Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA #.$ A MEGYEI TANÁCS .LAPJA XXV. ÉVF.. 222. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK '^SALGOTAffJANJ A háztáji bizottságok (3 oldal) Vasútépítő katonák <5. oldal) Ételmérgezés Salgótarjánban (8. oldal) A Parlamentből jelentjük Korszerűsítik a szakmunkásképzést A napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlődéséről szólva különösen a két ország politikájának eszmei egységét hangsúlyozta. Ilyen értelemben beszélt a moszkvai nagy nemzetközi tanácsAz érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben géppel szedik a burgonyát. Ezzel igen A német gyártmányú burgonyáielszedő gép beszerzése kifizetődőnek mutatkozik sok munkaerőt takarítanak meg. Koppány György felvétele Szerda reggel megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnöklő Kállai Gyula bevezetőül emlékeztette a képviselőket a hazánk felszabadításáért vívott harcok megindulásának 25. évfordulójára, valamint a párt és a Hazafiat. Népfront ezzel kapcsolatos nagyjelentőségű felhívására. Kérte az országgyűlést, segítse a maga módján is a jubileum méltó megünnepléséi. Az elfogadott napirend szerint először a Magyar és a Bolgár Népköztársaság júliusban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés, Péter János külügyminiszter expozéja alapján. A külügyminiszter gazdag, színes történelmi és irodalmi példákkal jellemezte a két nép' hagyományos barátságát és egymásrautaltságát, nemzeti és nemzetköz i törekvéseinek azonosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nemzetközi helyzetet. Napjaink változásaira az a legjellemzőbb — mondotta •*-, hogy előtérbe kerül a tárgyalásos módszer és a -legvePétcr János széiyesabb kérdésekben is kezdenek kialakulni a békés megoldáshoz vezető utak. Mindazonáltal látnunk kell a nyílt és lappangó veszélyeket. A kedvező jelek és a veszélygócok elemzése után a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a javulás ellenére sem mondhatjuk, hogy ténylegesen és teljese« megoldódott volna egyik vagy másik nagy nemzetközi probléma- s ami a leglényegesebb, a termonukleáris háború veszélye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé megbízása alapján az európai kormányokhoz eljuttatott felhívás jelentőségéről és kedvező visszhangjáról, valamint a fián köztársasági elnök küszöbönálló budapesti látogatásáról, amely ugyancsak jó alkalom lesz a budapesti felhívás visszhangjának felmérésére. A közeljövőt illetően úgy véli, kilátás van rá, hogy a genfi leszerelési értekezlet, amelyen Magyarország is képviselteti magát, már a jövő hónap folyamán jelentős javaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése elé. Kormányunk mindenesetre azon dolgozik, hogy sokasodjanak az enyhülés jelei. kozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősödéséről, amely szétrombolta az imperialisták reményeit. A nagy nemzetközi problémák sorában, a vietnami háború ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Komócsin Zoltán, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azonban továbbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek feltétele, hogy távozzanak az amerikaiak Vietnamból és kezdjenek igazi tárgyalásokat. A közel- keleti helyzetből is van kibontakozás, ha az izraeli kormány végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatát. Kétfrontos harc Csehszlovákiában Az európai békéért és biztonságért folytatott küzdelemben a szocialista országok egységének és harcának igen nagy a fontossága, hangsúlyozta a továbbiakban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szocialista konszolidációt az ott kibontakozó kétfrontos harc jegyében. Mi teljességgel bízunk a csehszlovák testvérpártnak, a dr. Gustav Húsáig által vezetett harc igazában és sikerében. Beszélt Komócsin Zoltán a nyugtalanító újfasiszta és revansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyek arra vallanak, hogy egyes nyugatnémet vezető körök még mindig nem vették tudomásul a második világháború után kialakult európai határok történelmi realitását. Ezért van oly nagy világpolitikai jelentősége, hogy a megalakulásának 20. évfordulójára készülő Német Demokratikus Köztársaság szilárdan Komócsin Zoltán szembenáll minden revansista, újnáci törekvéssel. Befejezésül a Központi Bizottság titkára ismételten hangsúlyozta a szocialista egység megerősítésének szükségességét, a nézeteltérések háttérbe szorításának lehetőségeit és ilyen értelemben tett említést az igen nagy jelentőségű Koszigin—Csoti-En-laj találkozóról, még ha nem is szabad ezt az eseményt túlzott, reményekkel szemlélni. További hozzászólások és a külügyminiszter válasza után az országgyűlés egyhangúlag törvénybe iktatta hazánk és a Bolgár Népköztársaság között létrejött új szerződést, A délutáni ülésen került sor második napirendként a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Veres József munkaügyi miniszter — hogy megfelelőképpen méltányolható legyen az ipa- ritanuló-képzésben végbement nagyarányú fejlődés —, szólt a tőkés Magyarország ipari tanulóinak az egykori inasgyerekeknek emlékezetesen nehé2 életéről, amelyen első ízben a Tanácsköztársaság kívánt változtatni. Az igazi nagy változás azonban csak a felszabadulás utáni években következhetett be, s az folytatódik napjainkban. Végül is ez tette szükségessé, hogy a korábbi törvények és rendelkezések maradandó elemeit eggyé ötvöző új, egységes jogszabály, törvény szülessen, amely a mai követelményeknek megfelelően rendezi a jövő szakmunkásainak oktatását és nevelését. Ezzel kapcsolatban igen fontos a népgazdaság szerkezetében végbement sok jelentős változás, egyes ipari ágazatok, s ezeken túlmenően a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fontosságának növekedése, s természetesen a termelés általános technikájában és technológiáiban bekövetkezett rendkívüli fejlődés. Mindezt követni kell az ipari tanulók képzésében is, akiknek a száma hazánkban két évtizede még alig haladta meg a 60 ezret, ma pedig 220—230 ezer körül mozog. Mégis, egyre nehezebb bizonyos szakmákban utnápótlást biztosítani. Itt-ott még a népszerű szakmákban ,is tanulóhiány mutatkozik. Pedig jelenleg különösen sok fiatal kerül ki az általános iskolákból, a következő években pedig apadni fog a számuk. Ezek a körülmények is fontossá teszik a szakmunkás- képzés korszerű szabályozását, a pályaválasztási tevékenység megjavítását. Ha emberséget tapasztalnak Szóba került a vita során a vállalatok megnövekedett szerepe az ipari tanulók oktatásában. Ma már elsőrendűen tőlük függ megmaradnak-e a fiatalok tanult szakmájuknál, s hűségesek maradnak-e a vállalathoz, mely részt vett képzésükben. Az egyik hozzászóló, Kaszás Imre szerint ez nem is annyira az anyagiak, inkább az üzemben uralkodó légkör kérdése, magyarán azé: mennyi emberséget tapasztalnak munkahelyükön a fiatalok. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy halaszthatatlan a képzés tartalmi és szerkezeti reformja, a technikai és tudományos forradalom konzekvenciáinak érvényesítése. A hozzászólók ezzel kapcsolatban is elmondották tapasztalataikat, többek között az egyes tanműhelyekben még megtalálható özönvíz előtti gépekről, amelyeken — különösen a mai követelményeknek megfelelően — nem lehet megtanulni dolgozni. Alapozás, specializáció Ügynevezett lépcsőzetes oktatás bevezetéséről van szó, amely az általános alapozó képzésből kiindulva fokozatosan halad a specializáció felé, amelyben már a munkahelyen szerzett tudásnak jut a főszerep. A követelményeknek megfelelően növekszik a természettudományi oktatás súlya és nagyobb fontosságot nyernek az elmélyült szakmunkában mind nélkülözhetetlenebb elméleti ismeretek. A törvényjavaslat változatos módon kívánja ösztönözni, hogy a népgazdaság a jövőben megfelelő mértékű utánpótláshoz jusson. Az ipari tanuló képzésének utolsó félévéiben ösztöndíj helyett szakmunkás- díjazást és a munkásoknál szokásos jutalmakat is kaphat. A kevésbé népszerű szakmákban társadalmi ösztöndíjat rendszeresítenek. Az eddigi 48 óra helyett egységesén 42 órára csökkentik a heti foglalkoztatást, a szakmunkástanulók nyári vakációja pedig lényegébe« azonos lesz a többi iskolások pihenőidejével. Megszervezik a rendszeres orvosi vizsgálatot és egészségügyi gondozást. a kedvezményes étkezést és utazást, a munkaruha-ellátást és a szociális biztosítást. A törvényjavaslat bizottsági vitáin és az országgyűlési tárgyaláson is kitűnt azonban, hogy a képzés különösen kritikus pontjai a műszaki tanárképzés rnegoldatlansaga, valamint az iskolák, tantermek, tanulóotthonok szűkös volta. Többen rámutattak, így Konyi Gyula, a törvényjavaslat előadója is. valamint Kaszás Imre képviselő, hogy az óktatás fejlesztésével voltaképpen a nemzet szellemi vagyonát növeljük és az erre fordított beruházások sokszorosan visszatérülnek.1 A szakmunkásképzés reformja sok segítséget adhat — ez is kiderült a tanácskozás eddigi menetéből — a szakmunkáshiány jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez, s ezen túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélésének legyőzéséhez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, amellyel az országgyűlésben is a törvényjavaslatot fogadták, hogy mintegy harmincán jelentkeztek' hozzászólásra, ilyen sok képVeres József A viselőnek volt személye mondanivalója a több min 200 ezer szakmunkást, 39 szakmunkásképző iskolát é sok száz ipari és más válla latot érintő ügyhöz. Az ülé ennek folytán a késő e®t órákban ért véget. Az ország gyűlés ma folytatja munka ját.
