Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
Közegészség iisryi őrjárat Életrevaló kezdeményezés volt A szikvízés titlílőilal-üzc ékben lUiísiceilctcil — Veszprémig O A következő állomás a “• berceli FMSZ Hüsi- és Szikvíztöltő üzeme. Üzemnek csak kis jóindulattal lehet nevezni, hiszen mindössze három helyiségből áll és három dolgozót foglalkoztat. Ezer üveg szódát és kétezer üveg bambit — citrom, narancs és jaffa — készítene ,i naponta. Mint a legtöbb üzemnél, itt is gond a szállítási kapacitás. Három gépkocsija van, ami elég is lenne, de — mint az üzem vezetője, Bíróczi Pál panaszkodott —. valamelyik gépkocsi mindig rossz, vagy máshová küldik dolgozni, mindhárom egyszerre csak nagyon ritkán áll az üzem rendelkezésére. 3 A pásztói üzemmel ■ ellentétben az üvegeket olyan ragyogó tisztára mossák, hogy azon még a kákán csomót kereső ember sem találhatna semmi kifogásolnivalót. Pontosan — és főként olvashatóan! — feltüntetik a gyártás idejét, hadd tudják a vásárlók, hogy friss terméket kapnak. Az üvegmosóban viszont penészes már az olajlábazat, s néhány helyen a padozatra is ráférne a javítás. Mindent összegezve azonban a berceli üzem jó benyomást keltett. , 4 A Nógrád megyei Szik- • víz- és Szeszipari Válnia t balassagyarmati, 1. sz. szikvíz- és üdítőital-üzeme 7 81 ezef néző Szegeden Kegyes volt az időjárás meg. A nézők egytizede szelőén. a Szegedi Szabadtéri Já- gedi volt. Háry János, Jeles tékokhoz. Mind a tizennyolc napok, Carmen volt a daraelőadást megtartották. Az bök látogatottsági sorrendidei játékokon 73 ezer látó- je. Elkészültek a jövő évi gatóra számítottak, s a sta- tervek Is. Szóba került Ma- tisztika összeállításánál ki- dách—Ránki: Az ember tra- rierült, hogy ennél jóval több, gédiája című operájának be- R1 ezer néző váltott- jegyet mutatója. Valószínűleg egy- a Dóm téri előadásokra. Az egy estén felhangzik majd előadásokat tíz—tizenkétezer a Parasztbecsület és a Ba- külföldi, hatvan—hetvenezer jazzók, olaszul, külföldi belföldi vendég tekintette vendégművészekkel. öt üzemet látogattak meg a napokban a megyei KÖJÁL munkatársai, hogy ellenőrizzék a közegészségügyi követelmények betartását. A Nógrád megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat három üzemét és az FMSZ két szikvfz- és üdítőital-töltő üzemét vizsgálták. 4 A vállalat 2. sz., pász*• tói üzemének dolgozói nyáron két műszakban naponta átlag kétezer üveg szikvizet és szintén kétezer üveg üdítő italt állítanak elő. A pásztói járás területén 18 község, a salgótarjáni járásban több mint 20 köszség kapja az üzem termékeit. A pásztói szikvízre és üdítőre nem szoktak panaszkodni a fogyasztók, pedig az üzem már régen kinőtte az igényeket. Helyiségei zsúfoltak, a padozat töredezett, a fürdő- helyiséget — éppen a hely szűkössége miatt — demizso- nok tárolására használják. Találtak az ellenőrök oyan rendellenességeket is, amelyek már a dolgozókon múlnak. Az üvegek mosását kifogásolni kellett, ezt a közegészségügyi szempontból any- nyira fontos munkát sokkal lelkiismeretesebben kell végezni. Szállításkor nem takarják le rendszeresen az üvegeket, pedig ez is kötelező előírás. Végre elkészült Ha hosszú huza-vona után is, de végre elkészült az AFOR salgótarjáni telepének új benzinkútja. A lakosság jobb ellátása céljából egy úgynevezett keverőfejes kutat állítottak fel a megyeszékhelyen, amelyből 24 óra alatt 20 (TOO liter benzint és keveréket is ki tudnak szolgálni, az eddigi 14—15 000 literes szükséglettel szemben. A csehszlovák gyártmányú Icát így hosszú időre biztosítja a zavartalan üzem- anyagellátást. Koppány György felvétele dolgozót foglalkoztat, s meleg időben akár négyezer üveg bambit is elad. Legkeresettebb termékük a citrombambi, készítenek ezenkívül jaf- fát és Quick-Colát. A gyártás napját dátumbélyegzővel jelzik, amely sokkal jobban megfelel a célnak, mint a lyukasztásos módszer. Tavaszai meszelték az üzemet, szeptemberben, — mivel az termelés szempontjából gyenge hónap — újrafestés következik. Az üzem bővítését ebben az évben fejezték be. A falak itt is több helyen penészesek, a szeptemberi festéssel ezeket rendbehozzák. Az üdítő italos üvegek szép tiszták, a szódásüvegekre azonban több mosás is ráférne. Az üzemvezető úgy mondja: igyekeznek tisztán tartani a szódásüvegeket is, sajnos mosásuk közben gyakran letörik róluk a fej, ami eléggé drága mulatság. Szeméttárolója nincsen az üzemnek, a tervek szerint azonban hamarosan építenek. C A szécsényi FMSZ Szik- víz- és Hüsiüzemét eléggé elhanyagolt állapotban találták az ellenőrök. A padozat repedezett, töredezett és egyenetlen, a falak tisztasága erősen kifogásolható volt, az olajlábazat lepergett. Az egészségügyi könyvekben is jónéhány vizsgálat érvényességi ideje lejárt. A vállalat 3. sz., salgótarjáni szikvíz- és üdítőital-töltő üzeme 18 dolgozót foglalkoztat. Az üzem padozata már nagyon rossz, töredezett, egyenetlen, pedig az üzemvezető-helyettes tájékoztatása szerint nem régen javítottán, csak a betonnak nincs ideje megkötni, mert a padozat állandóan víz alatt van. Néhány helyen a falak tisztasága is kifogásolható. Viszont legjobban itt oldották meg a tisztálkodási lehetőségeket, a dolgozók fürdőkádban fürödhetnek műszak végeztével. Kár, hogy ezt csak a nők veszik igénybe, a férfiak egyszerű kézmosás után távoznak az üzemből. A vizsgálat tapasztalatait 'isszegezve sorrendet állítottak fel a közegészségügyi ellenőrök. E szerint az öt üzem legjobbjának a berceli FMSZ üzeme bizonyult a balassagyarmati és a salgótarjáni üzem előtt. Negyedik helyezést ért el a szécsényi FMSZ üzeme, míg ötödik lett a pásztói telep., — szendi — Az idén alakult meg a Nógrádi Szénbányáknál a földtani és földmérési iroda. Mérnökök, geológusok, technikusok a mélyfúró részleg és a talajmechanikai laboratórium dolgozói tartoznak az irodához. A vállalatnál továbbra is elvégzik a mérnökségek, geológiai munkák irányítását, a bányakárokkal kapcsolatos tereprendezési, a kisajátítási és egyéb igazgatási teendőket, de már mások megrendelésére is dolgoznak. Az idén mintegy 9 millió forintot költenek tájrendezésre, helyreállítási munkákra a Nógrádi Szénbányáknál. Ebből például egymillióval járulnak hozzá Karancskeszi- ben a vízmű építéséhez. Itt a korábbi bányaművelés hatására eltűnt a víz. Üjlakon házak helyreállítására 1 millió 200 ezer forintot, az Alsó Katalin-telepi lakások felszámolására ugyanennyit fordítanak. Tájrendezési munkáik közé tartozik többek között a Szentkút-patak szabályozása is. E feladatok ügyintézése, geológiai jelentések készítése, a telekhatárok rendezése, kisajátítási eljárások mind az irodához tartoznak. ^ “I Tavaly vetődött fel a * gondolat, hogy esetleg idegen intézmények, vállalatok részére is végezhetnének ilyen irányú tevékenységet. Azóta bebizonyosodott, hogy igen nagy igény van a munkájukra és az összesen negyven embert foglalkoztató részleg időnként már kevésnek bizonyul. Az idén megkötött szerződések mintegy 4 és fél millió forint értékű munkára szólnak, amiből augusztus végéig mór 2 millió hétszázezer forint értékűt elvégeztek. Kialakulóban van egy szélesebb megrendelő kör. Munkájuk igazán nagy területen folyik. Veszprém—Pét- fürdő között a gázvezeték geodéziai • munkáját csakúgy ez az iroda végzi, mint a Budapest—Salgótarján úgynevezett kettes gázvezeték, a "U- dabányai és a hajdúszobosz- lói leágazó földgázvezeték mérnökségi geodéziai és térképészeti munkáit. Az Algyő —Szászhalombatta közti olajvezeték geodéziai munkáival is őket bízták meg. Érdekes munkájuk akadt Egerben, ami több évre szól. A város alatti pincerendszer feltárása az ismert és ismeretlen terület feltérképezése folyik és az idei teendők nagy részét már befejezték. Hasonló feltáró megbízatást kaptak Miskolc várostól is, ahol fúrást, kutató árkolást végeznek már augusztus elejétől kezdve. Munkájuk itt is több évre szól majd. 2 A Bányászati Kutató “• Intézet megbízására szeptemberben Berentén fognak munkához. Az üzembővi- téssel kapcsolatos talajmechanikai kutatás vár rájuk. Geológiai térképet készítenek a Cserhát-hegységről. A Magyar Állami Földtani Intézet és a Központi Földtani Hivatal megrendelésére egymillió forint értékű munkát kell itt elvégezniük. Bükkábrányban ellenőrző, kontroll fúrásokat végeznek. Tápén a vállalat tervező irodájával közösen, egy homokbánya művelési tervezését, a szükséges talajmechanikai vizsgálatokat végzik el. Megyénkben a Nógrád megyei Beruházási Vállalat és a Megyei Tervező Iroda megrendelésére dolgoznak. Talaj- mechanikai laboratóriumoK- ban a vizsgálatok elvégzése után szakvéleményt adnak kutak, épületek, bekötőutak építéséhez, vízrendezéséhez. Ma már tárgyalásokat folytatnak a Barátság II. elnevezésű kőolaj-távvezeték magyarországi szakaszának geodéziai munkáira is. A szerződéskötéseket tehát már a jövő évre is megkezdték. A fentiek bizonyítják, hogy életrevaló kezdeményezés volt az iroda létrehozása. A saját vállalati munkák mellett ez a részleg az idén 100 ezer forintnál több egy főre eső termelési értéket termel, ami nem elhanyagolható a vállalati gazdálkodás szempontjából sem. Jövőre két fúróko- kocsit akarnak beszerezni és úgy számolnak, hogy a lakókocsik is megtakarítást jelentenének számukra. A fúrósok és a mérőcsapat is sokat van távol és legtöbbször a lakott területen kívül dolgozik. Ezért lenne jó a lakókocsi. t? Az idei szervezett mun- - *-*• ka gyümölcsöző lesz. A jövőben még több megrendelés teljesítésére is felkészülnek. Folyamatban van saját szervezésben egy felmérő tanfolyam, amelyen 35 bánya- te-hnikus vesz részt a vállalat egész területéről. Heti egynapos foglalkozáson vesznea részt, délelőtt elméleti, délután gyakorlati oktatáson. Októberben vizsgát tehetnek és felmérő oklevelet szerezhetnek. A következő a fúrómunkások szaktanfolyama lesz, amit most szerveznek. Így kívánják biztosítani a szükséges és felkészült munkaerőt a jövőre. B. JTolvaj vagy mániás? Vannak, akik kleptomanias hajamokkal rendelkeznek, lopnak még olyan esetben is, amikor az eltulajdonított tárgynak alig van valami értéke, gyakorlati haszna. A Karancs Szállóból eddig közel 70 darab alpakka asztali só- és paprikatartót vittek el a kedves vendégek. Nem hisszük, hogy az otthoni vendéglátáshoz kell és bárki is kirakná az asztalra a vendég elé, mert a sótartóba bele van vésve a szálló neve. De nemcsak a sótartók tűnnek el nyomtalanul, hanem eltűntek az asztalokat jelző, iparművész által tervezett, vörösrézlemezzel domborított asztal- számok is. Hogy ennek mi a haszna, az rejtély! A legújabb mánia, hogy a szálló előtt parkoló gépkocsikról pusztítsanak le valamit. A minap egy bécsi rendszámú Mercedesről ezúttal a Mercedes-jelvényt törték le vandál módon. Ügy tűnik, hogy a környéken éjszakánként egyáltalán nem kívánatos elemek járkálnak. Ami itt történik, nem klep- tománia, ami elég kellemetlen betegség, hanem egyszerű tolvajlás, más esetben vandalizmus. A tolvajoknak börtönben a helyük, a vandálok pedig végre-valahára innét is tűnjenek el. amint őseik eltűntek a történelem színpadáról. — kallián — A ZAJ az újságok panaszrovataiból és a humoros karcolatok hasábjairól kezd át- kívankozni a társadalmi, publicisztikai írások újságrovataiba; kezd tudományos elemzések és kutatások témája lenni, mert valóban túllépi az elfogadható határt. Hogy különösen a főváros, de már a vidéki városok is kezdenek elviselhetetlenül és feleslegesen zajossá válni, — ez közhely mindenki által ismert tény. Nem kell sorolni a zajkeltés részleteit, a jelenség apró és dühítő megnyilvánulási formáit. A bőgő kipufogó jú motorkerékpárok ismétlődő szerenádját, a vékonyfalú lakótelepi házakban versenyt ordítozó rádió- és televíziós készülékek zaját, a hajnali órákban kör-, nyékreszólóan dongó tejeskannáktól és KUKA-tartá- lyoktól az éppen a pihenésre szánt parkokban és ligetekben berregő, géppuskahangú fűnyírógépekig. Zajosan Pokoli — mondja az ember és okokat keres. Nem mindig szerencsésen. Mert a sokasodó decibelek (a hang mérését szolgáló egység) számából.. . el lehet jutni technikaellenes következtetésre is. sokat zajonga- nak a gépek, tehát ördög vigye őket, „ők az okai" a sok idegességnek, úayis. általában a „sok gép az oka" ennek is, annay is, az a sok renülés, űrhajózás „nem vezet jóra". Talán kissé eltúlzom a .,sebességváltást” és túl gyorsan kapcsolok át egyik típusú következtetesről a másikra, de nem véletlenül. Hallottam már ilyen összefoglalását életűnk bajainak-gondjai- nak idős és középkorú embertől, kevésbé művelttől dományós utópiák és látszatra művelttől, sokat hanem a mi olvasó embertől egyaránt. Ez a kissé közvéleményszélességben terjedő nézet balkezes és áltudományos jóslatokból is táplálkozik, és nem árt vele foglalkozni, mert olyanok is hangoztatják, akik (miközben életünk nyugalmát, poézisét, szépségét stb. féltik a gépektől), a televízió előtt ülnek, porszívóval takarítanak és az ételt természetesen hűtőszekrényben tartják. EZ ENNEK a furcsa, kései technikaellenességnek legkülönösebb vonása: hogy hangoztatói is csak — hangoztatják. És való igaz, legfeljebb a következetesség szigorú megkövetelői igényelhetik tőlük, hogy ezek után ne nézzék meg a tévén kedvenc csapatukat — ne figyeljenek oda a fiatal gitár- együttesre, ha véletlenül nekik tetsző dalba kezd, vagy söpörjön az öreg cirokseprűvel a porszívó helyett minden „elgépiesedéstől” félő kortársunk. * Dehát igazán, ' van-e „el- technizálodasi" veszély? Valóban a gépek rabjai teszünk? Beszéljünk most ne a tu- nyelvén, magunk életének reális tapasztalatai alapján. Hogy egymillió év múlva vagy akár ezer év múlva az ekkori ember mire jut a komputerek és az addig kitalálandó ezernyi más okos gép révén, azzal egyelőre korai foglalkozni, de egy bizonyos: akkor is és, mindig a gép lesz az eszköz és az ember az alkotó, az ihlető, a mozgató. Most éppen eljutottunk arra a pontra, hogy például a magyar falu népének legnehezebb munkáit kezdi elvégezni a kombájn és a kémia. Az aratásra és a kapálásra gondolunk — amelyek, főleg a legutóbbi azonban még egyáltalán nincsenek mindenütt és tökéletesen gépesítve. Akik sokallják a gépet, kissé figyeljenek oda az iparra, amelyveir anyagmozgató munkáit ugyan nagyrészben daruk és targoncák intézik —, de csak ami a legnagyobb terheket illeti. A kisgépesí- tés, a belső anyagmozgatás azonban még nagyon-nagyon sok helyen „hórukk” dolga. „Agyon vagyunk gépesítve?" Ebben csak az hisz, aki nem lát az üzletek előtt ládákat cipelő fiatat tanulólányokat és munkásasszonyokat. Egyszóval: távol vagyunk attól, hogy a gépek átvették volna a munka nehezét mindenütt; hogy a legpraktikusabban használnánk ki őket; igaz, persze, hogy kényelmes mivoltukkal társítani kell előbb-utóbb a hangtalanabb működtetés lehetőségét, dehát ez csak másodrangú kérdés. Ami pedig a szórakozás „elgépiesedését” illeti, abban bajos lenne az elektromos gitárt vagy a hangszórót elmarasztalni: ezek a gépek mind kapcsolóval és erősítővel rév. - delkező eszközök. Ember kei' hozzá, aki le is tudja őket halkítani. És le is akarja. DE A tapintatlanság, vagy a fegyelmezetlenség — a zaj két legfőbb oka — nem varrható a gépek nyakába. Az egész „technika, te vagy ctz oka” vádirat kissé félresikerült. Rólunk, emberekről szól a mese. B. F. NÓGRÁD — 1969. szeptember 5., péntek
