Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

Megyei hexdetnényezéa

..Lenin útján”

Az új tanévvel együtt a megyei középfokú tanintézetek KISZ-szervezeteinek vezetősége és tagsága mindenütt elkezdi az 1969/70-es tanévre szóló KISZ-akcióprogramok összeállítását. Ezekben a napokban a nógrádi középiskolák többségében „háM” vezetőképző tanfolyamokon vesznek részt az ifjúsági vezetők. A tanfolyamokon már sok szó esik az akcióprogramokról, amelyek közül külön is említésre méltó az a megyei kezdeményezés, amely szerint jövő év áprilisában — a Lenin-centenárium jegyében —

mindenütt megrendezik a

„Lenin útján” szemináriumot. A szemináriumon a középiskolai KISZ-vesetők, a Kom- szomol III. Kongresszusán elhangzott Lenln-beszéd aktuális tanulságait vitatják meg. A tanácskozást mindenütt alapos felkészülés előzi meg: az alapszervezetek taggyűléseken, politikai foglalkozásokon

elemzik Lenin elvtárs beszédét, összegezik a felmerült gondolatokat, és felhasználják a foglalkozások tapasztalatait.

Ősz a kirakatban

IJordók, hordók, festettek és valódiak, borospalackok, jóféle itókák és szőlöfürtök. Ilyen lesz a kirakatsor a Pécskő Vz- letház első emeletén, a lépcső- feljdrattal szemben. Az ősz előhírnökeként, a szüretek és a borászati bemutatók hangulatát idézik a jól összeválogatott, Ízlésesen elhelyezett áruk, a művészien elrendezett dekorációk, amelyeket százak tekintenek majd meg az elkövetkező hetekben kedvet kapva a vásárláshoz. Korotnai Endre kirakatrendező és mun katársai kezemunkáját dicsérő kirakatok a hét végére készülnek el.

Mai műsor

KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek, időjárás. — 8.20: Katonadalok,

csárdások. — 8.40: Miről ir a Társadalmi Szemle legújabb száma?

— 8.80: Ofienbacb: Hoíímann meséi. — U.S8: Berki László népi zenekara játszik, a Bőripari Szak- szervezet központi énekkara énekel. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.40: Néphadseregünk egyik alakulatánál. Riport- műsor. — 14.00: Kóruspódium. — 14.11: Népdalok. — 14.30: Üj Eter- na-lemezeinkből. — 15.00: Hírek.

13.10: Csak öregeknek. — 18.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Ilos- lalvy Róbert énekel. — 16.28: A bolgár kultúra hete. Jordan Ra- dicskov szatírái. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Titkos háború. — 17.85: Lemezmúzeum.

— 18.05: Nyitott stúdió. — 18,30:

Operacsillagok — operaslágerek. — 19.00: Esü krónika. — 19.25: Nótacsokor. — 20.01: Grlsa őrmester. — 21.01: Szólistaparádé. — 21.39: Láttuk, hallottuk. — 22.20: Romantikus muzsika. — 23.20: Részletek

Kacsoh Pongrácz daljátékéiból. Közben: 24.00—0,10: Hírek, időjárás.

PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00: Könnyűzenei Híradó. — 9.30: Az élő népdal. —

9.49: stúdium. —- 10.00: A zene

hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény közügyekben. — 12.00: Patience. — 12.30: Liszt-zongoramü- vek. — 18.05: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Mozart: D-dúr szimfónia. — 13.45: Időjárás- és

vízállásjelentés. — 14.00—18.00:

Ifjúsági randevú kettőtől, haUg... — 18.10: Szabó Ferenc—Komjáth Alauár: Lenin meghalt — kantáta. — 18.18: Parasztok. — 19.04:

Tanczene. — 19.25: Jó estét, gyerekek) — 19.30: Hungária Kupa vízilabdatorna. — 20.00—20.20: Esti krónika, II, — 20.25: Űj könyvek. — 20.28: A bolgár kultúra hete. A Bolgár Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye Szófiából. — 20.59—21.14: A selyem útja. — 22.00: A Nashville Gamblers énekegyüttes műsorából. — 22.20: Ami ázsiai útijegyzeteimből kimaradt... — 22.40: Rácz Vilmos népi zenekara játszik, 23.10: Pickwick. — 23.20: Artúr Rubinstein Chopin-müveket zongorázik. — 24.00—0.10: Hírek,

időjárás.

TELEVÍZIÓ: 8.10—8.30: Iskola- tévé. Földrajz. — 17.58: Műsorismertetés. — 18,00: Hírek. — 18.05: Mindenki közlekedik... — 18.45: Reklámmüsor, — 18.55: Esti mese. — 19.l0i írók, könyvek, kritikusok. — 19.30: Zenei figyelő. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Nagy

kavarodás. Magyarul beszéld olasz film. — 21.55: Vendégünk volt... Abu el Nur-rai, az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagjával beszélget munkatársunk, Chrudinák Alajos.

— 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás.

BESZTERCEBÁNYA: 17.35: Ifjú szemmel. — 18.30: Vásári ötletek.

— 19.00 és 22,10: Tv-hlradó. —

20.15: Dalok. — 20.25: Minőségolimpia. — 21.35: Dzsesszpódium.

Fordította SÁRKÖZI GYULA RipOTtrC^GH'/

20.

— Nyikoláj — mutatkoztam be, s belenéztem a szemébe, amelyben felnőttes komolyság csillogott és szokatlan lelkierőt sugárzott. Hát igen, egy Iskolai tanulónak nincs ilyen tekintete. Látnivaló, hogy ennek a kislánynál! kijutott a bajból épp elég.

így Ismerkedtem meg Valentyina Kosztantyinovna Dovgerrel, rovnói illegális harcostársunkkal, Nyikoláj Kuznyecov hű segítőtársával és jó pajtásával.

Lukln sokáig magyarázgatta, mit kell tennem Válja elhelyezése érdekében.

— Arról van szó — mondta, —, hogy funkciója rendkívül elüt a tietekétől. Hivatalosan kell elhelyezkednie, és lehetőleg népi németként. Neve — Dovger — teljes mértékben alkalmas ehhez. De erről majd később. Egyelőre mindkettőtöknek holnap reggel be kell jutnotok a városba. Nyikoláj, azért bíztuk rád Válját, mert osztagunkban te vagy a legszerencsésebb az ilyen dolgokban.

S valóban, nem tudom miért, de mindig különös szerencsém volt, valahányszor Rovnóba vagy Zdolbunovba tátogattam. Igaz, egyszer meg hogy jártam.

Negyvenkettő telén történt. Nyikoláj Sztrutyinszkij- )al sietve elindultunk Zdolbunovból Rovnóba, nem is sejtve, hogy a megszállók razziáznak a városban és alapos ellenőrzés nélkül senkit sem engednek be, se ki a varosból. Mindenkit, aki gyanús volt, bevittek a Gesta- póra személyazonosságának tisztázása végett, a fiatalokat pedig németországi munkára irányították.

Kolja Sztrutylnszkij elsőnek vette észre a dolgot. Rovnó előtt megpillantott az országúton néhány fogatot, s náci katonákat körülöttük. Oldalba bökött engem

— 76 —

Hírek

a nagybátonyi zeneiskolából

A tizenkettedik tanévét kezdő Nagybátonyi Állami Zeneiskolában is elkezdődött ezen a héten a tanítás. Mind az anyaiskolában, mind a fiók- intézményekben nagy érdeklődés nyilvánult meg a múlt héten lezajlott felvételi vizsgák iránt. Nagybótonyban 210, Kisterenyén 76, Pásztón 60, Mátranovákon közel 40 növendék iratkozott be, A növendékek oktatását tíz kinevezett és három óradíjáltalányos tanár végzi. Érdemes felsorolni a zeneiskola vonzási körzetét is: Jobbágyi. Szurdok- püspöki, Pásztó, Sámsonháza, Lucfalva, Hasznos, Mátraszől- lős. Tar, Mátraverebély, Kis- terenye, Nemti, Mátramind- szent, Nédújfalu, Homoktere- nye, Mátranovék, Vizslás, Do- rogháza, Kányás, Rákóczi-bá- nyatelep zene iránt érdeklődő iskoláskorú gyermekei tanulnak a központi és a fiókiskolákban. Az itt folyó oktatás eredményességét bizonyítja az Is, hogy két-két növendéküket a miskolci és budapesti zene- művészeti szakközépiskolába, három növendékét a Honvéd Központi Zeneiskolába, kettőt tanárképző főiskolára, egyet pedig ének-zene tagozatú gimnáziumba vettek fel. A zeneiskola három növendéke — Csáki Judit, Szűcs Ferenc és Szüts Kptalin — a nyáron zenei szaktáborban vett részt Felsőtárkányban, ahol együttesen másfél órás hangversenyt adtak.

Tanulni, tanulni, tanulni...

A Pásztói Szerszám- és Készülékgyár szocialista brigádjai munkájukkal tevékenyen hozz.» járulnak a fiatal szakmunkások, az ipari tanulók képzéséhez, oktatásához és neveléséhez. Ennek eredményességét bizonyítja, hogy az ipari tanulók a szakmunkás- vizsgán Igen jól szerepeltek, 13 vizsgázó közül hat „jól megfelelt” eredménnyel szerezte meg a segédlevelet. A fiataloktól a felnőttkorosztályok sem akarnak elmaradni.

I

A dolgozók közül tizenöten a csoportvezetői, tizenhármán a hegesztőtanfolyamot végezték el, s valamennyien sikeres vizsgát tettek.

Idegkimerülés, neurózis

A köztudat által megfogalmazott „idegkimerülés” kifejezés nem mindig fedi a valóságot. E betegség alatt nemcsak és legtöbbször nem is a kimerültségből, elfáradásból adódó betegséget értjük, sokkal inkább az idegrendszer alkalmazkodó képességének kóros megváltozása felelős azokért a tünetekért, amit orvosi kefejezéssel neurózisnak nevezünk.

Gyakran korunk divatos betegségeként jellemzik, mivel egyre több embert érint és külső jeleiben nem látszik súlyosnak. Pedig nem divat, mert testi és lelki szenvedést okoz, néha a munkaképesség és a megszokott életvezetés időszakos beszűkülését jelenti. Meglehetősen sokféle és változatos panasszal, tünetekkel járhat, lényegében tüneteiben csaknem valamennyi szervi megbetegedést utánozhatja. Csupán a leggyakrabban előfordulók közül említve: a fejfájás, szédülés, já- rásbizonytalanságok, az ideges eredetű szív- és gyomor- panaszok, a különböző zsibbadások, légzészavarok, szellemi koncentráció-nehezített- ség, hangulati ingadozás, alvászavarok és az ezeket kísérő szorongás, félelmek mind a neurotikus betegek olyan panaszát jelentik, amelyek áltel veszélyeztetve érzik egészségüket, néha létüket is. Legtöbbször a betegség lényegét nem is a kialakult panaszok, tünetek képezik, sokkal in- kábh azok érzelmi átélése, a beteg saját magára vonatkoztatott veszélyeztetettség érzésének a megélése. Ezek helyes felismerése, gyógyítása — a többi betegséghez hasonlóan — orvosi feladatot képez.

Az orvostudománynak, orvosi gyakorlatnak egyre fokozódó betegségmegelőző tevékenysége e megbetegedésre is kiterjed, mivel könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyí-' tani Az eredményes megelőzés feltételezi a betegség kialakulásáért felelős okok ismeretét. Jelen esetben ezekét az okokat elsősorban életünkben, környezetünkben és a benne élő ember alkalmazkodó képességének kölcsönhatásában kell keresnünk.

Korunkban a szellemi és anyagi kultúra fejlődése hatalmas méreteket ölt. Ennek eredményeképpen az emberek közti kapcsolatok számukban megsokszorozódtak, minőségükben differenciáltabbakká, szövevényesebbé váltak. A mindennapi életünkben egyik óráról a másikra lépünk kapcsolatban munkánk, szórakozásunk során embertársainkkal. így pillanatnyi függőségi viszonyok alakulnak ki úgy, hogy e kapcsolatokban egymás jóindulatára, kulturáltságára, segíteni akarására vagyunk utalva.

A ma emberének világképe naponta fejlődik, gazdagabbá válik. A közlekedés fejlődése, a telefon, a rádió, a tv, a film, a napi sajtó az egyén körüli védőburkot feloldja és az embereknek nagy tömegű híranyagot kell feldolgoznia. Ez a gyors tájékozódás és gyakori érintkezés a magatartási formák gyors váltakozását idézi elő, alkalmazkodási képességünket nagymértékben igénybe veszi, önképzésünk, szórakozásaink jellege megváltozott. A szépirodalmi, művészeti alkotások egyre inkább közvetett eszközökkel, elvont, absztrakt módon fejezik ki mondanivalójukat. Az a különös helyzet állt elő, hogy néha ezen alkotások magunkévá tétele nagyobb szellemi teljesítményt kíván, mint maga a munka, amiből kikapcsolódni igyekszünk. Életünk ilyen forradalmi fejlődése — az emberi szervezet esékeny- sége folytán — lelki sérüléseket okozó helyzeteket, konfliktus szituációk kialakulását rejti magában.

Statisztikai adatok alapján a lakosság 30 százaléka, az Összes betegek 45 százaléka neurotikus megbetegedésben szenved. E betegség megelőzése, gyógyítása komoly feladatot jelent és sokszor meghaladja az orvosi tevékenységet, messze túlnő rajta.

A megoldásokat keresve tudnunk kell, hogy sohasem volt olyan lehetőségünk emberi módónéin: mint ma, ebben az országban. Életszemléletünk, mindennapi magatartásunk bontakoztatja ki adott lehetőségeinket. Kulturált, korrekt kapcsolataink, feladataink, maradéktalan ellátása, a ma embere fokozott szere- tetigényének a legteljesebb kielégítése alapvető életszemléletünk kell hogy legyen. TudnCfTik kell, hogy a világ megértése, kultúránk fejlődésének követése, az egyéniség kibontakoztatásának lehetősége mindennapi, folyamatos, életünk végéig tartó tanulással lehetséges. Kenyérszükségletünk legyen a jó könyv, a jó színház, a jó film és minden olyan emberi alkotás, ami a gondolkodó emberré válásunkat segíti. Így könnyeddé, sérülésmentessé válhat életünk, munkánk, szórakozásunk.

Magatartásunkkal, kimondott szavainkkal gyógyíthatunk és megbetegedést okozhatunk. Valamennyiünk közös ügye, hogy minél kevesebb beteg keresse fel orvosát, egyre csökkenjen az ilyen okok miatt munkájukból, családjukból kiesettek száma.

Dr. Hidasi József

ideggondozó főorvos

Képzőművészeti nevelés

Jó kezekben van a képző- művészeti nevelés a nemti általános iskolában. Danyi László iskolaigazgató vezetésével eredményesen működik a rajzszakkör is, amelynek tagjai a diákokból kerülnek ki. Danyi László egyébként tagja az Iványl Ödön festőművész által Nógrád megyében életre hívott és eredményesen tevékenykedő képzőművész stúdiónak. A salgótarjáni megyei József Attila művelődési központ klubjában zárt körű tárlaton mutatkozott be a klub

látogatóinak ezen a nyáron. Az országos pedagógus kiállításon, Budapesten már 1961- ben szerepelt munkája, s rendszeresen részt vesz az Országos Pedagógiai Intézet vizuális tanszéke által Veszprémben évenként megnyíló művésztelepen. Orosz István rajztanárral együtt 1966-ban Prágában jelen volt az ENSZ által rendezett kongresszuson, amely a rajztanítással és a művészeti neveléssel foglalkozott az óvodástól a főiskolás korig.

— Azt hiszem, ellenőrzés.

— Látom. Valószínűleg az.

— Mit tegyünk? Már késő visszafordulni.

— Visszafordulni is késő, de a városba is be kell jutnunk.

— Nézd csak, valaki szalad a mezőn.

Valóban, két fekete köpenyes policáj kergetett egy embert a mezőn. Talán éppen ez a körülmény mentett meg bennünket, mivel az országúton csak két német maradt, akik a fogatok ellenőrzését fejezték éppen be.

Nyikolájjal egyformán voltunk öltözve: rövid, szőrmebekecset — amely abban az időben nagyon divatos holmi volt — és alacsony szárú csizmát viseltünk, övünkben, zsebünkben két-két pisztoly és néhány kézigránát. Mintegy parancsszóra zsebünkbe nyúltunk és megtapogattuk a pisztolyunkat.

— Meglátjuk, milyen szencséjük van ezeknek a fickóknak — mondta Kolja. — Lőjj az alacsonyabbikba, én meg majd a bekötött fülűt veszem célba.

— Nekem az az érzésem, hogy ma szerencséjük lesz — feleltem Koljának.

— Nézd csak, mennyire össze vannak fagyva, szegények. Még az orruk is megkékült. — A nácik valóban össze voltak fagyva. Amint közelebb értünk hozzájuk, észrevettük, hogy ugrándozni kezdenek az út közepén és karjukkal csapkodják hátukat. Ezek a „tprnagyakorlatok” kissé felbátorítottak minket.

Én rájuk köszöntem.

Kolja meg hozzátette:

— Kait, kait!

— Sehr Icait! Sehr kait! — felelték a németek és folytatták ugrándozásukat és karcsapkodásukat.

Nem nagyon akarták abbahagyni tornájukat, amitől kissé kimelegedtek és mi szerencsésen túljutottunk ezen az ellenőrzőponton.

— Ha itt lettek volna azok a mocskok — mutatott Kolja az elrohant policájok felé — meg kellett volna dolgozni a továbbjutásunkért.

Amikor ez az eset Medvegyev tudomására jutott. így

szólt:

— Mindnyájatoknak szerencséje volt: a németeknek, a policájoknak és nektek is.

Másfél évi hírszerzői munkám során tizennégyszer kellett Rovnóban és Zdolbunovban járnom feladatot végrehajtani. csupán ez és a Kosztopo! környéki eset (amikor „megtaláltam a közös nyelvet” a tolmáccsal) nézett ki számomra veszélyesnek, de aztán ezek Is szerencsésen fejeződtek be.

Rovnóban sokkal nyugodtabbnak éreztük magunkat.

— 77 —

mint az erdőből a városba vezető úton. Ki mindenkivel nem találkozhatott össze az ember! A bíró megpillant egy új embert a falujában és kutatni kezdi, ki fia-borja vagy, honnan, hová mégy, mit keresel itt. 1943 nyarán feltűntek a „rend” új „őrei” — az ounovltfták. Azoknak jobb nem kerülni a szemük elé: agyonverik, hogy levetkőztethessék, leszedjék csizmáját, bélelt sapkáját.

Miután átköltöztünk a klevanói erdőkbe, onnan nagyon kényelmesen tudtunk bejárni Rovnóba. Csak ki kellett mennünk a Rovnó—Luck közötti országúira, inteni egy autónak, és tizenöt—húsz perc múlva már a rovnói járdán sétálhattunk.

Persze integetni nem üres kézzel kellett (a sofőr esetleg nem „veszi észre”), hanem egy rúd kolbásszal, vagy egy üveg rejtélyes folyadékkal. Még a személygépkocsik vezetői Is ráharaptak az effajta integetésre.

Az országútig gyalog kellett mennünk. A város és az osztag között posztok tartották a kapcsolatot a hírszerzőkkel. Megbeszélt helyen, az erdő sűrűjében, az országút közelében éjjel, s nappal őrködtek a partizánok, akik tartották a kapcsolatot az osztaggal és a városban időző hírszerzőkkel. Minden hírszerzőnek volt két „postaládája”: egy főláda és egy ellenőrző láda. Ebbe dobta be feljegyzését a posztra érkezéséről, vagy a sürgős jelentését. Ezeket a „postaládáikat (íaodú, fatörzs, hangyaboly stb.) naponta kétszer — reggel és este — átnézték. Az osztaggal való zavartalan kapcsolatnak ez a rendszere nem volt könnyű, de megbízható. Különösen az olyan fiúkra bízták ezt a dolgot, mint Valentyin Szemjonov, Borisz Szuhenko, Borisz Csornij és mások, akiknek felváltva kellett őrködniük a posztokon, s átnézni a „postaládákat”.

Egyszer éppen Medvegyevvel, Lukinnal és Válja Dovgerrel beszélgettem, amikor belépett a törzsirodára Lida Sersztnyova főrádiós.

— Parancsnok elvtárs — jelentette —, sjirgős rejtjeles üzenetet vettünk.

— Mutassa.

Medvegyev átvette a táviratot és hangosan olvasni kezdte:

„Április 20-án minden nagyobb városban katonai díszszemlét tartanak Hitler születésnapja alkalmából. Megparancsoljuk a hírszerzőknek, hogy vegyenek részt a rovnói díszszemlén, amelyen felszólal Erich Koch, akit lehetőleg meg kell semmisíteni.”

— Ez előre nem látott körülmény — szólalt meg Lukin —, tehát feladatunk kissé megváltozik. Illően fel kelj készülnünk a führer születésnapjára.

(Folytatjuk)

— 78 —