Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

A népművelés anyagi támogatása PVVpl o népi ellenőrök or­s. szágos vizsgálatot indítottak a népművelés anyagi jellegű gondjainak felde­rítésére. Már a vizsgálat előtt felmerült az az igény, hogy a kulturális alapok szétforgácso- lása helyett közös, összehangolt népművelési tevékenység alakuljon ki. Szembetűnő leien - ség volt már akkor is. hogy a vállalatok, ter­melőszövetkezetek. ktsz-ek nem használják fel megfelelően és megfelelő célra a kulturális alapban rendelkezésükre álló összegeket. A négy esztendeje tartott országos vizsgálat és az azt követő, 1969 őszén megtartott utóvizs­galat kiderítette, hogy négy év alatt alig tör­tént változás a népművelésnek nyújtott támo­gatás ügyében. A régi gondok egyre égetőbben jelentkez­nek, hiszen „az anyagi erő szétforgácsolása. vagy éppen fel nem használása százezer fo­rintokkal mérhető folyamatosság megszakítá­sát jelenti: az iskola után végeszakad annak a tudatosan irányított nevelésnek, amelyet a jól megszervezett önművelésnek kellene fel­váltania.” Csak éppen az esetek többségében nem váltja fel. A példák többsége, amelyet idézhetnénk, azt mutatja, hogy a közös nép­művelési célok érdekében hozott kormányha­tározat (3906 1966.) nem hozta meg a várt eredményt. A népművelési célok valahogyan mindig másodlagossá válnak, könnyen elsik­lanak felettük. „Ma is az világlik ki, hogy először van a vállalati, a szövetkezeti vagy éppen az üzemi érdek, aztán eshet szó kö­zös célokról.” Nógrád megyében is találkozunk hasonló jelenségekkel. A népművelés hatékonyabbá tétele érdekében nagyon sok javaslat elhang­zott már. A Nógrád megyei Népművelési Ta­nács már két esetben tárgyalt az anyagi fel­tételekről. Jelenleg a megyei pártbizottság ké­szít elő egy nagyon intenzív és remélhetőleg — legalábbis a megye népművelői nagyon re­mélik — sokatjelentő anyagot a megye kul­turális intézményeinek helyzetéről. Mi indokolja azt, hogy ilyen nagy teret szentelünk a művelődésügyi intézmények anyagi ellátottságának? Igen tekintélyes mennyiségű, forintokban kifejezhető kulturá­lis alap képződik a termelőszövetkezeteknél. Ha ezt az összeget nagyon gondosan és terv­szerűen évről évre felhasználnák, a szakem­berek szerint két esztendő alatt megoldható lenne az intézmények minden objektív prob­lémája. A népművelési tanács 1969-ben tar­tott vizsgálata alapján 1968-ban a megye húsz községének kultúrotthonaiban, termelőszövet­kezeteiben, ktsz-eiben és földművesszövetke­zeteinél több mint hárommillió forint képző­dött kulturális alap címén. Ebből a kultúrott­honok támogatása, mintegy saját bevétele közel egymillió 200 ezer forint volt. Gyakorla­tilag tehát egymillió 800 ezer forint képző­dött a felsorolt szerveknél, amelynek a fel használásáról úgyszólván semmi jót nem mondhatunk. „Tapasztalatcserékre, kiránduld sokra, vendégfogadásokra költik ezt az igen tekintélyes összeget. A felmérés húsz község vizsgálata alapján készült és nem is a legjobb községeket választották ki közülük. Elképzel­hető tehát, hogy a megye összes termelőszö­vetkezeteinél, ktsz-einél. földművesszövetkeze- teinél milyen nagy összegű kulturális alap ke­letkezik. Ha ennek egy bizonyos hányadát év­ről évre tematikusán felhasználnák, sokat le­hetne segíteni a művelődési otthonok hálóza­tának jobb kialakításában. Két-három év alatt megoldható lenne ezeknek az intézmények­nek minden építésbeli, felszereltségbeli prob­lémája. De ez csak egyetlen egy forrás. Nem említettük a többi gazdasági üzemet gyára­kat. vállalatokat. Nyilvánvaló, hogy a megye előtt kettős fel­adat áll a hálózati rendszer kiépítésében. Egy­részt a 105-ös kormányhatározatnak megfele­lően a besorolás kialakítása, másrészt a kör­zeti rendszer kiépítése. Természetesen segít ségre van szükség itt is. Elsősorban azokon a helyeken, ahol ezek a körzeti intézmények működnek és ahol kívánják, hogy a további­akban is legyenek. Hasonló fontosságú probléma a népműve­lők fluktuálása. Ez összefüggésben van azzal, hogy a népművelők megbecsülése nem volt párhuzamban a községben élő más értelmisé­gi rétegekével. A végrehajtó bizottság 109-es határozata alapján ez a helyzet részben már megváltozott. A népművelők azóta már több lakást kaptak, s a jól dolgozóknak nagyobb fizetést tudtak adni. A határozat nyomán a népművelők a községekben ma már nagyobb megbecsülésnek örvendenek. Nyilvánvaló azonban, hogy a megbecsülés a népművelőn is múlik. Milyen elismerést tud magának ki­vívni, adott esetben politikai és szakmai fel- készültségét illetően oda tud-e állni az isko­laigazgató vagy az orvos mellé. S ha igen. nem támad probléma. A jÖVO kádermunkáját a 109-es megyei 109-es tanácsi határozat szabja meg a szakemberek számára. Ebben a határozatban szó esik a népművelők megbecsüléséről is. Megyei tanács vb elnöki dicséretet alapítot­tak. Ezzel becsülik meg a népművelő jó mun­káját. A dicséretet minden esztendő augusz­tus húszadikán adják át. Ebben az évben már másodízben. Molnár Zsolt Statisztikai könyvesbolt nyílik Budapesten Zsebkönyvek — Mikrocenzus — Vállalati névjegyzék A Statisztikai Kiadó Válla- mertető kiadványok egész so- sokról ad részletes tájékozta- lat a közeljövőben megnyit- ra — a többi között a Tanács- tást. .ja első üzlethelyiségét Buda- köztársaság 50. évfordulóvá- A statisztikai könyvesbolt­pesten, a II. kerületi Keleti ra készített különösen nívós ban különös gondot fordíta- Károly utca 10. szám alatt. jubileumi könyv, s megvásá- nak majd — a mind nagyobb A könyv- és nyomtatvány- rolhatják az érdeklődők a kü- népszerűségnek örvendő — in­szaküzletben a Statisztikai lönféle statisztikai és számi- formáció-feldolgozás, .illetve Hivatal által összeállított és a tástechnikai szakfolyóiratokat a számítástechnika temakö- Statisztikai Kiadó Vállalat is. Az 1970. évi népszámlálás rében megjelenő folyóiratok, gondozásában megjelentetett 1968-ban lebonyolított próba- jegyzetek és szakkönyvek kiadványok lesznek kaphatók, számlálásairól készült kiad- árusítására. Az üzletben rész­A szakemberek, illetve az ér- vány: a Mikrocenzus ugyan- letes tájékoztatást adnak a deklődők jobb, közvetlenebb csak kapható lesz az új köny- megjelenő új könyvekről, fo­informálására alakuló köny- vesboltban. vesboltban a magyar - és ide­Érdekes, sokak által kére­gén nyelvű évkönyvek, zseb- tt svű1’teménv készül — moll»« a sfatiezti- seu gyűjtemény Készül könyvek mellett a Statiszti­kai Időszaki Közlemények so­elektronikus adatfeldolgozás­lyóiratokról és egyéb kiadvá­nyokról. A vidéki ügyfeleket kíván­ságra prospektussal tájékoz­roZaL^itete.L^.°ZÜLr°!Íd„fen vállalatának név- és címjegy­zékéről, amely ezúttal a Ma­at üzletbe kerül az ipari, a mezőgazdasági és ezt követő- Nemzeti Bankkal koo­en a belkereskedelmi adatok , __.............................. s ál — az ország valamennyi tátják, illetve a megrendelt kiadványokat postán juttatják el az igénylőkhöz. A leghatékonyabb beruházás A közgazdaságtan legújabb fejezetei a tudományos beru­házások kérdéseivel foglal­koznak. Tehát nem általában a beruházási tevékenység' tu­dományos problémáival, ha­nem azokkal a beruházások­kal. amelyek a tudományos laboratóriumok működésével, vagy pedig ezek eredményei­vel foglalkozik. A legközis­mertebb példa az űrkutatás területe. Csak az Apollo-prog- ramra elköltötték 44 milliárd dollárt és semmi okunk fel­tételezni, hogy a szovjet Lu- na-program kevesebbe került. Ám e hatalmas összegekből egy centet, egy kopejkát sem költöttek a Holdra, az mind a Földön maradt, földi beru­házásokat elégített ki és ho­zott mozgásba. Modern gyártmányokat Kérdés, mennyiben vagyunk érdekelve a magunk ipará­val és tudományos életével ebben? Általánosságban ér­dekelve vagyunk a tudomá­nyos beruházás kialakulása, mechanizmusa tekintetében. Fontos elv ugyanis, hogy az ipar, vagy annak csak egyik -másik ága nem fejlődhet világszínvonalon vezető kuta­tási program nélkül, ahol a gondosan kiválasztott terüle­teken a műszaki-tudományos jellemzők csúcsértékeinek el­érésére kell törni! Elkerülhe­tetlen a lemaradásunk egy, vagy több lépéssel a legfej­lettebb ipari országoktól, ilyen programok híján még akkor is, ha ezt a lemara­dást — licence, know-how új­donságok megvásárlásával csökkenteni igyekszünk is. Ez az értelme azoknak az elha­tározásoknak is, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága által elfogadott új tudomány- politikai irányelvek fejeznek ki, hogy néhány olyan tudo­mányágban, amelyekben le­hetőségeink kínálkoznak, erő­teljes alap és alkalmazott ku­tatásokat és fejlesztést kell beindítani. Mégpedig határo­zottan azzal a szándékkal és céllal, hogy — felhasználva az új mechanizmus gyorsan közvetítő rendszerét — a leg­modernebb. új gyártmányok elkészítését és piacra dobá­sát készítsük elő az iparban! Néhány példát említhetünk, amelyek illusztrálják lehető­segeinket e téren. Először is az űrhajózás körében marad­va külföldi példákat vegyünk. A szovjet űrprogramban pél­dául eigy nem is nagy fran­cia magnószalagot gyártó cég kapott nagy szovjet rendelést maximális hang- és jelhűség­gel rendelkező szalagok szál­lítására. Ez a kis francia cég nagy világcégeket — olaszt, amerikait, angolt és nyugatné­metet — ütött el a rendelés­től egyetlen tudományos „hú­zással”. Éspedig azzal, hogy észrevette, még a Siemens sem készít olyan készüléket, amellyel ellenőrizni lehet a mágneses szalag minőségét. Nem készítettek ilyet, még­pedig hallgatólagos megállapo­dással. mert kényelmesebb a szalagokat ilyen készülék nélküli piacra bocsátani. Üt- törő lépésével a francia vál­lalat természetesen igen jó minőségű szalagok gyártására kényszerítette — elsősorban saját magát. Kiváló referen­ciájával azonban elérte a ma­gasabb árat, s a tartós reali­zálás biztosítékait. Szovjet ipar Vegyük figyelembe a ma­gasabb tudományos szintű beruházások kisugárzó hatá­sait is, például a legfejlettebb gyárakat kiszolgáló iparágak­ra. Ezek a kisebb, de maguk­ban véve mégis jelentős ki­szolgáló középüzemek — ame­lyek „gyártmány családjukat” az óriások gyártási profiljából származtatják le — kénytele­nek igazodni rendelőik minő­ségi előírásaihoz. így azután még a szakmunkásképzés is hasznát látja a távoli tudo­mányos beruházásoknak. A nyugat-európai ipar a csak félig megvalósult „Európa”- rakéta, illetve űrkutatási prog­ram előkísérleteiből ily módon hasznot húzva tudta csak megközelíteni az amerikai elektronikus ipari teljesítmé­nyeket, sőt, a franciák minia- türizálási eredményei, az olasz műanyagipar rakétatest anyagai még előnyre is tettek szert, s szállítási rendelése­ket élveztek az Apollo-prog- ramhoz (például a rakétafej műanyag lemezei és idomda­rabjai, amelyet titán lemez­zel borítottak és hővédő fal­lal is elláttak, olasz gyártmá­nyúak). A folyamat azonban for­dítva is igaz. Ott, ahol a tu­dományban nincs ilyen kiug­ró célprogram és teljesítmény, az ipar mintegy „legerjed”, fejlődése stagnál, mert nincs vezető fejlesztési erő, nincs rendező elv és ösztönzés. A fejlődő országok iparát pél­dául az amerikaiak és ango­lok éppen ezért olyan import­gyárakkal hajlandók csak fel­szerelni, amelyeknek techno­lógiája a második lépcsőben foglal helyet, s hosszú távra kiszolgáltatottja a nyugati ku­tatásoknak. Ez az egyik ma­gyarázata annak, hogy a szovjet ipar exportja ezekben az országokban növeksziK, va­lamint annak, hogy példád India Calcuttában és más centrumokban nagy tudorrr1- nyos centrumokat hozott léi­re. hogy politikai függetlens - gét ne veszélyeztethessék a technológiai elmaradottság ki - használásával. A magyar esélyek néhány kutatási és ipari területtn nyilvánvalóak, mint ahogy meg tudjuk jelölni azokat a terü­leteket is, amelyeken még na­gyon sokáig „másodhegedű­sek” lehetünk csak. Hol lá­tunk esélyeket? Esélyeink vannak például a földi es kozmikus geodéziában, ahol Eötvös óta élen járunk pon­tosságban, minőségben, a mű­szergyártás területén. Kevesen tudják például, hogy Tárczy Hornoch akadémikust, a ma­gyar geodézia világhírű tu­dósát hívják meg leggyakrab­ban a geodéziai műszerek nemzetközi hitelesítésére. Ugyancsak az élre törtünk a kémiai-analitikai műszerku­tatás és -gyártás területén, amelyet a tudományos kuta­tásban indítottunk el és a MOM-ban, a Radelkisz Mű­szergyártó Ktsz-ben a gyár­tás fejlesztésével realizáltunk. Betörtünk az élvonalba ult­ra centrifugáinkkal, amelyek­nek világszintű kifejlesztése a finom mechanikai, elektro­nikus ipar és a tudományos kutatók együttműködéséből született. Kiegyensúlyozottan Ha több példát nem is em­lítünk, noha módunk volna, ennyi is elég, hogy elképzel­jük, sikereket érhetünk el jó- egynéhány tudományos és ipari ágazatban, ha a kezdeti, elég hatékony kutatásokat és fejlesztést a nemzetközi fejlő­dés irányának megfelelően intenzívvé tesszük. Azt tehát, hogy a tudományos kutatá­sokra fordított összegek a he­lyesen kijelölt területeken igen hatékonyak, már élő példákkal támaszthatjuk alá. De nemcsak az említett té­mák szerepelnek a tudomá­nyok hazai fejlesztésében, egész tudományos „stratégi­ánk” ugyanis a kiegyensúlyo­zott fejlesztésen alapszik — megfelelő súlypontok képzé­sével, amelyeknek kiválasz­tása az új tudománypolitikai elvek gyakorlati felhasználá­sával vált lehetővé. Szí u ka Emit 1969. II. negyedévi kiadványa, ug^csak nagy' érdeWődésre Nagy érdeklődésre tarthat Ugyancsak nagy eidekiodesie kiadásra számot a tizenkilenc kötetbő! álló 1968. évi megyei évkönyv­sorozat is. Kapható lesz a népszerű is­tarthat számot a már meg­jelent helységnévtár is, amely az ország területi rendezése során bekövetkezett változá­Gyerekszáj — Nézd papa. gyerekei vannak! (A Wcltwoche karikatúrája) NÓGRÁD — 1969. október 2.. csütörtök Mai műsor KOSSUTH KADíO: 8.20: Holt- jelentkezik. — 13.05: Barokk ka­mann meséi. — 9.01: Az országos marazene. 14.00—18.00: Kettőtől biológiai napok programjából, hatig. . . — 18.10: A hanglemez' — 9.29: Könnyűzenei Híradó. — bolt könnyűzenei újdonságai. —- 10.05: Pásztorélet — pásztordalok. 18.30: Sorsok és emberek. — 19.00: — 10.35.* Világhírű előadóművé- Ki« történetek, híres muzsikusok­szek lemezeiből. — 12.30: Meló- ról. — 19.20: Csárdások. — 19.34: diakoktél. — 13.40: Vita a kor- Ami a vietnami üti.fegv,-,eteimb -! szerű mezőgazdaságról. — J4.U0: kimaradt. II. rész. — 20.28: Az A francia történelem dalaiból. — Ifjúsági Rádió Vidám Színpada. 14.10: A fecskék fészket raknak. Ne nevess későn. . . — 21.28: — 14.30: Mozart: D-dúr hegedű- Könnyűzene. — 22.06: Hangle­verseny. — 15.14: Rádiószínház. A mezgyűjtők húsz perce. — 22.26; fösvény. — 17.05: Titkos háború. Nők az iparban. — 22.36: Lcliotka — 17.25: Székely Mária tánedalai- Gábor orgonaestje, ból. — 17.35: A 04—05—07 jelenti. — 18.00: Beethoven: csz-moll szó- TELEVÍZIÓ: 8.10—10.15: Iskola- náta. — 18.18: Népzenei magazin, tévé. — 13.10—15.15: Iskola tévé. — — 19.25: Verdi: .Simoné Boccaneg- 17.15: Irány az egyetem! — 17.58: ra. — 22.20: Verbunkosok, nép- Műsorismertetés. — 18.00: Hírek, dalok. — 23.05: Eduardas Mieze- 18.05—22.30: Az NDK televízió est- laits költeményei. — 23.17: Tánc- je. — 18.05: Bevezető. — *18.10: A zene éjfél előtt. — 0.Í0—0.25: Éji 900 éves Wartburg. — 18.35: Till ^nc. Eulenspiegel. — 18.55: Esti mese. — 19.10: A tíz első között. — PETŐM RÁDIÓ: 8.05: Régi Red- ÍH0: ..Telegeneren...” — 19.58: veit melódiák. — 8.5S: Az élő izunct- — 20.00: Tv-hiradó. — népdal. — 9.10: Vendég Haba­rovszkéból. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.50: Magánvéle. meny — közügyekben. — 12.00: „Páros élet a legszebb a vilá­gon”. — 12.20: Michel Dens éne­20.20: Az árba a halál is beleszá­mít. II. rész. — 21.45: Grazioso. — 22.30: Tv-hiradó — 2. kiadás, BESZTERCEBÁNYA: 9.45: Le­gény a talpán. (Ism.) — 19.00 és , , . 22.05: Tv-híradó. — 19.50: Ketrec kel. — 12.45: Miskolci stndiónk kettőnek (cseh film). Érdekes újdonságok az októberi TECHNlKA-ban Kétmilliárd tonna kőolaj — s ennek mind nagyobb há­nyada szolgálja a háztartások fűtési igényeinek fedezését, vagyis; mindennapi kényel­münket. Az olajtüzelés ná­lunk is (hasonlóan az ipari­lag fejlettebb országokhoz), rohamosan terjed. Ahhoz, hogy olajtüzelést létesíthes­sünk, természetesen bizonyos előkészületekre van szükség, s erről a TECHNIKA legújabb, októberi száma igen részle­tes, sokoldalú áttekintést nyújt. A lakás kényelmét azonban a fűtés mellett a megfelelő légtechnikai vi­szonyok is meghatározzák. Nemcsak a levegő hőmérsék­lete, hanem portartalma, ned­vességtartalma is befolyásol­ja közérzetünket. Ezért a klí­maberendezések jelentősége — mint a TECHNIKA egy má­sik cikke beszámol róla — rohamosan növekszik. S hogy a klimatizálás ma már nem luxus, arról számos érdekes példa keretében győz meg a TECHNIKA színes beszámoló­ja­Vajon mii kínál majd a vi­lág ipara 1975-ben? Ezt az ér­dekes témát boncolgatja a lap egy további közleménye. A falra függeszthető lapos tv-készülék (remélhetőleg nem „lapos” műsorral!), s a videotelefon egyaránt, min­dennapi életünk megszokott tartozéka lesz az elkövetkező évtizedben, amint a TECHNÍ - KA tájékoztat. Ehhez azon­ban még számos kutatási fo­lyamatot kell végrehajtani. Éppen ezért érdemel figyel­met az a beszámoló, amely az olvasót elviszi a szovjet tu­domány kutatóbázisaira, a dá­niai Danfoss-gyárba, az NDK- beli légtechnikai fejlesztési központba S mivel a TECH­NIKA címoldalán találkozunk a cilíkel, talán első helyen kellett volna említenünk a színes információcsokrot, melynek címe: „Autókról in- nen-onnan”. Megtudjuk, mi lesz a világ autógyártásánál: kínálata 1970-ben. Ezzel azonban korántsem merült ki az „autóstéma”. Nagy ér­deklődéssel várt beszámoló keretében közli a TECHNI KA a legújabb, 50 Lóerős mo­torral ellátott Wartburg gép­kocsi vizsgálati eredményeit. A növekvő népszerűségű au- tóteszt-rovatban megjelent Wartburg-cikk nélkülözhetet­len tanácsokat ad a helyes üzemeltetésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents