Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
A z igazgató behívatta az előadót: — Kedven Kovács kartárs, ugyebár maga ismeri a Ruzicskait? — Hogyne, a kuglipartnerem. — Arról van szó, hogy az unokahúgom, aki Ruzicskainál dolgozik, szeretne átkerülni a U. számú telepükre. Tudja, éppen azon a tájékon lakik. Ügy gondolom, ez nem nagy ügy, mert ha az lenne, nem is venném igénybe szívességét. Hiszen tudja, elvi ellensége vagyok minden protekciónak. Kovács megnyugtatta az igazgatóját, hogy Ruzicskai örülni fog, ha kérésének eleget tehet, már csak azért is, mert a vállalat jár jól, hiszen, ha a dolgozó közel lakik a munkahelyéhez, sohasem késik el és mindig kipihenten érkezik a vállalathoz. — Magamról tudom — tette hozzá —, hogy milyen fárasztó, hosszú villamosozás után, a csúcsforgalomba megtépázva megérkezni a hivatalba. Azon a napon, amiken Kovács közbenjárására az áthelyezés elintéződött, az igazgató törölte Kovácsot a prémiumlistáról. Ilyen az én igazgatóm — «4 puritán gondolta búsan Kovács —, nem akarja, hogy olyan színezete legyen a dolognak, mintha az áthelyezést honorálná a prémiummal. Csak puritán főnöke ne lenne az embernek. Néhány hónappal később az igazgató újra hivatta Kovácsot. — Az öcsémről van szó. Általános iskolában tanít, pedig középiskolai tanári képesítése van. Kérvényezte, hogy végre gimnáziumba kerüljön. Hallottam, hogy a maga feleségének a fivére elintézi az ilyen ügyeket. — Szólok neki. — De csak akkor, ha a rokona értékeli öcsém munkáját. Kiváló tanerő és az iskola látja majd hasznát. Ha nem így lenne, nem is kérném, mert én mindig harcoltam az összeköttetések kihasználása ellen. Az igazgató öccse a gimnáziumba került... Egy héttel később töltötték be Kovácsék- nál a megüresedett főelőadói tisztséget. Kovács volt a nagy esélyes, de az igazgató mellőzte. Kovácsot már nem érte meglepetés: puritán főnöke vigyáz a látszatra! Ne higgyék a dolgozók, hogy ő így akarja viszonozni a privát szolga-' latokat... Nem sokkal később Így szól Kovácshoz az igazgató: — Meg sem köszöntem, hogy annak idején az öcsémet áthelyeztette a gimnáziumba. Most arról lenne szó, szakmai küldöttség megy Prágába, szeretném, ha az öcsém tagja lenne a delegációnak. — Szólok a sógoromnak. Kovács, ígéretéhez híven, felkereste sógorát, de az elvont prémiumra és arra a mellőzésre gondolt, amely miatt nem lett főelőadó belőle. — Nem szándékoztok az igazgatóm öccsét véletlenül a prágai kongresszusra küldeni? — kérdezte Kovács a sógortól. — De igen. — Akkor húzd ki gyorsan a nevét. Kovács másnap jelentette, hogy az ügyet képtelen volt elintézni. Két hét múlva az igazgató Kovácsot jó munkájáért kitüntetésre javasolta és ezer forint jutalomban részesítette... El akarta kerülni azt a látszatot, mintha Kovácsot a si- kertelen közbenjárás miatt ütötte volna, el a jutalomtól. Palásti László Félreismeri növény burgonya cs táplálkozásban A BURGONYA jelentősége a táplálkozásban bár régóta ismert, mégis ez a felismerés lassan feledésbe merül. Elzárt nem felesleges, a burgonya báp- és hatóanyag-tartalmáról még egyszer röviden tájékoztatni, mielőtt rátérnénk a táplálkozásban való felhasználásra, annál is inkább, mert ez a két kérdés egymással szorosan összefügg. A burgonya fontos vitamin- forrás. Maigas C-vitamin tartalmat mutat — a felszedése után közvetlenül fajtáktól függően kib. 18—25 mg/100 g. — Napi 200 gramm burgonya elfogyasztásával majdnem fedezhető e rendkívül fontos vitaminból a szükséges napi mennyiség. Tartalmaz még ezenkívül B,, B.; vitamint, Niacint és megtalálható benne valamennyi A-vitamin. Áfiványianyag-tartalma is jelentékeny. így például Svájcban a naponként elfogyasztott átlag burgonyamennyiség már fedezi a ká- iiumigény 40—50 százalékét, a magnéziumigény 20 százalékát, a vérképzéshez fontos vas í5 százalékát, a foszforigény 10 százalékát és a szükséges kalcium 2—3 százalékát, A' burgonyának, különösképpen a héjának jelentáfe fluortartalma van, s ez a nyomelem a fogszuvasodás metg- . előzésében igen fontos szerepet játszik. Igen magas kálium- és rendkívül alacsony nátriumtartalma miatt is nagyon fontos a táplálkozás szempontjából; erre később bővebben kitérünk. Nagyon magas értékű a burgonya fehérjetartalma. Minél inkább azonos anyagokból (aminósav) tevődik össze a táplálkozási fehérje, annál kevesebb proteinnel fedezhető a napi szükséglet. A burgonyafehérje biológiai vegyértéke az összes növényi táplálékok közül a legmagasabb (kereken 80) és majdnem azonos az állati protein vegyértékével. A burgonyafehérje másik előnye, hogy az állati eredetű proteinnel jól kiegészítik egymást. Fehérjéinek ezen tulajdonságai miatt alkalmazzák a vesemegbetegedések táplálkozástani kezeléséhez. Bár a burgonya 20 százalék keményítőt tartalmaz, kalóriatartalma alacsony, ugyanis 80 kalóriá/lOO gramm, ami csak alig valamivel magasabb a gyümölcsök kalóriaórfcéké- nél. Ebből következik, hogy az az általános nézet, mely szerint a burgonya hizlal, nem helytálló. Ellenkezőleg! És ezzel áttérünk a burgonya táplálkozástani felhasználásának tárgyalására. A burgonya ugyanis fogyókúráknál sikerrel felhasználható. Ha például egy a szükségesnél nagyobb súlyú ember beiktat egy burgonyanapot, amikor is 1 kg zsír nélkül főtt vagy sütött krumplit két főétkezésre elosztva fogyaszt el egy nap alatt, lényeges súlyveszteséget érhet el. A burgonyának a fogyókúránál másképpen. is szerepe van, pl. felhasználható kalóriasae- gény körítésnek, grillen sütött hús vagy hal mellé. Azonban túl messze mennénk ebben a cikkben, ha az ilyen részletekbe bocsátkoznánk. Arra még figyelmeztetni kell azonban, hogy a burgonya káliumban gazdag, tehát ez az elem könnyen helyettesítheti a szervezetben a nátriumot, a konyhasó egyik alkotóelemét. A szervezet nátriumtartalmának csökkenése megkönnyítheti a testsúlycsökkentést. KÖRÜLBELÜL 20 évvel ezelőtt, amikor a magas vérnyomás csökkentésére még semmilyen hatásos gyógyszerkészítményt nem ismertek, rizs- diétával próbálták ezt a célt elérni. A rizs hatása lényegében éppen az előbb leírt, a nátriumnak a káliummal való helyettesítésén alapszák. Ma az ilyen diétát csak különleges esetekben alkalmazzák még. Érdekes azonban megemlíteni, hogy a vérnyomás csökkenését könnyebb burgonyadiétával elérni, mivel a burgonya a rizsnél kevesebb nátriumot (kb. a felét) és lényegesen több — kfo. ötszörös mennyiségű — káliumot tartalmaz. Körülbelül 2—3 év óta sikerrel alkalmazzák a burgonyát a krónikus vesemegbetegedések kezelésénél. Az ún. burgonya-tojás diétáról van szó, amelyet egy német klinikai orvos, dr. Kluthe, vezetett be a gyógyászatba. A Max Planck táplálkozás-pszichológiai intézet különböző élelmiszerkeverékek biológiai értékeiről folyó kutatásain alap^ szik. Kofrányi doktor kísérletei nemcsak megerősítették a burgonyafehérje magas biológiai vegyértékét, hanem megállapították a burgonya és tojásfehérje optimális keverési arányát. Ez a burgonya-tojás keverék e diétánál a naponként szükséges fehérjének kib. felét teszi ki és ugyanakkor fő szállítója az ún. lényeges, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminősavaknák. A „burgonya-tojás diéta" előnye még az is, hogy jó ízű, a közép-európai táplálkozási szokásoknak megfelel és elő' állítása — egyszerű receptek szerint — magánháztartásban is lehetségies. Ezzel tehetővé válik a betegek otthoni kezelése — ami nem lényegtelen pszichológiai tényező. A „burgonya-tojás diétá”- val folytatott kezelések igen sikeresek. A súlyos vesebetegek élettartama lényegesen — legalább ötszörösére — meghosszabbítható. Ilyen diétás gyógykezelés burgonya-tojás keverékkel önmagában tartósan nem folytatható. Természetesen más élelmiszereket is fel használnak, azonban ezeknek semmiesetre sem szabad magas fehérjetartalmúaknak lenni. Ezért alkalmazzák a diétánál a különleges fehérjeszegény kenyérfajtákat, fehérjeszegény tésztaféléket, fehérjeszegény élesztőkészítoié- nyékét stb. AMINT az elmondottakból kiderül, a burgonya vitaminokban, ásványi sókban és nyomelemekben való gazdagsága, valamint fehérjéinek magas biológiai vegyértéke miatt nemcsak az egyik legfontosabb élelmiszer, hanem lényeges szerepet tölt be mint különböző diéták alkotó része több betegség gyógyításában. Láttam — elolvastam Kezemben egy alakuló ifjúsági klub első beszámolójának vázlata. A klub célja — olvasom, s nézem a harmadik pontot. ,A megfelelő entellektuel szint érdekében a tagságot szortírozni kell.” Tiltakozom a szint miatt. Nem lépek be! Papírdarab csábít az ablakhoz. „Közepes nagyságú, barna zongora eladó.” Mit nekem a márka, fő az, hogy iMrna és közepes. Hozom a centimétert Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Román fúvószene. — 8.30: Az árvák szigete. — 8.40: Verdi: Nabucco. Négyfeivonásos opera. — 10.58: Szerepeimről. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. 13.40: Szép magyar novella. Tamási Áron: Virágos veszedelem. — 14.00: Népek zenéjéből. — 14.35: Kentner Lajos zongorázik. — 14.52: Mai témák — mai dalok. — 15.10: Zengjen dalunk! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.40: Joe bácsi. Részletek Tamássy Zdenkó—Dalos László zenés játékából. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bach-művek. — 17.05: Titkos háború. Ciszterna az alpesi erődben. — 17.25: Ec- mezalbum. Pablo de Sarasate hegedül. — 17.43: Nyitott stúdió. A közlekedésről. — 18.08: Adám Jenő népdalfeldolgozásaiból. — 18.28: Operacsillagok —* operaslágerek. — 10.30: A magyar irodalom kincsesháza. Forró mezők. Móricz Zsigmond regényét rádióra alkalmazta Szabó József. — 20.30: Magnósok figyelem! — 21.18: Esti beszélgetés. Magyarország gazdasági térképének átalakulásáról a Valóság szerkesztőségében. — 21.48: Gencsy Sári nótákat énekel. — 22.20: Üj felvételeinkből. — 22.30: Meditáció. — 22.40: A jazz kedvelőinek. A Goidén Gate-együttes műsorából. — 22.52: Szerenádhangverseny Rohrauból, Haydn szülőházából, PETŐFI RADIO: 8.05: Könnyűzenei híradó. — 8.35: Külpolitikai figyelő. — 8.50: Járóka Sándor népi zenekara játszik, Szilvássy Margit és Várhelyi Endre énekel. — 3.40: Nagyközség vagy kisváros? —■ 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Marketing III. El tudom-e adni? — 12.00: Az elő népdal. 12.09: Zenekari muzsika. — 13.05: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.22: Sándor György Bartók-mű- veket zongorázik. — 14.00—18.00: Ifjúsági randevú — kettőtől, hatig. 18.10: Utak, terek, emberek. — 19.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 19.26: Oj könyvek. — 19.35: Budapesti zenei hetek. A Drezdai Állami Szimioni kus Zenekar hangversenye. — Kb.: 21.15: Tánczenc. — 21.45: Gazdagok és szupergazdagok. II. — 22.00: Patience. Operettrészletek. — 22.30: Két elbeszélés. — 23.10: Könnyűzene. TELEVÍZIÓ: 9.00—12.25: Iskolatévé. — 14.00—17.10: Iskolatévé. — 17.15: Irány, az egyetem* Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Kukkantó. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Show-hi- vatal... A könnyűmüfaj rivaldája. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: A Déli-sarkvidéken jártunk, .. 1. Lcningrádtól az Egyenlítőig. — 20.55: A kockázat. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat. 3. Szigorúan bizalmas! — 21.50: A Tv Galériája. — 22.20: Tv- híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.40: Ifjú szemmel. 19.00: és 22.00: Tv-híradó* 20.00: Lelkiismeret. Régi cseh filmdráma. — 21.35: Filmriport. Négyezer nokedliszaggató a ; IS ' I Az Erdei Melléktermék Értékesítő Vállalat részére 4000 darab nokedliszaggatóí készít a máira keresztesi Szticsek József. Képünkön az októberi napfényben száradnak a megmunkált nokedliszaggatók Televízió Magyaiospusztái'a örömteli esemény színhelye volt tegnap a Magyalos- pusztai Általános Iskola. A Mezőgazdasági Beruházó Vállalat Nőgrád megyei ki- rendeltségének vezetői, küldöttei keresték fel a kisdiákokat, hogy ünnepélyesen átadják számukra a kirendeltség ajándékát, egy Olympia típusú televízió készüléket. A kirendeltség dolgozói terven felüli tervezési feladatokat vállaltak el társadalmi munkában, s ennek értékét ajánlották fel a tv megvásárlására. Külön öröm, hogy a készülék olyan iskolába került, ahová még a villanyt sem vezették be — a tv-t aggregátorral működtetik —, s így a kirendeltség dolgozóinak ajándéka sokat segít majd a magyalospusz- tai diákoknak a tanulásban. Egy pillantás a szomszédba A Miskolcon megjelenő Dél! Hírlap című laptársunk is vetett egy pillantást a szomszédba, ezúttal Salgótarjánba. Munkatársa felfigyelt Misu medvénk sorsára, s vele együttérző szívvel a következő versezetet alkotta „Egy pillanatra” címmel: A tarjáni vadaskertnek Kedvence, a Misu medve. Kapott most egy kis menyasszonyt* Külön van még egy ketrecbe’. Ügy halottam, Misu morog: „Ej, de furcsák az emberek! Engem nem kérdeztek meg, hogy Mi van, ha már mást szeretek.” Misünk és leendő párja, Dorka sorsára így már két megye figyel... Rádió őrkutya Los Angelesben a városi múzeumot őrző kutyát hordozható tranzisztoros adó-vevő készülékkel látták el, amelyet a nyakörvére erősítettek. A múzeumőrnek ugyanilyen adó-vevő készüléke van és a rádió révén már messziről hallja a kutya ugatását és parancsokat adhat számára. —W*rfSS/SSSSrSSSAfSSSSSJSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSJS/f//SSSSSSSSJSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSS*S/S/S/SS/S///f'rSSS/SfSfSSSS/SS/fSS/S/SSS/SS/S/fSSSfSSSS/SSS/SSf/SS7S//fSSSSSS/SS/ NOGRAD — 1969. október 23.. csütörtök Most már — végre — odajutottam, hogy összegezhetem a balatoni közvéleménykutatásom eredményét. Ellentétben a Galupp intézettel és az útlevélkérő ívvel, én csupán egyetlen kérdést tettem fel: — ön, személy szerint és egyébként, miért kedveli a Balatont? Ezenkívül egyáltalán nem tettem különbséget a megkérdezettek között. Egyformán meghallgattam az ulti örök rabjait és a szerelem igájában szenvedőket, a hat- gyermekes családapát és a röhögve nyaraló autós agglegényt. A válaszuk számomra egyformán kedves és főleg sorsdöntő volt tanulmányom megírásához. Először nemek szerint csoportosítottam a kérdezetteket. A nők — tanulmányom szerint — azért szeretik a Balatont, mert kritizálhatják a fürdőruhákat és a férjeket. „Én csak ilyen vacak bikinit tudtam venni a te prémiumodból!’’ — mondják mártír megadással. A férjek viszont azért vágyódnak o magyar tenger Balatoni közvélemény után, mert itt — végre! — a szemük előtt sétál, napozik, flörtöl a mezítelen valóság. Bár akadt olyan kérdezett férfitársam is, aki kételkedett a mezítelenség teljességében és további részleteket követelt magának a női valóságból. A továbbiakban kénytelen voltam figyelembe venni az életkort is a megkérdezett személyek véleményének összegezése alkalmával. A tizenévesek így válaszoltak: — Szervezze meg, öregem (ez én voltam!), hogy egész évben csak Balaton legyen. Szia! A húszon felüliek összeborultak, mint a káposztalevelek és a fiú lagymatagán intett felém a lány háta mögött: — Nem látja, hogy most éppen foglalt vagyok. Különben nagyon klassz a Balaton, csak ne irtsák olyan szorgalmasan a nádast! A harmincon túl levők egyöntetű véleményét így ösz- szegezhetem: — A nagy magyar lavórban a legjobb fürdeni és igen kár, hogy nem építenek összkomfortos, állami lakásokat egy darabka Balatonnal. Majd ezután következtek a negyvenesek, akik Keszthelyt dicsérték, mert közel .van Hévíz. Az ötvenesek már Hévízről imádták a Balatont. A hatvanasok a gyomrukat, a hetvenesek pedig a badacsonyit imádták. S ekkor jöttek a nyolcvanasok, akiknek a válasza: — Ez kérem smafu, semmi! Érti! A millenium idején, akkor volt csak igazán jó... — De kérem, hiszen akkor még olyan fürdőruhát viseltek a nők a strandokon, amiből semmi sem látszott ki, tegfeljefob a bokájuk... — Hát aztán! — sóhajtott az egyik• nyolcvanas — most már ugyan, hiába vesznek fel nekem bikinit,.. A továbbiakban viszont foglalkozási ágak szerint csoportosítottam a válaszokat. Egy hajóskapitány: — Mondja kérem, mikor leszek én itt ellentengernagy? Ford-Taunus tulajdonos: — Eddig még nem tudtam megmártózni a vízben, meri olyan sok volt a Balaton körül a stoppos lány. Az agglegény: — Viszek haza egy kecskekörmöt, egy kagylóból készült minivitorlást és két rövid lejáratú házassági ajánlatot. A gyümölcskereskedő: — Nappal árul, csak árul- gat az ember, éjszaka pedig rogyásig válogathatja a barackot, olcsóbbat a drágább közé. A lángos sütögető: — Higgye el nekem, én sohasem vágyódom Bulgáriába, a Fekete-tenger' mellé. Nekem, a Balaton is Aranypart... Gárdonyi Béla