Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

Pedagógusok fóruma Nevelők és klszesek Ha a KISZ-szervezeteknek valóban nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az iskolákban, érdemes talán néhány szót ejte­ni a pedagógusok és a klszesek — elsősorban a KlSZ-veze- tők — személyes és munkakapcsolatáról is. A tanítási órán találkoznak egymással legtöbbször és leg­rendszeresebben főhivatásúk teljesítése közben. A tanítás-tanulás folyamatának korszerű értelmezése aktivitást tételez fel nemcsak a tanár, hanem a tanulók ré­széről is. A tanárok a KISZ-vezetőktől várják a legnagyobb aktivitást, a legjobb hozzáállást tanórai munkához, de nem mindenáron a legjobb tanulmányi eredményt. Minden tanulótól az adottságaihoz mért legjobb teljesít­ményi kell elvárnunk: a jó intellektuális adottságokkal ren­delkezőktől a jó tanulmányi eredményt, a jó fizikális tulaj­donságokkal rendelkezőktől a jó sport- és munkateljesít­ményt, a művészi és képzőművészeti adottságokkal rendelke­zőktől a művészi teljesítményt, és a szervezési készséggel rendelkező tanulóktól a jó KISZ-vezetést, a kezdeményezést és irányítást az osztály, illetve alapszerv, az iskola életében.- Az a szerencsés eset, ha a KISZ-vezető jó tanulással is példát mutat, de erején felüli tanulmányi eredményt ne vár­junk el tőle! Ha az órán nem ő produkálja a legjobbat, ne járassuk le indokolatlan szemrehányással, elmarasztalással. Öt elsősorban jó mozgalmi munkájáért, a közösség szolgála­tában tett áldozatvállalásáért dicsérjük. Ha egy KlSZ-vezetőt mozgalmi munkája egy adott Idő­szakban akadályozza a tanulásban, azt korholás és elmaraszta­lás helyett — az elismerés mellett — segítenie kell a tanár­nak lemaradása bepótlósában. Ez így igaz és így humánus. Nyilvánvaló, hogy a pedagógiai folyamatban — lévén az kétpólusú folyamat — a vezetőszerep a pedagógusé. Mi azon­ban pedagógizálunk a KISZ-ben is. Itt azonban véletlenül sem szabad megfeledkeznünk a KISZ-szervezetI Önnálóságá- ról, szervezeti szabályzatáról, közvetlenül a felsőbb párt- és KISZ-szervezetekhez való tartozásáról. Azt hiszem, hogy ez nem korszakalkotó megállapítás, de gyakorlatból tudom, hogy távolról sem fölösleges. Normális körülmények között, dialektikusán kezelve a kérdést, ez nem nehézséget jelent elsősorban a nevelői mun­kában, hanem sokszínűséget, nagyfokú változatosságot, több izgalmat. A tanárnak ugyan nincs a KISZ-ben operativ hatásköre •— s erre ne is tegyen kísérletet, mert alapvető hibát követ el —, de a tanulók, az ő neveltjei: olyanok, amilyenné ne­veli őket. Ha a tanárban nemcsak a szigorú végrehajtót lát­ják, hanem Idősebb, nagytudású, több tapasztalattal rendel­kező munkatársukat, „barátjukat”, elvtársukát — örömmel fogadják és kérik véleményét, tanácsait, javaslatait. Á? a jó, ha a segítés már az akciók előkészítésének stá­diumában eljut a fiatalokhoz. Akció közben hatása akár ne­gatív is lehet: tekintélyt és ambíciót rombolhat, A klszesek felelősségérzete nő, ha tudatában vannak a pedagógus „csak” tanácsadói szerepének, s azt érzik, hogy az akciók sikere rajtuk múlik. Ha egy Iskolában sikerül igazi helyére tenni a szocialis­ta tanár-diák viszonyt, s a maguk és egymás feladatköré­vel mind a pedagógusok, mind a kiszesek tisztában vannak — munkakapcsolatuk csak jó lehet az ifjúsági mozgalom­ban. A pedagógusok tudják, hogy az ifjú mozgalmi emberek kineveláse Is jó részt az ő dolguk. Hogy ezt jól végezzék, alaposan ismerniük kell a KISZ általános és helyi felada­tait, célkitűzéseit, nehézségeit, munkastílusát, hagyományalti módszerbeli felkészültségét. Nem elég ezt a helyzetképet a külső szemlélő szemüvegén és intenzitásával látni. Nincs olyan beosztású pedagógus, aki a mozgalmi szempontokat figyelmen kívül hagyhatná munkájában. Minden pedagógus, igazgató, igazgatóhelyettes, pártösszekötő, osztályfőnök, il­letve alapszervi KISZ-segítő, vagy valamilyen szakkört vezet, vagy KISZ-csoportot patronál, vagy egyszerűen csak kirándulni megy a tanulókkal, és így az Iskolai élet sok te­rületén kerül életközelségbe a KISZ-szel. A minél jobb helytállás érdekében érdemes a pedagógu­soknak figyelemmel kísérni a mozgalmi sajtót Az egységes pedagógus- és kiszes felfogás és a jó együttes munka kialakításának nagyon jó eszköze lehet egy iskolai KÍSZ-Vezetőképző, amelynek munkájába a lehetősé­gek szerinti arányban a nevelők Is bekapcsolódnak. Befejezésül még valamit a nevelőknek: a mozgalmi mun­ka támogatása kezdő klszeseknél több figyelmet és több fá­radságot jelent ugyan a tanárnak, de ha jól elsajátíttattuk velük a vezetés tudományét és a helyes követelményrend­szert, munkája a későbbiekben egyre könnyebb és egyre örömtelibb lesz, mert gyerekei viszonylag korán eljutnak a jó közösség színvonalára, ÍS egy gondolatot a szülőknek is: a KISZ, az iskolai életnek nem periférikus, hanem nagyon is fontos színtere, óriási szerepet vállal abban, hogy a gyermek az életben helytállni tudó sokoldalú személyiség legyen. Ne vonjuk hát el gyermekeinket büntetésből, vagy egyéb jogcímen a tanítá­son kívüli Iskolai élettől! Gulya Pál, a Szántó Kovács János gimnázium igazgatója A 10-j-l-es akció — „félidőben” A Kossuth Könyvkiadó 10+1-es akciója, amelyet a kiadó könyvbarátai számára hirdetett meg múlt év novem­berében, Nógrád megyében — o helyi kirendeltség előzetes tájékozódása szerint — nem váltotta be egészen a hozzáfű­zött reményeket. Ennek okait a kirendeltségen elsősorban óbban látják, hogy bár az ak­cióban megjelentetett tíz könyv érdekesen gazdagítja a könyvbarátok könyvtárait, s az ajándékként adott tizen­egyedik kötet is figyelemre tarthat számot, tematikailag nem minden esetben kapcso­lódik a fizikai dolgozók ér­deklődési köréhez. Az eddig megjelent kötetek közül (Ma­gyarországi forradalmak kró­nikája 1918—1919) közreadja: Hetés Tibor, (Vasco Pratolini; A kapukon kívül, Teherán4 Jal­ta, Potsdam, l. A. Krivéljov: Ásatások a bibliai országok­ban, Esztétikai kislexikon) az elsőként kiadott krónika arat­ta a legnagyobb sikert Nógrád dolgozói körében. Az akció „félideje’’ tehát lezárult. Re­méljük, a „második félidő” kedvezőbb eredményeket hoz, annál is inkább, mert a kö­vetkező időszakban napvilágot látó könyvek is izgalmas, Színvonalas politikai irodal­mat ígérnek. Iparfejlesztés Komién Komlón, a szénre épült me­cseki bányavárosban az egy­oldalú Iparfejlesztés gondjai­nak enyhítése, elsősorban a nők és fiatalok foglalkoztatá­sa érdekében elismerést ér­demlő fejlesztést valósított meg az utóbbi években a vá­ros helyiipari vállalata. Erről tárgyalt Komló tanácsának végrehajtó bizottsága, A ru­ha-, cipő-, láda- és bútor­üzemmel . működő vállalat kétezer embernek ad jelenleg munkát. Évi termelésének ér­téke elérte a 170 millió forin­tot. „Carbon” márkával jel­zett termékei nemcsak belföl­dön keresettek. Idén 30 millió forint értékben exportéinak is. Az európai országokon kívül újabban Izlandba, Kanadába, sőt Kuwaltba Is szállítanak. A vállalat az észak-mecseki szénvidéken — ahol a bányá­szatnak nincs hosszú jövője — ruhaipari és ládaüzemet szán­dékozik létrehozni. ]léft két kemence Az év végéig a meglévő kettőn kívül még két föld­gáztüzelésű kemencét helyez­nek üzembe az Üvegipari Mű­vek Salgótarjáni Öblösüveg­gyárában. Az egyik — koráb­ban tizenkét fazekas — ke­mence bontása és étépítése már megkezdődött, helyébe egy korszerű nyolcfazekas, termelékenyebb és gazdaságo­sabb kemencét emelnek. Ugyancsak átalakítják az év során a nyolc négyzetméter olvasztóterű hatos kádkemen- cát is. Az építési munkákra a kemence hldegjavftásával egy- i dobén kerül sor. Akarja vagy nem Mint mindenütt, Drégelypa- Iánkon is szeretnek szórakoz­ni. szépen berendezett helyi­ségben, kulturált körülmények között meginni egy csésze ká­vét, akár családostul Is; szíve­sen bemennének a presszóba a fiatalok tánczenét hallgatni egy pohár hűtött narancsital mellett, ha volna Drégelypa- lánkon eay Ilyen kulturált vendéglátó helyiség. Sajnos, azonban nincs! Két italboltja van az fmsz-nek, amelynek alapterülets összesen hatvan négyzetméter, berendezése el­avult, nők, gyermekek nem nagyon látogathatják. Az óhaj regi. A tagság jó- néhány év óta szinte minden gyűlésen kéri, ostromolja a fogyasztási szövetkezetét, hogy építsen a községben egy mo­dern bisztrót, ami a lakosság mai Igényelt kielégíti. Az ÁFÉSZ szívesen tett volna eleget a kérésnek már akkor, de az építkezéshez szükséges több mint egymillió forint nem állt rendelkezésre, örül­tek, ha a kiskereskedelmi há­lózatot rendbe tudtok tenni a szomszédos Honion. Még eb­ben is van hiányossági S en­nél többre ez ideig nem fu­totta. Látva az Igényt, a drégely- palánki Szondy György Ter­melőszövetkezet 1987-ben el­határozta, hogy létrehozza a bisztrót saját erőből és ő fog­ja Üzemeltetni Is. A munka megkezdése uzonban késett. Ekkor — a MESEÖV segítség­adási ígéretének blrtokóbun — az ÁFÉSZ tűzte napirendre az építkezést. ügy látszott, az ÁFÉSZ más segítséget is kap: a tsz akép- pen nyilatkozott, hogy cél­akarja? részjegy jegyzéssel és építő­anyagai járul hozzá a létesít­ményhez. Azután Ismét fordult a koc­ka. A tsz meggondolta magát, úgy döntött, hogy mégis csak ő építi meg az új bisztrót. S mi volt erről az ÁFÉSZ vélemé­nye? Ha a tsz minden áron át akarja vállalni az fmsz-től ezt a szolgáltatást, ám tegye! De minél előbb! De a tsz mégsem építette meg az egységet, így az \FÉSZ a közelmúltban hoz­zálátott, a megvalósításhoz. Megtörtént az Ilyenkor szük­séges helyszíni bejárás a ki­választott telekre, mindazok közreműködésével, akiket kö telezőén meghívott az építte­tő fogyasztási szövetkezet. Az erről felvett jegyzőkönyvet — egyetértése jeléül — minden Szerv képviselője aláírta, így Szakmunkaslanulők munkauécielme Beszélgetés tíaupert Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium 'íaniigyigazgaiási Osztályának vezetőjével balesetek száma is. Tavaly nem rendelkeznek biztosítás- két tanulónak kellett ampu- sál. A mostani tanév elejer. a tálni egy-egy végtagját. pedagógusok segítségével min­den bizonnyal elérhető lesz. A napokban felkerestük Haupert Józsefet, a Munka ügyi Minisztérium Tanügy igazgatási Osztályának vezető­jét, s megkértük, tájékoztas­son bennünket a szakmunkás- képző intézetek baleseti hely­zetéről, a munkavédelem ak­tuális kérdéseiről. — Az Állami Biztosító statisztikájából megtudtuk, hogy az elmúlt évben 28 szakmunkástanuló vesztet­te életét, 4491-en pedig megsérültek, s a balesetre kifizetett összeg megközelí­tette a 2 millió 300 ezer fo­rintot. Nem fest ez a sta­tisztika túl komor képet? — Ezek a számadatok két­ségkívül jelentősek, de reális kép csak akkor alakulhat ki a szemlélőben, ha azt Is el­mondjuk, hogy a 28 halálos baleset közül 27 nem az Isko. la vagy a munkahely falai kö­zött fordult elő, hanem ját­szós, közlekedés vagv yfüt-dé« közben, Sajnos, ez évben már újabb hét halálos áldozató' követelt tanulóink köréből a víz. — A balesetek gyakorisá­ga, előfordulása csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat? I — Hála a hatásos munka- védelemnek, a balesetek szá­ma fokozatosan csökken, de még mindig sokan sérülnek meg munka közben éppúgy, mint az iskolán kívül. 1967- hez viszonyítva a halálos bal­esetek száma az elmúlt évben például 50 százalékkal csök­kent. Kevesebb a csonkulásos — Milyen intézkedéseket tettek a balesetek számá­nak csökkentése érdekében? Megtartják-e a tanulók a munkavédelmi szabályokat? — Az elmúlt évben mar miniszteri rendelet — mely a SZOT határozatából fakadt — kötelezően írta elő a szak­munkástanulók számára a bal­esetelhárítási vizsgát. Ez lehp- tővé tette, hogy a pedagógusok meggyőződhessenek arról: va­jon munkába álló tanítványa­ik valóban elsajátítottak-e minden szükséges balesetel­hárítási tudnivalót. Egyébként a Tantervben is fontos helyet foglal el a munka- és egész­ségvédelem. Jelentős szerepük van a balesetek megelőzésé­ben azoknak a gyakorlati órák elején tartott húsz per­ces beszélgetéseknek, amelye­ken ismertetik u tanulókkal a munkamenetet, az előforduló veszélyeket, felhívják figyel­müket a sérüléseket előidéz­hető forrásokra. Az üzemek­ben és tanműhelyekben Is hatásos balesetmegelőzési te­vékenység folyik. A tanulók zöme egyébként fegyelmezet­ten, jól dolgozik, s betartják a munkavédelmi szabályokat. — Hogyan Ítélik meg a tanulók balesetbiztoaitása- nak szerepét, jelentőségét? — Szakmunkásképző intéze­teinkben nagy gondot fordíta nak arra, hogy minden tanu­lónak legyen biztosítása. Tá­mogatjuk a nevelőket e törek­vésükben. Tudtommal nagyon kevés azoknak a száma, akik hogy minden tanulónk megfe­lelő anyagi védelemben része­süljön. Erre szükség is van, amint az emlíiett statisztikai adatok is bizonyítják. — A szakszervezetek is segítik a balesetelhárítási munkát. Milyen konkrét formái vannak e segítség­nek? — Először talán a szemlé­ket említeném, amelyek so­rán nemcsak a munkára, ha­nem az oktatásra Is kiterjed az ellenőrök figyelme, Van egy úgynevezett járőrbrigád is az üzemekben, amely nap­ról napra ellenőrzi a munka­helyeket, felhívja a tanulók figyelmét a baleseti források­ra, egy-egy rosszul elhelyezett munkadarabra vaay szerszám­ra. Az életbe lépés előtt a szakmunkásvizsgán pedig je­len van a szakszervezet kül­dötte is, ő adja fel a munka- védelmi kérdéseket a tanuló­nak. — A nevelőket hogyan segíti a minisztérium a bal­esetelhárítási munkában? — Évenként egyszer-kétszer igazgatói értekezletet tartunk. Itt sok tanulságos példát mondunk el, s 'minden eset­ben felhívjuk figyelmüket a balesetelhárítás fontosságára. A tűzeseteket, a halálozást és a csonkulásos balesetekei egyébként azonnal jelentik az intézetek a főhatóságnak — fejezte be a beszélgetést Ha­upert József elvtárs. Feltárta a hibákat a biztonsági szemle AZ ELSŐ nagyobb szabású komplex munkavédelmi szem­lét tartották az elmúlt héten a Nógrádi Szénbányáit kiste- renyei vegyes üzemében. A Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség és a vállalat illeté­kesei két napig tanulmányoz­ták a különböző Üzemek bal­eseti, munkavédelmi helyze­tét. A vizsgálat feltárta a hi­bákat és egy sor olyan ta­pasztalatot adott, amelyet a jövőben hasznosítani lehet. Ez az üzem az idén szerve­ződött és éppen ezért Igen fontos, hogy amiről megfei ? • keztek eddig, azt minél elf f pótolják. Ma már több mint hétszáz embert foglalkoztat­nak és fő termelési profiljuk az ERDÉRT-től kapott szovjet import fenyőrönkök feldolgo­zása fűrészárúvá. Hiányolta a vizsgálat, hogy az év elején készített vállalati ügyrendben az előírás ellenére sem szere­pelnek munkavédelmi, bizton­sági feladatok. Ezt pótolni kell. a községi tanács Is. Ennek el­lenére mintha mégis volna valami ellenvetése, mert a te­lek megosztási kérelmét máig sem küldte meg az Állami Földmérő- és Térképészeti Hi­vatalnak, holott ez a tanács joga és kötelessége lenne. Akurja-e tehát a községi ta­nács — amelv nedig n lakos­ság képviselője —, hogy le­gyen bisztró Drégelypalán- kon? Az ÁFÉSZ meg volt győződve arról, hogy akarja, nemcsak a legutóbb aláírt jegyzőkönyv alapján, hanem azért Is, mert egy régebbi kel­tezésű levelében a tanács ma­ga kért támogatást a ME- SZÖV-től az új vendéglátó- egység létesítéséhez. De mit higgyen most a fo­gyasztási szövetkezet? Most. ■■mikor a községi tanács pasz szlvltásn gátló tényezővé vált a bisztró építésének már így is eléggé elhúzódott ügyében! K. E. Az ellenőrzött üzemrészek. ben 28—30 faipari gépet üze­meltetnek. Hiányolták azt Is, hogy ezek egy részénél mun­kavédelmi szempontból bizo­nyítható módon nem adtak ki üzemeltetési engedélyt. Ez is pótlásra szorul. A VEGYE» ÜZEMNÉL az elmúlt félévben 30, háromna­pon túl gyógyuló üzemi bal­eset történt. Ezek közül hu­szonöt az anyagmozgatásnál, nyolc pedig a gépi berende­zések kiszolgálásánál követke­zett be. Figyelmeztető, hogy huszonnégy esetben a figyel­metlenség volt a balesetet elő­idéző személyi ok, és hét esetben a védőeszköz hiánya. Az Üzemben a gépi anyag- mozgatás tárgyi feltételei még nincsenek biztosítva, éppen ezért az anyagmozgatás, szál­lítás kézi erővel történik. A bányahatóság most kötelező­en előírta, hogy az ide­vonatkozó biztonsági előírá­soknak megfelelően a jövő év végéig gondoskodni kell a gépi anyagmozgatás tárgyi feltételeinek megteremtéséről. Az üzem dolgozóit az utób­bi időben itt is ellátták — az előírásoknak megfelelően — kézvédő kesztyűkkel. A dol­gozók kifogásolják a kesztyűk nagy méretét, minőségét, ép­pen ezért a vállalat biztonsá­gi főmérnökének kell majd vizsgálatot tartania, hogy el­lenőrizze a kesztyűk méret szerinti elosztását és az eset­leg szükséges Intézkedéseket megtehesse. Az alkalmazott berendezé­sek biztonsági vizsgálata so­rán Is elég sok helyen ta­pasztaltak hibát. Különösen sok javítani való van az energiahálózat tökéletesítése érdekében. A hibák megszün­tetésére határidőket állapítot­tak meg. HIÁNYOLTAK nz ellen őrök, hogy a faipart gépek kezelői munka közben nem használnak védőszemüveget. Hiányosnak találták á fatelepi tűzoltókészülékeket. Több he­lyen figyelmeztető* és tiltó táblák elhelyezését írták elő. A vizsgálat kiterjedt a dol­gozók baleseti oktatására is. Hibaként állapították meg, hogy az oktatások megtörtén­téről nincs megbízható nyil­vántartás. Kifogásolható az is, hogy több új dolgozót már a felvétel napján levizsgáztat­tak a biztonsági előírásokból, bár az oktatási napok számát három. Illetve hat napban ál­lapították meg. Helytelenítet­ték azt is, hogy új dolgozók oktatásával olyan személye­ket is megbíztuk, akik ehhez nem rendelkeznek kellő szak- képzettséggel, A rendszeres balesetelhárí­tási oktatás módjáról a Vál­lalati Munkavédelmi Szabály­zat rendelkezik. Az ellenőrzés során azt állapították meg, hogy ezeket az oktatásokat sem a felügyelet, sem a dol­gozók nem értékelik, illetve nem veszik komolyan. A jö­vőben ezen is változtatni keU és az oktatási naplóban rög­zíteni, hogy ki, mikor, milyen oktatáson vett részt. A KISTERENYEI vegyes üzemben havonta rendszere­sen megtartják a biztonsági szemléket. Az ilyenkor fel­tárt hibákat rögzítik, kijaví­tásukra határidőket szabnak meg. Igen fontos, hogy a jö­vőben a végrehajtást is min­den alkalommal ellenőrizzék és ezt is jegyzőkönyvben rög­zítsék, a mulasztásért pedig felelősségrevonáSt alkalmaz­zanak. Az üzem első komplex szemléje tehát sok hibát tárt fel, ugyanakkor intézkedett is megszüntetésükről. Fontos, hogy a Jövőben állandóan nagy gondot fordítsanak a ve­szélyforrások feltárására, a biztonsági előírásoknak meg­felelő munkára. B. J. NÓGRÁD — 1969. szeptember 12., péntek j)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents