Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

ítátZ ­vonzo a bál Valamikor a legvonzóbb esemény a falu életében az időnként megrendezett bál volt. A fiatalokat is ez érde­kelte a legjobban, igaz ugyan, hogy akkor még nem volt te­levízió. Ma a legvonzóbb ese­mény a jó tévéműsor Szé- csénkén is. A helyi KlSZ-szer- vezetnek húsz tagja van, de a közös gazdaságban mindösz- sze négy—öt KISZ-korú fia­tal dolgozik. A többiek eljá-, rók' sokan dolgoznak — per­sze idősebbek is — a nógrád- kövesdi bányában, eljárnak a romhányi cserepesekhez, sőt Tarjánba és Vácra is. Este féj hétkor érkeznek ha­za a fiatalok, s bár nagyon széo helyiség várja őket — nem nagyon jönnek össze. Utoljára augusztus 20-án volt nagyobb rendezvénye a helyi K ISZ-szervezetnek. Bíró Mag­di, a szécsénkei alapszervezet, titkára is a kövesdi bányában dolgozik, s a napi munka és utazgatás után már nagyon nehéz valamit csinálni. Egy­szerűbb leülni a tévé-készülék elé. amelyből elég sok van a faluban. így az a lehetőség is kiesik, hogy a KlSZ-helyiség- ben közösen néznék, s leg­alább előtte ülve lennének eeyütt rendszeresen a fiatalok. ,.Nem vonzó a bál” — mond­ják Szécsénkén. De egy kis fintáziával, több akarással mégis lehetne (van rá példa elég megyeszerte is!) érdekes, mindenkit érintő programot összeállítani a KlSZ-szerve- zetben. A bál és a tv-nézés kö­zött még jó néhány 'érdekes dolog van! Kilenc éve nem ebédel A szecsényi tanácselnök kilenc éve látja el ezt a tisztet közmeg­elégedésre. A faluban mindenki szereti, pedig nem helyben lakó, Szécsénkén a munka a hobby A napokban a rétsági járás egyik hivatali szobájában ül­dögéltünk és arról beszélgettünk, hogy egy—egy Nógrád me­gyei kisközségben milyen különleges helyzet alakulhat ki. tgy került szóba többek között Szécsénke neve is. Ez a kisköz­ség félénken búvik meg a közeli Romhány árnyékában. La­kosainak száma az ötszázat sem éri el, bár előre elárulhat­juk, létszámát meghaladó mértékben vesz részt a munkában, társadalmi kötelezettségeinek végrehajtásában. Valaki a tár­saságban ezt úgy fogalmazta meg: „Olyan község ez, ahol a munka a hobby.” A régi közmondást idézve ezt úgy mondhatnánk: kicsi a bors, de erős. Szécsénkén ugyanis mindenki dolgozik. A NÖG- RAD-nap alkalmával is szinte üresen találtuk a községet. Aki nem ment el a reggeli autóbusszal valamelyik üzembe dol­gozni, az a határba vonult, hogy a termelőszövetkezetek föld­jén tegyen eleget vállalt kötelezettségeinek. Ám de a többség valóban kijár a faluból és a járási székhelyen, vagy még in­kább Pest-közeiben helyezkedett el. Este fél hétkor, amikor az autóbusz megérkezik, töme­gével térnek haza az „eljárók” munkahelyükről. Bár ez mar a kitárulkozás jele is, hiszen nem is olyan régén Szécsénké­vel kapcsolatosan az „ahol a madár se jár” analógiájára az a mondás járta: „Ahová az autóbusz se jár.” Mert az autóbusz se közlekedett odáig, valóban. Szécsénke egyébként nem tartozik a nagyon régi, a hon­foglaláskor vagy még azelőtt született községek sorába, az írásos hagyományok is csak a középkortól őrzik nevét. Az egykori források szerint 15S5—86-ban Hasszán szécsényi szandzsák bég hűbérbirtokái közé tartozott. Később elpusz­tult, még az 1720-as összeírásban sem szerepel. Legközelebb 1770-ben találkozunk Alsó-Szécsénke és Felső-Szécsénke ne­vével, ami azt mutatja, hogy két bokorban települt újjá. Hü- bérurai, nagybirtokosai gyakran váltakoztak, a századforduló után földjének és erdejének nagyobbik részét a rozsnyói püs­pök birtokolta. A felszabadulás, az új honfoglalás óta a szécsénkeiek bá­mulatos szorgalommal és nagyon sokoldalúan, színesen épí­tik új világukat. Ezúttal is arról óhajtunk beszámolni, hogy milyen örömökkel jár a községben a szorgalmas munka, ez a hasznos, értelmes, okos hobby és a munka során milyen gondokkal, zökkenőkkel kell megküzdeni. Amikor az idő még jó A biztos megél hetes A szécsénkei termelőszövet- nöséget állítanak elő. A szo- kezet évről évre biztos meg- kásosnál nagyobb termésátla- élhetést nyújt tagjainak. Pe- gokat pedig a rendszeres szer- dig ez a hegyek közé vés trágyázással, műtrágyá- ékelt kis falu egyálta- zással érik el. Jelenleg a Ián nem büszkélkedhet holmi négyszeresét használják fel kiváló adottságokkal. A hét- műtrágyából mint a megala- száz holdnyi szántóterület kulás évében. A jövőben a meredek, a természet erőitől takarmánytermesztést fokoz- szabdalt fekvésű. Mondják is zák, elsősorban a náluk ked- a szövektezetiek, hogy ide kü- veit és bevált vörösherét. De lönleges hegymászó traktorok foglalkoznak szamóca- és mál- kellenének. Ám az eredmé- natermesztéssel is ugyan- nyék arról tanúskodnak, hogy csak figyelemreméltó ered- okszerű gazdálkodással, szív- ménnyel. vei ilyen helyen is lehet bol­dogulni. A növénytermesztésben si­került minőségi szintre emel- Nagy Sándor tsz-elnök sze- ni a termelést. Ezután követ- rényen jegyzi meg: tizenhét kezik. fz. «^tenyésztés. A Kzorvepm li-fMPk- fsunan C7.ar mázsás átlagtermést értek el W* “poota a,,hivalalba tisztasági fürdő, amelyben három a kalászos gabonafélékből. Ez a legjobb eredmény a rétsági járásban. S bármilyen furcsán is hangzik, fő üzemág a nö- társaőalmi összefogással épített „énytenneszéts. Igaz, hogy ÍÜtd m turrio omo vhnn la Á ront c3 ' szécsénkeiek csupán szarvas- marhával foglalkoznak. Jelen­leg nem haladja meg a két­százat az állomány, azonban a jövőben számszerűségében is fejlesztenek. A tbc-mente- sitéssel pedig nagy lépést tesz­"^..a.,ha^omány“^n°gr^di r;k a minőségi köve­megszakítás nélkül dolgoznak tanácsi apparátusban. 1947-óta Póttag, ötvenben a kétbodonyi 4a olcsót vezette, később a Rétsá­gi járási Tanácson dolgozott, de háborús sérülése már akkor is akadályozta a töméntelen munka elvégzésében. — Gyakorlati ember vagyok mondja. — Az embereket ismer­ni. szeretni keli. akkor bánni is könnyebb velük. A lobbanéko­nyabbat először megnyugtatom, *» sután tárgyalok vele. .. Kilenc éve vezeti a szécsénkei tanácsot, azóta mindössze két esetben kellett komolyabban fi­gyelmeztetni két helybelit. A me­gyében is első helyen áll a ma­roknyi kisközség a békés élet megvalósításában, az egymás megbecsülésében. A megyei szer­ek alig akarják elhinni: évtize- r.tf:k óta egyetlen kihágásról, sza­bálysértési ügyről sem érkezett jelentés! „Nem divat** a birtok­háborítás, válás, ilyen-olyan pe­reskedés a falu lakói között. Az említett komolyabb vitás ügy is hét évvel ezelőtt történt. Takács János most egyedül van. a titkár elkerült mellőle, amikor ? körzeti összevonás már nem­csak tervnek — valóságnak lát- s/.ott. Végül is elodázódott az ösz- szevonás, de egyedül maradt az elnök. A szécsénkeiek általában délben keresik a hivatalos ügyek­kel, nekik az ebédszünet a leg­alkalmasabb az egy—két pecsét, aláírás megszerzésére. Takács Já­nos csak este ül motorra — dél­ben „táskából” eszik. helyeztek el növényeket termesztik, de ml­Népművelés — nulla ponton A község egyik legnagyobb gondja, hogy nem találnak minden tekintetben megfelelő, hozzáértő, kultúrát szerető és művelő embert a helyi népművelés vezetésére. A művelődési házban hetenként egy alkalommal van filmvetítés, valamikor évekkel ezelőtt — még működött a színjátszó együttes, de most a nulla ponton áll a népművelés Szécsénkén. Legalább­is a látványosabb kulturális munka. Klubot, irodalmi szín­padot, szakkört, valamilyen kulturális csoportot hiába is ke­resne valaki a kis faluban. A művelődési otthon gondozását a tsz egyik dolgozója vállalta el, de ezzel még nem kerültek közelebb a megoldáshoz. Kérték: valamilyen pedagóguscse­rével a járási művelődési osztály segítse Szécsénkét, hogy olyan valaki kerüljön a községbe, aki szereti és el is tudja vállalni ezt a munkát. A helyi kis iskola igazgató-tanítója, Lisovszki Istvánná nem tud vállalkozni erre a munkára az igazán nagy lekötöttsége miatt. Míg a megoldás késik — eggyel több az érintetlen fehér folt a megye népművelési tér­képén. A Corvint nem lehet idehozni Egy-egy vegyesbolt és ital- megy a járási központba, bolt gondoskodik a szécsén- Habár a bolt kirakatában keiek ellátásáról. A falubeliek nagy tábla hívja fel a figyel- elégedettek az ellátással. Még met arra, hogy a boltvezető- a kenyér ellen sincs kifogá- nél bármit megrendelhet a suk, pedig egy-egy ilyen Iá- vásárló, mert szívesen helybe togatás alkalmával sok pa- szállítják. Amikor az ellátás- nasz hangzik el ezzel kap- ról érdeklődtünk, az egyik csolatban. Kielégítő a válasz- asszony ezt mondta: „Minden ték is. S ha valakinek na- jó. Elvégre nem lehet ide- gyobb értékű áru kell. be- hozni a Corvin Áruházat”. Miért elégedetlen a gulyás ? telmények is. megvalósításában Számosán foglalkoznak nyúltenyésztéssel a faluban. Időkö­zönként megérkezik a BOV (Baromfiipari Országos Válla­lat) túrakocsija, s ilyenkor összeszedik a nyulakat, amelye­ket exportra szállítanak Cj «épszín fí1 Szécsénkén elégedetlen Sza­bó István, a gulyás. Azt mond­ja, kisebb a jövedelem mint korábban volt, mert kevesebb a háztájiban a szarvasmarha. Ám ez a kevés is csaknem hat­van darab. Igaz, hogy néhány hónappal ezelőtt megközelí­tette a százat a háztáji jószá­gok száma. A tbc-mentesítés Kisiskolások közöt l — Jól neveltek, jól képzet­tek a szécsénkei gyerekek — ez a véleménye a nógrádkö­,vesdi iskolának, ahova a fel­sősök járnak Szécsénkéről. A ■ összevont alsó tagozatban 2 ■ szécsénkei kisdiák tanul — Lisovszki -Istvánná igazgaü - tanító irányításával. — El sem tudom képzelni magam eg osztott iskolában — mond;.' Lisovszkiné, aki Kunhegyesen, a Félix-majorban volt tanyasi tanítónő 1957-től 1962-ig. Igaz lehet, hogy a „kisujjá­ban” van az összevont okta­tás. Az iskola tanulmányi át­laga évek óta megközelíti a- négyest (legutóbb 3,9 volt az átlag), s a szécsénkei felsősök is a legjobbak között vannak a kövesdi körzeti iskolában. — Nem a legszerencsésebb a körzetesítés, hiszen a kövesdi iskola a balassagyarmati járás­hoz tartozik, nekünk megfele­lőbb lett volna, ha Romhány - hoz kapcsolódunk — mondj i Lisovszkiné és külön megkér, hogy valahogy ki ne felejtsem megemlíteni a „diákbusz” Nagy gondot fordítanak a gépekre a termelőszövetkezetben, problémáját. A szécsénkei gye- Nemrégiben fejezték be a szerelőműhely és más szakipari rekek reggel háromnegyed hét- műhelyek építését és egy fedett gépszínt is emeltek, ahol kor indulnak Nógrádkövesdre károsodás nélkül megóvhatják az értékes gépeket (tehát hatkor kelnek!) és dél­után háromkor érkeznek ha­za. Nagyon kimerítő a nap lr A1 llinrlttVPPpL' jnk, szeretnék, ha később in­OACLoClI IVCI III" "" 1 n/vL 1 ri\ dúlhatnának, többet pihen­hetnének! Nagy eredmény (!). Szécsénkén „nem lehet ma- val. Ezért is határozott úgy hogy szeptember elsejétől Rét- gasakat ugrálni”, mert olyan a tanács, hogy az idén ságra is van közvetlen buszjá- kevés a fejlesztési alap ősz- mindenki ingyen fürödhet, s rat Szécsénkéről. Eddig ugyan- szege. így fogalmazott Takács majd csak jövőre szabnak is nem volt. Lisovszki István- János tanácselnök, amikor a meg fürdési árat. né ezért maradt ki a pedagó­falu fejlődéséről beszélget- Senki sem mondhatja, hogy gus-továbbképzésről... Kui­miatt azonban átmenetileg g2 aZ összeg évente a szécsénkeikek nem lendítenek turális élet? „Nincs értelmi­csökkent a tehenek száma, s emiatt reggelenként keveseb­bet hajt ki a gulyás is. Ebben a kis faluban nem a közösben kezdték meg a mentesítést, hanem a háztájiban. A tsz ve­zetői azt vallják, hogy ez az út a helyesebb, mert ha for­dítva tették volna, a háztáji könnyebben megfertőzi a kö­zös állományt. így meg ezt a veszélyt elkerülték, s most már nem haladja meg a húsz- a sorsukon, hiszen nemcsak ség a faluban, aki kezdymé- ezer forintot, ebből nagy dől- egy ilyen példát lehet fel- nyezzen” — mondja. — „A te- gokat igazán nem lehet meg- sorolni. Minden évben lép- hetséges tanítványok sem valósítani. ,Ám a szécsénkei- nek egyet, ha mégoly aprócs- jönnek vissza. Egyedül va- ek mégsem nyugszanak bele ka is az a lépés. Most a jár- gyök. Elmennék, de mi lesz ebbe. s ha nem megy így. da feszíti a falusiakat, hiszen Szécsénkével?!” közeledik az esős időjárás. Mit lehet tenni? Meg kei! nyerni megint egy versenyt, hogy legyen indulási alap a járdaépítéshez. Ahogy meg­megpróbálják úgy. Szokássá lett már a faluban, hogy a rendelkezésre álló pénzt meg­szaporítják. Megnyerik a tár­sadalmi munka- és a takaré nyugodtabban végrehajthatják ^ossági versenyt, s máris ismertük őket. biztos megcsi tervüket a közösben is. Az vi­szont - biztos, hogy nem telik bele fél év, s újra több lesz a szarvasmarha a háztájiban is. mert a szécsénkeiek szeretik a szarvasmarhát, igyekeznek szá­mukat növelni. duplájára emelik a fejlesz­tésre fordítható összeget. Vagy a másik kedvelt mód­szer: társadalmi tevékenység, gél fejlesztenek. Legutóbb egy nálják. Ebben a faluban nincs olyan, hogy valaki is kivonja magát a közös tevé­kenységből Pedig ugyancsak számosán kijárnak a község­ből. mégis nagy szorgalommal tisztasági fürdőt létesítettek szépítik falujukat. Hja’ ahol teljesen társadalmi munká- szeretik a szülőfalut! Ezen a héten a rétsági járás egyik legkisebb falujába láto­gattunk el, hogy híradással le­gyünk néhány száz lélek éle­téről, gondiáról. A beszámoló­kat, tudósításokat LAKOS GYÖRGY, PADAH AN i. és PATAKI LÁSZLÓ írta. A fényképfelvételeket pedig KOP­PÁNY GYÖRGY készítette. Legközelebb, október 8-án szerdán, Mátramindszentre lá­togatunk el, ahol szolsásunk­hoz híven reggel 10-töl déli 12- ó**áig fogadjuk az érdeklőd«* két és panaszosokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents