Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Csehszlovákiába szállítják Akár az egész évi termelést... A nagfíizem helye és a kisüzem gondja Rövid működése alatt be­bizonyította életképességét a Riolex Épitőanyagipari Vál­lalat pásztói telepe, ahoi me­gyénk keresett építőanyagát, a salakblokkot állítják elő. Majdnem teljes egészében Csehszlovákiába exportálják. Pásztor János telepvezető sze­rint jelenleg a termelés 80— 90 százaléka kerül Csehszlo­vákiába; Besztercebánya, Komárom és Prága krönyéké- re. Hosszabb távon is? Eddig két esetben keresték fel a telephelyet a megrende­lő vállalatok szakemberei. El­mondták, hogy az itt gyártott salakblokikból négy—ötszintes házakat építenek. — Megéri nekik ez a hosz- szú szállítási távolság? — Biztosan, másképp nem ragaszkodnának hozzá — vá­laszol a telepvezető. — Akaratlanul ki kikíván­kozik az újabb kérdés: — Rö­vid vagy hosszabb távon ígér piacot a megrendelő? — Amennyiben teljesítjük szavunkat, a velünk szemben támasztott követelményeket, akkor 2—3 évre akár egész évi termelésünket is átveszik — folytatja Pásztor János. A megrendelő ezirányú el­határozásában a szükséglet mellett döntő szerepet ját­szott a salakblokkok jó mi­nősége. Eddig még egyetlen szállítmányt sem kifogásoltak. Joggal büszkék erre a pász- ,,, . . tóiak! Április 14-én kezdték Később aztan kiderült, hogy állni, ha fuj a szel vagy a termelést a begyakorlást 32 optimizmusnak más eredő- hullik az eső, de megéri. Elő­követő időszak után az üzem- i® van- nyös azért is, mert nem kell szerű munka bevezetését kö- Kialakult a törzsaárdánk “tazg^íni> ,nincs ,szüksef ket vető nannkhan a salakhlokknk — Kialakult a torzsigaictanic. konyhára es ami igen fontos: napoKöan a saiakDlokkok ^zok, akik kezdetben keve- a családfők többet tudnak tö­tobbseget mar külföldre ex­___ ,, a csaiaaiox roooei, luaiiuK 10 p ortálták. Kevés vállalat di- k22Ít,a w* rodm az otüionmaradottak­csekedhet iiven evors tiszte- turelmuk. klvarrLl a na" kai, több idejük marad a mű­iéire méltó sikerrel ’ pokat, illetve a nagy család velődésre, szórakozásra. Az miatt máshová mentek a na- igazság kedvéért azonban gyobb bér reményében; el- meg kell jegyezni: Pásztón mentek tőlünk, itthagytak sokkal könnyebb jó munka- bennünket. Akkor sem ha- erőt kapni mint a megye- ragudtunk, most sem harag- székhelyen. Jó pénzért hely- szunk rájuk. Közülük többen ben is van választék, de sokan — Kötelezettségeik teljest- már jönnének vissza. Mi azt igyekeznek haza Salgótarjón­tését nem akadályozza a va- tartjuk: nincs értelme a cse- ból és a me evén kívülről, «útikocsi-hiány ? rének, élvezzék azok a na­, . , gyobb fizetést, akik akkor is A hivatalos termelési idő­— Külföldi szállításaink- voitak, amikor vékonyabb szak lejárt, a munka azonban hoz annyi kocsit kapunk, volt a boríték, nem ágy mint egy pillanatra sem szünetel, amennyire szükségünk van. most, amikor 2500—3000 fo- Dolgoznak majd a hűvösebb Tegnap például nyolc teher- rint kerül a pénztárcába - idő ^llt^ i^ ^ak kisebb , ... „ , _ . , mondja hatarozottan a telep- tempóval mint eddig. Ameny­vagont indítottunk Csehszlo- vezet§, vákiába. Egyébként a hót minden napján rakodunk. Megszerveztük a szombati és Igyekeznek HOZO vasárnapi rakodást is. Nemrég __^ w ^ h ét vagont töltöttünk meg Kevés helyen dicsekedhet- indulásra, minden rendben le- salakblokkal, amelyet ugyan- 2Ók m^nt m IgaZ) nehéz a Sy'en. csak Csehszlovákiába irányi- miunka, akkor is helyt kell tottunk. Naponta általában, _________________ A jó időben gyorsan száradnak Kapnak vasúti kocsit nyiben zordra fordul az idő­járás és fedél alá kényszeríti mindannyiukat, hozzákezde­nek a gépek javításához, szak­mai ismereteik bővítéséhez, hogy a jövő év tavaszára, az V. K. fl’ilpLi's jelenségre figyelhetünk fel az i «lenes utóbbi időben. Néhány eszten­dő óta a kisüzemek, főleg a tanácsi vállala­tok, a kisipari termelőszövetkezetek gyorsab­ban fejlődnek mint a nagy állami vállala­tok. Az idén is az a helyzet, hogy az utób­biak számottevő részénél stagnálás tapasz­talható, míg sok kisüzemnél szinte töretlen a fejlődés. Mindez azzal magyarázható, hogy a kisebb méretű üzemek gyorsabban képe­sek reagálni a piaci igények változásaira, rövidebb náluk a gyártási átfutási idő, ru­galmasabbak a fejlesztésben, az új termé­kek kibocsátásában. Jó néhány kisipari ter­melőszövetkeztünk például, a legigényesebb nemzetközi piacon is állja a versenyt. Éveken át hangsúlyoztuk a nagyüzem fölényét a kisüzem felett. Most erre az elv­re cáfolna rá a gyakorlat? Szó sincs róla. Félreérthetetlen módon ugyancsak a kisüze­mek szolgáltatnak gyakori példát a csődbe­jutott vállalkozásokra, a szanálásra, a rend­kívül korszerűtlen és gazdaságtalan munká­ra. Tehát kisüzeme válogatja. Sok függ a profiltól, a termelés színvonalától és minde­nekelőtt a vezetéstől. Vannak termékek, amelyek kisüzemek­ben csak ráfizetéssel és korszerűtlen kivitel­ben gyárthatók. (így például a ’műszakilag igényesen és gazdaságosan csak nagy soro­zatban gyártható háztartási gépek, termelő- berendezések stb.) De a hozzáértő vezetés nem kerülhet ilyen helyzetbe. Hiszen napja­inkban, amikor mind a szolgáltatási színvo­nalban, mind az iparcikkellátásban messze vagyunk még a piac telítettségétől. így min­den kisüzem mondhatnánk, testreszabott fel­adatok között válogathat. Csak épület kell és szakképzett munkaerő — a termelőbe­rendezések értéke többnyire jelentéktelen — a feladat szinte magától adódik. S akár egyik gyártási ágról a másikra is viszonylag köny- nyen, gyorsan átállhatnak. A nagyüzem átállási nehézkessége eleve adódik a nagy értékű és többnyire speciali­zált termelőapparátusából, célgépeinek, spe­ciális szalagjainak rendszeréből, a termelő­szervezés a munkaerő nagyobb arányú spe­cializáló jából. A „nagy test lomhasága” óha­tatlanul származik a méretekből, a vezetés, az információs és utasítási rendszer sokrétű, lépcsőzetes belső hierarchiájából. Amíg pél­dául a piaci hatás rendszerezett információ, valamint cselekvési variánsok formájában eljut a döntésre illetékes személyig és tőle a döntés eljut a fejlesztés, a gyártás végrehaj­tó szervéig, az bizony időt igényel. Lám, vannak a nagyüzemnek is bizonyos hátrányai. Erről sem ártott volna többet be­szélni abban az időben, amikor egyoldalúan csak a nagyüzem fölényét hangsúlyoztuk. És vannak a gazdasági életnek olyan területei, ahol a kisüzem életképesebb, gazdaságosabb. Például a szolgáltató és szervizhálózatban, a lakosság és a közületek egyedi és speciális igényeit kielégítő ágazatokban. Nemcsak a kis sorozatban és gazdag választékban készített divatcikkekre gondolunk, hanem a speciális alkatrészekre is. Hadd említsük meg példa­ként, hogy az Amerikai Egyesült Államokbeli Ford Művek 30 ezer vállalat — köztük néhány főt foglalkoztató kis cég — kooperációs ter­mékeit használja fel. (Az USA csomagolóesz­köz- és doboziparában működő vállalatok át­lagos létszáma 14 fő.) A vállalatok összevonásával időnként el­túloztuk a nagyüzem fölényét és hallgattunk hátrányairól. így előfordulhatott, hogy olyan­kor is nagyvállalatot létesítettünk, amikor an­nak hátrányai nagyobbak mint előnyei. Ma ezek a hátrányok — még a közgazdaságilag indokolt összevonások esetében is — hangsú­lyozottan jelentkeznek. A reform nyomán ugyanis nem elég csupán rugalmasan követni a piaci igények változásait, a műszaki fejlesz­tés irányzatait, hanem a termelés összetételé­nek lényeges átalakítása is szükséges hazai adottságainknak megfelelően. S a nagyüze­mek csak lassan és esetleg nagyobb áldozatok árán tudják meglevő gyártmányaikat merő­ben újakkal felváltani. Mindebből az is következik, hogy néhány hónap, vagy akár két-három esztendő ered­ményei nem bizonyító erejűek. Mammutvál- lalatainknál néha esetleg 8—10 év szükséges, amíg például a viszonylag korszerű, de gazda­ságtalanul exportálható termékeiket minden szempontból megfelelőre cserélhetik. Ezért in­dokolt óvakodni a végletektől, az egyes vállala­tok szervezeti perspektívájának megítélésénél. Körültekintésre, elemzőmunkára és minden esetben türelemre van szükség. Ez persze nem jelenthet a ma nehéz helyzetben levő, átala­kulásra váró nagyvállalatok számára védel­met és biztonságot. Ellenkezőleg, a gazdasági szabályozó eszközök nyomása alatt, a dotáci­ók, a szubvenciók, a kedvezmények szigorítá­sával, nehézkességük, tehetetlenségük erőtel­jes mérsékelésére, rugalmasságra, az új iránti fogékonyságra kényszerítik őket. Vannak eredményesen dolgozó nagyválla­t uuaii tok is és rosszul gazdálkodó kis­üzemek is. És a fordítottja is igaz. Valamikor a termelés nagysága, a foglalkoztatottak szá­ma szerint rangsorolták az üzemeket, ma egy­re inkább a munka színvonala, hatékonysága a mérce. Helyes, ha a nagyvállalatnak nin­csenek előjogai, hanem újból és újból a gya­korlatban bizonyítja be fölényét. De a kisüzem sem kerülhet méreteinél fogva hátrányos helyzetbe. Így egyre több nagyvállalat és kis­üzem megtalálhatja a maga sajátos feladat­körét saját dolgozói javára és a népgazdaság hasaiéra. Kovács József Milliók útépítésekre Beszámoltunk arról, hogy Ka­záron, a bányatelepen keresztül új útszakaszt építettek. A közel­múltban került sor az építkezés pénzügyi rendezésére. A két év alatt készített első osztályú útsza­kasz építése 5 millió 867 ezer fo­rintba került. Karancskesziben is befejeződött a Petőfi út építése, hétszázezer forintot fordítottak rá az állami költségvetésből. A jóval nagyobb értékű munkát a lakos­ság társadalmi munkával segítet­te. A társadalmi munka értéke meghaladta a félmillió forintot, 4—5 vagonra való áru hagyja el a telepet. Belföldi megren­delőink egy része is vasúti te­herkocsikban kapja meg az árut, de sokan vannak, fő­leg a termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezetek és ma­gánosok, ők saját járműveik­kel viszik el a telepről a ki­fizetett árut, a TÜZÉP disz­pozíciója alapján. Az optimizmus oka Jelenleg 22—34) ezer darab között változik a készlet, ami hatnapi termelésnek felel meg és biztosítja a folyamatos szállítást. A jó idő pedig to­vább fokozza a biztonságérze­tet. Ugyanis a salakblokk ter­mészetes száradásához, jó idő esetén 3—4 nap kell, rossz időjárásikor pedig 5—6 nap. Ennek ismeretében értettem meg a telepvezetőnek ezt a derűs optimizmussal teli megjegyzését: — Mi szeptember végével befejeztük az éves termelési ' időszakot. Már korábban fel­mértük lehetőségünket és rá­jöttünk, hogy terven feliül is tudunk salafcblokkot előállí­tani. Erre valóban nagy szüksége van a vállalatnak, mert anya­gilag eléggé zilált állapotban ban. Múzeumi hónap Balassagyarmaton Megyénkben az egész or- négy kiállítást, s három egyéb közszájon forgó anekdotákat szágra kiterjedő múzeumi hó- rendezvényt tekinthetnek meg írásban is — említette az nap eseménysorozata Balassa- az érdeklődők ----­g yarmaton, a művelődési köz pontban Bacsur Sándor, a vá­rosi tanács művelődési cso­portvezetőjének megnyitóbe­szédével kezdődött. Mint el­mondotta, ez évben különös múzeumi jelentőséget kap, s harminc napnál jóval hosszabb idő­Kicsiny, de lelkes, szakér­egyetemi tanár —, irodalmunk sajnálatos módon nélkülözi ezeket. Szabó József Madáeh-ku­tőkből álló közönség előtt tar- tató adta az indítékot, hogy tóttá meg Balassagyarmaton a nekivágjanak a bibliográfia hónap első előadá­sát dr. Kozocsa Sándor egye­temi tanár. A' Madách-biblio­szakra terjed ki a múzeumi gráfia címmel. A Madách éle- hónap. hiszen a közeljövő- téré es múveszetere vonatkozó számomra — fejezte be előadá­összeállításának — s ez a nagy figyelmet érdemlő, érdekes munka kimondhatatlan örö­met, lelki szükségletet jelent ben ünnepeljük felszabadulá­sunk 25. évfordulóját, s a hó nap népművelő tevékenységé­forrásmunkák jegyzéke elő­reláthatólag mintegy tízezer sát. A múzeumi hónap másik könyveimet tartalmaz majd, s Madáchcsal foglalkozó előadá­nek egyik legfontosabb fel- 1973-ra, Madách születésének sát Kerényi Ferenc tartotta adata az évfordulóval kap- 150. évfordulójára készül el. Csesztvén. A minap Salgótar­csolatos rendezvények meg­szervezése, megkezdése. A megye községeiben — felszaba­dulásuk napján — eljut egy külön e célból rendezett, s a 25 év eredményeit bemutató Hányféle adatot, könyvei- jánban Madách-emlékplakettel met tartalmaz egy bibliográ- kitüntetett budapesti pedagó- fia? Előadásában dr. Kozocsa gus előadását, melyben a leg- Sándor elsőként Az ember újabb Madách-kutatásokról be­tragédiájának kiadásait em­lítette, melyek között a kri­vándorkiállítás. Általános tikai és a magyarázattal ellá­szélt lapunk korábbi számában természetesen lerövidítve közöltük. Kerényi Ferenc épp­népmúvelő jellege mellett me- tofrt kiadások külön érdeklő- úgy, mint mostani előadásában, gyei sajátosságai is vannak a .............................................■ ’ “ múzeumi hónap rendezvényei­nek, előadásainak. Nógrád me- lesz a többi Madách dráma, s a _ ________1 _ .í — — 1 _ : 4^.11 /% rt'X TTyilíílr /-cl ollr —r A i-vi m T 1 — r. princ d ésre tarthatnak számot. A tízezer könyveim között ott gye munkásmozgalmi jellegé nek ábrázolása az eseményso­rozat egyik célja — a másik: vidékünk két velük foglalkozó müvek összes akkor arról számolt be a NÖGRÁD munkatársának, hogy az elmúlt évek kutatásai lényegesen megváltoztatták a kiadása is. Külön fejezetet ér- Madáchrój kialakult korábbi demelnek a költő életével, képét, a magába zárkózott köl- szellemóriásá- környezetével foglalkozó szép- tő helyett Madáchról, az ak­tívan politizáló közéleti sze­mély arcképét vázolják fel. Kerényi Ferenc előadását a „Madách” című film levetíté­megyében ismert előadóktól zjk_ — Érdemes volna össze- se követte, tizenhét előadást hallhatnak, gyűjteni a Madáchról szóló, nak. Madáchnak és Mikszáth- irodalmi alkotások, a betegsé- nak alaposabb megismertetése. §ét tanulmányozó művek, s . , ... . ... azok a hanglemezek, radioelo­A múzeumi hónap keretében a adások is> melyek műveit idé_ Baranyai László Járva az iskolákat Pedagógiai folyóiratszemle A középiskolai igazgatói ad ki minden hónapban. A munkaközösség tovább foly­tatja a korábbi években meg­kezdett és bevált gyakorlati tájékoztató felhívja a figyel­met a hónap folyamán meg­jelent és a pedagógiával a leg- programot: sorra járva a me- tágabb értelemben összefüggő gye középiskoláit a helyszí- sajtókiadványokra. Néhány so. nen gyakorlati vizsgálódást ros ismertetésben megjelöli a folytat egy-egy aktuális té­máról. Ezenkívül az igaz­gatók önképzése, valamint a testületek továbbképzését irá­nyító igazgatói tevékenység támogatására az igazgatói munkaközösség a szakfelügye­lői kar együttműködésével sajtótermék témáját és utal felhasználhatóságára. A tájé­koztatót a munkaközösség tagjai készítik egy-egy szak- felügyelő segítségével. A me­gyei művelődésügyi osztály sokszorosítja és eljuttatja minden Nógrád megyei közép­pedagógiai sajtótájékoztatót fokú intézményhez. Játszótér az Arany János utcában NÓGRÁD — 1969. október 9., csütörtök 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents