Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

A zebrán... 4 Madách gimnázium felhívása ifjúsági lapok terjesztésére A KISZ Ifjúsági Lapkiadó Vál- Imre gimnázium KISZ-bizottsága ialaiának gondozásában' megjele- elhatározta, hogy az ifjúsági la­nő ifjúsági lapok az újjászervező- Pok egy részét iskolai árusítással sekkel, a lapok szerkesztésének terjeszti és a terjesztésért járó ju- módosításaival igyekeznek a fia- talékot az iskolai KISZ anyagi le­tal olvasók igényét * teljesebben hetőségeinek bővítésére használja kielégíteni. A rendszeres olvasás fel. a hasznos kezdeményezést emeli a fiatalok tájékozottságának felhívással egészítették ki a tarjá- színvonalát. segíti az alapszerve- ni gimnazisták: felszólították a zetek mozgalmi életét, gazdagítja a megye valamennyi iskolai KISZ- KISZ-vezetők politikai felkészült- bizottságát, hogy csatlakozzanak ségét. az intézeti lapterjesztéshez, raér­A lapok többsége kedvelt olvas- jék fel az igényeket és a helyi mánya az ifjúságnak — ebből ki- postahivatalok hírlaposztályán indulva, a salgótarjáni Madách rendeljék meg a lapokat. NOGRAD - 1969. október 7-. kedd 5 lilSZaVeZCttlIi^luéi« Elveszett szstzalékok If őst, hogy a közelgő KISZ-választások a megválasz- tásra kerülő régi és új alapszervezeti titkárokra, ve­zetőségi tagokra irányították az általános ügyeimet, külö­nösen is jelentős voh az a tanácskozás, amelyen a KISZ megyei végrehajtó bizottsága a salgóbányai Lovász József vezetőképző iskola tevékenységét és terveit értékelte. Az alapszervezetek élete mindenki számára vonzó (vagy éppen fordítva: érdektelenseget kiváltó) munkája jelentős mértékben függ attól, milyen a titkár, megfelel-e annak a hármas követelménynek, amely mindig is mércéje volt a mozgalmi munkát irányító, szervező vezetőnek. Munkában, politikai és erkölcsi magatartásban élen kell járnia az if­júsági vezetőnek, népszerűnek kell lennie, ismernie kell az ifjúság kötelességeit, jogait és ezekért „lent" is, „fent” is szenvedélyesen harcolnia kell. Sok Ilyen, ifjúsági vezetőnk van? A „megfelelés” csupán kezdeti eredmény, jó indulási alap. amely lehet fél siker ugyan, de nem egesz! A továb­bi fejlődésben, az örökölt és szerzett jó tulajdonságok erősí­tésében nagyon nagy szerepe lehet a KISZ-vezetőképzésnek. A feltételes mód ez esetben nagyon is indokolt. Évek óta nem sikerült ugyanis előbbre lépni abban, hogy a KISZ-vezetőképző iskolára az előirányzottnak megfelelő számú ifjúsági vezető kerüljön. Az iskola legutóbbi jelenté­se szerint Nógrád megyében valamivel több mint hetven százalékban sikerült teljesíteni a tavalyi beiskolázási ter­vet (első helyen áll az Iskolán vendégként jelenlevő Szol­nok megye 84.6 százalékkal, harmadikon nem egészen hat­van százalékkal Heves megye.) A vezetőképző iskola mozgó­sítási terve és a valóság között majd harminc százalék a különbség, vagyis a kiszemelt és továbbképzésre javasolt ifjúsági vezetőknek mintegy harmada nem vett részt az év folyamán semmiféle jelentősebb képzésben. Az elveszett százalékok természetszerűleg nem erősítik, hanem gyengítik az ifjúsági munkát, s az is a dolog természetéből adódik, hogy ezeket az elvesztett százalékokat valószínűleg soha nem lehet már visszaszerezni. A vezetőképző iskola oktató-nevelő munkáját az ifjú­sági mozgalom korszerű követelményeiből adódó feladatok határozzák meg. Politikai tájékozottságot, vita- és vezetői készséget, jártasságot szerezhetnek a fiatalok a több hetes tanfolyamokon. Az iskola tavaly óta fokozott gondot fordít a gyakorlatra és figyelemre méltó a három érintett megye igénye is: legyen az intézmény a KISZ-élet módszertani központja. A jogos elvárás azonban nem lehet ilyen egyoldalú. Ha az iskola a jövőben nagyobb gondot fordít magára és arra törekszik, hogy minél teljesebben és sokoldalúbban segítse a KISZ-vezetők fejlődését — méltán számíthat arra, hogy a mozgósítási terveket az eddiginél kevesebb elveszett száza­lék mellett teljesítik a megyék, a városok és járások. És újra itt a „régi nóta” — a járási és városi bizottságok pa­naszkodnak, hogy a gazdasági vezetők nem engedélyezik a KISZ-vezetők részvételét (esetenként négy-, sőt hathetes ki­esésről van szó!) az iskola tanfolyamain. ügyet kell érteni azzal a kritikai kérdéssel, amely a ^ megyei vb legutóbbi ülésén elhangzott: — Vajon el­lenőrzik valaki, hogy a termelékenység hivatott őrzői, a gazdasági vezetők (végső soron rajtuk múlik, elmehet-e tan­folyamra a KISZ-titkár) minden esetben megfelelő indok­kal rendelkeznek-e, amikor a mozgósításra nemleges vá­laszt adnak?! A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy min­denféle továbbképzés, beiskolázás tekintélyesebb a gazdasá­gi vezetők szemében mint a KISZ-vezetöképzés, Gyakran olyan esetben is a termelésre, exportra, mechanizmusra hi­vatkozva utasítják el a járási vagy városi KISZ-bizottság kérését, amikor némi igyekezettel, a munkaerő viszonylag egyszerűen megoldható átcsoportosításával beleegyezhetné­nek a fiatal vezető egy-két hetes távollétébe. A kritikai élű kérdésnek azonban a folytatása az igazán figyelemre méltó: — Tudnak-e — törődnek-e — a járási és városi párt- bizottságok az elveszett százalékokkal, elég figyelmet fordí­tanak-e arra, hogy a mellettük dolgozó és a mozgósítással foglalkozó, a beiskolázás eredménytelenségéért felelős KISZ- iüzottságok kampány szerűség helyett folyamatosan bonyo­lítsák le ezt a fontos munkát. jVl int ahogy szükségesnek látszik az is, hogy a KISZ változtasson a szervezés módszerén. Érdemes lenne bevezetni a gyakorlatban a következő javaslatot is: a KISZ- iskolára csak olyan fiatalok kerüljenek, akiket az alapszer­vezet választ erre a feladatra és jelöl ki a továbbképzésre. Azon túl, hogy a kiválasztott is komolyabban venné a meg­bízatást — talán a gazdasági vezetők Is komolyabban ven­nék egy egész közösség javaslatát és igényét. Egyetlen példa is meggyőző lehet: a pásztói járási KISZ-bizottság tizenegy (!) propagandistát mozgósított, hogy valakit el tudjon kül­deni a kéthetes propagandista-tanfolyamra. A termelésben kulcsemberek — kulcsszerepet töltenek be az ifjúsági ide­ológiai-politikai munkában fs. Melyik a fontosabb? tgy mér­legelni, ezt kérdezgetni — tévútra vezet. (pataki) \ mesrvei líönvvfár ízemről üzemre gyarapodási jegyzéke Napvilágot látott Salgótar­jánban, a Nógrád megyei Ba­lassi könyvtár 1968. évi gyara­podási jegyzéke, amelyet az intézmény feldolgozó csoport­ja állított össze. A jegyzék évenként rendszeresen tájé­koztatja az olvasókat a me­gyei könyvtár állományának évenkénti növekedéséről. E kiadvány a felsorolt irodalmat két részre bontva ismerteti. Az első részben a tudományos és ismeretterjesztő irodalmat, a könyvtárban használt Egyete­mes Tizedes Osztályozás szak­rendjében ismerteti, amelynek sorrendje, általános művek, bölcsélet-filozófia, vallás, tár­sadalomtudományok, termé­szettudományok, alkalmazott tudományok, művészet-sport, nyelvtudomány-irodalomtu­domány, földrajz-történelem. Egy-egy szakcsoporton belül e szerzők, illetve a művek cij mének betűrendjében tárják fel az anyagot. A második rész­ben a szépirodalmi műveket sorolják fel nemzetek sze­rinti csoportosításban: az if­júsági és a gyermekirodaimat a csoport végén ismertetik a szerzők, illetve a címek betű­rendjében. Közkedvelt a költségvetési üzem A községi tanácsok nagy megelégedésére jól dolgozik a kisterenyei tanácsi költ­ségvetési üzem. 28—30 jól 'képzett szakember tömörült az üzemb|. Nagyobb mun­kák esetén a dolgozók lét­száma 40—45 főre is fel­emelkedik. Az a feladatuk, hogy nyolc településen el­végezzék a tanács kezelésé­ben levő- intézmények ^kar­bantartását, felújítását. Ed­dig 000 ezer forint értékű munkát fejeztek be. Töb­bek között Rákóczi-telepen az iskolát és óvodát újítot­ták fel. Lebontottak egy ré­gi életveszélyes tornyot és az itt szerzett építőanyagból különböző építkezéseket vé­geztek el. Szuhán az óvoda, iskola és orvosi rendelő víz­vezetékét javították ki. Neműben csatornát építet­tek és elkészítették a szov­jet enilékmű alapzatát. A tanácsok körében köz­kedvelt a költségvetési üzem, mert gyorsan dolgoz­nak, munkájuk kifogástalan és 25—30 százalékkal ol­csóbb. mint más hasonló vállalatoké. jól szerepelni.. Ha valaki a Pásztó környéki falvakat járja, némelyik óvo­da, közintézmény udvarán ta­lálkozhat a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár fiataljainak, „kiszeseinek" kgzemunkájával, különböző játszótéri felszere­lésekkel, amelyek körül vidá­man hancúroznak a kicsinyek, szöszke, barna és fekete kisfi­úk és kislányok. De a járás székhelyén, Pásztón létreho­zott ifjúsági parkban is ki le­hetne tenni a táblát, (termé­szetesen, szerénytelenség len­ne és senki sem gondol rá): itt a gyári fiatalok dolgoztak. Ezek a dolgok kíváncsivá te­szik az embert, hogyan élnek, gondolkoznak az ifjú szakmun­kások, akiknek mindez kö­szönhető, hogyan dolgozik az ifjúsági szervezet, milyen gon­dok. elképzelések foglalkoztat­ják a fiatalokat most, a KISZ- vezetőségválasztások előtt ? Tóth Józsefnek, a gyári párt- bizottság titkárának közremű­ködésével ismerkedtem meg néhány fiatal szakmunkással, akikkel a műhely melletti kis helyiségben ültünk össze egy röpke beszélgetésre. Juhász Laci dicsekvés nél­kül elmondta, hogy a fiatalok általában nem húzódoznak a társadalmi munkától, aminek ellenében mindig csurran-csep- pen valami a KISZ-szervezet pénztárába. Most is van öt­vagy hatezer forintjuk, pedig nemrégen voltak egy közös ki­ránduláson Aggteleken. fgy hát a sokhelyütt felmerülő gond, hogy az ifjúsági szer­vezet nem rendelkezik meg­felelő anyagiakkal, amelyből gazdálkodhatna, náluk soha sem terebélyesedett központi problémává, nem lett az if­júsági munka alfája és óme­gája. A pásztóiak jó példát iCtalcorio««' A napokban megkezdődött a kukorica betakarítása a pász­tói járásban. A korábbi becs­léseknek megfelelően, gazdag termést takarítanak be. A kö­zös, háztáji és az egyéni gaz­daságok mintegy nyolc és fél ezer holdon termelték a fontos takarmánynövényt, s nem ke­vesebb mint 1300 vagon ter­méssel számolnak. Különösen a közös gazdasá­gok jeleskedtek az idén a ku­koricával- Átlagosan húsz má­zsát takarítanak be egy-egy holdról. Az ecsegi Béke Ter­melőszövetkezet tartja a re­kordot. A gazdaságban 25 mázsa szemet hozott minden hold, májusi morzsoltban szá­molva. A palotási, az egyhá- zasdengelegi és a tari szövet­kezetek ugyancsak jó termést takarítanak be. szolgáltattak arra, hogy egy tevékeny KISZ-szervezet az anyagiakat is képes előterem­teni. Szőllősi Sanyi arról beszélt, milyen keretek között dolgo­zik az ifjúsági szervezet: — Társadalmi munkában kettőt is építettünk, még sin­csen egy KISZ-klubunk sem — mondta. — Rendbehoztuk a sportpályát, a sportolók öl­tözőjét, hogy azt majd együtt használjuk, de a sport-, meg az egyéb rendezvényeket nem tudtuk összehangolni. Volt egy régi felvonulási épü­let. ott alakítottunk ki ma­gunknak egy helyiséget. Ott meg az volt a baj, hogy nem voltak megfelelően szigetel­ve a falak, esős időben hideg és nedves volt, nem tudtuk használni, végül raktár lett belőle. — Azóta lebontottuk ezt az épületet — tette hozzá Vas József, a jelenlegi vezetőség tagja. — Ennek helyén a bon­tott anyagból felépítjük az új KISZ-klubot. Avatását no­vember 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulójára tűztük ki. Ügy ter­vezzük, hogy a vezetőségva- lasztó taggyűlést már itt tart­juk meg. — így hát az uj vezetőség­nek már könnyebb lesz ... — mondta Virágh János, úgv értve, hogy a szervezeti ke­retek megteremtésével már nem kell bajlódniuk. Az ipari tanulókkal együtt — az újonnan felvett tanuló­kat nem is számítva — közel száz tagja van a gyár KISZ- szervezetének. Gond volt ed­dig, hogy a különböző korú és érdeklődésű fiatalok erő­sen eltérő igényeik, felké­szültségük alapján más és más követelményekkel léptek fel az ifjúsági élettel szem­ben, egy alapszervezet tagjai lévén azonban, a rendezvé­nyek összeállításánál ezekre a különbözőségekre nem lehel­tek tekintettel. Fölmerült az a gondolat, váljanak külön az ipari tanulók és az ifjúmun­kások. Hogy ez megvalósítja tó-e, majd a vezetőségválasz­tó taggyűlésen dől el. Milyen legyen az új KISZ- vezetőség? Vas József így fogalmazta meg: — Legyen határozott, kép­viselje bátran és következe­tesen a fiatalok érdekeit, akár bérkérdésekről, akár más ter­mészetű problémáikról legyen szó. Álljon olyan tervekkel, elképzelésekkel a KISZ-tagok elé, ami érdeklődésre tarihat számot. Ügv gondolom, hogy a már megkezdett úton kell tovább haladni, hiszen a je­lenlegi vezetőséget is ezek az elvek vezérelték munkájában, döntéseiben. A kis kerekasztal beszélge­tés résztvevői valamennyien egyetértettek azzal, hogy te­kintélye van a fiataloknak, az ifjúsági szervezetnek az üze­men belül és kívül, ami je­lentős részben a vezetőség ér deme is. Ha elkészül a KISZ- klub, az ifjúsági életet még színesebbé, változatosabbá le­het tenni’ Már most tervez­getik, hogy táncszakkört, szín­játszó csoportot szerveznek, klubesteket rendeznek és el­mélyítik kapcsolataikat a pásztói gimnázium tanulóival. Természetesen nemcsak szó­rakozásra kívánják építeni, vagy helyesebben korlátozni tevékenységüket. Ezután is részt vállalnak a gyárat érin­tő valamennyi feladatból. To­vábbra is szem előtt tartják a fiatalok színvonalas szakmai és politikai továbbképzését, arra törekedve, hogy az elő­adó tisztére olyan embereket válasszanak ki, akik érdeklő­dést tudnak kiváltani a külön­böző témák iránt. — Már most készülünk az „Üvegipar ifjú - mestere” ve­télkedőre, aminek döntőit a forgácsoló és a lakatos szak­mában nálunk rendezik meg — mondta Juhász László. — A gyáron belüli házibajnok­ságra még ebben az évben sor kerül. Szeretnénk jól sze­repelni a döntőben . .. K.- S. Vörönkeresstesek jubileumi programja Szép programmal készül hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára a megyei Vö­röskereszt-szervezet. Vala­mennyi rendezvényen meg­emlékeznek az eltelt negyed­század eredmény élről, külö­nös tekintettel az egészség­ügy! létesítményekre, a dol­gozok egészségvédelmét szol­gáló rendeletekre. A községek szépítésére, rendezésére, a városok virá- gosítására mozgalmat szer­veznek. az iskolák pedig a tisztasági mozgalmat szorgal­mazzák. Az a cél ugyanis, hogy a 25. évfordulóra a megye minden iskolája el­érje a Tiszta iskola” címet. Az iskoláknak mintegy há­romnegyed része máris eldi­csekedhet az elismeréssel, a többieknek is rendelkezésére áll a szükséges anyagi fede­zet. A mozgalom sikere most már a pedagógusokon és a tanulókon múlik. Az évforduló tiszteletére va­lamennyi üzemben megszer­vezi a megyei Vöröskereszt­szervezet a „mintaüzemi Vö­röskereszt mozgalmat”, amely­nek célja az üzem dolgozói­nak egészségvédelme, illetve annak színvonalasabbá téte­le. Salgótarjában és Balassa­gyarmaton összehívják azokat a vöröskeresztes aktívákat, akik az eltelt 25 esztendő alatt valamilyen tisztséget töl­töttek be a szervezetben. Ugyancsak ünnepségen vesz­nek részt a 25 éve tevékeny­kedő véradók, akiknek köz­reműködésére minden véradá­son biztosan lehet számítani. A februári—márciusi taggyű­lésen pedig megjutalmazzák a 25 esztendeje dolgozó vörös­keresztes aktívákat. Felszabadulásunk jubileuma alkalmából a megyei Vöröske­reszt-szervezet feldolgozza és megjelenteti a szervezetnek 1945 óta végzett munkáját. Az áttekintő, értékelő írás mint­egy százoldalas füzet formá­jában lát majd napvilágot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents