Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Hogyan tovább! Hevesebb térmékéi — de gazdaságosa n Az értelmiség- és a Hazafias Népfront Izgalmas témát tűzött napi­rendre legutóbb a nagybáto- nyi gépüzem párt-végrehajtó­bizottsága. Gazdasági, terme­lési kérdésekkel foglalkoztak, az üzem sajátos helyzetének megfelelően. Gondjuk sok van. a megoldás lehetőségeit boncolgatták és főleg a ten­nivalókat. A beszámoló, amit 1Sálai István vezető könyvelő terjesztett elő, tükrözte a je­lenlegi helyzetet. A végrehajtó bizottság tagjai azonban töb­bet vártak, ezért több vitás kérdésre kértek választ. Az üzem termelési felada­tai gyökeresen megváltoztak. Az elmúlt évben még a bá- nyaüzémi javítások értéke 27 millió forint volt, az idén már csak 18 millió forint várható. Ez az alaptevékenységük. Ugyanakkor a beruházás, ide­gen szolgáltatás és a kiegé­szítő termelés révén, a tava­lyi 67 milliós árbevétellel szemben az idén 110 hiillió forintra számítanak. A jövő évre pedig 130 milliós terv­vel számolnak. Méjí kiskorúak*/ A terv tehát megvan, de milyenek a végrehajtás fel­tételei? Ez a kérdés refrén­ként tért vissza ennél a na­pirendnél. Nem megnyugta­tóak a feltételek! A megren­deléseket, illetve a szállítási szerződéseket a Nógrádi Szén­bányák központjában intézik. Az anyagmegrendeléseket is, így a nagybátonyi üzem fel­adata csak a termelés lenne. Az anyagellátás nem kielégí­tő, emiatt a határidők csúsz­nak. A munkaerő-vándorlás nagy. Tavaly 396 dolgozót vettek fel és háromszázket- ten távoztak az üzemből. Az idén fél év alatt 303 munkás jött és 223 távozott. Az idén a már 900 fővel dolgozó üzem­nél fél év alatt 526 dolgozó fordult meg, ami annyit je­lent, mintha egy év alatt ki­cserélődne a létszám. Keresik az okokat. A bére­zésen is lehet változtatni, je­lenleg azonban a szociális körülményeket kellene, jobban javítani — állapították meg. A dolgozók munkakedvét rontja a gyakori kapkodás, az emberek mozgatása, sűrű át­csoportosítása. amire akkor van szükség, ha a megfontolt szervezés, előrelátó anyagel­látás helyett tűzoltómódsze­rekre kényszerülnek. Kétségtelen az új termék­re való felkészülés, a dolgo­zók átképzése, a betanulási idő is sok gondot okoz, hoz­zájárul ahhoz, hogy a terme­lékenység nem éri el a ta­valyi szintet. Mindenáron... ? A vita feltárta, hogy a pár­huzamosság — a vállalat köz­pontja és az üzem között — nem egészséges. Az üzletet fent kötik, a gyártás lent fo­lyik. A kooperáló partnerek ott ülnek, naponta tárgyalnak, de az üzemnél a jelenlegi szervezeti felépítés miatt tár­gyalóképtelenek. Ugyanez vo­natkozik az anyagellátásra is. A végrehajtó bizottság több kérdésben állást foglalt. Első­sorban a szemléletben kell gyökeres változást elérni. Az alapmunkák kárára túlságo­san előtérbe került a mellék- tevékenység. Ezt igazgolja a nagybátonyi osztályozón ké­szülő törőmű körüli huzavo­na. Sorrendben első helyen kell számon tartani a szénbá­nyászat javító szolgáltató te­vékenységét, igényét. Javasol­ják a Nógrádi Szénbányák vezetőségének, hogy már most — a jövő évre való felké­szülés időszakában — tisztáz­zák a vitatott kérdéseket. Vagyis a kapacitáshoz alakít­sák ki a tervet. Határozzák meg, milyen profilokkal ér­demes foglalkozni, mert ami tavaly jól volt — amikor még a mindenáron való foglalkoz­tatásról volt szó — nem biz­tos, hogy jó ma is. Foglal­koztatást biztosítani kell, de csak ott, ahol gazdaságosan lehet termelni. A terv készí­tésénél jobban vegyék figye­lembe a népgazdaság, illet­ve a piac távlati igényeit. Kevesebb fajta munkával, de gazdaságosabban — ezt. kel­lene figyelembe venni az ed­digieknél jobban. Az üzem fejlődött, gépko­csikkal, gépekkel és épüle­tekkel gazdagodott. Meggon­dolandó, hogy érdemes-e to­vább építkezni, ha az üzem technikai színvonalát nem nö­velik. Régi, elavult gépekkel dolgoznak ma is és a koope­ráló vállalatoktól is csak el­avult gépparkot vettek át. Ezek után jogos a kérdés: ily módon érdemes-e fejleszteni? Véleményünk szerint a meg­levő épületekben is többre lennének képesek jobb üzem- szervezéssel. a technikai szín­vonal növelésével. Párhuzamosságok A vállalat központja és az üzem közti párhuzamosságot is meg kellene szüntetni — javasolta a végrehajtó bizott­ság. Az ügyintézést kevesebb bürokráciával gyorsítani le­hetne és ez javítaná az anyagellátást is. Arról van szó, hogy egy helyen kössék a szerződéseket, gondoskod­janak anyagról és a termelési feltételekről, vagyis ott álla­pítsák meg a határidőt, ahol a gyártás folyik. Megvan a sajátos helyi fel­adat is és ezzel is sokat fog­lalkoztak. Mindenkinek lesz mit tennie, de a legfontosabb talán mégis az, hogy a vál­lalat központjában intézked­jenek olyan kérdésekben, amelyek ma még az üzem hatáskörét meghaladják vagy éppen keresztezik. A végrehajtó bizottsági ülé­sen néhány kérdésben a ha­táskör miatt „falba ütköztek” a vitázók. Céljukat, a hibák feltárását azonban elérték. A bajok orvoslása viszont nem csupán rajtuk múlik, hanem elsősorban a Nógrádi Szén­bányák vezetőségén. A jövő céljai pedig csak egységesek lehetnek Salgótarjánban, a vállalat központjában és an­nak nagybátonyi gépüzemé­nél egyaránt. Elérésükhöz ez a párt-végrehajtóbizottsági ülés igen sok segítséget adott őszinte, szókimondó légköré­vel, az elhangzott jó szándékú felszólalásokkal. Bodó János A legutóbbi 10 esztendőben megduplázódott Salgótarján város értelmisége. A szám­szerű változással egyidőben módosult megítélésük is. Míg korábban bizonyos tartózko­dás. sőt esetenként merev el­lenállás kísérte munkájukat, ma az a jellemző, hogy elis­merik eredményeiket, s segí­tik is őket azok elérésében. f Salgótarján ipari város, ezért az értelmiségiek között számarányuk és a termelésben elfoglalt helyük szempont jár ból is a műszaki értelmiségi dolgozóké a domináló szerep. Az értelmiség mintegy két­harmada Salgótarján vagy Nógrád megye szülötte, a töb­biek az egyetem elvégzése után kerültek a városba. Hely­zetüket kedvezően befolyásol­ná, ha megyénkben felsőok­tatási intézmény működne, a város értelmiségi rétegének továbbképzése ugyanis nincs megoldva. Az egyedüli lehe­tőség a marxista—leninista esti egyetem, a tanulásnak ezzel a módjával azonban ke­vesen élnek az értelmiségiek közül, mondván: „az egyete­men elég marxizmust tanul­tunk”. Az új gazdasági irá­nyítás következtében indokol­tan előtérbe került, ám né­hány helyen túlzottan abszo­lutizált közgazdasági szemlé­let ugyancsak a politikai kép­zés háttérbe szorítását okoz­ta. A város értelmisége — fő­ként a műszaki értelmiség és annak is idősebb korosztálya — az utóbbi években tevé­keny részt vállalt a Hazafi­as Népfront munkájában. Az 1964. évi választások alkal­mával 83 értelmiségit válasz­tottak meg — 15 százalékos arányban. Az 1968. évj vá­lasztásoknál már 36,6 százalé­kos arányban képviseltették magukat az értelmiségiek. A műszaki értelmiségiek külö­nösen kiemelkedő munkát végeznek, évente 5—600 ezer forint értékű tervezési mun­kával segítik a városépítést. A pedagógusokkal ugyan­csak megfelelő kapcsolatot épített ki a Hazafias Nép­front. Bár néhány lakóterüle­ten nem működik oktatási in­tézmény. szinte valamennyi kerületi népfrontbizottságban vagy elnökségben dolgozik pedagógus is. A kerületi el­nökségek 28 első számú veze­tője közül 5 pedagógus. II. Az orvosok és egészségügyi dolgozók népfrontmunkája viszont már sokkal kevésbé kielégítő, amit joggal bírál­nak is. A város népfrontbi­zottságaiban mindössze négy orvos dolgozik. A jogászok­kal tartott kapcsolat ugyan­csak nagyon laza. a bizottsá­gok munkájában összesen ket­ten vesznek részt. Igaz, hogy egy-egy akció alkalmával en­nél sokkal több jogászhoz jut el a Hazafias Népfront, éppen ezért indokolt a mozgalomba való nagyobb számú bevoná­suk. A IV. kongresszus után a TIT-tel karöltve a Hazafias Népfront városi bizottsága megpróbálta létrehozni az ér­telmiségi klubot. Ennek azon­ban még csak kezdeti álla­potáról beszélhetünk. Nem ta­lálták még meg ugyanis a klub eredményes működésé­nek nyitját. Más városok klubéletének tapasztalata; alapján azt a gyakorlatot igyekeznek megvalósítani, hogy a klubtagok rendszeres szak­mai és politikai tájékoztatást kapjanak. Ugyancsak új kezdeménye­zésként megszervezték a vá­rosban a kerekasztal-konfe- renciákat. amelyeken aktuális politikai kérdésekről. első­sorban várospolitikai problé­mákról esett szó. in. Az eddigi tapasztalatokból levonva a tanulságot, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának most már azon keli munkálkodnia, hogy az értel­miségiek között végzett poli­tikai munkát az eddiginél ha­tékonyabbá tegye. Növelnie kell az értelmiségié.1;: közéleti szereplését, társadalmi aktivi­tását, amit elsősorban a vá­lasztott testületekbe, politikai akciókba, mozgalmakba való bevonással érhet el. , Szendi Márta Van főnök... A napokban egy elmarasztaló glossza je­lent meg a rétsági Börzsöny kisvendéglőről. Még közelebbről annak illemhelyéről, kifo­gásolva, hogy ott szinte középkori állapo­tok uralkodnak, se takarítás, se tisztogatás, sem ellenőrzés nincsen. Azóta megint ott jár­tunk. Az üzletvezető elmondotta, igaz, ami a NÖGRÁD-ban megjelent. De... hozzá kell tenni, ha hűek akarunk maradni az igaz­sághoz, hogy az akkori csatateret egy részeg ember okozta, illuminált állapotában. Észre­vették és már aznap este hozzákezdtek a. meszeléshez, tisztogatáshoz. Szorosan az ügy­höz tartozik és nem lehet szó nélkül elmen­ni a rétsági nyilványos illemhely kérdése rr " Lt. Ilyen ugyanis' egyáltalán nem léte­zik a községben, amelynek komoly átmenő-, illetve idegenforgalma van. A nyilvános il­lemhelyei ugyanis a KÖJÁL illetékes or­vosa bezáratta, bizonyára, azért, mert nem felelt meg a higiéniai és egészségügyi kö­vetelményeknek. Most viszont az a helyzet, ha érkezik egy busz, más lehetőség nem lé­vén, az utasok betódulnak a Börzsöny e cél­ra rendelt helyiségébe. Sokszor valósággal sorbaállás van az illemhely előtt. Nem csoda, ha a vendéglő vezetői szinte képtelenek ren­det tartani a mellékhelyiségben. A tanács­nak kellene megvizsgálnia az ügyet és in­tézkedni, hogy mielőbb találjanak valamilyen megoldást. — cs — Eldugott postahivatal A szilaspogonyi Bózvári Jó­zsefeié nyolc éve vezető. Egy­úttal ő a pénztáros a mozi­ban is. Elmondja, hogy a po- gonyiak nagyon szeretnek új­ságot olvasni, az ország szin­te valamennyi napilapja jár a községbe. Emellett sok ké­peslap-előfizető is van. A köz­ségbeliek szorgalmas, törekvő emberek. így nem csoda, ha a betétállományt milliókban számolják. Amire a postave- zetó panaszkodik, az, hogy sötét a hivatal. szinte soha nem süt be a nap. A másik pedig, hogy a posta eléggé eldugott helyen van, s bár a tábla a Fő út felől kint van, mégis nehéz megtalálni. Az idegenek gyakran csak az or­vosi rendelő ajtajáig mennek, aztán visszafordulnak. Ugyan­csak panaszra ad okot a posta előtt levő telefonfülke, amit hiába javítanak meg gyakran, mégis szinte mindig rossz, mert ha a postavezető nem látja, a gyerekek próbálgat­ják. Meddig jutottak? A Salgótarjáni Kohászati Ozc-.nek terve alapján kezd­tek hozzá a kivitelezők; a Nógrádi Szénbányák és a Közmű- és Mélyépítő Válla- !at. az iparivízprogramban szereplő faladatok megoldásá­hoz A legfrisebb értékelés sze­rint az előbb említett két vállalat az ez évre vállalt munkákat majdnem teljes egészében befejezte. Készen van a mizserfai tárolótó kö­rüli tereprendezés, felépítették a telepkezelő épületet és a trafóállomást, állnak a víz­telepet körülvevő kerítések. folyik a vizkiviteli mu építé­sé. Hátra van még a környék fásítása és füvesítése. Ennek elvégzésére a Nógrádi Szénbá­nyák vállalkozott. A ■ Közmű- és Mélyépítő Vállalat az ez évre vállalt négymillió forint értékű mun­kát már elvégezte. A tervbe vett 13 kilométeres vezeték­ből hétkilométemyi elké­szült. itt a nyomáspróbát is elvégezték. Jelenleg a légte­lenítő aknákat és szelepeket szerelik. A vállalat vezetősége elége­dett a kivitelezők eddigi mun­kájával. A Siemens-éghajlat A müncheni Siemens cég kot, megidéztek trópusi vidé- kulatú központjában van egy két, a tenger mélyét és 10 20 köbméteres szoba, amely ezer méteres magasságot. Eb- kül&nböző fajtájú klímát te- ben a szobában a cég kipró- remt. Mínusz 80 C°—150 C°- bált olyan géprészeket, ame- ig mindenfajta éghajlat meg- lyeket igen különböző éghaj- található ebben a szobában, latú országokba vagy igen Ide telepítették az Északi Sár- különböző célokra exportál. KISZ-éle* Ahol borítékban van a választás pártszervezetben kihasználat­lanul áll egy tévé-készülék. Svella János párttitkár szíve­sen kölcsönbe adná, de ahhoz engedély kell a járástól. Azt meg ki kellene járni. Mármint az engedélyt. Az ifjúsági szövetség pász­tói járási bizottságán hallot­tam arról, hogy a járás öt­venkét alapszervezete közül mindössze négy — köztük az erdőtarcsai — nem képvisel­tette magát azon a járási szintű elméleti és gyakorlati előkészítésen, amelyen a KISZ-választás lebonyolításá­nak demokratikus „ujjgyakor­latait” próbálgatták a fiata­lok. Megvallom, a hír meglepett, s. hajlandó vagyok szembe­nézni az elfogultság vádjával is — nekem Erdőtarcsa több egy nógrádi községnél, leg­maradandóbb emlékem kötő­dik ahhoz a helyhez, ahonnan pontosan két esztendeje, a huszonharmaddk felszabadulá­si évforduló előtt nagyon is emlékezetes tanulsággal tér­tem vissza: nagyot fordult az élet a Kubinyiak. Dabasi Ha­lászok, Forster Györgyök egykori úri birtokain, tárcsái gyerekeknek szolgálnak a kastélyok és semmit nem fe­lejtettek el a volt uradalmi cselédek, a mai birtokosok. Panaszkodik a titkár Erdőtarcsa nemcsak kas­télyairól, hanem arról is ne­vezetes, hogy a megyében el­sőnek szabadult fel, most ün­nepli, pontosabban: decem­berben üli felszabadulásának huszonötödik évfordulóját. A megyében elsőnek felszaba­dult községről szólva, az em­ber úgy gondolná, hogy a KISZ-választást a tárcsái fia­talok talán más községbeli- eknél is teljesebben, érdeke­sebben felhasználják Síssu hogy ez a jubileum igazán emlékezetes legyen. — Mi történt Erdőtarcsán, mi az oka a tárcsái kiszesek távolmaradásának, lemaradá­sának a választást előkészítő munkában — kérdeztem Ko- .vács Ferenctől, a KISZ pász­tói járási bizottságának veze­tőjétől. — A tárcsái KlSZ-szerve- zet valamikor, néhány évvel ezelőtt is, a legjobbak között volt a járásban. A gyakori titkárcsere, a helyi fiatalok ingázása, s az a tény, hogy néhány hónapja új titkár ke­rült a szervezet élére, termé­szetszerűen nem erősítette, hanem — talán feltűnően nagy mértékben — gyengí­tette az alapszervezetet. Sze­rencsére kevés ilyen szerve­zetünk van a járásiban. A vá­lasztási munkában lemaradot- takat az egyik kezemen meg tudom számolni: Erdőtarcsa, Mátrakeresztes, Garáb és Bo­kor. Nem egészen tíz száza­lék. . . A KISZ-válasz fásokhoz szükséges nyomtatványokat borítékba teszi a járási titkár, kocsiba ülünk és elindulunk Erdőtarcsára. Útközben Ju­hász József tsz-elnök a „régi madiszos időkre” emlékezik, amikor minden héten kétszer rendeztek bált a fiatalok, ki­tűzték a nemzetiszín és a vö­rös zászlót, ha az idősebb, nagyhangú kisgazdák bevet­ték a vöröset, ők csak azért is kitűzték a másikat. Erdőtar- csán Nagy Péter KISZ-titkár azt mondja: — Kevesen va­gyunk itthon, mindenki eljár innen, t aki itthon ragadt, mm • «ofea,,, ígérik, hogy eljönnek, de soha nem tartják be. Ha szólok, lehur­rognak, megfenyegetnek. El a rési ,,virtus 'í Ha ugyan virtusnak lehet nevezni — ez a szó ugyanis több jót feltételez mint rosz- szat. Virtusa válogatja. Nem­rég — így mondják a helybe­liek — még az volt a legény a gáton, aki a fogával emelte a széket a magasba. Foga, szé­ke, ízlése válogatja ezt is. Tény, hogy a község kocsmá­jában KISZ-korú fiatalok ve­rik a kártyát estéről estére. Hova lett az igazi virtus, amely néhány évvel ezelőtt még arra ösztönözte az akkor erős tárcsái KISZ-szervezetet. hogy színjátszói a környező községekbe is eljárjanak elő­adásokat tartani ?! — Hatvanötig, amikor még kevés televízió volt a házaik­nál, negyvenen Is néztük es­ténként a községét, összejöt­tünk jobban. Most felülnek a motorra a fiatalok és elmen­nek Káliéra, ide-oda a kör­nyékre — mondja a titkár, aki januárban szerelt le, március óta áll a tizenöt fia­talt egyesítő tárcsái alapszer­vezet ólén és annyira nekike­seredett a sorozatos kudar­cok miatt, hogy nem tartotta érdemesnek elmenni a vá­lasztásról szóló járási színtű tájékoztatóra. Tény az is, hogy szegény az alapszerve­zet, semmijük nincs, ha csak a nem működő lemezjátszós rádiót nem számítjuk. A | * NÓGRÁD n t969. okt Elölről kell kezileni Egyébként is — mintha túlságosan is , keveset törődne a helyi pártvezetés a tárcsái KISZ-szervezet életével, mun­kájával. Érdemes újra Ko­vács Ferencnek átadni a szót. aki a KISZ-választások elő­készítéséről szólva így fogal­maz: — Soha nem tapasztalt ér­deklődéssel, felelősséggel fi­gyel bennünket a párt, se­gít, lépten-nyomon, hónunk alá nyúl a választásokká* összefüggő feladatok teljesíté­se közben. A tapasztalat szerint ez a fokozott figyelem Erdőtar­csán nem érvényesül olyan ( mértékben mint máshol. A járásban mindenütt megala­kultak a jelölő bizottságok, megkezdték vagy ezekben a napokban megkezdik a tagok összeírását, a tagsági könyvek érvényesítését, kikérik a fia­talok véleményét az alapszer­vezetek munkájáról, figye­lembe veszik javaslataikat, feljegyzik jelöltjeiket, akiket azután titkos szavazással. a többség akaratának megfele­lően választanak. A fontos politikai munka, a KISZ-szervezetek életében na­gyon jelentős választási fo­lyamat Erdőtarcsán a boríték­ban van. Még nem késő, még elölről lehet kezdeni, a járási KISZ- és a tárcsái pártszer vezet segítségével fel lehet zárkózni a virtus nélküli utol­só helyről,, amely semmikép­pen nem méltó Tárcsához. Pataki László 4„ szombat 2$

Next

/
Thumbnails
Contents