Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

A közvélemény-kutató lapok nyomán A villámcsapás megelőzése Rendbe hozzák a lakótelep környékét A nyár vége felé járunk, s a zivataros időjárás lassan megszűnik, mégsem felesle­ges e sok tragédiát okozó ter­mészeti csapásról, a tragédia megelőzésének lehetőségeiről néhány szót szólni. Ma már sokat tehetünk a villámve­szély csökkentése érdekében műszakilag is és a villám- sújtottá sérült gyógyítása is szakszerűbben történik. Leg­főbb törekvésünk mégis az. hogy a villámcsapást lehető­leg elkerüljük, megelőzzük Mit nevezünk villámcsapás­nak? A légköri elektro­mosságnak felhő és a föld közötti kisülése a villám­lás. A villám — halált is okozó — természeti jelensége már ősidőktől fel­keltette az ember figyelmét. Ma már tudjuk, hogy tu­lajdonképpen ..áramsérülés­ről” illetve „áramhalálrór van szó, amelyhez hozzájá­rul a rendkívül nagy égési hő és a robbanás súlyosbító hatása is. Mindezek a hatá­sok felléphetnek közvetlenül, vagy a becsapás helyétől tá­volabb, különböző tárgyak ál­tal továbbvezetve. A mérsékelt égöv alatt a nyári hónapok a leginkább vil­lámveszélyesek, elsősorban a június hónap. A városi la­kosság sokkal kevésbé veszé­lyeztetett mint a mezőn dolgozó, vagy kisebb családi házakban lakó vidéki ember. Ma évente 150—200 ilyen baleset közül 40—50 a halálos kimenetelű. A fővárosban jó­val kisebb a veszély, inkább csak a peremkerületek jöhet­nek számításba. Hogyan védekezzünk a vil­lámcsapás ellen? Mielőtt kirándulni, vagy a mezőre dolgozni mennénk, hallgassuk meg a meteoroló­giai intézet előrejelzését, vagy olvassuk el az újságok idő­járásjelentését, mert ezekből megtudhatjuk a zivatarok va­lószínűségét. így óvatosabbak leszünk ha a szabadban tar­tózkodásunkkor dörögni kezd az ég. A zivatarfelhő tetején fátyolfelhőnek tűnő. jégkris­tályokból álló „ülő”-szerű Képződmény a várható vil­lámlások biztos jele. Ha a villámlás és az utána követ­kező dörgés között 10 másod; percnél rövidebb idő telik el, a villáin legfeljebb 3 kilomé­ter távolságban csapott le. Ilyenkor már feltétlen védett helyre kell húzódni, ha erre mód van. Legjobb védelmet a vasbetonvázas épületek nyújtanak. Ha ilyen nincs a közelben. szikla tövében, mély völgyben. pincében, barlangban keressünk mene­déket. Nem helyes dombtető­re. magányos fa alá — külö­nösen a fenyőfa veszélyes — szénakazal tövébe húzódni. Az erdő mélye aránylag vé­dettebb. Nyílt terepen leg­jobb a földre feküdni. de fémtárgyaktól — kerítés, munkagép, távvezeték, tartó­oszlop — távol. Nagy felüle­tű vízbe gyakran csap a vil­lám, s a vízben tartózkodó ember ilyenkor csúcsként sze­repel, nagy veszélyben van. Zivatar idején tehát nem­csak a fokozott hullámverés, hanem a megnövekedett vil­lámveszély miatt sem szabad vízben tartózkodni. Az épít­kezések is fokozott veszélyt jelentenek a szabadban levők számára a villámhárítóval még össze nem kötött, le nem földelt vezetékek miatt. Kem­pingtáborokban zivatar ide­jén a sátorban tartózkodók üljenek a sátor közepén gu­mimatracra úgy. hogy a fém- rudakkal ne kerüljenek érint­kezésbe. Szabadon álló kis csősz­kunyhókban, fabódékban — különösen akkor, ha fémes szerszámok is vannak ben­nük — semmiképpen ne ma­radjunk, helyesebb, ha in­kább a szabadban lefekszünk, vagy a fémtárgyakat a kuny­hóból eltávolítjuk. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a kis helyre zsúfolódott embereket fokozottan fenyegeti a vil­lámveszély, ezért az össze- zsúfolódást kerüljük el. Lá- pos, nedves talajú területről, patak menti részekről időben meneküljünk el. A fedett. fémkarosszériás járművek teljes biztonságot nyújtanak, kerékpáron, mo­torkerékpárom, traktoron, nyitott gépkocsin viszont fo­kozott a veszély. Repülőgé­pen még soha nem fordult elő villámsérülés. A lakásban vihar alatt a kályhától, vízvezetéktől. a rádió- és tv-készttléktől távo­labb helyezkedjünk el. Az elektromos készülékeket ilyen­kor ki kell kapcsolni. A rádió- és tv-an termákat föl­delni kell, mert a veszély csak fokozódik akkor, ha az antennát kihúzzuk a készü­lékből, de az nincs földelve, így ugyanis a villámcsapás villámhárítóként bevezetődik a lakásba Elektromos kap­csolókhoz zivatar idején ne nyúljunk. Fürdőkádban még városi bérházban levő laká­sokban se fürödjünk. Ablak mellé az esetleges szilánksé­rülés elkerülése miatt ne áll­junk. A leggondosabb védekezés mellett is előfordulhatnak azonban villámsérülések, ezért tudnunk kell azt is, hogy ilyenkor mi a teendő. Az idejében nyújtott elsőse­gély életet menthet! A sérül­tet nem szabad magára hagy­ni, az újraélesztési kísérlet ^ akkor is el kell kezdeni. a sérült halottnak látszi1- Semmi esetre sem helyes az a szokás, hogy a sérültet be­ássák a földbe, mondván, ígv hamarabb eltávozik testéből az elektromosság. A villám­sújtottat a körülményekhez képest legkényelmesebb test­helyzetben kell helyeznünk, ruháit meglazítanunk, és al­kalmazzunk mesterséges lég­zést. A legtöbb esetben ugyanis a légzés és szívmű­ködés megállása jelenti a fő problémát. A mentőket azon­nal értesítsük, de amíg ők a helyszínre érkeznek, alkal­mazzuk a mesterséges légzést és az esetleges égési vagy zú- zódásból eredő sérüléseket az általános elsősegélynyújtás el­veinek megfelelően igyekez­zünk ellátni. Dr. Fancsik János kórházi főorvos Mesébe illő jelentés Háromszoros gyapjúhoza­mot, kétszeres hús- és tej hoza­mot ígérnek az ausztrál bio­lógusok anélkül, hogy az ál­latállományt meg kellene nö­velni. Az elv egyszerű: tud­juk. hogy a kérődzők gyomra az elfogyasztott fehérjét át­alakítja gyapjúvá, hússá és tejjé. De a hozam eléggé gyenge, mert az állatok első három gyomrában levő bak­tériumflóra tönkreteszi a pro­teint. A negyedik, vagyis „ol­tógyomorban” már nincs ilyen baktériumölő flóra. Rájöttek tehát, hogy a táp­lálékot nem a szájon át kelle­ne a gyomorba juttatni, ha­nem egy szonda segítségével egyenesen a negyedik gyo­morba. Ezt teszik az ausztrá­lok egy műtét segítségével. Az eredmény biztató A fel­nyitott negyedik gyomorba beinjekciózzák a táplálékot és az állatok súlya megduplá­zódik. Mii ennünk 2000-ben? A hamburgi Nemzetközi Élelmiszer- és Delikatesz Ki­állítás megnyugtatja látoga­tóit: 2000-ben sem fogunk tab­lettákkal táplálkozni és a jó öreg konyha, meg a kamra sem megy ki a divatból. Erősen csökken viszont a háziasszonyok rengeteg mun­kája: a tisztítás, az előkészí­tés, az órákon át tartó főzés. Egyre több lesz az előkészí­tett, tisztított és félkész étel, sőt egész menüket is lehet majd készen kapni. A mikro­hullámmal működő „tűzhely” pillanatok alatt elkészíti az ételt. Módosítja majd étkezési szokásainkat az a felismerés is, hogy a tápláléknak álla­ti- és növényi fehérjékben gazdagnak kell lennie. Nem algából és ásványi olajból ké­szülnek még az ételek, de komputereket vesznek igény­be annak megállapítására, hogy családoknak, vagy akár egyes embereknek milyen ne­mes tápanyagokból mekkora mennyiségre van szüksége. „A Lenin-lakótelep környe­zetének állapotáról írnék bí­rálatot” — írta egy nyilván­valóan balassagyarmati olva­sónk a közvélemény-kutató la­pon. ♦ A bíráló szándék jogos és indokolt. A város nyugati fe­lén épült Lenin-lakótelep környezetére sokáig rányomta bélyegét a városszéli jelleg. A házakat összekötő terület ki­vételével a környék — még a budapesti műút melletti ré­szen is — elhanyagolt és gyo- mos volt. az Ady Endre utca sarkán álló lakatlan épületet pedig csak azután bontották le, miután szerkesztőségünk szót emelt elhanyagolt, élet- veszélyes állapota miatt. A bírálat keménységét azonban — tárgyilagosan szemlélve a helyzetet — két tény is enyhíti. Először: a la­kótelepek épületei szerte az országban kivétel nélkül előbb készülnek el mint a környék parkosítása, végleges tereprendezése. A lakóknak egy ideig feldúlt utakon, jár­dákon, földbuckákon átkelve kell megközelíteni lakásukat. S bár ez nem éppen ideális állapot, a fordítottja volna furcsa — az, hogy az építők a parkosítással foglalkoznának többet, ahelyett, hogy elsősor­ban a rászorulók lakásainak átadásával törődjenek. A második számú — az elsőnél sokkal súlyosab­ban latbaeső körülmény, bárkinek rögtön szemébe tűnik, aki a Lenin- lakótelepre látogat. A telepen egyszerre két vállalat embe­rei is dolgoznak: járdát építe­nek, parkosítanak, a tér eper rendezik. A környék rendbehozásá­nak első nagy lépése márci­usban a Tanácsköztársaság ki- ' kiáltásának ötvenedik évfor­dulója előtt történt. A lakó­telep mellé, a műút szom­szédságába kerülő tanácsköz­társasági emlékmű leleplezési ünnepségére rövid idő alatt nagy területen elegyengették a terept. A nagy alakú, még­is könnyednek ható szobor kiválóan alkalmas arra, hogy most, a második ütemben fo­lyó parkosítás során a kör­nyék dísze, központja legyen. A zöldterületet kialakító Pa­lócföld Termelőszövetkezet em­bereink kívül a Balassagyar­mati Építő Ktsz munkásai is itt dolgoznak — a terület gyalogútjait betonozzák. A Lenin-lakótelepi gyalogjáró építése csak egy része a Ba­lassagyarmaton most folyó háromnegyed millió forintos járdaépítési programnak. Vele egy időben például teljes egé­szében felújítják a Kossuth Lajos utcának a Rákóczi út­tól az evengélikus templomig terjedő járdaszakaszát. A telep háta mögött levő területet ahelyett, hogy rend­be hoznák, még inkább elcsú­fítják — ennek azonban felte­hetőleg mindenki csak örül. Ugyanis itt új lakóházakat épít a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. A kör­nyék rendbehozásával az épí­tők majd akkor foglalkoznak, amikor a lakásokat kulcsok­kal együtt átadták. Vizsz, 69. — Bolgár Lajos muzeológus és egy kisfilm. Vizsz. 19. ~ Alfonso, Vas Mari és Viktor Gedeon. Viasz. 1. — Orbányi Ivan, az Allatkert főigazgató-helyettese. Vízsz. 7. — Bodrogi Gyula, Bujtor István és egy kisfilm. Függ. 1. — Balogh Emese. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1969. CÍM: MAGYAR TELEVÍZIÓ BUDAPEST V., Sza­badság tér 17. (A borítékra írják rá: „Vízszintes­függőleges”.) A helyes megfej tesek beküldői között a VIDEO­TON GYÁR termékei közül az alábbi jutalom­dijakat sorsolják ki: Függ. 46. —- Herbert von Karajan. Függ. 31. — Bánki Zsuzsa és Zieh Kati. Vízsz. 60. — Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese és egy kisfilm. Függ. 9. —- Medveczky Ilona, Horváth Tivadar és Somogyvári Ru­dolf. Függ. 6. — Tolnay Klári és Gábor Miklós. SZEPTEMBER 14. I. díj: Olympia tévékészülék n. dij: Minivizor in. dij: Asztali rádiókészülék IV-VIII. dij: 5 db Teenager táskarádió IX-XV. dij: 7 db miniszuper rádió intés fiípleges KERESZTREJTVENY a MŰSORÁBAN KERESZTREJTVÉNY III. (Adas időpontja: 106®. szeptember 7-en) 4. ... 5. Mezögazdasagi eszközt. 6. , 7. A vizsz. 7., a vizsz. 44. és a függ. 22. kez­dőbetűi. 8 ............9..............10. Ezzel a készü­l ékké! rögzítik a televíziós képeket, rövi­dítve. 11. Egyik minisztériumunk rövidí­tése. 12. .... IS. A függ. 3S. visszafelé. 14. .... 15............ 16............ 22............ 24. Kevert f oto. 26. Feltámadt. 26. A méheknél fi­gyelhetjük meg ezt. 27. Sok ember lak­helye. 28. Annak idején Cinkotán mond­hatták a borivóra, helyesírási hibával. 30. A függ. 9., a vizsz. 44. és a vízsz. 23. kezdőbetűi. 31. .... 34. Ua., mint függ. 61. 35. Az ABC egymást követő két mással­hangzója. 38............40. Középkori hordoz­ható orgona. 4l.a. Visszafelé: keltezel- mássalhangzói. 42. .... 47. Helyfratarozo. 48- .... 49........... 50. Közismert Pest kör­n yéki tsz nevenek betűi, keverve. 51. Utolso kél betűje közé iktatott a-val a Vörös-tenger északkeleti végső öble, a Si­nái-félsziget és Arábia között. 53........... 56. A plusz és a mínusz is ez, névelővel. 57. Mindennek a lelke. 53. Előtte kis­sel tömény ital. 59. Akkor mondjuk, ha valaki nagyon kedvünk szerint beszél. 61. .... 62. Ékezettel belsőség. 64. Ua-, mint függ. 8. 65. Felvett magatartás mással­hangzói. 67. Uccu része. 68............ VÍZ SZINTES: 1. ... 7...........14. A 48-as s zabadságharc közismert hadvezerenek mássalhangzói. 17...........18................10. . 2 0. Ecet részé. 21. Fél teremi. 23. .... 24 Visszafelé: kiélt férfit, fonetikusan. 27 Pesten mindenre akad egy ebből. 29. Ne vés zeneszerzőnk családnevének betűi keverten, utóneve György. 31. Sétapálcá ja. 32. A mulató dzsentri szólította így a cigányt. 33. ... 35. Idóhatározó. 36. A tyúk­félék csaladjához tartozó madar. 37. Nem az egész. 39. Nincs törvénybe iktatva, de általában tiszteletben tartják. 41. Egy ailo és egy haladó jármű közül az utóbbira mondhatjuk ezt. 43. Híres angol csillagász (1556—1742) magyar írás szerinti nevjele; o fedezte fel a kb. 75 évenként vissza­térő üstököst, amely legutóbb 1910-ben volt látható. 44. ír költő. !S23-ban Nobel- dijat kapott, ékczetfeleslegekkel. 45. Zakó része. 46. Névelős vízimadár, ékezethiány- nyal. 49. Kevert Kata. 52 ........... 53. A nap­p al fele. 54. Ez is egy éneklesi mód. 55. .... 57............ 59............ 60 ............ 62. Opera­h ázunk baritonistája. 63............ 65. Ferde t ornyú város- 66.............. 69............. 70. A l egtöbb, mai vidéket jaro, könnyű mű­fajú brigádra ráillik ez a meghatarozas. FÜGGŐLEGES: 1..........2. Romulus és Re­m us idejében élt. 3. Kenős mássalhangzó. kipontozott meghatározásokat a műsor folyamán közöljük. Ezek közül megfejtésül be­küldendők az alábbi sorok, amelyeknek megfejtéséhez segítséget adnak: Vizsz. 55. — Távol-keleti kisfilm. Függ. 42. es vizsz. 57. — Szegő Tamas ee Füse, 16. — Hacser Józsa, Horváth Gyula néhány labdarugó. es Kéry Gyula. Viasz. 52. — Dr. Iván László es egy kis­Függ. 22. — Greguss Zoltán és Szendrö film. __. J ózsef. Vizsz. 17. — Kazal László es Suka Sándor. 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents