Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

A kepprnvő előtt Dicséret egy rövidfilmnek AZ ELMÚLT hét televízió- műsora egyetlen jelentős, való­ban kiemelkedő és általános érdeklődést kiváltó produk­tummal sem büszkélkedhet. A program egyhangúságát csak szórványosan élénkítette fi­gyelemre érdemesebb esemény, ezek közül első helyen a Köz­lekedési Filmstúdió Fenegyere­kek című rövidfilmjét említe­ném. A harmincperces produk­ció egy huligántársaság ga­rázdaságainak megdöbbentő sorozatát tárta elénk, jórészt hiteles történések alapján. A film mondandója arra figyel­meztet, hogy a szervezett ga­rázdaság ellen csak társadalmi szervezettseggel lehetünk ered­ményesek — és persze úgy, ha a bűnös, gátlástalan cselekmé­nyeket a hatóság példás meg­torlása követi. Kovács Miklós, a kisfilm alkotója jó szolgála­tot tett, amikor mai életünk e nagyon is eleven problémájára irányította a közfigyelmet. Az irodalmi igényű közön­ségnek kedvezett a kedd esti műsor Lorca drámája, a Ber­nards Alba háza bemutatójá­val. A művet ez alkalommal a miskolci Nemzeti Színház ki­tűnő előadásában élvezhettük. Dicsérnünk kell Nyilassy Ju­dit sűrű atmoszférájú ren­dezői munkáját, a sze­replőgárdából Kovács Mária, Hamvay Lucy, Máthé Éva, Kopetty Lia játékát. Történelmi lecke címmel csü­törtökön dokumentumfilm­sorozat első részét láthattuk. Urbán Ernő irói vállalkozásá­ban felszabadulásunk negyed- százados eseményei, történelmi napjai bontakoznak ki őszin­te realitással. Az első rész után érdeklődéssel várjuk a sorozat további darabjait. A csütörtökön bemutatott népszerű-tudományos igényű útifilm, Rockenbauer Pál és Szabados Tamás: A Déli-sark­vidéken jártunk című produk­ciója Leningrádtól az Egyen­lítő világáig kalauzolja a nézőt, s ez a hatalmas út kitűnő alkalmat nyújt nemcsak az expedíció tagjai­nak, munkájának megismeré­sére, de a különleges termé­szetvilággal való találkozásra is. Az ötrészes sorozat még bi­zonyára sok érdekességet tar­togat számunkra. AMI A HÉT további napjait illeti, említendők dolgában már alig akad valami. A vasárnapi Zorro-sorozat a negyedik rész után is egyhelyben topog cse­lekményében, nem nagy fantá­ziára valló variánsaiban ön­magát ismétli, s az este látott, Az alibi összeomlik című nyu­gatnémet krimi is kínos vélet­lenekre épített história, épp ezért még izgalmasnak sem mondható. (barna) Sikeresen készülnek a jövő évre a bányagépgyáriak — Az elmúlt három negyed­évvel elégedettek lehetünk. A tervezett létszámmal időará­nyosan hárommillió forint ér­tékkel többet termeltünk. Az év hátralevő idejében még lesz egy kis nekirugaszkodásunk, de ez már egyben a jövő évi felkészülést is jelenti — újsá­golta Csontos József, a Sal­gótarjáni Bányagépgyár fő­mérnöke. — Az idei tervünk és a gyártás programozása is reá­lis volt — kapcsolódik a be­szélgetésbe Németh Endre, a termelési osztály vezetője, majd hozzáfűzi: — Eddig egy esetben csúsz­tunk el a határidővel. Nem rajtunk múlott, hanem a koo­perációs partneren. Olyan al­katrészeket kellett megrendel­nünk, amilyenekre nálunk nincs kapacitás. Későn kap­tuk ezeket az alkatrészeket Most is van olyan termékünk, amit még az idén szeretnénk elszállítani exportra, de nem biztos, hogy sikerül. Motorok kellenének hozzá, azt pedig csak a jövő év elejére iga­zolták vissza a gyártó válla­latnál. Hárommillió forintos tételt jelent ez a termelésünk­ben — mondja a termelési osztály vezetője. — A jövő évi felkészülést — éppen a tapasztalatok alapján —, sikerült-e időben megkez­deniük? — Ügy érzem, sikerült — mondja az osztályvezető. Ed­dig az éves 145 milliós kapa­citásunkból mintegy 110 mil­liót lekötöttünk már határidős szerződésekkel. Az első ne­gyedévre teljes a munkaellá­tottságunk, a másodikra 90 százalékos és az utolsó félév­re is van már : csaknem 25 milliós megrendelésünk, ör­vendetesen növekszik az ex­portunk is, amiből eddig 18 milliós megrendelésünk van. Többek között egy homok elő­készítő műhöz szállítunk be- rendnezéseket az NDK-ba, vö­rös-vasoxidgyári berendezése­ket a Szovjetunióba és kavics- osztályozót csehszlovák meg­rendelésre. Olyan munkát, ami a profilunkba vág, nem uta­sítottunk vissza. A felkészülésnek csak az egyik része a szerződések megkötése. Kényesebb kérdés a szükséges anyagok időbeni előteremtése. Erről mi a véle­ményük a bányagépgyári ve­zetőknek? A kérdéssel Boros János anyagosztály-vezetőhöz invitáltak, aki kérdéssel kezd­te. — Ott kezdjem, hogy az idei igényeinket sem elégítették ki maradéktalanul? Sajnos, egyes anyagoknál túlságosan hosszú az átfutási idő, a megrende­léstől a megérkezésig — mondja és kapásból felsorol egy egész listára valót; hajtó­művek, villamos motorok, kü­lönféle kötőelemek, acélöntvé­nyek stb., amiket nehéz be­szerezni. — Már júniusban megkezd­tük az anyagrendeléseket a jövő évre. Eddig mintegy negyvenmillió forint értékre küldtünk el megrendelést, ami csaknem félévi igényünk. Ebből csak 6—7 milliós érték­re jött visszaigazolás. Az új mechanizmusban nincs szer­ződés-kötelezettségi kényszer és egyes vállalatok monopol­helyzetükből kifolyólag „rá­érnek”. Hivatkoznak munka­erőhiányra, és az árdifferen­ciák miatt válogatnak a gaz­daságos és még gazdaságosabb termékek között. Nekünk vi­szont főhet a fejünk. A már említett meghajtóműveken kí­vül például nagy gond az acélöntvény beszerzése. Súlyosan érint bennünket, hogy az eddigi kooperá­ciós partnerünknél, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben rekonstrukcióra kerül sor. Már szinte biztosnak látszik, hogy igényünk felét, mintegy 50 tonnát a KGST-n belül kell beszereznünk. Erre kap­tunk biztatást. A kötőelemek­nél is hasonló a helyzet, pe­dig ha kisipari módszerekkel saját magunk állítunk elő al­katrészeket, az drágítja ter­mékünket — mondja az anyagosztályvezető, majd hoz­záfűzi. hogy ' az utóbbi időben egyre több visszaigazolás érke­zik. A termelés programozá­sához pedig erre van szükség. — A jövő évi zavartalan át­menet biztosítva van a gondok ellenére is. Ez a terme­lési osztályvezető véleménye Elmondta még azt is, hogy számítanak akadályokra, ezért a programozásnál mindig fi­gyelembe veszik ezt. Ha vala­mivel átmeneti időre le kell állniuk, van helyette más, amit csinálhatnak. Munkahiány az utóbbi időben nem volt, és ez­után sem lesz, és ezt az úgy­nevezett párhuzamos munka- szervezéssel érik el. A gon­dok ellenére bizakodva ké­szülnek a jövő évre, mert szá­mításaik szerint már néhány millió forint értékű munkát félkésztermékben elvégeznek, ami jól jön az induláshoz. B. J. Á balgaság ostorozója Erasmus születésének 500. évfordulójára Rotterdami Erasmus, a nagy németalföldi humanista, a re­formáció és az újkori anti- klerikalizmus előfutára 500 év­vel ezelőtt született, törvény­telen gyermekként. A testileg gyenge, de nagyon tehetséges fiút 1491-ben pappá szentelik, majd az ágostonrendiek egyik kolostorában szerzetesi foga­dalmat is tesz. de nyughatat­lan szelleme tiltakozik a te­ológiai tanulmányok ellen, fél. hogy nem kerülheti el az eret­nekké bélyegzést. A camb- riai püspök ajánlatára Párizs­ba megy. de az ottani kollé­giumi előadások is csalódást okoznak neki, visszariad a skolasztikus szőrszálhasogatá- soktól. A létbizonytalanság arra kényszeríti, hogy széles körű pedagógiai tevékenysé­get folytasson, s bár állandó tanári állást nem töltött be, korában legtöbbet tett a hu­manisztikus pedagógiai gon­dolkodás elterjesztéséért. Pe­dagógiai tanításának lényege: az embert a nevelés útján meg lehet nemesíteni, szüksé­ges is. A nevelés feladata, hogy az egyént a közösséggel kapcsolja össze. Az oktatás humánus legyen és a tanítást szemléltetéssel kell megköny- nyíteni. Pedagógiai elveinek megva­lósítását kell látnunk Piso Jakab (jeles magvar humanis­ta, IX. Lajos király nevelője) tevékenységében is. Institutio nrincioes Christiani című mű­vét aiánlia neki, amelvben kifejti, hopv ahol a királvok öröklés útján nyerik el a trónt, ott a király nevelőjét kell nagyon bölcs és körül­tekintő férfiak közül kivá­lasztani. Ennek a nevelőnek nemcsak széles körű tudás­sal. tiszta erköccsel kell ren­delkeznie. hanem a lélek füg­getlenségével is, hogy ne hí­zelegjen királyi növendéké­nek, hanem nyíltan mondja szemébe, ha hibázik. A fel­világosodás eszméinek előhír­nökeként mutatkozik be. ami­kor az uralkodás alapelveként kétoldalú viszonyt állapít a nép és az uralkodó között. „Mikor behajtod az adót a tieiden, előbb vizsgáld meg önmagadat vajon megfizetted-e te kötelességteljesítésed adó­ját nekik.” A szegények irán­ti mély humanizmusára vall, hogy állást foglal az anyagi javak túlságosan egyenlőtlen elosztása ellen. Azt tanácsol­ja, hogy ha elkerülhetetlen az adóbevételek fokozása, az ne a szegények kenyerét, hanem a gazdagok fényűzését csor­bítsa. A pénzrontást pedig egyenesen isten ellen való vé­teknek, a nép meglopásának minősítette. Legismertebb és bízvást éle­te főművének nevezhető mun­kája a Balgaság dicsérete, amelynek siketére mi sem jellemzőbb, mint az. hogy már Erasmus életében 27 kiadást ért meg. Bár elöljáróbeszédé­ben mentegetőzik: „A tárgy gúnyos és tréfás jellegű, osz­tályok ellen vakmerőén nem török és senkit személyesen ki nem gúnyolok — legfen- nebb saját magamat...” mé­gis bátran kijelenthetjük, nincs meg egy ilyen szóki­mondó, a korban meglevő visszásságokat ostromló mun­ka. A humort használja fegy­verül, mert „nincs haszonta­lanabb -dolog, mint ha komoly dologból tréfát űz, éppúgy kellemesebb sincs annál, ha tréfának komoly színt adhat az ember..Aztán sorra veszi az úrhatnámságot, az udvari előkelőségek szolgalelkűségét. megcélozza a babonaságot. Vannak emberek, akik „abban a balga, de kellemes hiede­lemben élnek, hogy ha Szent Kristóf szobrát látják, vagy akár képét is, aznap nem hal­nak meg. ha szent Borbála szobra előtt az előre megsza­bott formulát elmondják, épen térnek haza a háború­ból. .. De végtére is mi mást követelnek az emberek a szentektől, mint csupa balga dolgot? Űgy-e némelyik temp­lom falát, sőt boltozatát is elborítják a fogadalmi ajándé­kok. Nos. hát annyi ajándék között láttatok-e valaha olyat, amelyet a Balgaság elkerülé­séért adtak, vagy azért, mert ajándékozója egy hajszállal is okosabb lett?” Hitt az emberi szellem sza­badságában. semmi sem volt előtte szentebb, mint a béke és az ember boldogsága. Ezért a mélységes humanizmusáért, korát meghaladó világos gon­dolkodásáért tisztelgünk ma előtte immár, a halhatatlanok­nak kijáró tisztelettel. Csukly László Takarékossági világnap A megyei úttörőtanács fel­hívást adott ki, amely a taka­rékossági világnaphoz való csatlakozásra hív fel. Eszerint az úttörőcsapatok e hónap utolsó hetében számos prog­ramot szerveznek, melyek kap­csán az úttörőtanács tagjai a takarékosság népgazdasági fontosságára, a gazdasági élet­ben. a munkahelyen, az Isko­lában és a családi körben va­ló fegyelmezett gazdálkodásra hívják fel a figyelmet. A ta­karékoskodásban egyébként a nógrádi úttörők már eddig is szép eredményeket értek el, s a takarékossági világpaphoz való csatlakozás bizonyára újabb gyümölcsöket hoz. Üttörőház Balassagyarmaton Üttörőház nyílik Balassa­gyarmaton. A munkálatok je­lenleg folynak, a terv szerint az új létesítményt a város fel- szabadulásának évfordulóján, december 9-én avatják fel. A Kossuth Lajos utcában levő úttörőház megnyitása jelentős eseménynek ígérkezik a balas­sagyarmati úttörőmozgalom életében. Az úttörőházban fo­lyó önálló vezetőképző, mód­szertani és szakköri munka bi­zonyára hathatósan segíti a vá­ros iskoláinak oktató-nevelő tevékenységét. A terv szerint az új létesítmény mintegy két­ezer úttörő befogadására lesz alkamas. Jurij Gagarin nevét veszi fel a Lovász Jó­zsef úti Általános Iskola. Az iskolatanács az iskola kétéves működése után elérkezettnek látta az időt, hogy névadót vá­lasszon az intézménynek. El­határozták, hogy Jurij Gaga- rinról, a tudomány és a technika hőséről, a világűr meghódításának úttörőjéről, az emberi haladás bátor har­cosáról nevezik el iskolájukat. A névadó ünnepséget a Sal­gótarján felszabadulásával kapcsolatos ünnepség kereté­ben rendezik meg. Az ünnep­ségen részt vesz majd Len Kerber, neves szovjet szob­rászművész is, a híres moszk­vai Marx-emlékmű alkotója, aki a névadójáról készült szobrának gipszmodelljét aján­dékozza az iskolának. Pedagógusok ideológiai továbbképzése Salgótarjánban és a járási székhelyeken tegnap tartották íz általános és a középfokú is­kolák nevelőinek ideológiai to­vábbképzését, amelyet még légy követ az 1969/70-es tan­ívben. A salgótarjáni pedagó­gusok a Lovász József úti Ál- salános Iskolában és az SZMT székhazában tartották a to­vábbképzést. A Lovász József úti iskolában esztétikai és fi­lozófiai kérdésekről tanács­koztak. Az SZMT székházában Hegedűs László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságá­nak titkára tartott előadást a Moszkvai tanácskozásról. A nevelők akadémiájának kere­tén belül a Mártírok úti Álta­lános Iskolában pedagógiai kérdésekről tartottak előadá­sokat. NÓGRAD - 1969. október 28., kedd Pénztárosok versenye A KPVDSZ IX. kulturális napok keretében vasárnap rendezték meg a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vál­lalatnál a bolti pénztárosok versenyét. A versenyen 22-en álltak a pénztárgéphez és bizonyították be tudásukat. Nem volt könnyű a feladat, mert tíz vásárlótól tíz kosárba tízfajta árut kellett a lehető legrövidebb idő alatt blokkolni és visszaadni, közel ezerhatszáz forint értékben. A verseny, amely nagy szaktudást igényelt, egyben áruismertető is volt, így kettős haszonnal járt. Végeredményben első díjat kapott Huszár Béláné (201-es áruda), ideje 3 perc 45 másodperc. Díjazása: júniustól visszamenőleg 100 forintos havi fizetésemelés. Második díj: Balázs Jánosné (201-es áruda), 4 perc 23 másodperc. Harmadik díj: Tórák Margit (201-es áruda), 4 perc 43 másodperc. A versenyen résztvevők egy része ér­tékes díjat is kapott. Képünkön: Jerabincsek Józsefné verseny közben. (Koppány György felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents