10: Pedagógusok, — tovább­képzés. — 18.05: Légy ember, Ba- rankin. — 18.25: Reklámműsor. — 18.30: Legkedvesebb kísérle­teim. — 18.50: Esti mese. — 18.55: Bratislava Lyra ’69. — 19.15: Ven­dégasztal. # — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Fekete, fehér — igen, nem? — 22.00: Tv-híradó. 2. BESZTERCEBÁNYA: 17.10: A jubiláló Partizanske — riportfilm. — 17.30: A természet csodái. — 19.00: Tv-híradó. — 19.50: Dalok. — 20.50: Dok.-film. — 21.55: Re­gény a nagybőgőről. 100 éves a levelezőlap Ausztria—Magyarországon 100 éve, a világon elsőként ke­rült forgalomba postai leve­lezőlap. Október első napjai­ban Légrády Sándor grafikus- művész terve alapján 60 fil­lér névértékű emlékbélyeget ad ki a jubileum alkalmából a Magyar Posta. A centenáriumra korábban már alkalmi levele­zőlap is megjelent. Ausztriá­ban a 100 éves évfordulót em­lékbélyegző használatával és az első levelezőlapot bemutató emléklevelezőlap kiadásával köszöntötték. 1 millió frank magyar bélyegekért A hatalmas anyag feldolgo­zásának elhúzódása miatt Le- vay, chicagói bankár gyűjte­ményének árverését novem­berben tartják meg Zürichben. A gyűjtemény az 1871. évi kő- és réznyomatos kiadás válto­zatait, párokat, blokkokat, le­veleket, valamint ritka lebé­lyegzéseket tartalmaz. A tel­jes anyag kikiáltási ára 1 mil­lió svájci frank, áltálában a világ legnagyobb magyar gyűj­teményének tartják. Számos nagyértékű vegyes (1867— 1871. kiadású bélyeggel) bér- mentesítésű levél kerül kala­pács alá, amelyek között nem ritka a 25 ezer frankra becsült darab. Az áryerést rendező cég szívesen halasztotta az erede­tileg tervezett márciusi idő­pontról őszre az aukciót, mi­vel biztosra veszi, hogy az 1971. évi budapesti bélyeg-vi­lágkiállítás közeledtével sokan igyekeznek gyűjteményükéi néhány különlegességgel díszí­teni és így az árakat felverik Mi az összeállítás? ötvenezer különféle bélyeg­ből álló összeállítás 25 ezer fo­rintot ér. Bizonyára e vételi ár miatt hallani lépten-nyo- mon, néha még nem egészen kezdők között is, a kérdést: mi az összeállítás, hogyan kell gyűjteni? Az összeállítás olyan világ-gyűjtemény, ahol a íi- latelistát csak egy cél vezeti, hogy a katalógusban ismerte­tett bélyegekből minél több legyen. Itt mindegy, hogy a példány pecsételt vagy hasz­nálatlan, sor vagy egyes da­rab, ritkaság vagy gyakran előforduló, magyar vagy kül­földi. Ez a gyűjtési forma kö­zel áll a filatélia első szaka­szához, mindent kell gyűjteni, legfeljebb a bélyegek ára szat határt. Eleinte a féleségek szá­ma gyorsan szaporodik leve­lekről, barátoktól, tnnen-onnan összeszedett anyagból. A leg­fontosabb, hogy csak hibátlan példányokat tegyünk el és a bélyegeket országonként kata­lógus-sorrendben helyezzük el, mert így mindig tudjuk, mi hiányzik és gyűjteményünk­ben nem hemzsegnek majd két-három példányban azonos bélyegek. A gyűjtemény fej­lesztéséhez célszerű bel- vagy külföldi cseretársat szerezni. Hasznos tanácsokat kapha­tunk, ha felkeressük a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége központi helyiségében működő tömegbélyegek szak­osztályi.. vagy a helyi körben szerzünk tapasztalatokat olyan '"ilatelistáktól, akik nagyobb összeállítással rendelkeznek. Újdonságok A keleti művészetek múzeu­mából öt szép szobrot, illetve fafaragást mutat be a Szovjet­unió legújabb sorozata. A bé­lyegeken Japán. Tibet, Korea, Irán és Turkménia népének egy-egy alkotása emlékeztet a? ősi kultúrára. — Napóleon szü­letésének 200. évfordulójáról számos ország bélyegen emlé­kezett meg. Az eddigi kiadások közül legszebb Kuba 7 értékű sorozata, amely a havannai Napóleon-múzeum festményeit reprodukálva ismerteti a csá­szár életét. — Anglia a posta technikai fejlődéséről számol be négy bélyegen (Computer távválasztás, levélirányító gé­pek stb.). — A Német Szövet­ségi Köztársaság és Berlin 4— 4 névértékből álló jótékonysá­gi sorozata 1780—1860 között készült fém játékalakokat kelt életre. E témához kapcsolódva ónból készült jászol, illetve há­romkirályok csoport ábrájú a novemberben megjelenő első ottani karácsonyi bélyeg. — Svájc legújabb sorozata öt hí­res ember arcképével jeleni meg, közülük csak Henri Gui- san tábornokot emeljük ki, aki a II. világháború idején a csa­patok parancsnoka volt. Bol­dog ország, amelyik olyan tá­bornokról adhat ki bélyeget, akinek sohasem kellett har­colnia. Magyar iiJatelista tanulmány németül A Magyar Bélyegek Monog­ráfiája egy részét németül ki­adja dr. Rüdiger Wurth, az is­mert bécsi filatelista szakíró. A Monográfia részletesen, Kostyán Ákos, Kun György, dr. Makkai László és dr. Rend Ferenc kutatásai alapján új adatokkal ismerteti a Magyar- országon 1850—1871 között használt osztrák bélyegeket. E tanulmányok felkeltették kül­földi filatelista körök figyel­mét. Az érdeklődés kielégítésé­re készül a fordítás, amely a magyar bélyeggyűjtők megál­lapításait bekapcsolja a filate­lista világ szakismereteinek áramkörébe. Fordította; SÁRKÖZI GYULA Riportregény 51. Lisowska elpirult, de nem jött zavarba. — Igen a rokonom. Elvégre nem mindegy magának? Jöjjön igyunk egy csésze feketét. Rokonom nagyon el­fáradt az úton és pihenni szeretne. — Rendben van. Ez egyszer még hiszek magának. — Akkor menjünk át az én szobámba. Átmentek Lisowska szobájába. Lídia terített. — Várjon egy kicsit, mindjárt jövök, a fekete már kész, csak kitöltőm a csészékbe. — Megmosnám a kezem — mondta Lídiának az „unokabátyja.” — Gyere ki velem a konyhába. Míg a „rokon” a csapnál mosakodott, Lídia bement a szomszéd szobába, de nyomban visszatért egy üveg­csével a kezében. Letörte az ampulla fejét és néhány cseppet hullajtott belőle a csészébe. Aztán feketét ön­tött rá. Cukrot tett bele és kavargatni kezdte. — Mit akar csinálni? — kérdezte halkan Lisowska „unokabátyja.” — Elteszem láb alól ezt a nácit. Már rég elhatároz- taiA, hogy végzek vele, de előbbi „főnököm” megtiltot­ta. Azt hiszem, maga nem ellenzi, hogy megszabadul­jak ettől a fasisztától? — Talán ma még nem kellene. Csak most kezdünk vele foglalkozni, s máris ilyen kockázatos lépést tegyünk? Nézze, ennek a német tisztnek a halála elronthat min­dent. — 151 — — — Ne féljen. Minden rendben lesz. Kettőnk számá­ra pedig ez a művelet nem lesz rossz kezdet. Gyerünk. Paul Siebert nem is sejtette, milyen veszély vár rá. Ült az asztalnál s egy francia képeslapot nézegetett. — Végre! — kiáltott fel, amikor megpillantotta a háziasszonyt tálcával a kezében és a gyanús külsejű „rokonát.” — De sokáig mosták a kezüket és töltögették a feketét. No de hagyjuk a kellemetlen beszélgetéseket máskorra. Most pedig — kinyitotta aktatáskáját és elő» vett egy üveg konyakot —, Frau Lídia, adjon nekünk poharakat. Az igazi fekete csak konyakkal jó. Igaz, ma­ga nyilván elszokott már az ilyen tálalástól, a konyhá­ban szétöntötte csészékbe a feketét, ahelyett, hogy be­hozta volna a kávéfőzőt. Így is jó. Egyszer meg lehel bocsátani. — Ne legyen ilyen kötekedő százados úr — mondta Lisowska zavartan. — ígérem, helyrehozom a hibámat. Siebert töltött a konyakból s kezében a pohárral fel­állt: — Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy poharam a bűbájos háziasszony egészségére ürítsem, arra, hogy soha se essen csüggedésbe, s mindig életvidám és barát­ságos legyen. Mosolygó szemével Lisowskára pillantott, kacsintott, aztán lenyelte a konyakot. Amikor visszaült a fotelba, két ujja közé fogta a feketés csészét. Ebben 9 pillanatban Lisowska „unokabátyja” felug­rott a helyéről és rákiáltott: — Ne igya meg! Mérgezett! Lídia arca fehérebb lett a falnál. Kezébe temette ar­cát. Nem értette mi történt. A férfihez ugrott, aki „üd­vözlet Popovtól” jelszóval érkezett hozzá és most meg­akadályozta a gyűlöletes náci tiszt megmérgezését. Agyán keresztül villant a gondolat: „Provokátor, áruló, légy örökre átkozott!” Kiáltani akart: — Maga pro ... De ereje elhagyta. „Unokabátyja” elkapta, de Lídia dühös pillantást vetett rá. Tekintetük találkozott. — Csak nem provokáció? Istenem! Mi történik... Ekkor meghallotta Siebert hangját: — Lídia nyugodjon meg. Ez nem illik magához ... Lisowska összerezzent: „Mi ez?” A hang oly jólis­mert, de mindig németül hangzott, most meg... Nem létezik, csak képzelődik. Paul Siebert és az orosz beszéd? „Lehet, hogy már megbolondultam? Vagy talán álmodom' az egészet?” — 152 — Kuznyecov odament hozzá. — Lídia! Üljön le és hallgasson meg... Nem, ez nem hallucináció. Valóban Siebert százados, a Kitzinger-törzsbeli tiszt beszélt, ugyanaz, aki nem is olyan rég véres kézzel toppant be és rá akarta beszél­ni, hogy legyen a Gestapo titkos ügynöke. Kerekre tágult, zavaros szemmel néz Siebertre, nincs ereje hozzá, hogy egy szót is szóljon. Teste mintha meg­bénult volna. Siebert a vállára tette a kezét. Lídia el­húzódott. — Hagyjuk abba kedves Lídia, a szembekötősdit. 'Így is már eléggé megkínoztuk. Én szovjet hírszerző va­gyok Medvegyev osztagából. Ez az elvtárs szintén hír­szerző. Bemutatom: Valentyin Szemjonov. A hölgy, pe­dig — Kuznyecov Szemjonovhoz fordult: — az a csodá­latos nő, akitől annyira el van ragadtatva Nyikoláj Gni- gyuk. Amikor Lídia meghallotta a nevem, összerezzent. — Hol van most? Nyilván elfogták és kivallatták, hogy mondjon el mindent. Mondja él még? * — Igen él, egészséges és rövidesen ismét itt lesz Rovnóban. Üdvözletét küldi. Csak arra kért, hogy ne fo­gadjam el a maga feketéjét, míg meg nem győződik, hogy nem Gestapo-tiszttel, hanem szovjet felderítővel van dolga. — Semmit sem értek. Nem tudom ml történik... — Lisowska Kuznyecovra nézett, majd Szemjonovra. — Mennyire szeretném, ha mindaz, amit mondott, igaz len­ne! Mennyire szeretnék hinni magának! — Higgyen! Higgyen, Lídia — mondta gyengéden Szemjonov. — Bocsássanak meg nekem, elvtársak. Túl ideges voltam. Fel voltam készülve mindenfajta meglepetésre, de erre nem. — Nekünk kell bocsánatot kérnünk — mondta Kuz­nyecov —, hogy olyan sokáig nem voltunk őszinték ma­gához. — De ez a szembekötősdi tragikusan is végződhetett volna Paul Siebert százados, s valamennyiünk számára. — Nem, kedves Lídia. Én jól tudtam, hogy maga nem mond le szándékáról, hogy megbosszulja a náci tiszt gonoszságát. Amikor Válja Szemjonovval idefelé jöttünk, szándékosan nem szóltam neki erről. Szerettem volna még egyszer meggyőződni arról, vajon valóban el van-e szánva a harcra a gyűlölt ellenséggel. fFolytatjuk) — 153 — / r

Next

/
Thumbnails
Contents