Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

Együtt könnyebb Nagybárkányban. Lucfalván és Sámsonházán azt fontolgat­ják a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok, hogy egye­sítik vagyonukat, együtt indul­nak a következő esztendőnek. A termelőszövetkezetek egye­sülésének gondolatával foglal­koznak Nagybátonyban, Mát- raverebélyben, Kisterenyén és Szúpatakon is. Mindezekhez az indítékot az elmúlt évek na­gyon is gyakorlati eredményei adják. Azok a tapasztalatok, hogy a 3—4 ezer holdas mező- gazdasági nagyüzemeit ered­ményesebben dolgoztak, gyor­sabban haladtak, mint a ki­sebb, erőtlenebb gazdaságok. Különösen most, az új gazda­ságirányítási rendszerben job­ban kihasználták az önálló, vállalatszerű gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket, mint a kisebb, 1000—1500 holdas szö­vetkezetek. Közeli példák, tanulságok Ezekért a példákért nem kell messzire menni. Nem szükséges átlépni még csak a járási határokat sem. Néhány eve ugyanis éppen a salgótar­jáni járásban indult még, és ma is a kis területű termelő­szövetkezetek koncentrációjá­nak egészséges folyamata. En­nek eredményeképpen alakult ki egyetlen nagy szövetkezet a Narancs mentén, a mátra- mindszenti völgyben. Így jött létre fenn, az északi dombhá­takon a megye legnagyobb ter­melőszövetkezete, a 10 ezer holdas ceredi gazdaság. Túl­lépve az indulás buktatóin, ma már valamennyi szövetkezet­ben hozzáláttak a mezőgazda- sági termelés korszerűsítésé­hez, szakosításához. Lassan- lassan kialakulnak az adottsá­goknak, az ésszerűség köve­telményeinek legjobban meg­felelő mezőgazdasági körzetek. A legtöbb ilyen szövetkezet­ben megerősödött a vezetés, jövedelmezőbbé vált a gazdál­kodás, s munkájuk eredmé-1 nyével összességében elégedet­tek a tagok is. De az elmúlt esztendők nemcsak jó példákat takarnak. Egész sereg megszívlelendő tanulság is akad, amelyeket semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni. Erre hív­ta fel az érdekelt termelőszö­vetkezetek figyelmét a salgó­tarjáni járási pártbizottság, valamint a járási tanács me­zőgazdasági és élelmezési osz­tálya is. Ajánlásuk hangsú­lyozza: nagy hiba lenne, ha a jelenlegi helyzetben kam­pányfeladatnak tekintenék a szövetkezeti vezetők a kon­centrációt, az egyesülést, ame­lyet mindenáron végre kell hajtani. Csak ott szánják rá magukat erre a lépésre, ahol a gazdasági és politikai felté­telek egyaránt érettek az ösz- szefogásra. Az elhamarkodott döntés később megbosszulja magát. Létrejön egy több ezer holdas nagyüzem, ahol még mindig kisüzemi szinten gon­dolkodnak, dolgoznak. Hiány­zanak a képzett, hozzáértő szakemberek, akik alkalmasak a mezőgazdasági nagyüzem irányítására. Nincs elégséges anyagi erő a műszaki-, tech­nikai ellátottság javítására. Hasznát látják, vagy megsínylik Sok nézeteltérés, vita for­rása lehet az is, ha a járási szakirányitási szerv, a szö­vetkezeti vezetők nem tart­ják tiszteletben a tagok vé­leményét Valamennyi szö­vetkezetben lehetőséget kell adni a tagoknak, hogy önál­lóan döntsenek: közösen dol­goznak-e a szomszédos szö­vetkezetekkel, vagy továbbra is egyedül próbáinak boldo­gulni. Ahogy a szövetkezeti törvény mondja, a termelő­szövetkezeti tagok elég éret­tek ahhoz, hogy maguk dönt­senek a gazdálkodást, a jö­vedelmet érintő leglényege­sebb kérdésekben. Annál is inkább a közgyűlésre kell bízni a kérdést, mert az egyesülés későbbi követel­ményeit is a szövetkezeti ta­gok viselik, ök látják hasz­nát az eredményes munká­nak. ök sínylik meg azt is, ha a szervezetlenség, a hatá­rozatlan vezetés, az aszály, vagy egyéb tényezők miatt nem sikerül elérni célkitűzé­seiket. Természetesen a szövetke­zetek tagsága csak akkor tud helyesen dönteni, ha 'isméid, milyen lehetőségek között választhat. Nagybárkányban, Lucfalván, Nagybátonyban, Kisterenyén az egyesülést előkészítő közös bizottságok vállalták a szövetkezeti ta­gok tájékoztatásának gondos, aprólékos, de mindenképpen hasznos munkáját. Most azt vizsgálják, milyen volt ■ eddig az érdekelt szövetkezetek gazdálkodása, gépesítése, mi­lyen a munkaerő-ellátottság, hogyan szervezték eddig a munkálatokat, s milyen ered­ményt hozott a közös tevé­kenység. Csak ezek ismere­tében tesznek javaslatot ar­ra, hogyan alakítsák ki az egyesülés után gazdálkodásu­kat, milyen * gazdálkodási ágak hozzák a legnagyobb hasznot a közösségnek. * Természetesen mindezeket a dolgokat már menetköz­ben megbeszélik az érdekel­tekkel, a termelőszövetkezeti tagokkal. Ennek következté­ben alakult ki Nagybátony­ban, Lucfalván, Nagybár­kányban az a valóban ked­vező helyzet, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok helyeslik az összefogást. Egyetértenek a kis szövetkezetek egyesülé­sével, mert az a közösségnek, az egyénnek is előnyösebb lesz. Az általános igazságok között azonban olyan gya­korlati kérdések érdeklik mindenekelőtt a tagokat, va­jon miképpen alakul a jövő­ben életük, munkájuk után hogyan élnek, hogyan boldo­gulnak majd ezekután? Mindezekre a kérdésekre vá­laszolni nem is olyan egy­szerű. Számolni kell sokat, pontosan, az adottságok, a lehetőségek ismeretében mér­legelni a várható eredménye­ket, a felmerülő költségeket. Nyíltan, őszintén Óriási munkát jelent ez. amelyre bizony sokszor nem is futja az előkészitő bizott­ságok tagjai, a szövetkezeti vezetők erejéből, idejéből. Kisterenyén. Lucfalván is szóvátették! hogy ez az a terü ­let, ahol többet segíthetnének a járási tanács, a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­gének szakemberei. Ezt a tá­mogatást egyetlen szövetkezet­ben sem vennék illetéktelen beavatkozásnak, a szövetkezeti demokrácia megsértésének. Az egyesülés döntő jelentőségű lé­pés valamennyi gazdaság éle­tében. Itt' csak nyíltan, őszin­tén lehet és kell is beszélni a tagokkal a megnövekedett lehetőségekről, de az esetleges gondokról is. Csak a helyzet alapos ismerete erősíti az egyesülés előtt álló szövetke­zetek tagjaiban azt a meggyő­ződést: együtt valóban köny- nyebb és eredményesebb is lesz a munkájuk. Vincze Istvánná) A Nap, a felhő és a madár A színházteremben sötét van, csak a felhajtott, székek nézik hallgatag magányukban a kivilágított színpadon mozgó bábuk helyzetváltoztatásait. — Kérem a figurákat jó magasan, könyökből nyújtani — hallatszik a rendező mon­data, utána felhangzik a zon­gorán Bartók: Dallam megsza­kítva című kompozíciója, és a figurák elindulnak útjukra. Felkel a Nap. Két oldalról meg­elevenednek a felhők. A má­sik oldalon megjelenik a kas­tély, az erdő, az öreg király és a fiatal lány. Egymásra néznek, a Nap mögül előtűnik a madár, s a kastély tornyá­ra száll. A próba a leeresztett tréger mögött folyik, ez helyettesíti a még hiányzó paravánokat. A rendező leállítja a jelenetsort, magyaráz: — Ahogy feltűnik a Nap és a felhő, éreznünk kell a mese motívumát. Mindenkinek saját magában kell kialakítania a mozgás geometriai ívét és irá­nyát. Előre gondolunk, előre látunk, előre érzünk. Kérem mégegyszer! Felcsendül újból — ki tud­ja hányadszor ezen a próbán a bartóki dallam, s ismét élet­re kel a színpad. A rendező a zongoránál ül, onnan adja utasításait a bábokat mozgató fiataloknak. * Hazánkban a bábozás műfa­ja sokáig halott ügynek szá­mított. A főváros kivételével jóformán alig találkozhattunk kiemelkedő pordukciót nyújtó együttesekkel. Emlékezzünk csak a hirte­len, az egyik napról a másik­ra feltűnt pécsi Bóbita együt­tesre, vagy a békéscsabai cso­portra, amely vidéken úttörő lelkesedéssel vetette bele ma­gát ebbe a műfajba. Kísérle­tezésük megérte a fáradságot, ti bemutatók után a közönség igényelte a bábosok előadásait. A bábozás azonban nehezen találta meg közönségét, és azokat az embereket is, akik érdeklődnek iránta. A csak tiszta műfaj nem jelentett so­kat a felnőttek számára. A mindig újat keresés örömében született újjá a bábozás, amely most már elindult hódító útjá­ra. Nógrád megyében a bábozás eddig csak az óvodákban és egyes általános iskolákban nyert teret. Logikusnak lát­szott, hogy ne csak erre a korosztályra korlátozódjék e műfaj hatása, ezért a megyei József Attila művelődési köz­pontban új csoportot hoztak létre. A nemrégiben megala­kult együttes egyben módszer­tani feladatot is betölt, a ter­vek szerint a későbbiekben egy-egy próbára meghívják a bábozás Nógrád megyei szak­embereit és vitákat rendeznek a látottakról. • — Mennyiben fog újat nyúj­tani a most megalakult együt­tes a hagyományos bábjáték­kal szemben? — tettük fel a kérdést Bőcs Attilának, a Nép­művelési Intézet munkatársá­nak, a csoport vezetőjének. — Az új csoporttal a pan­tomim, a színjátszás és a bá­bozás koprodukciójából egy komplex, amatőr szellemű színházat szeretnénk kialakíta­ni, amelyre — úgy veszem észre —, Salgótarjánban lehe­tőség és igény is van. Ez a színházi forma létjogosult a színpadon és a pódiumon is. — Az előbb említett művé­szeti ágakhoz szerves egység­ként kapcsolódik a zene is. A bartóki gondolat folytatásáról lenne szó? — A Mikrokozmosz harma­dik füzetének tizenegy anya­gára kilenc—tíz perces bábjá­tékot állítottunk össze. A tör­ténet egy egyszerű népmeséi variánsra épül. A megelevene­dett játékban a bartóki zene által sugallt geometriai for­mák, térkompozíció sorok és színhatások kölcsönös meg­feleltetését szeretnénk elérni. Díszlet- és bábanyagában pedig a síkok mozgásvilágának meg- elevenítését. A figurák nagy része különböző forgástestek mozgáslehetőségeit keresi a térben. Arra törekszünk, hogy kölcsönösséget alakítsunk ki a bábok mozgása és a bartóki zene között. Tovább folyik oi próba. Is­mét megelevenedik az erdő, az öreg király. A bábokat gyári munkások, középiskolások, a művelődési központ ifjúsági klubjának tagjai mozgatják. Két üveggyári munkásfiatal is helyet kapott az együttesben. A próba érdekében külön éj­szakai műszakot vállaltak, hogy jelen lehessenek. — Ez a ragaszkodás azért is örven­detes számomra — mondja Bőcs Attila —, mert kétszer jártam eddig az öblösüveg­gyárban, és emberi vonatko­zásban nagyon meleg szívű világot fedeztem ott fel. A leeresztett tréger mögött immár huszadszor kel fel a Nap. Nem könnyű a zenével egyik pillanatról a másikra szinkronba hozni a mozgást. A jelenetsort csak a folyton-foly- vást ismétlő folyamatok gya­korlásával lehet finomítani, csiszolgatni. Decemberben tartják bemu­tatkozásukat. Jelenleg tizen­nyolcán vannak. A siker ér­dekében töretlen lelkesedéssel dolgoznak a próbákon, hogy Salgótarjánban is megszeret­tessék ezt a műfajt. M. 2s. Iskolások gyakorló- kertjében A Homokterenyel Általános Iskolában 600 négyszögöl kony­hakertben termelnek különböző növényeket mezőgazdasági szakismereteik bővítése céljából. Képünkön: a lányok sze­dik a zöldséget A megtermelt különböző termékeket értékesítik és ebből ebben az évben három és fél ezer forint bevételre tettek szert. Bóka István igazgatóhelyettes a felszedett zöldség mérlegelésénél ellenőrzi a mer -íyiséget ......... 'IM H azafelé indult a hatodik osztály. Káposztát, sárgarépát visznek a kiskocsin. Ennek nagy része a homokterenyei óvo­dába kerül értékesítésre. Az óvodán kívül a község lakói is szívesen vásárolnak a fiatalon mintakonyhakertjéből Koppány György felvétele NÓGRÁD - 1969. október 26-, vasárnap 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents