Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

Hí' megérkezik a váci au­tóbusz, sokan szállnak fel rá. hogy alig egy óra múlva már valamelyik váci üzem­ben foglalják el munkahe­lyüket. Különösen sok fiatal jár el dolgozni és ez rá­nyomja a bélyegét a kultu­rális munkára is. Hiába van a művelődési otthon hely­ben, a fiatalok Vácott keres­nek szórakozást. Azért tel­jesen itt sem áll meg az élet. Sokan vesznek részt a téli tanfolyamokon, a kisze- sek népi táncot is tanulnak és rendszerint sikerrel szere­pelnek a járási és megyei vetélkedőkön. Mindamel­lett nagyobb leleményesség­gel és kezdeményező kész­séggel változatosabbá lehet­ne tenni helyben is a fiata­lok szabad óráit és napjait. Első osztályosokat faggatunk az alsópetényi főutcán, amint éppen hazafelé tartanak. Kér­désünkre bátran újságolják, hogy nagyon jó iskolába járni, szeretnek ott lenni. Ezt támasztja alá Kiss Jánosné igazgató-tanítónő is. Mint elmondja, az iskolában a torna­termen kívül mindenük meg van. Jó a politechnikai felszerelés, gondoskodik a fűtésről a tanács, s mitöbb, a szlovák hagyományok ápolása érdekében bevezették a szlovák nyelv tanítását is. Felsőpetényből jár át szlovák nyelvet tanítani egy jövendőbeli tanár­nő, a nemrégiben érettségizett, fJrmyiczki Maria Községi klub ség. Üj házak Rendkívül nehéz dolga van Kékesi Erzsinek, a falu KISZ­titkárának. Mindössze fél esz­tendeje, hogy a fiatalok meg­bízták az irányítással. A KISZ-szervezetet azonban rendkívül nehéz összefogni. A fiatalok többsége csupán a hét végét tölti otthon. Akkor pedig pihenni, szórakozni sze" retnének. A tapasztaltabb, a mozgalmi munkában járato­sabb községi vezetők próbál­nak segíteni ebben a KISZ- nek, a fiataloknak. A most megnyílt Bányász-klubot sze­retnék községi klubbá szer­vezni. Olyan kultúrközponttá, ahová szívesen járnának a fiatalok tanulni, olvasni, te­levíziót nézni, beat-zenét hall­gatni és táncolni is. Vác vonzásában Segíí a lakosság Á Hármaskönyv falujában Újoncok az óvodában Megyénh legrégibb községeinek egyikében jártunk. A táj. mely szelíd begyeivel, terméstől roskadozó szilvafáival és kertes hazaival a dunántúli lankákra emlékeztet, már a hon­alapítás idején is járt és lakott hely volt. A XIII. századból már pontos értesüléseink vannak birtokosainak változásairól. Eredetileg a híres Csák nemzetség birtokához tartozott. A Borovszky monográfiában olvashatjuk, hogy Alsópetényt a Csák nemzetségből származó „Pósa fia Ugrón, királyi főlo- vászmester. . . 1268-ban és 1274-ben a Zsadány nembeli Dé- nesnek adta, 1280-ban aztán újból eladta 1000 márkáért a Gyulazombor nembeli Erdő Ispánnak, akit a helység birtoká­ba be is iktattak. Emiatt a két birtokos között húsz évig tar­tó per keletkezett. A régi adományosnak, a Zsadány nembeli Dénesnek 1300-ban 225 márkát kellett fizetnie, hógy a hely­ség birtokában megmaradhasson...” Később I. Ulászló király a Szobi családnak adományoz­ta, viszont Szobi Mihály Werbőczy Istvánnak adta, aki ide vonult vissza, amikor hírhedt töménykönyvét, a Hármas­könyvet irta. Gyurcsányi Ignáczné 1791-ben ennek az ese­ménynek gúla alakú emlékkövet is állíttatott, hexameterbe szedett latin szöveggel. A hírhedt Werbőczy emlékét itt már csak a templom kö­zelében alig-alig található rommaradványok őrzik, amint az újabb, felsSabadulás előtti birtokosok emléke is elmosódott volna, ha a Prónay család müemlékkastélyának ebek har- mincadjára menő rommaradványai nem emlékeztetnének rá­juk minduntalan a főutcán. Mert az alsópetényi magyar és szlovák lakosság a felszabadulás óta nagy ' békességben és boldogságban építi új életét Alsópetény történelmi földjén. S ha a hűtlenül kezelt kastélyok és a Cserespusztán roskadozó gazdasági épületek maradványai eltűnnek, itt már csak a nagyapák lógnak emlékeztetni a múltra. Az alsópetényi változásokról szeretnék most beszámolni! Mi van, mi nincs Nincs sötét- A községfejlesztési hozzájá­rulásból és jelentős társadal­mi munkával készült el a gyalogjáró az Arany János utcában az idén. Nem sok, mindössze hatvanezer forint az, amit a község építésére, szépítésére fordíthatnak AI30- petényben. S mennyi mindent kellerte ebből építeniök! Ta­valy és az idén az utakat, a gyalogjárókat kezdték rendbé- hoznd. Jelölőgyűléseken, ta­nácsüléseken sokan tették szóvá. Az idén még 300—400 méter gyalogjárót csinálnak az Akácfa utcában. Ahogyan eddig, most is számítanak a lakosság támogatására. Délelőtt tizenegykor, a zárás pillanatában találkoz­tunk Laluja Imrénével, az alsópetényi élelmiszerbolt helyettes vezetőjével. Arról faggatjuk, hogy milyen az áruellátás. Mi az, ami kap­ható és mi hiányzik. Mint elmondja, az áruellátás so­kat javult, általában min­dent megkapnak, amit ren­delnek, alig egy-két cikk szerepel az üzlet hiánylistá­ján. Nincs például babapis­kóta, sör és a cigarettafé­lék közül Fecske és Fiitol. A kenyér minőségére vi­szont, amelyet Rétságról kapnak, nincs panasz. Idő­ben kapják és jó a kenyér. A jó áruellátásnak is köszön­hetik, hogy az utóbbi két hónapban már 240 ezer fo­rintra nőtt a havi forgalom. Laluja Tmre tanácselnök 19 éve került az apparátusba. Dolgozott a járási tanácsnál» letöltötte katona idejét és úgy jött Alsópeténybe. Még elso­rolni is sok, milyen változáson ment keresztül a kis falu ez alatt az Idő alatt. Laluja Imre a legemlékezetesebbnek a villamosítást mondja. A köz­ségfejlesztési alapot gyűjtöget­ték rá, bankhitelt vettek fel, s egy-egy család 600 forintot fizetett. Nehezen ment, amíg Romi adózó épületek a faluban mindenki megértet­te, mit jelent az embernek a fény. Most már ott tartanak, hogy a külterületen élők ma­guk kérik, vezessék be a vil­lanyt. Laluja Imre nem mondja, hogy mindez az ő érdeme. A tanácstagokat, a község lakóit dicséri. Azokat, akik megér­tették: kicsi ugyan a község, de mégsem maradhat sötét­ben. Kés alatt Ház a krumpli helyén Fürgén suhog a kapa, még fürgébben mozog a kéz, ambit Janek Jánosné a betakarítást végzi a burgonyával beültetett telken. Test­vére, Géczí Jánosné is segít az idén apróbb szemű Ella-krumpli szedésében. Sietni kell, mert a fiatalok alig várják, hogy meg­kezdhessék az építkezést. A telken ugyanis Janekné Pesten dolgo­zó kőműves fia épít még az idén modern házat. Mert olyanok már Alsopetényben Is a fiatalok, hogy akármilyen lakásban már el sem laknának. Hét szoba kell nekik, meg összkomfort. Janekné sze­rint, ha két fiatal összeházasodik, első útjuk az OTP-be vezet — házépítési kölcsönért Sok tétova hu-za-vona fű- krjf ződik az Alsópetény határa- «*^Q| ban fekvő Cserespusztához. ' A NÓGRÁD Szerkesztősége jS»’ its többször cikkezett amiatt, ojjfe -ifeuiVA hogy erős falú téglaépületek mennek ott tönkre, amikor HhM jÉ JÉfc a gazdasási épületekre a IHeIbv J ÍH tsz-ek mű milliókat köt tenek. Mi több, itt is új ho- L;fälä8&a 1 dályt építtetett a Nógrádkö- ijpí vesdi Állami Gazság, még­pedig a még álló gazdasági P’ TKBBSFWJf épületek szomszédságában. uEB WKKKfw minthogy a tulajdonviszo- |B i nyokban nem tudtak rendet |L jift-r ■( teremteni. Az idén végre Hi . ] megoldás született. Az ad­dig hanyagul, gazdátlanul község másodállású borbélyát a , ,, lakásán. A borbélyüzletet ugyan­kezeit epuleteket átvette a is zárva találtuk, a helybeli fi- ...... . « , . garó ugyanis beteg. De hát nem községi tanacs. Sokat mar is borbély ő csakugyan, hanem , ,, , csak műszak után, mert egyéb­nem tudtak a megtizedelt it^nt a Felsőpetényi Ásványbánya . , . ,. Vállalatnál dolgozik. Most mégis épületekkel kezdem, szét- ráVesszük, hogy serkenő szakál­lünkön mutassa be kézügyessé- bontjak őket és a hasznai- Két_ K6t ügyes lánya. Manyi és . . ... , _ . , , Erzsi fürgén heiyet csinál. a ható epuletamyagot aruba hokkedlit kinevezzük borbély- , ,- széknek és felavattuk az alsóne­bocsátjak. Eddig 70 ezer fo- tény! borbélyt. Mint mondja, nem . , ... , .. is olyan rendkívüli dolog, hogy a nnttal sikerült Így megnő- lakásán fogadja a vendéget, mert , ... .... ... már készül házának udvarán az Vélniük a kozsegfejlesztesi új borbélyműhely Nemsokára az aisópetényiek Is odajárnak nyi- alapot. ratkozni, borotválkozni Terv a fiókban Kikezdte az enyészet, pusz­tul, omladozik a község egyik műemlék jellegű épülete, a Prónay-féle kastély. A község vezetői már ■ három éve szóvá tették: jó volna megelőzni a falak leomlását. A megyei ta­nácson ígérték: készíttessék el a felújítási tervet, s a me­gyei, a járási szervek, a mű­emlékvédelmi felügyelőség, no meg a községi tanács összefo­gásából előteremtik a szük­séges pénzt is. Hatvanezer forintot fizetett ki a községi tanács a tervért, mely most Is a fiókban hever anélkül, hogy '•bárki is meg­tekintette volna. Akkor 800 ezer — 1 millió forintért hely­rehozhatták volna az épüle­tet. Most már talán 2 millió Is kevés lenne hozzá. így az­tán érthető, ha nem akadnak jelentkezők a kastély helyre- állításához. Pedig nemcsak Alsópetény, hanem a környék is hasznát látja az épületnek, ha annak idején nem feledkeznek meg ígéretükről az illetékesek. fi m A kedves vezető óvónő, Ne­mes Dénesné ezen a napon a szokottnál is kedvesebb, mert ma jelentek meg először az óvoda „újoncai". Sok apró, nagyobbára szőke kislány és fiú keresi helyét az udvaron a temérdek játék között. Magyarázat nélkül is láthat­juk, hogy jól érzik itt magu­kat a kis jövevények, az ott­honosan mozgó „öreg” óvodá­sok társaságában. Huszonhe­ten vannak, vidáman élnek. Különösen a billenőhintának van nagy sikere: egyszerre nyolcán is rákapaszkodnab. De ha elhangzik az ebédre szóló hívás, sietnek kezet mos­ni. Aztán leülnek a kis asz­talkák mellé, mert megéhez­tek ám a szabad levegőn vég­zett nagy „ munkájukban! Árva a ház... Nyolc éve is van már an­nak, hogy először jött orvos a faluba. Ez idő alatt Alsópe­tény orvosi körré „nőtt”. Van rendelőjük, lakást vásároltak az orvosnak. Innen látták el Felsőpetény és Keszeg bete­geit is. Március óta azonban üresen áll, árva az orvos háza. La­kója Balassagyarmatra távo­zott, s azóta sem lépett örö­kébe senki. Nőtincsről, Rom- hányból, Rétságról próbálták helyettesíteni, egy héten egy­szer. Nemrégiben felcsillant a re­mény: három jelentkező is jött egyszerre Alsópeténybe. Sürögtek-forogtak a község­beliek. tatarozták-festették az orvosi lakást, hogy tiszta, szép környezetbe érkezzen az új lakó. A jelentkezők azonban sorra meggondolták magukat. Az orvosi lakás azóta is üre­sen áll, de remélhetölen most már nem sokáig. Csáti József­né, a járási tanács elnökhe­lyettese mondta: október 1- tői újra lesz orvosa Alsópe- ténynek, így Keszegnek és Felsőpeténynek is. Az asszonyok gondja Jó az iskolában! A felsőpetényi Ásványbá­nya tulajdonképpen Alsópe­tény határában van. Sok, legalább száz alsópetényi fér­finak biztosít megélhetést. Többen — különösen a fiata­lok — Budapestre és Vácra járnak dolgozni. Nem tekint­hető azonban megoldottnak a nők foglalkoztatottsága. Leg­alább 80 olyan leány meg asszony van a faluban, aki­nek nincs munkája de szí­vesen dolgozna. A község vezetői a Váci Kötöttáru- gyárral, a salgótarjáni Tex­tilipari Vállalattal tárgyaltak kihelyezett üzem ügyében. Az eredmény az lett, hogy a Textilipari Vállalat a közsé­get is bevonta bedolgozó há­lózatába. Most egy sereg asszonv vállalt ily módon munkát. Ez is megoldás, ha earvelőre nincs más lchető­Tágas, szép házakat építe­nek az emberek Felsőpetény- ben. Hetvennél is többnek mondják azoknak a lakások­nak a számát, amelyeket a fel szabadulás óta emelték a faluban. S ez még mindig nem elég. A községi tanács 30 házhelyet mért ki. Jövőre a telkeken megkezdődik az építkezés is. Tiszta egészséges környezetben igyekszenek él­ni az alsópetényiek. Ezen a héten a rétsági lá­*ás egyik kisközségében, Al- s^-eténvben jártunk. hogy beszámoltunk lakóinak válto­zatos életéről. Törién-dmi hely, ahol a dolgozók új éle­tük út történelmét írják. A beszámolókat Vincze Istvánné és Lakos Győrév írta. a fel­vételeket Konoánv György ké­szítette. a panaszokat Tóth Laiosné jeevezte fel. Legközelebb a násztól iárás- ba. a Cserhát völgyében fek­vő Feisőt-ojdra iátokat el bri­gádunk, ahol délelőtt 10-től 1” óráig laounk egyik mu»»k*»+ar. iá fogadta az érdeklődőké': vagy panaszosokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents