Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
Hogyan tovább! Hevesebb térmékéi — de gazdaságosa n Az értelmiség- és a Hazafias Népfront Izgalmas témát tűzött napirendre legutóbb a nagybáto- nyi gépüzem párt-végrehajtóbizottsága. Gazdasági, termelési kérdésekkel foglalkoztak, az üzem sajátos helyzetének megfelelően. Gondjuk sok van. a megoldás lehetőségeit boncolgatták és főleg a tennivalókat. A beszámoló, amit 1Sálai István vezető könyvelő terjesztett elő, tükrözte a jelenlegi helyzetet. A végrehajtó bizottság tagjai azonban többet vártak, ezért több vitás kérdésre kértek választ. Az üzem termelési feladatai gyökeresen megváltoztak. Az elmúlt évben még a bá- nyaüzémi javítások értéke 27 millió forint volt, az idén már csak 18 millió forint várható. Ez az alaptevékenységük. Ugyanakkor a beruházás, idegen szolgáltatás és a kiegészítő termelés révén, a tavalyi 67 milliós árbevétellel szemben az idén 110 hiillió forintra számítanak. A jövő évre pedig 130 milliós tervvel számolnak. Méjí kiskorúak*/ A terv tehát megvan, de milyenek a végrehajtás feltételei? Ez a kérdés refrénként tért vissza ennél a napirendnél. Nem megnyugtatóak a feltételek! A megrendeléseket, illetve a szállítási szerződéseket a Nógrádi Szénbányák központjában intézik. Az anyagmegrendeléseket is, így a nagybátonyi üzem feladata csak a termelés lenne. Az anyagellátás nem kielégítő, emiatt a határidők csúsznak. A munkaerő-vándorlás nagy. Tavaly 396 dolgozót vettek fel és háromszázket- ten távoztak az üzemből. Az idén fél év alatt 303 munkás jött és 223 távozott. Az idén a már 900 fővel dolgozó üzemnél fél év alatt 526 dolgozó fordult meg, ami annyit jelent, mintha egy év alatt kicserélődne a létszám. Keresik az okokat. A bérezésen is lehet változtatni, jelenleg azonban a szociális körülményeket kellene, jobban javítani — állapították meg. A dolgozók munkakedvét rontja a gyakori kapkodás, az emberek mozgatása, sűrű átcsoportosítása. amire akkor van szükség, ha a megfontolt szervezés, előrelátó anyagellátás helyett tűzoltómódszerekre kényszerülnek. Kétségtelen az új termékre való felkészülés, a dolgozók átképzése, a betanulási idő is sok gondot okoz, hozzájárul ahhoz, hogy a termelékenység nem éri el a tavalyi szintet. Mindenáron... ? A vita feltárta, hogy a párhuzamosság — a vállalat központja és az üzem között — nem egészséges. Az üzletet fent kötik, a gyártás lent folyik. A kooperáló partnerek ott ülnek, naponta tárgyalnak, de az üzemnél a jelenlegi szervezeti felépítés miatt tárgyalóképtelenek. Ugyanez vonatkozik az anyagellátásra is. A végrehajtó bizottság több kérdésben állást foglalt. Elsősorban a szemléletben kell gyökeres változást elérni. Az alapmunkák kárára túlságosan előtérbe került a mellék- tevékenység. Ezt igazgolja a nagybátonyi osztályozón készülő törőmű körüli huzavona. Sorrendben első helyen kell számon tartani a szénbányászat javító szolgáltató tevékenységét, igényét. Javasolják a Nógrádi Szénbányák vezetőségének, hogy már most — a jövő évre való felkészülés időszakában — tisztázzák a vitatott kérdéseket. Vagyis a kapacitáshoz alakítsák ki a tervet. Határozzák meg, milyen profilokkal érdemes foglalkozni, mert ami tavaly jól volt — amikor még a mindenáron való foglalkoztatásról volt szó — nem biztos, hogy jó ma is. Foglalkoztatást biztosítani kell, de csak ott, ahol gazdaságosan lehet termelni. A terv készítésénél jobban vegyék figyelembe a népgazdaság, illetve a piac távlati igényeit. Kevesebb fajta munkával, de gazdaságosabban — ezt. kellene figyelembe venni az eddigieknél jobban. Az üzem fejlődött, gépkocsikkal, gépekkel és épületekkel gazdagodott. Meggondolandó, hogy érdemes-e tovább építkezni, ha az üzem technikai színvonalát nem növelik. Régi, elavult gépekkel dolgoznak ma is és a kooperáló vállalatoktól is csak elavult gépparkot vettek át. Ezek után jogos a kérdés: ily módon érdemes-e fejleszteni? Véleményünk szerint a meglevő épületekben is többre lennének képesek jobb üzem- szervezéssel. a technikai színvonal növelésével. Párhuzamosságok A vállalat központja és az üzem közti párhuzamosságot is meg kellene szüntetni — javasolta a végrehajtó bizottság. Az ügyintézést kevesebb bürokráciával gyorsítani lehetne és ez javítaná az anyagellátást is. Arról van szó, hogy egy helyen kössék a szerződéseket, gondoskodjanak anyagról és a termelési feltételekről, vagyis ott állapítsák meg a határidőt, ahol a gyártás folyik. Megvan a sajátos helyi feladat is és ezzel is sokat foglalkoztak. Mindenkinek lesz mit tennie, de a legfontosabb talán mégis az, hogy a vállalat központjában intézkedjenek olyan kérdésekben, amelyek ma még az üzem hatáskörét meghaladják vagy éppen keresztezik. A végrehajtó bizottsági ülésen néhány kérdésben a hatáskör miatt „falba ütköztek” a vitázók. Céljukat, a hibák feltárását azonban elérték. A bajok orvoslása viszont nem csupán rajtuk múlik, hanem elsősorban a Nógrádi Szénbányák vezetőségén. A jövő céljai pedig csak egységesek lehetnek Salgótarjánban, a vállalat központjában és annak nagybátonyi gépüzeménél egyaránt. Elérésükhöz ez a párt-végrehajtóbizottsági ülés igen sok segítséget adott őszinte, szókimondó légkörével, az elhangzott jó szándékú felszólalásokkal. Bodó János A legutóbbi 10 esztendőben megduplázódott Salgótarján város értelmisége. A számszerű változással egyidőben módosult megítélésük is. Míg korábban bizonyos tartózkodás. sőt esetenként merev ellenállás kísérte munkájukat, ma az a jellemző, hogy elismerik eredményeiket, s segítik is őket azok elérésében. f Salgótarján ipari város, ezért az értelmiségiek között számarányuk és a termelésben elfoglalt helyük szempont jár ból is a műszaki értelmiségi dolgozóké a domináló szerep. Az értelmiség mintegy kétharmada Salgótarján vagy Nógrád megye szülötte, a többiek az egyetem elvégzése után kerültek a városba. Helyzetüket kedvezően befolyásolná, ha megyénkben felsőoktatási intézmény működne, a város értelmiségi rétegének továbbképzése ugyanis nincs megoldva. Az egyedüli lehetőség a marxista—leninista esti egyetem, a tanulásnak ezzel a módjával azonban kevesen élnek az értelmiségiek közül, mondván: „az egyetemen elég marxizmust tanultunk”. Az új gazdasági irányítás következtében indokoltan előtérbe került, ám néhány helyen túlzottan abszolutizált közgazdasági szemlélet ugyancsak a politikai képzés háttérbe szorítását okozta. A város értelmisége — főként a műszaki értelmiség és annak is idősebb korosztálya — az utóbbi években tevékeny részt vállalt a Hazafias Népfront munkájában. Az 1964. évi választások alkalmával 83 értelmiségit választottak meg — 15 százalékos arányban. Az 1968. évj választásoknál már 36,6 százalékos arányban képviseltették magukat az értelmiségiek. A műszaki értelmiségiek különösen kiemelkedő munkát végeznek, évente 5—600 ezer forint értékű tervezési munkával segítik a városépítést. A pedagógusokkal ugyancsak megfelelő kapcsolatot épített ki a Hazafias Népfront. Bár néhány lakóterületen nem működik oktatási intézmény. szinte valamennyi kerületi népfrontbizottságban vagy elnökségben dolgozik pedagógus is. A kerületi elnökségek 28 első számú vezetője közül 5 pedagógus. II. Az orvosok és egészségügyi dolgozók népfrontmunkája viszont már sokkal kevésbé kielégítő, amit joggal bírálnak is. A város népfrontbizottságaiban mindössze négy orvos dolgozik. A jogászokkal tartott kapcsolat ugyancsak nagyon laza. a bizottságok munkájában összesen ketten vesznek részt. Igaz, hogy egy-egy akció alkalmával ennél sokkal több jogászhoz jut el a Hazafias Népfront, éppen ezért indokolt a mozgalomba való nagyobb számú bevonásuk. A IV. kongresszus után a TIT-tel karöltve a Hazafias Népfront városi bizottsága megpróbálta létrehozni az értelmiségi klubot. Ennek azonban még csak kezdeti állapotáról beszélhetünk. Nem találták még meg ugyanis a klub eredményes működésének nyitját. Más városok klubéletének tapasztalata; alapján azt a gyakorlatot igyekeznek megvalósítani, hogy a klubtagok rendszeres szakmai és politikai tájékoztatást kapjanak. Ugyancsak új kezdeményezésként megszervezték a városban a kerekasztal-konfe- renciákat. amelyeken aktuális politikai kérdésekről. elsősorban várospolitikai problémákról esett szó. in. Az eddigi tapasztalatokból levonva a tanulságot, a Hazafias Népfront városi bizottságának most már azon keli munkálkodnia, hogy az értelmiségiek között végzett politikai munkát az eddiginél hatékonyabbá tegye. Növelnie kell az értelmiségié.1;: közéleti szereplését, társadalmi aktivitását, amit elsősorban a választott testületekbe, politikai akciókba, mozgalmakba való bevonással érhet el. , Szendi Márta Van főnök... A napokban egy elmarasztaló glossza jelent meg a rétsági Börzsöny kisvendéglőről. Még közelebbről annak illemhelyéről, kifogásolva, hogy ott szinte középkori állapotok uralkodnak, se takarítás, se tisztogatás, sem ellenőrzés nincsen. Azóta megint ott jártunk. Az üzletvezető elmondotta, igaz, ami a NÖGRÁD-ban megjelent. De... hozzá kell tenni, ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, hogy az akkori csatateret egy részeg ember okozta, illuminált állapotában. Észrevették és már aznap este hozzákezdtek a. meszeléshez, tisztogatáshoz. Szorosan az ügyhöz tartozik és nem lehet szó nélkül elmenni a rétsági nyilványos illemhely kérdése rr " Lt. Ilyen ugyanis' egyáltalán nem létezik a községben, amelynek komoly átmenő-, illetve idegenforgalma van. A nyilvános illemhelyei ugyanis a KÖJÁL illetékes orvosa bezáratta, bizonyára, azért, mert nem felelt meg a higiéniai és egészségügyi követelményeknek. Most viszont az a helyzet, ha érkezik egy busz, más lehetőség nem lévén, az utasok betódulnak a Börzsöny e célra rendelt helyiségébe. Sokszor valósággal sorbaállás van az illemhely előtt. Nem csoda, ha a vendéglő vezetői szinte képtelenek rendet tartani a mellékhelyiségben. A tanácsnak kellene megvizsgálnia az ügyet és intézkedni, hogy mielőbb találjanak valamilyen megoldást. — cs — Eldugott postahivatal A szilaspogonyi Bózvári Józsefeié nyolc éve vezető. Egyúttal ő a pénztáros a moziban is. Elmondja, hogy a po- gonyiak nagyon szeretnek újságot olvasni, az ország szinte valamennyi napilapja jár a községbe. Emellett sok képeslap-előfizető is van. A községbeliek szorgalmas, törekvő emberek. így nem csoda, ha a betétállományt milliókban számolják. Amire a postave- zetó panaszkodik, az, hogy sötét a hivatal. szinte soha nem süt be a nap. A másik pedig, hogy a posta eléggé eldugott helyen van, s bár a tábla a Fő út felől kint van, mégis nehéz megtalálni. Az idegenek gyakran csak az orvosi rendelő ajtajáig mennek, aztán visszafordulnak. Ugyancsak panaszra ad okot a posta előtt levő telefonfülke, amit hiába javítanak meg gyakran, mégis szinte mindig rossz, mert ha a postavezető nem látja, a gyerekek próbálgatják. Meddig jutottak? A Salgótarjáni Kohászati Ozc-.nek terve alapján kezdtek hozzá a kivitelezők; a Nógrádi Szénbányák és a Közmű- és Mélyépítő Válla- !at. az iparivízprogramban szereplő faladatok megoldásához A legfrisebb értékelés szerint az előbb említett két vállalat az ez évre vállalt munkákat majdnem teljes egészében befejezte. Készen van a mizserfai tárolótó körüli tereprendezés, felépítették a telepkezelő épületet és a trafóállomást, állnak a víztelepet körülvevő kerítések. folyik a vizkiviteli mu építésé. Hátra van még a környék fásítása és füvesítése. Ennek elvégzésére a Nógrádi Szénbányák vállalkozott. A ■ Közmű- és Mélyépítő Vállalat az ez évre vállalt négymillió forint értékű munkát már elvégezte. A tervbe vett 13 kilométeres vezetékből hétkilométemyi elkészült. itt a nyomáspróbát is elvégezték. Jelenleg a légtelenítő aknákat és szelepeket szerelik. A vállalat vezetősége elégedett a kivitelezők eddigi munkájával. A Siemens-éghajlat A müncheni Siemens cég kot, megidéztek trópusi vidé- kulatú központjában van egy két, a tenger mélyét és 10 20 köbméteres szoba, amely ezer méteres magasságot. Eb- kül&nböző fajtájú klímát te- ben a szobában a cég kipró- remt. Mínusz 80 C°—150 C°- bált olyan géprészeket, ame- ig mindenfajta éghajlat meg- lyeket igen különböző éghaj- található ebben a szobában, latú országokba vagy igen Ide telepítették az Északi Sár- különböző célokra exportál. KISZ-éle* Ahol borítékban van a választás pártszervezetben kihasználatlanul áll egy tévé-készülék. Svella János párttitkár szívesen kölcsönbe adná, de ahhoz engedély kell a járástól. Azt meg ki kellene járni. Mármint az engedélyt. Az ifjúsági szövetség pásztói járási bizottságán hallottam arról, hogy a járás ötvenkét alapszervezete közül mindössze négy — köztük az erdőtarcsai — nem képviseltette magát azon a járási szintű elméleti és gyakorlati előkészítésen, amelyen a KISZ-választás lebonyolításának demokratikus „ujjgyakorlatait” próbálgatták a fiatalok. Megvallom, a hír meglepett, s. hajlandó vagyok szembenézni az elfogultság vádjával is — nekem Erdőtarcsa több egy nógrádi községnél, legmaradandóbb emlékem kötődik ahhoz a helyhez, ahonnan pontosan két esztendeje, a huszonharmaddk felszabadulási évforduló előtt nagyon is emlékezetes tanulsággal tértem vissza: nagyot fordult az élet a Kubinyiak. Dabasi Halászok, Forster Györgyök egykori úri birtokain, tárcsái gyerekeknek szolgálnak a kastélyok és semmit nem felejtettek el a volt uradalmi cselédek, a mai birtokosok. Panaszkodik a titkár Erdőtarcsa nemcsak kastélyairól, hanem arról is nevezetes, hogy a megyében elsőnek szabadult fel, most ünnepli, pontosabban: decemberben üli felszabadulásának huszonötödik évfordulóját. A megyében elsőnek felszabadult községről szólva, az ember úgy gondolná, hogy a KISZ-választást a tárcsái fiatalok talán más községbeli- eknél is teljesebben, érdekesebben felhasználják Síssu hogy ez a jubileum igazán emlékezetes legyen. — Mi történt Erdőtarcsán, mi az oka a tárcsái kiszesek távolmaradásának, lemaradásának a választást előkészítő munkában — kérdeztem Ko- .vács Ferenctől, a KISZ pásztói járási bizottságának vezetőjétől. — A tárcsái KlSZ-szerve- zet valamikor, néhány évvel ezelőtt is, a legjobbak között volt a járásban. A gyakori titkárcsere, a helyi fiatalok ingázása, s az a tény, hogy néhány hónapja új titkár került a szervezet élére, természetszerűen nem erősítette, hanem — talán feltűnően nagy mértékben — gyengítette az alapszervezetet. Szerencsére kevés ilyen szervezetünk van a járásiban. A választási munkában lemaradot- takat az egyik kezemen meg tudom számolni: Erdőtarcsa, Mátrakeresztes, Garáb és Bokor. Nem egészen tíz százalék. . . A KISZ-válasz fásokhoz szükséges nyomtatványokat borítékba teszi a járási titkár, kocsiba ülünk és elindulunk Erdőtarcsára. Útközben Juhász József tsz-elnök a „régi madiszos időkre” emlékezik, amikor minden héten kétszer rendeztek bált a fiatalok, kitűzték a nemzetiszín és a vörös zászlót, ha az idősebb, nagyhangú kisgazdák bevették a vöröset, ők csak azért is kitűzték a másikat. Erdőtar- csán Nagy Péter KISZ-titkár azt mondja: — Kevesen vagyunk itthon, mindenki eljár innen, t aki itthon ragadt, mm • «ofea,,, ígérik, hogy eljönnek, de soha nem tartják be. Ha szólok, lehurrognak, megfenyegetnek. El a rési ,,virtus 'í Ha ugyan virtusnak lehet nevezni — ez a szó ugyanis több jót feltételez mint rosz- szat. Virtusa válogatja. Nemrég — így mondják a helybeliek — még az volt a legény a gáton, aki a fogával emelte a széket a magasba. Foga, széke, ízlése válogatja ezt is. Tény, hogy a község kocsmájában KISZ-korú fiatalok verik a kártyát estéről estére. Hova lett az igazi virtus, amely néhány évvel ezelőtt még arra ösztönözte az akkor erős tárcsái KISZ-szervezetet. hogy színjátszói a környező községekbe is eljárjanak előadásokat tartani ?! — Hatvanötig, amikor még kevés televízió volt a házaiknál, negyvenen Is néztük esténként a községét, összejöttünk jobban. Most felülnek a motorra a fiatalok és elmennek Káliéra, ide-oda a környékre — mondja a titkár, aki januárban szerelt le, március óta áll a tizenöt fiatalt egyesítő tárcsái alapszervezet ólén és annyira nekikeseredett a sorozatos kudarcok miatt, hogy nem tartotta érdemesnek elmenni a választásról szóló járási színtű tájékoztatóra. Tény az is, hogy szegény az alapszervezet, semmijük nincs, ha csak a nem működő lemezjátszós rádiót nem számítjuk. A | * NÓGRÁD n t969. okt Elölről kell kezileni Egyébként is — mintha túlságosan is , keveset törődne a helyi pártvezetés a tárcsái KISZ-szervezet életével, munkájával. Érdemes újra Kovács Ferencnek átadni a szót. aki a KISZ-választások előkészítéséről szólva így fogalmaz: — Soha nem tapasztalt érdeklődéssel, felelősséggel figyel bennünket a párt, segít, lépten-nyomon, hónunk alá nyúl a választásokká* összefüggő feladatok teljesítése közben. A tapasztalat szerint ez a fokozott figyelem Erdőtarcsán nem érvényesül olyan ( mértékben mint máshol. A járásban mindenütt megalakultak a jelölő bizottságok, megkezdték vagy ezekben a napokban megkezdik a tagok összeírását, a tagsági könyvek érvényesítését, kikérik a fiatalok véleményét az alapszervezetek munkájáról, figyelembe veszik javaslataikat, feljegyzik jelöltjeiket, akiket azután titkos szavazással. a többség akaratának megfelelően választanak. A fontos politikai munka, a KISZ-szervezetek életében nagyon jelentős választási folyamat Erdőtarcsán a borítékban van. Még nem késő, még elölről lehet kezdeni, a járási KISZ- és a tárcsái pártszer vezet segítségével fel lehet zárkózni a virtus nélküli utolsó helyről,, amely semmiképpen nem méltó Tárcsához. Pataki László 4„ szombat 2$