Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

Vízrendezés, vízellátás Válasz Sümegi János országgyűlési interpellációjára 'Közismert megyénkben, hogy Sümegi János, ország- gyűlési képviselő, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke gyakran tesz szóvá az ország- gyűlés egyes ülésszakain me­gyénket érintő, de országosan is számbajövő kérdéseket. Számtalanszor emelt szót pél­dául a rakoncátlan Ipoly fo­lyó szabályozása és az Ipoly fiién ti rétek, legelők, szántók megvédése érdekében. Az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán ismét felszólalt a megye vízrendezése és vízellátása ügyében, javasolván a kis víz­tárolók nagyobb állami támo­gatásét, a községek közműves vízellátásának nagyobb ará­nyú fejlesztését, a konkrétan Szécsényben tapasztalható vízellátási zavarok megszünte­tését. Az országgyűlésen elhangzó felszólalásoknak, interpellá­cióknak országosan nagy a visszhangjuk, s a lakosság rendkívüli érdeklődéssel vár­ja. hogy a kérdés felvetésének mi lesz a következménye, kö­veti-e azt operatív Intézkedés. Éppen ezért felkerestük Sü­ban az Illetéke« szervek él- s ezért a közművesítés meg- landóan keresik, kutatják a gyorsítását a válasz is indo- kielégítő megoldások lehető- koltnak tartja. Ennek érdeké- ségett. ben az QVH még a harmadik — Várható-e nagyobb ötéves terv végéig elkészítteti arányú fejlődés a Zagyva ®S®sz megyére vonatkozó MST „-Ä5 iÄrÄÄut ban9 társáról és csatornázásáról. A ‘ . , „ negyedik ötéves terv Idősza­, - Ektgen e’vtars, a Zagyva i^^tian a községek közműves vízgyűjtőjén levő víz- vízelilátottságónak nagyobb készletek hasznosításával arányú fejlődése várható. A egyetért, ami egyébként szó- jelenleginél fokozottabb ütem- rosan összefügg a ví7-gyÖJtö ben valósul meg különösen a vízgazdálkodásának jelentősebb községekben, pél- mielőbbi megvalósításával. dául a Járási székhelyen a Ennek érdekében a Zagyva központi csatornaművek épi- középső szakaszának rendező- t^se sét a negyedik ötéves tervben * . . előirányozták. A tervezést ~ We«™űnnek-e a szécsé. már megkezdték és ebben ki- nyl vízellátási zavarok, emelt szerep jut a vízgyűjtő — Erre a fontos kérdésre is területén létesíthető tárolók- megnyugtató választ kaptunk, nak. Vizsgálják, milyen táró- Az OVH elnöke a Szécsényben lók épülhetnek és ezek milyen jelentkező vízellátási zavaró- hatást gyakorolhatnák a víz- kát felülvizsgáltatta és avizs­járasra. — Várható-e a tárolók építésénél teljes állami hozzájárulás? — Ebben a kérdésben a vá­lasz némileg tartózkodó. Meg­gálat alapján megállapította hogy a vízellátásban mutat­kozó zavarokat a víztermelő telep elégtelen kapacitása okozta. A területileg Illeté­kes Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság, a megyei megi János országgyűlési kép. Spndolandónak tartja a kisebb tanács és a Víz- és Csatorna ' ................. ' - t^ol°k lé^flte,sé*2ek Ä mű Vállalat bevonásával, a s zázalékos állami támogatását, szükséges intézkedéseket már mivel ez csökkentené a mező- korábban megtette. Ennek gazdasági üzemek érdekeltié- eredményeként már megkezd get, mmd építési, mind üze- ték a víztermelő telep fejlesz melési vonatkozásban. A je- tését. a meglevő sekélyvizű lenleginel nagyobb aUam tá- kutak körül pedig a talaj- mogatást azonban Indokolt- v{zdúsító medencék építését. viselőt, tájékoztassa olvasóin­kat. Kapott-e már választ az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán felvetett vízügyi vo­natkozású kérdéseire? — A legjobbkor hangzik el ez az érdeklődés — mondotta Sümegi János — Dégen Imre államtitkártól, az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől a múlt hónap végén érkezett vá. lasz a megyénket érintő víz­ügyi kérdésekre. Azt is meg­mondhatom, hogy a válasz érinti a felszólalás főbb szem­pontjait, s azt a megnyugtató hatást kelti, hogy országunk­nak tartja, s ezt az új ártámo­gatási rendszer kiállításánál az OVH részéről támogatni fogják. — S mi történik a közsé­gek közműves vízellátásá­val? Érdemes a szomszédba látogatni! A szövetkezeti mozgalom kialakulása kezdete óta ma­gában hordja a tapasztalatok, a jó módszerek terje­dését egyik községből, városból a másikba. Emlékez­hetünk rá, hogy nagyon sok közös gazdaság első tétova lé­péseit úgy tette meg, ahogyan azt elleste a közelében levő néhány hónappal, vagy legfeljebb egy-két évvel „idősebb” társától. Azóta megerősödtek a szövetkezeti gazdaságok, szinte mindegyike gyűjtött gazdag saját tapasztalatokat. De vajon hogyan vándorolnak manapság egyik helyről a másikra a felgyülemlett tanulságok, a gazdálkodás és a szö­vetkezeti élet bevált, gyakran milliókat érő jó módszerei? A termelőszövetkezetek alapos Ismerői szerint a kép eléggé vegyes. Többféle nézetet, magatartást figyelhetünk meg. Vannak makacs emberek, akik valamiről szentül hiszik, hogy azt ők csinálják a legjobban. Évek óta ugyan egy lépést sem jutnak előbbre a gazdálkodás egyik vagy másik ágában — ám módszereiket illetően mégis kitartanak saját nézeteik mellett. Más helyen meg azt láthatjuk: bár elismerik, hogy eljárásuk nem valami eredményes—, de egyre bizonygatják, hogy az ő körülményeik között nincs más megoldás. Sokféle emberi tulajdonságból fakadhat az ilyen és ehhez hasonló magatartás. Idézzük csak a régi közmondást: „A szomszéd rétje mindig zöldebb”. Valószínű, olyan Időben keletkezett ez a szólás-mondás, amikor egyik vagy másik parasztember a keserű irigységben keresett vélt menedéket. Mégis: ma is idézhetjük ezt a mondást. Mert ha a szomszéd rétje valóban zöldebb a miénknél, akkor nézzük meg, hogy mi­től az! Szerencsére a termelőszövetkezetek sokaságában ilyen értelemben figyelik a „szomszéd rétjét”. Sok szó esik mostanában a mezőgazdaság műszaki fej­lesztéséről, új növényfajták elterjesztéséről, az állattenyész­tés módszereinek változásairól. A mi korunk egyik jellem­zője a gazdálkodás világának állandó és egyre gyorsuló változása. Ebből pedig következik, hogy a nélkülözhetetlen ismeretek mennyisége többszöröse a 20—30 év előttinek. De ehhez még számítsuk hozzá: nagyon sok részletmegoldást, egyszerűnek látszó „fogást” maguknak a szövetkezeti szak­embereknek, dolgozóknak kell megtalálniok. Hát mennyivel könnyebb mondjuk egy gép gazdaságos hasznosítását, vagy egy növényfajta igazán eredményes termesztését megvalósí­tani. ha annak fortélyait megfigyelhetjük egy másik gaz­daságban, mint akkor, ha csak önmagunkra utalva kísérle­tezünk! Dicsérik sok vidéken a tsz-ek területi szövetségeit. Min­denekelőtt azért, mert jó kezdeményezői és szervezői a hasz­nos tapasztalatcseréknek. Valóban: nemcsak a működési sza­bályzat szerint, hanem az élő gyakorlatban is ők a legfele- lősebb gazdái annak, hogy egy-egy szövetkezet ne legyen „bezárt világ”, hanem szabadon adja és fogadja a szövetke­zeti élet sokszínű tapasztalatát Gyakran vita kerekedik arról: hol és mit érdemes meg­nézni egy-egy ilyen tapasztalatcsere alkalmával. Vannak, akik úgy vélik, hogy az az igazi, ha minél távolabbi vidékre men­nek. Persze bizonyára van sok minden, amit a közelben nem lehet fellelni, vagyis indokolt és hasznos egy távoli szövet­kezet tanulmányozása. Ám az esetek többségében — sok példát lehetne rá sorolni — mégis a legközelebb eső. adott­ságaiban, körülményeiben leghasonlóbb gazdaság módszerei bizonyulnak igazán hasznosnak. Ezért biztat jó eredmények­kel a területi tsz-szövetségek olyan törekvése, hogy elsősor­ban ja saját körzetük kimagasló szövetkezeteinek jó tapasz­talatait terjesszék és tegyék általánossá. H. L. A fejlesztés első ütemének üzembehelyezésére előrelátha­tólag már az idén sor kerül. — S ml a vélemény az üzemen belüli vízrendezés­ről? — A válasz egyetért azzal a ,— Köztudomású, hogy Nóg- felvetett gondolattal is, hogy rád megye településeinek je- az üzemen belüli vízrendezés- lenlegi közműves vízellátása sei a továbbiakban is meg­ás csatornázása nem kielégítő, különböztetett módon kell ___________________________foglalkozni. A vízrendezést és t alajvédelmi munkákat koor­dináltan kell végrehajtani. Ezt a vízgyűjtő komplex rendezé se után lehet biztosítani. Eh­hez az Országos Vízügyi Hiva­tal véleménye szerint a je­lenleginél nagyobb állami tá­mogatás nyújtása indokolt. Az OVH illetékes munkatársai éppen ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­ummal, valamint a Pénzügy­minisztériummal folytatandó tárgyalások során ennek meg­felelően foglalnak állást. — Tehát a válasz kielé­gítő? — Igen. Annak tartom és hasznosnak látom, hogy NÓGRÁD hasábjairól a vá­lasztók is megismerkedhetnek annak tartalmával — fejezte be nyilatkozatát Sümegi János elvtárs. L. Gy. A falusi Isii se „A nógrádi palócház tipu- pompázó virágok borítják, rövidebb részében helyezke- sa a szalmatedeles, apró ab- Találomra nyitunk be az dtk el a konyha, amelyet lakú, alacsony hófehér házi kó, magas, kontyos tetővel, s vastag mestei'gerendával. Er­dős vidéken fából csapták össze, legtöbb helyen azon­ban vályogból építették,,. Neki a ház csak arca való, hogy nyakába ne csurogjon az eső és télen meg ne vegye az Isten hidege, de egyéb­ként semmi különös vonzó erőt nem talál benne, azért hamarjában megépíti, az asz- szony klmeszell, s aztán be- költözködtk, de nem „ . , . ..... ____ ... azonban csak mondanak e gyik tekintélyes pót tara. Az lanyhának, mert nem rendel- udvarba díszes rácsos kapu trésének megfelelően hasz- nyílik, s széles betonjárda ve- nálják. Ebben u helyiségben zet az L alakú épület bejé- íl!*<dk Pali bácsi és a gjmna- ratához. A valamikori oszlo- *lstB unoka- pos folyosót nem találjuk. Közvetlenül az udvarra mert beüvegezték. Csécsén nyíló folyosón,(tóval szemben , , ... ... van a kisebbik szobának az egyébként is szokás lett a - jja a hagyományos lyosót — vagy ahogyan a pa- építési elrendezésben lenné- nevezték. a gan- nek a helyiségek, ezt most napfényes méltán nevezhetnénk az egv­,, voiA kori tiszta szobának De még­ám a verandává előléptetni. Való- ^ ^ ^ JnWbb mond. lócvldéken got — beépíteni, házba, hanem a kamrába, szinű, hogy ebben nagy sze- hatjul{ ’fogadószobának, alto­mért a ház. VHgvis nz utcára néző szoba, csak afféle pa­rádés hely marad. . (Nóg- rád Vármegye monográfiája). repet Játszik maga a divat vá nemcsak nagy ünnepeken is, mert a legritkább helyen vagy család) események ab tapasztaltuk, hogy valamilyen céllal használnák is ezt. Ám itt a Gyurlk-portán más a helyzet. Gyurik Pali bácsit éppen nagy munkában találjuk, di­ót tör és pucol a másnapi A Gyurik-portán Csécsén sok új ház épült a felszabadulás óta, s talán még többet építettek, alakí­tottak át — ahogyan mond- vendégségre készülő kalács- ják: korszerűsítettek. Igénye- ba. Előbb bizalmatlanul must- sek lettek a falusi emberek, rál bozontos szemöldöke alól, nemcsak a fiatalok, hanem de ahogyan belefeledkezik a az idősebbek Is. A változás beszélgetésbe, úgy enged fel nem abban mérhető le, hogy a hangulata. Pali bácsi a mind többen Igyekszenek helybeli termelőszövetkezet kocka alakú, manzard-tetős járadékosa, s asszony lányá- épületet emelni, hanem az épületen belül zajló élet tar­talmában. S elsősorban eb­ben, mert a manzard-tető sokkal inkább hivalkodás, a falusi kérkedés fokmérője. A házak többsége már nem vá­lyogépület, hanem téglából épültek, de mindjobban tért hódít a kényelmesebb épít­kezést nyújtó salakblokk. A faluban egyetlen apró, meg­roggyant épület figyelmeztet a régi építkezési formára. Földbe süppedt falai felett kopott zsűpfedél, a fehér fa­lon tenyérnyi ablakszemek­kel. A házak többségén új cserép villog és ajtónyi abla­kokon tódul a helyiségekbe a fény. halmával viszik be a ^vendé­get, hanem akkor, amikor éppen érkezik. Valamikor ilyen szobája csak a Jobb mó­dú palócoknak volt, s ,.tes- sék-szobának" nevezték. Ez a rangja megmaradt, csupán a berendezése változott meg alaposan. Világos színű szek­rény. rekamlé. fotelok. A támlákon, karfákon sky-bori- tás. Változó élet Ebből a szobából nyílik éftjíSt!"A háat més ő ép?- közvetlenül a nagyobbik «sö­tétté. Verejtékkel kaparta össze az árát külföldi mező- gazdasági munkásként, mint ahogyan arra a néhány hold földre is ebből a pénzből ju­tott. ba. amely a háló szerepét töl­ti be. Két ablaka a ház előt­ti kis virágoskertre nyílik. Berendezése régebbi stílust árul el, s közelebb áll az egy­kori palóc bútorzathoz. Tessék>szoba A paraszti porták átalaku­lása a falusi társadalom át­formálódását is jelzi. A mai falusi utcákat járva eléggé pontosan megállapítható egy- egy épület gazdájának —vagy gazdáinak — foglalkozása. Csécsén a Kodály utca új településnek számít. Az el­A helyiségek padlósak, mindenütt modern szőnyeg simul a lábak alá. Az ajtó­kon divat még a horgolt füg­göny. amelyeket a menyecs- A fiatalasszony is előkerül ke készített. A konyhából a házból a beszélgetésre, s szobává lett helyiségben áll szíves szóval invitál beljebb. a porszívó, amely immár nél- Eközben látom, hogy az egy- külözhetetlen használati kori gangot — habár eléggé tárggyá lépett elő a legtöbb keskeny — a Gyurik-házban falusi portán, jól hasznosítják. Az ablako­kat tiszta, mintás kartonfüg- Egy pillanatra betekintünk gönyök díszítik, a falra ké- a házzal szemben álló kis pékét akasztottak. Művészi épületbe, a nyárikonyhába, értékük vitatható, azonban Egyelőre még ebben a helyi- azt bizonyítják, hogy él az ségben játszódnak le a hét­igény a szép iránt a falusi köznapok eseményei, itt köl- emberekben. Itt helyezték el tik el az ételt, amelyet már egy asztalkán a rádiót és a a modern gáztűzhelyen ké- lemezjátszót, s itt kaptak he- szft el Pali bácsi lánya. De lyet a gimnazista fiú tan­könyvei, eszközei. A gondosan tatarozott, be­lülről ízléses pasztellszínekkel festett épületben egy nagyobb múlt két évtizedben alakult és két kisebb helyiséget ta­ki. Az egykori régi faluszéli épületek során kialakult egy szép hosszú, egyenes utca, amelynek két oldalát tarkán lálni. Illetve egy negyediket is, a kamrát, azonban ez csak a folyosó beépítésével lett szerves része a lakóhelyisé­geknek. Az L alakú épület mind többet tartózkodnak már a ház többi helyiségei­ben is, ahogy a kényelmük és az újabb szokások megkí­vánják. A változó élettel, a technikával átalakul a falu­si élet, s átalakulnak az em­berek is. Pádár András VV^VWW\^i/WVWVWWWt^n<Vl^/WVW\MftAVVWW\^MV\/\/VVWllWWWl^i^n^/VWWWWWWVW Aranyjelvény a társadalmi munkáért két átcsoportosítani, újra és újra szervezni a munkát, ért­hetően, hiszen kiszolgálói a termelésnek. A csoportvezető sokat lót-fut a gyárterületen, és ami fárasztó ebben a be­osztásban, hasznos a társadal­mi munkában. Sok emberrel találkozik és sokan állítják meg. Afféle mindenesként tart­tessék beadni egy kérelmet, log, ami igen széles tömegkap- ják számon és ő is ismer azután majd a bizottság mér- csolatot jelent. Albizottságok mindenkit. legel és dönt. Tudja ez olyan dolgoznak az irányításával, — Túlzott igényekkel talál­kérdés, amiben nem én dön- újabban már a nyugdíjakat is kozik-e? — kérdeztem. tök, hanem együttesen a bi- ők készítik elő. zottság. Ezért kell a papír hozzá, meg azért is, hogy több ilyen kérelem van, az anyagi lehetőség meg kevés ám. Any­agi segélyt adhatunk, ameny- nyi pénzünk van és az indok a rászorultság, amit mérlegel­ni kell — válaszolja és elkö­szön. Sonyóczki László, a Salgó­tarjáni Bányagépgyár szak­Néhány ember akad, ha nem is sok, aki hetenként ke­res segélyért. Hiába magyará­zom, hogy az anyagi lehetőség a következőket *atár°z “ ^gélynél és csak a tényleg rászorulók kapjak. Mit tegyek, ha nem érti meg. Ha jön. újra elmagyarázom Egy bronzperselyt kellett be- ne.^ ™ ™ajd csak megérti - Üt,,ön, „mfWSi la. válaszolja, majd hozzáteszi: ­Sonyóczki László eszterga lyos volt, de 1959-ben megsé rült. Erről mondta el: — Egyik műszak végén se­gítettem a munkatársamnak. nem vagyunk egyformák. ütnöm, amiről egy szilánk le­pattant. és a szemembe ug­. __ . , , , rótt. Egy évig hordtam a sze- * szervezeti TT titkára, de nem memben. Kezdetben még lát- Legutóbb a vállalat fennál- föfoglalkozasban. Mint valasz- tam veie> azután műtétre ke- lásának félévszázados évfor- tott tisztségviselő, társadalmi rült sor és elvesztettem az dulóján a Szakszervezeti mun- munkában dolgozik, csaknem egyik szemem. Azóta nem esz- káért jelvény arany fokozatú- egy évtizede latja el ezt a tergályozok, mert ahhoz két val tüntették ki. A társadalmi funkciót. Előtte szakszervezeti szgm keU munkásnak szólt ez az erköl­bizalmi volt. A bizalom, amit ^ esi elismerés. Sonyóczki László a tagságtól kapott, olyan em- nemcsak az üzemben, hanem . .... Találtak munkakört So- Etesen is társadalmi munkás­áé akar is tenni másokért, va- nyóczki László számára. Most Második éve propagandista a lahanyszor hozzáfordulnák, a gondnokság csoportvezetője, szakmaközi bizottság szerve­— Sonyóczki elvtárs, van egy Feladatköre szerteágazó. Vala- Munkaterülete az egész gyár- zésében folyó politikai okta­kis ideje? Szeretnék tanácsot ^ mondta, hogy a szak- telep. Anyagmozgatók, fűtők, tásnak. Áldozatkészségében kérni — szól a másik. szervezet ma már születéstől takarítók tartoznak hozzá — nincs hiány, amivel megbiz­, az utolsó útig elkíséri u.z em- vagy negyven ember —, köz- zák azt teszi s^prénnen Nn­— Sok nincs, de mondja csak bert> de közben nagyon sok tűk fiatalkorúak és nyúgdí- vonta “fárad mások érdekében, nyugodtan, mert annyi idom állomás van az életben. Hogy jasok is. Nem hálás munkakör azért mindig van, hogy meg- mennyi azt legjobban a TT ez, mert gyakran kell embere- hallgassam. Mi a panasz? munkásai tudják. Segélyek, válaszol és hallgat. üdülés, betegápolás, egészség­— Jó, rendben van, csak védelem és egy sor olyan do- j NOGRAD — 1969. szeptember 21., vasárnap 3 — Laci, tárgyalt már a bi­zottság? — állítja meg egy idősebb munkás. — Tárgyalt, Lajos bácsi, a meg ma felveheti — válaszol. ’ ’ — Köszönöm. Bodó János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents