Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
Az J\ nevelésügyi kongresszus témáiból 7a/ak,hézak, Gádor Emil kiállítása Akik láttak Lengyelország- bányába, vázlatokat készítet- Szeretem a tengerpartot, ban pincetárlatokat, mond- tünk, dolgoztunk. De most eQVík képem, a Tengerpart— ják: arrafelé az a szokás dí- , Homokpart című. Leningrád vik a fiatalok körében, hogy U9V látom> nagyon megváltó- mellett szaietett. Álltunk a a kép mellé, amelyik meg- 3ott a város — előnyére. Sál- tenger közelében, azon a henyeri tetszésüket, egy szál jótarjánt most ismertem lyen, ahol valamikor Lenin virágot tűznek. Tudják te- meg. Szinte a földből húzták fabódéja állhatott. Onnan a hát, hogy a képzőművészeti ki a várost. Azt hiszem, ma- Balti-tenger fekete vize lát- kiállitások tulajdonképpen guk az építészek is élvezik szott. Egyébként, szeretem a ünnepek, s az ünnepet virág- azt a lehetőséget, amelyet a sötétébb színeket, nekem a gal illik köszijnteni. domborzati viszonyok, a táji kép általában szürke, fekete. adottságok dinamikája jelen- A kéknek is fontos szerepet Mifelénk elmarad a virág, fenek számukra. Szinte egye- adok festészetemben. Továb- a kiállításokat azonban mi dülálló az a városközpont, bá szeretem az egyszerű té- is tiszteljük, ünnepnek te- amellyel itt találkozik a Iá- mákat, kíntjük. A salgótarjáni Bo- togaíó. lyai János gimnázium iskola- Gádor Emil festőművész, a galériában legutúbb Gádor Gádor Emil termékeny fes- részletező, zárt egységek sze- tokat is így köszöntjük. A tő. Naponta fest, rendszere- relmese, a Ura tisztelője, galériában legutóbb Gádor sen dolgozik. A kiállítás mosolyogva gondol arra a Emil festőművész munkáiból anyaga körülbelül másfél év Cgófc Istvánnal történt taUl. nyílt kiállítás, ez alkalom- termesének begyűjtése. Vamai a művész is városunk- lógatott anyag, amely téma- kozásra, amelyen a kepzo- ban tartózkodott, s beszélt tikailag is rendkívül változa- művészet lényegéről kívánt életéről, munkásságáról. tos. valamit megtudni. Csók IstGádor Emil Pécsett szüle- — Dunántúli vagyok, sze- ván tárlatot vezetett, tett, I9ll-''en. A Képzőmű- retem a dombokat, szelíd vészeit Főiskolán 1931 és 36 lankákat, a hegyeket, sejt- ’ _ ’ között Glatz Oszkár nővén- jeimbe ivódott Szentendre. most megtudom, mi is tulaj- déke volt. Budapesten, a Fé- A képeken falak, házak, donképpen a píktúra? Oda- nyes Adolf teremben 1959- emberek. Az egyik nagyma- mentem. Csók István azon- ben volt kiállítása, amelyen rosi emlék, a másik Óbuda. ban két modelljérői beszéit, lírai hangulatú tájképeiben, A sziliek, a formák, a moti~ , figurális kompozícióiban vámrendszerek egységes kép- festeszetro„ egyáltalán nem gyönyörködhettek a nézők, pé állnak össze a tárlaton. esett szó. Salgótarjánba mintegy fél- . . , , ,, ... száz alkotását hozta el. ~ Most már nem kint fes- Az iskolagaleriaban nyűtek — mondja a művész. — vatartó tárlat talán többet — A várossal már elég ré- Amerre járok-kelek, vázla- árul gl mos( grrő[ min( an_ gén kapcsolatba kerültem — tokát készítek, hol egy régi , _ ,, mondja. — 1960-ban jártam meghívóra, hol pedig egy nak lde^n Csők István treat először C-ívkp Fprenc úiság szélére írom fel a váz- fás történetei a modellekről, meghívására. ' Zagyvarónára |a.tofcf KJsöb» f *’ Gádor Emü . ^túrájáról azóta is szívesen emlékezem. írok, tehát sok a feljegyezni- mindenesetre tobbet Jártuk a vidéket, lementünk valóm, mert szeretek utazni. X. E. Ifjúságunk iieweiési problémái NAGYON sok szó esik mai robbanásait, az menthetetlenül ifjúságunk neveléséről, társa- szembe kerül vele még akkor Az égés? iskolai életnek jellemzője az, hogy a fiatalok dalmi gondokról és nem egy- is, ha az a szülője vagy a nevelő- utasításokat kapnak, feladatokkal látják el őket a nevelők és ők azokat tartoznak betartani szer messzemenő következtető- je. Az új, az eszmeáramlatok, a seket vonunk le néhány jelen- divat, o művészetek, az eszkö- ségből, esetleg kirívó példából, zök termékeny talajra találnak vagy teljesíteni. Ebben a jél- Ahhoz, hogy nevelési munkán- a fiatalok körében. Nyilván legben benne van az alá- és fi - kát perspektívájában haté- ennek csak örülni lehet és a rozzuk meg, mérlegelnünk kell nevelésben számításba kell lérendeltség viszonya, Bizonyos mértékben az erőszak ?.!ifjúságunk fejlődését és a ható venni. Mi az iskola funkciója kalmazása a gyengeséggel símben. Lehetne ezt az új viszony kialakításával emberibbé tenni, közvetlenebbé és a parancsok helyett a kérés, megértés megtisztelő kritériumait érvényesíteni. Vélem-'hogy a társadalom gondoskodik a fiatalokról, • pályájukról, munkalehetőségeikről, fejlődésükről, szabad idejük hasznos kitöltésének feltételeiről, nem utolsósorban tanulásukról, szórakozásukról. Megváltozott az ifjúságunk igényszférája is, hiszen a tuLélegző gabonák Már a raktárakba, tárolókba kerültek az idei rekord gabonatermés — a termelők 'ehát megtették a magukét, a gondot most a felbúza lélegzése miatt. Az élő gabona a raktárakban ugyanis hőfejlődés közben keményítő tartalmát széndioxidra és vízre bontja fel. A magvak vásárló, értékesítő vállalatok felett levő légtér az Ily módon vették magukra. Kevesen tudják, hogy a raktározás mennyire kényes művelet, a gabona nedvessége, Illetve lélegzése miatt. keletkező páratartalom egy részét felveszi. A gabona és a külső levegő határfelületéin — amennyiben a hőmérsékletkülönbség eléggé nagy — ez . a pára lacsapódhat és emiatt A szakemberek szerint, ha a gabonahalom — felső 16—20 a gabona nedvességtartalma centis rétege gyorsan átned- a tárolás alatt a megengedett- vesedhet. A gabona lélegzőnél nagyobb, úgy a termény se miatt ily módon penésze- bemeiegszik és nem ritkán désnek indulhat az az árupenészedésnek indul. Tapasz- készlet is, amely különben 12 tálatok szerint a hazai rak- —13 százalékos nedvességtar- tározási körülmények között talommal, ideális állapotban 16 százalékos nedvességtarta- kerül be a tárolóba. lomig megfelelő árukezeléssel, szellőztetéssel, forgatással huzamosabb ideig eltartható a gabona. E mellett a nedvességtartalom felett az árut A gabona raktározását még egy körülmény nehezíti. Az tudniillik, hogy a terményben levő szennyeződések — pelyvalevelek, gyommagvak. mesterségesen kell kiszárítani, kalásztöredékek stb. _ ned mert ilyenkor a leggondosabb árukezelés sem bírja megakadályozni a termény romlását. De a tárolás alatt nőhet a nedvességtartalom, éppen a vességtartalma jóval nagyobb a gabonáénál és emiatt a tárolt áruban bemelegedő gócok keletkezhetnek, ami szintén minőségromlást okozhat. Gumigy ümölcs Nem fán, vagy bokron te- csakhogy vizet tartalmaznak rém gumiból van — mégis A iabdácskák az almákkal gyümölcsnek számít. Igaz nem együtt indulnak útnak a vá- a piacokon hanem a Mezőgaz- lógató gépsoron. A rajtuk levő dasági Gépkísérleti Intézetben, szelepen át — amennyiben a ahol a gyümölcsválogató gé- labda felületét ütődés éri — pék próbáit kezdték meg a kiszivárog a víz. olyan menyszakemberek. Ezek a berende- nviségben. amekkora zúzódásl zések gyorsan válogatják ki szenved az osztályozásra ke- nagyság szerint az almát, a rült áru. A válogatógép utol- barackot stb. A szakemberek só munkahelyén a gumigyü- azonban megfigyelték, hogy mölcsöket elkülönítik és meg- egyes típusok megsebzik a mérik a súlyukat. Ebből kide- gvümölcs felületét ami minő- rü!. hogy mennyi vizet vesz- séaromlással, értékcsökke- tettek útközben, végeredmény- néssel járhat. Fejtörést okozott Den következtetni lehet rá. azonban, hogy a gépek milyen bogv a gép miképpen viselke- mértékben sértik meg az ep djk gyümölcsökkel szemben. árut és a berendezés melyik egj'sége ludas a zúzódásban. Ezért kerültek az igazi almák köz«' a gumi gyümölcsök A nagyobb ütődések esetén felderítik hol a hiba forrása és ennek megfelelően változtatnak a konstrukción, az alamelyek pontosan akkorák, ma „sima”. zökkenésmentes mint a fáról lekerülő termés, válogatósa érdekében. Föld alatt olcsóbb a hűtés Egy stockholmi cég 16 000 köbméteres föld alatti hűtőházat épít. Kiszámították, hogy ilyen létesítményt , gazdaságosabb föld alatt építeni, mint. a föld felszínén. Mélyen, a föld alatti kőzetek belsejében alacsonyabb a hőmérséklet, s az üzemelési költségek így csökkennek. Amellett speciális föld alatti pályaudvaron lehet rakodni, ahol a hőmérséklet állandóan 8 Celsius fok. tendenciákat. A mi ifjúságunk és hogyan oldják meg a neve már beleszületett a szociális- lök feladatukat? ta társadalomba és ebből kö- _ vetkezik, hogy természetesnek Megnő az iskola szerepe es vesz olyan dolgokat, amiért a újként jelentkeznek a bentla- szülőknek és nagyszülőknek kásos vagy fél bentlakásos invéres harcot kellett vívniok. tézmények, mint alapvető ne- nyem szerint nőne a fiatalok Természetes a szocializmus lé- velési tényezők, de azt is hozzá lelkesedése és munkához való te, természetes az emberek kell tenni, hogy nem kizáróla- megbecsült kapcsolata is. egyenlősége, szabadsága, az, §os nevelési tényezők, mert az iskolán kívül egy sor szervezet és intézmény neveli ős formálja az ifjúságot. Nagyon sok feladata van az iskolának és azt nem lehet pár sorban ösz- szefogialni, de néhány gondolatot érdemes kiemelni. Alapvető feladat a fiatalok felkészítése a korszerű ismeretekben való el igazodásra, és _ _ d ományos és technikai fejlő- kifejleszteni bennük a készsé- dés mérhetetlen lehetőségei, ge^ képességet arra, hogy az produktumai, a tájékozódás újat fel tudja dolgozni és önroppant mértékű szélesedése állóan tovább tudja magát fejvilágjelenség és ez mind job- leszteni. Ehhez azonban a je- ban megmutatja a lehetősége- lenlegi iskola formális jellegét, reszet a szeretetnek, megértés- ket. Ebből ered, hogy min- tantárgyakra szaggatottságát, ne^> úe pótolnia kell az erköl- denütt ti jobbat, korszerük)- *^3» értékelés 6§£yoldalú ismeret-* kérdésekben a felvilágosít bet, fejlettebbet keresi és jellegét — a tanár__tanuló vi- tás’ segítés, mellette állás funke z ragadja meg érdeklődé- szonvban az egvoldalúság ká- ci°íát is- Ma 37 iskola a leg- sét. Igen pozitív vonás 1 ros formáját, az ifjúság ön te- tö^b esetben ítélőbíró jellegű, Ugyanakkor jelentkezik a vékenységét elhanyagoló szem- nem a megértő és gondos ne- felfogásban a történetietlen- lélet stb. — meg kell változtatni, ',el0 szerepét tölti be. Járal- ség az egyoldalú szemlélet, an- modernné, korszerűvé kell ian utafron mindenki botla- nak elhanyagolása, hogy mi- tenni dgy.’ bogy az az általános dozhat' de kell lennie olyan- lyen utón jutottunk el oda es jellemző demokratizmus szel— nuk intézményesén is, aki sehogyan tudunk a későbbiek lemének az iskolában is meg- ° :1'~~ során eljutni a magasabb igé- feleljen, nyék teljesítéséhez. Oj szituációt termeteit és _ A fiatalok felelősségének és folyamatosan teremt a családi öntevékeny munkájának fejélet alakulása. Az apa és az lesztésében még mindig naiv a gyón sok szó esett a fiatalok erkölcsi arculatának alakulásáról. A fejlődés meggyorsult és ez e téren is jelentkezik és fokozza az iskola szerepét az, hogy a család neveié funkciójának egy részét is át kell vállalnia az iskolának. A kevesebb meghitt, bensőséges messzemenően együttlét időtartamában is me g kevesebbet jelent. Ezért az Iskolának kell megoldania sok esetben a közvetlen kapcsolatokból eredő feladatokat. Pótolnia kell az otthonból kieső gíti; nevelőinknek érzelmileg is kötődniök kell tanítványaikhoz. E NÉHÁNY probléma mutatja a feladatok bonyolultságát, de felvetik a nevelők, hogy anya a társadalmi életben 87°" kevés történt és történik, égvénjogúan vesz részt. A pedig demokratizmusunk fej- £ **hez ldot- lehet°családban végbemenő nagyon lődése enélkül aligha fog je- es nogyi egészséges demokratizálódási lentősen megugrani. Az ifjú- “us’ . nu°7 folyamat a gyermekek helyét sági, szervezetekben néni az is megváltoztatja. Szabadabb történik — még a klubdélutá- faktorával í« TTwnn lesz a gyermek részt kell vál- nokat sem kímélve —, amit az e, frgld 1S; Ugyanlesz a gyermek, i eszi Ken vai • 1h akkor a nevelők kiválasztásalalma az otthoni munkából, fe- njusag akar vagy emataroz, , , ,. , , , , . lelőssé°et kell kapnia a csa- hanem amit a nevelő akar vagy al a hivatastudat, képzésénél tódban“ mond a fiataloknak. Felvetik a pe,dlg ?, kézségek és *épessenevelők, hogy nem is lehet el- gek köztese Valik döntő te- KORUNK átmeneti kor és érni az önálló kezdeményezést. ^yezove. ^em elég tudósnak ehhez hozzájárul még a rohanó Így nem is, hanem a folyama- lenm a nevelői pályán, hanem élet és fejlődés. Nem kétséges, tos nevelés a maga egészében na®',:foku nevelői készséggel séget és hogyan? Mindez azért a perspektívát meghatározó célkitűzések számoljanak a nevelők idő és energia faktorával >s- Ugyanakkor a nevelők kiválasztásáhogy az ifjúság éllovasa en- olyan légkört teremthet, hogy nek és aki csökkenteni kíván- kialakul az igény és mind töb- ja lendületét, sokszor heves ki- ben jelentkeznek az ötletekkel. kell felruházni a fiatal nevelőKmetyl Ferenc Honismereti mozgalom és helytörténeti kutatás Nógrádban Napjainkban mind több szó esik Nógrádban is a honismereti mozgalomról, a helytörténetírásról. Érthető ez az érdeklődés annál is inkább, mert hazánk és megyénk fel- szabadulásának negyedszázados évfordulójára készülünk, s e mozgalom segít számba • venni eddig elért eredményeinket. A honismerettel kapcsolatban azonban nemcsak örömeink, de gondjaink is vannak. Csak nemrégen, szeptemberben zajlott le Balatonalmádiban az 1969. évi II. országos honismereti konferencia. amelyen NógTád megye is képviseltette magát. A napokban pedig a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a salgótarjáni megyei József Attila művelődési központ rendezett munkaértekezletet Salgótarjánban a honismereti és helytörténeti kutatók, aktivisták számára. A tanácskozáson mintegy félszázan vettek részt. Szabó Béla muzeológus beszélt a II. országos konferencián elhangzottakról. Ezen belül elsősorban a munkásélet kutatásának gondjaival foglalkozott. Valóban, régi adóssága ez honismereti mozgalmunknak. hiszen Nógrádban nemcsak paraszt'! élet létezik, a nógrádi munkások életének is megvan a specifikuma, amely kutatók érdeklődésére tarthat számot. Megyénknek nemcsak munkásmozgalmi hagyományai vannak, az egyszerű in un kasaiét is színes és gazdag volt a múltban, s az a jelenben is. Nógrádban mintegy öt évre tekinthet vissza az aktívabb honismereti mozgalom, a helytörténetirás. Számos lelkes munkása már veteránnak számít. Többi között például Nádházi Lajos pártmunkás (Salgótarján), a pásztói Pintér Nándor, Beliczky János salgótarjáni múzeumigazgató, Lizsnyánszky Antal salgótarjáni mérnöík. Leblacz Zsoltné salgótarjáni pedagógus, Fábián János dejtári pedagógus, Budai Gyula szurdokpüspöki tanár, a karancs- keszi Petróczy Gyula, az érsekvadkerti művelődési ház igazgatója. Nagy Zsolt Csaba és mások neve szinte megyeszer te ismert. Ennek ellenére több gond is nehezíti a honismereti tevékenységet. A mozgalom előtt álló legfontosabb feladatok világosak. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülünk. A községekben kutatómunka folyik, az évfordulóval összefüggő pályázatok elkészítésének munkájába ugyancsak igyekeznek bekapcsolódni a honismeret, a helytörténetírás munkásai. Többen indulnak például a Hazafias Népfront által hirdetett pályázaton. így olyan helytörténeti kutatással foglalkoznak. amely az adott község történetének 25 évét foglalja össze, a község fel- szabadulását. az ú j élet megindítását mutatja be. A ké-' szülő helytörténeti monográfiák közül egyébként a pásztói ígérkezik nagyobb jelentőségűnek. A krónikaírás helyzetér® szólva már nem kerülhetjük el a gondok emlegetését sem. E mozgalom 1964 őszén kezdődött megyénkben. Akkor réménekre jogosító kezdeményezésekről, sikerekről számolhattunk be, lelkes felajánlások születtek. Néhány krónika el is készült. Ez mindenképpen eredmény, amelyet ma is számon tartunk, Nem sikerült azonban megszerezni a községi szervektől, az üzemektől, termelőszövetkezetektől azt a támogatást, amely nélkül a folyamatos, évről évre folyó munka elképzelhetetlen. Ezért a kezdeti lelkesedés csökkent és folyamatosan csupán néhány falu-, illetve tsz-krónika készült az utóbbi esztendőkben. A salgótarjáni tanácskozáson is felmerült az a gondolat, hogy mielőbb szükséges a honismereti mozgalom további szélesítése. társadalmibbá tétele. Ez új lendületet adhat. Ennek érdekében természetesen egy honismereti bizottság létrehozása is szükségessé válna, amelyben a Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a megye József Attila művelődési központ, a Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi, Mezőgazdasági, illetve az Ipari Osztályának képviselői kapnának helyet. E létrehozandó bizottság a megyei művelődéspolitikai bizottsággal — amelynek elnöke dr. Horváth István —, a legszorosabban együttműködne. Gondoskodnia kell majd a honismereti mozgalom megyei irányításáról, a járásokban felelős személyeket kell a mozgalom szolgálatába állítania. Az elmélyültebb és tudományosabb munka érdekében pedig a mozgalmon belül egyelőre négy szakcsoportot kell létrehozná, amelyeket a megfelelő megyei tudományos intézményekhez, illetve szervekhez kell kapcsolni. Számot adhatunk arról, hogy már most megalakult a helytörténeti kutatók csoportja, melynek tevékenységét a megyei levéltár, Illetve a munkásmozgalmi múzeum segíti. A tárgyi néprajzgyűjtőik a balassagyarmati Palóc Múzeum támogatására számítanak. A krónikaírók csoportját ugyancsak a munkásmozgalmi múzeum, illetve a megyei József Attila művelődési központ segíti. A történelmi szafckörvezetőik pedig a megyei művelődési központtól, illetve a salgótarjáni Madách gimnázium történelmi szakkörétől várhatnak támogatást. A honismereti mozgalom és a helytörténeti kutatás megyénk szellemi életében jelentős helyet foglal el és szükséges, hogy a még létező gondokat mielőbb megoldjuk. A mozgalom társadalmibbá tétele, a szervezettség erősítése bizonyára rövid időn belül meghozza értékes gyümölcsét. Tóth Elemér NÖGRÁD - 1969. október 31., péntek
