Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
Együtt könnyebb Nagybárkányban. Lucfalván és Sámsonházán azt fontolgatják a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok, hogy egyesítik vagyonukat, együtt indulnak a következő esztendőnek. A termelőszövetkezetek egyesülésének gondolatával foglalkoznak Nagybátonyban, Mát- raverebélyben, Kisterenyén és Szúpatakon is. Mindezekhez az indítékot az elmúlt évek nagyon is gyakorlati eredményei adják. Azok a tapasztalatok, hogy a 3—4 ezer holdas mező- gazdasági nagyüzemeit eredményesebben dolgoztak, gyorsabban haladtak, mint a kisebb, erőtlenebb gazdaságok. Különösen most, az új gazdaságirányítási rendszerben jobban kihasználták az önálló, vállalatszerű gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket, mint a kisebb, 1000—1500 holdas szövetkezetek. Közeli példák, tanulságok Ezekért a példákért nem kell messzire menni. Nem szükséges átlépni még csak a járási határokat sem. Néhány eve ugyanis éppen a salgótarjáni járásban indult még, és ma is a kis területű termelőszövetkezetek koncentrációjának egészséges folyamata. Ennek eredményeképpen alakult ki egyetlen nagy szövetkezet a Narancs mentén, a mátra- mindszenti völgyben. Így jött létre fenn, az északi dombhátakon a megye legnagyobb termelőszövetkezete, a 10 ezer holdas ceredi gazdaság. Túllépve az indulás buktatóin, ma már valamennyi szövetkezetben hozzáláttak a mezőgazda- sági termelés korszerűsítéséhez, szakosításához. Lassan- lassan kialakulnak az adottságoknak, az ésszerűség követelményeinek legjobban megfelelő mezőgazdasági körzetek. A legtöbb ilyen szövetkezetben megerősödött a vezetés, jövedelmezőbbé vált a gazdálkodás, s munkájuk eredmé-1 nyével összességében elégedettek a tagok is. De az elmúlt esztendők nemcsak jó példákat takarnak. Egész sereg megszívlelendő tanulság is akad, amelyeket semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni. Erre hívta fel az érdekelt termelőszövetkezetek figyelmét a salgótarjáni járási pártbizottság, valamint a járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya is. Ajánlásuk hangsúlyozza: nagy hiba lenne, ha a jelenlegi helyzetben kampányfeladatnak tekintenék a szövetkezeti vezetők a koncentrációt, az egyesülést, amelyet mindenáron végre kell hajtani. Csak ott szánják rá magukat erre a lépésre, ahol a gazdasági és politikai feltételek egyaránt érettek az ösz- szefogásra. Az elhamarkodott döntés később megbosszulja magát. Létrejön egy több ezer holdas nagyüzem, ahol még mindig kisüzemi szinten gondolkodnak, dolgoznak. Hiányzanak a képzett, hozzáértő szakemberek, akik alkalmasak a mezőgazdasági nagyüzem irányítására. Nincs elégséges anyagi erő a műszaki-, technikai ellátottság javítására. Hasznát látják, vagy megsínylik Sok nézeteltérés, vita forrása lehet az is, ha a járási szakirányitási szerv, a szövetkezeti vezetők nem tartják tiszteletben a tagok véleményét Valamennyi szövetkezetben lehetőséget kell adni a tagoknak, hogy önállóan döntsenek: közösen dolgoznak-e a szomszédos szövetkezetekkel, vagy továbbra is egyedül próbáinak boldogulni. Ahogy a szövetkezeti törvény mondja, a termelőszövetkezeti tagok elég érettek ahhoz, hogy maguk döntsenek a gazdálkodást, a jövedelmet érintő leglényegesebb kérdésekben. Annál is inkább a közgyűlésre kell bízni a kérdést, mert az egyesülés későbbi követelményeit is a szövetkezeti tagok viselik, ök látják hasznát az eredményes munkának. ök sínylik meg azt is, ha a szervezetlenség, a határozatlan vezetés, az aszály, vagy egyéb tényezők miatt nem sikerül elérni célkitűzéseiket. Természetesen a szövetkezetek tagsága csak akkor tud helyesen dönteni, ha 'isméid, milyen lehetőségek között választhat. Nagybárkányban, Lucfalván, Nagybátonyban, Kisterenyén az egyesülést előkészítő közös bizottságok vállalták a szövetkezeti tagok tájékoztatásának gondos, aprólékos, de mindenképpen hasznos munkáját. Most azt vizsgálják, milyen volt ■ eddig az érdekelt szövetkezetek gazdálkodása, gépesítése, milyen a munkaerő-ellátottság, hogyan szervezték eddig a munkálatokat, s milyen eredményt hozott a közös tevékenység. Csak ezek ismeretében tesznek javaslatot arra, hogyan alakítsák ki az egyesülés után gazdálkodásukat, milyen * gazdálkodási ágak hozzák a legnagyobb hasznot a közösségnek. * Természetesen mindezeket a dolgokat már menetközben megbeszélik az érdekeltekkel, a termelőszövetkezeti tagokkal. Ennek következtében alakult ki Nagybátonyban, Lucfalván, Nagybárkányban az a valóban kedvező helyzet, hogy a termelőszövetkezeti tagok helyeslik az összefogást. Egyetértenek a kis szövetkezetek egyesülésével, mert az a közösségnek, az egyénnek is előnyösebb lesz. Az általános igazságok között azonban olyan gyakorlati kérdések érdeklik mindenekelőtt a tagokat, vajon miképpen alakul a jövőben életük, munkájuk után hogyan élnek, hogyan boldogulnak majd ezekután? Mindezekre a kérdésekre válaszolni nem is olyan egyszerű. Számolni kell sokat, pontosan, az adottságok, a lehetőségek ismeretében mérlegelni a várható eredményeket, a felmerülő költségeket. Nyíltan, őszintén Óriási munkát jelent ez. amelyre bizony sokszor nem is futja az előkészitő bizottságok tagjai, a szövetkezeti vezetők erejéből, idejéből. Kisterenyén. Lucfalván is szóvátették! hogy ez az a terü let, ahol többet segíthetnének a járási tanács, a termelőszövetkezetek területi szövetségének szakemberei. Ezt a támogatást egyetlen szövetkezetben sem vennék illetéktelen beavatkozásnak, a szövetkezeti demokrácia megsértésének. Az egyesülés döntő jelentőségű lépés valamennyi gazdaság életében. Itt' csak nyíltan, őszintén lehet és kell is beszélni a tagokkal a megnövekedett lehetőségekről, de az esetleges gondokról is. Csak a helyzet alapos ismerete erősíti az egyesülés előtt álló szövetkezetek tagjaiban azt a meggyőződést: együtt valóban köny- nyebb és eredményesebb is lesz a munkájuk. Vincze Istvánná) A Nap, a felhő és a madár A színházteremben sötét van, csak a felhajtott, székek nézik hallgatag magányukban a kivilágított színpadon mozgó bábuk helyzetváltoztatásait. — Kérem a figurákat jó magasan, könyökből nyújtani — hallatszik a rendező mondata, utána felhangzik a zongorán Bartók: Dallam megszakítva című kompozíciója, és a figurák elindulnak útjukra. Felkel a Nap. Két oldalról megelevenednek a felhők. A másik oldalon megjelenik a kastély, az erdő, az öreg király és a fiatal lány. Egymásra néznek, a Nap mögül előtűnik a madár, s a kastély tornyára száll. A próba a leeresztett tréger mögött folyik, ez helyettesíti a még hiányzó paravánokat. A rendező leállítja a jelenetsort, magyaráz: — Ahogy feltűnik a Nap és a felhő, éreznünk kell a mese motívumát. Mindenkinek saját magában kell kialakítania a mozgás geometriai ívét és irányát. Előre gondolunk, előre látunk, előre érzünk. Kérem mégegyszer! Felcsendül újból — ki tudja hányadszor ezen a próbán a bartóki dallam, s ismét életre kel a színpad. A rendező a zongoránál ül, onnan adja utasításait a bábokat mozgató fiataloknak. * Hazánkban a bábozás műfaja sokáig halott ügynek számított. A főváros kivételével jóformán alig találkozhattunk kiemelkedő pordukciót nyújtó együttesekkel. Emlékezzünk csak a hirtelen, az egyik napról a másikra feltűnt pécsi Bóbita együttesre, vagy a békéscsabai csoportra, amely vidéken úttörő lelkesedéssel vetette bele magát ebbe a műfajba. Kísérletezésük megérte a fáradságot, ti bemutatók után a közönség igényelte a bábosok előadásait. A bábozás azonban nehezen találta meg közönségét, és azokat az embereket is, akik érdeklődnek iránta. A csak tiszta műfaj nem jelentett sokat a felnőttek számára. A mindig újat keresés örömében született újjá a bábozás, amely most már elindult hódító útjára. Nógrád megyében a bábozás eddig csak az óvodákban és egyes általános iskolákban nyert teret. Logikusnak látszott, hogy ne csak erre a korosztályra korlátozódjék e műfaj hatása, ezért a megyei József Attila művelődési központban új csoportot hoztak létre. A nemrégiben megalakult együttes egyben módszertani feladatot is betölt, a tervek szerint a későbbiekben egy-egy próbára meghívják a bábozás Nógrád megyei szakembereit és vitákat rendeznek a látottakról. • — Mennyiben fog újat nyújtani a most megalakult együttes a hagyományos bábjátékkal szemben? — tettük fel a kérdést Bőcs Attilának, a Népművelési Intézet munkatársának, a csoport vezetőjének. — Az új csoporttal a pantomim, a színjátszás és a bábozás koprodukciójából egy komplex, amatőr szellemű színházat szeretnénk kialakítani, amelyre — úgy veszem észre —, Salgótarjánban lehetőség és igény is van. Ez a színházi forma létjogosult a színpadon és a pódiumon is. — Az előbb említett művészeti ágakhoz szerves egységként kapcsolódik a zene is. A bartóki gondolat folytatásáról lenne szó? — A Mikrokozmosz harmadik füzetének tizenegy anyagára kilenc—tíz perces bábjátékot állítottunk össze. A történet egy egyszerű népmeséi variánsra épül. A megelevenedett játékban a bartóki zene által sugallt geometriai formák, térkompozíció sorok és színhatások kölcsönös megfeleltetését szeretnénk elérni. Díszlet- és bábanyagában pedig a síkok mozgásvilágának meg- elevenítését. A figurák nagy része különböző forgástestek mozgáslehetőségeit keresi a térben. Arra törekszünk, hogy kölcsönösséget alakítsunk ki a bábok mozgása és a bartóki zene között. Tovább folyik oi próba. Ismét megelevenedik az erdő, az öreg király. A bábokat gyári munkások, középiskolások, a művelődési központ ifjúsági klubjának tagjai mozgatják. Két üveggyári munkásfiatal is helyet kapott az együttesben. A próba érdekében külön éjszakai műszakot vállaltak, hogy jelen lehessenek. — Ez a ragaszkodás azért is örvendetes számomra — mondja Bőcs Attila —, mert kétszer jártam eddig az öblösüveggyárban, és emberi vonatkozásban nagyon meleg szívű világot fedeztem ott fel. A leeresztett tréger mögött immár huszadszor kel fel a Nap. Nem könnyű a zenével egyik pillanatról a másikra szinkronba hozni a mozgást. A jelenetsort csak a folyton-foly- vást ismétlő folyamatok gyakorlásával lehet finomítani, csiszolgatni. Decemberben tartják bemutatkozásukat. Jelenleg tizennyolcán vannak. A siker érdekében töretlen lelkesedéssel dolgoznak a próbákon, hogy Salgótarjánban is megszerettessék ezt a műfajt. M. 2s. Iskolások gyakorló- kertjében A Homokterenyel Általános Iskolában 600 négyszögöl konyhakertben termelnek különböző növényeket mezőgazdasági szakismereteik bővítése céljából. Képünkön: a lányok szedik a zöldséget A megtermelt különböző termékeket értékesítik és ebből ebben az évben három és fél ezer forint bevételre tettek szert. Bóka István igazgatóhelyettes a felszedett zöldség mérlegelésénél ellenőrzi a mer -íyiséget ......... 'IM H azafelé indult a hatodik osztály. Káposztát, sárgarépát visznek a kiskocsin. Ennek nagy része a homokterenyei óvodába kerül értékesítésre. Az óvodán kívül a község lakói is szívesen vásárolnak a fiatalon mintakonyhakertjéből Koppány György felvétele NÓGRÁD - 1969. október 26-, vasárnap 5 i
