Nógrád. 1969. szeptember (25. évfolyam. 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

Bemutatjuk a t§i>ek épjaiító lállaiatát 4» név jelent meg a mező- gazdasági vállalatok sorában, mégpedig a Berceien székelő ..Délnógrádi Tsz-ek Gépjaví­tó Vállalata”. Tavaly decem­ber elsején, alakult a berceli Vörös Csillag, a nógrádsápi Május 1. és a galgagutai Tán­csics Tsz társulásából. Csak­nem esztendeje működik a vállalat, alkalmasnak találtuk tehát az időt, hogy tájékozód­junk a vállalat . dolgozóinak munkájáról, eredményeiről. Ez annál is érdekesebbnek lát­szott, mert a berceli összefo­gás eredményeként a tsz-ek nem vállalkozást, se nem egy­szerű társulást, hanem a me­gyénk tsz-eiben egészen újsze­rű gazdasági formát: vállala­tot hoztak létre. Hárommillió két ev alatt A vállalat igazgatójának, Csala Istvánnak ugyanez a véleménye. — Szerintem a tsz-ek tár­sulásának ez az eddigi legma­gasabb formája — mondta. — Ez már üzem... Egyébként a három társuló szövetkezet a Nógrád megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalattól vette meg a berceli telepet, mégpe­dig az épületekkel, szerszám­gépekkel. berendezésekkel és eszközökkel együtt hárommil­lió forintért. Közbevetöleg jegyezzük meg, hogy a berceli telep szer­vezetileg az Érsek vadkerti Gépjavító Állomáshoz tarto­zott. s az új. társulásos válla­lat igazgatója korábban, ezen az állomáson dolgozott főmű­vezetői beosztásban. Ez azért is előnyös, mert ismeri a te­lepet, a gépeket és ami a leg­fontosabb, a szerelők és mun­kások legtöbbjét is. — Mennyi idő alatt kell le- törleszteni a vételárat? ,— Két évre szól a szerző­dés és a terheken sokat eny­hít a harminchárom százalé­kos vissza nem térítendő álla­mi támogatás. A képezett nye­reségből ki is lehetett volna fizetni két év alatt, ha idő­közben nem kellett volna mintegy félmillió forintot fej­lesztésre fordítani. Jelenleg is új műhely épül mezőgazdasá­gi gépjavításra. Azután új szerszámgépekre és egyéb be­rendezésekre is szükség tá­madt. — Milyen arányban veszik ki részüket a törlesztésből az érdekelt tsz-ek? — Teljesen egyenlő arány­ban. Egyharmad rész jut min­degyiknek az adósságból, de ilyen arányban részesednek a nyereségből is. — Tehát valamennyi tsz erdeáelt abban, hogy a válla­lat. hogyan gazdálkodik? — Valóban árgus szemekkel figyelik, hogy mire fordítjuk a tsz-tags ág pénzét, hiszen amíg a nyereségből a vételár meg nem térül, addig a tsz-ek vállalják magukra a törlesz­tést. — Véleménye szerint: jó vágj' rossz vásárt csinált a három szövetkezet? — Csak jónak mondhatom. Az előkalkuláció szerint egy ilyen vállalat több oldalú hasznot is hajt, 1i igazgat ót an őrs Az igazgató ezekután rész­letesen taglalta a vállalat rö­vid egyéves fejlődését, amely­ben jelentős mutatónak szá­mít, hogy a kezdés óta meg­kétszereződött a munkáslét- szám. Harmincnyolcról het- vethatra emelkedett a fizikai dolgozók száma. Ez pedig a tevékenység bővülésére, a ka­pacitás jobb kihasználására mutat. — Milyen tevékenységei vé­gez az új vállalat? — Két alapvető tevékenysé­get említhetek. Az egyik a mezőgazdasági gépjavítás és szolgáltatás, a másik az ipari jellegű bérmunka. Az első ke­retében javítási munkákat végzünk, a mezőgazdasági üzemeknek, köztük annak a három tsz-nek, amely gazdája a vállalatnak. Teljes kiszolgá­lásra szerződtünk, s a mi ál­lományunkba vett szerelők teljesítenek az érdekelt szövet­kezetekben gépjavító szolgá­latot. De forgácsolási, gépko­csijavítási munkákat más üze­meknek. fmsz-eknek is vég­zünk. — S kiknek vállaltak el bérmunkát? — Számos gyárral, üzemmel tartunk kapcsolatot. így kap­csolatban állunk a tejiparral, az épületszerelő és -karban­tartóval. a Balassagyarmati Fémiparral. a Salgótarjáni Acélárugyárral, a Magnezit Ipari Művekkel, itt például a hőálló téglákhoz készítünk vasszerkezeti munkákat. — Hogyan érvényesülnek a társak a kollektív vezetésben? — Itt mindent az igazgató- tanács irányút. A társszövet­kezetek egyenként 4—4 sze­mélyt delegáltak az igazgató- tanácsba, amely negyedéven­ként tart ülést. Itt ismertet­jük a gazdasági és személyi kérdéseket. Eddig már három ilyen ülés volt. A tervtárgya­ló . tanácsülésen például forró hangulatú vita kerekedett. Különösen a műhelyépítés kö­rül vitáztak sokat, hiszen minden fillér beruházás kö­zelről érinti a tsz-ek közössé­gét. Megegyeztünk, hogy tíz százalékot fejlesztési alapra tartalékolunk, ami már az első évben 250 ezer forintot jelent. Mi van a kasszában? Hogyan alakul az üj válla­lat első, előkészítő éve? Ez a kérdés önként adódik, s amint kiderült, Csala István is szá­mított rá. — Hét és fél milliós tervet készítettünk. s ebből a terv szerint 860 ezer forint lesz a nyereség. Az első félévben mutatkozott némi elmaradás a tervtől, de ez azzal magya­rázható, hogy a létszám még nem volt teljes, azonkívül rendkívül nagy arányban vé­geztünk nem anyagigényes bér­munkát. Az év végéiig azon­ban, erre minden esélyünk megvan, teljesíteni fogjuk a tervet. Ezt az évet valóban csali előkészítő esztendőnek tekintjük, hiszen sok még a rejtett tartalék. így például szeretnénk a helybeli lakos­ság szolgáltatási igényét is minél jobban kielégíteni, nemcsak különféle szerelési munkavállalásokkal, hanem szállító részleg szervezésével is. Kívánjuk, hogy az igazgató­tanács és a vállalat vezetőinek jó szándékú elhatározásait a gyakorlatban siker koronázza! Bakos György Kémiai óra a Madach Imre gimnáziumban Fotó: Koppány György Gátié körülmények 1948-tól 1959-ig Balassa­gyarmaton kétszáz lakás épült fel, mind magánerőből. A harmadik ötéves terv során mintegy nyolcszáz lakás épül a városban, s a tények azt bizonyítják, hogy ezek közül az utóbbi időben egyre keve­sebb a magánerőből történő építkezés. Ezt az építkezési formát — melynek az állami erőből történő és az OTP- építkezések mellett is létjogo­sultsága van — sokféle gátló körülmény zavarja, hátráltat­ja. A város belterületén ke­vés az eladó telek, a külső területeken pedig a közmű- ellátottság színvonala ala­csony. A telekproblémák mel­lett a magánépítkezéseket az oly jó! ismert anyagelláíott- sági hiányok is zavarják. Sok építeni szándékozót riaszt vissza az építéssel járó admi­nisztratív tennivalók tömege. A bürokratikus intézkedések csökkentésével együtt érde­mes volna egy, az építeni szándékozók részére kiosztha­tó tájékoztatót szerkeszteni; ebben a magánépítkezésről való tudnivalók — hogyan kell a telekátírást elvégezni, miféle adók, bejelentési köte­lezettségek terhelik az építte­tőt stb — lennének benne. 11 Háromezer órás modellek Amikor egy nagyobb gép, vasút vagy hajó pompás ki­csinyített mására rámondjuk: ejnye, de szép — valójában nem is tudjuk pontosan fel­mérni, mennyi munkával ké­szült el a tökéletes modell. Mert, ha tudnánk, talán még- inkábfo csodálkoznánk. Hiszen van olyan modell, amelynek elkészítésén gyakran egész kollektíva évekig dolgozott. Ilyen például a Budapesten, is bemutatott NDK-beli vasút­modell; ezt a remekművet havi 500 munkaórával hat év alatt állították össze. A magyar modellezők úgy látszik nem szívesen vállal­koznak ilyen kollektív erőfe­szítést igénylő vállalkozásra. Ök inkább az egyedi darabok­kal jegyezték el magukat, de ezek elkészítésére is szinte hi­hetetlenül, isok munkaórát for­dítanak. Kulcsár István tech­nikus például kétezer óra alatt készítette el a spanyol aranyszállító gálya kicsinyí­tett. mását. Ugyanakkor azon- han már közel háromezer órát fordított egy 300 évvel ezelőtt használt hajótípus megépítésé­re. Ezt a modellt már ki is állította, de a mesterművei még nem készült el. Háíra van még a kötélzet szerelése és más „berendezési munkák elvégzése, ami szintén nem lesz könnyű feladat. Ha csak ráfiunk múlna... O sok igazság van abban, amit a Nógrád megyei Elei­je miszer-kiskereskedelmi Vállalat tervosztály veze­tője mond, amikor a készletgazdálkodást elemezve hangsúlyozta: az általánosítások nem mindig tükrözik hűen a valóságot, sok lényeges dolgot elfednek, — majd így folytatta: — Vállalatunknál az elmúlt évben 1,4 millióval csökkentek a készletek, mindez azonban összefüggésben van a megye kereskedelmi politikájával, a kereslet és kínálat összhangjának megközelítésével, valamint a felesleges esz­közök leépítésével. Bizonyságul a készletösszetételben bekövetkezett válto­zásokat sorolja: az alapvető élelmiszerek részaránya az 1967. évi 45,7 százalékról 1969 első félévben 39,3 százalékra csök­kent, ugyanakkor az egyéb élelmiszerek — amelyekben tük­röződik a nagyobb választék Is —, az előbb említett idő­szakban 47,2 százalékról 54.6 százalékra emelkedett. Ha­sonló fejlődés tapasztalható a forgási sebességnél is Az 1966. évi 36 napról ez év első felében 26 napra csökkent, de még így is jóval elmarad a vidéki átlagtól, amely az év első felében 17 nap volt. Felvetődik a kérdés: van-e mód a forgási sebesség to­vábbi csökkentésére, kitűzhetjük-e magunk elé az országos átlag elérését? A tervosztályvezető szerint még két nappal lehet csökkenteni a forgási sebességet, az országos vidéki átlag elérése azonban nem lehetséges. A vállalatnak jelenleg 210 boltja van, ebből 22 a büfé, ezenkívül igen sok olyan üzlete van — 84 —, amelynek havi forgalma nem éri el a 100 ezer forintot. Az előbb em­lített 84 üzletből 26-nál a havi forgalom még a 60 ezer forintot sem haladja túl. Mivel ezek az üzletek is -igen eszközigényesek, fenntartásuk veszteséges, mégis szükség van rájuk a lakosság ellátása szempontjából. Hacsak rajtuk múlna, valahogy megbirkóznának az egy­re bonyolultabb és szerteágazóbb követelményekkel. Csakhogy még mindig ki vannak szolgáltatva az ipar és sokszor a nagykereskedelem kénye-kedvének. Régen a kereskedők ak­kor kapták az árut a nagykereskedelemtől, amikor kíván­ták, most viszont csak tíznaponként szállítanak. Ez az áru­utánpótlási idő ma már túl hosszú. Hatása tükröződik a kisebb, de nem mindig változatos készletben, mert biz­tonsági tartalékra is szükség van, az egyik szállítástól a má­sikig. — A velünk üzleti kapcsolatban álló nagykereskedelmi vállalat hat-nyolc évvel ezelőtt összeállított túraterv alap­ján küldi nekünk a kért árut, ezen többszöri kérésünkre sem kíván változtatni. Ezt alkalmazza, holott az új mecha­nizmus alapvetően megváltoztatta a velük szemben támasz­tott követelményeket. Ha rajtuk múlna az áruellátás, bi­zony még több zökkenővel kellene számolni — mondja az osztályvezető. Valóban tiszteletre méltóak azok az erőfeszí­tések. amelyeket a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat dolgozói, eléggé mostoha körülmények kö­zött, az elmúlt évben a foi-gási sebességben és az áruellá­tás előnyös összetételében elértek. Dicsérendő, hogy látják a további lehetőségeket, s ezzel jelzik azt is, hogy a lakos­ság ellátása érdekében tovább akarnak cselekedni. A ma- radiság erős falát azonban máról holnapra ők sem tudják ledönteni, pedig ma már felismert igazság, hogy a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése igazi kereskedelmi munkát, nem pedig elosztásos megoldásokat kíván a nagykereskedelmi vál­lalatoktól is. Elektronikus szonda Castaing francia professzor elektronikus szondája Párizs város Technikai Nagydíját nyerte el. A szonda-műszer 15 évi kísérletsorozat utón szü­letett meg. Fő részei: egy elektronágyű, mágneses len­cserendszer, optikai célzóval felszerelt mikroszkóp, számlá­ló berendezés és a vizsgálan­dó tárgy befogására alkalmas szerkezet. A szonda a vizsgálandó Látogatás Nagykürtösön Szeptember 13-án a bá­nyásznapi ünnepségekre Balas­sagyarmatról háromtagú ta­nácsi küldöttség utazott a szlovákiai Nagykürtösre. A kétnapos látogatás céljáról és eredményeiről Kemény János, a Balassagyarmati városi Ta­nács VB-titkára ’ tájékoztatta munkatársunkat. — Lombos Mártonnal, a ta­nács vb-elnökével és Kmetty Kálmán elnökhelyettessel együtt utaztam Nagykürtösre. A két város barátsága egyre erősödik, a nyáron Bartek Já­nos elnök és Balázs József tit­kár vezetésével a Nagykürtösi Nemzeti Tanács — megfelel a mi városi tanácsunknak — delegációja volt a vendégünk. A bányásznapra szóló viszont- hívást örömmel fogadtuk. A helyi nemzeti tanács épületé­ben fogadást adtak a tisztele­tünkre, ott elhangzott kö­szöntőmben a két nép törté­netét, barátságát vázoltam. Velünk tartott, s az ünnepség- sorozaton műsorral szerepelt a nógrádi népi együttes és a balassagyarmati művelődési ház beat-zenekara is. A nóg­rádiak szlovák folklór műsora már lázba hozta az embereket, s — bár senki sem vádolhat beat-rajongással — elmondha­tom, hogy a balassagyarmati tánczenekar és táncdaléneke­sek is kitettek magukért: ki­emelkedő és megérdemelt si­kert arattak. — Hogyan zajlott le a bá­nyásznap? — Mindenkelőtt érdemes l:udni azt, hogy Nagykürtös „friss” másfél éves város, a mellette fekvő bánya hozta létre. Ebben a termelés jelen­leg túllépi a terveket, az anyagi ösztönzés ott is jól ha­tott. Beszéltem olyan bányász- szál, aki 10 ezer korona hű­ségjutalomban részesült. A bánya vonzására Csehszlová­kia különböző tájairól odate­lepült lakosság — hatezer em­ber — szép, modern várost hozott létre. Csak emeletes új házakat látni, az épülőfélben levő, kívülről csupa üveg kul- túrház például hatszáz szemé­lyes színházteremmel rendel­kezik. A bányásznapra Nagy­kürtös ünnepi díszt öltött, mindenütt nemzetiszínű, vö­rös és a békét idéző fehér zászlók lobognak. Az ünnepsé­gen velünk, magyarokkal együtt szovjet elvtársak is részt vettek. — Mi volt a látogatás ered­ménye? — Az egyre javuló politikai hangulatot mi is tapasztaltuk és értékes tapasztalatokat sze­reztünk a tanácsi munka szempontjából. A Nagykürtösi Nemzeti Tanácsnak már nem kell azt a fárasztó, sokszor fölösleges utat végigjárni, amelyet mi a tanácsi munka csiszolása és fejlesztése során tettünk meg. A mi előnyünk viszont az, hogy — különösen az új mechanizmus bevezetése óta — nagyobb önállósággal, több joggal rendelkezünk. Igaz, több felelősséggel is. — Egyéb észrevétel? — Leginkább az tűnt fel, hogy a telepesek mennyire magukénak érzik a várost. A házak előtt mindenütt pihenő­padokat, szépen gondozott ró­zsalugasokat lehetett látni. Eb­ben a mi nagy múltú városunk is sokat tanulhat tőlük. Aztán feltűnő volt a magyar vonat­kozású emlékek aktív ápolá­sa: Madáchnak és Mikszáth- nak nagy kultusza van a vá­rosban. — A látogatás második nap­ján a vendéglátók környékbe­li kirándulásra vitték el a vendégeket — fejezte be a be­szélgetést Kemény János. — Mindannyiunk számára kelle­mes és hasznos volt ez a ki­rándulás. Baranyai László anyag pontos kémiai összeté­telét spektrográfiai analízis útján állapítja meg. A pará­nyi tömegű vizsgálandó anyag­ra elektronnyaláb összponto sül. A besugárzás hatására a vizsgált anyag X-sugarakai. bocsát ki magából. A sugár­kép magába foglalja a szon­da becsapódási pontjában le­vő anyag részecskéit. A szon­da segítségével rövid idő alatt ki lehet mutatni a vizsgálan­dó anyag alkotó elemeit a legparányibb töredékben is. A jelek szerint a jövőben, sőt már napjainkban is igen széles körben lehet vizsgálati célokra felhasználni a Cas- taing-szondát, az orvostudo­mányban pl. a rákkutatásnál, vesevizsgálatoknál, különböző szövettani vizsgálatoknál, il­letve a fémkohászat területén is. A szondát az Egyesült Ál­lamokban művészeti hamisít­ványok kimutatására is alkal­mazzák. 4 földrengések előhírnökei A gyenge földlökések, meg­lehet, a földrengés-előrejelzé­si rendszer fontos elemévé válnak. Legalábbis ilyen meg ­állapításra jutottak a Szovy- Tudományos Akadémia fők. - fizikai intézetének munkatár­sai. A kutatógárda úgy találta, hogy az erős földrengések előtt két-három hónappal a gyenge földlökésektől szár­mazó szeizmikus hullámok rövidebbeklié válnak. Azon­kívül a földrengések epicent­rumában megváltozik a terje­dési sebességük és a földké­reg-mozgás iránya. A vizsgálatokat a Szovjet­unió szeizmológiailag legak­tívabb körzetében: Tádzsi­kisztánban és Közép-Ázslá- ban'végezték. NÓGRÁD <m 1969. szeptember 20., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents