Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

Járda és kisajátítás Sikerek a tsz-ben Rétsdg, Bánk és Tolmács közigazgatásilag és termeiö- szövefckezetileg összetartozik. A tanács központja Rét sápon, a termelőszövetkezeté Tolmá­cson székel. Azért van Bán­kon csak tana-siurenu.zls a,, s a tsz-ben csak üzemegység. Az üzemegységet AJarnó András vezeti. Ö és Máté János, a LókosvÖlgye Tsz l'őagronómusa adott tájékoztatást a Ste-ta- gok életerői, eredményeiről A három tsz egyesülése után megkezdődött a szako­sodás. Bankon, ártól azelőtt társulásos alapon ugyanez tettek, most is a növendéke­ket nevelik. Tíznapos korban kerülnek ide a szarvasmar­hák. és csak 5—6 hónap múl­va, 220—250 kilós súlyban ke­rülnek el innen a többi üzem­egységekbe. Száz hízómarhát hizlalt az idén az üzemegvsée, amelynek java része exportra ment. A hízok húsz hónapos korra elérték az 550 kilo­grammos súlyt. Kilencvenöt tehén átlagában rendkívül megnőtt a tejhozam Bánkon: tehenenként! évi háromezer literre számítanak, tavaly 1970. tavalyelőtt 1500 liter volt a:: atlag Az állomány teljesen negatív. A kétszázas, kis Juhászat négy kilónál nagyobb ayap- júhozammal dicsekedhet, azon­kívül 180 pecsenyebárányt Is neveltek görög megrendelés­re. Szépen jövedelmez a bán- ki szárazföldi kertészet is: 74 hold átlagában 15 ezer forint fölött volt az árbevétel hol­danként. Tíz holdon szamócát termesztenek, sok uborka' küldtek külföldre, s a bevé­telt növeli a bánki speciali­tás is: a máktermesztés, sár­garépa köztessel. A kertészet szép jövedelmet ad a tagság­nak és foglalkoztatás meg­szervezéséhez is hozzájárul. Több 8}int három mázsa mák termett az idén holdanként. Az egyesülés, a szorgalmas munka és a nagyobb hozamok eredményeként növekedett a tsz-tagok jövedelme is. Bán­kon äz idén élvezik a garan­tált készpénzfizetés előnyeit először: a természetbenit is beszámítva, a szövetkezet a munkadíj 93 százalékát ha­vonta kifizeti. Panasz a pultnál Megszokták a bankiak, a csinos, tiszta élelmiszerboltokat, megsze- ^ vették az udvarias, szolgálatkész boltvezetőt, Vincze Sándornét. Elégedettek, hogy lényegében va­lamennyi fontos élelmiszert hely­ben vásárolhatták. Vincze Sán­comé azonban korántsem ilyen elégedett. Szeretné, ha az eddigi­nél még jobban kiszolgálhatná a vásárlókat. Ehhez pedig az kel­lene, hogy elegendő száraz tölte­lékárut kapjon, leg ven szalonna, amit most már hetek óta nem szállítanak a boltba. Aztán sör­ből is lehetne több, hiszen mind­össze öt hektolitert kapnak ha­vonta. s ha már a panasznál tart. mondja azt is, hogy a VA sem küld elegendő árut. Sokan vásárolnák például a kályhákat, de nem kapott egyetlen egy da­rabot sem Pedig ezek a cikkek legalább húszezer forinttal javíta­nák t forgalmát. A bevétel per­sze így sem rossz, havi 150—16C ezer forint. Nem zed ék i p rob I ém a ? Nyerni szeretnének A SZOT üdülője Fiatalokkal és haladóbb gondolkozásé felnőttekkel be­szélgettem arról, vajon igaz-e. amiről Bánkon annyi szó esik. hogy nagyok a nemzedékek közti ellentétek’ Mint mond­ják, nem lehet ezt nemzedéki ellentétnek nevezni, de az a tény., hogy a fiatalság mintegy kilencven százaléka eljár Vác- ra és Pestre dolgozni, az igé­nyesség növekedését is eredmé­nyezi. A fiatalok egy része ép­pen ezért elégedetlen az ott­honi maradisággal, életmódján változtatni akar. ami gyakran az öregek ellenzésével találko­zik. A fiatalok például a bán­ki üdülőtelep kiépülésével mindinkább kellemes kikap­csolódásra, szórakozási lehető­ségekre találhatnának, de túl­zottan a szülői fegyelem alatt állnak. Márpedig a fiatalok nem értenek egyet azzal, hogy a fiatal házasok a régi hagyo­mányok szerint házasságköté­sük után egy szobában élje­nek a szülőkkel és nagyszü­lőkkel amikor sokszor több szoba is kihasználatlan. Sok fiatal lázad az egyhangú ét­rend ellen is. Szüret időszaka van, de Bánkon nemcsak a bor forr. A bánkiak beneveztek a já­rási takarékossági versenybe. Molnár Endréné, a falu fiatal, rokonszenves postamesternője szándékukat sem titkolja. Mo­solyogva mondja: — Nyerni szeretnénk! S erre megvan minden esé­lyük, a szorgalmas, dolgos, ta­karékos bánki embereknek. A legutóbbi értékelés szerint az elsők a versenyben. Olyan nagy községeket előztek meg, mint Diósjenő, Nagyoroszi. Több mint egymillió-három­százötvenezer forintot rejtenek a takarékbetétkönyvek. A gya­korlatban ez annyit jelent, hogy meghaladja a hétszáz­harminc forintot az egy főre jutó megtakarított pénz. — A verseny legjobbja, öt­venezer forintot, a második harmincezret, a harmadik húszezer forintot kap — so­rolja a postamesternő. — Jó volna, ha hozzánk jönne az ötvenezer forint... Azt is mondja, hová költe­nék a pénzt. Meghosszabbíta­nák a gyalogjárókat, vagy pe­dig végre fodrászüzletet kap­na a falu. A gyorsan változó Bánk A régi krónikák szerint Bánk a rétsági járás egyik leg­öregebb községe, bár a török idők előtti korszakról nem sok írásos hagyaték maradt fenn. A török hódoltság alatt ugyanis porig pusztították, még a templomát is földdel tet­te egyenlővé a török, s az elmenekült lakosság vissza se mert szivárogni. A régi Bank helyét csak a törökök kiűzé­se után idevándorolt, evangélikus vallású szlovákok kezdték betelepíteni. Azóta is zárt nemzetiségi egység, szorgalmas népe kicsit magánakvaló életmódot folytat, s a török kor­szaktól tartó évszázadok a görcsös vagyonszerzés jegyében teltek el. A község egyik nagy nevezetessége a huszonhat holdas halastó, amely a község jelenlegi fejlődésében köz­ponti szerepet tölt be. A Bánki tó környéke ugyanis néhány év óta egy új, dunakanyari üdülőtelep gyors kiépülésének képét vette fel. A tó körül üdülőházak, víkendházak épülnek, tisztítják a tó medrét az iszaptól, telkeket mérnek ki, épül az új strand és a hozzája tartozó korszerű épület, kabinokkal, orvosi ren­delővel, halásztanya létesült, előreláthatólag két éven belül átadják rendeltetésének az ötszáz személyes camping-tábort. Mindez magával vonja a járulékos beruházásokat, a folyó­vízellátást, a villamosítást és mindazt, ami egy korszerű üdülőtelepen nélkülözhetetlen. Ez a lázas építkezés nem múlhat el nyomtalanul a köz­ség belső életében sem. A zártságnak oldódnia kell, a tó kö­rüli pezsgés megmozgatja a bánki lakosság családi, községi életét is. A hétszázötven lelkes kisközség csendes zártságából oly hirtelen gyorsasággal vetkezik ki, hogy idősek és fiatalok egyszeriben magánéletükben is pótolni akarják azt, amitől elmaradtak. A maradi hagyományok őrzésében különleges helyet elfoglaló községben észrevehetően gyors, konfliktuso­kat is támasztó kulturálódási folyamat zajlik le. Rohamosan nőnek az igények is, amelyek eddig nem tartottak lépést az anyagi fejlődéssel. Ebben az épülő, szépülő, joggal mondhatjuk, forrásban levő kisközségben kerestük ezúttal a hétköznapok örömeit, problémáit. Már nem szőnek Minden házban rádió A tóparton találkoztunk Lomén Jánosnéval, aki a Lókos­völgye Tsz bánki üzemegységének tagja: éppen a színes rongyszőnyegeket mosta, sulykolta a vízparton. Valamikor a szlovák településű községekben nagy divat volt a házi szö­vésű rongyszőnyegek készítése, vajon az maradt-e Bánkon is. Lomenné azt mondta: „A szövőszékek még sok háznál megvannak, de újabban már nem szőnek a bánkiak.” Talán rongyhulladékkal nem győzik, vagy sokkal inkább a gyári áriuk olcsóságával nem lehet versenyezni. Ráadásul a rongyszőnyeg szövése lassú, sok időt és energiát igénylő, szi­szifuszi munka. A községet járva azonnal szembetűnik a sok televízió­antenna. Bánkon a lakóházak jó egyharmadában van már televízió. Nyilván a tv-tulajdo- nosok száma a továbbiakban még növekszik. Még kedvezőbb a kép, ha azt vizsgálja az em­ber, hány házban szól a rá­A doktornő Űj körzeti orvosa van a községnek dr. Bornemissza Éva személyében, aki heten­ként egyszer, pénteken tart orvosi vizsgálatot a bánki ren­delőben, bár a betegekhez bár­mikor házhoz megy. Rom- hányban él egyébként dr. Ja- kubeczky József, járási tisz­tiorvos felesége. Amíg ő nem végzett iskoláival, a férje lát­ta el a körzetet. Egy hónapja jár csak ki a doktornő, de kedvességéről, igyekezetéről máris sokat mesélnek. Meg­szerették. megkedvelték és c azzal igyekszik a bizalmat meghálálni, hogy igyekszik magas szintre emelni a köz­ség egészségvédelmét és még a hatáskörébe tartozó társa­dalmi problémák leküzdésé­ből se vonja ki magát. dió. Azt mondják, a faluban 140—150 van. Ma már egyet­len olyan lakás sincs, ahol ne volna rádió. Sőt gyakoriak az olyan házak, ahol kettő is akad. Hiszen az utóbbi időben egé­szen magasra szökött a fiatalok körében a táskarádió-tulajdo­nosok száma. Nem Noé bárkája A bánki Bárka nem úszó al­kalmatosság, hanem nagyon ízlé­ses berendezett, korszerű kisven­déglő, a földművesszövetkezet ke­zelésében. Csulik István, a kis­vendéglő vezetője elmondotta, hogy bár az idén a tó kotrása miatt a forgalom alatta maradt a várakozásnál^, a Bárka-kisvendég­lő így is havi kétszázezer forin­tos forgalmat bonyolított le. A forgalom zömét az idegenforga­lom, abból is 65 százalékban az ital adja. Azért sokan étkeznek is itt, a SZOT-üdülő vendégeinek étkeztetését is ők oldják meg. Jani bácsi Hosszabb ideje vezeti Lomén János bácsi a Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat bánki főzdéjét. Az idén rendkívül nagy a ter­més és ez újból felvetette az idős pálinkafőző panaszait. A főzőüstbe csak kétszáz liter cefrét lehet betölteni, a fino­mító űrtartalma a valóságban csak 115 liter, azután a rak­tárt is nagyobbítani kellene. Jani bácsinak az a fájdalma, hogy akiknek sok a cefré­jük. vagy korán akarnak pá­linkához jutni, azok kénytele­nek a falun kívül nagyobb üsttel rendelkező üzemben fő­zetni. Nála a főzde falán is 130 név szerepel előjegyzés­ben. Az épülő Bánk egyik leg­szebb, legkorszerűbb és leg- frisebb épülete a nyolcszobás, tizenhat személyes SZOT-üdü­lő, amelyet az idén május vé­gén adtak át rendeltetésének. Az idén már százhat vendég élvezte a szabad időt ezen a szép tájon, a kényelmes szo­bákban és termekben. Mint Bakos Pálné, a gondnok el­mondotta, a vendégek nagyon jól érezték magukat, amiről a vendégkönyv beírásai is ta­núskodnak. Az üdülő építését eredetileg a felsőpetényi ás­ványbánya szakszervezete kezdte meg, később azonban átvette a SZOT és csak egyet­len szoba maradt meg a bá­nyászok használatában. Mint­hogy a szobák olajkályhával fűthetők, a gondnok a téli üdülővendégek - fogadására is felkészült. A kirendeltség vezetője Már-már attól tartottunk, hogy nem akad kalauzunk az érdekesen fejlődő Bánkon. Csáti József, a járási mun- kásőrparancsnok, aki a köz­ség párttitkára, a Dunántú­lon tartózkodott, Yáczkovszki Zsuzsanna, a KISZ-titkár Vá­cott dolgozik, Koczka Béla. az elnökhelyettes, a bánki kiren­deltség vezetője pedig Rom- hányból jár be naponta. Koczka elvtárs azonban hű­ségesen őrködik községe gondjain, s minthogy csak jú­liustól van jelenlegi funkció­jában, még mindig ismer­kedik az emberekkel. gon­dokkal. Ö szegődött kalauzul utunkhoz. Jólesett látnunk, milyen igyekezettel jegyzi meg a falusi élet belső ellentmon­dásait, s hogyan keresi az ellentmondások felol­dásának űtját-módiát. Pedig egy ilyen gyorsan fejlődő köz­ségben a tanácsházán is élén- kebb az élet mint másutt. A község lakosságát közelről érinti a Bánki tó üdülőszerepének kialakulása, hiszen éppen a tó kedvéért sok háznál tartottak libát, ami tudvalévőén népgazdasági érdek is. Ámde az üdülőtelep kialakításával kerítés mögé kerül a tó, a víziszárnyasoknak nem lesz többé szabad bejárásuk. Talán ennek is betudható, hogy az őslakosok közül néhányan nem nagy örömmel fogadják Bánk ilyen irányú fejlődését Igaz, hogy az efféle szemléletnek széles körben nincs visszhang­ja. A falusi lakosság többsége a község fejlődésében saját lehetőségeit is látva, tudomásul vette azt, hogy a képen is látható csendélet nemsokára már csak a múlté lesz. Nagy a forgalom a bánki fő­utcán, a Petőfi úton, nem vé­letlenül helyeztek el sebesség- korlátozó táblákat. Az se vé­letlen, hogy a lakosság mind sürgetőbben veti fel a járdásí- tás kérdését. Csakhogy, amint a tanácsházán tájékoztatást kaptunk róla, szűk az út, jár- dásítani csak a többi tervek végrehajtásával lehet. Amikor a tanácskirendeltség fölött vé­geznek a szanálással, és alul elvégzik a parkosítást, napi­rendre kerül a járdásítás is. Szélesebb lesz az út, és a tó felőli oldalon park és sétány teszi kellemesebbé a napokat. Ez azzal jár, hogy sokan a Kenderes-földekre költöznek, az új házhelyeknek kijelölt telkekre. Éppen ezért a tanács­nak igen nagy a kisajátítási gondja: kisajátítással szerez­nek helyet az üdülőépületek­nek, kisajátítottak telket a vf- kendházaknak és kisajátítással oldották meg a telkesítést is- 50—60 telket adtak ki eddig és ugyanennyi kislakás is épült. A festői környezetben fekví Bánk község hihetetlen gyors fejlődéséről igyekeztünk képei adni összeállításunkban. A fejlődést kísérő örömeket és gondokat LAKOS GYÖRGY és VINCZE ISTVANNE jegyezte fel, a fényképfelvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítet­te. Legközelebb október 22-én, szerdán a pásztói járásba. Palotásra látogatnak munka társaink.

Next

/
Thumbnails
Contents